Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

Bécsi tárgyalások Elfogadhatatlan NATO’lgények Bécsben csütörtökön befe­jeződött a közép-európai had­erők és ■ fegyverzetek kölcsö­nös csökkentéséről folyó ta­nácskozások 12. fordulója. En­nek kapcsán dr. Slawomir Uabrowa nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője, nyilatko­zatot adott a TASZSZ tudósí­tójának. A korábbi fordulókhoz ha­sonlóan — mondotta — a nyugati küldöttségek lényegé­ben ezúttal is szakadatlanul ismételgették korábbi straté­giai javaslataikat, amelyekre egyáltalán nem jellemző a realizmus és a konkrét ered- ; ményekre irányuló törekvés. E javaslatok célja az, hogy a nyugati országok egyoldalú katonai előnyöket érjenek el a • szocialista országok hátrányá­ra. A nyugati államok azt követelik, hogy — a NATO- val összehasonlítva — csak­nem háromszoros arányban csökkentsük fegyveres erőin­ket. Ebbe természetesen nem egyezhetünk bele. " A 12. fordulón jelentős moz­zanat volt a két fél által a fegyveres erők számára előter­jesztett adatok vizsgálata. En­nek során bebizonyosodott, hogy a Közép-Európában állo­másozó csapatok lényegében egyensúlyban vannak. A nyu­gatiak ennek ellenére ragasz­kodnak korábbi állításukhoz, amely szerint ? varsói szer­ződés állítólag jelentős katonai fölényben van. A tárgyalások jelenlegi ál­lását az érzékelhető haladás hiánya jellemzi, s ezért a nyugati felet terheli a felelős­ség. — A szocialista országok küldöttségeinek meggyőződé­se: nagy jelentőségű lenne a haladás abból a szempontból, hogy a politikai enyhülést katonai intézkedésekkel egé­szítsék ki. Ehhez azonban el­engedhetetlen a NATO-orszá- gok konstruktív hozzáállása — szögezte le végezetül a len­gyel küldöttség vezetője. Útkeresés - felemás hananemben Carter charlestoni beszéde Keltái András, az MTI tudósítója jelenti Washingtonból James Carter amerikai elnök szerint mind az Egyesült Államoknak, mind a Szovjetuniónak érdeke a sokrétű együttműködés — még ha a teljes kölcsönös bizalom alap­jai egyelőre hiányoznak is. Az elnök a dél-karolinai Charlestonban elhangzott beszédét a szovjet—amerikai vi­szonynak szentelte. Carter beszédében hol bé- külékeny hangot ütött meg, hol kitartott korábbi egyol­dalú előnyök szerzésére irá­nyuló elgondolásai mellett és a Szovjetuniót próbálta fele­lőssé tenni, »ha nem javul­nának meg« a két nagyhata­lom kapcsolatai. Az elnök sze­rint a két ország ideológiájá­nak mélyreható különbözősége és vetélkedésük más elemei fennmaradnak, de érdekeik sok fontos kérdésben egybe- esőek. •— Nincs még alap a teljes, kölcsönös bizalomhoz, ezért a kötendő megállapodá­soknak mindkét oldalon a jól felfogott önérdeken kell ala­pulniuk — mondotta. Carter megismételte az utóbbi hat hónap során tett javaslatait, a többi között a hadászati fegyverek »átfogó« csökkentéséről, majd — az ed­digitől némileg eltérő fogal­mazásban kijelentette: »A SALT-tárgyalásokon, a vlagyi- vosztoki alapokra építve és azokat megszilárdítva, szünte­lenül haladnunk kell a hosz- szú távú cél, a fegyverkészle­tek igazi csökkentése, szigorú korlátozása felé.« Az elnök szerint egyébként az 1974-es vlagyivosztoki megállapodás »bizonyos kérdéseket megöl datlanul hagyott«, és ezeket »jóhiszeműen különbözőkép­pen lehet értelmezni«. (Mint ismeretes: a SALT-tárgyalá- sok egy helyben topogásának oka az, hogy az új amerikai kormány nem akarja betarta­ni a vlagyivosztoki megálla­podásokat és »átfogó« egyez­ményt sürgetve a maga elő­nyére kívánná formálni a ha­dászati erőviszonyokat.) Carter azt mondotta: a cir­kálórakétát, az új amerikai hadászati fegyvert azért gyárt­ják, hogy »ellensúlyozzák a szovjet támadó fegyvereket«. Az elnök, aki a cirkálórakéta és több más új amerikai ha­dászati fegyver megindított vagy tervezett gyártásával a fegyverkezési verseny új sza­kaszát vezeti be, itt önmagá­nak mondott ellent: koráb­ban ismételten kijelentette, hogy a két nagyhatalom ka­tonai ereje lényegében egyen­lő. Az emberi jogokkal kapcso­latos amerikai politika vala­mennyi országnak szól és »nem célja, hogy felfokozza a fegyverkezési versenyt vagy visszahozza a hidegháborút« — hangoztatta Carter, aki az utóbbi hetekben hangfogót tett a szovjetellenes propa­gandakampányra. de kitartott annak jogosultsága mellett. Carter végezetül Leonyid Brezsnyevnek azt a kijelenté­sét idézte, hogy a politikai realitás, az enyhülés szelleme végső soron győzedelmeskedni fog. »Hiszek e kijelentés őszinteségében« — mondotta az amerikai elnök. Az a tény, hogy Carter — az eredeti tervektől eltérően — a szovjet—amerikai vi­szonyt választotta beszéde tár­gyául, újabb jele annak, hogy a washingtoni kormány nö­vekvő gondnak érzi a Szov­jetunióhoz fűződő viszony megromlását. Carter csak közvetetten és igen röviden utalt arra, ami javarészt általános felfogás mindkét oldalon: hogy tudni­illik a helyzet hol meggon­dolatlan, hol tudatosan ellen­séges amerikai politika kö­vetkezménye. A beszéd azt tükrözte, hogy az alapvető kérdésekben az amerikai ál­láspont változatlan, mindazon­által Washington kész keres­ni a közös nevezőt, elsősorban a SALT kérdéseiben. Az elnök beszédének fele­más hangvétele: a békülé- kenység és a harciaskodás váltogatása az ország belső hangulatát is tükrözte. Brown útja Harold Brown amerikai hadügyminiszter tegnap Szöul­ba indult, hogy ott a 33 ezer amerikai katona Dél-Koreából való fokozatos kivonásáról tárgyaljon. Carter ugyanis nemrég bejelentette: négy-öt év alatt az összes amerikai szárazföldi egységet hazaren deli a Koreai-félszigetről. Közlemény Pekingből Az Új Kína hírügynökség ^pénteken ismertette a Kínai ‘Kommunista Párt Központi Bizottságának július 16. és 21. között Pekingben megtartott ülésszakáról kiadott közle­ményt. A hivatalos közlemény szerint az ülésszak résztvevői egyhangúlag jóváhagytak há­rom határozatot: 1. Megerősítették Hua Kuo- feng kinevezését a Kínai KP KB elnöki tisztére, valamint a központi bizoí teág katonai bizottsága elnöki posztjára; 2. Visszahelyezték Teng Hsziao-pinget a KKP Köz­Kudarc Tokióban Jól tájékozott tokiói japán körök szerint a Közös Piac és Japán képviselőinek az euró­pai élelmiszeripari terméket importjáról folytatott tanács­kozása eredménytelenül vég­ződött. A Közös Piac küldött­sége napokon át próbálta rá­venni a japán felet, hogy csökkentse a Közös Piac tag­országaiban gyártott élelmi- szeripari termékek behozatali vámjait és növelje. 9 termék behozatalát. ponti Bizottságába, a KKP KB Politikai Bizottságába, s annak állandó bizottságába, a központi bizottság alelnöki posztjába, a központi bizott­ság katonai bizottságának al­elnöki posztjába, az államta­nács alelnöki funkciójába és a kínai népi felszabadító had­sereg vezérkari főnökének tisztébe; 3. Kizárták a pártból Van Hung-Ven, Csang Csun-csiao, Csiang Csing és Jao V,en~jüan »partellenes bandáját«, s egy­ben megfosztották, őket a pártban és a párton kívül be­töltött összes posztjuktól. A közlemény a továbbialt­ban bejelenti, hogy a kb ha­tározatot hozott a Kínai Kom­munista Párt XI. kongresszu­sának ez évben történő össze­hívásáról, s egyben jóváhagy­ta a kongresszus napirendjére előterjesztett javaslatot. A közlemény szerint az ülésszakon beszédet megadott Hua Kuo-feng, a KKP KB elnöke, valamint Je Csien- jing és Teng Hsziao-ping, a KKP KB alelnökei. Az Üj Kína hű-ügynökség közleménye ezekután ismer­tette a plenáris ülésen meg­jelent politikai bizottsági ta­gok névsorát. Sri Lanka-i választások Ellenzéki győzelem Az Egyesült Nemzeti Párt került ki győztesen a Sri Eanka-i választásokból. Képünkön: J. R. Javewardene, a győztes jobboldali pártszövetség vezetője, a szigelcrszág következő kormányfője. A Sri Lanka-j/ parlamenti választásokon — a végered­mény ugyan még nem isme­retes — nyilvánvalóan az ed­digi ellenzéki Egyesült Nem­zeti Párt aratott fölényes győ­zelmet. Az 1970 óta hatalmon levő szabadságpárt, amely az előző parlamentben 88 man­dátummal rendelkezett, eddig (Telefotó: AP—MTI—KS) csupán négy ■ mandátumot szerzett. A választások eredménye egyben azt is jelenti, hogy Bandaranaike miniszterelnök­asszony utóda a győztes Egye­sült Nemzeti Párt elnöke, J. R. Dzsajevardene kerül a kormány élére. Áz egyiptomi forradalom negyedszázada IVf minden nép harca a- nemzeti független­ségért — nemzedék nemze­dék után — kőépítményre emlékeztet. Ahogy az egyik kő a másik alapja, úgy vál­nak a harcoló nemzet sike­rei, eredményei a későbbiek alapjául — Gamal Abdel Nasszer írta ezeket »A for­radalom filozófiája« című könyvében. Idézett sorai -na — 25 évvel az egyiptomi for­radalom győzelme után — éppoly időszerűek, mint a könyv megírásakor voltak, amikor a Nasszer köré cso­portosult fiatal katonatisz­tek (a Szabad Tisztek Moz­galma) hazájuk megmentésé­nek a módozatairól vitatkoz­tak a paiesztinai háború ide­jén, Al-Mazsdal és Feludzsa lövészárkaiban, Nasszert Ha­tat korában erősen vonzotta a történelem, s ezirányú ér­deklődése később nagy segít­ségére volt az 1952. július 23-i forradalom elméletének a kidolgozásában. »Egyiptom hosszú történelme — írja Nasszer előbb már idézett művében — nagyrészt a hó­dítók, idegen zsarnokok elle­nt harc, az elnyomatás sú­lyos századainak a históriá­ja.« A hadseregben szolgáló Nasszer számára kijózanító tanulságul szolgált a paiesz­tinai háború, Faruk király­nak a népet, a hadsereget becsapó, gyengítő zsarnoksá­ga. Mint mondta: a palesztin harctérről való visszatérése után vált számára egészen világossá, hogy ugyanaz az erő, amely Palesztinában az arabok törvényes jogainak a megfosztását segítette, odaha­za, Kairóban a korrupt, nép­ellenes politikájú király mö­gött állt. 1952. július 23-án, a meg­indult politikai események­kel párhuzamosan megkezdő­dött az előbbinél semmivel sem kisebb jelentőségű gaz­dasági forradalom. Nasszer és a nevével jelzett antiim- perialista politikusok felis­merték, hogy a nép felemel­kedéséhez nem elég a poli­tikai függetlenség, ehhez gaz­dasági alap is kell. Ezért in­dult meg a földreform, amelynek keretében az or- j szag szegényparasztjai, az | évezredes zsellérsorban ten­gődő fellahok földhöz jutot­tak. Nasszer tisztában volt av­val is, hogy a nemzeti bur­zsoázia tevékenységét — no­ha annak egyes elemei támo­gattak a júliusi forradalom eszméit — korlátozni kell. Az ötvenes és a hatvanas évek­ben ennek a politikának az érvényesítéseképpen az ipar 90 százaléka már az állami szektorhoz tartozott, és álla­mosították a bankokat, biz­tosító társaságokat is. Követ­kezetes, a széles néprétegek megnyerésére irányuló poli­tikája eredményeképpen az ország nemcsak hogy gazda- ságilag-poiitikailag megerő­södött és a térség legnagyobb tekintélyű 'államává vált, ha­nem az ipari munkásság, a földhöz juttatott parasztság is erős, megbízható bázisa lett a nasszeri politikának. Gamal Abdel Nasszer po­litikája még egy vonatkozás­ban emelkedett ki szélesláíó- körűségével, mégpedig a kül- kapcsolatokban. Az egyipto­mi forradalom vezéralakja fölismérte, hogy a szocialista tábor — mindenekelőtt a Szovjetunió — a haladásért, a nemzeti függetlenségért harcoló, az imperializmus el­len küzdő valamennyi nép természetes szövetségese. Ennek a politilcai fölisme­résnek a gyümölcseit az egyiptomi nép — noha tör­téntek olyan kísérletek, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok sokoldalú segítségét befeketítsék — mind a mai napig élvezi. Említsük példa­ként az ország iparának eqijik alapját, büszkeségét, a heluá- ni acélművet vagy a fella- hok millióinak kenyeret, éle­tet, vizet adó asszuáni gátat! Nasszer elnök, az ország akkori vezetése tudatában volt annak, hogy a Szovjet­unió sietett Egyiptom segít­ségére az ország védelmi ké­pességeinek a megerősítésével az 1967-es izraeli agresszió idején, a szocialista országok segítségével épült ki az egyip­tomi rendszer gazdasági alap­jának számos meghatározó fontosságú része. z a baráti kapcsolat nagymértékben elő­mozdította az ország harcát a társadalmi reformokért, a politikai-gazdasági függet­lenség megszilárdításáért. Az egyiptomi forradalom eszméi és Nasszer elnök vezetésével az ország népének sikeres harca az imperialisták poli­tikai-gazdasági aknamunká­ja ellen — ma is lelkesítik az arab világnak a hala­dásért, a társadalmi felemel­kedésért küzdő erőit. S ez 1952, júliusának talán a leg­értékesebb öröksége. D. P. E Tudóstalálkozó Angliában Csehszlovák árintézkedések Michal Sabolcik miniszter, a csehszlovák árügyi szövet­ségi bizottság elnöke pénte­ken Prágában sajtóértekezle­ten tájékoztatta az újságíró­kat a július 23-án, illetve 25- én életbe lépő árintézkedések­ről. Ezekről a szövetségi kor­mány júliusi ülésén hoztak döntést. A szintetikus alapanyagú textiltermékek csaknem fe­lének az ára 28 százalékkal csökken, a bőrcipők 21 száza­lékkal lesznek olcsóbbak. Csökken jónéhány tartós fo­gyasztási cikk ára is. A szí­nes televízióé és a képcsőé például 26 százalékkal, a zseb­számológépeké pedig 40 száza­lékkal. A pamut- ás gyapjútermé­kek ára — a gyermekruhák és a konfekciótermékek kivé­telével — 34 százalékkal emel­kedik. A hangszerek ára 16 százalékkal lesz magasabb, p vadász- és sportfegyvereke, valamint a lőszeré 28 száza­lékkal Az elektromos fűtő- berendezéseké 59 százalékkal, egyes üveg- és porcelánfajtá­ké pedig 22 százalékkal. A kávé ára 50 százalékkal emelkedik, csokoládét, vala­mint egyes cukor- és süte­ményféléket mától már 33 szá­zalékkal drágábban árusíta­nak. A nemzetközi Vulkanoló- giai Szövetség és Földren­géskutatók Szövetsége au­gusztusban az észak-angliai Durhamban kongresszust rendez. Ennek célja, hogy a világ minden részéről össze­hívott tudósok különböző munkacsoportokban tárgyal­hassák meg eddigi munká­juk főbb eredményeit. A ti­zenkét napos kongresszus al­kalmával mintegy száz elő­adás hangzik majd el. Rész­letesen foglalkoznak majd a legutóbbi nagy földrengések — köztük az 1977. március 4-i katasztrofális bukaresti rengés — hatásaival és okai­val is. Másrészt az előadások egy részében arról lesz szó, hogyan lehet előre jelezni egy-egy tűzhányó kitörését és mi a teendő akkor, ha a tu­dósok bejelentik: ennek vagy annak a vulkánnak kitörésé­re néhány napon vagy héten belül számítani kell. A lakos­ság kitelepítése nem egy­szerű feladat; esetleg több tízezer embert kell órákon belül biztonságos területre szállítani. A múlt évben a Kis-Antillák szigetcsoport­ban a Soufrière nevű vulkán környezetéből nem kevesebb, SBint hetvenezer embert tele­pítettek ki időlegesen, mint­hogy a tűzhányó alól föld­rengések pattantak ki és ál­landó morajlás hallatszott. A terület kiürítését ilyen elője­lek alapján a helyi hatóságok rendelték el — Haroun Ta- zieff, a világhírű párizsi tu­dós véleménye ellenére. Ta- zieff ugyanis azon a nézeten volt, hogy a vulkán hama­rosan megnyugszik és kitö­réstől nem kell tartani. így — szerinte — a kitelepítés teljesen fölösleges. A hatósá­gok ekkor Tazieffet kiutasí­tották a szigetről. Pedig, amint az események bizonyí­tották, Tazieffnek tökéletesen igaza volt. A Soufrière csak­hamar megnyugodott és a la­kosságot vqgül is visszaköl­töztették otthonaikba. Az anghai kongresszusnak magyar részvevői is lesznek. Egyikük arról a kérdésről tart előadást, hogy milyen összefüggés létezik a tűzhá­nyókitörések és a földrengé­sek között. Előfordulhat-e, hogy egy rengés »beindít« egy vulkánkitörést. vagy megtörténhet-e ennek a for­dítottja, az, hoev a kitörés alatt vagv az után ke»d ren­geni a föld a vulkáp környe­zetében? Ezt a kérdést ala­posabban eddig még nem vizsgálták meg; a magyar előadó eredményei azt mutat­ják, hogy az összefüggés le­hetősége fennáll. Indonéziát illetően mintegy 130 kitörés adatait elemezte, az 1913-tól kezdve rendelkezésre álíó adatok alapján, és számos esetben kimutatta, hogy a rengéseket a közeli vulkánok egyikének vagy másikának kitörése követi néhány na­pon, héten vagy hónapon be­lül. A kongresszus részvevői­nek módjuk lesz arra is, hogy Észak-Anglia földtani szempontból különlegesen érdekes területeit fölkeressék és a helyszínen tanulmá­nyozzák az ottani igen idős. nem egyszer több mint e»er- millió éves kőzeteket. Más­részt — amint az ilyen nem­zetközi kongresszusokon szo­kásos — számos filmet is be­mutatnak maid az utóbbi években lezailott természeti csapásokról és kutatóexpedí­ciókról. A találkozó eredsuéui^e’t — fi.rrli1vpn bpfnpr* ' _ n vomta+ásKí>n kry^zé^es71^ az egyes előadásokat követő viták anvagáual egvütt. Dr. Hédervári Péter fiz EHSZ-dlpIginaták biztonsága A diplomaták biztonságával és a vendéglátó országgal va­ló kapcsolataikkal foglalkozó ENSZ-bizottság határozatban ítélte el a külföldi államok ENSZ-képviseletei, illetve azok személyzete ellen elköve­tett erőszakos cselekményeket. A bizottság egyhangúlag jó­váhagyott határozatában mélységes aggodalmát fejezi ki a július 7-én V. Csernisev, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviseletének tanácsosa el­len New Yorkban elkövetett banditatámadással, valamint az utóbbi időben más külföl­di képviseletek ellen végre­hajtott ‘provokációkkal kap­csolatban. A határozat megengedhetet­lennek minősíti ezeket az ak­ciókat és követeli az ameri­kai hatóságoktól : foganatosít­sanak hatékony intézkedéseket a külföldi államok ENSZ- képviseletei személyzetének biztonsága érdekében, mivel az Egyesült Államok kormá­nya kötelezettséget vállalt arra. A fasiszta és terrorista cso­portok létezése, és az a tény, hogy szabadon működhetnek, valamint az amerikai hatósá­gok irántuk megnyilvánuló türelmes1 magatartása — ez az egyik fő oka annak, hogy a külföldi képviseletek állandó zaklatásnak vannak kitéve. Elérkezett az ideje, hogy az Egyesült Államok sürgős és hatékony intézkedéseket foga­natosítson az ilyesfajta provo­kációk megismétlődésének megakadályozására — hangsú­lyozta felszólalásában D. Bi- kov, a Szovjetunió képviselője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom