Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

Ipari robotok sorozatban JOGOS VÉDELEM A garázdáik odók megfékezéséről Az cgrí Finomszerclvénygyár az idén mutatta be a 32 különböző Irányú mozgás végzésé­re alkalmas ipari robotját, mellyel olyan sikert arattak, hogy a második félévben meg­kezdték a sorozatgyártásit. Az ipairi robot három munkahely kiszolgálására alkalmas. Képünkön: Az új gép kipróbálása. Rand a lelke mindennek — ha megteremtik Rozsdás üstök, vödrök a köztéren Nagy berény ben, a József Attila és az Ady Endre utca találkozásánál szép fekvésű közterületet borít a gaz­dzsungel. Csak ha közelebb megyünk, akkor látjuk, mit rejt a »rengeteg«: motorhoz való, ócska oldalkocsit, az­után vödröket, lábosokat, fa­zekakat, üstöket, kiszolgált tűzhelyeket, lavórokat esz a rozsda. Pedig szebb lenne itt néhány, fiatal fa, színes vi­rágágy — vagy éppen homo­kozó a gyerekeknek ... — Korábban játszótér volt itt. S hogy ismét széppé, gon­dozottá tegyük a helyet, ehhez kellene mielőbb elvinni a sok hulladékot, hogy letakarithas- suk a gazt... Győri József, a községi kö­zös tanács elnöke tájékozta­tott így, miután elmondtuk, mit láttunk a templom mö­götti téren. S mindjárt azt is megtudtuk: nem a helyi álla­mi, gazdasági és társadalmi szervek tehetnek arról, hogy létrejött ez a falu díszére egy­általán nem váló hulladékte­lep. — A KISZ-alapszervezet tagjai hordták össze az em­lített helyre meg a futball- pálya mellé a házaknál gyűj­tött ócskavasat, egy akció ke­retében. Összejött vagy húsz- mázsányi, egy jó teherautó­rakományra való. De hiába értesítettük a MÉH tahi ki- rendeltségét, nem akarják el­vinni. A siófokiak vinnék, de azt mondják, hogy ez nem az ő területük. Mutattál a levelet, melyet július 6-án írt a tabi kiren­deltségnek, de választ még nem kapott rá. Megértettük a bosszúságát, és azt is, hogy a fiatalok igencsak lebecsülve érezhetik munkájukat, ha látják, hogy a hulladék, melynek összesze- désére időt és fáradságot ál­doztak, senkinek se kell... — Nem szeretjük mi a ren­detlenséget — mondta a ta­nácselnök —, az emberek mindhárom településen — Nagyberényben, Somban és Daránypusztán — sokat tesz­nek lakóhelyük szépítéséért, rendben tartásáért. Tíz évvel ezelőtt például Berényben még a falu közepén volt a központi szeméttároló : egy vízmosást használt erre a cél­ra a lakosság — most meg a feltöltött vízmosás helyén nyoma sincs a szemétnek. Kü­lönösen a Vöröskereszt aktí­vái tesznek sokat a rendért. És az is az igazsághoz tarto­zik, hogy ha már egyszer vi­' rágágyak vannak az utcán, parkosítottuk a köztereket, oda már nem hordják a hul­ladékot az emberek. Mert a kettő nem fér meg együtt, ezt mindenki látja. Most viszont körülbarikádozzák a falut hul­ladékkal: a határba viszik és ott rakják le a fölöslegessé vált lomot. Ahol mi kijelöltük a gyűjtőhelyet, azt a KÖJÁL nem fogadta el. Somban, kö­zel a faluhoz van ilyen hely... Azt tervezzük, hogy a tanács járművet biztosít a szemét összeszedéséhez, így meghatá­rozott időben kerülne sor egy-egy utcára. Persze, ez többletköltséggel járna, amit a lakosságnak kell magára vál­lalnia. És a tanácsi appará­tusnak is pluszfeladatot je­lent az ezzel kapcsolatos ügy­intézés ... Illés Zoltán, a Somogy me­gyei Tanács V. B. Siófoki Tá- rási Hivatalának elnökhelyet­tese fűzte hozzá a nagyberé- nyi tapasztalatokhoz, hogy a járásban másutt is előfordul: a közterületekre viszik ki a háztartásokban fölöslegessé vagy használhatatlanná vált dolgokat. — A tabi, a balatonszárszói és a balatonlellei tanács már hozott köztisztasági rendele­tet, s ezeken a helyeken már nagy lépést tehetnek a »-vad- szeméttelepek-« felszámolásá­ért, a tanácsi rendelet meg­szegői ellen szankciókat is al­kalmazhatnak. A múlt év no­vemberében és az idén janu­árban ellenőriztük Balaton- parti községeinkben a köztisz­taság helyzetét, s ahol kellett, utasítást adtunk a megenged­hetetlen állapotok megszünte­tésére. Földváron, Szárszón és Lellén a helyi tanácsok saját brigádjai tisztítják a közterü­leteket, Bogláron a költség- vetési üzem és a legeltetési bizottság látja el ezt a fel­adatot. A Településtisztasági Vállalat kiterjeszti működési területét, tavaly már — Szár­szó és Szemes mellett — Lel­lén is bevezette a szolgálta­tásait. Eredményesek voltak az úgynevezett faluszépítési na­pok az idei szezonra való fel­készülés idején Lellén és Földváron : a helyi lakosság — a tanácstagok szervezésé­ben — összegyűjtötte az el­szórt hulladékot az utak men­tén, az elhagyott helyeken, a közterületeken, a tóparton, sa tanács biztosította az össze­gyűlt szemét elszállítását. S mi van a Balatontól tá­volabb, a járás belső közsé­geiben ? Nagyjában-egészé- ben az, amiről már az előző­ekben szóltunk: sokan a fi­gyelmeztető táblák ellenére ott rakják le a szemetet, ahol azt nem lenne szabad. Csu­pán Tab nagyközség területén oldották meg a szervezett sze­métszállítást a költségvetési üzem közreműködésével. Má­sutt az intézmények ugyan rendszeresen elszállítják a hulladékokat a kijelölt gyűj­tőhelyre, a lakosság nagy ré­sze azonban nem ezt az utat járja, hanem a »-hagyomá­nyos« megoldást választja, ki­viszi a rakományt a falu ha­tárába, s a szerinte megfe­lelő helyen lerakja ... Mindenképpen az a módszer látszik leginkább célravezető­nek, melyet a nagyberényi ta­nács is alkalmazni kíván: ta­nácsi szállítóeszköz biztosítá­sával, előre meghatározott na­pokon és falurészeken össze­gyűjteni a szemetet, s kivin­ni oda, ahol a tanács és a KÖJÁL erre alkalmas helyet talál. Ezzel környezetük és önmaguk egészségét védhetik meg, s esztétikailag is »muta- tósabbá« tehetik lakóhelyü­ket. Hernesz Ferenc Ez év tavaszán zóki Lajos, Záki Lajosné, Kovács Istvánné a kaposvári vasútál­lomás környékén ittasan ga­rázdálkodtak, ismerősüket ok nélkül bántalmazták az ut­cán. Stublák László közbelé­pett, kérte a vádlottakat, hogy rendesen viselkedjenek. Ekkor a három garázda Stublák Lászlóra támadj A város egyik legforgalmasabb helyén történt az eset, a közelben több mint százan tartózkod­tak, azonban eltűrték, hogy a garázdálkodók megfékezése érdekében fellépő Stublák Lászlót bántalmazzák. A jogo­san várt segítség elmaradt. A garázdaságnak később a hely­színre érkező rendőrök vetet­tek véget. Bárány János kaposvári la­kost a bíróság' azért vonta fe­lelősségre, mert részeg álla­potban a családjával szemben garázda magatartást tanúsított. A tárgyaláson az egyik tanú a következőket vallotta: »A Kinizsi söröző közelében tar­tózkodtam, amikor láttam, hogy a szomszédságban levő ház udvarán egy fiatalasszony térdepel, kezében egy apró gyerekkel, mindketten sírtak, velük szemben egy férfi állt, az asszonyt ütötte. Bementem a Kinizsi vendéglőbe, megit­tam az italomat, az ablakon keresztül láttam, hogy a nő­személy az utcán gyermekével együtt menekült.« Ügy vélem, szükségtelen a tanú vallomását tovább idéz­nem. Ugyanis meggyőződhet­tünk arról, hogy a jogtalan tá­madó, a garázda férfi meg­fékezése, rendreutasítása he­lyett számára fontosabb volt egy pohár bor. Még számos olyan példá­ra, tényállásra lehetne hivat­kozni, amikor az állampolgá­rok visszahúzódnak a közér­deket, valamint a másokat ért támadások észlelése esetén, pedig nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdeket is szolgál­nak a támadók megfékezésé­vel. Mi gátolja az állampolgáro­kat a közrend, a közbiztonság és a másokat ért támadások elleni határozottabb fellépés­ben? Legfontosabb oknak tekint­hetjük az attól való félelmet, hogy a jogtalan támadó a vé­dekező ellen fordul, de az esetleges hatósági, büntetőel­járástól való félelem is szere­pet játszik. El kell ismernünk, hogy egyik félelem sem alap­talan. Annak, aki egy garázda személyt meg akar fékezni, feltétlenül számolnia kell az­zal, hogy a garázdálkodó szembefordul vele, abban pe­dig nem bízhat, hogy mások a segítségére sietnek. Okkal fél­ti tehát az életét és testi épsé­gét. A hatósági eljárástól az emberek jelentős része még akkor is tart, ha abban csak tanúként szerepel. Fokozottabb mértékben jelentkezik a féle­lem abban az esetben, ha az állampolgár a hatósági eljá­rásban vádlottként is szerepel­het. Ismeretesek ugyanis az olyan — jelenleg már rendkí­vül ritkán, de évekkel ezelőtt gyakrabban előforduló — ese­tek, melyekben a jogtalan tá­madás ellen fellépő állampol­gár a vádlottak padjára ke­rült. A Bűntető Törvénykönyv arra törekszik, hogy nagyobb biztosítékot szolgáltasson a tá­madásokat elhárítok részére. Ha jogaikkal éltek, akkor jog­talanság nem érheti őket. Az igazságszolgáltatás minden esetben biztosítja a jogi vé­delmet, a garázdálkodókkal szemben fellépők számára. A jogtalan támadás, a huli­gánok ellen fellépő személy lényegében az állam egyik fel­adatát vállalja magára, amikor a bűncselekményt, a garázda­ság elkövetését igyekszik megakadályozni. Az állam a jogos védelem intézményével erre az állampolgárokat fel is jogosítja. A Legfelsőbb Bíró­ság is leszögezte, hogy >*.. .a jogos védelmi helyzetben ki­fejtett védekező tevékenység a bűnözés elleni harc egyik for­mája.« A Kaposvári Járásbíróság előtt folyamatban levő ügy: két fiatalkorú vádlott a So­mogy Áruház közelében kö­zépiskolás tanulók útját állta, bántalmazni akarta őket. Egy idősebb férfi rászólt a vád­lottakra, ezért azok megfenye­gették, majd egy esernyővel fejbe ütötték. A sértett ember a túlerőben levő vádlottak to­vábbi támadásától joggal tart­va az egyik vádlott felé rú­gott. A nagy erejű rúgás a vádlott hasaalját érte, mentő­vel a kórházba kellett szállí­tani, ahol maradandó testi fo­gyatékosságot eredményező műtétet hajtottak végre. Egy másik, a Legfelsőbb Bí­róság elé került ügyben egy vállalati dolgozó ittas állapot­ban jelentkezett munkára, a művezetőnő azonban nem en­gedte munkába állni. Ebből vita keletkezett, a férfi azon­ban a felszólítás ellenére sem volt hajlandó elhagyni az üzem területét, sőt a műve­zetőnőt lökdöste. Amikor a portásnő ezt meglátta, az asz- szony védelmére kelt, és a férfit arcul ütötte úgy, hogy az hanyatt vágódott és fejét a kövezetbe ütötte. Az ütés­től súlyos koponyasérülést szenvedett el, hat hétig a kór­házban feküdt. Az említett ügyekben a ga­rázdálkodók megfékezése ér­dekében fellépő személyeket a bíróság nem ítélte el. A Btk. szerint ugyanis nem büntet­hető, aki a cselekményt jogos védelemben követte el. Jogos védelemben az cselekszik, aki­nek a cselekménye a közér­dek, vagy saját, illetőleg má­sok személye vagy javai ellen intézett, vagy azokat közvetle­nül fenyegető jogtalan táma­dás elhárításához szükséges. Fontos szabály, hogy a vé­dekezés jogával nem szabad visszaélni. A védekező túlmegy a szükségesség határán, ha például a kézzel támadót kés­sel szúrja meg, e túllépésért felelősség terheli. Támadónak kell tekinte­ni minden olyan jelenlevő sze­mélyt, aki a támadásban részt vesz — akár közvetlenül, akár rábíróként vagy segítőként. A garázdaság elbírálásánál az említetteknek döntő jelentősé­gük van. Szükség van arra is, hogy az ilyen bűncselekményt észlelők tegyenek eleget a jogszabály­ban előírt tanúzási kötelezett­ségüknek, és vallomásaikkal, sőt önkéntes tanúvallomásra jelenkezésükkel segítsék elő a bizonyítási eljárás sikerét, a maguk és környezetük bizton­ságának érdekében is. A bűnüldöző szerveknek is elsőrendű feladatuk, hogy vé­delmet biztosítsanak azok szá­mára, akik a jogtalan táma­dásokat elhárítják, a garázdál- kodókat megfékezik. Tény, hogy a garázda egyé­nek elleni küzdelemben ki­emelkedő szerepük van a bűn­üldöző és igazságügyi szer­veknek, de ez a harc csakis a társadalom egészének köz­reműködésével vívható meg sikeresen.- Dr. Dicső István főügyészségi ügyész Nők fontos posztokon Egy nemrég készült fölmé­rés tanúsítja, hogy a bolgár nők fontos szerepet töltenek Árulkodik -a korona és a rubel Valuta minden mennyiségben Ha rossz idő van a Balaton partján, mind többen indul­nak el vásárolni, ügyes-bajos dolgaikat intézni Siófokon is. Az OTP-fiókban ilyenkor egy gombostűt se lehetne leejteni. A vásárláshoz pénz kell, így a külföldiek egész sora váltja koronáját, márkáját vagy dol­lárját forintra. Két olasz fiatalember áll a pénztár előtt. Ötvenezer lírát szeretnének beváltani. Meg­tetszett nekik a Balaton, ma­radnának, de ahhoz forintra is szükség lenne. Nehezen ér­tik meg, hogy nálunk legföl­jebb tízezer lírás címleteket lehet beváltani. — Jó, akkor átugrunk Bécs- be, felváltjuk, és jövünk visz- sza — mondja mosolyogva az egyik. Angyal József fiókvezető szerint megszokták már a nagy forgalmat, a túlórákat, a siető ügyfeleket. Tavaly öt­venhatezer külföldi állampol­gártól váltottak be valutát. A jelek szerint az idén ősszel, amikor a statisztikákat készí­tik, hetvenezer ügyfélről szól­hatnak. — Naponta nyolc-ikilencszáz nyaraló jón be hozzánk valu­tát váltani — monja a fiókve­zető. — Ha piaci nap van, vagyis kedden és pénteken, amikor a pulóverpiaci valuta- beváltónk is nyitva tart, csak­nem megduplázódik a forgal­munk. Most kedden például több mint egymillió forint ér­tékű valutát váltottunk be. — Mely országok pénzeiből? — A lei, a korona, a rubel, a leva, a zloty, a dollár, a márka éppen úgy gazdát cse­rél nálunk, mint az OTP-, IBUSZ- vagy Eurocsekk. A valutabeváltók pénztáro­sainak különösen nagy figye­lemmel kell dolgozniuk. Elég egy rossz csekk beváltása, s máris nekik kell megtéríteniük a kárt. A huszonnégy éves Pintér Ildikótól, a siófoki OTP-fiók egyik valutásától tudom, hogy mennyire fele­lősségteljes munka az övék: — Néhány éve történt. Egy kanadai állampolgártól vál­tottam be magáncsekket, hét­ezer forint értékben. A csekk­nek nem volt fedezete, a kárt természetesen nekem kellett megtérítenem. Olyan is elő­fordult, hogy a számtalan pa­pír, okmány kitöltése után a forintot kiadtuk, csak a már­kát nem vettük át. Az ügyfél persze nem szólt, így a kárté­rítés ránk maradt. — Honnan tudja a pénztá­ros, hogy nem hamis pénzt, rossz csekket vált be? — Az úgynevezett specime- rek, azaz minták segítségével valamennyi fizetőeszközt azo­nosítani lehet, de a gyakorlat is sokat segít. A valutaforgalom sok min­denről árulkodik. A pénzfaj­tákból következtetni lehet ar­ra, hogy mely országokból jöttek a legtöbben, a váltás nagyságából pedig hogy mennyit költöttek a vendégek. — Az idén miről? — kér­deztem Angyal Józseftől. — Például arról, hogy na­gyon sok a csehszlovák, az NDK-beli, a román és a szov­jet vendég. A nyugati valu­ták váltásából már nem lehet ilyen egyértelmű következte­téseket levonni. Mondjuk be­jön a nyugatnémet vendég, kevesli az árfolyamot, odébb áll. Ha végigsétálunk itt a Fő utcán, látjuk a nyugati gépko­csikat, tehát sok a turista, még­is kevés a beváltásunk nyu­gatnémet márkából, dollárból és hasonló valutából. A többi beváltóban is hasonló a hely­zet. Hogy hol váltják át forint­ra a pénzüket? Ne kérdezze, erre úgyse tudnék válaszolni... N. J. be az ország gazdasági, társa­dalmi és politikai életében. Száz munkaképes korban lévő nő közül 84 dolgozik vagy tanul. A népgazdaságban 1976- ban foglalkoztatottak 47 szá­zaléka nő volt. Az iparra eb­ből 48, a mezőgazdaságra 47 százalék jutott, az egészség- ügyi dolgozóknak pedig 73,5 százaléka nő. A középiskolát és egyetemet végzett szakemberek 55,8 szá­zaléka nő. Számuk állandóan növekszik: az 1976—1977-es tanévben 100 tanuló közül 49, az egyetemeken 54, a főisko­lákon pedig 78 a lány. A bolgár nők képzettsége és aktív részvétele a termelő- munkában . lehetővé teszi, hogy jelentős mértékben részt vegyenek az ország irányítá­sában is. A társadalompoliti­kai szerveknél, szervezeteknél töltenek be többnyire vezető szerepet. A Hazafias Front tagságának 50 százaléka kerül ki a »-gyengébb nem« sorai­ból. A megyei és a városi bi­zottságok elnökeinek 40—43 százaléka nő. A bolgár országgyűlés kép­viselőinek 20 százaléka nő, míg az államtanácsban 25 szá­zalék az arányuk. Így a bol­gár lányok és asszonyok min­denütt jelen vannak, ahol a politika formálódik, és ahol a Bulgária gazdasági, kulturá­lis és társadalmi fejlődésére vonatkozó határozatok szület­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom