Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
Nagyüzemi módszerekkel a háztájiban Msntaudvarok Ma már számos mező- gazdasági nagyüzem rendelkezik. önálló háztáji iizemág- gai, s e vitathatatlan fejiődés egy újabb lépcsőfokának tűnik az a kezdeményezés, amely a meszfegnyöi termelő- szövetkezetben valósult meg ez év tavaszán. — Az ötlet a kényszeríti^ helyzetből adódott — lájékoz-' tet Szigeti Gyula háztáji ágazatvezető. — Tavaly, mint köztudott, emelkedett az abraktakarmány ára, a hizlalt sertések felvásárlási ára azonban változatlan maradt Ügy látszott, szövetkezetünk tagjai elvesztették kedvüket és leállnak az otthoni hizlalásról. Ezért olyan szervezeti formát kellett kialakítanunk, amely nemcsak biztonságot nyújt a termelőknek, hanem kedvezőbb feltételeket is. A megoldás a bérhizlalás bevezetése lett, s számunkra is meglepő sikert hozott. A szövetkezet a saját tulajdonában lévő süldőt kihelyezi az igénylő taghoz és előlegezi a szükséges takarmányt is. Értékesítéskor a begyűjtött sertéseket az úgynevezett objektív vágás előírásai szerint adja tovább. A módszer tulajdonképpen egy kihelyezett »nagyüzemi tagozatra« emlékeztet, következésképp a hizlalás technoló- g iáját is a nagyüzemi mód szabja meg. A hagyományos moslék helyett táppal hizlalnak, így a megszabottnál rö- videbb idő alatt érik el az előírt súlyt, s a hús minősége is jobb. — Miért vonzó ez a módszer? — Az objektív vágáskor mérik a szalonna vastagságát. Minél vékonyabb a zsír. annál értékesebb a hús. Ezt a táppal lehet elérni. A serléshizlalás nom tartozik a túlságosan jövedelmező munkák közé, egy disznó általában csak rátizetessel hizlalható, s körülbelül három sertés hoz némi nyereséget. Ezért a korábban már jó eredményeket elért gazdáknál mintaudvarokat alakítottak ki, ahol a gazdálkodó egyszerre legalább húsz sertést tart. — öt gazdánál rendeztünk be ilyen udvart. A szövetkezet segített a szervezésben, önita- tót, önetetőt adtunk a munka megkönnyítésére. Ezeket azzal a céllal hoztuk létre, hogy mások is megszemlélhessék, s a gyakorlatban győződhessenek meg a módszer értékeiről. Februárban, márciusban indítottuk az akciót, s azóta egyre többen kívánnak belépni. A garantált takarmány biztonság érzetet ad az embereknek. A korábbi évekkel ellentétben nem kívánják idő előtt süldőként értékesíteni az állatokat. Tavaly például 1100 süldőt és mintegy 900 hízót adtak a háztáji gazdaságok. Az I idei terv 700 sertés értékest- | tése volt a háztájiból, mivel a tsz vezetői tartottak tőle. kezdetben nem szívesen jelentkeznek. Az eredmény felülmúlta a várakozást, már elérték az egész évre kitűzött mennyiséget! Az első jelentkezők közé tartozik Magyisztrák Loránd, a termelőszövetkezet erdészeti ágazatvezetője. A második csoport süldőt hizlalja, az első húsz értékesítésén túl van. — Reggel kicsit korábban kelek. este később fekszem, de megéri. Önetetőm van, a vizet vályúba öntöm. Még ez a félhagyományos módszer is nagy könnyebbséget jelent, győzöm idővel, sőt augusztusban újabb húsz darabot szeretnék vállalni. — Nem lesz megerőltető negyven sertést ellátni? — Ezzel a módszerrel egy család ötven sertést is tudna hizlalni. Igaz, akkor már önetető, önitató kellene. A bérhizlalás tulajdonképpen ugyanolyan, mint a hagyományos. habár a technológia más. A legfőbb erény a biztonság. A gazdának nincs kockázat, a kihelyezett süldők mellé megkapja a takarmányt is. Tulajdonképpen úgy fest: én adom a helyiséget és a munkaerőt, s ezt a szövetkezet végül megtéríti. A tervek közt szerepel, hogy a gazdákkal hosszabb távú szerződést kössenek. így lehetőség volna a kisgazdaságok korszerűbb eszközökkel való ellátására. A jó szervezéssel irányított. többéves együttműködés pedig egyaránt hasznos mind a kistermelők, mind a termelőszövetkezet, és közvetve a népgazdaság számára. Bcncsik András A régi jó vendé« — és a pincér Ügyek mindig vannak Forgalemnézőben a földvári tanácsnál Földvár, Bálványos, Kereki, Kőröshegy és Pusztaszemes közigazgatási »ügyvitele« tartozik a Balatonföldvári Közös Községi Tanácshoz. A körzet települései mintegy 5700 lelket számlálnak. .Nyáridőben ötször, hatszor ennyien laknak itt. A vendégek számában most 15—20 százalékos emelkedés tapasztalható, a múlt év azonos időszakához képest. Növekvő forgalom... A tanács tizenhat fős igazgatási apparátussal rendelkezik, s ez a létszám — állandó. Jó szervezéssel és kellő tapasztalattal érik el. hogy ilyenkor is — az év többi szakához hasonlóan — zavartalan és udvarias az ügyfélfogadás ... Berkes László vb-titkár így foglalja össze a napi ügyek tömkelegét: — Legtöbben adó, építkezés, ipari és kereskedelmi tevékenység, anyakönyvi bejegyzések dolgában kopogtatnak a tanács ügyintézőinek ajtaján. De sokan jönnek munkakönyvért és tartási meg életjáradék-szerződés jóváhagyása végett is. Itt történik a népességnyilvántartás, s mi foglalkozunk birtokháborítási, hagyatéki, szabálysértési és gyámügyekkel, meg szociálpolitikai feladatok megoldásával is. — Mi ad többletmunkát ilyenkor, nyáron, a tanácsi dolgozóknak? — Azok az ingatlantulajdonosok, akik nem itt laknak, általában ezt az időszakot használják fel arra, hogy házadót fizessenek, vagy bejelentsék egy-pgy nyaraló tulajdon- bavételét. Az út- és közműfejlesztési hozzájárulást is többnyire ilyenkor fizetik, hiszen egyébként nem tartózkodnak itt. Aztán bejelentést tesznek a nem fizetővendégszolgálaton keresztül történő bérbeadásokról, és befizetik az üdülőhelyi díjakat. Az adóügyi csoport dolgozón esetenként, heti egy-két napot arra fordítanak, hogy üdülőhelyi ellenőri munkát végezzenek. Nem kis feladatot ró a tanácsra a kontármunka ellenőrzése, főképp a villaépítkezéseknél. — A siófoki járás Balaton- parti tanácsai hat szombatot szántak arra, hogy ellenőrzést végezzenek. Találtunk építkezést, ahol eltértek az eredeti- I leg engedélyezett építési tervtől, másutt meg a működési engedély nem volt meg. Főképp a házilagos kivitelezésű építkezéseknél gyakori, hogy azt mondják: baráti alapon, segítségképpen dolgoznak, nem kérnek érte fizetést. A kifőz- déseket, ajándékárusakat és más kisiparosokat — egyeztetett munkaterv szerint — olykor együtt ellenőrizzük az illetékhivatali dolgozókkal. Ha olyan helyen ütik fel sátrukat a házai vagy külföldi turisták, ahol ezt nem lenne szabad, szintén a tanácsnak adnak munkát. Előfordul a szezonban, hogy területfelhasználási ] engedélyt kérnek tőlünk ma- | gánárusok, kiskereskedők, alkalmi árusításra. Ha olyan árut kínálnak — például élelmezési cikkeket —, amivel a lakosság ellátása javítható, megadjuk az engedélyt. Tóth János tanácselnök mondja: — Az ügyfélfogadás szinte állandó, s aki délután jön, az sem keres bennünket hiába, i Előfordulhat, hogy például Kecskemétről vagy még távo- J labbról érkezik valaki ügyes- j bajos dolgát intézni, s ha zárt ajtót talál, hiába tette meg a hosszú utat, áldozta az idejét. Megtörténik, hogy a probléma megoldása, mellyel hozzánk fordulnak, nem ránk, a tanácsra tartozik, de felvilágosítást adunk, segítünk eligazodni abban, merre kell lenni a további lépéseket. H. F. — Ügyes ki's pincérek ezek — jegyezte meg ismerősöm két fialtat májrizottó közötit. Én még a .tejfölös bablevesnél tartottam, így csak futólag pillan- ‘tottam át az előttem gyöngyöző hűvös sör nagyítóján: — Uhüm. Bár az elhagyott 'asztalok még mindig tele vannak — morogjam. Amikor volt időm alaposabban körülnézni, az ebédromak már eltűntek a szomszéd aszitialokrói. A cs.apc'ajló épp »elnyelte« az egyik fehér köpenyest, karján a tányérpiramistsal. A konyhából előlegezendő fűszerillattól fellelkesülve újra válaszoltam: — Tényleg ügyesek. Hogy eltüntették! Kaposvárról már ismertem a három fiatal felszolgáló közül kettőt. Atádon a Park étteremben először rrvsighökkenve fedeztem föl őket. később már módszeresen figyeltem a munkájukat és barátom elismerő félmondata után határoztam el, hogy rákérdezek a »dologra«. Vida Gyula — a fiatalabbik — szívesen mondta eí: miért is jött ide a megyeszek- helyröl. — A tanulóidőt töltöttem odabent, azután egy évig még ott dolgoztam, meg a Balaton- parton. De nemigen akaród- zott, kapva kaptam az alkalmon, Hogy idejöhetek. Üntam a vándoréletet. — Mostanában mindenkit a nagyobb városokba, Kaposvárra, Peesre, Pestre igyekszik. Miért mdult mégis »ellenkező irány >■ - ? — K;s neiycn jobb dolaozV- Kevesebben vagyunk, jobb a légkör. Ismerős vendégek vannak. A munka engem nem zavar, de ha közben még rángatnak is, azt nem bírom. —- Itt, úgy látom, többet dolgozik. — Igen. De mégis köny- nyeb. Magunkért csináljuk, jobb»m érdekel a vendég is, »jó srácok« között jobban megy. Nem veszekszünk, nem esszük meg egymást, egyenlően osztozunk mindenből, tehát a nehezéből is. — És a szabad idő ' — Átad 's feüődik Nekem tetszik. .Szórakozás’ lehetőség itt is van. És még egvszer sem kapott el olyan érzés, mint korábban, amikor szinte óránként eszembe jutató hogy »el kéne indulni....« Holló István mögött ötéves kaposvári múlt van. Látszott rajta, hogy többet tud a »műhelytitkokból«, de elharapott mondataiból néha nehezebb volt kihámozni a lényeget. Kevesebbet árult el. Fanyar mosollyal »tudatta«, 'képzeljem hozzá, amit nem mond ki: csak egyfélét gondolhatok ... — Miért jöttem? Véletlen volt. Megtudtam, hogy itt üres egy he.v, öt évet húztam le Kaposváron; ott mindig van öt-hat főnök. A munka is rosszabb, anyagilag is rosz- szabb. — Most többet és jobban dolgozik. Nem sértődött meg, hogy bíráltam korábbi munkápjat. Elnevette magát: — Sok volt az eszkimó és kevés a fóka. Most fordítva van. (Remélem a vendégeink elnézik a hasonlatot.) Hárman vagyunk fiatalok, egy főnökkel, és ö sem öreg. Persze így könnyebb is kijönni. A vendégek is közvetlenebbek, jobban ismerjük egymást. Igaz ennek hátránya is van . .. — Mi az a hátrány? . —• Hadd ne mondjam. — Mégis, én is vendég vagyok, szeretném tudni. — Ma már nincs meg az a régi jó vendég. Ezzel persze nem sokat mondtam. — A vendégek szerint meg a régi jó pincér tűnik el. — Igaz. Látja, jobb, ha hagyjuk ezt. — És a borravaló? — Az újságok is megírták már erről á véleményüket. Ügy áLlapitják meg az alapfizetést . . . Ezt nem magyarázom. De néha nevetséges. Most 4—500 forinttal emelték az alapunkat. Viszont olyan jutalékkulcsot »csináltak« hozzá, hogy azon el is vesztjük az emelést. így továbbra sem fogjuk a »jattot« visszautasítani. Arról meg nem beszélek, hogy mit kell elviselni erte. Megkapjuk. Hát nem siránkozhatunk. — Itt marad? — Még nem tudom. Egyelőre jól érzem magam. Itt dolgozni lehet, a másutt hozzá c^a-pódó mindenféle nélkül. A szakmába tódultnak a fiatalok. Nyáron jó is ez..Télen az étteremben földuzzad a létszám, ahol addig kilenc-tízen voltak, ott tizenöten dolgoznak. A vendégek meg kevesebben vannak. Ézt nem tudják, vagy nem akarják tudni azok, akik a »nagy pénz« reményében vágnak neki. öreg »csáringerek« panaszkodnak: felhígul a szakma, így a vendég sem tiszteli már a megszokott, igazi pincért. Egymást rontják? A fiú tál okát — mindenütt tapasztalható —• nemigen tanítják munka közben. Esetleg kapnak egy kiadás szidást. A legjobb esetben fogják magukat és elmennek valahova, ahol újra — segítség nélkül — megpróbálják a maguk módszereit kialakítani. (Ahogy Atádon hárman csinálják.) Vagy eltűnnek a süllyesztőben ... Lutliár Péter Bőrdíszmű-bemutató A TIT Bocskai úti székhazában a Inapokba.n nyitották kneg a 21. bőrdíszműipari modell kiállítást. ,A tíz bőrdíszmű üzem, valamint az alap- és kellékgyártó vállalatok mintegy 400 modellt állítottak ki. Az év kiásodik felében, illetve jövőre kerülnek az üzletekbe az itt látható termékek. Képünkön: a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű-szövetkezet termékei. A fegyelmezett «razdálkodásért VÉGH ANTAL ^ JKZAAAS 0 SomogyiNéplap Anya kiköltözött. Zsuzská- nak néha be kellett utaznia apához, rendbe tenni a lakást. Anyának nehezebb az utazás, ő maradt a gyerekkel. Akkoriban egymás után kétszer is bombázták a várost. A bombázások és a gyerek miatt is jobb a falu ... Zsuzska ahányszor bement Szatmárra, mindig találkozott Bálinttal. Józan pillanatban, tisztességesen végiggondolt mindent: be kell fejezni! A múltkor beszélgettek: azt hitték, számukra örökké emlékezetes élmény az a/, első este marad. És aztán mindig az utolsó lett a legemlékezetesebb ... így vannak minden találkozással ! — Ahányszor megismerkedésünk óta találkoztam veled, mindig elhatároztam. ez a mostani lesz az utolsó. De mi lett az elhatározásból? Egyik találkozásunkat követte a másik. Mindig szabadulni szerettem volna tőled, és. egyre jobban megszerettelek. Nem azért, mert igyekeztél a kedvembe járni . . . Amióta velem vagy, teljes embernek érzem magam — mondta Zsuzska. — Beszélj még! — Hányszor jártam ebben a parkban? Soha észre nem vettem. Soha nem figyeltem. És most? Csodálatosak a tulipánok ... a hársfák illata ... a madarak! Minden megváltozott bennem, semmi nem olyan, amilyennek eddig láttam ... — Hallgatlak. — Tudom, nem volna szabad, hogy szeresselek téged! Elhatároztam, nem akarlak látni többet. így okosabb. így tisztességes. De érzem, elindulnék utánad a világ végére is! Fogadkozt.am. ámítottam magam: és itt vagyok. Nem bosszulja azt meg az Isten, ha valaki akkor boldog, amikor körülötte csupa nyomorúság minden? — Miért sírsz? — Félek ! — Hogy félhetsz, ha itt vagyok veled?-— Másképp bírnám? Sokáig tőled leltem... De most? 7. Bálint korán reggel ment be az iskolába, még hét óra sem volt, Tóth/Lajos Lácsi, az altiszt kopogott a tanári ajtaján: — Szigethy igazgató úr hívatja a tanár úrat! Ahogy Bálint belépett, az igazgató kérte,'tegye be maga után a belső ajtót is. Jó barátságban voltak. Béla bácsi tanította annak idején Bálintot, érettségi után ő járta .ki, hogy Bálint egyházi ösztöndíjjal egyetemre kerüljön. Bálint néha a pénz miatt lelki ismeretfurdalást érzett. Egyház pénzén tanult, aztán... Beszéltek erről Béla bácsival •.. Az jjreg azt mondta, kisebb gondja is nagyobb legyen ennél! -Megdolgoztunk mi azért a kis pénzért jégen a papoknak!« — Nem azért hívattalak! Te tagja voltál az egyetemen a »Szó c i a lis t a M agy arországér t« körnek. Ezt nem említetted nekem! Nem megrovásképpen mondom! örülök, hogy tudtad, hol a helyed! — Ártatlan tanulócsoport voltunk... Nem csináltunk semmit! Német Lászlót, Illyést, Veres Pétert, Darvast olvastuk .'.. (Folytatjuk.) A vállalatok, a szövetkezetek rendszeres, átfogó pénzügyi és gazdasági ellenőrzését 1967 óta a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága végzi. A megyei hivatal ellenőrzési tevékenysége kiterjed a tanács vállalataira és a somogyi szövetkezetekre. A pénzügyi ellenőrzés feladata a mérlegvalódiság, a vállalati (szövetkezeti) alapok képzésének, felhasználásának, a számviteli rend helyzetének. à költségvetési kapcsolatok teljesítésének a vizsgálata. A hivatal revizorai valamennyi vállalatnál és szövetkezetnél kétévenként részletes, helyszíni ellenőrzést tartanak. Negyedévenként a gazdálkodó szervek mérlegét és az adóbevallásait vizsgálják felül és központi feldolgozásra továbbítják. Az ellenőrzött mérlegekből a központi feldolgozás során közgazdasági szempontok, ösz- szefüggések figyelembevételével összefoglaló anyagok készülnek a felső szintű vezetés részére. A revizori tevékenységet leginkább a közgazdaságielemzés, valamint ennek a pénzügyi, számviteli ellenőrzéssel való összekapcsolása jellemzi. Egyrészt a pénzügyi és gazdasági ellenőrzés keretében. másrészt külön cél- és témavizsgálatok alapján a gazdálkodás, a közgazdasági szabályozók egy-egy részterületével kapcsolatos tevékenységet elemzik. Az elmúlt tíz év alatt a hivatal mintegy 1200 pénzügyi és gazdasági ellenőrzést végzett. Ezek 80—85 százalékában olyan megállapításokat tettek, amelyek a vállalatok, a sző- i vetkezetek mérlegeredményét növelték, vagy csökkentették. Ez azért volt így, mert a gazdálkodó egységek nem a tényleges eredményt mutatták ki a mérlegekben, téves költség- elszámolás, árbevétel, elszámolás, az eszközeik szabálytalan értékelése következtében. A költségvetést megillető befizetéseket (adókat), illetve a különböző pénzügyi támogatásokat a vizsgálatok nagy többségénél módosítani kellett, mert a gazdálkodó egységek tévesen számolták el. Esetenként hátrányosan, máskor előnyösen érintette őket. A szabálytalanságok legtöbbször a pénzügyi, számviteli munka hiányosságaira vezethetők vissza. E munka fontosságát nem minden gazdasági vezető ismerte még fel, ezért az ellenőrzéseknek kell ezeket feltárni. A pénzügyi és gazdasági ellenőrzés hatósági jellegű: ebből következik, hogy a vizsgálatokat határozat követi. Az elmúlt tíz évben fokozatosan előtérbe került a megelőző jellegű ellenőrzés. Ennek érdekében évenként 10—12 tájékoztatót tartottunk ellenőrzési tapasztalatainkról a gazdálkodó szervek részére. Ezzel is segítséget kívántunk nyújtani pénzügyi, számviteli, gazdasági munkájukhoz. A szabályok betartása, a gazdálkodási fegyelem javítása, a társadalmi tulajdon védelrpe érdekében — az állami és társadalmi szervek mellett — a vállalati, szövetkezeti belső ellenőrzés nagyon sokat tehet a gazdálkodási fegyelem további javítása érdekében. Vajda József osztályvezető
