Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-24 / 173. szám
A hét három kérdése Begin izraeli kormányfő washingtoni látogatása a Közel-Keletre irányította a hét elején a világ figyelmét. Nyilvánosságra került a sokat emlegetett »titkos béketerv«, amellyel kapcsolatban jogosan merül fel a kérdés: közelebb hozza-e a békét? Békétlenség jelentkezett az arab világban Líbia és Egyiptom viszonylatában: a két ország határán még a fegyverek is dörögni kezdtek. Menynyiben lehet összefüggésben Kairó és Tripoli szembenállása a közel-keleti helyzet új alakulásával? A hét — szerencsére — hozott egy békés, jó hírt is: a szocialista Vietnamnak az ENSZ-be való felvételére egyhangúan tette meg a javaslatot a Biztonsági Tanács. Miért visszakozott az Egyesült Államok, amely pedig már háromszor megvétózta a vietnami tagfelvételt? — ezekre válaszol Páljy József. O Izrael »béketerve« közelebb hozza-e a közel- Keleten a békekötés le- hetöségét? Amikor a május közepén Izraelben megrendezett választásokból a jobboldali Likud csoport került ki győztesen, s amikor nyilvánvalóvá lett, hogy Begin kerül a kormányfői székbe, az arab világ nagyobbik felében az a vélemény vált uralkodóvá, hogy a »héjának« számító Begin egy újabb háború felé viszi országát. Hiszen az új miniszterelnök eddig hallani sem akart tárgyalásokról, a megszállt arab területek visz- szaadásáról. Pedig még Washingtonban is egyre ismétlődtek a hivatalos nyilatkozatok — némileg »olajszagú« nyilatkozatok — arról, hogy még ez évben össze kell ülnie a genfi békeértekezletnek, s hogy-ott szó kell essék a palesztinok »nemzeti otthonának« megteremtéséről is. A Carter—Begin találkozó után mindkét részről sikert könyvelhettek el: Begin azzal büszkélkedhet, hogy továbbra is teljes támogatást kap az amerikaiaktól, Carter pedig azzal érvelhet, hogy íme, még Begin is hajlik a tárgyalásokra. A sokat emlegetett »titkos béketerv« nyilvánosságra hozatalakor az izraeli kormányfő értésre adta, hogy Egyiptomnak készek visszaadni jóformán az egész Sinai- félszigetet, Szíriának pedig a Golan-fennsík egy részét. Ami viszont a Jordán bal partján levő területet, a leendő Palesztinának (a Gázai-övezettel együtt) kiszemelt területét illeti, ott. nem hajlandók egy talpalatnyi földet sem kiüríteni. Jeruzsálemről nem is be» szélve... A genfi béketárgyalásokon már októberben részt venne, de csak úgy. ha ott a PFSZ képviselőit nem engedik a tárgyalóasztalhoz! Ilyen körülmények között aligha lehet másra számítani mint arra, hogy a szavakban hangoztatott tárgyalási készség ellenére sem jön létre októberben a genfi közel-keleti békeértekezlet. Az arab fővárosok többségéből is elutasító válaszok érkeznek, a Szovjetunió pedig, mint a genfi értekezlet társelnöke, nem járulhat hozzá a palesztin nép jogait sértő megoldáshoz. O Van-e összefüggés a líbiai—egyiptomi ellenségeskedés és a közel-keleti helyzet új alakulása között? A héten fegyveres összetűzéshez vezetett Egyiptom és Líbia korábbi keletű politikai szembenállása: az egyébként egymásnak ellentmondó kairói és tripoli jelentések egyben megegyeznek, nevezetesen abban. hogy lőttek egymápra egyiptomi és líbiai katonák, bcgv harckocsik vonultak fel itt és ott, s hogy légi harcokra is sor került. A7 ESEMÉNYEK címszavakban Hétfő: Andreotti olasz kormányfő Rómába érkezett — ián Smith bejelentette, hogy Rhodesiában augusztus 31-én választásokat rendeznek. Kedd : Leonyid Brezseny a Krímben fogadta Erich Ho- neckert — Giscard d’Es- taing és Schmidt kancellár Strasbourgban találkozott. Szerda : A Biztonsági Tanács egyhangú döntéssel javasolta az ENSZ közgyűlésének, hogy vegye fel Vietnamot tagjai sorába — Pekingben falragaszok Teng Hsziao- ping rehabilitálását adták hírül. Csütörtök: Üjabb pekingi tacepaók szerint a »négyek bandáját« kizárták a Kínai Kommunista jártból — Súlyos fegyveres összetűzés volt az egyiptomi—líbiai határon — Begin izraeli kormányfő befejezte washingtoni tárgyalásait. Péntek : Földcsuszamlás-szerű vereséget szenvedett a sri-Lan- ka-i választásokon Banda- naraike asszony pártja — Jasszer Arafat közvetítő tárgyalásai Tripoliban és Kairóban. ' Szombat: Leonyid Brezsnyev és Gusztáv Husák eszmecseréje a Krim-félszigéteh — Owen brit külügyminiszter Washingtonban Rhodesia sorsáról tárgyal — Tömeg- tüntetések köszöntik Kínában Teng Hsziao-ping rehabilitálását és a »négyek bandájának« a pártból történt kizárását. A közel-keleti helyzet és a mostani fegyveres összetűzé: között ott lehet az összefüggés, hogy az imperializmusnak és kiszolgálóinak éppen mosi vált fontossá az arab világ egységének szétzilálása, nehogy az elóbb-utóbb mégit csak elkezdődő tárgyalási sza kaszban az arab országok kö zös fellépéssel álljanak például a palesztinok oldalára. Fordítva: ez az összefüggő magyarázza Arafatnak, a Palesztinái Felszabadító Szervezet vezetőjének Kairó és Tripoli közötti közvetítői tevő kenységét. A palesztinoknak szükségük van mind az egyiptomiak, mind a líbiaiak támogatására ? Miért nem élt vétójogával az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban a szocialista Vietnam ENSZ-tagsága ellen? Negyedszer már nem merte, nem tudta, nem akarta felemelni kezét az. USA. képviselője a Biztonsági Tanácsban, hogy a szavazáskor megvétózza a Vietnami Szocialista Köztársaságnak az ENSZ tagjai közé való felvété1 ét —, pontosabban még nem a felvételét, csak a javaslatot amely a közgyűlés elé kerül majd. Háromszor már útját állta az USA ennek, nem öregbítve .ezzel tekintélyét. Volt abban valami a vietnami vereség miatfi keserűségből, a kicsinyes bosszúból... A Car- ter-kormánvzat már nem kockáztatta tekintélyét egy újabb vétóval. A Vietnami Szocialista Köztársaság jogát arra, hogy az ENSZ tagja legyen, ki merné ma már vitatni? A győzelem után, észak és dél egyesítése után, egy 50 milliós ország formálódott Délkelet-Ázsiá- ban, amely nemcsak Indokínában, hanem az egész térségben, sőt az egész világban jogosan vívott ki magának elismerést. Majdnem száz országgal van már diplomáciai ,Nemzeti kormányt” ígért Esküt tett a Sri Lanka-i miniszterelnök Pénteken letette a hivatali esküt Dzsajevardene, Sri Lanka új miniszterelnöke. Az új kormányfő Egyesült. Nemzeti Pártja a végleges, hivatalos adatok szerint a csütörtöki választásokon 139 mandátumhoz jutott. A hét évig uraimon volt Bendaranaike asszony vezette Szabadság Párt mindössze nyolc képviselői helyet szerzett. Az új ceyloni kormányfő kijelentette: kabinetje fő feladatának tekinti majd a gazdasági élet fellendítését, az élelmiszerek és egyéb közszükségleti cikkek árának mérséklését. A TASZSZ hírügynökség az új Sri Lanka-i miniszterelnök beiktatásáról szóló jelentésében helyi megfigyelők véleményére hivatkozva elemzi a Szabadság Párt választási vereségének okait. Politikai megfigyelők szerint a súlyos vereség mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy az előző kormányzat, illetve a Szabadság Párt, képtelen volt megbirkózni a belső gazdasági problémákkal. Az új kormány — mint első állásfoglalásaiból kiderül — pontosan ezeknek a problémáknak a megoldására akarja összpontosítani figyelmét. Dzsajevardene, az új miniszterelnök kijelentette: nincs kizárva annak a lehetősége, hogy egy úgynevezett »nemzeti kormányt« hoznak létre valamennyi olyan párt részvételével, amelynek képviselői vannak az új parlamentben. Dzsajevardene az új kormány külpolitikai irányvonalát kifejtve közölte, hogy'min- den állammal ugyan olyan kapcsolatokat fognak fenntartani, mint az előző kormány. Srj Lanka egyes körzeteiben és a főváros, Colombo néhány elővárosában kijárási tilalmat rendeltek el — jelentette szombaton az AFP hivatalos forrásokra hivatkozva. A korlátozó intézkedés szombaton este lépett érvénybe. A döntés oka, hogy a rendelet által érintett térségekben erőszakos cselekményekre került sor. (MTI) Madridban összeült az újonnan megválasztott Cortes, hogy meghallgassa János Károly király trpnbeszédét. Ezzel megnyílt a parlament két házának első ülésszaka. Kairó és Tripoli vezetői a 70-es évek elején szoros baráti kapcsolatban állottak egymással, még államszövetséget is meghirdettek a két ország és Szíria egyesítésére. Líbia a maga tekintélyes olajjövedelméből nagy összegű segélyt folyósított Egyiptomnak. Sok tízezer egyiptomi talált munkát a gyéren lakott, de nagyszabású iparosítási programot folytató Líbiában. Szadat és Kadhafi között a viszony akkor kezdett romlani, amikor az egyiptomi elnök Kissinger amerikai külügyminiszter szavára hallgatva belement »a kis lépések taktikájába« és fokról fokra feladta Izraellel szembeni harcos magatartását, az ország kapuit pedig megnyitotta a külföldi, főleg az amerikai tőke előtt. Az Egyesült Államok befolyásának egyiptomi növekedésével, a szovjet—egyiptomi viszony romlásával egyenes arányban vált mind barátságtalanabbá a kapcsolat Egyiptom és Líbia, Szadat és Kadhafi között is. kapcsolata. A világbéke fenntartásához — ami pedig az ENSZ fő célja — a Vietnami Szocialista Köztársaság nagymértékben hozzájárulhat. Jellemző, hogy a Biztonsági Tanács nem is szavazott, hanem a tagállamok képviselői egyöntetűen megállapodtak abban, hogy kimondják a »konszenzust«, a teljes egyetértést. Amiből most már az USA sem kívánta kivonni magát. Persze, nem elég az, hogy Amerika már nem akadályozta meg a szocialista Vietnam ENSZ-tagságát. További és még fontosabb kötelezettsége, hogy hozzájáruljon — a ni- xoni ígéret szerint — a h4- borús sebek begyógyításához. a háborús károk jóvátételéhez. Az igazságtalan és embertelen agresszió során amerikai bombák okozták azokat. Carter fogadta az angol külügyminisztert Carter amerikai elnök szombaton a Fehér Házban fogadta Owen brit külügyminisztert. Találkozójukon elsősorban a Rhodesia jövőjével kapcsolatos angol—amerikai akciókról volt szó. A tárgyalásokon részt vett többek között Vance amerikai külügyminiszter és Young, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője. A találkozón a közel-keleti helyzetről is véleményt cseréltek. (MTI) Az „új agraire form” Portugáliában A portugál parlament pénteki ülésén az »új agrárreformról« elfogadott törvény a legsúlyosabb következményeket vonja maga után a portugál mezőgazdaságban és társadalmi feszültséget teremt az egész országban — hangsúlyozza a Portugál Kommunista Párt szombaton közzétett nyilatkozata. A központi bizottság dokumentuma rámutat, hogy a törvényben foglalt intézkedések elősegítik a nagybirtokosok és tőkések pozícióinak visszaállítását. A reakció erőinek tett sorozatos engedmények egyaránt veszélyeztetik a portugál nép forradalmának vívmányait és az ország nemzeti érdekeit. A központi bizottság dokumentuma hangsúlyozza, hogy a kommunista párt a jövőben is szilárdan megvédi az ország dolgozó parasztságának érdekeit. Mindent elkövet, hogy biztosítsa a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fennma radását és további fejlődését. Befejeződött a nyári forduló A kibontakozás akadályai Waldheim Pekingbe utazott Pénteken elutazott az ENSZ székhelyéről Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára. Waldheim vasárnap érkezik Pekingbe, augusztus 2-ig tartó hivatalos látogatásra. A főtitkár a kínai fővárosban Huang Hua külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat. A súlyos belső gondokkal, az inflációval, munkanélküliséggel, nyomorral küszködő kairói kormányzatot mostanában fanatikus mohamedán csoportok is támadják. Az egyiptomi propaganda Líbiát vádolta e »felforgatok« támogatásával. A palesztinok a kairói megállapodás végrehajtásáért Libanon, Szíria és a palesz- tinaiak képviselői megállapodtak abban, hogy Dél-Libanon területéről a kairói megállapodás által meghatározott körzetekbe vonják vissza a Palesztinái katonai egységeket. A palesztinok három szakaszban, 28 napon belül hajt- I ják végre a visszavonulást. A i libanoni hatóságoknak meg kell nyitr.iuk minden utat az ország déli részén, s biztonságossá kell tenniük ezeket a körzeteket. A megállapodás egyik pontja szerint ellenintézkedéseket kell tenni Izraelnek Libanon határmenti körzeteit fenyegető akcióival szemben. A bécsi Hofburgban egyelőre befejeződtek a tárgyalások, a tárgyaló tizenegy ország diplomatái hazautaztak nyári szabadságra. A záró sajtó- tájékoztatón kiderült: eredmény ebben a fordulóban sem született. A rendkívül fontos biztonsági kérdések, amiről a tárgyalások folynak, indokolják, hogy a tájékoztatás általában igen szűkszavú, de indokolt az európai közvélemény érdeklődése is a bécsi megbeszélésekről. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy Közép-Európában csökkentsék a két szemben álló országcsoport fegyveres erőinek létszámát, s a hadseregek birtokában lévő pusztító eszközöket. A megállapodás rendkívül fontos lenne egész kontinensünk számára. Az APN szovjet sajtóügynökség kommentátora megírja: »Lehetséges lenne a jövőben felére csökkenteni a térségben lévő fegyveres erőket. Ezzel az érdekelt országok évente 20—25 milliárd dollárt takaríthatnának meg.« Hogy ez milyen hatalmas összeg, azt jól szemlélteti I az az adat, hogy ebből fel lehetne építeni 15—20 darab kétmillió kilowatt teljesítményit villamos erőmüvet, 4—5 millió gyermek számára iskolákat, s 600—800 ezer kórházi helyet. Nyilvánvaló, hogy valamennyi résztvevő ország rendkívül érdekelt abban, hogy a tárgyalások eredményt hozzanak. A szocialista országok egyoldalú jóakarata azonban nem elegendő. A több mint három esztendeje folyó megbeszéléssorozat világossá tette: a Nyugat taktikája azt a célt szolgálja, hogy egyoldalú katonai előnyökhöz jusson. A tárgyalóasztal »nyugati« felén ülő felek (NSZK, a Benelux államok, Nagy-Bri- tannia, az USA és Kanada) nem tettek le arról, hogy a hamis »asszimetria érvre« hivatkozva a Varsói Szerződéshez tartozó országokat (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia és Lengyelország) a sajátuké- nál nagyobb mértékű csökkentésre bírják. Az atlanti országok visszautasítják a szocialista államok javaslatát az egyenlő százalékarányú csökkentésről és azt követelték, hogy a Varsói Szerződés országai háromszor annyi katonát szereljenek le, mint ők. Ráadásul a NATO-fegyverze- tet nem semmisítenék meg (bizonyos elavult amerikai nukleáris harceszközök kivételével, hanem továbbra is az NSZK területén raktároznák. Ennek a követelésnek a tarthatatlansága nyilvánvaló. Nyilvánvaló már csak azért is, mert a két tárgyaló államcsoport egyaránt beterjesztette Közép-Európában állomásozó jegyveres erőinek létszámát, s lényeges különbség közöttük nincs. A . NATO-hatalmak hadseregeiben 981 ezer katona szolgál, a szocialista országok fegyveres erőinél pedig 987,3 ezer. A szárazföldi csapatok állománya ebből 791, illetve 805 ezer főt tesz ki. A csapatok fegyverzete természetesen a két oldalon különböző. s ez a tény indokolja az egyes fegyverfajták mennyiségében meglévő különbségeket is. A tények azonban, úgy tűnik, nem mindenki számára beszélnek magukért. A szocialista országok tárgyalási készségét számos tény bizonyította. Nyilvávaló, a Varsói Szerződés tagállamainak nem az adok- veszek alku, hanem a kölcsönösen elfogadható alternatíva keresése az elfogadható. Éppen ezért javaslataikba beépítettek olyan elemeket is, melyeket a nyugati tárgyaló fél vetett fel először. így például hozzájárultak ahhoz, hogy a csökkentés első szakaszában a Szovjetunió és az Egyesült Államok Közép-Európában állomásozó csapatait és fegyverzetét csökkentsék. Ugyanaklior azonban nem járulnak hozzá olyan nyugati követelések elfogadásához, mint az úgynevezett »közös plafon«, ami egyes gazdaságilag gyengébb atlanti országok csökkentéseit a lényegesen harcképesebb Bundeswehr erősítésével egyenlítené ki. A szocialista közösség országainak vezetői több ízben kijelentették: érdekük a térségben a katonai feszültség csökkentése. Ezért például javasolták: a tárgyalásokon résztvevő országok kötelezzék magukat fegyveres erőik »befagyasztására«. A válasz erre a javaslatra sem volt kedvező. (Sőt, a NATO növelte csapatainak létszámát. Az atlanti vezetők arra törekednek, bogy tovább erősítsék haderejüket, s a nyugat-európai hadseregeket még az amerikai cirkáló rakétával is fel kívánják szerelni. / Nyilvánvaló, a leszerelési ,tárgyalások mindig is bonyolult feladatot jelentettek. Itt azonban valamivel többről van szó, mint a két tárgyaló államcsoport közötti katonai paritás kérdéseiről. A középeurópai térség évszázadunkban már két ízben volt pusztító világháború színhelye. Felismerte a bécsi zsákutca veszélyét Schmidt, az NSZK kormányfője is. A kancellár reykjaviki sajtóértekezletén hangsúlyozta: fontos lenne haladást elérni a közép-európai csapatcsökkentésben. M. G. Kául Castro hazautazott a Szovjetunióból Raul Castro hadseregtábornok; a Kubai Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a kb másodtitkára, a forradalmi fegyveres erők minisztere szombaton, nem hivatalos látogatásának befejeztével, elutazott a Szovjetunióból. (MTI)
