Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
Együttműködés, kölcsönös előnyökkel Állami és szövetkezeti gazdaság példája ICevés olyan mezőgazdasági nagyüzem van megyénkben, ahol tavasztól őszig ne volna olyan időszak, amikor különösképpen szorít a munka. Néha olyannyira megsokasodnak és összetorlódnak a tennivalók, hogy egy-egy üzem önerejéből nem is boldogulna velük, tehát segítséget kér más j gazdaságoktól. Az ilyen esetleges »kisegítés« jól jön, s idővel j tarlós kapcsolattá, szoros és tervszerű együttműködéssé j válhat. Így történt ez a Kapos- j vári Mezőgazdasági Főiskolai : Tangazdaság legnagyobb — | tátompusztai — kerülete és a j környező termelőszövetkezetek j között is. Az együttdo gozás- j nak, a gépek és emberek szer- j vezett foglalkoztatásának le- | hettünk tanúi ezen a tavaszon, s ezt láttuk a határban a hét folyamán is. A szentbalázsi Surjánvölgye Termelőszövetkezet asszonyai kapálták a cukorrépát a táto- mi kerületben. Bokor József, a kerület növénytermesztési ága- zatveaetője elmondta: bizton számíthatnak a téeszre ebben a tennivalóban és más feladatok elvégzésében, melyekről előzetesen megállapodnak a szövetkezet vezetőivel. Autóbusz hozza-viszi a szövetkezetieket. A kerület viszont elvetette, permetezte, majd pedig betakarítja a téesz 22 hektár cukorrépáját. Megvannak hozzá a szükséges gépek, a sajátjuk mellett segítségre is futja a kapacitásból. Ahogyan tavaly, at idén is ^.ámíthatnak kombájnjaikra a téeszek a gabona aratásánál. A kerület és a szentbalázsi téesz között több éves múltja van az ilyen gazdasági kapcsolataltnak. De együttműködnek a különféle mezőgazdasági feladatokban más téeszekkel is, így a gölleinél például a kukoricavetésben vettek részt. “Cserében" kisebb erőgépet kaptak a szövetkezettől. A cukorrépával kapcsolatos, kézi erőt igénylő tennivalóknál szintén számít a gölleiekre a tátomi kerület. Az igali téesszél az idén bontakozott ki gyümölcsöző munkakapcsolat. A kerület Weimar típusú rakodógépe könnyítette a szövetkezetben a terményszárító építését, a téesz viszont a kerület lucernájának betakarítását segíti gépeivel. Tavasszal mintegy 60 hektár kukoricát vetett a kerület a közös gazdaságban. Jovánczai István, az igali szövetkezet elnöke elmondta: közös érdek egymás segítése, ezért igyekeznek tartós és mind szélesebb I kapcsolatot kiépíteni a tátomi j kerülettel. A téesz és a kerület ! gépei, illetve gépsorai nagyjából egyezőek vagy hasonló típusúak, s ez nagyban könnyíti j egymás segítését. Főképp a be- ! takarításban és a szállítási fel- I adatok megoldásában lesz majd hasznos az együttműködés. Ahogyan a héten tapasztaltuk, a jó szomszédságnak ez a gyakori megnyilvánulása egyformán előnyös mindkét I partner számára. Egymillió tonna cement A pókhálófínom árnyékoló alatt. A mammutfenvőkről Kalifornia jut az ember eszébe és az az elképzelhetetlenül távoli perc, amikor egy régi ősfenyőről talán az utolsó mag hullott a földre, hogy mára óriás legyen belőle. Pedig mammutfenyök ma is születnek. Igaz, a zamárdi erdészet szántódi csemetekertjében viruló 20—30 centis növényekről alig-alig hihető, hogy óriássá nőnek. Az országúitól alig száz méterre van a csemetekert. A dísznövényfajták szinte megszámlálhatatlan sokaságát látni itt. Legújabb létesítménye a tavaly átadott^. 500 négyzet- méteres üvegház. E központi fűtéssel, automatikus olajkazánnal, elektromos melegtalppal fölszerelt, tetszőlegesen beállítható hőmérséklet- és páratartalom-szabályozóval ellátott helyiségben egyszerre 100 ezer dugvány nevelhető. Évente két ízben ültetnek itt, így a telep kibocsátása évi kétszázezer fiatal növény. A rengeteg dugványt konténerbe, lyukas nylonzacskóba, tejfölöspohárba ültetik — így kerülnek a fóliasátrak alá, majd a tavaszi meleg bekö- szöntével ki, a szabad levegőre. A fiatal növények még nagyon érzékenyek, ezért továbbra is a konténerben vannak, és megfelelő árnyékolással is védeni kell őket. A kiültetés után egy évvel értékesíti őket a csemetekert. Az elszállított növények mint »félkész termékek« a faiskolákba kerülnek, s »centis áruként" jutnak el a vásárlókhoz. Természetesen lehetőségeikhez mérten itt is foglalkoznak a továbbneveléssel, de csak az anyaállománnyal, amely a további dugványok egy részét biztosítja. Az erdő- gazdaság zákányi területén van a továbbnevelő-telep. — Százezer dugvány beszerzése évente két ízben rendkívül nagy feladatot jelent —' mondja Fekete Andor, a csemetékért vezetője. — Sokféle fajta található nálunk. Az új üvegház kapacitását vétek lenne kihasználatlanul hagyni; igyekszünk tehát mindenhonnan magokat, dugványokat szerezni. Az eredmény: a tu- jáktól és a borókáktól kezdve a kínai szúrósfenyőkig szinte minden fajta megtalálható nálunk. Jelentős menyiségben ad a kert növényeket ingyenes akciókra is. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fásítási programjuk megvalósításához innen jutnak alapanyaghoz. A sok kézi munkát igénylő kertben — mint annyi más helyen — nagy gondot jelent a munkaerőhiány. A hamarosan kezdődő rekonstrukcióval járó nagyobb fokú gépesítés bizonyára megoldja majd ezt a gondot is. B. A. Itgy éve működne « lengyelországi Strzelce Opolskiéban ni ni új cementgyár, ahol 1976 óla egymillió tonna cementet állítottak elő. Képünkön: a gyár részlete. (Telefotó — CAF—MT%—KS) Távolról érkezett vendégek ismerkedtek a héten Kaposvárral: a mongóliai testvérváros — Darhan — küldöttsége sok ismerőssel találkozott Somogybán is. Az Ulánbátortól északra fekvő, gyorsan iparosodó Darhan és Kaposvár kapcsolata 1973 februárjában kezdődött. Az akkor aláírt megállapodás kimondja: “Darhan és Kaposvár sokoldalú kapcsolatot létesítenek és kölcsönös baráti segítséget nyújtanak egymásnak ... Teljes mértékben egyetértenek a daY- hani és a Kaposvári Húskombinát között a termelési együttműködés érdekében létrejött megállapodással és minden segítséget megadnak a megállapodásban foglaltak megvalósításához.. E szerződés adta a lehetőséget ahhoz, hogy a mongóliai város élelmiszeripari üzemének termelésirányítói Kaposváron tanulják a szakmát, a somogyi megyeszékhely húskombinátjának szakemberei pedig segítettek az új üzem építésében és üzemeltetésének megkezdésében. Üzemkezdésről érkezett a hír a hét elején Nagyatádról. A konzervgyárban megkezdő- s_dött a cukorborsó feldolgozássá, s a hét végéig húsz vagon szemet szállítottak a földekről a gyárba. Ebből a nyersanyagból összesen 40 vagon készterméket készítettek. Pénteken pedig megérkezett az első szamócaszállítmány is. Ma nem dolgoznak a borsó- cséplőgépek a földeken és szünetel a munka a gyárban is: a borsó érése ugyanis nem sürgeti a feldolgozást, mód van a hétvégi pihenő megtartására. Holnap reggel azonban 1 ismét munkába áll mind a harminc borsócséplőgép, hiszen sok termés betakarítása van még hátra: a becslések j szerint ezer vagon konverz készül az idén termett cukorborsóból. Ennek a hatalmas mennyiségnek jelentős része exportra kerül: az NDK-ba és a Szovjetunióba szállítja a , gyár, de a héten már a hazai 1 boltokba is tud küldeni az I idén termett cukorbosóból. Júniusba fordult ezen a ! héten a naptár, s — bár az időjárás nem mutatja ezt — megkezdődött a csillagászati nyár. A hűvös napok ellenére szőkülnek már a korán vetett ősziárpatáblák a megyében. A szakemberek szerint korábbi aratásra kell számítani az idén. A nyár érkezésének csalhatatlan jele a balatoni forgalom növekedése is: szerdán újabb kempingek nyitották meg kapuikat,' bár az idő nem a legkedvezőbb, egyre többen verik fel ezekben a sátrakat. A hét végén utoljára csengettek az iskolákban: befejeződött a tanítás. Bár az évzáró ünnepség és a bizonyítványosztás hátra van még, a diákok nagybetűkkel írták már föl a táblára : vakáció. Ilyenkor kialakultak már a nyári programok. Sok diák megy az idén is építőtáborba: két hét múlva nyitnak a somogyi táborok Siófokon ét ! Balatonbogláron. A fiatalok I zöldséget kapálnak, majd a gyümölcsbetakarításhan segí- j tenek: várják a diákokat az üzemek is a nyárra. Június az első félév utolsó hónapja. Az üzemekben már számolják, hogy miként alakult a terv időarányos teljesítése: a tapasztalat az, hogy kevesebb volt a termelést gátló körülmény, egyenletesebb a munka. Az üzemek munkaidőalapjába a június is beletartozik, a tanév befejezése után viszont sokan veszik ki a szabadságukat, s mennek el pihenni rövidebb-hosszabb J időre. A munkahelyről hiá- I nyoznak, a termelésen azonban nem szabad észrevenni, hogy kevesebben vannak a ; munkapadok mellett. A Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában — a munkásnőkkel történt egyeztetés alapján — az idén nyáron sem lesznek többen szabadságon, mint januárban vagy februárban. A háromműszakos üzemben ugyanis mindig ugyanennyi munkáskézre van szükség. A szabadságokkal is összefügg, hogy gyorsan növekszik az utakon a forgalom: aki teheti rövidebb, 'hosszabb kirándulásokra utazik. A gépkocsi- vezetők figyelmét nem lehet elégszer az óvatosságra felhívni. A körültekintés hiánya a héten is okozott tragédiát. Szombat vasárnap még nagyobb lesz a forgalom, szükség van tehát a nagyobb óvatosságra is. Dr. Kcrcza Imre 1 Téjből épült a ház Karám a szomszéd udvarán Mielőtt Bodor Jánost megkerestem Toponáron, elképzeltem, milyen lehet a sikeres tehéntartó gazda portája. A lakóház természetesen külsőben és értékben szerényebb, mint a gazdasági épületek. A falvakban az istálló meg a pajta — főképp az első — valamikor jóval időtál- lóbb anyagból készült, mint a családnak otthont adó ház. A jószág betonjászolból evett, vasgerendás mennyezet tartotta a padlást, és piros tégla sorakozott minden falban : ez volt az istálló. A lakóház esetleg vályogból, tömésíalLal, agyagpallóval, zsúp- vagy nádtetővel is épülhetett, s generációk váltották benne egymást. Az istálló az más. Abban volt az érték: a holnap ígérete, a bizonytalan biztonság. Mivel képet festettem magúmnak arról, amit még nem láttam, el is dobhattam, amikor rátaláltam a kapott címre. Üj, még vakolatlan ház a járda mentén: itt lakik Bója, a háztáji tej termelési ver- dor Tános, a helyi téesz tag- seny országos harmadik helyezettje. Belül, az udvarban roskadozó istálló, kissé távolabb összeeszkábált félszer a takarmány tárolására, A három tehén karámba hűsölt a gyümölcsfák árnyékában — a szomszéd udvarán, mert Bo- doréknál erre már nem maradt hely. A gazda két huszonöt literes tejeskannát mosott tisztára, s a nagy edényekből következtetni lehetett rá: sok tejet visznek a csarnokba naponta. ; — Két tehenet fejtem tavaly, és 15 600 literrel lettem harmadik az országos versenyben ... Most 43—47 litert viszek a csarnokba naponta. A munkához kelten vagyunk az asszonnyal, a kislány iskolába jár... Lényegében ezért is jöttek el Tolna megyei lakóhelyükről ide, Toponárra. Ezt már Bodornétól hallottam: a kislánynak messzire kellett volna iskolába járni, hát olyan helyre költöztek, ahol nincs ilyen gond. Mindketten fiatalok, bíztak az újrakezdés sikerében. Megvették ezt a portát, amire most már az utca felől nem lehetne ráismerni. Tavaly augusztus óta áll az új ház, amely ugyan kölcsönre épült, de a befizetéshez — és most a törlesztéshez is — a tej adta a pénzt. Áldozat? Persze, az is kell, méghozzá nem is kevés. A gazda reggel háromkor kel, takarmánykaszálással kezdi a napot... — Papírom van az útfenntartóktól, hogy kaszálhatom a füvet az árokpartokon, az utak mentén. Kell az eleség. minden szálra szükség van. ígéretet kaptam a téesztől, hogy vehetek harminc mázsa lucernaszénát. Alomszalmát korlátlan mennyiségben vásárolhatok a szövetkezettől, az idén tavasszal zabszalmát is kaptam takarmánynak ... Nemcsak Bodorék származnak Tolnából: onnan való a hétéves tehén, meg az új is, amelyiktől most már a második borjút várják. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán rendezett bemutatón vették, árverésen. Nem csalódtak. A borjakat, mert mindig bikák voltak, eladták, de ha üsző látna napvilágot, megtartanák. — Fölírásaim szerint az idén az első negyedév végén kerek ötezer liternél tartottam a tejjel, és bízom abban, hogy év végéig a három tehénnel elkerülöm a húszezer litert. A múlt hónapban például több mint 1400 litert vittem a csarnokba. Ezenkívül a háztól is elvisznek naponta öt-hat litert, az asszony meg a lány is elfogyaszt egyet... A pénz, ahogyan jött, belekerült a házba. Az épületbe meg a berendezésbe, a lakás fölszerelésébe. Napjában háromszor fej a férj. A feleség csak altkor helyettesíti, ha baleset éri a gazdát. A jószágtól nincs ünnepnap, hétvégi kirándulás, üdülés. Bodor János a téeszben a gattemál vagy a kőműveseknél dolgozik, segédmunkásként. Kötelezettség ott, elodázhatatlan feladatok » háztájiban. — Meddig lehet ezt csinálni? — Amíg bírom — nevetett a férfi. — Az asszony is segít az etetésben, itatásban. Neki még itt van a jövő évi kosztnak való hízó is az óiban ... Sok ' vesződség ez így együtt, az biztos. De hát semmiből nem lesz több, csak semmi. Volt olyan hónap, hogy tizenegy ezer forintot kaptunk tejért, s az idén még egyik hónapban sem jött be kevesebb nyolcezernél. Tavaly ügy nyolvanezer körül volt a bevétel. Befejezni a házat, rendbehozni az istállót, bővíteni a karámot — célok, amelyekhez megint pénz kell. A tej sokat segít ebben, s noha cseppfolyós halmazállapotú. szilárd alapnak számít Bodorék terveinek teljesítéséhez. Hernesz Ferenc Csemetekert az országút mentén Évente százezer dugványt szereznek b*