Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

Korszerűsíteni az újat Hat év eredményei Aligha vonhatja bárki is kétségbe egy-egy település esetében a közműellátottság fontosságát. Különösen nagy figyelem kísérte ezt a múlt években Marcalihan. A vá­rossá nyilvánításnak egyik fontos feltétele volt ezeknek a létesítményeknek a meg­építése. - S miután el is ké­szültek, joggal hangozhatott el a városi tanács vb teg­napi ülésén: a szennyvízcsa" tornamü-társulat az elmúlt hat év alatt rendeltetésének megfelelően működött. A társulat még 1971. de­cember 22-én alakult meg Marcaliban. A lakosság szá­mának folyamatos növekedé­se, a vezetékes vízhálózatba kapcsolt egyre több fogyasz­tó, az ipari szennyvíz meny- nyisége és a közegészségügyi körülmények javításának szükségessége évekkel ezelőtt indokolttá tette a különböző üzemekben, gyárakban, intéz­ményekben és a lakásokban képződő szennyvíz elvezeté­sét. A felsorolás önmagában, is jelzi, hogy a társulat nagy fába vágta a fejszéjét. Ügy látszik azonban, hogy a gon­dos mérlegelés eredménye­ként behozták a lemaradást. Mi bizonyítja ezt? A társulat tíz évre alakult, s létrehozásának további cél­ja volt az elvezetett szenny­víz tisztításának megoldása is. Nos, a vb elé terjesztett tájékoztatóból — amelyben hosszan sorolják föl azoknak az utcáknak a nevét, ame­lyekben már elkészült a ter­veknek megfelelően a szenny­vízcsatorna — kiderül, hogy ma már Marcaliban 11 ezer méter hosszan húzódik a csa­tornarendszer, s megépült a tisztító is. Ez utóbbival azonban már gondok vannak. A tervezett tisztítótelep kapacitása napi 2400 köbméter. Elkészülése után azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reménye­ket Egyrészt nem képes ennyi szennyvizet fogadni, másrészt a tisztítás hatásfo­ka sem megfelelő. Mi volt a baj? Bonyolult a történet, mint mindegyik, amelyikben peresített újítá­si ügy is szerepel. Minden­esetre a vízügyi igazgatóság •csak olyan feltétellel adta meg a vízjogi engedélyt a telep üzembe helyezésére, hogy a társulat 1978. október 30-ig biztosítja az eredetileg tervezett kapacitást, illetve a tisztítás minőségét, még­pedig korszerűsítési munkák­kal. Ez meghökkentő: egy alig elkészült létesítményt korszerűsíteni kell! A szép eredmények mellett is számos gondja van a tár­sulatnak. Ami csak részben érthető — illetve fogadható el — olyan alapon, hogy nem veszik »-emberszámba-« a partnerek. A vb elé terjesz­tett jelentésből ugyanis egy ilyen jellegű panasz csendül ki. A csatornahálózat építése során az egyik létesítmény felé haladva a kivitélező DÉLVIÉP közölte: nem haj­landók megépíteni az úgyne­vezett II. számú átemelőt a Kaposvári utca végén. Hogy miért nem, erről bővebben kellene beszélni, de a lé­nyeg: egy ilyet már elkészí­tett. Rendkívüli ok kell ah­hoz, ' hogy a munkák befeje­zése érdekében a társulat a Marcali Városi Tanács V. B. segítségét kérje. S ha már a társulat ma­gára hagyatottságáról van szó, említsük meg az embe­reket is. Marcali lakóit, akik nyugodt szívvel engedik a szennyvizet a csapadékvíz- elvezető árkokba. (»Kímélve« az épületes eljárással a derí­tő kapacitását.) Mindebből az is következik: gyorsítani kell a családi házak rákötését r s '.ennyvizcsa torna- hálózatra. I M. A. Nyolcezer hallgató alapfokon A helyes értelmezést segíti az oktatás Niiyen lesz a kaposvári városközpont? Egyre több azoknak a dolgozóknak a száma Somogy­bán, akik újságot vesznek a kezükbe, leülnek a tévé kép­ernyője elé azért, hogy tájé­kozódjanak a bel- és külpoli­tikai élet eseményeiről, s az olvasott, hallott, látott ' hírek, kommentárok után kialakít­sák a maguk véleményét. Valóban képesek minden in­formációt a »helyére tenni«? Tanácskozásokon, munkahe­lyi megbeszéléseken elmond­ják észrevételeiket; részt vesz­nek a közösség ügyes-oajus dolgainak intézésében; állást foglalnak termelési kérdések­ben. Vajon mindannyian élnek az üzemi demokrácia kínálta lehetőségekkel, s egyformán helyesen értelmezik jogaikat és kötelességeiket? A kérdésekre nem minden esetben válaszolhatunk - igen­nel. Ahova a nem tagadó­szócska kívánkozik, ott, azo­kon a munkahelyeken van kü­lönösen nagy szükség arra, hogy jól képzett szakszerve­zeti tisztségviselők nyitogas- sák a szemeket, füleket azok­ra a dolgokra, melyeket észre kell vétetni, meg kell értetni a dolgozókkal. Ahhoz viszont, hogy oktathassanak, maguknak is tanulniuk kell. Ennek az igénynek a kielégítéséről gon­doskodik rendszeresen a Szak- Szervezetek Somogy megyei Tanácsa. Természetesen a központi apparátus munkatár­sai is szervezett képzésben ré­szesülnek, felsőfokú oktatási intézményekben tanulnak. Az előző oktatási év­ben Csopakon és Fonyódon képeztek ki somogyi szakszer­vezeti tisztségviselőket. A cso­paki szakszervezeti iskolában hetvenketten tanultak me­gyénkből. Csaknem negyven hallgatót a MEDOSZ megyebi­zottsága iskolázott be: vala­mennyien szb-titkári tisztsé­get viseltek. A Somogy me­gyei tanács fonyódi tovább­képzési intézetében bentlaká­sos képzés folyt. Itt és Kapos­váron, az összesen tíz tanfo­lyamon több mint háromszáz szakszervezeti funkcionáriust oktattak. Külön-külön tanfo­lyamon vettek részt — egy- négy hetes időtartammal — a könyvtárosok, a szakszerveze­tek, illetve munkabizottságok titkárai, a gazdasági felelősök, a pedagógusaktívák, a mun­kahelyi testnevelést vezetők, a sportfelelősök és más beosz­tásban dolgozó tisztségviselők. Hogy az elmúlt oktatási év­ben csak 91 százalékra való­sult meg az SZMT beiskolázá­si terve, abban több körül­mény is közrejátszott. Például nem mindenkit engedtek el a munkahelyéről. A legtöbb tisztségviselőt a MEDOSZ és a HVDSZ megyebizottságához tartozó, illetve a megyebizott­ság nélküli alapszervezetek küldték a különböző tanfolya­mokra; a hallgatók összlétszá- mán belül a nők aránya a ko­rábbi 35—40 százalékról 63 százalékra emelkedett. A résztvevők 98 százaléka ezt megelőzően még semmilyen szakszervezeti tanfolyamot nem végzett. Elgondolkodtató — a munkahelyek gazdasági vezetőinek figyelmébe aján­lott — az a tapasztalat, mely szerint az oktatásra érkezett munkavédelmi felelősök mint­egy egyharmadának nem volt munkavédelmi megbízatása... összességében megközelíti az ezret azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a száma, akik a szakmák központi ve­zetőségének és a megyebizQtt- ságok szervezésében tartott tanfolyamokon, továbbképzé­seken vettek részt. Az alapszervezetekben tartott alapfokú oktatá­soknak mintegy nyolcezer hallgatójuk volt. A szakszer­vezeti bizottságok több mint 80 százaléka oktatási tervet készített, és ennek alapján dolgozta fel a kapott temati­kákat. Nem maradt el termé­szetesen a segítség sem: rend­szeresen fölkészítették a pro­pagandistákat az előadások megtartására, a vitavezetésre. Bővült a szakszervezeti bi­zalmiak jog- és hatásköre, s ez növelte ezeknek a válasz­tott tisztségviselőknek a fele­lősségét az alapszervezetek­ben. Tömegessé vált a képzé­sük, mély a bizalmiak majd­nem 95, a bizalmihelyettesek 66 százalékára terjedt ki: több mint 5850 személyt érin­tett ez az oktatás a megyé­ben. Meghaladta a kétezret a hallgatók száma a szocialista- brigád-vezetők tanfolyamán. A jövő feladata: minden alapszervezetben szervezzék meg a szocialistabrigád-veze- tők tanfolyamát, és az eddigi­nél is nagyobb gonddal fog­lalkozzanak o bizalmiak kép­zésével. A múlt évi alapszer­vezeti oktatásban a brigádve­zetők részvételi aránya 62 szá­zalékos volt, s említettük, hogy a bizalmiaknál és he­lyetteseiknél nem érték el a száz százalékot. Egyebek kö­zött erre is felhívta a figyel­met az a jelentés, mely a so­mogyi szakszervezeti tisztség- viselők oktatásáról szól, s amelyet csütörtökön vitatott meg az SZMT elnöksége. H. F. 1. Megyei könyvtár 2. Ifjúsági ház 3. MTESZ-székház 4. Megyei igazgatási központ 5. OTP-irodaház 6. Nemzeti Bank 7. Parkolótér. Bontják az épületeket. Vak ablakszemek, omló fa­lak, téglaszállító autók gördü- lése jelzi, hogy megkezdődött a kaposvári belváros egy fon­tos részének egészséges város- rendezési elvek alapján törté­nő rekonstrukciója. Ez a tö­rekvés nem köthető korszak- határhoz, nem szorítható a -tói és -ig bűvös keretébe. A központi, történelmileg kiala­kult, s a város mai és jöven­dőbeli felsőfokú szerepkörének betöltésére alkalmas belső mag fejlesztése eddig is napi­renden volt. Igaz, üteme nem olyan gyors és látványos, mint Salgótarjánban és Szek- szárdon. Ennek hátrányai, de előnyei is vannak. Az emlí­tett városok ezen a területen már előttünk tartanak — job­ban is ösztönözte őket a szük­ség —, mi viszont átvéve­hasznosítva az ottani tapaszta­latokat, jobban, hatékonyab­ban tudjuk megszervezni ezt a munkát. Minden városfejlesztő mun­kának központi kérdése a városmag állapota. Ez állan­dóan napirenden van. S nem véletlenül. Ide összpontosul a csak a városra jellemző fej­lett kereskedelmi hálózat, itt sorakoznak a különböző igaz­gatási és művelődési intézmé­nyek. Sajátos arcot ölt a tö­megközlekedés is. Ezt egyet­len városfejlesztéssel foglal­kozó tanácsi vehető, szakem­ber sem kerülheti meg, hagy­hatja figyelmen kívül. Az itt szerzett .benyomások a város­lakók gondolkodásában is döntőek. Rideg, egyhangú, jel­legtelen, szétszórt üzletháló­zattal rendelkező városköz­pontban más a városlakók közérzete, mint az emberi ar­culatú, jól működő, otthonos­ságot sugárzóknál-. Ezért nem közömbös, hogy milyen lesz a kaposvári városmag, hogyan alakul a rendezés, fejlesztés és rekonstrukció során? Kaposváron a történelmileg kialakult városmagot a vas­út, a Tóth Lajos és a Dimit­rov utca, a Német István fa­sor, a Beloiannisz és a József Attila utca, majd a Berzsenyi és a Vár utca határolja. A sétáló mennyi színt, a kapos­vári mindennapok mennyi ap­ró kis jelét tapasztalja itt! Lakóházak, üzletek egymás után, mozik, színház, középis­kolák, a megyei' és a városi tanács, rendelőintézet, zöldte­rületek, ipari létesítmények találhatók e területen. Az ületsorok több mint százéves fejlődése során alakultak a maivá. Az igazgatási és a mű­velődési létesítmények szét­szórtsága a századelő város- fejlesztési elképzeléseit tükrö­zi. A tervezett változtatások sbrán ezt mindenképpen fi­gyelembe kell venni, ugyanak­kor ezekből az adottságokból kell kiindulni. A rendezési tervek megszab­ják,. hogy a jövőben csökken az ipari üzemek száma és ará­nya a városközpontban, azok­kal a nagy teherautó-forgal­mat vonzó raktárakkal együtt, amelyeknek a helye szintén nem az egyébként is forgal­mas központi területeken van. Több és korszerűbb kereske­delmi üzlet létesül, s folytató­dik a szakbolthálózat pár éve kezdődött építése. A tervben lakások is szerepelngk, de úgy, hogy a lakóépületek"ne foglal­janak el sok értékes területet. Szorgalmazzák a másodvetéseket Két áfész felvásárlási tapasztalata A lengyeltóti áfész 142 kis­gazdasággal kötött szerződést különböző zöldségfélék terme­lésére, szállítására. Közülük negyvenén a szövetkezet se­gítségével, fóliás primőr ter­melésével is foglalkoznak. A körzetben Öreglakon, Somogy- vámoson, Somogyváron, Bu- zsákon, Lengyeltótiban és Pa- mukon termelik a legtöbb zöldséget. Az áfész már évek óta ház­táji kertészt alkalmaz a zöld­ség-, gyümölcstermelés előse­gítése érdekében. Cserháti István gyakori vendég a na­gyobb termelőknél, és javas­latait figyelembe veszik, meg­fogadják. Tőle tudtuk meg, hogy a terveket teljesítik : ed­dig átvettek 25 ezer csomó retket. 15 ezer fej salátát, 100 ezer darab — illetve már ki­lósán 60 mázsa — paprikát, Paradicsomból 25 mázsát vet­tek át. A cukorborsó termelése nem iikerült az idén. A tervezett­nek csak a felét — egy va­gonnal — sikerült megtermel­tetni. Karalábéból 8 ezer cso­mót szállítottak el a kister­melőktől. Most kezdődött az uborka felvásárlása; az öt vagon szer­ződött mennyiséget le tudják adni a kisgazdaságok. Hason­ló a helyzet a zöldbabbal is, amelyből két vagonnal ígér­tek a termelők. Kel- és vörös­káposztából a hatvagonos és paradicsomból a hétvagonos előirányzat minden bizony­nyal valóság lesz. Sárgarépából, petrezse­lyemből és tökből a felvásár­lási árak nagyon alacsonyak, ez akadályozója annak, hogy nagyobb mennyiség kerüljön a raktárakba. A szövetkezet szorgalmazza a másodvetése­ket, Főleg uborka és zöldbab vetését javasolják. Ehhez a szükséges vetőmagot a szö­vetkezet rendelkezésre bocsát­ja Amennyire jók az eredmé­nyek a zöldség, különösen a primőrök termelésében, any- nyival nehezebb a helyzet a gyümölcsnél. Meggyből mind­össze 5,5 vagonnal vettek meg, ami a tavalyinak 501 százaléka. Kevés a kajsziba­rack, szilva pedig egyáltalán nem lesz a kora tavaszi fa­gyok miatt. Almából és kör­téből az előző évihez hasonló mennyiséget várnak a len­gyeltóti áíész-nél. Az áruk egy részével saját boltjaikat látják el, a nagyobb mennyiséget a Zöldért fo- nyódligeti raktárába szállít­ják. A kadarkúti áfész-nél 12 vagon korai burgonyát vásá­roltak fel. A nyáron még 8 vagonnal szeretnének meg­venni a kisgazdaságoktól. Sza­mócából 20 vagonnal szállí­tottak el. Málnások Csököly- ben, Gigében és Kadarkúton vannak. Két vagonra számí­tanak a gyümölcsből. Az uborkát többször kellett vetni, még így sem kelt ki va­lamennyi mag. A terveikben 33 vagon felvásárlása szere­pel, várhatóan 30 vagonnal kapnak. A zöldbab szépen terem, a tervben szereplő 7 vagonnal bizonyára hozzájárulnak az ellátáshoz. A kadarkúti áfész körzetében 12 vagon kései káposztára kötöttek szerző­dést. A szövetkezet igyekszik az elöregedett, férges gyümölcs­fákat kicseréltetni a kisgaz­daságokkal. Ennek érdekében gyümölcsfalerakatot szeretné­nek létrehozni Kadarkűton. Bejelentették igényüket 50 ezer szamócapalántára. Szor­galmazni akarják a málna, a fekete és piros ribiszke ter­melését is. Az igények kielégítésére 94 ezer naposcsirkét hoztak rész­ben Bábolnáról, részben a nagydorogi termelőszövetke­zettől. 10 ezer előnevelt és 9 ezer naposkacsát a balatoni halgazdaságtól kaptak. Nyúl- felvásárlási tervük teljesítését zavarja, hogy a szigetvári tsz is vásárol a területükön. A szövetkezet havonta 18 vagon táp eladásával segíti a kis­gazdaságokban az állatte­nyésztést. Az áfész illetékes vezetői arra számítanak, hogy az év folyamán megvehetnek 130 vagon burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt, valamint 16 va­gon vegyes árut Ezért a kis­gazdaságoknak 13 millió fo­rintot1 fizetnek ki. D. Z. A változások közül a legje­lentősebbek az Engels, a Baj- csy-Zsilinszky, a Kossuth La­jos és a Május 1. utca által határolt tömőben várhatók. Itt kezdődtek meg a szanálá­sok. A megyei könyvtárral szemben épül az új ifjúsági ház. A falak már állnak, be­fejezését a jövő év szeptem­berére ígérik. E kedvező fek­vésű központi területen kezdik meg a jövő évben a megyei igazgatási központ építését, amelynek elkészül a beruhá­zási programja. Ugyancsak itt emelkedik majd az OTP és az Állami Biztosító új irodaháza és az MTESZ-székház. Léte­sül egy új élelmiszerbolt, fod­rászat, eszpresszó és több ki­sebb üzlet. Módosul az Engels utca vonala és forgalmi rend­je is. Az utca kis kanyarral a Nemzeti Bank jelenlegi épü­lete mögött, a Lenin utcával szemközt csatlakozik a Baj- csy-Zsilinszky utcához. A tömbben új terek, utcácskák alakulnak ki. Igen sok függ attól, hogy ezek mennyire lesznek hangulatosak, mennyi­re képesek föloldani, emberi mértékűvé zsugorítani a ter­vezett épületek fölmagasló tömbjének arányait. A tervek itt nem számolnak autósközle­kedéssel: ezt a területet a gyalogosoknak tartják fenn. (Kivéve az irodaházakhoz tar­tó gépkocsiforgalmat : befoga­dására szolgál a viszonylag nagy területű parkoló.) A gya­logos összeköttetést a Május 1. utca forgalmával árkád, közvetlen gyalogosbejáró fogja szolgálni. Változik a városközpont for­galmi rendje is. Ma még a Május 1. utca .fogadja be és vezeti át a központba induló autósokon kívül az átmenő forgalmat is. De befejezés előtt áll a Hársfa utca kor­szerűsítése, és kiszélesítették a vasúti felüljáróhoz vezető utat. Ezután már könnyűszer­rel kiszorítható az 1 átmenő forgalom a Május 1. utcából. A helyi közlekedés rendjének tavaszi változásával sikerült a zajos és légszennyező autóbu­szok jó részét elterelni. Most a tehergépjárműveken van a sor. A-z ősztől várhatóan a te­herautókat is kitiltják e terü­letről. A jobb forgalmi viszo­nyokhoz már csak a Virág ut­cai csomópont kialakítására, a Petőfi tér és az állomás előtti tér korszerűsítésére lenne szükség. Ez néhány éven be­lül megvalósítható. Fogasabb probléma a Szévhenyi tér és az. Achim András utca közti közvetlen összeköttetés meg­teremtése: ezzel válna teljessé a városmagot körülölelő kor­szerű űtgyűrű. Ez pedig egyik legdöntőbb föltétele a csak később megvalósuló tervnek: a Május 1. utca. Kossuth tér és Engels utca közti szakaszán megszüntetnek mindenféle gépkocsiforgalmat. Csupor Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom