Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-30 / 152. szám
Aj «gyúttmüködés-szándékával Somogy és Zola vezetői tanácskoztak Áprilisban Somogy és Zala niegye országgyűlési képviselői tartottak tanácskozást Ri- nyatamásiban. A megbeszélés során a képviselők észrevételeket és ajánlásokat tettek a két szomszédos megye együttműködésének fejlesztésére, a kapcsolatok kiszélesítésére, a közös gondok együttes megoldására. Az észrevételek alapján Böhm József, a Somogy megyei Tanács elnöke és Újvári Sándor, a Zala megyei Tanács elnöke folytatott eszmecserét a tennivalókról, s ennek jegyében került sor tegnap a tanácsi vezetők zalaegerszegi megbeszélésére. Újvári Sándor ismertette Somogy és Zala együttműködésének eddigi tapasztalatait és a további lehetőségeket. Az elhangzottakhoz Böhm József és a két tanács elnökhelyettesei, titkárai, a tanácsi pártbizottságok titkárai kiegészítő javaslatokat tettek. Az elhangzottakat emlékeztető jegyzőkönyben rögzítették. Eszerint elsősorban a gazdasági élet különböző területein kialakult együttműködési és kapcsolattartási formák bővítésének fontosságával foglalkoztak. Fontosnak tartották többek között a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos feladatok, intézkedések egyeztetését. Érintették a regionális jelentőségű nagyobb fejlesztések összehangolásának szükségességét, a tervezői és a kivitelezői kapacitás és az igények egyeztetését. Szó esett a közös érdekű fejlesztések együttes megvalósításának lehetőségéről is, különös tekintettel az infrastrukturális feladatokra. Az emlékeztető hangsúlyozza továbbá a mezőgazdaság, az erdőgazdaság és . az élelmiszeripar együttműködésének fontosságát. Lehetőség van különböző kooperációk, közös vállalkozások, társulások szervezésére, amelyek lehetővé teszik a két megye adottságainak jobb kihasználását. A tárgyaláson elhangzott ajánlások kiterjednek az egészségügy, a közoktatás és a művelődésügy, a kereskedelmi és az idegenforgalmi kapcsolatok területére is, valamint a tanácsi munka korszerűsítésével és egyszerűsítésével ösz- szefüggő kérdésekre. A tanácskozás részvevői Zalaegerszegen megtekintették a megyeszékhely néhány nevezetességét, majd Nagykanizsára látogattak, ahol Gál Róbert, a városi pártbizottság első titkára és Szőke János, a városi tanács általános elnök- helyettese tájékoztatta őket várospolitikai tevékenységükről. SZOLGÁLTATÁS VAGY ÉPÍTKEZÉS? E9őr@ keli nézni Elsősorban mi egy költség- vetési üzem feladata? A változó körülmények között milyen a kapcsolata a tanáccsal, a végrehajtó bizottsággal? Nem egyszerű ennek eldöntése. A gyakorlatban tapasztalható bizonytalanságokat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kérdés megválaszolására a Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán készült egy tanulmány. Ennek témája: Barcs nagyközség tanácsa költségvetési üzemének továbbfejlesztési lehetőségei. Majdnem természetes az, hogy egy üzem vezetője arra törekszik : lehetőleg nagyobb jelentőségű és gazdaságilag is jobb eredményt hozó munkákat csináljon. Csakhogy ez a költségvetési üzemek esetében fölveti: , mi az elöbbrevaló. a hasznot hozó megbízatások teljesítése, vagy a kommunális szolgáltatások elvégzése? E szervezetek ugyanis nagyfokú rugalmassággal dolgozhatnak, de munkájukban mindenképpen jelentős szempont az, hogy a település érdekeit, fejlesztését közvetlenül szolgálják. Erre törekedtek a jogalkotók is a költségvetési üzemek szervezésének idején, bár az első szabályozások csupán a közterületek tisztán tartását és a szemétszállítást, parkok létesítését és gondozását bízták ezekre a szervezetekre. Évek során Barcson is egyre inkább éreztette hatását az általánosan tapasztalható egyoldalúság: a költségvetési üzemek elsősorban az anyagi hasznot hozó feladatok teljesítésére figyeltek. Ez pedig helytelen abban az esetben, ha a kommunális szolgáltatás rovására történik, vagy éppen ahnak visszaesését okozza. A Dráva parti nagyközségben 1968-ban hozták létre a költségvetési üzemet. Akkor 203 dolgozója volt, ma a létdinamikusan fejlődött, a szolgáltatás értéke öt év alatt 400 ezer forintról 6 és fél millióra emelkedett. Munkájuk sokrétű és bonyolult volt, ezért — egyebek mellett — 1975 őszén elkészítették az üzem ügyvitel-gépesítési szabályzatát. Az üzem termelési értéke ma már megközelíti a 40 millió forintot, s ezt öt részleg »-hozza«: a kommunális, az építőipari, a kavicsüzem, a szállítási tevékenység és a tmk-műhely. Mi hát akkor a probléma? A nagy értékű munkákra való törekvés, azaz: az eredményesség »favorizálása« a hasznot nem hozó kommunális szolgáltatás rovására. Márpedig a nagyközség fejlődését figyelve, a jövőben minden bizonnyal nőnek az igények az újabb és újabb szolgáltatások iránt. Ez az igény érinti az üzem által jelenleg ellátott feladatkörök egymáshoz való ai'ányát: meghatározó lesz a kommunális szolgáltatás. Várható az is. hogy a feladatkörök bővülése az eddigieknél mindenképpen nagyobb fokú gépesítettséget igényel. A zöld- területi gazdálkodás, a parképítő tevékenység, a vegyszeres permetezés, a kertészeti munkák, a növényvédelem és a többi feladat növekedése alapján nagyobb lesz a kommunális részleg előtt álló követelmény. Mindebből természetesen nem következik az, hogy a költségvetési üzem »oda sem figyel« a kommunális szolgáltatásokra. Hiszen, ha valaki elmegy Barcsra, s alaposan körülnéz, pontos képet kaphat arról: mennyit dolgoznak a nagyközség szépítése, fejlesztése érdekében. S nemcsak Barcson, hanem a vonzás- körzetében is. Ez azonban újabb gondokat okoz. Nincs tisztázva, hogy — a költség- vetési üzem szempontjából — szám eléri a 400-at. Az lüzem i mi tekinthető vonzáskörzet Színek a képernyőn A korszerű színes televízió- rendszerek kifejlesztéséig viszonylag sok idő telt el; számos állomáson ment át a fejlődés. Talán kevesen tudják, hogy az első szabadalmi bejelentés a színes televízióra vonatkozóan még 1902-ből származik, melyet később azután nem valósítottak meg. Színes tv-műsort először 1934-ben az Egyesült Államokban, majd néhány évvel később Japánban sugároztak. Európában 1960-ban kezdték el a ki őrleti adásokat a Szovjetunióban, majd Angliában, Franciaországban, az NSZK-ban, Svédországban és Hollandiában. Az USA-ban és Japánban az NTSC-. Európában a francia SECAM- és a nyugatnémet PAL-rendszere’ret alkalmazzak (nálunk a francia—szovjet SECAM 111-at). A francia csupán a színinformáció közvetítési módjában tér el az amerikai, illetve a német rendszertől. A szovjet televízió adásait a Szovjetunió lakosságának mintegy háromnegyede tudja fogni, csaknem 60 millió állampolgárnak van televíziókészüléke. Másfél év óta már a szovjet lelevíziótulajdonosok 70 százaléka színes változat - ban is veheti a központi adást, ami nagy szó, figyelembe véve az ország hatalmas kiterjedését. A moszkvai televízió központi műsorait a szovjet állam különböző vidékeire összesen 63 ezer kilométeres mikrohullámú lánc továbbítja. s ezenkívül híradástechnikai műholdak is részt vesznek a közvetítésben. nek. Kínálkozik azonban megoldás : a munkamegosztás, mégpedig a költségvetési üzem és a tájegység községi tanácsainak »házi brigádjai« között, akár megállapodások alapján. Térjünk vissza még egyszer a kommunális szolgáltatásra, amit akár úgy is megfogalmazhatnánk: a tanács megrendeléseire. Természetesen nem a mindennapi operatív beavatkozásról van szó. Az azonban bizonyos, hogy a tanácsoké ,a közvetlen irányítás joga. Ezt sem egyszerű megoldani. Például Barcson a szolgáltatások felügyeletét — a nagyfokú vándorlás miatt — az utóbbi években már a hetedik szakigazgatási dolgozó látja el. Nem rontja ez a munka színvonalát? A tanács és az üzem közötti kapcsolatrendszer normalizálása, a céloknak megfelelő alakulása hozhat változást. S hogy ezt mennyire komolyan veszik a nagyközségben, arra bizonyíték: a tudatos együttműködés megteremtése érdekében egyetemről hívtak előadót, hogy a tanácsi apparátus és a költségvetési üzem vezetői, dolgozói előtt megvilágítsa a helyes kapcsolatok kialakításának szükségességét. M. A. Jégverés után is jó termés. Aratás iparszerűen A nádudvari iparszerű termelési rendszer (KITE) somogyi taggazdaságaiban csaknem tízezer hektárnyi gabona vár learatásra. A 43 rendszer- gép máig mindenütt végzett az őszi árpa betakarításával. Várhatóan még a kenyérgabona aratásának kezdetéig megérkezik három lengyel óriás kombájn is, így a hét végére már teljes erővel megindulhat a munka. A jégverés után is túlteljesíti 39 mázsás bűzatervét a somogysziii tsz. Igaz, a jég előtti ötvenmázsás remények szertefoszlottak csakúgy, mint az az elképzelés, hogy őszi árpából 64 vagonnyi kerül a magtárakba. Az idén hasznosítható tavalyi tapasztalatok közül a gazdaság elnöke elsőként emit lette a szárítást. »Túl kockázatos kivárni, hogy a gabona lábon érje el a kívánt száradási fokot, ezért az idén néhány nappal előbb — már a jövő hét elején — megkezdjük a búza vágását. A nagyobb biztonságért vállaljuk a száritás többletköltségét.« A kutasi tsz-ben már ezen a héten megkezdik az 1075 hektárnyi búza aratását. Hat gépük előreláthatólag 20 nap alatt végzi el a munkát. 37 és fél mázsás hektáronkénti tervüket biztosan teljesítik, így gondot már csak a termés tárolása okoz. Tetemes szállítási költséget jelent a szétszórtan fekvő tíz kisebb tárolóba eljuttatni a szemet. Megoldást csak az a kétszáz vagonos terménytároló jelent majd, melynek átadását a kukoricabetakarítás kezdetére tervezik. Somogysárdon már a tavasz- szal elkészült az a négy öt- venvagonos »óriás fazék«, amely orvosolta a kutasához hasonló gondokat. A szem most emberi kéz érintése nélkül kerül a határból a vagonokba. Az 1700 hektárt 10 kombájn aratja majd le a sárdi határban. Ilyen méreteknél különös hangsúlyt kap a munka minősége, ezért tűztek ki célprémiumot a kombájno- sok és a szállítójárművek vezetőinek. A szigorú feltételek elejét veszik a »rohammunkának«. Folyamatosan mérik a szemveszteséget, és ha például egy »gyorshajtó« kombájnt» két százalék fölötti veszteséggel arat, 10 vagonnal is levonnak mennyiségi teljesítményéből. A tavalyi aratáskor az atka írészgondok okozták a legtöbb fejfájást, így ebből okulva az idén tavasszal jó néhány tartalék alkatrészt is beszereztek. Ha a gépek bírják az erőpróbát, naponta 38 vagon szám kerül a tárolókba Somogysárdon, Az igali tsz területének 80 százaleKUt érte jég az elmúlt hetekben. 30 hektáron olyan súlyos volt a kár, hogy a mar sárguló kalászost ki kellett szántani. A tervezett 40 mázsa helyett így csak 33 mázsás hektáronkénti terméssel számolnak. Tegnap, azaz Péter—Pál napján már megkezdték a búza aratását is. Különösen jól megszervezték a szállítást: egyidőben 660 mázsa szemet tudnak megmozgatni. Az igali gazdaság vezetői az elmúlt hetekben simára gyaluitatták a gabonatáblákhoz vezető foldutakat. »Kcr volna az ötkilónként Icbillenő mázsákért. Pótkocsijaink útját nem fogja búzacsík jelezni.« A megye gazdaságainak legtöbbjében mindössze húszegynéhány ember arat. A korszerű technika tehat megköny- nyítette a fizikai munkát, bonyolultabbá tette viszont a munka szervezését, irányítását. Ez derült ki a KITE kedden tartott szakirányítói értekezletén. A legtöbb szó a fajta kérdésről, az ősszel vetésre kerülő magokról esett. Tóth Mátyás, a KITE ágazatvezető- je elmondta, hogy néhány, nálunk még széles körben használt fajta fölött eljárt az idő. Ezekkel a »30-asokkal« már aligha lehet elérni a rendszer 1980-ra tervezett 44 mázsás termésátlagát. Még kevésbé a Világszínvonalat, amely mit jóval 50 mázsa felelt jár. Hogy ezt elérjük, núeioob olyan fajták termelését kell elterjeszteni, mint a GK Szeged, mely a kísérleti parcellákon 100(1) mázsa feletti termést adott. Ennek persze előfeltétele az egységes technológia alapján termeit vetőmag. E cél érde- kéoen szervezi meg a KITE a jövő év elejétől vetőmag termelési rendszerét. Örömmel fogadták a taggazdaságok képviselői azt a hírt. miszerint végre eldőlt, hogy a Claas 105 lesz a KITE rendszergépe. Már jövőre 150 érkezik ebből a típusból. Elmondták még, hogy területük 20 százalékán erősen megdőlt a gabona, és ez a kombájno- soktól több ügyességet és gondosságot kíván. Az egyik somogysziii szakember megjegyezte, hogy a tv, a rádió és a sajtó az idén is megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott az aratást elsőként megkezdő gazdaságokkal. ~Aem bizonyos, hogy a népgazdaság szempontjából is az a tsz lesz a legeredményesebb, aki elsőként fejezi be a munkát. Jó volna, ha a tanácsi szakirányítók sem mindig csak azt kérdeznék: menynyi van még vissza?« A tanácskozáson a KITE rögtönzött felmérést végzett arról, hogy a legutóbbi határszemlék milyen terméssel biztatnak. A becslések átlaga 38.1 mázsa hektáronként. A legjobb termésre — 45 mázsára — Kisgyalánban és Ráksiban számítanak. Biró Ferenc Két rádióújdonság a Videotonból Kísérlet egy csurgói utcában Az úttal épített járda Ha keskeny az utad, told meg egy — járdával. Valahogy így alakították át Csurgón az ismert közmondást. Az ötlet viszont nagyon messziről származik: az NSZK-ban »találták ki«. Csurgón a Hársfa utcát — amióta elkészült az új út — sokan megnézték, s aki látta, a fejéhez kapott: »olyan egyszerű, nem is tudom, nekünk miért nem jutott eszünkbe.« Ebben a 330 méter hosszú utcában nem volt sem út, sem járda, sem vízelvezető árok. Mindezt együtt kellett — lehetőleg olcsón — megcsinálni. A csurgóiaknak összesen 580 ezer forintjukba került. Hogyan? — A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán javasolták, hogy próbáljuk ki ezt az új módszert — mondta Eüzes József, a nagyközségi tanács csoportvezetője. — Lényege az, hogy megépítünk egy három méter széles utat. Ez arra elég, hogy egy kocsi végigmenjen rajta, de előzni már nem lehet. Igaz, ezekben az utcákban a célforgalom a jellemző: átmenő forgalom nincs is. Az út mellett közvet'enül 'megépítettük a járdát. Ez négy sor, negyvenszer negyven centiméter széles betonlapból áll. Az úttesttel találkozó sort így kicsit ferdén raktuk le, s ez alkalmas arra, hogy esők idején elvezesse a csapadékvizet. A gépkocsik pedig — ha éppen kerülni akarnak valamit — átmenetileg ezt is igénybe vehetik. 1 Az utcában, a házak előtt körülbelül két méter széles zöld sávnak is maradt hely, ahova díszcserjét ültettek és pázsitmagot vetettek. A csurgói Hársfa utca így tett szert »hírnévre-“ : a szakemberek jönnek megnézni, hogy milyen is az a Bolkó— Müller-féle mintaút? Ezt a megoldást csak ott lehet alkalmazni, ahol nincs sem járda, sem árok az utcán, és a forgalom sem túlságosan nagy. Csurgón is nagy szükség van arra, hogy minél előbb szilárd burkolatot kapjanak az utak. A nagyközség utcáinak hossza összesen 30 kilométer. Ebből 9,5 kilométer a kiépített. Az arány nem mondható jónak, pedig a néhány évvel ezelőttihez képest nagyon sok a javulás. A jelenlegi helyzet értékelésénél mindig megemlítik, hogy nemrégen jószerével csak a főút volt szilárd burkolatú. A változás mögött sokirányú szervező munka rejlik. A fontossági sorrendnek megfelelően a megyei tanács anyagi támogatásával és a nagyközség lakóinak, üzemeinek segítségévéi építik szilárd burkolatúra az utcákat. Csurgón nagy segítséget jelent az, hogy viszonylag közel van a Kavicsbánya Vállalat gyékényesi üzeme. Itt térítés nélkül adják a másutt föl nem használható, meddő homokos kavicsot. A tanácsnak csak a fuvarköltséget kell fizetnie, de esetenként a csurgói vállalatok és a tsz is segítenek. Ez a meçldô homokos kavics viszont kitűnően megfelel a viszonylag kis forgalmú utcákban az út alapjának. — Jól elkészítve sokat kibír ez az alap — mondta Pápa Imre, a nagyközségi tanács elnöke. — A Berzence és Nagyatád közötti út tíz éve ugyanilyen alappal épült. Az alapra azután 8 centiméter vastag kavicsaszfalt és 4 centi finomaszfalt kerül. Az út három méter széles: egy jármű könnyen elfér rajta. Ezeknek az utcáknak egy része olyan, hogy szélesebb utat I nem is lehetne építeni. Ezek a csökkentett paraméterű utak közös erőforrásból valósulnak meg. A megyei tanács támogatását és a tanács pénzét a lakosság egészíti ki társadalmi munkával, anyagi hozzájárulásával. Az, hogy az úttal egybeépítve elkészül-e a vízlevezetésre és előzésre is alkalmas járda, a döntéstől függ: ahol a fel tetelek adottak, erdemes megcsinálni. Or. K. I. A Videoton központi gyárában megkezdték a Capri típusú sztereo táskarádió és a Badacsony típusú, modern vonalú, kis URH-s asztali rádió sorozatgyártását. Ez utóbbinak Balatonfiired és Csopak néven óra nélküli változata is lesz. Mind a négy újdo,naág hamarosan kapható az üzletekben. Jogsegélyszolgálatot szervez az SZMT Somogybán csaknem negyven vállalatnál működik a szakszervezeti jogsegélyszolgálat. Munkatársai jogi tanácsokat adnak a dolgozóknak, esetenként pedig képviseletüket is ellátják. A megyében százra tehető azoknak a kis vállalatoknak. telepeknek, üzemeknek és szövetkezeteknek a száma, amelyeknél — éppen a kevés dolgozó miatt — nem szervezték meg a jogsegélyszolgálatot. Sok olyan nyugdíjas szakszervezeti tag is él a megyében, aki ügyesbajos dolgainak intézésére nem tud kitől tanácsot kérni. Ezért döntött úgy a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa, hogy hetenként — hétfőn délután 16—19 és pénteken 13—16 óra között — jogi tanácsadó szolgálatot szervez részükre. Első alkalommal június 11-én fogadja az érdeklődőket a jogsegélyszolgálat.
