Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

ê Népfrontmunka Siófokon Érzi az egész város Szabatos beszámolót tart­hatlak a kezükben a napok­ban a Hazafias Népfront me­gyei elnökségének tagjai. A siófoki városi népfrontbizott­ság újjáválasztása óta végzett munkáról volt szó ebben, s — ismerve a Balaton-parti város különleges helyzetét — mind­járt kitűnt, hogy a testület alkalmazkodott Siófok sajátos­ságaihoz, a helyi társadalom- politikai követelményekhez. »A városszeretetet tükrözik a testületi üléseket jellemző szenvedélyes viták, a nagy aktivitás« — olvasható a dr. Böjti Béla városi elnök és Csizmadia József titkár által j készített beszámolóban. A népfrontbizottság tagjai — érdeklődési körüknek, szak­mai végzettségüknek megtele- 1 lóén — munkacsoportokban dolgoznak. Jelenleg nyolc ilyen testület van; az idegen- forgalommal, a pedagógiai problémákkal, a honismereti munkával, a környezetvéde­lemmel, a nô-, a müveiödés- és az egészségpolitikával, a vá­ros-, illetve a gazdaságpoliti­kával foglalkoznak. A tartal­mi munka színvonalának eme­lése érdekében úgy döntöttek, hogy a munkacsoportok lét­száma minél magasabb le­gyen. Így valósult meg, hogy a különböző bizottságokban ma már csaknem 380 aktíva tevékenykedik éves munkater­vek alapján. Külön meg kell említeni a honismereti klubot, mely a múlt év októberében alakult. Máris figyelemre méltó ered­el lengyel példa Kétszáz ! csökkent munkaképességű sorsa Sok ember él az országban, megyénkben, aki megrokkant a munkában. Erejük teljében lévő emberek volnának, ha a sajnálatos baleset során nem csonkult volna meg valame­lyik végtagjuk, nem váltak volna csökkent munkaképessé­gű ékké. Egy részük kisegítő munkát vállalt alacsonyabb keresetért, más részük otthon tengeti az életét. Keserű ke­nyér a társadalom csökkent értékű tagjaként létezni. Fel­karolásuk, munkaerejük, em­beri értékeik rehabililása több szempontból is fontos. Első­sorban humánus feladat és kötelesség. A szocialista tár­sadalom az egyenlő esélyek társadalma, még akkor is, ha egyéni tragédiák csorbítják ezt az esélyt. Másfelől lelkiis­meretes, hozzáértő munkájuk­ra a társadalomnak is égető szüksége volna. Csak meg kell találni a foglalkoztatás meg­felelő területét. E rehabilitációra tettek kí­sérletet a megyei tanács ipa­ri osztályával közösen a nagy­atádi járásban. S mint a kö­vetkezőkben látjuk, ez egyál­talán nem könnyű. Orosz László ipari 06ztály- vezetői-helyettes : — A szakirodalomban ol­vastunk egy érdekes lengyel kezdeményezésről. Ott a csök­kent munkaképességűeket be­vonták a lakossági szolgálta­tásba, Cipésznek, szabónak, s egyéb', ma már a lengyeleknél is hiányszakmának számító személyes' szolgáltatásba. Ek­kor fordultunk a nagyatádiak­hoz: nézzék meg, mit lehet tenni. Nagyatádon meglehetősen kevés a szolgáltató kisiparo­sok száma. Több kezdeménye­zés is indult már, hogy az asz­talosok, villanyszerelők, cipé­szek számát, s így a szolgál­tatás színvonalát is emeljék a településen. Az ipari osztály kezdeményezése egybevágott e törek vések keL — A járási hivatal egész­ségügyi osztályának adatai alapján és más forrásokból a műszaki osztállyal közösen vé­geztük a felmérést — mond­ja Antal Vilmos, KIOSZ kör­zeti titkár. — Segített a vá­rosi termelés- és ellátásfel- ügyéleti osztály is. Több mint 200 csökkent munkaképessé­gűt találtunk Nagyatádon és a régi járás területének tele­pülésein. Kisebb hányaduk rendszeresen dolgozik, portás vagy éjjeliőr. — A fölmérés során azt is vizsgálták, hogyan lehetne be­vonni őket a szolgáltatásba. Mit tapasztaltak? — Sajnos. tapasztalataink kedvezőtlenek. Ezek az embe­rek szinte mind szakképzetle­nek. Segéd- és betanított munkásként érte őket baleset, sújtotta betegség. Hogy jó szolgáltató kisiparossá válja­nak, gondoskodni kell szakmai képzésükről. Itt viszont ipar­jogilag nagy a bizonytalanság. Továbbképzésükhöz egysze­rűen nem találtunk megfele­lő alapot. Ha néhány hóna­pos intézményes képzésre ke­rülne sor, átmenetileg csök­kenne a fizetésük. Ki fizesse a különbséget? Szakmai kép­zésük alkalmazottként is na­gyon nehéznek látszik. A ná­lunk dolgozó szolgáltató ipa­rosok zömmel idős emberek, s aligha vállalják alkalmazott tartását, még átmenetileg sem. Maradnak a vállalatok, szö­vetkezetek. A dolog itt is bo­nyolult, hiszen a vállalatok erőteljesen a gazdaságosságra törekednek a munkaerő kir használásában is. Jelenleg te­hát , tudnánk, mit tegyünk, s nagyon is szükség volna rá. Csak éppen az nem világos, hogyan ? Pedig megoldásra Rz.ükség voLna. Nemcsak a 200 nagyatá­di csökkent munkaképességű, hanem a többiek érdekében is. Cs. T. menyekről' adhatnak számot Munkájukat "segíti« az, hogy Siófok a várossá nyíl vánitás 10. évfordulójára készül. Az évtizedes fejlődés bemutatásá­ra a honismereti klub elisme­résre méltó ' szorgalommal gazdag kiállítási anyagot gyűj­tött. Érdemes a beszámolóból idézni, mert munkamódszer­nek ajánlható a helyi nép- frontbizottságoknak ; »Elértük, hogy a testületi ülésen nemcsak vitatlcoznak, hanem állást is foglalnak. Ezt a városi tanácsnak és vala­mennyi társszervnek megkül­dik. Az a célunk, hogy minden elnökségi és bizottsági tag ér­telmét lassa a testületi mun­kának. A fontosságukra való tekintettel továbbra is segít­jük az üdülőhelyi jellegű vá­rospolitikai feladatok megol­dását.« Említsünk meg egy mód­szert. Megbeszélésre hívtak össze minden olyan embert, aki részt vesz a fizetővendég­szolgálatban. Konzultációt ren­deztek a vendéglátós kultu­rált körülményeiről. Össze­hívták a város nyugdíjasait: működjenek közre Siófok köz­területeinek, parkjainak meg­óvásában, a zavartalan ide­genforgalommal ellentétes je­lenségek felszámolásában. A népfront helyi .bizottságának ilyen irányú törekvéseit nyil­ván az egész város érzi. Az idegenforgalom tervsze­rű fejlesztése révén jelentősen megváltozott a városban a la­kosság foglalkozásbeli össze­tétele. Egyre többen dolgoznak a kereskedelemen és a szol­gáltatásban, ugyanakkor csök­kent a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottak száma. Mivel emelkedett a bejárók száma, a munkabizottságokban növel­ték a munkásaktivák arányát. Siófokon a városi bizottság szervezi a társadalmi munkát. A tavaszi hónapokban a ta­nács és a népfront közös fel­hívással fordult a lakosság­hoz: minden napilapot járató siófokihoz eljutott a kérés, hogy működjön közre a város tisztán tartásában, a kulturált vendégfogadás biztosításában. A környezetvédelem fontos feladat Siófokon. Nem annyi­ra a Balaton vízének óvásá­ról van szó, inkább a kultu­ráltság megteremtése a cél. A környezetvédelmi munkabi­zottság egy város környéki parkerdő létrehozásának lehe­tőségeit taglalja. A környe­zetvédelmi munka sajátossá­gairól Törekipusztán például négy előadást szerveztek, hogy megg3’orsítsák a helyes kör­nyezetvédelmi szemlélet kiala­kítását. A jó munka alapjainak megteremtése, az igényesség jellemzi a siófoki városi bi­zottság munkáját. A magas mérce alapján kerülhetett a beszámolóba ilyen mondat: »Ezután még jobban figyelem­mel kísérjük a tanácstagok munkáját, s ha szükséges, ja­vaslatot teszünk a visszahívás­ra is«. Mészáros Attila Lakótársak Történet a jövőből? N apokig feszültségben élt. özv. Belekötössy Hu- góné. De még így sem sikerült a hatóságoknál kijár­nia, hogy kössék rá a 220 vol­tot a szomszédja kilincsére. Ezért elhatározta, hogy a gyű­lésen majd mindent kitálal. Bí­zott abban, hogy kifüslölheti az egész házat. A lakók unatkozva várták a nagy napot. Bizalmiválasztás lesz a B lépcsőházban. Vissza­húzódó Ödön, az első emele­ten élő városi közéleti szemé­lyiség persze már jó előre ki­jelentette, hogy ö mindent vál­lal, kivéve a megtisztelő meg­bízatást. Így senki sem tudott tippelni, hogy az önjelöltek közül ki nyeri meg a többség rosszindulatát. A helyzetet bonyolította az a közismert tény, hogy Kar­dosáé Amália hűséges férjét elcsábította a szemközti la­kásban praxist folytató Ri­maszombati Eleonóra. Ezért belvillongás tört ki, amelynek során Kardosék Ubulka névre hallgató gyermeke kismotorral behajtott a csukott ajtón ke­resztül Nórikához. Krokodil Jenő, a mindenki­hez kedves agglegény nyugtat­gatta a lakók kedélyeit egy-egy lépcsőházi találkozáskor. Tud- tukra adta: ő kívülhelyezi ma­gát az egészen, és nem szeret­né, ha bárki ráadná a voksát, mert nem kedveli a rendcsi­náló szerepkört. Különösen amióta tíz éOet töltött fegy- házban, mert korábbi lakhe­lyén agyonverte a fapapucsoso- kat. Al Boston padlástérbeépités- tulajdonos, a házban lakó kül­földi menekült csak a kezét és a magyart tördelve ballagott el időnként az ajtók előtt. Min­denki megbízott benne, ó nem köp a levesükbe. Csak Bele- kötössyné nem szerette a csön­des embert. Föl akarta jelente­ni. Mr. Boston szerényen le­beszélte erről egy alkalommal, amikor a sötét lépcsöházban véletlenül a villanykapcsoló helyett az özvegy gégéjét nyomta meg. Krokodil úr, aki­nek szellemessége nem ismert határt, versikéket is költött az esetről. Udvariasságból min­denki mosolygott, amikor elő­adta ezeket, különösen azért volt osztatlan a lelkesedés, mert Krokodil lakótárs általá­ban disznóölő késsel a kezé­ben ereszkedett le hozzájuk egy kis csevegésre. Elérkezett a gyűlés napja. Nagy zsibongás töltötte be a lépcsöházat. Ez akkgr hágott a tetőpontra, amikor Eleonóra visítva rohant vissza az ajtajá­hoz, mert fekete füst bodoro­don elő alóla. Kardosné meg­nyugtatta: ne ijedezzep, nem ég oda a paprikás csirke; való­színű, hogy csak a pajkos Ubul szökött be hozzá indián tábor­tüzet rakni a parkettából. Boston és Belekötössyné egy­mást figyelték a szemük sar­kából. Az éltes hölgy pongyo­lája alatt valami gyanúsan du- dorodott. A férfi gyorstüzelő Á szelők szárnyán A kölcsönző vállalat fióküzleteiben — ter­mészetesen a Balaton partján működökben — -mondják, hogy az utóbbi években nagyon meg­nőtt az érdeklődés a vitorláshajók iránt. Ezek közül is elsősorban azokat keresik, amelyek kajütjében — bármelyik kikötőben megpihen­ve __ el lehet tölteni a szabadságot. Az igé­n yeket már korábban sem tudták kielégíteni, ezért határozott úgy a Balatonlellei Vegyes­ipari Szövetkezet, hogy — sokévi tapasztalatai­kat kamatoztatva —- új típusú vitorlás hajót építenek. A terveket a balatonfüredi hajógyárban ké­szítették el. A kajütös hajóban négy fekhelyet lehet kényelmesen elhelyezni. A hajótest mű­anyagból, üvegvázas poliészterből készül. A szövetkezetben már elhatározták-: ebben az évben két ilyen kis méretű jachtot készítenek, e ezeket kölcsönözni fogják. Ha az igények úgy kívánják, a jövőben évente 10—15-öt gyártanak. A kölcsönzés kapcsán kell^ megemlítenünk a korszerűsített széllovast is. Sokan ismerik már ezt a kecses, lovasától nagy ügyességet kívánó, a Balatonon csak a közelmúltban meg­jelent sporteszközt. Fejlesztet­ték a korábbi típust. Az új szél­lovas jóval könnyebb, teste áramvonalasabb, s az ára is olcsóbb lesz. Az új vitorlások mellett eb­ben az évben már öt széllo­vast is lehet majd kölcsönözni. A szövetkezetnél dolgozó fia­talemberek időnként bemuta­tókat rendeznek a Balatonon. Mint hírlik, az ügyesebb kez­dők akár fél óra alatt is "be­törhetik« a szél hajtotta, kar­csú alakú, gyorsan sikló szél­lovast. A szövetkezet szakem­berei elviszik új terméküket a pécsi ipari vásárra is. Elítélték az ügyésznő támadóját Emberölési kísérletért a vádlottak padján A múlt év decemberében egy különös bűncselekmény bolygatta fel a közvéleményt Nagyatád környékén. Egy is­meretlen — a tettes kilétét akkor még homály fedte — betört a Nagyatádi Járásbíró­ság épületébe, az ügyésznőt pedig, aki öt tetten érte, bal­tával súlyosan megsebesítette. Találgatások, mendemondák keltek szájra, a rendőrség pe­dig nagy apparátussal kezdte meg a nyomozást. Több száz embert hallgattak ki, több gyanúsítottnak kellett alibit igazolnia: hol tartózkodott, mit csinált december 28-án est« 9 és 10 óra között? A járásban egyébként ak­kortájt több hasonló jellegű betörés volt, és a nyomozást vezetők arra gyanakodtak, hogy valamennyit ugyanaz kö­vette el. Végül egyhóna­pos nyomozás után kézre ke­rült a tettes, a 25 éves Nézics János ács. a Baranya megyei Építőipari Vállalat szigetvári kirendeltségének dolgozója, aki egyébként Ber/.encén la­kott. Nézics már szerepelt a gyanúsítottak listáján. A Szi­fegyvert sejtett a lepelben, és észrevétlenül oldalazni kezdett egy oszlop mögé. Krokodil Jenő ezúttal kés nélkül jelent meg, de ki tudja mit dugott a zakóujjába. A szomszédos lépcsöházbeli lakóelnök megnyitotta a vitát. Ezért senki sem szólt. Csak amikor hang hiányában felosz­latták a gyűlést, akkor kezd- dődött el a disputa. Az özvegy megigazította a dereka köré csavart törülközőt. Boston úr kesergett, hogy nem azonos a fojtogatóval. Kroko­dil lakótárs egy szál kolbászt húzott ki a zakójából, és elme­sélt készülő regényéből egy börtönanekdotát. Mindenki ki- békült, mert még arra is rá­jöttek, hogy Kardos az erkölcs- védö liga nevében járt el Nó- rikánál, bizonyos alaptalan bejelentés ügyében. Egyedül Belekötössyné dü­höngött. Alattomosan elhint:tt pletykái dacára rájöttek a há­ziak: itt is mindenki ember. Igaz, a felismerésig eltelt né­hány év, de hát senki sem tud­hatja ebben a holnapi (?) vi­lágban .... Lulhár rélcr getvári Rendőrkapitányság ot­tani betörések elkövetésével is gyanúsította. Azután a házku­tatás során előkerültek azok a bizonyítékok, amelyek arra utaltak: ő követte el a nagy­atádi betörést is. És a fiatal­ember nem tagadott. Vajon milyen indítéktól hajtva követte el a betörése­ket, mi volt az, ami még' ak­kor is arra ösztönözte, hogy bűncselekmények elkövetésé­vel szerezzen pénzt, amikor már tudta, hogy a rendőrség emberölési kísérlet miatt is keresi ? A vizsgálat és a bíró­sági tárgyalás során ezekre is fény derült. Nézics tisztességesen dolgo­zott, ám ahogy ő maga mond­ta. azt a pénzt, amelyet mun­kával keresett, csak mellékjö­vedelemnek tekintette. Nem volt elég a számára. Szenve­délyes kártyás volt, nem kis tétben játszott, így előfordult, hogy egy-egy éjszaka jó pár százastól, sót ötszázastól sza­badították meg játékostársai. Sok pénzre volt szüksége ah­hoz, hogy megszokott életvite­lén ne kelljen változtatni. A bűncselekmény-sorozatot októberben kezdte Szigetvá­ron. A Kertvendégiőbe tört be, és pénzt lopott. A követ­kező betörésre már »jobban« felkészült. Éjszakai útjain nappali munkaeszköze, a bal­ta is vele volt. Ezzel törte fel a pénzeskazettákat, szekrénye­ket, ajtókat. December 12-én a kaposvári Hírlap presszóba tört be, majd ezen az éjsza­kán a Park vendéglőbe is be­jutott, ahonnan külföldi ita­lokat, cigarettákat vitt magá­val. Azután Csurgón a Volán forgalmi irodája következett: betétkönyvek, készpénz, szá­mológép volt a zsákmánya. Csurgón a Csokonai étterem­be is betört, és összesen több mint 7000 forint értékű hol­mival távozott. December 28-án Nagyatádon követte el legsúlyosabb cselekményét. Nézics régebben járt már a járásbíróságon, iiletékbélye- get vásárolt, tudta, hol tart­ják a pénzt, a bélyegeket. Ennél a betörésénél a pénz­szerzésen kívül még egy má­sik motívum is szerepel: úgy gondolta, egyszer méltányta­lanság érte a hatóság részéről. Ezért, most elégtételt vesz az­zal, hogy betör az épületbe. A villámhárítón mászott fel az emeletre, majd bejutott abba' a helyiségbe, ahol a pénzt, a bélyegeket tartották. Felfe­szítve a lemezkazettát, meg­szerezte amit akart, sőt még egy más ügyben bűnjelként szolgáló fényképezőgépet is magával vitt. Éppen távozni készült, amikor csapódott a bejárati ajtó. hazaérkezett az épületben lakó ügyésznő. Az ügyésznő fölfedezte a nyitott irodaajtót, odaszólt, és ekkor ugrott elő Nézics, bal­tával a kezében^ A folyosón több kisebb ütést mért az ügyésznóre, majd az irodába lökte, és itt baltával olyan súlyosan bántalmazta, hogy az ügyésznő elveszítette esz­méletét. Mire magához tért, Nézics már elmenekült, nem törődve cselekményének kö­vetkezményével, azzal sem, hogy ütései esetleg megölték áldozatát. A súlyosan sérült ügyésznö ekkor értesített^ a rendőrséget, és telefonált a mentőknek. Mint később kide­rült, az ütések közül az egyik életveszélyes volt. Nézics ez­után további bűncselekménye­ket követett el. Szigetváron, Dombóváron hajtott végre be­töréseket. Az orvosszakértói vizsgálat­nál kiderült, hogy a fiatalem­ber kóros lelki alkatú pszi­chopata. Nem gyengeelméjű, pontosan föl tudta mérni cse­lekménye súlyát, következmé­nyeit. Egyéniségére jellemző, hogy az ítélet - kihirdetése után azt mondta a bíróság el­nökének: úgy érzi, a szabad életben nincs biztonságban, ezért súlyosbítsák a bünteté­sét. Nézics ügyét a Pécsi megyei Bíróság dr. Temesi Imre ta­nácsa tárgyalta a Kaposvári megyei Bíróság épületében. A fiatalembert egyrendbeli, nye­reségvágyból elkövetett em­berölési kísérlet bűntette és más bűncselekmények miatt 17 évi, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, in évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. valamint 10 ezer forint értékben vagyonelkob­zást rendelt el. Kötelezte to­vábbá a bűncselekmények so­rán okozott kár megtérítésére. Az ítéletet az ügyész tudomá­sul vette, a védő enyhítésért fellebbezett. Dán Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom