Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-28 / 176. szám

KÜZDŐ KEZDŐK Megkérdeztek 9000 pá­lyakezdő fiatalt: milyenek voltak az első hetek, hónapok az első munkahelyen? Részle­tek a kitöltött kérdőívekből, a személyes interjúkból: »■A munkahelyemre engem nem vezettek he, magam mutatkoztam be mindenkinek. Életem legkellemetlenebb per­cei voltak ezek...« »A szakmunkás-bizonyít­vány megszerzése után sem a vezetőktől, sem a munkatár­saimtól nem kaptam meg azt a segítséget, amelyre egy fia­talember rászorul.« »■Nem szívesen gondolok vissza a fogadtatásra. Az em­ber az iskolapadban még hisz abban, amire tanították . . . Nem fogadtak valami szíve­sen. Szinte szégyellnem kel­lett, hogy érettségiztem, mert munkatársaim nagy része az altalános iskolát sem fejezte be. Hosszú keresgélés, több­szöri munkahely-változtatás után találtam csak magamra, s ez nagyon megviselt.« Megkérdezték 74 vállalat igazgatóját és KISZ-bizottsá­gát, véleményt kértek a me­gyei és a városi tanácsok munkaügyi osztályaitól és a minisztériumoktól: milyenek a pályakezdés feltételei? Rész­letek a hivatalos jelentések­ből: »Biztosítani kívánjuk, hogy a fiatalokat az első ta­lálkozáskor kedvező hatás ér­je. Filmvetítéssel egybekötött gyárlátogatásokat szerve­zünk ...« »Megteremtjük a feltételeit annak, hogy a fiatalok egyé­niségük neji megfelelő munka­körbe kerüljenek.« i A pályakezdés adminisztra­tív, hivatalos része a munkál­tatók részéről rendkívül egy­szerű, s néhány óra alatt le­bonyolítható. A munkaügyi osztályok felvétel előtti információja mindössze a konkrét munka­körre, a keresetre, esetleg még néhány fontosabb szociá­lis intézmény ismertetésére korlátozódik. A fiatalok sze­rint még ez a szűkszavú és hivatalos jellegű tájékoztatás sem történik mindenütt. So­kukat nem mutatják be a munkatársaiknak, a munka­helyi szokásokról — amelyek ismerete megkönnyíthetné a kezdést, a beilleszkedést — csak elvétve kapnak informá­ciókat, a vállalat gazdasági feladatairól, az előmeneteli lehetőségekről pedig úgyszól­ván senkinek sincsenek ér­demleges ismeretéi. Általános tapasztalat, hogy részleteseb­ben csak a felsőfokú végzett­séggel rendelkező szakembe­reket tájékoztatják. A szak­munkásokat, a betanított- és segédmunkásokat nagy érdek­lődéssel várják a munkahe­lyek, de a felvétel után több­nyire közönnyel és érdekte­lenséggel kezelik őket. Vannak persze kivételek. Például a Magyar Vagon- és Gépgyár, ahol valóban szer­vezettnek tekinthető a mun­kába lépők fogadása és tájé­koztatása, tekintet nélkül ar­ra, hogy az illető diplomával szakmunkásoklevéllel, vagy anélkül jelentkezik. Jó néhány elemzésből le­vonható következtetés, hogy a pályakezdők többsége nem az Hat hónap: 1432 bejelentés Bevált az ügyfélszolgálati iroda A Somogy megyei. Ingatlan- kezelő, Közvetítő és Felújító Vállalatnak Kaposváron 5352 lakásbérlője van. Éppen a ve­lük való kapcsolat javítása, a bérlők panaszai intézésének meggyorsítása érdekében kezdték meg hat hónappal ez­előtt információs tevékenysé­güket, nyitottak a Rákóczi té­ri központjukban és a József Attila utcában levő házkezeiő- ségnél ügyfélszolgálati irodát. Dr. Lévainé dr. Kiss Lea Gyöngyi házkezelési osztályve­zetőtől az eltelt fél év tapasz­talatairól érdeklődtünk. — Hány bejelentést kaptak a lakosságtól, illetve a lakások tulajdonosaitól, éltek-e a bér­lők azzal a lehetőséggel, hogy panaszaikat munkaidejük le­járta után is elmondhatják? — Az első félévben össze­sen 1432 bejelentést tettek a két ügyfélszolgálati irodánk­nál, főleg a komfort nélküli lakásokban élők. Az a tapasz­talatunk, hogy sokan inkább elkéredzkednek a munkahe­lyükről vagy szabadságot vesz­nek ki, mert a bejelentések többségét a reggeli, illetve a délelőtti órákban tették meg. Délután, a tora esti órákban, az eltelt hat hónap alatt mindössze három panaszosunk volt. Ügyfélszolgálati irodánk dolgozói pedig több mint 500 órát töltenek azzal — sajnos legtöbbször hiába —, hogy várták a munkaidő után ér­kező panaszosokat. — Milyen bejelentéseket, kérelmeket kaptak? — A panaszok hetven szá­zaléka beázással kapcsolatos. Az elmúlt hónapokban, ha nagy eső zúdult Kaposvárra, nem győztük a bérlők pana­szainak meghallgatását. A rossz tetőszerkezet, az eldugult esőcsatornák miatt nagyon sok lakás beázott. Júniusban pél­dául 308 panaszos fordult meg két irodánkban, többsége a beázással kapcsolatban kért segítséget. Azután jönnek pa­naszt tenni a botrányosan vi­selkedő szomszédokba,, a mun­kájukat elhanyagoló házfel­ügyelőkre, sok a panasz az állattartás miatt is. Irodáink, illetve házkezelési osztályunk gyakran tölti be a »békebíró« szerepét. hogv a haragos szomszédokat kibékítsük egy­mással. Azután a lakások bel­ső állapota, a köznonti fűtés, az antennák és a felvonók hi­bája, a köztisztaság is gyak­ran szerepel a bejelentések­ben, s több családiház-tulaj- donos rendelt meg vállala­tunknál lakásfestést. — A panaszok jogosságát mennyi idő alatt bírálják el, s mikor végzik el a szükséges javításokat? — A 15/1974. számú ÉVM- rendelet szabályozza az ügy­félszolgálati iroda tevékenysé­gét, feladatát. Ennek alapján készítette el vállalatunk az ez­zel kapcsolatos belső szabály­zatot. Ennek alapján minden panaszt 26 nap alatt kivizs­gálunk, s erről értesítjük bér­lőinket. Kivételt képeznek a halasztást nem tűrő panaszok, az életveszélyessé vált épüle­tek. Ilyen például, ha egy fal ledől, a tető beszakad, a cső­repedés, az elektromos vagy a gázvezeték meghibásodása, magas épületben dugulás, vagy a lépcsőházi világítás hiánya. Ez esetekben a pa­naszfelvevő köteles azonnal intézkedni. A már említett ÉVM-rendelet megkülönböz­tet halasztást tűrő, hatvan napon belül elvégzendő, vala­mint egy éven belül és egy éven túl sorolható panaszt is. Az utóbbiak a felújításra ke­rülő épületek lakóitól érkező panaszokra vonatkoznak. Min­den elvégzendő munkáról ér­tesítjük a bérlőket — a ha­táridő-változásról is —, s az építésvezetőségek által elvég­zett munka minőségét osztá­lyunk műszaki szakemberei el­lenőrzik. Az idén két halasz­tást nem tűrő panasz volt, a többi hatvan napon, illetve egy éven belüli, kis részük pe­dig egy éven túl sorolható volt. A bejelentések alapján eddig a munkák 70 százalé­kát végezte el vállalatunk. — Eléggé ismerik-e a bér­lők az ügyfélszolgálati iroda feladatát? — Az a taDasztalatunk, hogy nem. A házfelügyelőkkel is­mertettük, hogy milyen tevé­kenységgel foglalkozunk, a lépcsőházakban is kiraktuk az ügyfélszolgáltatással kapcso­latos szabályzatot. Szeotembe- rig mindenütt lakógyűléseken tájékoztatjuk e törekvésünkről bérlőinket, hogy ügyfélszolgá­lati irodáink valóban betölt­hessék feladatukat — felezte be tájékoztatóját a vállalat házkezelési osztályának a ”°- zetője. St- I-. állandóan emelkedő fizetés­ben látja a munkahelyi, a szakmai karrier mércéjét. Legtöbbjük a munkateljesít­ményt, a szakmai rangot, a munkatársak barátságát, a vezetők bizalmát jelöli meg az érvényesülést biztosító té­nyezőként. Jó lenne azt min­denütt tudomásul venni, ahol a vezetők a — vitathatatlanul meglévő — kereseti igények lehetőség szerinti kielégítésé­vel a pályakezdők érvényesü­lési problémáit jórészt meg­oldottnak tekintik. A szakmai előmenetel, a fiatal ojc siker- igényének kielégítése, az en­nek megfelelő széles körű ér­vényesülési lehetőségek bizto­sítása háttérbe szorul. S va­lószínűleg erre is visszavezet­hető, hogy bizonyos vizsgála­tok szerint a pályakezdők rangsorolásában, az érvénye­sülés motivációs tényezői kö­zött »előkelő« helyen szerepel az úgynevezett »jó kapcsola­tok« megteremtése. Az igaz­gatók persze másként véle­kednek; szerintük kizárólag a rátermettség, a szbrgalom, a tanulás és az emberi jó tulaj­donságok döntene^ az előme­netelnél. Milyen a pályakezdő munkahelyi közérzete? Az alapmotívum: a fiatal korral szükségképpen együtt járó bi­zonyos fokú türelmetlenség, nyugtalanság és kritikai szel­lem. Nem mindegy azonban, hogy miért nyugtalankodnak, hogy miért emelik fel a sza­vukat. A vezetők szerint több­nyire a bérproblémák miatt, azután a munkafeltételek, il­letve a közvetlen vezető ellen- 1 szenves stílusa, magatartása miatt. A fiatalok másként látják a dolgot: elsősorban a munkával, illetve a munka­köri beosztással kapcsolatos problémák izgatják őket, az­után a lakáshiány és csak ezek után következnek a bér­panaszok. Ez a véleményeltérés már alaposan közrejátszik a mun­kahely-változtatásban, amely­nek mértékét egyébként — a kezdők fluktuációjáról van szó! — a vezetők többsége nem tekinti túlzottnak. Tény, hogy leginkább a segéd- és betanított munkások vándo­rolnak, s minél magasabb va­lakinek a képzettsége, annál nehezebben szánja el magát a munkahelycserére. S ez me­gint csak arra figyelmeztet, hogy a pályakezdők között is megkülönböztetett figyelem­mel kellene kezelni azokat, akik szakképzettség nélkül állnak munkába, s akik közül sokan csak azért nem tanul­nak tovább, mert senki sem biztatja erre őket. Nagyjából így összegezhető a fiatalok és a munkáltatók véleménye a pályakezdésről, s az itt vázolt véleménykülönb­ségekben lehet részben meg­találni a választ arra a kér­désre, vajon miért küzdelmes nálunk a kezdők helyzete, sorsa? A különböző vizsgáló­dások persze csak ábrázolhat­ják, illusztrálhatják ezt a társadalmi gondot. Megoldá­sa azokra tartozik, akiktől közvetlenül függ a pályakez­dők boldogulása. Vértes Csaba Homoknak megújul az arca Mari néni — Scherer Adám- né — egyedül őrzi a portát. Mákot szed, míg az ura fát kérgez, utat javít az erdőn. Mari néni hatvanhat éves, hárommal fiatalabb, mint a férje. Valamikor — de régen is volt! — elnökné volt, , aki­nek az ura etette és itatta is a közös jószágot, ha kellett, és együtt mentek aratni... Ki­néz a tornácról, le az udvar­ra, ahol nagy a tágasság. Be­látni innen az egész portát. — Az egészség, hálistennek, megvan. Orvosnál még soha­sem voltam. Az uram’ majd­nem ezerháromszáz forint nyugdíjat kap, ebből élünk meg a kertből. A szőlőben, lát­ja, ilyen szép hagymánk ter­mett. Van nekünk mindenünk, ami kell. A ház, az már csak ilyen marad. Űjra nem telik, és nekünk már nem is kell. Sok ilyen ház van. még a fa­luban, de olyanok is vannak, amelyek most épültek. Na­gyok, szépek. Tudja, Kapos­várról járnak ide dolgozni a kiparcellázott földeken. Ma­guk csinálják, vagy napszá­mosokat fogadnak. Kertész­kednek. És már építenek is... Megvagyunk velük, lassan már megismerjük őket... — Kihalás ugyan nem fe­nyegeti Kaposhomokot, mert kisebb szerep­hez jut a me­zőgazdasági munkákból, a paraszti élet­ből származó jövedelem. Sok az elha­gyott szőlő, az át- meg át­szabdalt ap­rócska szántó, vagyis az olyan, szemre szép fekvésű föld, I ahol dolgozni bizony nehéz, nagy­üzemi gazdálkodást pedig egyáltalán ném lehet rajta folytatni. A kertbarátmozga­lom tagjai vették használatba ezeket, néhány parcellára már építettek is. Ha végignéz a fa­lun — ami elég nehéz, mert szétszórt a település —, szá­mos vadonatúj házat lát. Te­hát nemhogy kihalna Homok, hanem jómódban élő emberek lakják — ez következik a kép­ből. Vonattal, busszal is elérhe­tő, nemcsak autóval — ez is Mar! néni ék tornácos otthona ... sertéseket is mindig tartok; ez általában jellemző a ke­resztúri gazdákra. A három másik községben együttvéve. nincs annyi háztáji jószág, mint nálunk. Hagyománya van a szarvasmarha-tenyésztés­nek meg a sertéshizlalásnak, sőt régebben még lovakat is tenyésztettünk eladásra. Hogy ebből meg lehet-e gazdagod­ni? Azt nem, de aki jól bánt a jószággal, annál ez szépen kiegészítette a munkahelyétől kapott jövedelmet. Sík terüle- i tünk alig volt, sokat kellett ... és mellettük a szomszéd új háza. a városba eljárók szépen ke­resnek, és jói tartják magu­kat itt, de igencsak átalakult a falu arca — hallgatom Drankovics Józsefnének, a ha­téi termelőszövetkezet párt­vezetőségi titkárának szavait. — A téeszben nem dolgozik több tíz-tizenkét embernél a körülbelül négyszázötven lel­ket számláló Homokról, de közülük is csak ötbel-hattal lehet rendszeresen számolni. Ebben még a brigádvezető is benne van ... Nagyon szere­tik a homokiak a falujukat. Dicséretesen jól működik a KISZ-klub, példásan összefog­tak a járda- meg a buszváró­építésben, nagyon sok mindent megvalósítottak társadalmi munkában. Homokon egyre vonzza a kertbarátokat. És se­gíti az iskola körzetesítését! A közeljövőben ugyanis meg­szűnik Kaposhomokon az ál­talános iskolai oktatás: a fel­ső tagozatosak már most is Taszárra jártak, az új tanévet az alsósok is ott kezdik. Baté, Taszár, Kaposhomok és Kaposkeresztúr mezőgazda- sági lakosságát tömöríti a ha­téi tsz. Homok mellett a má­sik Kapos menti település Ke­resztúr, ahol egészen más ta­pasztalatokról számol be Ko­vács Ernő téesz-brigádvezető, a Hazafias Népfront kaposke- resztúri titkára : — Talán száz-százötven la­kossal több él itt,, mint Ho­mokon. Nekem négy szarvas- marhám áll az istállóban, és A második műszakra készülnek Korszerű gépekkel magas termelési érték Alig több mint egy éve ad­ták át az Érdért balatonszent­györgyi telepén az új üzemet. Gang-noil — így hívják. Az elnevezés utal a cégre — egy amerikai társaság nyugatné­met leányvállalata — és a technológiára, amellyel — So­mogybán legalábbis — szokat­lanul magasra emelkedett az egv munkásra iutó termelési érték. Harmincöt millió forin­tos termelést terveztek, és az üzemben a kiszolgáló személy­zettel együtt mindössze 11-en dolgoznak. Milyen munka folvi'k itt? A gang-nodl tulajdonképpen az ácsmunka korszerűsítését je­lenti. Ezek a gépek »nyugdíj­ba küldik« az idomtalan ács­kapcsokat és a szekercét. Mé­retre vágott (fűrészelt) geren­dák, tartóelemek kerülnek a munkapadra. összeillesztésü­ket speciális szöglemez és az e munkára tervezett gép vég­zi. Az így összekapcsolt szer­kezetek nemcsak hamarabb készülnek, hanem tartósabbak is a hagyományosnál. Gyorsan gördülnek a görgő­soron a nyújtott háromszög alakú tetőszerkezeti elemek. Naponta átlagban hatvanat készítenek itt. Kapacitásuk nagy részét Bábolna kötötte le, ide szállítják a kész ele­meket. Az előre gyártott tető- szerkezet ma Magyarországon főként a mezőgazdasági épít­kezéseknél használják föl. De sokat készítenek az Erdért-fa- házakhoz is. Az első félévben hétezret gyártottak. Az éves tervük húszezer. — Elmaradás? A kérdést Furák József te­lep- és Moldvai Attiláné üzemvezetőnek tettük fel. — Nem. Készülünk a má­sodik műszak bevezetésére. Az év utolsó negvedében már nyújtott műszakban üzeme­lünk. s ennek megfelelően módosult a tervünk is. A gé­pek megbízhatóak, gyorsan dolgoznak, tudásukat jobban ki akarjuk használni. Jövőre már szeretnénk beindítani a két műszakot, és ötvenmilliót termelni. I — Ennek milyen föltételei vannak? — Növelnünk kell szakmun­kásaink számát. A telepen dolgozik — más területen — néhány gyakorlott, régi embe­rünk. Számítunk a közremű­ködésükre. Szükség van az üzem melletti terület bővíté­sére is: itt tároljuk az alap­anyagot. A kétműszakos mun­kánál nagyobb anyagigénnyel számolunk, s ehhez kell a te­rület. Jelenleg is folyik a bő­vítés. Szeretnénk még néhány segédgépet beszerezni, és emelni a műszaki színvonalat. A balatonszentgyörgyi gang- noil üzem példa lehet az ipari termelés korszerűsítésé­re. Kevesen — sokat. Hogyan lehet ezt elérni? Magas szintű technikával és a berendezések jobb kihasználásával. dolgozni az eredményért. Vá­sárra is jártak, mert ez szin­tén megtérült. Olyan családról alig tudok, ahonnan valaki ki­szakadt és az iparba ment vol­na. Akik eljárnak, azelőtt se dolgoztak a téeszben. Inkább hazajöttek néhányan, az erdé­szettől .... .A keresztúriak most 14 ezer liter tejet visznek a csarnokba havonta a háztáji­ból. Amíg Homokon mindösz- sze kettő, addig nálunk nyolc fogat látja el a közösben adó­dó munkák mellett a háztájit is. Homokon sokkal csökkent az állomány ... —O— Homok, berek, domb — ilyen természeti »vagyonra« néz a homoki tornácos ház, ahonnan Mari néni a kertked­velő idegeneket is meg-meg- nézi. — A fiam az NDK-ba nő­sült. Ügy volt az, hogy hat éve kint járt rokonlátogató­ban, megismerkedett Sabiné- vel, és el is vette. Vaseszter­gályos a fiam, még itthon ta­nulta, dolgozott is a szakmá­jában Pesten meg Kaposvá­ron. Mindenhol szerették, itt­hon is kaphatott volna felesé­get ... de hát ilyenek a fiata­lok. Megszerették egymást. Szép asszony, nézze csak a ké­püket! Évente jönnek, meglá­togatnak bennünket, most au­gusztusban is várjuk őket. A menyem a megyei közigazga­tásban dolgozik. A lányom Kapospulára ment férjhez. Itt is, ott is van unokánk, sőt Pu- lán már dédunokánk is. Mari néni kedélyes mosolya kimondhatatlanul is elégedett« séget takar. Jól érzi magát Homokon. Igaz, ő meg az ura sohasem próbált ebből a föld­ből várat építeni, így nem volt, ami összedőljön ... Hernesz Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom