Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-16 / 166. szám

I Harminc éve írták alá az első megállapodást Eredményesen fejlődő kapcsolatok Dr. Bíró József miniszter n/ilatkozata Schmidt Washingtonból Reykjavikba utazott ISyugat-Európában nyugtalanságot váltott ki Három évtizeddel ezelőtt ír­ták alá a magyar—szovjet ke­reskedelmi és tengerhajózási szerződést. Az évforduló je­lentős eseménye népgazdasá­gunknak, hiszen a 30 év alatt a Szovjetunióval kialakított sokoldalú és dinamikusan bő­vülő kapcsolataink , alapján jelentősen átalakult az ország arculata. Üj és hatékony ipar született; a szocialista mező- gazdaság megsokszorozta ere­jét — miközben olyan kép­zett szakmunkásgárda nőtt föl, amely nemcsak megfelelt a Szovjetunióból, illetve a KGST-ben részt vevő . orszá­gokból importált magas minő­ségű technika követelményei­nek, hanem azt továbbfej­lesztve, lehetővé vált széles körű bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztás­ba. A kiemelkedő évfordulón dr. Biró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. A miniszter — utalva az 1947-es egyez­ményre — hangsúlyozta; —■ E dokumentum kifeiező példája az egyenrangú álla­mok közötti szerződésnek. A Szovjetunió és Magyarország — már két évvel a második világháború után — kölcsönö­sen és korlátozás nélkül al­kalmazta a legnagyobb ked­vezmény elvét. A kétotdalú forgalom növe­kedését szemléletesen jelzi — mondotta —. hogy az az áru- mennyiség. amely 1947-ben a 'magvar—szovjet export- és importlistákon egész évben szerepelt, az, ma egyetlen nap külkereskedelmi eredménye. Az idén ugyanis országaink már megközelítőleg négymil- liárd rubel értékű árut cserél­nek. Az elmúlt harminc évben szoros együttműködés bonta­kozott ki a két ország népgaz­dasága között. Tervező ható­ságaink, a minisztériumok és a vállalatok kialakították az aktív kapcsolatok rendszerét, s a kooperációk ma már át­fogják a tudomány, az ipar és a mezőgazdaság minden ágát. — A tervszerű együttmű­ködés alapján Magyarország egész sor termelési,, elsősorban gépipari ágazatát kifejezetten a szovjet piac igényeit figye­lembe véve, a nemzetközi sza­kosítás alapján fejlesztette — emelte ki dr. Bíró József. — Az idén már több mint hat­ezer Ikarus autóbuszt szállí­tunk szovjet megrendelőink­nek. A járműipari kétoldalú együttműködés pedig jó hátte­ret ad arra is, hogy más or­szágokkal, a KGST tagjaival épnúgy, mint a tőkés álla­mokkal. bővítsük kooperációs kapcsolatainkat. Az élelmi- szeripari, valamint mezőgaz­dasági termékek folyamatos importjával a Szovjetunió épp úgy jelentős beruházások aló! mentesül, mint ahogyan a magyar gazdaságot is föl­mentik a szovjet iparcikkek szállításai az új kapacitások költséges létrehozásától. Vál­A terror éjszakája lew Yorkban (Folytatás az l. oldalról) tonsági Tanács tagjainak meg­beszéléseit és az ENSZ ten­gerjogi konfe­renciájának csütörtökre ter­vezett ülését is. A szövetségi energiaügyi bizottság vizs­gálatot indí­tott az áram­szünet okai­nak pontos földerítésére, s erről szóló je­lentését két hé­ten belül ter­jeszti Carter elnök elé. A bi­zottság képvi­selője közölte: a legnagyobb amerikai város áramellátá­sáért felelős Consolidated Edison társa­ság nem tette meg a szüksé­ges intézkedé­seket az ener­giarendszer hiányosságá­nak megszün­tetésére, s ez vezetett az árámszünethez. Az áramszünet miatt New Yorkban szinte megállt az élet. Képünkön: Egy New York-i utca az áramszünet után. (Teleíotó: AP—MTI—KS) HÍREK I VILÁGtím MEGBÉNULT az olasz nagyvárosok élete a buszsofő­rök és a taxisok pénteki or­szágos sztrájkja következté­ben. A 24 órás munkabeszün­tetést a szakszervezetek hatá­rozták el, hogy érvényt sze­rezzenek a kormánnyal 1976- ban kötött megállapodásnak. A MIDWAY amerikai repü­lőgép-anyahajó tegnap el­hagyta a jokosukai támasz­pontot. A Japánban állomáso­zó amerikai haditengerészeti erők parancsnoksága szerint -őrjáratra induit« a Csendes­óceánon. ŐRIZETBE - VETTEK az NDK biztonsági szervei két nyugatnémet állampolgárt, mivel az NSZK Szövetségi Hírszerző Szolgálata (BND) megbízásából kémkedtek az országban. ÜJABB ÜLÉST tartott teg­nap a hadászati támadó fegy­verek rendszerének korlátozá­sával foglalkozó genfi tárgya­láson részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. LOUIS VAN GEYT, a Bel­ga Kommunista Párt elnöke — moszkvai tárgyalásai befe­jeztével — hazautazott Brüsz- szelbe. ‘Az SZKP KB meghí­vására tett látogatást a Szov­jetunióban. BEMUTATKOZÓ látogatá­son fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Ap­ró Antal az országgyűlés el­nöke Liu Tie-senget, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. BERLINBEN pénteken dél­előtt befejezte megbeszéléseit Willi Stoph és Sztanko Todo- rov, az NDK, illetve Bulgária miniszterelnöke. tozatlanul szovjet berendezé­sekkel épül, bővül és korsze­rűsödik több energetikai bá­zisunk, kohó- és gépipari üze­münk, nehéz- és könnyűipari vállalatunk. — Az elmúlt esztendők lé­nyeges gazdasági mozzanata — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a nyersanyagokban és energiahordozókban megle­hetősen szűkös készletekkel rendelkező Magyarország be­kapcsolódhatott az olaj, a föld­gáz, a villamos áram. a cel­lulóz és az azbeszt feltárásá­nak programjába, s ezzel e fontos termékekből biztosítani tudjuk a hazai ellátást. Ma­gyarország aktívan hozzájárul a nyersanyagkincsek kiakná­zásához a Szovjetunióban. E beruházások nyomán pedig to­vábbra is kiegyensúlyozottan fejlődhet gazdaságunk, amely termelésének jelentékeny ré­szét, a külkereskedelmi forga­lomnak egyharmadát értékesí­ti a szovjet piacon. Ez a mennyiség természetesen a Szovjetunióból tekintve cse­kély, mégis örömmel állapít­hatjuk meg: hazánkat export- termékei révén is ismerik, be­csülik a szovjet emberek. — A magyar dolgozó nép ezekben a hetekben, hónapok­ban a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójára készül. A termelőüze­mekben nagyszerű munkaver- seny-felajánlások születtek. Az emberek tudják, hogy élet- színvonaluk Növekedése szo­rosan összefügg kiegyensúlyo­zott munkájukkal, minőségi teljesítményükkel, a pontos exportszállításokkal. Ez a ma­gyar—szovjet gazdasági egvüttműködéssel is megalapo­zott. színvonalas építőmunka záloga jó hírnevünknek a vi­lágpiacon. ez teszi lehetővé, hogy tekintélyünk növekedé­sével, a helsinki záródoku­mentum szel’emében. jól szol­gáljuk a népek gazdagodó, gyümölcsöző kapcsolatait — feiezte be nyilatkozatát dr. Bíró József. Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök pénteken eluta­zott az Egyesült Államokba, hogy — kormányra kerülése óta első ízben — személyesen találkozzék az amerikai veze­tőkkel. A repülőtéren adott nyilatkozatában Begin kije­lentette: olyan javaslatokat terjeszt Carter elnök elé, amelynek alapján megvalósít­ható a közel-keleti tartós és igazságos béke. Javaslatainak A Német Szövetségi Köz­társaság washingtoni nagykö­vetségén a Mondale amerikai alelnök tiszteletére adott ban­kettel befejeződött _ Helmut Schmidt nyugatnémet' kancel­lár egyesült államokbeli láto­gatása. A fogadáson jelen volt Vance külügyminiszter és McNamara, a Világbank elnö­ke, valamint Kissinger volt amerikai külügyminiszter. Schmidt és Carter ellenté­teit azzal a megfogalmazással is érzékeltette, hogy »az em­beri jogokkal kapcsolatos dif­ferenciált politika nem válhat a Nyugat kárára, ha a nyugati országok az alapelveket ille­tően egységesek.« Az NSZK kormányfője teg­nap Washingtonból Izlandba utazott, s onnan ma, szomba­ton érkezik haza. »Schmidt látogatása Wa­shington számára kettős célt szolgál: egyrészt támogatást szerezni saját irányvonalának A balti-tengeri országok, valamint Norvégia és Izland képviselőinek az NDK-beli Rostockban tartott 20. — ju­bileumi — munkáskonferen­ciája a részvevők áltál megfo­galmazott nyilatkozat elfoga­dásával befejeződött. A do­kumentum 143 millió szerve­zett dolgozó nevében követeli az általánosan ellenőrzött le­szerelést, az atomfegyverek teljes eltiltását, továbbá a neutronbomba és a szárnyas- rakéta kifejlesztését célzó részleteit nem ismertette. Mint mondotta: ezek »titko­sak«, és elsőként az amerikai elnököt kívánja tájékoztatni. Kormányforrásokból kiszi­várgó hírek szerint a Begin- féle terv rendkívül csekély eredményeket tartalmaz. Begin a hét végét New Yorkban tölti, és — a prog­ram szerint — első ízben ked­den találkozik Carterral. Egyesült államokbeli látogatá­sát befejezve Schmidt nyugat­német kancellár sajtókonfe­renciát tartott. Képünkön: Az újságírók kérdéseire válaszol. (Telefotó: AP—MTI—KS) amerikai program haladékta­lan leállítását. A munkáskonferencia kül­döttei sürgetik a leszerelési világkonferencia mielőbbi összehívását, az ENSZ-köz- gyűlés leszereléssel foglalkozó — rendkívüli — ülésszakának 1978 elején történő megrende­zését, valamint atommentes övezetek létrehozását, különös tekintettel Észak-Európára. A helsinki záróokmány elvei­nek maradéktalan megvalósí­tásán kívül síkra szállnak a belgrádi konferencia sikere mellett, az együttműködés to­vábbi elmélyítése érdekében. A Nyilatkozat határozottan elítéli Chile és néhány más latin-amerikai ország fasisz­ta rezsimjeit, az Afrika déli részén uralkodó faji megkü­lönböztetést, továbbá az NSZK-ban érvényes »foglal­koztatási tilalmat«. A részve­vők kifejezték szolidaritásukat a kizsákmányolás és az elnyo­más ellen, a demokráciáért és a társadalmi haladásért küz­dő valamennyi erővel. és Nyugat-Európára, valamint a kapitalista világ gazdaság- politikájára vonatkozó tervei­nek, másrészt elsimítani az amerikai—nyugatnémet el­lentéteket« — írja Jevgenyij Ruszakov, a Pravda New York-1 tudósítója. Az Egyesült Államok,, az NSZK és Japán közötti há­romoldalú együttműködés koncepciója ugyanis köze­lebbről megvizsgálva arra a törekvésre szűkül, hogy az Egyesült Államok helyreállít­sa megingott »vezéri« szere­pét a tőkésvilágban. A tárgya­lásokon Bonnrá ismét nagy washingtoni nyomás neheze­dett. Ruszakov megjegyzi, hogy »a nyugat-európai fővárosok­ban nyugtalanságot vált ki a jelenlegi amerikai kormány­nak a kelet—nyugati kapcso­latokat illető politikai vona­la, amely egyre világosabban az »erő pozíciójából« folyta­tandó kilátástalan politika ké­pét ölti. Parlamenti csoportok a cortesben A cortes — a spanyol par­lament két háza — vezető szerveinek szerdán történt megválasztása után tegnap megkezdte működési szabály­zatának megvitatását. Először a parlamenti csoportok alakí­tásának feltételeiről tárgyal­tak és több mint háromórás vita után — mint várható volt — óriás többséggel elfogadták az ellenzéki Spanyol Szocia­lista Munkáspártnak a kor­mány által is támogatott ja­vaslatát. így a képviselőház­ban legkevesebb 15, a szená­tusban pedig 10 tag szükséges parlamenti csoport megalakí­tásához. A cortes munkájának meg­kezdésével vá;t végérvényessé, hogy melyik párt hány man­dátumhoz. jutott a parlament két házában. A hivatalos vá­lasztási végeredményt mind a mai napig nem tették köz­zé, s így még mináég nem is­meretes, hogy az egyes pár­tok pontosan hány szavazatot kaptak a június 15-i választá­sokon. Menahem Begin Carferhez utazóit C7 Milliók nevében sürgetik a leszerelési világkonferencia összehívását Közelebb jött a Hold Nyolc esztendővel ezelőtt, 1969. július 16-án indult a floridai űrtámaszpontról az Apollo—11 jelzésű űrhajó, amelynek leszálló egysége, a »Sas«, július 20-án — magyar idő szerint 21 óra 17 perckor — landolt a Hold Mare Tran- quillitatis, azaz Nyugalom Tengere nevű medencéjébe július 21-én, egy nappal az el­ső holdnegyed és hét nappal a Hold földközelsége előtt léptek első ízben emberek a Hold talajára. Mihelyt elvé­gezték a legszükségesebb műszaki tennivalókat — a lét­ra ki támasztását," a televíziós kamerák felszerelését stb. — egy kicsiny plakettet helyez­tek el az égitest felszínen, az emberi tudás és bátorság örök jelképeként. A táblácskán a Föld nyugati és keleti fél­gömbje látható, a világrészek körvonalaival, alatta pedig a következő szöveg áll: »A Föld nevű bolygóról jött emberek itt tették az első lé­pést a Holdon, i. sz. 1969. jú­liusában. Békével jöttünk, az emberiség nevében.« Ezt kö­vetik az aláírások. Az űrhajó­sok e tábla mellett egy másik plakettet is elhelyeztek, amely a kozmikus korszak Kolombuszának, a tragikus körülmények között elhunyt lurij Gagarin szovjet űrpiló­tának állított emléket. Az Apollo—11 legénységé­nek holdbéli tartózkodását viszonylag rövid időre szab­ták, s így az általuk gyűjtött kőzetminták mennyisége ke­vésnek bizonyul. Minthogy pedig a Hold múltjáról, fej­lődésének egész történetéről éppen a holdkőzetek nyújtha;- ják a legtöbb információt, ezért a két űrnagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok illetékes szakemberei elhatározták, hogy újabb ex­pedíciókat indítanak és ezek további hoidkőzeteket gyűj­tenek be. A Szovjetunióbó1 az Apollo—11 kísérlét utáni időkben többször is felbocsá­tottak automatikus működésű berendezéseket, amelyeknek egy része a mintákkal együtt visszatért a Földre. Az ame­rikaiak pedig az ember aktív részvételével folytatták az űr­kísérleteket. A kőzetek elem­zési adatait mindkét űrnagy­hatalom azonnal közzétette, és így az eredmények ma már a világ minden tudósának a rendelkezésére állnak, — de kétségtelen, hogy a ma már több, mint kétszáz kilogramm­ra becsült Hold-anyag elemzé­sének végső feldolgozása és kiértékelése még további évek, esetleg évtizedek mun­káját igényli. Azt már biztosan tudjuk, hogy a Hold egyidős a Föld­del. Körülbelül 4500—4600 millió évvel ezelőtt keletke­zett, mégpedig abból a koz­mikus felhőből, amelyből ko­rábban a Nap — a Holddal és a Földdel pedig körülbelül egyidejűleg a többi nagyboly­gó is kialakult. Megállapítot­ták továbbá, hogy a Hold fej­lődésében több, fontos sza­kasz volt. A vulkánosság je­lentős szerepet játszott, nem annyira egyedi kitörések (ámbár ilyenek is előfordul­tak), mint inkább nagyobb vidékekre kiterjedő, úgyneve­zett területi kitörések formá­jában. A holdkéreg valamely oknál fogva itt is, ott is fel­szakadt és sok százezer négy­zetkilométernyi felületet bo­rított el a mélységből feltörő, bazaltos láva. így keletkeztek a Hold jellegzetes medencéi, az úgynevezett tengerek. Ez a i név történelmi eredetű. Gali­lei, aki elsőként végzett táv­csöves holdmegfigyeléseket, még úgy vélte, hogy a sötét aljzatú medencéket víz tőül ki. Ma már tudjuk — a holdkőzetek vizsgálata is bi­zonyítottá —, hogy égi kísé­rőnkön nincs víz és valószínű­leg soha nem is volt jelen számottevően. A medencék területén lezaj­lott kéregíelszakadást vagy átszakadást a belső erőhatá­sok, illetve a Holdra zuhanó kozmikus testek — óriásme- teorok, kisbolygók — okoz­ták. Sokáig talány volt, hogy miként is keletkeztek a Hol­don levő, kanyargós völgyek. Eleinte arra gondoltak, hogy ezek csakugyan hajdan folyó­völgyek voltak, alakjukról ítélve. Csakhogy, mint emlí­tettük, a kőzetminták elemzé­se ellentmond a víz hajdani jelenlétének. A mai feltétele­zés szerint a »rejtélyes« kép­ződmények valójában beom­lott lávacsatomák. Ezekhez hasonlókat Mexikó vulkáni vidékeiről is ismerünk. A bazaltos, 1000 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékletű, iz­zó láva könnyen és gyorsan folyik. Lehetséges tehát, jiogy a Holdon kanyargós völgyeket hozott létre a lejtők mentén. A Hold felszínén elhelye­zett rengésjelző berendezések, szeizmográfok is igen értékes adatokkal szolgáltak. Kitűnt, hogy a Holdon gyakoriak a (viszonylag kicsiny energiájú) rengések, amelyek arra utal­nak, hogy az égitest belseje még ma sincs teljes nyuga­lomban. Egyes rengések 609— 700 kilométer mélységoől származnak. Dr. Hédervári Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom