Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-24 / 173. szám

Drága-e a zöldség Samogybasi ? Ha a közvélemény­kutatás során föltennék a kérdést, »drága-e a zöldség és a gyümölcs Somogybán?«, nyilván mindenki rábólintana. Talán el sem hiszik, ha mégis azt olvassák: az idei átlagos ár­színvonal a megyében 12 szá­zalékkal alacsonyabb a tava­lyinál. Ugyancsak jellemző vé­lemény: minket nem érdekel a magyarázkodás és a »mese-, csak az, hogy minden legyen, és olcsóbban. Vajon teljesithe- tő-e ez az óhaj és ha igen, hogyan? Valóban drága-e a zöldség Somogybán? Egyebek között ezeket a kérdéseket tet­tük föl azon a kerekaszial-be- szélgetésen, amelynek résztve­vője volt a Zöldker budapesti központjának munkatársa, a megyei Zöldért Vállalat igaz­gatója és áruforgalmi vezető­je, valamint a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársa. — Nem lehet általában drá­gaságról vagy olcsóságról be­szélni. Terméke válogatja. Amit a megyében megterme­lünk, az nyilván olcsóbb, amit viszont Csongrádból hozunk — ilyen volt a paradicsom is —, az drágább. Egy tény : nem tartozunk az országnak sem a drága megyéi közé — mint Komárom —, és a legolcsób­bak közé sem — mint Bács és Csongrád. — Sok jogyasztó elégedet­lenségének forrása, hogy a rá­dió reggelenként közli a bu­dapesti árakat, s ezek rend­szerint alacsonyabbak, mint a helyi árak. — Budapestnek az egész or­szág szállít, így először nyil­ván ott van árubőség; ott le­het csökkenteni az árakat. Mi a pesti árakat csak néhány nap elteltével tudjuk megköze­líteni. A kereskedelmi osztály munkatársa megjegyezte, hogy az újjászervezett Zöldértnek nagyobb szerepet kellene vál­lalnia az árak gyorsabb ki­egyenlítésében. Megfelelő kész­letelosztással talán elérhetnék, hogy országszerte hasonlóan alakuljanak a zöldségárak. — Van ilyen törekvés, még­sem lehet a kérdést egysze­rű, központi árszabályozás­sal megoldani, hiszen megyén­ként eltérnek a termelési és szállítási költségek- Sőt a fo­gyasztói igények as. Égy ilyen intézkedés a vállalati önálló­ságot is sértené. — Milyen a Zöldért árkép­zése? — Az ország dinnyeterme­lése például az idén hatezer vagonnyi. Pontosan kiszámít­ható, hogy az export és Bu­dapest ellátása mellett meny­nyi jut a megyék fogyasztói­nak. A fogyasztói és a felvá­sárlási ár közötti különbség 37 százalék, tehát a 4,50-ért fel­vásárolt dinnye a boltokban 7 forint. — Mi kerül 2,50-be? — A szállítási és a rakodá­si költség, a lékelési veszteség, amely a mostani időszakban jóval tíz százalék fölött van. A vásárlónak joga van »nem kérni« az éretlen dinnyét. Ide tartozik még az eladatlan áru kára és végül az előírt 2,5 szá­zalék nyereség, de ezt az idén nem tudjuk tartani. Sokat föl­emészt az úgynevezett koc­kázati alap is. Voit olyan is, hogy Bu­dapesten, a Bcsnyák téren 23 forintért vásárolták a paradi­csomot, s azután Kaposvárra szállító tták, s itt ugyancsak 28-ért adták. Mert az árnál is lényegesebb, hogy legyen áru. — Mi történne, ha a Zöld­ért országszerte egy negyedé­vel csökkentené a zöldségára­kat? — Ha a felvásárlási árak is arányosan csökkennének, ak­kor napok alatt kifogyna az áru a boltokból. Ha pedig csak a fogyasztói ár csökkenne, né­hány hónap alatt veszélybe kerülne a népgazdasági egyen­súly. — Mennyibe került tavaly július 22-én a paradicsom és paprika, és mennyibe kerül most? — A paprika tavaly 26, a paradicsom 28 forint voit, az idén 21, illetve 12. Ezt az ösz- szehasonlítást azonban meg­kérdőjelezi, hogy néhány he­tes eltérés van a tavalyi és idei érés között. — Még egy hete is 28 fo­rint volt a paradicsom. Ezt mindenki joggal sokallta ... — Az idén korábban »jöt­tek be« a primőrök, így a vá- sárlóknák előbb volt olyan ér­zésük, hogy »itt a lecsósze- zom«. Pedig ez valójában csak a szántóföldi áruky »belépésé­vel«, vagyis a következő na­pokban kezdődik. — Baranyában már 14-e óta 20 forint a paradicsom ... — Mohács környéke az egyik legnagyobb paradicsom­termelő vidék. Itt jönnek az ár már említett helyi ténye­zői. — A zöldség- gyümölcs át­lagárak valójában magasab­bak a felsoroltaknál, hiszen néhány kistermelő két-három- szoros árral is »megél«. juhok ezerszám — juhász nélkül Hosszú út a hajó gyomrában Ohmar úr, a líbiai kereske­dő nagyvonalú partner. Most is, hogy hétfőn megtekintette az állományt, nem válogatott. Azt mondta, megbízik a telep dolgozóiban: ami szállítmányt ők összeállítanak, minden to­vábbi nélkül elfogadja. Eset­leg azt kéri, fényképezzék le, amint ott áll a gyapjas áru között. Ki is kötötte, hogy neki ezután már csak a sán- tosi portéka kell... Mindezt tegnap hallottam a Kaposvári Húskombinát sán­— De hogyan? Vagy úgy, hogy csak egy-két igen kelen­dő, kurrens árut kínál, vagy úgy, hogy egyszerűen megve­szi a Zöldért boltjában. A Ba- laton-parton több helyen is egymás mellett áll a mi bol­tunk és a kiskereskedő üzle­te. Az előbbiben rendszerint már 11-kor kifogy minden, az utóbbiban semmiből sincs hiány. Nehezen bizonyítható, de nemegyszer a Zöldértnél vásárolt árut adja el jóval drágábban. — Hogyan lehetne ennek elejét venni? — Nincs jogszabály, amely tiltaná, hogy kiskereskedő a mi boltunkban vásároljon. — De azért gyanús lehet, ha egy vevő egy mázsa ubor­kát kér... — Sajnos, nem tudunk el­lenőrt állítani minden eladó mögé. Az eladó csak a forga­lomban érdekelt, és kényel­mesebb is neki, ha nagy té­telben ad el. — Eszerint, nincs megoldás? — Csak úgy, ha minden boltunkban olyan volna az árubőség, amely lehetetlenné tenné a manipulációt. Ezt né­hány üzletben elérhetjük, min­denhol azonban lehetetlen. Csak azt tudjuk eladni, amit fölvásároltunk. Nagy segítség volna az is, ha a vásárlók is jeleznék, ha efféle »üzleteket« tapasztalnak. A Zöldker-központ szakem­bere szerint a zöldségforgal­mazás olyan, hogy jobban le­het csinálni, de jól soha. Ha például megvalósulna a fen­tebb óhajtott árubőség — mint az idén káposztából és uborkából — ez újabb gondo kát okozna. Káposztából pél dául a raktárak tele vannak: tetemes a fonnyadási veszte­ség, az ipar nem győzi, a hű­tőházak fontosabb árulek al vannak tele,.. Mindez igazol­ni látszik a központi szakem­ber megjegyzését. A helyzet javításának mégis van lehetősége. Azt ugyanis egyik szakember sem állította, hogy nincs mód a termelés és a fogyasztói igé­nyek még jobb összehangolá­sára, a készletek jobb elosztá­sára, a tartósítóipar kapacitá­sának növelésére. S van még valami: a fo­gyasztói szemlélet. A boltok­ban 8 forint az apró lecsó­paprika és 21 a nagy méretű. Szinte kivétel nélkül minden­ki az utóbbit vásárolja. A le­csóhoz is... Bíró Ferenc tosi juhtelepén. Azt is ott mondták el, hogy Asiz úr, a libanoni kereskedő már régen nem járt náluk, de tegnap épp az ő rendelésére raktak tehergépkocsira 1500 bárányt: Batéban a vasútállomáson tíz vagon telt meg vele. A ra­komány két nap alatt ér a jugoszláv tengerpartra, Plo- ceba, s onnan hajón »utazik« Libanonba. Tegnapelőtt Líbiába küldtek ugyanennyi juhot a sántosi te­lepről. Ma Franciaországba irányuló szállítmányt raknak be: hét vagonban 1200 bárányt indítanak útnak. Franciaor­szágba ezen a héten egyéb­ként már elment két kamion­ban ezer darab, s ugyaneny- nyit visz Párizsba a jövő hé­ten is két kamion. A legré­gebbi partnerek egyike, az olasz kere'» edő is kapott a sántosi áruból: két vagonban 600 tejesbárányt küldtek Itá­liába. A jövő héten a már em­lített franciaországi szállítmá­nyon kívül 2500 bárányt visz­nek Líbiába: ezzel zárul a júliusi eladás. Nagy forgálmuk volt ebben a hét hónapban: mintegy öt­venezer bárányt exportáltak, ezenfelül tízezer tenyészjerkét adtak az ország különböző tá­jain levő juhászatoknak — az ágazat tenyészállományá- nak fejlesztésére. Augusztusban is jelentős árukibocsátás várható, már jóval korábban megállapodtak Tunéziával tízezer bárány szállításában. Ez három teljes hajórakományt jelent! És Olaszországba is szeretnének értékesíteni augusztus első fe­lében 2—4 ezer darabot. Igényben, keresletben tehát nincs hiány, a többi attól függ, lesz-e a telepnek ennyi — átadásra kész — áruja. Mert a szállítmányok összeál­lításánál, előkészítésénél azt is figyelembe kell venniük, hogy a partnerek közül hol és milyen ünnepek vannak épp soron, amikor a szokásos­nál több bárányt kérnek. Kölcsönadott lányok Két építőtábor A szapora júliusi eső ma­kacs és nem kívánatos ven­dégként újra meg újra vissza­tért a héten. Rengeteg ember­nek szegte kedvét a Balaton­nál. Borúsan kémlelték az eget reggelente a tsz-irodák központjában Is: az eső -jócs­kán hátráltatja az aratást. 440 kombájn dolgozik a somo­gyi földeken — ha a fölázott talaj engedi. Az eső miatt azonban várni kell, míg szik­kad a föld, és újra begyújt­hatják a hatalmas gépek mo­torjait. Somogybán a kalászo­sok aratásának nagyobbik fe­lével végeztek már, de a fenn­maradó kisebbik hányad gyors betakarítása egyre sür­getőbb. Félő, hogy a búza túl­érik, és nagy lesz a szemvesz­teség. Folyik a másik idénymunka, a zöldségfélék nagyüzemi be­takarítása is. A zöldborsóval már végeztek a gazdaságok, s most a zöldbab áll hegyekben a konzervgyárak udvarán meg a fedett raktárakban. A nyár a konzervgyárakban is főszezon. Az időjárás részben kedvező volt, hiszen a zöld­ségfélék az idén két-három héttel korábban érnek. Első­sorban a zöldborsóra áll ez. A Nagyatádi Konzervgyárban tavaly 645 vagon földolgozása húzódott át júliusra, most vi-’ szont csak 200 vagonnvival | kellett júliusban foglalkoz­niuk. A következő hetekben beérik a paradicsom és az uborka, s nagy tételekben szállítják a különböző — ké­sőbbi érésű gyümölcsöket is. A földeken a zöldség szedését mindenütt korszerű gépekkel végzik, és a szállítást is éssze­rűsítették, gyorsították. A Balaton déli partján ezek­ben a napokban van az igazi főszezon. Megteltek a kem­pingek; néhány kedveltebb tábor előtt autósorok veszte­gelnek — bebocsátásra várva. Mutatóban lehet csak szabad férőhelyet találni a szállo­dákban, s a fizetővendéglátó­szobákban is mindenütt ide­gen szó hallatszik. Beindult a Balatonhoz érkező több száz­ezer ember kiszolgálását, el­látását, s kényelmének meg­teremtését biztosító hatalmas ipari, kereskedelmi és vendég­látó gépezet is. Az utakon ko­ra hajnalban egymást érik a húst, húskészítményeket, te­jet, sajtot, vajat, zsemlét, kif­lit és kenyeret szállító teher­autók. S hogy a friss áru so­se hiányozzék az üzletekből, a legtöbb vállalat gyorsszolgála­tot tart: azonnal teljesítik a pótrendelést. E vállalatok, vendéglátó egységek újra vizs­gáznak most is: mennyiben si­került előbbre lépni tavaly óta? Egy város életének akadnak olyan oldalai, amelyekről a mindennapok során nem ve­szünk tudomást. S addig jó, amíg nem kell gondolnunk rá. Ha már foglalkozni kell vele, baj van. Így áll a helyzet a marcali szennyvízhálózattal es a tisztítóművel is, amelynek ügyét a héten tárgyalták a városi tanács vb-ülésén. A fiatal városban tekintélyes — 11 kilométer hosszú — szenny­vízvezeték épült tíz év alatt. Gond inkább csak a tisztító­művel van: nem tudja a ter­vezett szennyvizet fogadni, és a tisztítás minőségével is ba­jok vannak. A nemrég elké­szült létesítményt máris kor­szerűsíteni kell. A marcali ügy újra csak a tervezői fele­lősséget és a beruházások jobb előkészítésének gondjait veti föl. Ezen a héten kezdte meg a munkát a somogyi építőtábo­rokban a harmadik turnus. 760 fiatal fiú és lány érkezett a megye négy központi tábo­rába: a vadonatúj alsótekere- sibe, illetve Siófokra, Lengyel­tótiba és Balatonboglárra. A nyári építőtábor kedvelt programja a középiskolások­nak és egyetemistáknak. Nem­csak a közösen eltöltött na­pok szép emléke miatt, ha­nem azért is, mert az építő­táborokban egyúttal új tájak­kal, emberekkel, helyi szoká­sokkal is megismerkedhetnek. Más a helyzet Barcson: itt a héten véget ért táborban he­lyi és kaposvári fiatalok lak­tak, s a nagyközségnek segí­tettek a városrendezésben, építésben, parkosításban. Munkájuk nyomát őrzi a fej­lődő Barcs. t '"'supor Tibor S zín: egy kajszid fa, vala­hol Balaton- boglár és Len­gyeltóti kö­zött, az állami gazdaság ötös tábláján. Sze­replők: sok, szép fiatal lány, a len­gyeltóti építő­tábor lakói. Történik: 1977- ben, a harma­dik turnus­ban, fényes délben. Cse­lekmény: lel­kes munka, kajszi evés és szedés, be­szélgetés, ne- vetgélés... A kunszent­mártoni Jó­zsef Attila Gimnázium volt másodi­kosai egy bri­gádban dol­goznak. Hür- kecz Gyöngyi, a brigádvezető némi vonakodás után kászáló­dik le a fáról: — Dolgozni keik Ha »nyi­latkozom«, az is kiesés ... A többiek munka közben csatlakoznak társalgásunk­hoz. A kedélyes kiabálásban először a brigád nevéről ér­deklődtem. — Puki brigád — pukkadt ki a nevetés. — Így hívnak minket... Onnan a név, hogy az iskolában van egy fiú, és az egyik lány fülig szerelmes belé. Azt a srácot becézik Pukinak. A legpirosabb lány, akit így megvicceltek, gyorsan el is bú­jik a fa lombjai közt... Puki biztos nem tudja, micsoda hír­névre tett szert. — Komolyra fordítva a szót: van-e határozott brigádcél? — Van. Bár csak két napja vagyunk itt, már eldöntöttük, hogy megnyerjük a brigádver­senyt. Az előző csoportokban is voltak szentmártoniak, és sajnos egyikük sem hozott ha­za zászlót. Így mi akarjuk megmenteni a becsületet. —» És milyen reményekkel »kecsc#,tet« ez az elhatározás? Herczeg Ilona szólt közbe: — Megszoktuk a munkát. Kisvárosban lakunk, többen községekből járunk be. Majd mindenkinél van otthon gyü­mölcsös, szőlő ... Nem újdon­ság ez. Csak az építőtáboro­»csak« a 100 százalék fölöt­tiért dolgozunk. A bogiári gazdaság központ­jában néhány statisztikai adatot kértem. Megtudtam: a fagykár miatt alig van ter­més, ezért Tótiban 250 helyett csak 100 Szolnok megyei lány táborozik. Így is lesz olyan csoport, amelyiket »kölcsön adnák« a látrányi, a kőröshe­gyi és a somogyvári termelő­szövetkezetnek a paprikadöm- ping idejére. Az eddigi turnu­sokban jól dolgoztak a lányok: a 42 forintos normát átlag 45—46 forintra teljesítették. A Kaposvári Húskombinát rekonstrukciós munkáinál is sok diák vállalt nyári mun­kát. Itt a szervezők egy ki­csit későn kaptak észbe, s amolyan felemás építőtábor született. Az 503-as szakmun­kásképző diákjai nyári gya­korlatuk egy részét a húskom­binátnál töltik:, de otthon lak­nak, s így nem »igazi« tábo­rozok. Mégis építőtábornak hívják a húskombinátnál végzett munkát. 220 diák összesen 12 680 órát teljesít a vállalatnál. Most épp »szünet« van; a kö­vetkező csoport augusztusban kezd dolgozni. Ma már csak »romok« mu­tatják a diákok által elvég­zett munkát: kemény, férfias »meló« lehetett a jéggyár szét­szedése és a BarneVál-épüiet alumíniumborításának lebon­tása. Tamás János, a hús­kombinát , KlSZ-bizottságá- nak titkára tájékoztatott az eddigiekről: — A diákok reggel 7-től dél­után egyig voltak itt. Tízórait és ebédet kaptak. És sok mun­kát. Elégedetten mentek el. Nagy segítség ez nekünk, mert ha ők nincsenek, akkor még sehol sem lennénk. A pártbizottság titkára, Bognár József el­mondta: — Jövőre sokkal jobban meg kell szervezni a tábort. Most jöttünk csak rá, hogy milyen nagy segítség lenne nekünk. Mert munkaalkalom lesz itt bőven: területet kell biztosíta­nunk a rekonstrukcióhoz, a tanműhelyhez is ... Sok tízezer forintra rúg a diákok mostani munkájának értéke is. Hát még, ha időben megszervezték volna ! Most kölcsönösen jót tenne egymás­nak a kombinát és az építőtá­bori mozgalom. Mert — saj­nos — a mezőgazdaságnak a gyümölcsszedéshez kevesebb kéz kell, s így sok vállalkozóé »felszabadult«. Kár, hogy le­késtek erről! Lulhár Péter zás. Egyikünk sem volt mé{ táborban; csak a »nagyobbak­tól« hallottuk, hogy érdeme: eljönni. A brigádvezető még hozzá­tette: — Az is nagy vonzerő, hogj a legjobb brigád pénzjutalma' kap vagy külföldi utazásra mehet. És még egy: a gazda­ság jegyeket szerez Kovács Kati meg a Fonográf együttes koncertjeire, de csak a leg­jobb »munkásoknak«. Deli Klári, egy magas faág­ról: — Ne ezt mondjátok, lá­nyok! Hanem azt, amit min­dig nyilatkoznak, hogy mi­csoda népgazdasági hasznot hajtunk, és hogy milyen ön­tudatosan dolgozunk... Éreztem a gúnyoros »szó­zat« élét, a frázissá »leszállí­tott«, visszaköszönő dolgok­ról. Visszakérdeztem: — Miért írjam ezt? — Hát mert olvastam már sok építőtáboros írást, ami­ben csak ez volt a szöveg... Még csipkelődtünk egy ki­csit, aztán fordítottam a szón: — Van-e lazsálás? — Lógósunk nincs, azért jöttünk, hogy dolgozzunk. Nem mondám, hogy nem csüg­gedünk néha,/de van néhány tréfacsinálónk, aki mindig lelket önt a társaságba. Ma is II órára teljesítettük a normát, és délután egyig már Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom