Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-30 / 178. szám
Ipari robotok sorozatban JOGOS VÉDELEM A garázdáik odók megfékezéséről Az cgrí Finomszerclvénygyár az idén mutatta be a 32 különböző Irányú mozgás végzésére alkalmas ipari robotját, mellyel olyan sikert arattak, hogy a második félévben megkezdték a sorozatgyártásit. Az ipairi robot három munkahely kiszolgálására alkalmas. Képünkön: Az új gép kipróbálása. Rand a lelke mindennek — ha megteremtik Rozsdás üstök, vödrök a köztéren Nagy berény ben, a József Attila és az Ady Endre utca találkozásánál szép fekvésű közterületet borít a gazdzsungel. Csak ha közelebb megyünk, akkor látjuk, mit rejt a »rengeteg«: motorhoz való, ócska oldalkocsit, azután vödröket, lábosokat, fazekakat, üstöket, kiszolgált tűzhelyeket, lavórokat esz a rozsda. Pedig szebb lenne itt néhány, fiatal fa, színes virágágy — vagy éppen homokozó a gyerekeknek ... — Korábban játszótér volt itt. S hogy ismét széppé, gondozottá tegyük a helyet, ehhez kellene mielőbb elvinni a sok hulladékot, hogy letakarithas- suk a gazt... Győri József, a községi közös tanács elnöke tájékoztatott így, miután elmondtuk, mit láttunk a templom mögötti téren. S mindjárt azt is megtudtuk: nem a helyi állami, gazdasági és társadalmi szervek tehetnek arról, hogy létrejött ez a falu díszére egyáltalán nem váló hulladéktelep. — A KISZ-alapszervezet tagjai hordták össze az említett helyre meg a futball- pálya mellé a házaknál gyűjtött ócskavasat, egy akció keretében. Összejött vagy húsz- mázsányi, egy jó teherautórakományra való. De hiába értesítettük a MÉH tahi ki- rendeltségét, nem akarják elvinni. A siófokiak vinnék, de azt mondják, hogy ez nem az ő területük. Mutattál a levelet, melyet július 6-án írt a tabi kirendeltségnek, de választ még nem kapott rá. Megértettük a bosszúságát, és azt is, hogy a fiatalok igencsak lebecsülve érezhetik munkájukat, ha látják, hogy a hulladék, melynek összesze- désére időt és fáradságot áldoztak, senkinek se kell... — Nem szeretjük mi a rendetlenséget — mondta a tanácselnök —, az emberek mindhárom településen — Nagyberényben, Somban és Daránypusztán — sokat tesznek lakóhelyük szépítéséért, rendben tartásáért. Tíz évvel ezelőtt például Berényben még a falu közepén volt a központi szeméttároló : egy vízmosást használt erre a célra a lakosság — most meg a feltöltött vízmosás helyén nyoma sincs a szemétnek. Különösen a Vöröskereszt aktívái tesznek sokat a rendért. És az is az igazsághoz tartozik, hogy ha már egyszer vi' rágágyak vannak az utcán, parkosítottuk a köztereket, oda már nem hordják a hulladékot az emberek. Mert a kettő nem fér meg együtt, ezt mindenki látja. Most viszont körülbarikádozzák a falut hulladékkal: a határba viszik és ott rakják le a fölöslegessé vált lomot. Ahol mi kijelöltük a gyűjtőhelyet, azt a KÖJÁL nem fogadta el. Somban, közel a faluhoz van ilyen hely... Azt tervezzük, hogy a tanács járművet biztosít a szemét összeszedéséhez, így meghatározott időben kerülne sor egy-egy utcára. Persze, ez többletköltséggel járna, amit a lakosságnak kell magára vállalnia. És a tanácsi apparátusnak is pluszfeladatot jelent az ezzel kapcsolatos ügyintézés ... Illés Zoltán, a Somogy megyei Tanács V. B. Siófoki Tá- rási Hivatalának elnökhelyettese fűzte hozzá a nagyberé- nyi tapasztalatokhoz, hogy a járásban másutt is előfordul: a közterületekre viszik ki a háztartásokban fölöslegessé vagy használhatatlanná vált dolgokat. — A tabi, a balatonszárszói és a balatonlellei tanács már hozott köztisztasági rendeletet, s ezeken a helyeken már nagy lépést tehetnek a »-vad- szeméttelepek-« felszámolásáért, a tanácsi rendelet megszegői ellen szankciókat is alkalmazhatnak. A múlt év novemberében és az idén januárban ellenőriztük Balaton- parti községeinkben a köztisztaság helyzetét, s ahol kellett, utasítást adtunk a megengedhetetlen állapotok megszüntetésére. Földváron, Szárszón és Lellén a helyi tanácsok saját brigádjai tisztítják a közterületeket, Bogláron a költség- vetési üzem és a legeltetési bizottság látja el ezt a feladatot. A Településtisztasági Vállalat kiterjeszti működési területét, tavaly már — Szárszó és Szemes mellett — Lellén is bevezette a szolgáltatásait. Eredményesek voltak az úgynevezett faluszépítési napok az idei szezonra való felkészülés idején Lellén és Földváron : a helyi lakosság — a tanácstagok szervezésében — összegyűjtötte az elszórt hulladékot az utak mentén, az elhagyott helyeken, a közterületeken, a tóparton, sa tanács biztosította az összegyűlt szemét elszállítását. S mi van a Balatontól távolabb, a járás belső községeiben ? Nagyjában-egészé- ben az, amiről már az előzőekben szóltunk: sokan a figyelmeztető táblák ellenére ott rakják le a szemetet, ahol azt nem lenne szabad. Csupán Tab nagyközség területén oldották meg a szervezett szemétszállítást a költségvetési üzem közreműködésével. Másutt az intézmények ugyan rendszeresen elszállítják a hulladékokat a kijelölt gyűjtőhelyre, a lakosság nagy része azonban nem ezt az utat járja, hanem a »-hagyományos« megoldást választja, kiviszi a rakományt a falu határába, s a szerinte megfelelő helyen lerakja ... Mindenképpen az a módszer látszik leginkább célravezetőnek, melyet a nagyberényi tanács is alkalmazni kíván: tanácsi szállítóeszköz biztosításával, előre meghatározott napokon és falurészeken összegyűjteni a szemetet, s kivinni oda, ahol a tanács és a KÖJÁL erre alkalmas helyet talál. Ezzel környezetük és önmaguk egészségét védhetik meg, s esztétikailag is »muta- tósabbá« tehetik lakóhelyüket. Hernesz Ferenc Ez év tavaszán zóki Lajos, Záki Lajosné, Kovács Istvánné a kaposvári vasútállomás környékén ittasan garázdálkodtak, ismerősüket ok nélkül bántalmazták az utcán. Stublák László közbelépett, kérte a vádlottakat, hogy rendesen viselkedjenek. Ekkor a három garázda Stublák Lászlóra támadj A város egyik legforgalmasabb helyén történt az eset, a közelben több mint százan tartózkodtak, azonban eltűrték, hogy a garázdálkodók megfékezése érdekében fellépő Stublák Lászlót bántalmazzák. A jogosan várt segítség elmaradt. A garázdaságnak később a helyszínre érkező rendőrök vetettek véget. Bárány János kaposvári lakost a bíróság' azért vonta felelősségre, mert részeg állapotban a családjával szemben garázda magatartást tanúsított. A tárgyaláson az egyik tanú a következőket vallotta: »A Kinizsi söröző közelében tartózkodtam, amikor láttam, hogy a szomszédságban levő ház udvarán egy fiatalasszony térdepel, kezében egy apró gyerekkel, mindketten sírtak, velük szemben egy férfi állt, az asszonyt ütötte. Bementem a Kinizsi vendéglőbe, megittam az italomat, az ablakon keresztül láttam, hogy a nőszemély az utcán gyermekével együtt menekült.« Ügy vélem, szükségtelen a tanú vallomását tovább idéznem. Ugyanis meggyőződhettünk arról, hogy a jogtalan támadó, a garázda férfi megfékezése, rendreutasítása helyett számára fontosabb volt egy pohár bor. Még számos olyan példára, tényállásra lehetne hivatkozni, amikor az állampolgárok visszahúzódnak a közérdeket, valamint a másokat ért támadások észlelése esetén, pedig nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdeket is szolgálnak a támadók megfékezésével. Mi gátolja az állampolgárokat a közrend, a közbiztonság és a másokat ért támadások elleni határozottabb fellépésben? Legfontosabb oknak tekinthetjük az attól való félelmet, hogy a jogtalan támadó a védekező ellen fordul, de az esetleges hatósági, büntetőeljárástól való félelem is szerepet játszik. El kell ismernünk, hogy egyik félelem sem alaptalan. Annak, aki egy garázda személyt meg akar fékezni, feltétlenül számolnia kell azzal, hogy a garázdálkodó szembefordul vele, abban pedig nem bízhat, hogy mások a segítségére sietnek. Okkal félti tehát az életét és testi épségét. A hatósági eljárástól az emberek jelentős része még akkor is tart, ha abban csak tanúként szerepel. Fokozottabb mértékben jelentkezik a félelem abban az esetben, ha az állampolgár a hatósági eljárásban vádlottként is szerepelhet. Ismeretesek ugyanis az olyan — jelenleg már rendkívül ritkán, de évekkel ezelőtt gyakrabban előforduló — esetek, melyekben a jogtalan támadás ellen fellépő állampolgár a vádlottak padjára került. A Bűntető Törvénykönyv arra törekszik, hogy nagyobb biztosítékot szolgáltasson a támadásokat elhárítok részére. Ha jogaikkal éltek, akkor jogtalanság nem érheti őket. Az igazságszolgáltatás minden esetben biztosítja a jogi védelmet, a garázdálkodókkal szemben fellépők számára. A jogtalan támadás, a huligánok ellen fellépő személy lényegében az állam egyik feladatát vállalja magára, amikor a bűncselekményt, a garázdaság elkövetését igyekszik megakadályozni. Az állam a jogos védelem intézményével erre az állampolgárokat fel is jogosítja. A Legfelsőbb Bíróság is leszögezte, hogy >*.. .a jogos védelmi helyzetben kifejtett védekező tevékenység a bűnözés elleni harc egyik formája.« A Kaposvári Járásbíróság előtt folyamatban levő ügy: két fiatalkorú vádlott a Somogy Áruház közelében középiskolás tanulók útját állta, bántalmazni akarta őket. Egy idősebb férfi rászólt a vádlottakra, ezért azok megfenyegették, majd egy esernyővel fejbe ütötték. A sértett ember a túlerőben levő vádlottak további támadásától joggal tartva az egyik vádlott felé rúgott. A nagy erejű rúgás a vádlott hasaalját érte, mentővel a kórházba kellett szállítani, ahol maradandó testi fogyatékosságot eredményező műtétet hajtottak végre. Egy másik, a Legfelsőbb Bíróság elé került ügyben egy vállalati dolgozó ittas állapotban jelentkezett munkára, a művezetőnő azonban nem engedte munkába állni. Ebből vita keletkezett, a férfi azonban a felszólítás ellenére sem volt hajlandó elhagyni az üzem területét, sőt a művezetőnőt lökdöste. Amikor a portásnő ezt meglátta, az asz- szony védelmére kelt, és a férfit arcul ütötte úgy, hogy az hanyatt vágódott és fejét a kövezetbe ütötte. Az ütéstől súlyos koponyasérülést szenvedett el, hat hétig a kórházban feküdt. Az említett ügyekben a garázdálkodók megfékezése érdekében fellépő személyeket a bíróság nem ítélte el. A Btk. szerint ugyanis nem büntethető, aki a cselekményt jogos védelemben követte el. Jogos védelemben az cselekszik, akinek a cselekménye a közérdek, vagy saját, illetőleg mások személye vagy javai ellen intézett, vagy azokat közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Fontos szabály, hogy a védekezés jogával nem szabad visszaélni. A védekező túlmegy a szükségesség határán, ha például a kézzel támadót késsel szúrja meg, e túllépésért felelősség terheli. Támadónak kell tekinteni minden olyan jelenlevő személyt, aki a támadásban részt vesz — akár közvetlenül, akár rábíróként vagy segítőként. A garázdaság elbírálásánál az említetteknek döntő jelentőségük van. Szükség van arra is, hogy az ilyen bűncselekményt észlelők tegyenek eleget a jogszabályban előírt tanúzási kötelezettségüknek, és vallomásaikkal, sőt önkéntes tanúvallomásra jelenkezésükkel segítsék elő a bizonyítási eljárás sikerét, a maguk és környezetük biztonságának érdekében is. A bűnüldöző szerveknek is elsőrendű feladatuk, hogy védelmet biztosítsanak azok számára, akik a jogtalan támadásokat elhárítják, a garázdál- kodókat megfékezik. Tény, hogy a garázda egyének elleni küzdelemben kiemelkedő szerepük van a bűnüldöző és igazságügyi szerveknek, de ez a harc csakis a társadalom egészének közreműködésével vívható meg sikeresen.- Dr. Dicső István főügyészségi ügyész Nők fontos posztokon Egy nemrég készült fölmérés tanúsítja, hogy a bolgár nők fontos szerepet töltenek Árulkodik -a korona és a rubel Valuta minden mennyiségben Ha rossz idő van a Balaton partján, mind többen indulnak el vásárolni, ügyes-bajos dolgaikat intézni Siófokon is. Az OTP-fiókban ilyenkor egy gombostűt se lehetne leejteni. A vásárláshoz pénz kell, így a külföldiek egész sora váltja koronáját, márkáját vagy dollárját forintra. Két olasz fiatalember áll a pénztár előtt. Ötvenezer lírát szeretnének beváltani. Megtetszett nekik a Balaton, maradnának, de ahhoz forintra is szükség lenne. Nehezen értik meg, hogy nálunk legföljebb tízezer lírás címleteket lehet beváltani. — Jó, akkor átugrunk Bécs- be, felváltjuk, és jövünk visz- sza — mondja mosolyogva az egyik. Angyal József fiókvezető szerint megszokták már a nagy forgalmat, a túlórákat, a siető ügyfeleket. Tavaly ötvenhatezer külföldi állampolgártól váltottak be valutát. A jelek szerint az idén ősszel, amikor a statisztikákat készítik, hetvenezer ügyfélről szólhatnak. — Naponta nyolc-ikilencszáz nyaraló jón be hozzánk valutát váltani — monja a fiókvezető. — Ha piaci nap van, vagyis kedden és pénteken, amikor a pulóverpiaci valuta- beváltónk is nyitva tart, csaknem megduplázódik a forgalmunk. Most kedden például több mint egymillió forint értékű valutát váltottunk be. — Mely országok pénzeiből? — A lei, a korona, a rubel, a leva, a zloty, a dollár, a márka éppen úgy gazdát cserél nálunk, mint az OTP-, IBUSZ- vagy Eurocsekk. A valutabeváltók pénztárosainak különösen nagy figyelemmel kell dolgozniuk. Elég egy rossz csekk beváltása, s máris nekik kell megtéríteniük a kárt. A huszonnégy éves Pintér Ildikótól, a siófoki OTP-fiók egyik valutásától tudom, hogy mennyire felelősségteljes munka az övék: — Néhány éve történt. Egy kanadai állampolgártól váltottam be magáncsekket, hétezer forint értékben. A csekknek nem volt fedezete, a kárt természetesen nekem kellett megtérítenem. Olyan is előfordult, hogy a számtalan papír, okmány kitöltése után a forintot kiadtuk, csak a márkát nem vettük át. Az ügyfél persze nem szólt, így a kártérítés ránk maradt. — Honnan tudja a pénztáros, hogy nem hamis pénzt, rossz csekket vált be? — Az úgynevezett specime- rek, azaz minták segítségével valamennyi fizetőeszközt azonosítani lehet, de a gyakorlat is sokat segít. A valutaforgalom sok mindenről árulkodik. A pénzfajtákból következtetni lehet arra, hogy mely országokból jöttek a legtöbben, a váltás nagyságából pedig hogy mennyit költöttek a vendégek. — Az idén miről? — kérdeztem Angyal Józseftől. — Például arról, hogy nagyon sok a csehszlovák, az NDK-beli, a román és a szovjet vendég. A nyugati valuták váltásából már nem lehet ilyen egyértelmű következtetéseket levonni. Mondjuk bejön a nyugatnémet vendég, kevesli az árfolyamot, odébb áll. Ha végigsétálunk itt a Fő utcán, látjuk a nyugati gépkocsikat, tehát sok a turista, mégis kevés a beváltásunk nyugatnémet márkából, dollárból és hasonló valutából. A többi beváltóban is hasonló a helyzet. Hogy hol váltják át forintra a pénzüket? Ne kérdezze, erre úgyse tudnék válaszolni... N. J. be az ország gazdasági, társadalmi és politikai életében. Száz munkaképes korban lévő nő közül 84 dolgozik vagy tanul. A népgazdaságban 1976- ban foglalkoztatottak 47 százaléka nő volt. Az iparra ebből 48, a mezőgazdaságra 47 százalék jutott, az egészség- ügyi dolgozóknak pedig 73,5 százaléka nő. A középiskolát és egyetemet végzett szakemberek 55,8 százaléka nő. Számuk állandóan növekszik: az 1976—1977-es tanévben 100 tanuló közül 49, az egyetemeken 54, a főiskolákon pedig 78 a lány. A bolgár nők képzettsége és aktív részvétele a termelő- munkában . lehetővé teszi, hogy jelentős mértékben részt vegyenek az ország irányításában is. A társadalompolitikai szerveknél, szervezeteknél töltenek be többnyire vezető szerepet. A Hazafias Front tagságának 50 százaléka kerül ki a »-gyengébb nem« soraiból. A megyei és a városi bizottságok elnökeinek 40—43 százaléka nő. A bolgár országgyűlés képviselőinek 20 százaléka nő, míg az államtanácsban 25 százalék az arányuk. Így a bolgár lányok és asszonyok mindenütt jelen vannak, ahol a politika formálódik, és ahol a Bulgária gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődésére vonatkozó határozatok születnek.
