Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

XXXIII. évfolyam 168. szám 197". július 19., kedd Zöld Út Az önálló háztartások szá­ma hazánkban meghaladja a hárommilliót, azaz — terme­lőként vagy fogyasztóként — ilyen hatalmas sereg ellen­őrizheti, s ellenőrzi is napról napra, mi, hogyan alakul a •zöldség- és gyümölcsellátás­ban. Rögtön leírjuk: az idén lényegesen jobb a helyzet, mint tavaly. Az árukínálat nagyobb, az árak mérsékel­tebbek, s bár jókora vámot szedett a tavaszi fagy, az utóbbi hetek ismétlődő jég­verése; a forgalom kiegyen- /súlyozottabb, az ellátás za­vartalanabb az előző eszten­deinél. . ' A tömegkommunikációs esz­közök kora tavasz óta rend­szeresen nyomon követték, hogyan láttak neki a terme­lő gazdaságok, a fölvásárló vállalatok és szövetkezetek a tavaly, az év második felé­ben hozott kormányhatároza­tok végrehajtásának. A rádió sok műsora, a televízió hír­adásai, a megyei lapokban megjelenő cikkek ezrei ugyan nem »termeltek-« több zöldsé­get, gyümölcsöt, de tükrözték azt a következetes állami— társadalmi figyelmet, melyet a közellátás e nagyon érzé­keny pontja megérdemel. Zöld utat kértünk és kap­tunk a zöldségtermesztéshez. Tapasztalataink java része örvendetes. A korábbi évek meglehetősen merev frontvo­nalai, s az azokon zajló csa­tározások helyett mind több tanújelét látjuk az érdekeltek együttműködésének, az erők ésszerű összefogásának, a kölcsönös előnyök keresésé­nek. A kormányhatározatok­nak is, a szemlélet változásá­nak is része van abban, hogy a felvásárló szervek eddig az előző esztendeinél harmincöt százalékkal több zöldségre köthettek szerződést, s hogy a termelőtől a fogyasztóig vezető út kevésbé kátyus, mint volt tavaly, tavalyelőtt. Ne becsüljük le a termelői biztonság fokozódását, az anyagi érdekeltség növekedé­sét, ám bátran állíthatjuk, a változásokban része volt an­nak az erkölcsi ráhatásnak, ha ügy tetszik, nyomásnak is, amelyet a társadalmi közfi­gyelem testesített meg. Ez utóbbi, azaz a felelősségérzet javára írható, hogy a gazda­ságok sora kiemelkedő nye­reséget nem hozó, sőt, oly­kor veszteséggel járó növé­nyeket is termeszt, mert ér­zi, tudja, a közellátásban nélkülözhetetlenek ezek. Per­sze. szó sincs arról, tartósan ráfizetést követeljen a terme­lőktől a társadalom, de át­menetileg, az érdekeltség, az együttműködés bonyolult vi­szonyainak rendezettebbé té­teléig, igényli ezt. Ne tagadjuk: a zöldség- és gyümölcstermelés eredmé­nyei korántsem a gazdaságok vezetőinek szándékaitól függ­nek. Eveken át — enyhén szólva — következetlenül for­málódott az érdekeltség, te­kintélyes késedelem halmo­zódott fel a gépi termesztésbe vételénél, a komplex gépe­sítésnél — kivéve a zöldbor­sót, a paradicsomot —, a megfelelő, hűtött raktárterek kialakításánál. Utalhatunk azután a kusza szövevény olyan szálaira is. mint az esz­közellátás egyenetlensége — ami a kistérmelök és a nagy gazdaságok esetében egyaránt igaz —. a vetőmagtermesztés és -forgalmazás, az ollvány- elöállilás zökkenőire, de ar­ra is, hogy némely helyen baj van a felvásárlók hozzáérté­sével, szakmai alkalmasságá­val. Korántsem választottuk szét e hevenyészett felsorolással az összegabalyodott szálakat, de azt talán sikerült érzékel­tetni: a kezdeti eredmények megtartása és továbbfejlesz­tése, a termelés és az ellátás egyenletességének megszi­lárdítása nem néhány intéz­kedésen, cselekedeten mú­lik. Rendkívül szerteágazó feladatokat kell megoldani. Az országgyűlés legutóbbi, júniusi ülésszakán a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri ex­pozé megkülönböztetett fi­gyelmet szentelt a zöldségel­látás változásainak, s azokat biztatónak ítélte. Valóban, a felvásárlási árak átlagosan IS százalékos emelése, a terme­lésfejlesztéshez nyújtott álla­mi támogatás — így például a gyümölcskultúrák telepíté­sénél, hajtatóházak építésénél — okos helyi kezdeményezé­sekkel társult, egyebek kö­zött az áfész-ek termelési kedvet növelő akcióival. A különböző, s óhatatlanul részletekre vonatkozó intéz­kedések, lépések ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, na­gyobb szervezettségre, előre­látásra van szükség. Hatalmas árutömeg sorsát, útját kell jól elegyengetni. Tavaly például 308 ezer ton­na paradicsomot, 200 ezer tonna zöldborsót, 73 ezer ton­na zöldpaprikát • 672 ezer tonna almát értékesítettek a termelők. Az idén nem ki­sebbek, hanem nagyobbak a feladatok, s ezért megnő a rugalmasság, s gyors áttekin­tés, ha kell, emberek, eszkö­zök, áruk átcsoportosításának szükségessége, jelentősége. Amihez elsősorban minden érintettől a kötelességek ma­radéktalan teljesítése szük­ségeltetik, ám az a többlet is, amit a megoldások köl­csönös keresésének, a part­ner érdekei tiszteletének, együttműködési készségének nevezhetünk. Tavaly 94 ezer tonna bur­gonyát vásároltunk külföl­dön, s ennek következménye volt a zavartalan kínálat. Az ilyen, vagy hasonló tények azonban elgondolkoztató je­leket is rejtenek magukban; legfontosabbként azt, hogy az ellátás hosszú távon nem ha­gyatkozhat a kerül, amibe kerül megoldásokra. Átmene­ti intézkedésekre mindig is szükség lehet — a zöldség- és gyümölcstermesztés erősen függ az időjárástól —, de a megnyugtató megoldást a hazai termelés folyamatos fejlesztése, korszerűsítése kí­nálja. Ennek jeleit — az ön­tözés fokozott hasznosításá­tól a több gazdaság alakítot­ta társulásokig, a háztáji és kisegítő gazdaságok növény- védelmének megszervezé­séig — vizsgálódásaink so­rán örömmel láttuk. Ezeknek a jeleknek egysé­ges rendszerbe ötvözése már ma feladat, s holnap még in­kább az. Nem mindenáron, költséget alig bánva, hasz­not éppencsak figyelve kell a termelésfejlesztést folya­mattá tenni, hanem a társa­dalmi és a termelői, forgal­mazói érdekek közelítésével. Erre — lapunk hasábjain is publikált tények igazolták — lehetőség van. akár a papri­katermesztést nézzük, akár az öntözőrendszerek bővítését, a fejlesztési források koncent­rációját. Egy valamire nem nyílhat lehetőség. Arra. hogy a megtermelt áru kárba vesz­szen. ne .jusson el megfelelő minőségben a fogyasztóhoz, a felhasználó iparhoz. S ahogy gyarapodik a megter­melt áru mennyisége, úgy kell rövidülnie s gyorsulnia a termék mozgásának — akár hűtőházba. konzervgyárba, akár üzletbe kerül —, mert ami itt a kevesebb, az a* el­látásban — mennyiségben. á>ban, választékban — a több. M SZMP SOMOGY ZOTTSÁGÁNAK LAPJA — Óránként hatezer Pénzügyi tárgyalások Ara: 80 fillér Feltöltöttek a szönyi óriás tárolókat sí értéket tárolnak majd, ezért különleges tűzvédelmi rend­szert építenek ki. Egy esetle­ges tűz esetén egyetlen gombnyomásra automatiku­san működésbe lép' az egész tűzvédelmi rendszer: meg­nyílnak a csővezetékek toló­zárai és sűrű vízfüggöny bo­rítja el valamennyi tartály acélköpenyét. A szivattyúk percenként 52 köbméter vizet szolgáltatnak majd a tárolók köpenyének permetezésére, hűtésére. Különleges tűzoltó kocsik és egyszerre roppant nagv mennyiségű oltóhab kilö­vésére alkalmas ágyúk is tar­toznak a védelmi rendszerhez. Egyezmény a kettős adóztatás megszüntetéséről Vasárnap — küldöttség élén — hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezett Hans Apel, az NSZK pénzügyminisztere, Faluvégi Lajos meghívására. A Ferihegyi repülőtéren Fa­luvégi Lajos fogadta. Jelen volt Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete. Tegnap a Pénzügyminiszté­riumban megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások a Magyar- országot és az NSZK-t kölcsö­nösen érintő időszerű pénz­ügyi kérdésekről, amelynek keretében Faluvégi Lajos és Hans Apel pénzügyminiszte­rek a kettős adóztatás elkerü­léséről egyezményt írtak alá. Az egyezmény megkönnyíti a közös érdekeltségű gazdasági szervezetek létrehozását, elő­segíti a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődését. * # * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hivatalában fo­gadta Hans Apelt, a Német Szövetségi Köztársaság pénz­ügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter és Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykö­vete. • • • A kettős adóztatás elkerü­léséről szóló magyar—NSZK egyezmény aláírása alkalmá­ból hétfőn sajtótájékoztatót tartott dr. Hans Apel, a Né­met Szövetségi Köztársaság pénzügyminisztere. — A Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország közötti kereskedelem 1970 óta eredményesen fejlődött — mondotta. — Az árucsere-for­galom értéke megháromszoro­zódott,. ami nemcsak az ex­port és importszállítások nö­vekedésének, hanem egyúttal a magyar és az NSZK-beli vállalatok sikeres együttmű­ködésének köszönhető. A kap­csolatok gyorsabb fejlődésé­nek útjából hárít el egy je­lentős akadályt a most aláirt egyezmény, amely főként a jövőben mutatkozó együttmű­ködési lehetőségeket veszi fi­gyelembe, s így meggyőzően bizonyítja az enyhülési politi­ka érvényesítését. — Az egyezményben a két ország pénzügyminisztere saját magát korlátozza, mert önként mond le adóbevételekről. Ab­ból indultak ki, hogy ne adóz­tassák kétszeresen az együtt­működéssel érintett gazdasági teljesítményt. Az egyezmény szerint tehát a vegyesvállala­tokat nem mindkét országban, hanem csak ott adóztatják, ahol telephelye működik. Know-how-ok és licencek vá­sárlásakor a vevőt mentesítik, s csak az elaáót adóztatják, s hasonló elvet juttatnak ér­vényre a munkavállalók, a különböző művészek jövedel­mének adóztatásában is. Az egyezmény tehát megkönnyíti a közös érdekeltségű gazda­sági szervezetek létrehozását, elősegíti a gazdasági és a kul­turális kapcsolatok fejlődésé! is. Az egyezmény hatályba lé­péséhez szükséges tennivaló­kat 1978-ban bonyolítják le. Többek között a Német Szö­vetségi Köztársaságban még a parlament elé kell terjeszteni a megállapodás szövegét, ami feltehetően egyetértésre talál. (Folytatás a 2. oldalon) Űj, nagy teljesítményű, NDK-gyártmányú palackozógépet állítottak munkába a napokban a Nagykanizsai Sörgyár fo- nyódi üdítőital- és ásványviztiiltő gyáregységénél. Az új gép — amellyel a fonyódi ásványvizet palackozzák — órán­ként mintegy hatezer fél literes üveget tölt meg. A Rózsapark felszabadult Csúcsforgalom szárazon és vízen A Balaton-parton szemlélő­dök most már alig tudnak különbségét tenni egy-egy hét­köznap és a szombat, vasár­nap forgalma között. Annál inkább a vendégek elhelyezé­sével, ellátásával foglalkozó szakemberek, valamint a köz­rend és a biztonságos közle­kedés őrei. akiknek a hétvégi napokon ugyancsak megsoka­sodnak a gondjai, feladatai a Balaton partján. Szombaton és vasárnap egyaránt a főidény­re jellemző forgalom volt az utakon, s a közlekedési rend­őrök fáradhatatlanul irányí­tották, segítették a forgalmat. Siófokon például a közleke­dési szempontból »legfor­róbb-« helyeken tűnt fel, vet­te kézbe az irányítást egy al­ezredes, és gyors, határozott intézkedéseivel méltán vívta ki az autósok és a gyalogosok elismerését. Ennek ellenére néha felzúgott a balesethez hívott rendőrségi autók sziré­nája, s a siófoki AFIT ügye­letes szerelői sem maradtak munka nélkül. Három helyre vonultak ki mentőkocsival, A FÜREDI HAJÓGYÁRBAN sajnos egy halálos baleset színhelyére is. A hét végén a legtöbb Ba- laton-parti szálloda megtelt: az Európa, a Hungária, a Li- dó szobáit elfoglalták a ven­dégek, a Balaton-szállóban is mindössze tíz ' szoba maradt gazdátlan. A nemrég megnyi­tott földvári Neptun hotei iránt is mutatkozik már némi érdeklődés. A Siotour kempin­géiben húszezer ember lakott a hét végén. Jelenleg a sós­tói, a siófoki Kék Balaion, valamint a szemes; Vadvirág kempingben van még némi szabad hely. Sokan igénybe vették a fizetővendég-szolgá­latot. Számos — főképpen nyugateurópai — vendég bé­relte ki tíz-tizennégy napra, a Siotour közvetítésével, a ma­gánházak szobáit. Siófokon például csak 6—8 szoba ma­radt vendég nélkül a hét vé­gén. A Cooptourist fizetőven­dég-szolgálata minden rendel­kezésére álló szobára lakót küldött. A valuta beváltó he­lyeken különösen sok nyugat­német márkát és osztrák schillinget váltottak be fo­rintra. A Siotour siófoki iro­dájában például egymillió, a Cooptourist beváltóhelyein pedig ötszázezer forintot for­galmaztak. Az ellátás — a hatalmas forgalom ellenére — zavarta­lan volt. Kenyérben, tejben, gyümölcsben nem szenvedtek hiányt az üdülők. Különösen az elfogadható áron kínált őszibarack es dinnye volt nép­szerű. Feltűntek azonban a csemegekukoricát áruló »ma­gánzók« a strandok es a/- üdü­lők közelében, s különösen a gyermekekkel pihenő s/.ülők zsebét apasztották sikeresen. (Nyolc forint egy cső kukori­ca a Balaton partján!) A sör­ellátás kielégítőnek bizonyult. Annál is inkább, mert a kül­földi sörökön kívül — főként az üdülőkben és a nagy for­galmú üzletekben, például a siófoki gyorsbüfében — ma­gyar sört is lehetett kapni. A strandokon csúcsforga­lom volt. Megnyugtató, hogy a siófoki Rózsapark illegális fürdözői megtalálták az utat a nagy strand bejáratához, mióta a fürdőigazgatóság ha­tékony intézkedéseket tett evégett. Mindenekelőtt több nyelvű tiltó feliratokat helye­zett el a parkban, s rendsze­res ellenőrzéssel, s ha kellett, bírsággal kelt a város egyik leghangulatosabb partszaka­sza védelmére. A Balaton hajói szombaton mintegy harmincezer, vasár­nap harmincnégyezer utast, a kompok a hét végén összesen 11 700 gépkocsit és több mint 50 ezer embert szállítottak. A hat alkalommal indított séta­hajók fedélzete ugyancsak megtelt üdülőkkel. Nagy si­kert aratott szombaton este a berlini Express együttes a Dél-balatoni Kulturális Köz­pont színpadán, s általában minden kulturális, szórakoz­tató rendezvény, kiállítás né­pes közönséget vonzott a déli parton. Sz, A, A Magyar Hajó- és Daru balatonfüredi gyárában. Li­banon megrendelésére átrakó uszályokat, Jugoszláviának pe­dig 750 tonnás önjáró uszályokat gyártanak. Kisebb bajok készülnek meg a hazai jégtörő flottilla. valamint a vízügyi igazgatóságok számára. (MTl-fotó — Ruzsonyi Gábor felv. — KS) Feltöltötték a Komáromi Kőolajipari Vállalat szönyi gyártelepén fölszerelt óriás tartályokat. Két, egyenként 20 millió liter űrtartalmú olaj­tároló készült el, s befejezés előtt áll a harmadik építése is. Az év végéig összesen hat óriás tárolót adnak át. s ez­zel együttesen 120 liter űrtar­talommal bővül a vállalat tar- tálypark.ia. ­Az új üzemanyaglárolók acélköpenyét félkész, állapot­ban. tekercsekben szállították a Szovjetunióból Szőnybe. A hat tartályban 120 millió liter üzemanyagot, tehat ória-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom