Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

Kádár János hazaérkezett Olaszországból (Folytatás az 1. oldalról) elmélyítésére és kiszélesíkésé­re, a lehetőségek fokozottabb kiaknázására. — Meggyőződésem, hogy a magyar;—olasz kapcsolatok fejlesztése jól szolgálja mind­két nép érdekeit, előmozdítja a béke ügyét, hozzájárul a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok békés egy­más mellett éléséhez és az enyhülés megszilárdításához. — Mint az ismert, ma dél­előtt felkerestem a Vatikán­ban VI. Pál pápát, akivel hasznos eszmecserét folytat­tam az időszerű nemzetközi kérdésekről, a Magyar Nép- köztársaság és a Vatikán kap­csolatairól. Ezt követően Kádár János az újságirók kérdéseire vála­szolt. Népszabadság : — Hivatalos látogatásának befejeztével ho­gyan értékeli a tárgyalások eredményeit, s ezek alapján milyen lehetőséget lát a ma­gyar—olasz kapcsolatok sok­oldalú tovább fejlesztésére ? — Látogatásomat eredmé­nyesnek értékelem. A rendel­kezésre állt rövid idő alatt az Olasz Köztársaság politikai életének számos vezetőjével találkoztam, és olyan benyo­mást szereztem, hogy kölcsö­nös a szándék a magyar- olasz kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére. Vonatkozik ez az államközi, a politikai kap­csolatokra, a gazdasági együtt­működésre, a kultúra területé­re, a lakosság legszélesebb kö­rű érintkezésére, a turizmusra és más hasonló területekre. Kölcsönösen azt állapítottuk meg, hogy nagyon jó lehetősé­günk van a sokoldalú kapcso­latok továbbfejlesztésére. Meg­győződésem, hogy a jó lehető­ségek kiaknázása megfelel mindkét nép, mindkét ország érdekeinek. — Nagy jelentőséget tulaj­donítok annak, hogy bár két különböző szövetségi rendszer­hez tartozó országról van szó, mégis igen jó együttműkö­désre van lehetőség. Tudvale­vői, hogy Olaszország a NATO- hoz, illetve a Közös Piachoz, a Magyar Népköztársaság vi­szont a Varsái Szerződéshez, illetve a KGST-hez tartozik. Ennek ellenére együttműködé­sünk jó gyakorlati példája a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok együttmű­ködésének, békés egymás mel­lett élésének. A Corriere Europeo (olasz gazdasági hú'ügynökség) tudó­sítója arról érdeklődött, hogy várhatók-e konkrét eredmé­nyek a gazdasági együttmű­ködésben? — Az ilyen jellegű tárgya­lásoknak, amilyeneket tegnap, tegnapelőtt az Olasz Köztár­saság vezetőivel folytattunk általában nem lehet feladatuk a gazdasági együttműködés egyes kérdéseinek konkrét és részletes megvitatása. A fő területekkel és témákkal fog­lalkoztunk, azokat ajánlottuk kölcsönösen egymás figyelmé­be. A többi a végrehajtás em­bereinek a dolga. Az olasz ve­zetők megígérték, hogy az együttműködésre fogják ösztö­nözni az olasz gazdasági élet tényezőit. Jómagam is talál­koztam a gazdasági élet egyes vezetőivel. Tapasztalatom sze­rint megvan a készség ben­nük, hogy fejlesszük a kölcsö­nös érdeknek megfelelő gaz­dasági kapcsolatokat. Egyetér­tő volt a fogadtatása annak a véleményünknek is, hogy nem korlátozzuk a magyar—olasz kapcsolatokat egyszerűen ' az árucsere-forgalomra, tehát az »adok-veszek«-re, hanem a tudományos kutatástól kezdve minden lépcsőt járjunk végig és keressük meg a fejlettebb gazdasági együttműködés le­hetőségeit. Ezek közé tartozik például a termelési kooperá­ció vagy akár a harmadik piacon megvalósítandó ma­gyar—olasz gazdasági együtt­működés. Biztos vagyok ab­ban, hogy mostani tárgyalá­saink — és nem utolsó sorban a sajtó konstruktív hozzájá­rulása — új lendületet és ösztönzést adnák a magyar— olasz gazdasági kapcsolatok­nak. És mivel kölcsönös az érdekeltség, bizonyos vagyok benne, hogy rövid idő eltelté­vel az itt tárgyalt kérdések a konkrét megvalósulás sza­kaszába lépnek. Az Osservatore Romanonak, a Vatikán lapjának tudósítója a VI. Pál pápánál tett láto­gatásra utalva azt kérdezte Kádár Jánostól, miként ítéli meg a magyar állam és az egyház viszonyát, és várha­tó-e, hogy e látogatás nyomán a kapcsolatok tovább fejlőd­nek? — Azt hiszem, világnézete­met ismerik, tehát objektív­nak fogadják el véleménye­met: a római katolikus egy­ház jelentős erkölcsi tényező. A Vatikán a világ egyik leg­kisebb területű, a legkisebb lélekszámú állama, amelynek fegyveres ereje nincs, de po­litikai súlya van. Illőnek tar­tottam. hogy Rómába jövet felkeressem VI. Pál pópát. — Elmondhatom, hogy rend­kívül jó benyomásokat sze­reztem a Vatikánban töltött néhány óra alatt. Megenged­hetőnek és jogosnak ítéltem meg, hogy megköszönjem a pápa, a Vatikán erőfeszítéseit, amelyeket a béke ügye, a bé­kés egymás mellett élés, az enyhülés és különösen a hel­sinki megállapodás érdekében tett Kértem, hogy Belgrádra is hasonló szellemben készül­jünk. Arra a közismert tény­re gondoltam, hogy a pápa és a Vatikán szavára többen hallgatnak, mint ahány ál­lampolgára van a Vatikánnak. VI. Pál pápa a mai talál­kozót úgy értékelte, hogy kap­csolatainkat illetően jelentős esemény: lezárja a katolikus egyház és a magyar állam viszonya rendezésének folya­matát, és ez üdvözölhető. Ne­kem személy szerint az a meggyőződésem, hogy a szo­cialista magyar állam, a Ma­gyar Népköztársaság sok-sok nemzedéken át fenn fog állni és még nemzedékeken át az egyházak is létezni fognak. Kötelességünknek tartjuk — érdekünk is fűződik hozzá —, hogy az állam és az egyház viszonya rendeződjék. Olyan műszert még nem találtak föl, amely megmutatná : ki igazi hívő, ki nem. Szám sze­rint nem lehet megmondani, hogy Magyarországon hány hívő van. De bizonyos, hogy vannak hívő emberek. Az ál­lam és az egyház éles konf­rontációja őket feloldhatatlan lelkiismereti problémák elé állítaná. Kijelenthetem, hogy Magyarországon ilyen problé­ma nincs. Igaz, sok éven át dolgoz­tunk a Vatikán megbízottjaival míg rendezni tudtuk az állam és a római katolikus egyház viszonyát Magyarországod. De hazánkban a hívő emberek­nek nincs lelkiismereti prob­lémájuk. A vallás szabad gya­korlásába, az egyházak életé­be nem avatkozunk, be. Ki-ki belátása szerint, ha akár va­sárnap elmegy a misére, az istentiszteletre — az állam­mal nem kerül szembe. A római katolikus egyház magyar szóvivői hivatalosan kinyilatkoztatták, hogy a Ma­gyar Népköztársaság alkotmá­nyos törvényeit betartják és a maguk eszközeivel támogatják a magyar nép épitő terveit. Többet mi az egyház embe­reitől nem kívánunk. Megköszöntem a pápa kép­viselőinek és természetesen magának a pápának a fára­dozást, viszonyaink rendezé­séért. Kölcsönösen elégedetten szóltunk jelenlegi viszonyunk- ról. Persze, a tárgyalásokon né­ha bonyolult kérdések kerül­nek szóba, sokáig tart a tár­gyalás, lassan születik meg a megegyezés. De örömmel szól­hattam arról is, hogy mindkét fél korrektan végrehajtja azt, amiben megegyezünk. Mind­ketten elégedetten állapíthat­tuk meg, hogy szándékaink találkoznak: a Vatikán és a Magyar Népköztársaság kor­mányzata kölcsönösen arra törekszik a jövőben is, hogy ez a kedvező folyamat tovább folytatódjék Hallgassuk meg egymást, vegyük figyelembe és tartsuk tiszteletben a má­sak fél érdekeit. Magyarorszá­I gon az állam és az egyház vi­szonya tartósan rendeződött. Bizonyára megértik, hogy az állam szempontjából sok­szor súlyos kérdésekről van szó. Jómagam megértem, hogy olykor az egyház oldaláról nézve sem egyszerű a dolog. De távolabbra kell előre néz­nünk és az átalános érdekeket kell figyelembe vennünk. Ab­ban a meggyőződésben jöt­tem el a Vatikánból, hogy ezt az utat járjuk. Az olasz tv-híradó munka­társa azzal vezette be kérdé­sét, hogy jól ismerik a Magyar- országon húsz esztendő alatt végzett nagy munkát, tudják, hogy Magyarországon igen ko­molyan veszik az emberi jogo­kat és tudják azt is, hogy Ma­gyarország önálló ország. Ezek előrebocsátásával kérdezte meg: továbbra is ideig'enes jellegűnek tekinthetőbe, hogy szovjet csapatok állomásoznak Magyarországon ? — Volt már szerencsém ez­zel a kérdéssel találkozni. Meg­ismétlem, amit már többször is kijelentettem, hogy a szov­jet csapatok ideiglenesen tar­tózkodnak Magyarországon. Az időpontot, hogy meddig, most nem tudom megmondani. Ez a nemzetközi enyhülés, a nem­zetközi helyzet alakulásának függvénye, összefügg a NATO létezésével. De senki nem szá­molhat azzal, hogy az ideigle­nesen Magyarországon tartóz­kodó szovjet csapatok kivoná­sa után a népi hatalom ve­szélybe kerül Magyarországon. A szocialista rendszer megala­pozott, élvezi az egész nép tá­mogatását. — Ami az emberi jogok ér­vényesülését illeti: nem hisz- szük azt, hogy amit eddig el­értünk, az ideális, célunk és feladatunk a szocialista de­mokrácia további fejlesztése. Mostanában nagyon divatosak az emberi jogokról hangozta­tott szólamok. Magam is hosz- szan tudnám sorolni az alap­vető emberi jogokat, például az élethez, a munkához való jogot, a nők és a fiatalok egyenlő bérhez való jogát, az­után a minden állampolgár­nak járó ingyenes orvosi ke­zelés, az üdülés jogát, és szá­mos más jogot, amelyek ná­lunk nem papíron, hanem a gyakorlatban is biztosítottak. Más országok talán más em­beri jogokra tudnak hivatkoz­ni. — A fejlődés útja az, hogy az alapvető emberi jogoknak mindenütt érvényesülniük kell. Ez az enyhülés elterjedésének és annak függvénye, hogy megszűnjék az államok veszé- lyeztetettségi érzése. — Nálunk véleményszabad­ság van, nem félünk az embe­rek véleményétől, sőt, azt minden lehetséges alkalommal kikérjük. • • • Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, felesége és kísérete társaságában, csü­törtökön este hazaérkezett Olaszországból, ahol Giulio Andreottinak, az Olasz Köz­társaság kormánya elnökének meghívására tett hivatalos látogatást. Kádár Jánost és kí­séretét a Ferihegyi repülőté­ren Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Benkei András belügyminiszter, Pullai Ar- I pád, közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, Rdcz Pál kül­ügyi államtitkár és dr. Szalai Béla külkereskedelmi állam­titkár fogadta. Jelen volt Fab­rizio Piaggesi, az Olasz Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. A hazaérkezést megelőzően Kádár János, felesége és kí­sérete Mario Franzi, az Olasz Köztársaság budapesti nagy­követe és felesége társaságá­ban Rómából Velencébe uta­zott, ahol Valter Pelosi tarto­mányi prefektus fogadta. A velencei látogatás programjá­ban egy muranoi üveggyár, a Szent Márk tér és a Doge- paiota megtekintése szerepelt. Közös közlemény Kádár János olaszországi látogatásáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának tagja, Giulio Andreottinak, az Olasz Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására, 1977 június 7-e 9-e között hivata­los látogatást tett Olaszország­ban. A látogatás során Kádár Já­nost fogadta Giovanni Leone, az Olasz Köztársaság elnöke. Ezenkívül látogatást tett Amintore Fanfaninál, a sze­nátus, valamint Pietro hig- raónál, a képviselőház elnö­kénél. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken Kádár Já­nos és Giulio Andreotti beha­tó eszmecserét folytatott a magyar—olasz kapcsolatok fejlődéséről, valamint a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről. Megbeszélésre került sor Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere és Arnaldo Forlani, az Olasz Köztársaság külügyminiszte­re között. Dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter Rinal- üo Ossola olasz külkereskedel­mi miniszterrel folytatott esz­mecserét. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság kapcso­latai az utóbbi években ered­ményesen fejlődtek. Kifejezésre juttatták eltö­kéltségüket, hogy a két or­szág miniszterelnökei által 1975. november 12-én aláírt magyar—olasz közös nyilat­kozatnak megfelelően a jövő­ben is mindent megtesznek né­peik barátságának elmélyíté­séért, országaik együttműkö­désének fejlesztéséért. Mindkét fél üdvözölte a gazdasági egy üt tm űködésben elért eredményeket Megálla­pították, hogy a vonatkozó egyezmények végrehajtása kedvező irányban halad. Az a szándékuk, hogy a jövőben még fokozottabban élnek azokkal a meglévő lehetősé­gekkel, amelyek a hosszú távú gazdasági kapcsolatok létesíté­sét szolgálják. Ennek érdeké­ben további erőfeszítést tesz­nek az 1974-ben aláírt, tíz év­re szőlő gazdasági, ipari és műszaki együttműködési meg­állapodásban foglaltak teljes megvalósítására. A felek súlyt helyeznek a kereskedelmi forgalom ki­egyensúlyozott bővítésére, oly­módon, hogy lehetővé teszik az árucsere magasabb szintre emelését, a még meglévő aka­dályok fokozatos csökkentése és felszámolása révén. Aláhúzták az ipari és a mezőgazdasági termelési koo­peráció s a harmadik piacon való együttműködés jelentősé­gét. Ezzel és az érvényben lévő megállapodásaikkal össz­hangban támogatják a gazda­sági intézmények és szerveze­tek között szükséges kapcso­latokat, a gazdasági együtt­működést előmozdító informá­ciók cseréjét. A két fél hangoztatta, hogy a fenti célok elérésében fon­tos szerepe van a két ország gazdasági kapcsolatainak ösz­tönzésére 1974-ben létrehozott vegyes bizottság tevékenysé­gének. A felek ezúttal is megerő­sítették készségüket, hogy megvizsgálják kulturális, tu­dományos, művészeti, oktatá­si és egészségügyi együttmű­ködésük fejlesztésének lehető­ségét. A magyar—olasz közös nyi­latkozatban foglaltaknak meg­felelően elősegítik a két or­szág állampolgárainak rend­szeres érintkezését és látoga­tásait. Elégedetten állapították meg, hogy a kétoldalú együttmű­ködés legfontosabb területeit szabályozó államközi egyez­ményeik gyakorlati alkalma­zása eredményes. Kmyilvání- bották készségüket, hogy ahol kölcsönös az érdele, új egyez­ményeket kötnek a két or­szág együttműködésének fej­lesztésére. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során a felek kifejezték eltökéltségü­ket, hogy hozzájárulnak az enyhülési folyamat továbbfej­lesztéséhez, az országok együttműködésének kiszélesí­téséhez, függetlenül azok tár­sadalmi és gazdasági rendsze­rétől. Véleményük szerint az euró­pai biztonság és együttműkö­dés megszilárdításának fontos feltétele a helsinki záróok­mány ajánlásainak maradék­talan végrehajtása. Hangsúlyozták az ezévi belg­rádi találkozó fontosságát. El­határozott szándékuk, hogy tevékenyen hozzájárulnak a záróokmányban a találkozó edé tűzött célok eléréséhez. A felek nagy fontosságot tulajdonítanak a leszerelésre irányuló erőfeszítések folyta­tásának, olyan intézkedések révén, amelyek kiegészítik a politikai enyhülést és meg­erősítik a biztonságot Európá­ban és az egész világon. Re­mélik, hogy a stratégiai fegy­verek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások mielőbb sikeresek lesznek, A két fél ismét aláhúzta a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről és a kapcsolódó intéz­kedésekről Bécsiben folyó tár­gyalások fontosságát és kife­jezte kívánságát, hogy azok pozítiv eredményre vezesse­nek. Kiemelték annak szükséges­ségét, hogy olyan konkrét és hatásos intézkedések történ­jenek, amelyek lehetővé te­szik az előrehaladást az álta­lános és teljes leszerelés irá­nyában, beleértve mind a hagyományos, mind a nuk­leáris leszerelést, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. E célok elérését a genfi le­szerelési bizottságban való részvételükkel is elő kívánják segíteni. A felek meg vannak győ­ződve arról, hogy az ENSZ közgyűlés leszerelési kérdé­Szudánl csapatösszevonások >ia határán Etiópi Szudán csapatösszevonáso­kat hajt végre Etiópia hatá­rán. E provokatív lépés min­den esetleges következményét Khartoumnak kell viselnie — hangsúlyozza csütörtöki vezér­cikkében az Ethiophian He­rald című lap vezércikke. A világ közvéleményének tisztában kell lennie azzal, hogy a Vörös-tenger térségé­ben Szudán és Szaúd-Arábia jobboldali köreinek tevékeny­sége nyomán fokozódik a fe­szültség. Etiópia kénytelen megtenni a szükséges intézkedéseket az agresszorokkal szemben, akik i megpróbálják megállítani az | afrikai népek felszabadító harcát — mutat rá az Ethio- pbian Herald vezércikke. sekkel foglalkozó rendkívüli ülésszaka és — megfelelő elő­készítés után — a valameny- nyi nukleáris fegyverrel ren­delkező ország részvételével megrendezendő leszerelési világért ekezlet elősegítené a leszerelés problémájának meg­oldását. Egyetértettek abban, hogy az enyhülés megszilárdítása nem korlátozódhat az európai földrészre. Kifejezték aggodal­mukat a világ különböző tér­ségeiben létező feszültséggó­cok miatt. Ismételten megerősítették, hogy Magyarország és Olasz­ország álláspontja a közel- keleti helyzet békés rendezé­sét illetően közel áll egymás­hoz, ahogy azt az 1975. no­vember 12-én aláírt magyar— olasz közös nyilatkozat meg­állapította. Hangsúlyozták a genfi érte­kezlet fontosságát a közel-ke­leti helyzet átfogó rendezésé­ben és síkraszálltak az érte­kezlet munkájának felújítása mellett. A felek véleménycserét foly­tattak az Afrika déli részén kialakult helyzetről, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének a gyarmati népek és országok függetlensége megadásáról szóló nyilatkozata és más vo­natkozó határozatai alapján. A ciprusi helyzettel kapcso­latban a két fél megelégedés­sel vette tudomásul, hogy a görög és a török népközösség képviselői közvetlen tárgyalá­sokat kezdtek az ENSZ fő­titkárának égisze alatt. Kife­jezték reményüket, hogy e tár­gyalások érdemiek és tartósak lesznek, s a Ciprusi Köztársa­ság függetlenségét, területi épségét és szuverenitását sza­vatoló megoldást ered mén yez- nek. A két fél szándékában áll,. hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozot­tabb és méltányosabb szerke­zetének kialakításáért tevé­kenykedjék, amelyen belül igazságosan megoldhatók a fejlődő országok problémái is. Ismét kijelentették, hogy tel­jes mértékben támogatják az. ENSZ céljait és elveit, vala­mint szerepének és hatékony­ságának erősítését a béke, a nemzetközi biztonság és igaz­ságosság megszilárdításában, továbbá a társadalmi és gaz­dasági haladás előmozdításá­ban, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok vé­delmében. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy nézetük szá­mos kétoldalú és nemzetközi kérdésben hasonló vagy közel áll egymáshoz. Kádár János olaszországi látogatása a két ország viszo­nyának fontos eseménye volt, jelentős mértékben hozzájá­rult Magyarország és Olaszor­szág gyümölcsöző kapcsolatai­nak elmélyítéséhez, a kölcsö­nös bizalom erősítéséhez. Kádár János megújította Giovanni Leone köztársasági elnök és Giulio Andreotti mi­niszterelnök magyarországi hi­vatalos látogatásra szóló meg­hívását. Az Olasz Köztársaság elnöke és az olasz miniszter- tanács elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel el­fogadja. Róma, 1977. június 9. Eladó: a Szakszervezetek Székhazában (Kossuth L. u. 9.) 3 db MARABU VIII. iker, és 2 db egyes kazán, al­katrészenként is, hőcserélők, ventillátorok használ­ható állapotban. Magánosoknak is, lakásépítéshez, bontásból villa­mos szerelvények (kapcsolók, lámpatestek, stb.) le­értékelt áron. Bővebb felvilágosítást a székház gondnoka ad. _______________________________ (102466)

Next

/
Oldalképek
Tartalom