Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-24 / 173. szám

Összefogásra van szükség CSALÁD AZ ERDŐBEN Két határőr és Tompos Harminc évi szolgálat után Hétköznapok Egy parkfsjlesztési terv Panaszkodnak mostanában a Cserben levő Felszabadulá­si emlékpark környékén la­kók: a sűrű bozótost kihasz­nálva az esti sötétben kétes alakok ijesztgetik a járóke­lőket... Azért érdemel ez néhány szót, mert — a város­gazdálkodási vállalat és az önként társadalmi munkát végzők erőfeszítéseinek ered­ményeként — az utóbbi években Kaposvár e parkjá­nak egy része széppé, gondo­zottá vált. De így még fel­tűnőbb az elhanyagolt rész. Meglehetősen nagy területről van szó, s már mi is több­ször szóvá tettük: alakítsák ki a város egyik legnagyobb parkját a cseri városrészben. A városgazdálkodási válla­latnál érdeklődtünk: mi a jövője a szóban forgó terü­letnek, mikorra várható, hogy a parkot rendbe teszikŸ Keresztúri János igazgatóhe­lyettestől hallottuk, hogy jú­nius végére elkészítettek egy fejlesztési tervet. Eszerint 1979 második negyedévének végére teljesen rendben lesz a cseri park. — Kinek a feladata még ezen a területen dolgozni? — Nem feladatról van szó. A fejlesztési terv megvalósí­tásának ugyanis feltétele az a szocialista szerződés, amely­nek ugyancsak elkészítettük a tervezetét. A, szerződésben egyébként a Városgazdálko­dási Vállalat mellett az alá­írók között lesz a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság, a városi KISZ-bizottság, a városi tanács és a tanácsi tervezővállalat. A cseri városrészben egyre több családi ház épül, azaz egyre több ember nyugalmá­ról. pihentető környezetéről kell gondoskodni. A cseri park tulajdonképpen park­erdő lesz. Megvalósulásának első szakaszában majd a nyu­gati részt teszik rendbe: rit­kítják a bozótot, füvesítik a területet és sétautakat csinál­nak. A KRESZ-pálya mögött készül el majd a honvédelmi ifjúsági park. A tervek sze­rint szeptember 29-re, a nép­hadsereg napjára. Ennek fel­tétele, hogy a városgazdál­kodási vállalat dolgozói au­gusztus 20-ra befejezzék az ottani létesítmények elhelye­zéséhez szükséges alapokat. A park keleti oldalán — az Erdősor utcával párhuza­mosan — most akácos van. E faállomány helyett tölgye­ket, nyírfákat, csert és ju­hart ültetnek. Űj létesítmény lesz a színpad mögötti ját­szóiéff — ez már csak azért is örvendetes, mert közvet­lenül a szomszédságában ha­marosan elkészül egy nagy óvoda. Ugyancsak a fiatalok­nak ad programot az ifjúsági erdei tornapálya. Természetesen mindehhez az érintettek összefogására van szükség. A szocialista szerződés szerint például az erdőgazdaság adja a faanvag egy részét, a városi KISZ- bizottság társadalmi munká­val, esetleg nyári építőtábor szervezésével segít. A terület gondjait — és növekvő népességét — ismer­ve bízvást kijelenthetjük: et­től az aláírástól nem függhet. »Csupán« a jóakarattól és a felelősségérzettől. M. A. Késő éjsza­ka van. A kö- zéprigóci erdő Csikólegelő­nek nevezett szakaszán ha­lad a járőr: Kovács István a parancsnok, a társa pedig Horváth Lász­ló. S velük van hűséges segí­tőtársuk : Tom­pos, a határőr­kutya. Óvatosan lépkednek. Erős szél zör­geti a fákat, bokrokat; ilyenkor kü­lönösen ügyel- ' ni kell minden szokatlan neszre. Az egyik bokor közelében — néhány méter­re a Drávától — két sötét alakot vesz­nek észre. — Állj! Ki az? Ijedt német szavak hangza­nak, s a felvillanó lámpa­fényben apa és fia engedel­mesen végrehajtja a járőr utasításait. Tompos nem nyug­szik. Húzza, vonszolja ma­gával a pórázt tartó határ­őrt, s egy közeli bokorban újabb két, ijedten megbújó embert találnak: a család má­sik két tagját, az anyát és egy gyermeket. Dr. Peter Goesch kórházi főorvos kísérldte, hogy feleségével és két fiával Ju­goszláviába szökjön, onnan pedig tovább Nyugatra, a ha­tárőrök és Tompos éberségén meghiúsult. Hiába szerelték föl magukat iránytűkkel, lám­pákkal, nyl onzsákokkal — ezekbe akarták tenni ruháju­kat. hogy átúszhassanak a Dráván —. zsebkéssel és éle­lemmel. felelniük kell a ha­társértési kísérletért. A sovány férfi idegesen ma­gyaráz: — Nem volt szándékomban külföldre szökni. Előbb- Szi­getváron, majd Csokonyavi- sontán fürödtem, hogy ízületi fájdalmaim enyhüljenek. Vé­letlen lehet, hogy ezzel gya­núsítanak ... — Akkor miért van magá­nál 15 ezer forint, 260 nyu­gatnémet márka, 100 dinár, meg valamennyi saját igazol­ványa, és márciusban Olasz­országban maradt feleségének összes okmánya is, ezenkívül olaszországi tartózkodóhelyé­nek címe? Zavaros válasz. Felesége, amikor elutazott, elfelejtette magával vinni a kiváltott pénzt, s amikor gyógykeze­lésre indult, véletlenül a márkát és a dinárt is‘zsebre vágta. De hogy minek járta már korábban végig az or­szág ve'imennvi hutàrà+ke1Â- helyének környékét, s miért állította magáról, hogy buda- nesti autóbuszvezető, noha Pécelen lakott? Arra sem tu­dott válaszolni elfogadhatóan, A motorszerelő Lapos, hosszú szürke épü­let a motorszerelők birodal­ma a kaposvári vasútállomá­son. A sok szürke, és olajos fekete, komor szín között üdítően hat az új dízelek pi­ros teste. Az egyik motorház­ból bújik elő a hosszú, szőke hajú, bajuszos szerelő: Ka­szás László. Nemrég vezér- igazgatói dicséretet kapott. Huszonötéves fiatalember, akiről a vontatási főnökségen »legekben« beszélnek. ö viszont . legszívesebben sehogy sem beszélne. Tekin­tetéből nyilvánvaló: ha ud­variasan is, de szeretne mi­nél hamarabb megszabadulni a kérdésektől. Egyik társa megmondta előre: »A Laci? Azzal nehéz dolga lçsz; szót- lan gyerek. Amikor à focipá­lyán, a nagy csaták közben ezt-azt mondtunk egymásnak, ő akkor sem szólt. Amikor meccs után elmentünk söröz­ni, ott is csak hallgatott... Ez a természete, de különben csuda rendes srác.« A futballt említem, ez kis­sé megoldja a nyelvét: — Az hozott ide 1971-ben. A Volánnál voltam szakmun­kástanuló, ott is szabadul­Erősebb a „gyengébb nem”? Nyugatnémet kutatók vizs­gálatai szerint a nők szellemi teljesítőképessége a 30. és az 50. életév között változatla­nul a csúcsponton marad, míg a férfiak teljesítménygörbéje e két évtized alatt már süllyed. Gyermekkorban sem nyúj­tanak kisebb szellemi teljesít­ményt a lányok, mint a fiúk, csak a képességük jellegében van közöttük különbség: míg 0 Somogyi Néplap a fiúk »leifőzik« a lányokat a labirintusrejtvények megol­dásában és különböző mértani ábrák felismerésében, a lá­nyok a gyors reagálóképessé­get követelő feladatokat tud­ják jobban megoldani, üzemi vizsgálatok azt mutattak, hogy a nők teljesítőképessége gyak­ran nagyobb, mint a férfiaké, és kevésbé hatnak rájuk a stresszhelyzetek. A »második műszak« ellenére a nők ke­vésbé idegesek, és ritkábban nyúlnak nyugtatószerhez, mint a férfiak. tam, de egy év után elcsábí­tott a bőrlabda. Aztán önmagáról is szól néhány szót : — Szeretem a munkámat. Hárman vagyunk testvérek, a három Kaszás fiú. Vala­mennyien ipari munkások lettünk. Családi vonás, hogy komolyan vesszük azt, ami­vel a kenyerünket keressük. "A műhelyben a hét piros dízelmozdonyra hét fiatal szerelő jut. Nemcsak a soron kívüli, nem várt hibák elhá­rítása a feladatuk, hanem a kéthetenkénti revízió is: a megelőző karbantartás. — Óriási érték egy ilyen motor — magyarázza —, ha fekve maradnak, az sokba kerül a vasútnak. Rajtunk is áll, hogy mekkora veszteség­gel ússzuk meg a dolgot. Ilyenkor az ember nem nézi az óráját, nem számít, ho^y lejárt a munkaidő. Az a fon­tos, hogy menjen a gép ... Ügy látom, a motorszerelő végleg győzött .a focista Ka­szás Lászlón. — Igen, a munka miatt is, de Gyöngyike, a feleségem kisbabát vár ... Otthon is kell lenni egy kicsit. — Nem esik nehezére, hogy meg kellett válnia a fo­citól? — Dehogynem ... Csak hát van már másik közösség, amelyik pótolja a csapatot. A Vörös Zászló Szocialista Brigád tagi ri. A csoportvezető Simon Ferenc, aki mindig utánajár, hogy egy percig se kelljen a csoportnak anyag nélkül tétlenkedni. — Nálunk visszaeső javí­tás csak a legritkábban for­dulhat elő. Ha véletlenül megtörténik, az sem hanyag­ságból, nemtörődömségből, legföljebb anyaghiba az oka. Ezt mindenki tudja rólunk. És hogy most én kaptam a kitüntetést? Szerintem a töb­biek éppúgy megérdemelték volna. G. J. miért nem dolgozik hónapok óta, s miért távozott el laká­sáról bejelentés nélkül. Barcsi lakosok hívták föl rá a figyelmet, az ő segítsé­gükkel előztek meg a határ­őrök egy feltehetően újabb határsértést. Lőrincz László főhadnagy- gyal, a barcsi határőrs poli­tikai helyettesével beszélget­tünk. — Az a legfontosabb fel­adatunk, hogy ne legyen bün­tetlen határsértés. Nemrég szerelt le Jávorka Gyula, aki nyolc határsértőt' fogott el. Csobolya István hét, Lakk Imre pedig, öt határsértést akadályozott meg. Zilczer Ta­más szolgálatának utolsó per­cében fogott el '"'H tőt. 1974 után 1976. évi mun­kánkkal is kiérdemeltük az élenjáró őrs címet. Sorolja a közelmúltban tör­tént eseményeket. Azt a kél kiskorú miskolci gyereket is megemlíti, aki rendezetlen családi körülményei közül akart külföldre szökni. Vagv azt a kaposvári tanulót, akit az iskolai bizonyítvány kész­tetett arra, hogv átjusson a határon... A férjet, aki ösz- szeveszett a feleségével, s kül­földön szeretett volna vigasz­talást találni. — Nem sikerült ezeket a terveket megvalósítani. S eb­ben nemcsak határőreinknek van nagv érd°me, hanem az á’lamhatárt féltve őrző lakos­ságnak is. Köztük a munkás- őröknek. az üzemek, termelő­szövetkezetek és a barcsi vas­út dolgozóinak — mondta a nolitikai helyettes. A barcsi vasútállomás ön­kéntes határőrei április 4-én vették át a kiváló halárőrállo- más kitüntetést. A parancs­nok, Jalzab Béla, Somogyi Fe­renc KISZ-titkár, Vízi Alajos. Keresztényi Károly és a töb­biek is rengeteget segítettek a határőröknek. Janecek Lász­ló, a fűrészüzem és Szelei Ka­talin, a Vörös Csillag Tsz-ben dolgozó munkásőr is több ha­társértőre hívta föl a figyel­met. — Örsünk is rsaüakozott a beregsurányi Barátság őrs felhívásához, amit a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának méltó megünneplése érdekében a szocialista verseny fokozása, a határőrizeti feladatok színvo­nalasabb ellátása érdekében kezdeményeztek. Célunk, hogy elnyerjük a kiváló őrs címet. Szalai László R^l -gmunkált fadarabot mu- * ’ tat. Forgatja, magyaráz­za, hogyan lesz a fenyőágból gyertyatartó. Aztán arról be­szél, mi mindent készít a fa­üzemben. Hogyan varázsolnak odút az egyébként hasznost t- hatatlan nyírfából a gépek. Később a kertjébe hív. »Ez a szőlő; itt a megyyiá alatt szoktam pihenni; ezekből a kis csemetékből pedig egres­fák lesznek. Szeretek .kertész­kedni.« Ha a munkáról beszélhet, mindig lelkesen magyaráz. Mert a munira minden. Aki a nyugdíjas éveket tétlenül tölti, gyorsan »elmegy«, hiszen műm ka nélkül nem lehet élni. Ma­jor György 1975 januárjában ment nyugdíjba. Harminc évi szolgálat után vetette le az egyenruhát, ennyi ideig volt rendőr. Az ötvenes évektől Kadarkúton -élt, itt volt szol­gálatban, itt dolgozik most is. Emlékekkel, élményekkel gaz­dagon. — Ha regényt tudnék írni, bizony nfem volna témahiá­nyom. Az ember 30 év alatt sok mindent megért. Kétszer találkoztam Tolbuchin marsal- lal. A két találkozás emléke még frissen él bennem, pedig 1344-ben, Kaposváron történt. Csak egy pillanatig tartott az egész, mégsem lehet elfelej­teni. Azt viszont, hogy hány em­bert ismert meg munkája so­rán. lehetetlen összeszámolni. A rendőr életeben e kellemes es kellemetlen találkozások úgy váltakoznak, mint a nap­pal és éjszaka. Azzal, hogy nyugdíjba ment. nem szűnt meg kapcsolata a világgal. Korábban a község­ben volt propagandista, most a termelőszövetkezetben ; fia­talokkal foglalkozik, előadá­sokat tart nekik. Kedveli őket. 1^ agy, piros könyvet tesz az asztalra. A Zalka Máté Szocialista Brigád naplója. Major György ugyanis, ami­kor nyugdíjasként a tsz kis * faüzemébe került, néhány tár­sával brigádot alapított. Az­óta szaporodott a tagok szá­ma, s elnyerték a szocialista címet. A munkán kívül van egy másik szenvedélye is, a köny­vek. — Ez a könyvtáram — mu­tat a szöbában zsúfolásig te­lepakolt könyvszekrényre. — Persze ez csak negyed része a könyveimnek. A többit a lányomnak adtam, olvasson ő is. A könyvekről ugyanolyan szenvedéllyel beszél, mint a munkáról. Egymás után eme­li le a köteteket a polcokról, Fölkészítik a gépeket Megkezdték a silókombáfnok fölkészítését a baléi November 7. Termelőszövetkezet eépmííh lyében. Mintegy kétszáz hek­tárnyi silókukorica betakarítása vár rájuk. még az Egyetemes állam- és jogtörténet is előkerül a »kedvenceit« közül. Világat­laszok, enciklopédiák. Mert a földrajz, a múlt és a ma tör­ténelme mindennél jobban ér­d-akii. István -király unokáiról úgy beszél, minfba személyes ismerősök lennének, az Ermi- tázs építője pedig‘.egyenesen barát. — Mindent szeretek, ami betű. Persze az ember az’- ösz- szeset nem olvashatja el, ■ de mindegyikből egy kicsit. Egy -kis irodalom, történelem, uta<- zás . .. Utazni a térképek, könyvek mellett szokott. így járta be a világot, térben és időben, így volt egyszerre Julius Cae­sar és Napóleon mellett, így élet át évezredeket. Az eredeti szakmája cipész. A rendőrséghez is cipészként került, később lett Kadarkú­ton őrsparancsnok, majd kör­zeti megbízott csoportvezető. Szerette ezt a hivatást. Embe­rekkel dolgozott, akik kölü- iötte éltek, akik gyakran se­gítségre szorultak, és akkor hiába volt karácsony este vagy húsvét, mennie kellett. E mlékek. Egymás után‘jön­nek elő a régi történe­tek. Mesél arról az öregasz- szonyról, akit az ötvenes évek elején kis bátyújáért öltek meg Gigé’oen. Aztán a másik­ról, akitől pénzt loptak. — Ez érdekes eset volt. Es­te 7-től 11-ig tartott a kihall­gatás. Az asszony azt mond­ta: a kötényzsebbe tette a pénzt, onnan tűnt el. Melyik köténybe? — kérdeztem. — Hát ebbe — válaszolta. — De hiszen ezen nincs is zseb. — Akkor derült ki, hogy ami­kor a pénzzel hazament, .meg­fordította magán a kötényt, hogy a színe el ne piszkolód­jék. A pénz így belülre ke­rült. Kadarkútra a véletlen hozta Major Györgyöt. Előtte megöl­tek ott egy rendőrt, aztán utá­na kéthetenként mást vezé­nyeltek oda. 1950-ben éppen ő volt itt szolgálatban, ami­kor jött a parancs: minden­ki végleg ott marad, ahol ép­pen van. Így lett kadarkúti. Most mái- nem is menne el innen. Amikor nyugdíjazták, zász­lósként szolgált. Egész »kö- teg« kitüntetése ván. A Kivá­ló Szolgára tért Érdemérem arany, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát is megkapta. Sokszor kapott ju­talmat, dicséretet. — Ezeket majd az uno­kámnak fogom megmutatni — mutat a 'kitüntetésekre. — Re­mélem, nem kell már sokáig . várni, hogy unokám legyen. A két lány közül az egyik­nek a férje az após hivatását választotta: rendőr Nagykani­zsán. A másik lány Dombó­váron él. Majorék egyedül maradtak. Nehéz volt meg- szok a gyerekek nélkül. Ha hazajönnek, »akkor aztán van búcsú, sütés-főzés«. Mert a gyerekek most már csak ven­dégek. Major György azonban nincs egyedül. Munkatársak, bará­tok között él. Pártmegbízatást vállal, fiatalokkal foglalkozik. Reggel ötkor csörög az óra, és munkával telnek a hétközna­pok. Ugyanúgy, mint évekkel ezelőtt, mindig. Csak most más a munka. Dolgozni kell, mert bűn a tétlenség. Dán Tibor Növényoiaigyár épül- Világszerte korszerű élel­miszerek közé tartozik a nö­vényi olaj, amely könnyen emészthető és tápértéke is ma­gas. A biológiailag értékes olajok hazai fogyasztása nö­vekvőben van. Míg 1976-ban az üzemek 320 ezer tonnányi napraforgót dolgoztak föl, ad­dig 1980-ra 540—600 ezer ton­nára növekszik az ipar által átvett alapanyag mennyisége. Ehhez jelentős kapacitásbőví­tést hajtanak végre. A növényolajiparnak jelen­leg öt gyára van az ország­ban, s naponta 110 vagon nap­raforgómag feldolgozására ké­pesek. Szolnok megyében, Martfűn hamarosan felépül a hatodik — új — gyár, amely egymaga annyit »tud« majd, mint a jelenlegi üzemek együttvéve. A martfűi üzem beruházási költsége eléri a 2,5 milliárd forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom