Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-25 / 148. szám
Bőséges választék az üzletekben Javultak a vendégfogadás és -ellátás feltételei a Balatonnál A Belkereskedelmi Minisztérium — a tavalyi tapasztalatok, a gyakori panaszok alapján — a fővároson kívül elsősorban a Balatonnál rendelte el, hogy különös gonddal készüljenek a vendégek fogadására és ellátására úgy, hogy az idegenforgalom előnyei, haszna a helyi lakosság ellátásában is érezhető legyen. A tóparttól ötkilométeres sávban ugyanis az állandó lakosok száma 135—140 ezer, míg a szezonban 400—430 ezer ember tartózkodik rendszeresen ezen a területen. Ezenkívül a hazánkba érkező mintegy 8 millió külföld^ többsége sem kerüli el a tavat, s az ötmillióra tehető hazai turistaforgalom nagy része is oda irányul. A rendelkezés végrehajtását anyagi lehetőségeiktől függően megkezdték, és a szezon kezdetére többségükben befejezték a vállalatok. A balatoni fő idényre több mint 160 millió forint felhasználásával a tó északi partján '300, a délin 400 kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményt — az árusító pavilontól a szállodáig — újítottak fel, korszerűsítettek és több új egységgel bővítették a hálózatot. Felújították egyebek között a tihanyi motel 80 személyt befogadó két szárnyát, kétszeresére bővítették a kemping kapacitását, és július 1-én adják át rendeltetésének a korszerűsített, több mint ezerszemélyes, teraszos éttermet és az 1500 agados konyhát. A hónap végén nyitja meg Fonyódligeten a Somogy megyei Élelmiszer-kiskeres- delmi Vállalat a forfa-ele- mekből házilag épített 280 négyzetméteres ABC-kisáru- házát. A déli part bolthálózatát, vendéglátóhelyeit és üdülőit ellátó Somogy megyei Fűszért balatonboglári és siófoki 4000 —4000 négyzetméteres, korszerű bázisraktára az előző évieknél kedvezőbb feltételeket teremtett az áruutánpótláshoz. A jövő hónap első felében avatják a 460 személyes, B- kategóriás, de annál magasabb szolgáltatást nyújtó Neptun szállót Balatonföldváron, ahol egy régi vendéglő, korszerűsítésével 600 személy részére teremtettek másodosztályú árakon étkezési lehetőséget. A Lidó szálló teljes felújításával megkezdődött a siófoki szállodasor rekonstrukciója is. Javult az ipar szállítási készsége, a tej-, a hús-, a konzerv- és a hűtőipar az igényeknek megfelelően szállít, és a söripar is pontosan adja az üzleteknek a keretekben meghatározott mennyiséget. Az idén országszerte 6 százalékkal, a Balatonnál 12 ( százalékkal több sör kerül forgalomba. Elfogadható az édes- áru-ellátás, s ha nem is mindenütt, de a nagyobb forgalmú területeken, az ABC-áru- házakban rendszeresen van szalámi. A tavalyinál jobb a zöldségellátás. A minisztérium, valamint a Somogy és a Veszprém megyei tanács vezetőinek véle,- ménye szerint a balatoni vendégfogadás és -ellátás feltételei sokat javultak. Az érdekelt vállalatok további feladata a mostani, kedvezőbb, bár még korántsem kifogástalan ellátási és szolgáltatási színvonalnak legalább a tartása a szezon végéig. Mind a minisztérium, mind az illetékes tanácsok rendszeresen ellenőrzik ennek a követelménynek az érvényesülését. Kertészet — esők után Új munkások a Danuviában A Dráva menti szövetkezetek gabonatáblái is mutatják az esők, szelek nyomát : sok az erősen megdőlt búza. Nem lesz könnyű az idei aratás, ez már most látszik. A tótújfalui Dráva menti Egyetértés Termelőszövetkezetben is hozzáfogtak hétfőn az őszi árpa betakarításához, s szerdán már arról tájékoztathattak a gazdaság szakemberei, hogy nem fizet rosszul a lakócsai meg a szentborbási határ, de a búzától még többet várnak, mint amennyit most az árpa ad. A kertészetnek jól jött az eső. Tóth János kertészetvezető és növényvédő agronómus Horváth József növénytermesztési ágazatvezetőhöz hasonlóan állította: a tavalyinál több pénzt hoz az idén ez az ágazat a gazdaságnak. — Csak a cukorborsónál számolunk mennyiségi kieséssel, de árban itt sem ér bennünket veszteség. Uborkát huszonöt, paprikát húsz hektáron termelünk; három hektárról szedjük a káposztát, és ezen a héten palántázunk még két hektárt. A szárazság idején öntöztünk is. A Somogy megyei Zöldért Vállalattól szerződés alapján öt évre egy öntözőberendezést kaptunk használatra. Szedik a paprikát meg a káposztát. Az előbbiből mintegy kétezer darabot értékesíHuszonegy vagon zöldborsóra számítanak. tettek a hét közepéig, az utóbbiból a múlt héten csaknem harminc mázsát adtak el, az e heti előirányzat pedig kétszáz mázsa volt. Ezerszáz darab karalábét is elszállítottak. Áruikat a megyei Zöldért vette meg. A vállalatnak egyébként 21 vagon — háromfajta — káposztát, 10 Alig Öt perce vált szakmunkássá az a három fiatalember, akivel a nagyatádi 524- es szakmunkásképző intézetben beszélgettem. Druzsin Gyula marós, Varga László esztergályos és Vass László marós a Danuvia dolgozói lesznek. A gyár főmérnöke, Magyar Vince és a KISZ-bizottság titkára, Péntek László is csatlakozott hozzánk. A szakmunkásvizsga feszültsége még nein múlt el teljesen. Nehezen lehetett szóra bírni az új munkásokat. Gyula oldódott leghamarabb: — Munkával kell most bizonyítanunk. Eddig is dolgoztunk a gyárban, de most már jön a napi nyolc óra. Furcsa lesz. A KISZ-ben is tenni kell valamit... Varga László: — Ebben csatlakozom Gyulához. A másik: azt szokták kérdezni, hogy mit várunk a gyártóL Én ezt megfordítom; először az a fontos, mit várnak ott tőlünk. Azt már sejtjük, hogy milyen munkát kapunk, de van még néhány kérdő jeL És a másik László: — A leendő munkatársakat tanulóként megismertük. Most azonban megújul a' kapcsolatunk. így is be kell illeszkedni, szinte újra kezdődik az ismerkedés. A KISZ-munkában való részvételt én szintén fontosnak tartom. Péntek László ugyanezekről a kérdésekről, általánosabban: — Azok a fiatalok képesek jól beilleszkedni a közösségbe, akik megmutatják, hogy keCsepegteto öntözés A csepegtető öntözés módszerét és hozzávaló berendezéseket dolgozták ki és készítették el hazai anyagokból az elmúlt évben a kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinátban. Az (öntözőberendezés »lelke« egy pvc-csőhöz csatlakozó műanyag spirál cső, amelynek- hosszúsága változtatható. A szőlőre és gyümölcsösre kiválóan alkalmas csepegtető öntözőberendezésből — amely kevés vizet használ fel és jó hatásfokkal dolgozik — eddig mintegy tíz tonnányit készítettek a kazincbarcikai gyárban. Az összesen mintegy száz kilométer hosszúságú vezetékrendszert a hazai kertészetekben és szőlőkben használták fel. A borsodi gyár űj öntözési módszere iránt most több külföldi cég is érdeklődik. ményen tudnak dolgozni. AJ kollektív szerződés szerint három hónapig normakedvezménnyel dolgoznak a kezdők, így megkönnyítjük az átállást. Tavaly óta azzal is megpróbáljuk közelebb hozni a leendő munkásokat az üzemhez, hogy a tanulók nálunk végeznek KISZ-munkát Az ünnepélyes szakmunkásavató után külön- külön is beszélgetünk a belépőkkel. A művezető, a szak- szervezeti titkár és a KISZ- titkár járja végig az üzemrészeket, egy-egy órát töltünk el az »újakkal«. Nálunk a dolgozók 65—70 százaléka fiatal, ez megkönnyíti a befogadást. — Milyen érzésekkel kezdik a munkát? — A főnököm, aki mellé tanulóként be voltam osztva, már szólt félig tréfásan: szaladj ám rögtön vizsga után! Néhány nap pihenőnapot adok még magamnak, de elsején beállók. Át kell váltani a diákhangról a felnőtt modorra. Ez lesz a legnehezebb — így Varga László. Társai hasonló gondjaikat mondták el. Hiányozni fog, hogy nem áll mellettük a mester, kevesebb lesz a diákos csíny. Igazi munkások lesznek .,, A KISZ-titkár tapasztalataiból néhány »szemelvény«: — A megszokott » tanulóbetegségek«, a vagánykodás, a túlzott lezserség egy ideig megmaradnak. A gyerekek többsége elég hamar megtanulja, hogy a munkát ugyan vidáman kell csinálni, csakhogy ez a vidámság már »kö- töttebb«, mint az iskolában. A szakmai fogásokba hamar belejönnek. A gondolkodásmódbeli munkássá válás egy- egy fiatalnál különböző időben, kicsit később következik, néhányuknál csak a katonaság után. Persze találkoztam már olyan gyerekkel, akiről nem gondoltam volna, hogy még csak 18 éves. — A keresetet mire szánják? —Nagyon szeretek magnózni. Komoly zenei és pótfelvételeim vannak. Szalagra elég sokat fogok költeni. A többit félreteszem. Egyszer majd lakás is kell — mondja Vass László. Druzsin Gyula szinte szégyenkezik, amikor’ »vall«: — A kocsi a vágyam. Egy 1600-as Zsiguli. Eddig is gyűjtöttem. — Többet nem is húztam ki belőle. Varga László takarékba teszi a pénzt.'még nem tudja mire, csak annyi a célja, hogy ne verje el. Azt hiszem, ennyi 01.0 g ͧ^ Újra a KISZ-titkárt kérde-, zem a jellemző esetekről: i — A többségről tudom, hogy mit kezd a fizetéséveL Gyűjtenek erre. arra. A ruházkodásukon is meglátszik a kereset ugrása. Az üzemi könyvterjesztő nálunk elég nagy forgalmat bonyolít le. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem költenek egy fillért sem mondjuk sörre... De eddig csak egy olyan eset fordult elő, amikor KJSZ-titkárként közbe kellett lépnem. Akkor elmagyaráztam a fiúnak: a több pénz nem azt jelenti, hogy öt korsóval többet kell meginni. A főmérnök végighallgatta a beszélgetést Átadtuk a szót neki. Elmondta miként illeszkedik a gyár egészébe a most végzettek munkába állása — Harminc új szakmunkást várunk elsején. Ennyien végeztek az idén. Mindegyikük a tanulóhelyére kerül. Nagy szükségünk van rájuk. A második féléves tervünk igen feszes, elkészítésekor már figyelembe vettük, hogy emelkedik a létszám. Ismerem mindegyiküket Tudom, hogy számíthatunk rájuk. Luthár Péter A paprikát már kilóra adják. vagon paprikát és 5 vagon uborkát adnak, a Szigetvári Konzervgyárnak pedig 20 vagon paprikát és 30 vagon uborkát, továbbá a tervezett 24 vagon helyett várhatóan 21, vagon cukorborsót szállítanak. Eddig 16 vagon borsót vittek el a gyár járművei, s ottjár- tunkkor is javában folyt a cséplés. A szárazság miatt a bizonyos időeltéréssel vetett növény most nagyjából egyszerre érett be, összetorlódtak a betakarítási munkák, sietni kell a fejtéssel. — A káposztát zsákokba szedjük, s a rakomány vagonokban és tehergépkocsikon jut a Zöldért siófoki hűtőtárolójába. Elégedettek vagyunk avval, ahogyan a káposzta fizet. A száznegyven hektáros kertészetben az említett növényféleségeken kívül található még dinnye, paradicsom, tök és zöldség is, de nem számottevő arányban. Azonban ezek is, pénzt hoznak a szövetkezetnek. Tavaly a tervezettnél 620 ezer forinttal nagyobb bevételt adott a kertészet, így majdnem 2,7 millióra tettek szert — a borsón kívül, amely ugyancsak több mint egymilliót hozott. Az eddigi értékesítések és a kilátások alapján az idén ennél még többet kaphatnak. H. F. Kesztyű nélkül — Először traktoros, később gépkocsivezető voltam a tsz- ben. Két éve mégis elmentem innen, mert sehogyan sem tudtuk megérteni egymást az akkori főagronómussal. Szocialista brigádvezető voltam, a tisztem úgy kívánta: szóljak, ha valami hibázik, ö meg nem kedvelte az ellentmondást. Ipari munkás lettem Ta- bon. Targoncát vezettem a BVG udvarán. Mondhatom, könnyű munka volt, még be sem piszkolódtam. Ültem a szép, új gépen, és kesztyűben nyomogattam a gombokat. Tavasszal mégis visszajöttem. A főagronómus elment közben, meg magam sem kedveltem a gyári munkát. Hiába, rabnak éreztem ott magam: én nem szeretek kerítés mögött dolgozni. Most több a munkám, de nem bánom. Kanyarog-kanyarog a szerpentin a város fölött, azután lezúdul a lombok közt rejtőző völgyecskébe. Lenn, a gesztenyefák alatt falu búvik meg, Kánya. Itt a főutcán lakik Kristóf István tehenészeti szakmunkás, aki kis kerülő után az ipari munkát »parasztira« cserélte vissza. A tehenészetben hajnali háromkor kezdődik a nap, és este hét felé ér véget. Egy bizonyos: nem a munka elől tért haza. —- Nem tagadom, a visszatérésben sokat számított a pénz is. Nem mintha itt köny- nyebben lehetne megkeresni, de legalább lehetősége van annak, aki nem sajnál dolgozni. Amíg Tabra jártám, nemigen foglalkoztam a háztájival. Idő se nagyon jutott rá, meg kedvezményt sem kaphattam. Az csak tsz-tagokat illet. Falusi emberhez hozzánőtt a háztáji, a gyárból meg nem lehet hazaszaladgálni állatokat etetni, gondozni. — A gyárban szabad szombaton és vasárnap nem kell dolgoznL — Hát a marhának ennie kell mindennap, ez igaz. De ezért minden hónapban négy szabadnapot kapunk. Az eredmény végül ugyanaz. Itthon csak az a fárasztó, hogy a hajnali munkából hazajövet kerül sor a ház körülire. — Valamit nem értek. Kezdetben traktoros, majd gépkocsivezető volt. Hogyan lett akkor állatgondozó? — Egyszerű a sora. Amikor meghaltak a feleségem szülei, átjöttem a tehenészetbe. A vezetés más munkabeosztással jár, nem jutott idő állatokat gondozni. Tudja, régen bármire kellett volna pénz, azt mondták, nincs. Én úgy gondoltam, ne ismerje meg a családom ezt a kemény szót. Hátul, a gazdasági udvarban találkoztunk. Feleségével az állatokat mustrálgatták éppen. Azután a kis konyhában ültünk le beszélgetni. A ház, az udvar, az árnyékos utca is végtelen nyugalmat áraszt — Azért egy kicsit hiányzik a gép. Mindig vonzódtam hozzá, negyvenkilencben már traktoron ■ ültem. Tavasszal kijöttem az iskolából, ősszel már a kormánykereket forgattam. — Tanulni nem tudott? — Lehetőségem volt, csak módom nem. Pénzt kellett keresni. A gyerekeim tovább tanulnak. A lány Pécsre megy, ott tanul majd a postaforgalmi szakközépiskolában. A fiú szakmunkás, Tabon dolgozik. Abban a gyárban, amelyben az apja nem tudott megmaradni. — Teljesen új gyár az. Mindenki fiatal. Az üzemvezető 26 éves. Ilyen korombeli ember egy sem akadt. Az átlagéletkor nem lehet több 23 évnél. Hát érthető, hogy jól érzi ott magát a fiam. Szereti a szakmáját és őt is szeretik. — Nem volt még tizenkilenc éves, amikor kiváló dolgozó lett tavaly — fűzi hozzá Kris- tófné. — Kell, hogy szeresse a szakmáját, s látszik, őt is becsülik. Július közepén lesz a lakodalma, megnősül. A munkatársak mind eljönnek. A házasság után egyelőre itt maradnak a faluban a fiatalok. Nekik nincs messze Tab, vállalják a napi 12 kilométeres utazást. A szülők örülnek, hogy velük maradnak, s annak is, hogy az életet kezdő fiú rátalált a hivatására. Hamarosan ünnepre készülődhetnek, messze földről is eljönnek az ismerősök, rokonok. Szép lakodalom lesz, két disznót is vágnak. — Nem leszünk ám olyan sokan — szerénykedik a házigazda. — Tán ha háromszázan. Itt, Kányán volt már ennél nagyobb lakodalom is. Nálunk így van szokásban. Az ünnep majd elmúlik, s utána visszazökkennek a napok a maguk kerékvágásába. A ház körül baromfik ka- pirgálnak, hátul disznók hű- sölnek az ólban, az istállóban csendesen kérődzik egy tehén, egy hízóbika meg egy borjú. S ha az időjárás engedi, bor is lesz a lugas szőlőjéből. Fehér bor, leányka. íme, így fest Kristóf István birodalma. Bencsik András Somogyi Néplap
