Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-26 / 200. szám
Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üdvözölte L. I. Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a legfelsőbb tanács elnökségének elnökét és A. N. Koszigint, a Szovjetunió miniszterelnökét — abból az alkalomból, hogy az Arktyika szovjet atomjégtörő a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szervezett expedícióban a tengerhajózás történetében elsőként érte el az Északi-sarkot. (MTI) SALT-tárgya lás Százharminc perces tanácskozás A Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége csütörtökön Genfben újabb tanácskozást tartott a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról. A - szovjet ENSZ-képviselet épületében lezajlott megbeszélés ezúttal 130 percig tartott. A legközelebbi hivatalos tanácskozást szeptember 1-én az amerikai misszió épületében tartják. Genfi megfigyelők szerint a szovjet és az amerikai küldöttség között még sok kérdés tisztázatlan, ezért fokozott várakozás előzi meg Gro- miko szovjet és Vancé amerikai külügyminiszter szeptember elején, Béesben tervezett újabb megbeszélését. Mint ismeretes: a két külügyminiszter a háromnaposra tervezett tanácskozáson áttekinti az országaikat kölcsönösen érintő időszerű kérdéseket, mindenekelőtt a SALT-tárgyalásokat és a közel-keleti helyzetet. Gromiko és Vance legutóbb májusban Genfben tanácskozott ezekről a kérdésekről. (MTI) Egyiptom kérése az ENSZ-nél Jasszer Arafat megbeszélései Kairéban és Damaszkuszban Egyiptom csütörtökön hivatalosan kérte as Egyesült Nemzetek Szervezetétől, hogy a megszállt arab területekre a közelmúltban törvénytelenül kiterjesztett izraeli intézkedések kérdését tűzze a közgyűlés szeptemberben kezdődő 32. ülésszakának napirendjére — jelentette be az egyiptomi külügyminisztérium. Jszmail Fahmi külügyminiszter Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának küldött üzenetben terjesztette elő a fenti kérést. Iszmail Fahmi tegnap Herman Eilts amerikai nagykövettel a három új izraeli település kérdéséről tárgyalt. Megvitatták az egyiptomi külügyminiszter szeptemberi washingtoni látogatásával összefüggő kérdéseket is. »A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet nem tervezi a Biztonsági Tanács 242. számú határozatával kapcsolatos álláspontjának felülvizsgálását. A kérdést föl sem vettük a damaszkuszi tanácskozás napirendi pontjai közé. A vitának nincs értelme. Nem fogadjuk el a 242. számú határozatot — jelentette ki az UPI tudósítójának Abu Mai- zer, a PFSZ VB tagja és szóvivője — röviddel a Palesztinái Központi Tanács damaszkuszi ülésének megnyitása előtt. Abu Maizer megismételte azt az ismert palesztin álláspontot, hogy a mozgalom többek között azért nem hajlandó elfogadni a határozatot, mert az a palesztin kérdést menekültkérdésként kezeli. Ugyanakkor nem tartotta kizártnak, hogy az ENSZ-köz- gyűlés ősszel kezdődő 32. ülésszakán »egy állam vagy államok csoportja kiegészítő határozati javaslatot terjeszthet elő«. Kommentálva Carter elnök nemrég elhangzott kijelentését, arflely szerint a mérföldkövet jelentő amerikai—palesztin tárgyalások csak akkor jöhetnek létre, ha a PFSZ »teljes egészében« elfogadja az Izrael közvetett elismerését is jelentő határozatot, Abu Maizer leszögezte: »A PFSZ nem látja be«, miért kellene elismernie a határozatot Was- shington egyetlen intésére. A palesztin politikus -félrevezetőnek« nevezte Carter felhívását -a palesztin haza megteremtésére«. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke Tripoliból Kairóba utazott, s ott három órán át tárgyalt Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel. Az eszmecsere után újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy »-igen jelentősnek« és -igen pozitívnak« tartja Carter amerikai elnöknek azt a legutóbbi állásfoglalását, amely szerint a Sinai-félsziget, a Jordán folyó nyugati partja és a Golan- magaslat nem izraeli terület. Közölte, hogy a PFSZ szeretne irodát nyitni Washingtonban. Jelezte;, hogy augusztus végén Moszkvába készül, hogy a Szovjetunió vezetőivel a közel-keleti helyzetről tárgyaljon. Végül bejelentette: az egyiptomi és a líbiai vezető tisztviselők Szallum egyiptomi határ menti városban hamarosan együttes politikai—katonai tanácskozást tartanak, hogy áthidalják azokat az ellentéteket, amelyek júliusban a két ország közötti légi és szárazföldi harcok kirobbanásához vezettek. (Jól értesült kairói körök szerint az egyiptomi—líbiai tanácskozásra valószínűleg szombaton kerül sor.) A Mena hírügynökség — egy egyiptomi katonai szóvivőre hivatkozva — közölte, hogy Líbia és Egyiptom szerdán kicserélte a júliusi harcokban foglyul ejtett katonákat. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke csütörtökön Kairóban szintén tárgyalt a törvénytelen izraeli intézkedésekről Mahmud Riaddal, az Arab Liga főtitkárával. A szeptember harmadikán Kairóban kezdődő arab külügyminiszteri tanácskozások munkatervét is megvitatták. Arafat délután elutazott Kairóból. Dzsidda érintésével Damaszkuszba repült. Etiópia—Szomália háborúja „Minden órában öt új állást foglal el az ellenség’* Mengisztu Hailé Mariam alezredes, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzótanács elnöke szerdai beszédében a katonai helyzet súlyosságára figyelmeztetett. Azt mondotta, hogy minden órában öt, az Megtárgyalta a Minisztertanács Az aiininpar teljesítette a központi fejlesztési program időarányos részét A bauxitbányászat, a timföldgyártás, az alumínium féltermékek és készáruk gyártásának gyors ütemű bővítését célozza az alumíniumipar központi fejlesztési programja. Ennek alapján az előző tervidőszakban az évi termelés bauxitból 2,1-ről 2,9 millió tonnára, kohófémből 65 ezerről 70 ezer, timföldből 470 ezerről 756 ezer tonnára növekedett. A programot a világgazdaságban bekövetkezett változásokkal és az V. ötéves tervvel összhangban módosították; ezt tavaly hagyta jóvá a kormány, s most a nehézipari miniszter jelentése alapján ellenőrizte a múlt évi előirányzat végrehajtását. A bauxitbányászat és a timföldgyártás tavaly a termelési program időarányos részét — lényegében az igényeknek megfelelően 98—99 százalékra teljesítette. Az alumíniumko- hók termelése viszont 300 tonnával meghaladta az előírtat, s a felhasználás kiterjesztésének megfelelően az alumíniumlemezek, szalagok, rudak, csövek és egyéb félgyártmányok termelése 7 700 tonnával, vagyis 5 százalékkal. A termelés nagyobb ütemű növelésével párhuzamosan javították a termékszerkezetet, mégpedig elsősorban az értékesebb prés- áruk és a munkaigényesebb félgyártmányok arányának bővítésével. A központ! fejlesztési program megvalósításában különösen fontos magyar—szovjet timföld—alumínium-egyezmény alapján a múlt évben tovább bővült az együttműködés. A szovjet partnerekhez szállított timföld ellenében az előző évinél tízezer tonnával több, összesen 130 ezer tonna fémalumín;------1 kaptunk. Az u gyancsak hosszú ideje folytatott magyar—lengyel timföld—alumínium-egyezménynek megfelelően pedig további 17 500 tonna fémhez jutottunk. Az áruellátást és a konvertálható árualapot bővítette az alumínium hengerelt árukma- gyor—román termékcseréje; ez egyúttal hozzájárult a székes- fehérvári meleghengermű kapacitásának jobb kihasználásához is. Kedvezően alakult az alumíniumipari termékek hazai és külföldi értékesítésre. Az előirányzatok túlteljesítéséhez jelentősen hozzájárult, hogy növelték a termékek műszaki színvonalát, s ennélfogva értékét is. Erről tanúskodik, hogy tőkésexportból a múlt évben 11 millió dollárral több bevételhez jutottak, mint az előző évben, pedig a kiszállított alumíniumáru súlya 13 százalékkal kevesebb volt Ezenkívül a szellemi export és a fővállalkozói munka ötmillió dollár bevételt hozott. A körültekintő fejlesztés és gazdálkodás eredményeként az alumíniumipar 32 százalékkal több nyereséghez jutott, mint az előző évben. Az alumínium-alapanyagiparban dinamikus volt a műszaki fejlesztés — erre tavaly 239 millió forintot fordítottak, az előző évinél 45 százalékkal többet. Ebből 22 millió forintot költöttek külföldi licencek és know-howok vásárlására. Többek között a timföldgyártásban használt utóbepárló- és kalcinálókemencék intenzifi- kálására szovjet, a nemesko- rundgyártás fejlesztésére svájci, az alumíniumfélgyártmány termelésének korszerűsítésére francia licencet szereztek be. A műszaki fejlesztési intézkedések nyomán növelték a gépesítés arányát a bauxitbányászatban, az automatizálásét a timföld- és félgyártmánytermelésben, és kiterjesztették a számítógépes folyamatirányítást. Így a termelés bővítését teljesen a munka termelékenységének növelésével alapozták meg és nem okozott kiesést a munkerő 1,3 százalékos csökkenése sem. A fejlesztési program múlt évi beruházási feladatainak végrehajtása és előkészítése megfelelő ütemű volt, s az anyagi erőforrásokat takarékosan használták föl. A múlt évben átadott évi 300 ezer tonna kapacitású Izamajor—II. bauxitbányánál, a székesfehérvári szélesszalag-hengermű II. és a présmű I. beruházási üteménél ugyanis 80 millió forint megtakarítást értek el. A hazai alumíniumfölhasználás a múlt évben lényegében nem változott, a lakosonként! 13 kilós szinten maradt. Ezen belül azonban a hat legnagyobb alumíniumfeldolgozó vállalat — a Magyar Alumíniumipari Tröszt, a Magyar Kábelművek, az Alumínium- árugyár, a Hűtőgépgyár, a Mátravidéki Fémmű és a Fémmunkás Vállalat — tavaly 51 100-ról 53 600 tonnára növelte a termékeinél felhasznált alumíniumot. így a hazai feldolgozásban 37,5-ről 39 százalékra emelkedett a hat nagyvállalat aránya. Az V. ötéves tervben ezek a vállalatok mintegy hárommilliárd forintot költenek az alumíniumöntvény- és készárugyártás fejlesztésére. Ebből a múlt évben 120 millió forintot használtak föl, s az idén egymil- liárd forint értékű fejlesztést valósítanak meg; így a tervidőszak első két évében időarányosan teljesítik az elő- irárvzatot. Az alumíniumipar ef-'^ként az V. ötéves tervben 9.2 milliárd forintot költ beruházásra; ebből 4,2 milliárd forint értékű állami nagy- beruházás gyorsítja a bauxitbányászat és az alumíniumkohászat fejlesztését egység és a forradalmi küzdelem szempontjából stratégiai jelentőségű állást foglal el az ellenség. A mogadishu! rádió csütörtöki jelentése szerint felújította közvetítő misszióját az a madagaszkári küldöttség, amely korábban már járt Etiópiában és Szomáliában. Szerdán este Mogadishuban a delegáció Mohammed Sziad Barré Szomáliái államfővel tanácskozott, miután visszatért a térségbe Antananarivuból, a madagaszkári fővárosból. A közvetítői tevékenység sikerét kétségessé teszi az a kijelentés, amelyet egy Szomáliái delegáció vezetője tett Abu Dhabiban. Azt mondotta ugyanis: nincs ok arra, hogy valaki is közvetítsen Addisz Abeba és Mogadishu között, mivel Etiópiával az ogadeni gerillák állnak harcban«. Kappler és társai Akik semmit sem bántak meg Aas írástudó^ többnyire a címadásban is elkerülik az önmagukra való közvetlen utalást bízva abban, hogy a szerény könyveim is felhívja az olvasó figyelmét. A józan mértéktartás csak akkor szorul háttérbe, ha a szerző korlátlan hatalomhoz, parancsoláshoz, hivalkodáshoz szokott személy. Ilyenkor már a címlapon is egyes szám első személyű igealak olvasható, amelynek tartalma rendszerint ellentmondást nem tűrő kijelentés. Az NSZK-ban meglehetősen sok emlékirat címlapján díszelegnek ilyen önmutogató frázisok.-Most én beszélek!« — nyilatkoztatja ki Gehlen, a fasiszta titkosszolgálat egykor mindenható főnöke. -Semmit sem bántam meg!« — állítja meggyőződéssel Rudolf Hess, Hitler volt helyettese annak a szennyirat- memoárnak sumpiázataként, amelyet a spandaui börtönben vetett papírra. Dönitz, a hajdani birodalmi haditengerészet parancsnoka sem volt túlságosan szerény, amikor — a nürnbergi perre célozva — le merte írni: -igazságtalanság történt velem«. Sajnos, e remekművek egyáltalán nem nevezhető »sikerkönyvek« iránti kereslet Nyugaton a politikai események is fokozzák, különösen az utóbbi napokban. Végéhez közeledik a vizsgálat P. Menten — Lengyel- ország és Ukrajna egyik főhóhéra — ügyében. Klaus Barbie-nak, az SS töméntelen bűnnel vádolt lyoni főnökének nyoma veszett Dél- Amerikában. Mengele, az auschwitzi tábor orvosa -eltűnt« Paraguayból. Herbert Kapplert, a római Gestapo kegyetlenségéről hírhedt irányítóját -egy bőröndben« szöktették meg olaszországi börtönéből, s nyilvánvaló, hogy feleségén kívül más is tudta, mit — illetve kit — tartalmaz a szállítóalkalma- tosság. Ügy látszik, a Földközitenger környéke három bukott fasiszta rendszerének politikai szerepét most mások igyekeznek megkaparintani. Erre utal az NPD hirtelen fölélénkülése az NSZK- ban, az Ordine Nuovo (Űj Rend) nevű szélsőséges terrorszervezet gyalázatos működése Itáliában és a fajgyűlölő Nemzeti Front térhódítása Angliában. Naivitás lenne tehát azt gondolni, hogy a szélsőjobboldali görög, portugál és spanyol Véget értek a pekingi tárgyalások Vance hasznosnak mondotta ötletét Lényegében semmire nem válaszolt '■ Cyrus Vance amerikai külügyminiszter tegnap Peking- ben meet.artotta utolsó eszmecseréjét kínai kollégájával, Huang Huával, majd a délután folyamán másfélórás találkozón fogadta őt Ff ua Kuo-feng, a KKP KB elnöke. A Pentagon ,humanizmusa” „Nos, végül is senki nem mondhatja, hogy nem állítottuk figyelmünk középpontjába az EM- BER-t !” (A nyugat-berlini Die Waarheit karikatúrája) Vance csütörtökön este sajtóértekezletet tartott. — Őszinte, komoly, nagyon hasznos, építő, konstruktív jellegű — ilyen jelzőkkel illette a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásait, de a lényeget tekintve ezeknél a minősítéseknél többet nem mondott. A konkrétumok iránt érdeklődő újságírókat jobbára azzal hárította el, hogy egyfelől nem óhajt a vendéglátók nevében beszélni, másfelől helytelen volna , bármit is mondani addig, amíg nem tesz jelentést Carter elnöknek. Vance nem adott igenlő választ arra a kérdésre sem, történt-e előrehaladás pekingi útja során a két ország kapcsolatainak normalizálását illetően. Itt is csak annyi volt a hozzátennivalója, hogy -hasznos, építő jellegű« tárgyalásokat folytatott. Nyomatékként idézte Hua Kuo-fen- get is, aki — szavai szerint — ugyancsak fontosnak minősítette a Vance-látogatást. Maga Vaííce mindenekelőtt azért találta nagyon fontosnak ottlétét, mert mint mondta: -hiszem, hogy hatékony párbeszéd indult el a pekingi és a washingtoni kormány között«. rendszer bukásával egyszer s mindenkorra megszűnt a fasizmus veszélye Európában, s az erőviszonyok vizsgálatából az is kitűnik, hogy e föllendülés aligha tekinthető a fasizmus -utolsó sikolyának«. Még akkor sem, ha a -bajtársi találkozók«, harsogó demonstrációk és terrorakciók egyelőre — szerencsére — nem vonzanak nagy tömeget Nem kétséges, hogy a fasiszta — vagy fasisztoid — eszmékhez való viszony próbaköve az enyhüléssel kapcsolatos állásfoglalás. A dolgozó tömegek zöme Nyugaton támogatja ezt. a folyamatot, ám a tőkésgazdaság irányítói — gyakran a hivatalos állami politika sugalmazol — válaszút elé kerültek. Mert objektív — ha úgy tetszik, gazdasági — érdekük a kapcsolatok javítása a szocialista országokkal, de létük alapja a tőkés rend fenntartása, s a -harmadik világ« befolyásolása is; ez pedig — legalábbis a jelenlegi módszerekkel — nehezen összeegyeztethető az enyhülési politika szabályaival. A megoldás — a józanabb tőkéskörök szerint — egy olyan reformista irányzatban rejlik, amely elsősorban a szakszervezetek szerepének növelésével igyekszik minimálisra .csökkenteni a munkás—tőkés ellentétet, a jelenlegi helyzet állandósítása érdekében. Ez az álláspont stratégiailag vitatható értékű, ám mint időleges taktika elősegítheti az enyhülést — példa erre a nyugatnémet szociáldemokraták gyakorlata. A másik tőkés alternatíva a merev szembenállás — nemcsak a forradalmisággal, hanem a reformizmussal is, a kizsákmányolás hagyományos formáinak fenntartása és a feltétlen gazdasági terjeszkedés előtérbe helyezése. Ezt vallják a CDU/CSU mögött álló tőkés körök, ezt hirdetik — a ravasz manipuláció minden eszközét igénybe véve — a Springer-konszern lapjai: a Die Welt, a Bild- Zeitung és a többiek. A konzervativizmusnak ezek a hangadói ugyan nem fasiszták, ám érdekeik — mindenekelőtt a balratolódás megakadályozása — a sötét szélsőjobboldali erők természetes szövetségeseivé teszik őket, akár vállalják szavakban ezt a közösséget, akár nem. A hamisan értelmezett vi leménynyilvánítási szabadság alaposan megkönnyíti a tömegek eszmei megfertőzését. Ezekben a napokban táblás házak előtt játsszák az NSZK filmszínházai Joachim Fest tárgyilagosnak álcázott Hitler-életrajzfilm- jét, amelyben — bár a kísérő szöveg rengeteg gúnyos megjegyzést tartalmaz — a rikácsoló führerre vonatkozóan, feltűnően sokszor látható az ujjongó tömeg. A hadszíntereken és a koncentrációs táborokban elpusztul t negyvenmillió emberről — köztük hétmillió németről — egyetlen kocka sem láthátó. Hiába támadták a szociáldemokrata lapok vagy az ARD tv-társaság kommentátorai igen élesen a filmet, hiába minősítették mérhetetlenül károsnak: a ZDF tv-állomás vitaxnűsorában középiskolások és egyetemisták egyöntetűen azt vallották, hogy -érdemes volt megnézni, mert rájöttünk, hogy mindenkinek vannak értékelhető tulajdonságai...« Csupán, egyetlen kislány találta fején a szöget. Kapplernek és társainak felbukkanása^, a nyomdákból és a filmstúdiókból kiözönlő szennytermékáradat és a nyugat-németországi, olasz- országi fasiszta mozgalmak megélénkülése valószínűleg -ellenlépésekre« ösztönzi majd a kormányzatokat. Ami viszont a világnézeti vonatkozásokat, a mindenáron való elemzés- és megértés- igényt illeti, ma is időszerű a nagy spanyol—francia író, Jorge Semprun megállapítása: a fasisztákat nem megérteni kell, hanem megsemmisíteni. Lengyel And rá*
