Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-28 / 176. szám

Ärayak a fény szigetén Három éve érte török in­vázió Ciprust. »A fény szi­getén^ azóta is komor a hely­zet: a török és a görög ki­sebbség tárgyalásai Bécsben éppúgy, mint Nicosiában holtpontra jutottak. Sőt, a szigetországban ma már nem­csak az »Attila-vonal« miatt állandó a feszültség — ez je­lenleg is a török és a görög népközösség közti határ —, hanem azért is, mert Ankara egyoldalúan kikiáltotta a megszállt területen a »ciprusi török szövetségi államot«, ami tovább bonyolította, a kettészakitás zsákutcájába te­relte a rendezés lehetőségeit. Eredetileg Ciprus lakóinak 18 százaléka török. A három évvel ezelőtti invázió révén mégis a félholdas zászló fennhatósága alá került a sziget negyven százaléka. Ha pedig azt mérlegeljük, me­lyek a sziget gazdaságilag legfontosabb városai és terü­letei, akkor az értékek alap­ján több, mint 50 százalékát sorolhatjuk a török érdek­szférába, beleértve Ciprus legnagyobb kikötőjét, Fama- gustát és a leggazdagabb mezőgazdasági vidékek zóná­ját. Sajnálatos, hogy az ENSZ határozatait mindmáig nem sikerült végrehajtani. Ellen­kezőleg, a török hatóságok mindenfajta döntésnek fity- tyet hányva, megkezdték az általuk megszállt lakatlan te­rület — ne feledjük: a sziget összlakosságának egyharma- da, 200 ezer ember három éve földönfutó, hajléktalan, menekültként tengődik! — benépesítését. Állítólag 45 ezer embert telepítenek át Törökországból, megváltoz­tatva ezzel Ciprus eredeti népességi arányait. Fokozza a ciprusi feszült­séget a bizonytalan török belpolitikai helyzet. Ecevit választási győzelme legfel­jebb az urnák csatájában je­lentett diadalt, s arra kény­szerült, hogy átadja a hatal­mat ' Demirelnek, aki most jobboldali koalíció élén irá­nyítja az ország sorsát. Sen­ki nem titkolja, hogy Török­ország fennállásának egyik legválságosabb szakaszát éli, amiből — sajnos, egyre több előjel erre utal — akár szél­sőjobboldali kiutat is keres­hetnek Ankarában. Ebben az esetben Ciprus sorsa megpe­csételődhet: a NATO amúgy is régóta szeretné támasz­pontként felhasználni a Föld­közi-tenger keleti medencéjé­nek e hadászatilag roppant fontos szigetét. Az is elkép­zelhető, hogy egy Ankarában netán felülkerekedő katonai vezetés a több éves bizonyta­lankodás után szorosabbra vonná az Atlanti Szövetség kötelékeit az ingatagnak tar­tott déli szárnyon. Ciprus Európa része. A szigetország körüli huzavona, a térségben tartósan uralkodó feszültség végső soron a kon­tinens biztonságát is érinti. Ezért sürgetik a szocialista országok nemzetközi társa­dalmi szervezetekkel karölt­ve az ENSZ határozatainak végrehajtását, az idegen csa­patok kivonását és a két nép­közösség érdekeinek megfe­lelő békés rendezésről a tár­gyalások mielőbbi felújítását. . , Gy. D. Francia pilóták Moszkvában A francia légierő Normandia—Nyeman ezredének néhány pilótája kedd óta Moszkvában vendégeskedik. (Tele fotó: TASZSZ—MTI—KS) A líbiai külügyminiszter Párizsban (Folytatás az 1. oldalról) államminisztert és a kuvaiti diplomácia vezetőjét is. Időközben Tripoiiba érke- 1 zett Najef Havatmeh, a De­mokratikus Népfront Paleszti­na Felszabadításáért nevű ge- riilaszervezet vezetője is, hogy bekapcsolódjék a békéltetési akcióba. Ali Abdesszalam Triki líbiai külügyi államtitkár (külügy­miniszter) aki kedden érkezett 48 órás hivatalos látogatásra Párizsba, szerdán délután megkezdte tárgyalásait a Guai d’ Orsay-n. Először Louis de Guiringaud francia külügymi­niszterrel folytatott négyszem­közti megbeszélést, majd az eszmecserébe a két fél kül­döttsége is bekapcsolódott. A tárgyalásokon szó volt a Földközi-tenger térségének helyzetéről, afrikai kérdések­ről általában és a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. Ez utóbbiakkal kapcsolatban Pá­rizsban hangoztatják, hogy 1970 óta valóságos »frontáttö­rés« következett be a gazda­sági kapcsolatokban és Fran­ciaország nagyságrendben je­lenleg Líbia harmadik szállí­tója. A fejlett katonai együttmű­ködés bővítésének kérdéseit a líbiai külügyminiszter ma, csütörtökön vitatja majd meg Yvon Bourges hadügyminisz­terrel. Az enyhülés kiterjesztése Föliközi-íeaieri problémák amerikai óriásgépek Egyiptomiak Az amerikai kormány csa­patszállító óriás repülőgépeket és légi felderítő berendezése­ket \ készül szállítani Egyip­tomnak, és vállalja egyiptomi tisztek továbbképzését ameri­kai katonai akadémiákon. A tervet nem ellenzik a wa­shingtoni törvényhozás Izrael- barát körei sem, mert szüksé­gesnek tartják az Egyesült Ál­lamok és Egyiptom közötti »szoros szálakat« — jelentette szerdán a New York Times. A lap értesülése szerint az Brown Tokióban Harold Brown amerikai hadügyminiszter befejezte szöuli tárgyalásait és kedden éjszaka Tokióba érkezett. Szerdán a japán fővárosban két órán keresztül tárgyalt Mihara Aszaóval, a nemzet- védelmi hivatal (hadügymi­nisztérium) igazgatójával. A tárgyalásokról részletek nem szivárogtak ki, de Tokióban biztosra veszik, hogy Brown tájékoztatást adott az ameri­kai—dél-koreai csapatkivoná­si tárgyalások állásáról. egyiptomi légierő 14 Hercu­les típusú szállító óriásgépet kapna. Feladatuk az, hogy »szükség esetén« csapatokat és hadianyagot szállítsanak Szudánba. Az értesülés nem tér ki arra, hogy milyen csa­patokat, hadianyagot, milyen feltételezett esetben kellene Kairónak amerikai gépeken Szudánba szállítania. A Szadat-kormány 12 táv­vezérlésű, pilóta nélküli fel­derítő repülőgépet, felderítő kamerákat kapna, és tisztjeit az amerikai akadémiákon ké­peznék tovább. A hadianyag és a kiképzés összköltségét — több mint 200 millió dol­lárt — Szaúd-Arábia viselné. A kairói rendszernek még Henry Kissinger akkori ame­rikai külügyminiszter ígért katonai szállítAökat, cserébe a ' sinai csapatszétválasztási egyezményért. A Ford-kor- mány tavaly feloldotta az Egyiptomra vonatkozó hadi­anyagszállítási tilalmat, de kongresszus Izrael-párti tábo­rának ellenállása miatt csak hat Hercules szállítógépet adott át Kairónak. A Szadat kormány mindeddig sikerte­lenül kérte, hogy hozzájuthas­son F—5-ös típusú amerikai vadászgépekhez és harckocsi­elhárító rakétákhoz is, mert ilyen hadianyag szállítását a törvényhozás nem engedélyez­né. Az amerikai elemzők azt hangoztatják, hogy Izrael — legalábbis 1978 végéig — ka­tonai fölényben lesz az arab országokkal szemben, egyebek között azért, mert a legkor­szerűbb amerikai fegyverekkel látják el. Washington azon­ban juttatott és juttat olyan minőségű és mennyiségű ha­dianyagot a »megbízhatónak« tekintett arab rendszernek, amellyel odahat, hogy azok nem keresztezik á közel-keleti amerikai politika terveit. A Földközi-tenger meden­céjében egyre nyilvánvalób­ban kirajzolódnak a régóta tartó és egyhamar véget nem érő politikai hadmozdulatok katonai következményei. Az amerikai 6. flotta ütöereje keletről — a Boszporuszig és a Dardanellákig előretolt ál­lásaiból — Törökországtól és Görögországtól nyugatra: az Apenninekig és a Pire- neusokig »-szorul vissza«. Gö­rögországban és Törökország­ban — a politikai helyzet következtében — ugyanis rendkívül erősödött az Ame­rika- és NATO-ellenes han­gulat, s ez érthetően aggaszt­ja a Pentagont. Ennélfogva a Ke’eten elvesztett pozíciók helyébe Nyugaton kénytelen újakat keresni. Az amerikai 6. flotta fő erői most tehát az olasz és a spanyol támaszpontok felé húzódnak, Madrid pedig a NATO-ba való belépés kér­dése előtt áll. Érthető, hogy az amerikai politikusak és tábornokok kettőzött figye­lemmel kísérik az olasz és a spanyol eseményeket — kü­lönösen, hogy a Földközi­tengeren az Egyesült Alla- - mok számára mindinkább Olaszország és Spanyolország válik a nukleáris fegyverek központi tárolóhelyévé. Az amerikaiakat főleg a bal­oldal sikerei aggas’ztják, ezek fenyegetik leginkább helyze­tüket. Éppen ez a félelem késztette az amerikai kül­ügyminisztert is a római bal­oldali II Tempónak adott meglehetősen óvatlan nyilat­kozatára. amit azután Itália- szerte Olaszország belügyei- be való beavatkozásnak mi­nősítettek. A Pentagon mindenesetre új kikötőket és repülőtereket keres, miközben persze igyek­szik megtartani korábbi ke­leti pozícióit is. A legutóbb leleplezett szélsőjobboldali" _ görög tiszti puccsnak is - hatalom megkaparintása mel­lett — az volt a célja, hogy Athént minden feltétel nél­kül visszakényszerítse a NATO-ba, és az országot megnyissa az amerikai hadi­gépezet előtt. Kipattant az is, hogy a Pentagon minden erejével igyekszik megakadályozni a ciprusi görög—török meg­egyezést. A tervek szerint Cipruson továbbra is fenn kell tartani a feszült helyze­tet, csakis így lehet, az ÉNSZ-határozatok ellenére, külföldi csapatokat állomá- soztatni és a szigetet olyan rakétahordozóvá változtatni, amely »szemmel tartaná« a közeli államok többségét. Ciprus ezenkívül fontos át- rakodóbázis is az Egyesült Államok és Izrael közti légi­híd vonalán. Ez a jelentősé­ge most, hogy Tel Avivban a Begin-kormány került ura­lomra, a legtöbb politikai megfigyelő szerint újabb kö­zel-keleti fegyveres konflik­tussal fenyegethet, még in­kább növekedett. A földközi-tengeri fe­szültség fő oka az, hogy az imperialisták szakadatlanul beavatkoznak a part menti államok belügyeibe: akadá­lyozzák a politikai folyama­tokat, mindenáron tartani, sőt bővíteni igyekeznek elő­retolt állásaikat, támogatják az izraeli expanzionistákat. Ilyen helyzetben az erejét állandóan növelő amerikai 6. flotta jelenléte — a hazai partoktól sok ezer mérföld­re — természetellenes. A Szovjetunió már több ízben javasolta, hogy a Föld­közi-tengert tegyék a béke és az együttműködés tengerévé. A Szovjetuniónak ebben a térségben nincsenek támasz­pontjai, a Fekete-tengerről kifutó szovjet hadihajók itt csak a kijelölt kikötőkben tartózkodnak. Jelenlétüket Moszkva sohasem használta föl arra, hogy nyomást gya­koroljon a part menti orszá­gokra, beavatkozzon bel- ügyeikbe. < A Szovjetunió mindig kész volt annak előmbzdítására, hogy az európai enyhülést kiterjesszék a Földközi-ten­ger térségére is. A siker nem rajta, hanem azokon a nyu­gati politikusokon múlik, akik stratégiai és politikai ér­dekből mind tovább növelik katonai potenciáljukat a tér­ségben. 1 E. Jermakov Harcok Etiópiában £ llentmondó hadijelentések Továbbra is súlyos harcok dúlnak Etiópia két, háború sújtotta területén — Ogaden- ben és Eritreában, miközben egymásnak ellentmondó hadi­jelentésekről számoltak be szerdán különböző nyugati hírügynökségek, Szomáliái, il­letve etiópiai forrásokra hi­vatkozva. Addisz-Abeba-i jelentések szerint Ogaden térségében a Szomáliái hadsereg egységei nehéz fegyverekkel folytatnak Kínai miniszterek a termelésben A »mezítlábas orvosok« után Kínában megjelentek a »mezítlábas miniszterek« is: a pekingi rádió bejelentette, hogy az iparügyi miniszterek­nek és miniszterhelyettesek­nek körülbelül a föle maga is részt vesz a termelésben. Hua Kuo-feng, a KKP KB elnöke felszólította a különfé­le iparágak minisztereit, hogy harcot az etiópiai csapatok ellen, míg a mogadishui rá­dió arról számolt be, hogy a nyugat-szomáliai felszabadí- tási front harcosai elfoglaltak négy falut, amelyek a határ környékén fekszenek. Etiópiai részről ezt cáfolják. Az etió­piai rádió leszögezi, hogy Oga- i den térségében a Szomáliái hadsereg támogatta akciók miatt olyan helyzet alakult ki, amely Etiópia déli és keleti részének biztonságát súlyosan veszélyezteti. Az etiópiai hír- ügynökség kedden egyidejűleg arról is beszámolt, hogy Mo- gadishuba »-fontos külföldi erők érkeztek« tengeri úton. Ezek feladata, hogy segítsék az Ogadenben harcoló Szomá­liái fegyvereseket, valamint közreműködjenek a rend fenn­tartásában«. Tuniszi sajótértekezletén az eritreai gerillák egyik vezető­je kedden közölte, hogy az Eritreai Felszabadítási Front (ELF) egységei elfoglaltak egy stratégiailag fontos várost a nyugati országrészben. Azt ál­lította, hogy Eritreában, há­rom város kivételével, min­den fontosabb település a fel­kelők kezén van. i Heres vita a cortesban Spanyolország folyamodik... Andreotti megbeszélései A világpolitikai kérdések domináltak az első napi Car­ter—Andreotti megbeszélése­ken. Rex Granum, a Fehér Ház szóvivője a 90 percig tartó tárgyalások befejeztével úgy tájékoztatta az újságíró­kat, hogy a két államférfi gyakorlatilag áttekintette a világpolitika összes fontos kérdését. Kereskedelem — az embargó ellenére A Rhodesia ellen hozott gazdasági szankciókra vonat­kozó ENSZ-határozatok telje­sítését ellenőrző ENSZ-bizott- ság fölkérte az Egyesült Álla­mok kormányát, hogy bocsás­sa a világszervezet rendelke­zésére azokat az adatokat, amelyek Washington és Salis­bury kereskedelmét érintik. A követelésnek eleget téve Washington megküldött egy statisztikát, s ebből kiderül, hogy 1976 októberétől 1977 áp­rilisáig 4900 tonna krómot, 2000 tonna más ritka fémet, és 4300 tonna nikkelt impor­tált az Egyesült Államok Rhodesiából, főleg Dél-Afrika közvetítésével. Roy Jenkins, az Európai Gazdasági Közösség bizottságának elnöke szerdán fogadta Marcelino Orea spanyol külügymi­nisztert, aki előreláthatólag ma, csütörtökön terjeszti elő országa felvételi kérelmét a Közös Piac tagállamai sorába. (Telefotó: AP—MTI—KS) kövessék Kang Si-en, kőolaj- és vegyipari miniszter példá­ját, aki június elején 500 ká­der élén az új olajmezőkre ment dolgozni. Május óta körülbelül 570 funkcionárius kapcsolódott be a termelésbe. A kőszénterme­lési miniszter például egy bányában irányítja az újjá­építési munkákat, melyeket a tavalyi földrengés tett szük­ségessé. Négy gépipari minisz­terhelyettes is csatlakozott a munkásokhoz, A Demokratikus Centrum Unió és a jobboldali Népi Szövetség együttműködése jel­lemezte az új spanyol parla­ment első munkanapját, ame­lyen a bizottságokat alakítot­ták meg. A kommunista és szocialista módosító javaslatok elvetése a sürgősségi bizottság tagjai megválasztásának mód­ját illetően olyan összetételű bizottság megválasztását ered­ményezte, amely lehetővé te- zi Adolfo Suarez kormányá- ( nak, hogy adott esetben a parlament által megvitatott törvények helyett rendeleti úton kormányozzon. A kedd esti ülésen heves vi­ta robbant ki a királyi tanács öt tagjának megválasztása kö­rül. A baloldali ellenzék — s ezúttal csatlakoztak hozzájuk a katalán és baszk nemzetisé­gi képviselők is — ellenezte a királyi tanácsosok megvá­lasztását, mint olyan intéz­ményt, amely fölöslegesen ékelődik a demokratikusan megválasztott cortes és az ál­lamfő közé. A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat 3. sz. üzemegységének balatonboglári kirendeltsége gépkocsivezetőket és rakodómunkásokat alkalmaz kereskedelmi áruszállításhoz. Jelentkezés: Balatonboglár, Erzsébet u. 24. Belkereskedelmi Szállítási Vállalat kirendeltsége. (4750) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom