Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
/ Hol vannak a fiatalok? Gyűlik a búza Finn gyártmányú nedvességmérővel vizsgálják a víztartal mat. M ármint szabad idejükben. Munka után. A kérdést nem én tettem föl, hanem fiatal munkások, a Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában. Tizennyolchúsz év körüliek. Céltudatosak, felelősséggel élők, megfontoltak. Nyugodtan mondhatom: korosztályuk élenjárói, önmagukat és jelenlevő társaikat kérdezték. A nagy többséget. Nem tudtak pontos választ adni. Csak találgatták, mit is csinálhatnak hosszú délutánonként, este, szombatokon és ünnepeken. A summás kérdésre mindig veszélyes a válaszadás. Mert ilyen esetben mindennek az ellenkezője is igaz. Mert nézzük csak, mire jutottunk. (Pontosabban jutottak. mert én inkább csak érdeklődéssel figyeltem szenvedélyes vitájukat.) .. Az egyik lehetőség: otthon vannak. Magnóznak, rádióznak, tévét néznek. Egyedül, másod-, harmadmagukkal. A másik: moziban, színházban. egyéb műsoros rendezvényeken ülnek. A harmadik: ifjúsági klubokba járnak. A negyedik: általános és szakismereteiket gyarapító tanfolyamokon, iskolán, foglalkozásokon vesznek részt. Az ötödik: különböző sportágakban edzik magukat. A hatodik: az utcán meg az italboltokban találhatók. Mindegyik lehetőséget sorra vették. Az első helyre az utolsónak említett került. Az utca meg a presszók, a talponállók. Természetesen sem az egyik, sem a másik önmagában nem ártalmas hely. Alkalmat adhat tartalmas eszmecserére, barátságok kötődésére — de garázda magatartásra is. Különösen, ha rendszeres és meghatározó időtöltésként szerepel a fiatalok életében. — Persze, akik az utcán találhatók — gyalogosan, vagy újabban csoportosan motorozva —, esetenként moziba is járnak. (Más kérdés, hogy milyen filmek vonzzák őket elsősorban.) Sokan töltik otthon szabad lesztési Miniez téri um építőipari vállalatai az első félévben — az előzetes adatok szerint — hónapról hónapra egyenletes ütemben dolgoztak, termelési hullámzás nélkül, így 13,8 százalékkal több munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. A jubileumi versenynek különösen jelentős eredménye, hogy gyorsult a munka a nagyberuházásokon, ahol a dolgozók 17,8 százalékkal növelték termelésüket. Április óta jelentősen meggyorsították a munka ütemét a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyárának építői. A technológiai szerelésre kész munkaterület késedelem nélküli átadása érdekében az észak- magyarországi és a 31-es számú állami építőipari vállalat dolgozói az előirányzott idei feladat 52, illetve 66 százalékát teljesítették az első félévben. Hasonlóan nagyot léptek az idei feladat megvalósításában a TVK poli propilén- gyár és a tiszai kőolajfinomító építkezésén is. A paksi atomerőműnél a jubileumi versenyben nagy erőfeszítéseket tettek a szocialista kollektívák az időközben szükségessé vált tervmódosítások okozta nehézségek áthidalására. A nehézségek túlnyomó részét sikerült elhárítani, így az építkezés üteme kielégítő. Többek között a legfontosabb létesítményeket építő 22-es számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói az idén előirányzott 406,6 millióból 216,9 millió forint I értékű munkát végeztek az el- I só félévben, így az éves tervnek már 53,5 százalékát teljesítették. Az előírtnak megfelelő ütemben épül a Gyulai Húskombinát. ahol a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az első félévben 76 millió forint értékű munkát végeztek, s eddig éves tervük 49.3 százalékát teljesítették. A 26-os számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói is befejezik ebben az évben a dunaújvá^si hullámverti! idejük nagy részét. ^Otthon — I de »természetesen« nem a I családdal. Ha a szülők nincsenek a lakásban — vagy külön szoba áll az önállóan kereső ifjú leány vagy fiú rendelkezésére —, a rádió vagy a magnó bömböli a slágereket. És ezt legjobban fekve, a plafont nézve lehet hallgatni. Órák hosszat. Igen, néhányan tanulnak is. És éppen ebben a gyárban, e számnév tiszteletreméltó arányt jelez,, de mégiscsak töredékét az egésznek. És persze, itt vannak az ifjúsági klubok szerte a városban, de ezekben szinte kizárólag a slágerek hallgatása a fő program. Ahol pedig más, tartalmasabb szórakozásban is lehetne részük — a vállalati, intézményi klubok zárva ma-' radnak az idegenek, így a munkásfiatalok előtt is. (Ezt nem rosszallóan, hanem természetesnek tartva mondják, hiszen rendszerint parányi helyiségekről van szó.) E W s végül a sportolás. Néhányan versenyszerűen űznek valamely sportágat, mások beneveznek a kispályás fociba. A tömeges és rendszeres testmozgás azonban egyáltalán nem jellemző sem erre a gyárra, sem a környező üzemek életére. De hogyan is jutottunk el a fiatalok időtöltésének e távolról sem megbízható, de a tovább gondolkodásra mégis alapul szolgáló feltérképezéséig? Ügy, hogy beszélgető társaim arról panaszkodtak : a fiatalok műszak után sietnek el a gyárból. Szinte rohannak, mintha üldöznék őket, vagy félniük kellene, hogy valahonnan elkésnek, valami fontos dologról lemaradnak. Futnak az ünnepségek, a KlSZ-gyűlé- sek, az ifjúság) parlamentek, egyéb összejövetelek, társadalmi rendezvények, közösségi munkák elől. Ismételten hangsúlyozom: nem mindenki. Csak a többség. Mert ha valaki — félreértve e cikk szándékát — cáfolni akarja mondandóm, illetve a kis beszélgető csoport véleményének Jékum építési munkálatait, csupán a pénzügyi elszámolás lezárása marad a jövő évre. Gondot okoz viszont az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium saját beruházása, a Bélapátfalvi Cementgyár építése, ahol az első félévben a 31-es számú vállalat elmaradt a tervezett ütemtől, viszont az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói a cementgyár kőbányai létesítményeinek kivitelezésében az idei fe'adat 56,4 százalékát valósították meg. Meglepő nagyságú összegről tájékoztatott a héten Bencze Józsefné, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője. Elmondta, hogy tavaly 214,2 millió forint családi pótlékot kaptak a somogyi családok — ösz- szesen 27 280 család — 53 550 gyermek után. Az előző évben 22 920 család 48 947 gyerekre 167 milliót kapott, öt évvel ezelőtt »csak« 18 880 somogyi család volt érdekelt a családi pótlékban; akkor 41 ezer gyerek után 91,2 millió forinttal kopogtatóit a postás a jogosultak ajtaján. E számok azt mutatják, hogyan támogatja az állam a szülőket a gyermekek fölnevelésében. — A juttatás elnevezésében is kifejezi, hogy pótlékról, a szülők kiadásait könnyítő- pótló összegekről van szó — mondta Bencze Józsefné. — A gondoskodás mértéke természetesen a teherbírás függvénye. 1951-ben például két gyermek után a családi pótlék forint volt, most pedig 720 forint. — Mi ad többletmunkát a- ügyintézésben nyáron? nyegét, adatok és tények sorával bizonyíthatja az ifjúság kezdeményezőkészségét, alkotó erejét, közéleti érdeklődését. Például azzal, hogy milyen kitűnő ötletek, alkotások születnek egy-egy pályázat alkalmával, hogy azért volt nagyszerűen sikerült, aktív ifjúsági parlament is a gyárban, és hogy hányán tanulnak a különböző tanfolyamokon, iskolákon, vesznek részt politikai oktatáson, neveznek be vetélkedőre és így tovább. De ha jól utánanézünk, a szellemi erőpróbákon többnyire azok vesznek részt, akik tovább tanulnak. és akik — mondjuk — az Alkotó ifjúság pályázaton is szerepelnek, ugvanakkor élen járnak a közösségi munkában, és rendszerint valamilyen tisztséget is viselnek az ifjúsági Vagy más szervezetben. mozgalomban. Tehát gazdag, sokoldalú életet élnek, felismerik helyüket, szerepüket a társadalomban, igyekeznek képességeiknek megfelelően dolgozni és így jutni tovább. Nem aszkétikus betűrágással. görcsös erőlködéssel, a könnyű szórakozást kizárva, hanem változatos. színes, egyéniséget építő időtöltéssel, a szabad órák, napok célszerűbb felhasználásával. De ők vannak kisebbségben. Arányukat tekintve bizony messze állnak a közömbösök vastag tömbjétől, az elsietők tömegétől. Akiket sem itt, sem a város más művelődési intézményében, rendezvényein, programjain nem lehet megtalálni. Eltűnnek — vagy túlságosan is »mutatják magukat«. Jól értem az értük — egyúttal társadalmi továbbjutásunkért — aggódó kisebbség tépelődését, indulatos ok- és útkeresését, amelynek során nem rekednek meg saját munkahelyüknél, de nem is hallgatják el: a gyárban sem sikerült minden részlegnél olyan légkört kialakítani, olyan körülményeket teremteni, hogy a fiatalok közül a jelenleginél jóval többen érezzék egy kicsit otthonuknak is a KISZ-helyiséget, a könyvtárat, tekintsék értük valónak a fiataloknak szóló rendezvényeket. Munkaidő után is. De azt ugyancsak szóvá tették: a város művelődési intézményei sem vonzzák tömegesen a fiatalokat. M indezek persze igencsak általánosított vélemények, melyek — külön- külön is elemzésre méltó — összetevőkből alakultak ki. És ha több volt is a kérdőjel, a tanácstalanság a beszélgetésen, mint a, helyes útra találást megoldó ötlet, javaslat — mégis jelzi: a gyár példásan dolgozó és nemcsak maguknak élő fiataljai érzik a felelősséget a számottevő többséget alkotó, elsiető társaik iránt. — Érződik, hogy kinyitottak az üdülők. A folyamatosan dolgozókon kívül sokan vállalnak munkát idényjellegű üdülőkben, magánkifőzdékben, kőműves kisiparosok mellett olyanok, akik családi pótlékra jogosultak. Aki elmulasztja az igénybejelentést, elesik a pótléktól. Ha valakinek megszűnik a munkaviszonya, a pótlék folyósítása szintén megszűnik. Nem elegendő tehát egyszer bejelenteni, hogy van igényjogosult gyermek, mert a pótlék fizetése nem automatikus. Így azután előfordult olyan reklamáció, hogy valaki munkahelyváltozás után is várta a szokásos összeget, azonban a postás nem hozta. Ha sürgősen jelenti a szülő a változást, és adott a jogosultság minden föltétele, hat hónapra visszamenően megkapja a családi pótlékot. — Milyen kötelezettség terheli a munkaadót a bejelentéssel kapcsolatban? — Ritkán, de megesik, hogy a munkaadó nem továbbítja a munkavállalónak a családi pótlék iránti igénybejelentését. Van viszont példánk arra A főnök is nekifeszül a szállítószalagnak a gabonaforgal- vevőjében, amikor azt gyor- mi vállalat bonnyapusztai át- san a helyére kellett állítani és elindítani. Ilyenkor minden pérc számít, nem állhatnak a gépek. Menjen a búza a szalagra, a zsákba, a raktárba ... — Kevés a munkáskéz — mondta Sinkovits Lajos, amikor végre a helyére került a szerkezet, és egy kis szussza- násnyi ideje maradt. — Július 6-án kezdtük az átvételt. A mai napig 73 vagonnal hoztak a termelőszövetkezetek. Többet is tudunk tárolni. 250 va- ■ gonnyi tárolóterünk van, a Í munkaerő azonban nagyon kevés. A félig fedett tárolóban asz- szonyok állnak térdig a búzában. Hatalmas lapátokkal merik zsákokba a szemeket. Nagyon nehéz rriunka ez — nem asszonynak való. — A férfiak nem vállalják, csak mi maradtunk — mondják, amikor szóvá tesszük. Egy vagonnal is megemelünk sokszor egy nap alatt. Azután egy mázsáért egy forintot kapunk. Hát egy százasért ilyen munkára már nem jönnek el a férfiak. A fiadi asszonyok — Erőházi Lászlóné, Kauer Józsefné, Réczi Lajosné, Dohai Istvánné azonban nem szentelnek több időt a témának. Rakják, emelik a zsákokat, mert már újabb szállítmány érkezik a szállítószalagon. Kapolyon egészen más módon veszik át a búzát. Három éve üzemel teljes gőzzel az új átvevő, mely akár a korszerű mezőgazdaság szimbóluma is lehet. A tíz fémsilóban 650 vagon gabona fér el. — Eddig 234 vagon étkezési és 109 vagon takarmánybúza érkezett a velünk szerződésis, hogy a kisiparos, aki több gyermekes szülőt ’foglalkoztatott, megkérdezte tőlünk, mi a tennivalója. Inkább ezt tegyék, mint hogy megrövidítsenek másokat. Az üzemek, a vállalatok, a hivatalok SZTK- ügyintézőj már megkérdezik, ha új dolgozó kerül hozzájuk, nincs-e tizenhat éven aluli gyermeke. — Mire hívná fel különös nyomatékkai a jogosultak és a leendő jogosultak figyelmét? — Jó tudni, hogy bármilyen változás történik is a gyermek, illetve a gyermekek eltartásában, azt jelezni kell. A szak munkástanuló-otthonokban elhelyezett diákok például nem jogosultak családi pótlékra, a nyári szünidőben viszont, amikor a szülők háztartásában élnek, jár utánuk a meghatározott összeg. Jelezni kell tehát a tanulóotthonokban való elhelyezést a későbbi anyagi kellemetlenségek elkerülése végett. Most utaljuk majd ki a júniusi családi pótlékokat, s már lesznek olyan szakmunkástanulók, akik a szüleiknél vakációznak. ez jogalapot ad a tatott Susoczky József raktár- vezető. — Naponta átlagban 72 vagonnyi kerül be Kapoly- ról, Karádról, Nágocsról, Tab- ról, Törökkoppányból, Bedeg- kérről, Káráról. — Nincs semmi fennakadás? — Nincs. Gondunk azért persze van. Most jó a búza víztartalma, nem kell sokat szárítani. A tsz-ek többségének van saját szárítója. Akinek nincs — ilyen Bedegkér —, annak segítünk. A kapo- lyiaké éppen most romlott el. — Hetvenkét vagon búza jó vagy rossz arány naponta? — Jó. Mi százat is tudnánk fogadni — ha hoznának. Ez is ritkán fordult elő azelőtt. Inkább az volt a baj, hogy hozták a gabonát, és nem tudtuk hol tárolni. Most nincs ilyen gond. Ügy látjuk, ha ilyen ütemben szállítják, és ha az időjárás is kedvez, időre befejezzük az átvételt, és továbbítjuk a gabonát a malomba. — Mennyit vettek át a tervezett mennyiségből ? — 1200 vagon a tervünk. Egyharmada .már megvan, és úgy látjuk, hogy többet is tudnak majd szállítani a közös gazdaságok. A központból is itt vannak. Figyelik az átvételt, vizsgálják a minőséget. Balogh Ferenc, a vállalat kereskedelmi osztályvezetője egy maroknyi szemet szagolgat. — Mintha valami kis olajszaga lenne — mondják. — Szárították ezt a búzát? — Igen — válaszolja az átvevő vezetője. — Talán az olaj befolyt volna? De mielőtt alaposabb vizsgálat következne, kiderül, hogy csak a földre hullott szemekre került a vontatóból egy kis olaj. Mindenki megnyugszik. — Nagyon kell vigyázni a minőségre — mondja a kerespótlékra. Egy másik tennivaló szintén a szülőkre vár- a középiskolába járó tanuló esetében a tanév befejezése után a következő évet is igazoltatni kell az oktatási intézménnyel. Aláíratva vissza kell küldeni a kifizetőhelyektől kapott nyomtatványt. — Mikor és mennyivel növekedtek a családi pótlékok az utóbbi években? — 1974 júniusától a kétgyermekes szülőknél összesen 200 forinttal nőtt a pótlék. 1975. július 1-től a termelőszövetkezeti tagoknak az ipari biztosítottakéval azonos a családi pótlék összege (korábban a tsz-tagok kevesebbet kaptak, más volt a jogosultság föltétele). 1976. június 1-től további 60 forinttal emelkedett a családi pótlék gyermekenként. így állnak össze a »háttér - számok«. Ezek mutatják, mennyivel nőtt az utóbbi években, s lett tavalyra már 214,2 millió a somogyi családoknak kifizetett családi pótlék összege. Államunk nemcsak akkor gondoskodik a1 családról, amikor a gyermek megszületik, hanem mellette áll később, neveltetése során is azokkal a milliókkal, amelyeket havonta hordanak szét . a postások megyénk kisebb- I nagyobb településein. H. F. I Jubileumi verseny a nagyberuházásokon Az Építésügyi és VárosfejPaál László ben álló tsz-ektől — tájékozEgy év alatt 214,2 millió forint családi pótlékra Somogybán kedelmi osztályvezető. — A legkisebb szennyeződés, szag a liszt minőségére mehet, es ha mi átengednénk, a lisztté őrlés után még nagyobb baj lenne. Szennyezett lisztből nem lehet kenyeret sütni. A korszerű átvevőben mindössze tizenheten dolgoznak. A gépesített, modern munkahely vezére a gépi irányító, Spánt- ler Géza. A műszerfalnál áll, és gombnyomással irányítja a felvonókat, figyeli, hogyan telnek a silók. Vagy ötvenféle gombra, jelzésre ügyel. Ha megtelik az egyik siló, a műszer visszajelez: kész. Le kell állítáni. — Figyelni kell. mert egy perc alatt 5—6 mázsa búza is átcsúszhat, azután kihullhat a földre — mondja —, de erre még nem volt példa. — Sok mindenre kell itt ügyelni. Nem volt nehéz megtanulni? — Ugyan — legyint —, villanyszerelő a szakmám, hogy lenne nehéz. A központi raktárban hatalmas halomban áll a búza. Zsákokkal, ahogy szakszerűen mondják, zsák támfallal veszik körül. A raktár oldala egyelőre még deszka. A legközelebbi feladat az lesz, hogy az is végleges téglafalat kapjon. Simon Márta Tartalékok Sokan és sokféleképpen tesznek javaslatot arra, hogy miként lehetne gazdasági életünk minden területén rangot, becsületet szerezni a munkának, de a lehetséges és szükséges kibontakozás nem mindenhol következik be. Gazdaságirányításunkban a tervkötelezettségi kapcsolatot az önálló gazdasági cselekvés módszere és a népgazdasági szükségletek kielégítését befolyásoló anyagi ösztönző- rendszer váltotta fel. Az elmúlt néhány év gyakor'ata vagy gyakorlatának rossz értelmezése a gazdálkodó szervek jelentős részénél — egyes kérdésekben — merőben megváltoztatta a központi akarat által teremtett közös és egyéni érdekviszonyok helyes funkcionálását. Mind több az olyan termelőüzem, melynek a gazdálkodása nem veszteséges ugyan, s ez a vállalat oldaláról nézve örömteli dolog, de a termelés hatékonysága nincs összhangban a kapacitással, éppen ezért népgazdasági szinten nem biztosítja korunknak, igényeinknek és szükségletünknek megfelelően a bővített újratermelést. Enélkül pedig nincs kielégítő életszínvonal-emelkedés, és nem tudunk nemzetgazdaságunk érdekeinek megfelelően és előnyös módon részt venni a nemzetközi munkamegosztásban, nem lehetünk versenyképesek a világpiacon. Az életszínvonal-emelkedés a magunk teremtette lehetőségekhez mérten jött létre. Hg a termelés hatékonysága elmarad a termelőkapacitásban rejlő lehetőségektől, a mindenki által várt fejlődés, életszínvonal-emelkedés nem érheti el az igényünknek és adottságainknak megfelelő mértéket. Sokszor az azonos adottságú, ' fölszereítségű ipari, kereskedelmi, szolgáltató vagy mezőgazdasági üzemek között megdöbbentően nagy a termelési, hatékonysági különbség, és ebből adódóan a nyereség mértéke is. Vajon mitől függ az, hogy jól, nagyon jól, vagy rosszul dolgozik valaki? És miért van az. hogy amíg az egyik gyáregység nem teljesítette az éves termelési tervét, a másik teljesítette azt? Kár, hogy nem egyformán érzi mindenki tevékenységének szükségességét, fontosságát. A munkafegyelem, a hatékonyság növelésé- v nek módszere minden gazdálkodó egységnél más. Éppen azért alapvetően fontos annak megállapítása, hogy milyen szubjektív tényezők és milyen objektív okok játszanak szerepet abban, hogy a lehetséges és szükséges kibontakozás, fejlődés nem következik be. WiïmlMlïm3 *
