Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakáról ' (Folytatás az 1. oldalrőt) amelyek e két ország gazda­sága hatékonyságának foko­zására és fejlődésük meggyor­sítására irányulnak. Az ülésszak rámutatott arra: célszerű összpontosítani az erőfeszítéseket, elsősorban azoknak a megállapodás terve­zeteknek a kidolgozásában, amelyek a fűtőanyag-energe­tikai és nyersanyag-ágazatok területén megvalósuló együtt­működés, az élelmiszerek alap­vető fajtái termelésének ki- szélesítése, valamint e fel­adatok megoldásához szüksé­ges gépek és berendezések biztosítása hosszú távú cél­programjai kidolgozásával kapcsolatosak. Az ülésszak hangsúlyozta az atomerőművekhez szükséges berendezések gyártása — a lehetőségekhez képest maxi­mális — fejlesztési program­jának fontosságát, az atom- energetika fejlesztésével kap­csolatos kérdések, valamint az üzemanyag-energetikai prob­lémák komplex megoldása szempontjából, és ajánlotta a KGST-tagországainak: 1980­ban kössenek megállapodást a sokoldalú nemzetközi termelé­si szakosodásról és kooperá­cióról, valamint az atomerő­művekhez szükséges berende­zések kölcsönös szállításáról az 1981—1990-es időszakra. Az ülésszak megvitatta a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának beszámolóját a komplex prog­ram intézkedéseinek megva­lósításáról, a tudomány és a technika, valamint a KGST- tagországok közötti tudomá­nyos-műszaki együttműködés hatékonyságának fokozása te­rületén. Kiemelte azokat a si­kereket, amelyek a tudomány és a technika számos terüle­tén születtek a műszaki hala­dás egész sor jelentős problé­májának megoldásában. 1971 és 1976 között közös erőfeszí­tésekkel több mint 1500 új gépet, berendezést és műszert gyártottak, több mint 1300 tij anyag-, termék-, készítmény- fajtát állítottak elő, több mint 1200 műszaki folyamatot dol­goztak ki, illetve tökéletesítet­tek. A KGST ülésszakán hozott ha t:\-oza tok olyan intézkedé­seket jelöltek meg, amelyek a KGST-tagországok közötti tu­dományos-műszaki együttmű­ködés elmélyítésében rejlő le­hetőségek további kihasználá­sát, az együttműködés haté­konyságának fokozását céloz­zák. Külön hangsúlyt kapott, hogy biztosítani kell a tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés tervezése tökéletesítését, a gazdasági együttműködéssel való szoros összekapcsolását, az anyagi termelés területén jelentkező kulcsfontosságú problémák megoldását célzó hosszú távú célprogramok tu­dományos-műszaki biztosítá­sát szolgáló alapvető erőfeszí­tések koncentrációját, a tu­dományos-műszaki problémák kidolgozásában élért eredmé­nyek felhasználása meggyor­sítását. A népgazdasági tervek koor­dinálásának keretében a KGST-tagországok által vál­lalt kötelezettségek, a jelenle­gi ötéves tervidőszak sokol­dalú integrációs intézkedéseit tartalmazó megállapodások, valamint az 1976—1980-ra szó­ló hosszú távú kereskedelmi egyezmények teljesítéséről szóló beszámolót áttekintve, az ülésszak megelégedéssel ál­lapította meg: az egyes orszá­gok között összehangolt intéz­kedések, egészében véve sike­resen valósulnak meg. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagországoik 1981—1985- re szóló népgazdasági tervei koordinálásának programját. A delegációvezetők hangsú­lyozták, hogy a népgazdasági tervek következő öt évre szó­ló koordinálásának alapvető feladata az együttműködés hosszú távú célprogramjai ki­dolgozásakor jelentkező és kölcsönös érdeklődésre számot tartó legfontosabb gazdasági problémák összehangolt meg­oldása. Az ülésszak javasolja a KGST tagországainak, hogy a programban foglaltak által ve­zéreltetve folytassák és fejez­zék be a népgazdasági tervek koordinálásaj. és írják alá a megfelelő dokumentumokat — köztük a kormányközi meg­állapodásokat is —, 1980 első felénél nem későbbi időpontig. Az ülésszak rámutatott, hogy a KGST tagországai si­keresen fejlesztik és mélyítik gazdasági együttmulüdésüket a többi szocialista országgai. Tökéletesedik és bővül a gyü­mölcsöző együttműködés a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársasággal. A KGST-tagországok —ele­get téve internacionalista kö­telességüknek — két- és sok­oldalú alapon segítik a Viet­nami Szocialista Köztársasá­got nemzetgazdaságának hely­reállításában és fejlesztésé­ben. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a Vietnami Szo­cialista Köztársaság belépett a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank és a Nemzet­közi Beruházási Bank tagjai­nak sorába. Kialakulóban van a sokol­dalú együttműködés a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­sággal és az Angolai Népi Köztársasággal. Sikeresen valósul meg a KGST és a Finn Köztársaság együttműködéséről szóló meg­állapodás, s megkezdődött a Mexikói Egyesült Államokkal és az Iraki Köztársasággal kötött megállapodás realizálá­sa is. Az ülésszakon hangsúlyoz­ták, hogy évről évre bővülnek és mélyülnek a KGST-tagor­szágok és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatai. A KGST tagországai aktív mó­don hozzájárulnak ezen or­szágok nemzetgazdaságának fejlesztéséhez és erősítéséhez. KGST-bizottságek tanácskozása Június 23-án Varsóban meg­tartotta 82. ülését a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen feszt vettek a KGST-tagországok kormány­főinek helyettesei, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának (kormányának) képviselője és a KGST titká­ra. Az ülésen Mihai Marinescu román miniszterelnök-he­lyettes, a végrehajtó bizottság soros elnöke elnökölt. A végrehajtó bizottság kü­lönböző kérdéseket vitatott meg és döntéseket hozott a 31. ülésszakon elfogadott ha- 1 ározatok megvalósításával kapcsolatos munkák megszer­vezéséről. A végrehajtó bizottság jó­váhagyta a KGST-titkánság 1976-os évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszá­molót. Június 23-án ugyancsak Varsóban megtartotta 14. ülé­sét a KGST tervezési-együtt­működési bizottsága. Az ülésen melegen üdvözöl­ték a Szovjetunió Kommunis­ta Pártját és a szovjet népei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfor­dulója alkalmából. A bizottság megfelelő dön­téseket hozott a KGST 31. ülésszakán, valamint a KGST Végrehajtó Bizottságának 82. ülésén elfogadott határozatok időben történő végrehajtását célzó munkák megszervezésé­ről. Ezek a döntések a KGST tagországok hosszú távú együttműködési célprogram­tervezeteinek kidolgozását, az atomerőmű-berendezések gyártásának fejlesztését és a KGST-tagországokban az 1981 —1985-ös évek megvalósítás­ra kerülő népgazdasági tervek koordinálásával kapcsolatos munkák lebonyolítását érintik. A bizottság pontosításokat és kiegészítéseket fogadott el a sokoldalú integrációs intéz­kedések 1976—1980-ra szóló egyeztetett tervéhez és tájé­koztatást hallgatott meg arról, hogyan halad a Kubai Köz­társaságban a nikkel- és ko- baittartalmú termékek előál­lítására szolgáló új kapacitá­sok létrehozásánál folytatandó együttműködésről kötött álta­lános megállapodás teljesítése. {MTI) Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ajanlasai megvalósításának nagy jelentőséget tulajdonítva a KGST-tagországok lépése­ket tesznek annak érdekében, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján bő­vítsék gazdasági együttműkö­désüket a fejlett kapitalista országokkal. Az ülésszakon ismételten rámutattak, hogy a kapitalista országokkal való konstruktív együttműködés további fej­lesztésére pozitív hatással len­ne össz-európai vagy állam­közi kongresszusok, tanácsko­zások összehívása a környe­zetvédelem, a szállítás és az energetika fejlesztése témakö­rében. Ugyancsak pozitív ha­tása lenne a szocialista orszá­gokkal szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés és a belügyeikbe való beavat­kozásra tett kísérletek meg­szüntetésének is. A KGST-nek az Európai Gazdasági Közösséggel tartan­dó tárgyalásokra vonatkozó javaslatával kapcsolatban az ülésszak részvevői hangsúlyoz­ták: a KGST és a KGST-tag­országok, illetve az EGK és az EGK-tagországok közötti megállapodások a kölcsönös kapcsolatok alapjairól —ame­lyek azt céloznák, hogy ked­vező feltételeket teremtsenek az egyenlőségen alapuló és kölcsönösen előnyös gazdasá­gi együttműködéshez — pozi­tív hozzájárulást jelentenének a két szervezet tagországai közötti kereskedelmi-gazda­sági együttműködés fejleszté­séhez, s egyben hozzájárulná­nak az európai béke és eny­hülés megvalósításához, a hel­sinki értekezlet záródokumen­tumában foglaltak szellemé­nek megfelelően. Az ülésszak kifejezésre jut­tatta meggyőződését, hogy a KGST-tagországok testvéri, sokoldalú, egyre bővülő és mélyülő gazdasági, műszaki­tudományos együttműködése a jövőben is fontos tényező lesz, amely aktív módon hoz­zájárul a kommunista és mun­káspártok által kitűzött tár­sadalmi-gazdasági feladatok sikeres megoldásához, a KGST-tagoországok testvéri együttműködésének megszi­lárdításához,, a KGST nem­zetközi tekintélyének és befo­lyásának növekedéséhez. A KGST XXXI. ülésszaká­nak munkáját a barátság, a teljes, kölcsönös megértés, az elvtársi együttműködés légkö­re jellemezte. (MTI) Fock Jenő látogatása Baranya megyében Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, kétnapos látogatást tett Bara­nya megyében. Csütörtökön délelőtt Pécsen, a megyei pártbizottság székházában dr. Nagy József első titkár tájé­koztatta a megye gazdasági, politikai, kulturális helyzeté­ről. Ezt követően a Politikai Bizottság tagja a pécsi bőr­gyárat kereste föl. A látogatás következő állomása a több mint 8000 hektáron gazdálko­dó Bikali Állami Gazdaság volt. Fock Jenő pénteken dél­előtt részt vett és fölszólalt a megyei pártbizottság ülésén. Délután ellátogatott a Zsolnay, a Vasarely és a Csontváry Múzeumba. A program a Pécs déli részén terjeszkedő új la­kótelep — Lvov kertváros — megtekintésével zárult. (MTI) Dr. Trethon Ferenc Dr. Trethon Ferenc 1923- ban született Egerben. 1948- tól a párt tagja. Első munkahelye a Komlói Szénbányáknál volt, később a Bánya- és Energiaügyi, majd a Szénbányászati Minisztéri­umban dolgozott. 1957-től 1974-ig a Nehézipari Miniszté­rium pénzügyi és revizori fő­osztályát, illetőleg .közgazda- sági főosztályát vezette; 1974- ben nevezték ki pénzügymi­niszter-helyettessé. Dr. Tret­hon Ferenc 1969-től címzetes egyetemi docens, tagja a Ma­gyar Tudományos Akadémia Ipargazdasági és Szervezéstu­dományi Bizottságának, elnö­ke az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egyesü­let Ipargazdasági Bizottságá­nak. Tagja a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete Közpon­ti Vezetőségének. 1965-ben a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. 1974- ben Eötvös Loránd-dijat ka­pott. Dr. Ábrahám Kálmán Dr. Ábrahám Pál 1931-ben született Budapesten. 1951 óta a párt tagja. A Budapesti Műszaki Egye­temen gépészmérnöki, majd az Építőipari és Közlekedési Mű­szaki Egyetemen közgazdasági mérnöki oklevelet szerzett; műszaki doktor. Az Űt- és Vasúttervező Vállalat magas- építési irodájának vezetője, majd 1964-től a vállalat mű­szaki igazgatója volt. 1970-ben lett a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium közúti fő­osztályának vezetője; 1974­ben nevezték ki közlekedés- és postaügyi államtitkárrá. 1971 óta címzetes egyetemi docens; több szakkönyve jelent meg. 1977-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették I ki. Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Pénteken ülést tartott a1 Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsá­ga, A tanácskozáson részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. Po- linszky Károly oktatási mi­niszter, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese és Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára tájé­koztatta a részvevőket a párt Központi Bizottságának júni­us 22-i üléséről. A KISZ KB a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. Ezután Deák Gábornak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyal­ták a tavaszi értékelő- és az akcióprogramot elfogadó tag­gyűlések, valamint a küldött- gyűlések tapasztalatairól szóló jelentést. A kb megállapította, hogy a KISZ-tagok személyre szóló munkájának folyamatos, év közi értékelése sok helyen még hiányos, az egyéni érté­kelések nem mindenütt ala­posak és következetesek. Ezek javítása a jövő elsőrendű fel­adata. A KISZ központi bizottsá­ga ezután Pásztor Gabriellá­nak, a KB titkárának előter­jesztésében megtárgyalta és elfogadta az 1976/77. évi ifjú­sági parlamentekről szóló je­lentést Giscard d’Estaing fogadta az amerikai külügyminisztert Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök pénteken délelőtt az Elysée-palotában fogadta Cyrus Vance ameri­kai külügyminisztert, aki as OECD miniszteri tanácsának ülése alkalmából érkezett Pá­rizsba. Az amerikai külügy­miniszter a találkozó után kö­zölte: a francia államfő tájé­koztatta őt Leonyid Brezs- nyevvel folytatott megbeszé­léseiről. és megkérte, tolmá­csolja a tájékoztatást Carter amerikai elnöknek, akivel Vance ma, szombaton Was- shingtonban találkozik. A NATO fegyverkezési tervei Neutronsugárzású lövedékekkel akarják fölszerelni a tüzérséget Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti Washington­ból: Azt tervezik, hogy a NATO tüzérségét neutronsugárzású lövedékekkel szerelik föl, amelyek a központi idegrend­szerre hatva ölik meg az embereket — jelentette pénteken a The Washington Post. Az amerikai hadügyminisztérium szakér­tői azt mondják: az új löve­dék »-humánusabb«, mert »áll­A KGST-tagállamok eredményei Varsóban június 21-től 24-ig tanácskozott a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának 31. ülésszaka, ahol a részvevők az intergáció további erősítéséről tárgyaltak. A KGST tagországok — a kedvezőtlen világgazdasági je­lenségek ellenére — 1976­ban is igen figyelemre mél­tó gazdasági eredményeket ér­tek el, s a világ legdinamiku­sabban, legkiegyensúlyozot­tabban fejlődő gazdasági öve­zetét alkotják. 1971—1975 kö­zött — éves átlagban — 6,3 százalékkal növelték nemzeti jövedelmüket, az ipari terme­lés pedig 45 százalékkal emelkedett. (összehasonlítá­sul: a fejlett tőkés országok nemzeti jövedelme évi átlag­ban 2,7 százalékkal, az ipari termelés pedig összesen 9 százalékkal emelkedett 1971— 1975 között.) Következetesen folyik a KGST-tagországokban a lakos­ság életszínvonalának tervsze­rű emelése is. A Szovjetunió­ban tavaly például 2,2 millió, az NDK-ban 151 ezer, Bulgá­riában 67 ezer, Csehszlovákiá­ban 132 ezer, Magyarországon 94 ezer, Romániában 138 ezer új lakást adtak át. A dinamikus fejlődés fontos záloga a nemzetközi munka- megosztásban való részvétel fokozása. 1978—1980 között mintegy 30 nagy jelentőségű közös beruházást hajtanak végre, összesen kilencmilliárd tarnszferábilis rubel értékben. Magyarország tíz beruházás­ban érdekelt. (Értéke egymil- liárd transzferábilis rubel.) A no.R A NEMZETI JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSE 1I76-8AN (1975-IW) A TERMELÉKENYSÉG ALAKULÁSA A KGST -ORSZÁGOKBAN 1978-BAN (1975*1#0) 107,« 107,0 AZ IPAD I ÉS A MEZŐGAZDASÁG! TERMELÉS ALAKULÁSA A KGST ORSZÁGOSSÁ* 197S-8AN (1975*10«) A KGST-ORSZÁGOK RÉSZESEDÉSE A VILÁG ELEKTROMOS ENERGIA TERMELÉSÉBŐL 1976 cfy * pÍ975 105,9 100 •• / ' . &*&*3 IPAR MEZŐGAZDASÁG ENERGIA ÉS ENERGIAHORDOZÓK TERMELÉSÉNEK NÖVEKEDÉSE A KGST-ORSZÁGOKBAN . 1578-8AN külkereskedelmi forgalom 50 százalékkal fog emelkedni az 1976—1980-as tervidőszakban. A KGST-országok ötéves tervei, valamint az országok közötti két- és sokoldalú a világgazdasági környezet el­lentmondásainak leküzdésével — a fejlődés meggyorsítása végett — javítják a termelés és a külkereskedelem szer­kezetét, jobban támaszkodnak I egyezmények célul tűzték ki; i saját forrásaikra. va hagyja« az épületeket, nem jár tűzzel, robbanással... Miközben a Carter-kor- mány leszerelést, fegyver­zetkorlátozást hirdet, Wa­shingtonban szinte hetenként látnak napvilágot új értesülé­sek az amerikai fegyverkezés irányítóinak új döntéseiről és terveiről. Legutóbb határozat született, hogy még pusztítóbb hatású robbanófejjel szerelik föl az interkontinentális raké­tákat és megkezdték a szár­nyasrakéták több típusának kifejlesztését. A jövő hétre várható Car­ter elnök döntése a B—1-es típusú új hadászati bombázó­ról. Az elnök várhatóan (leg­alábbis részben) jóváhagyja majd a Pentagon terveit, hogy sok milliárdos ráfordítással hozzálássanak a gépek építé­séhez. Az amerikai hagyományos és nukleáris fegyverkezés ter­veit mind gyakrabban szivá­rogtatja ki a Pentagon és a Fehér Ház azóta, hogy — az egyoldalú amerikai javaslatok miatt — nehéz szakaszba ke­rültek a SALT-tárgyalások. Washington nyilvánvalóan a nyomás eszközéül próbálja felhasználni a gyorsított üte­mű fegyverkezést. A Carter-kormány a Szov­jetunióval való tárgyalások folytatását és sikeres lezárását reméli. A megegyezést nyil­vánvalóan tovább nehezítik az uj amerikai fegyverkezési döntések, tervek. (MTI) Spanyolország Suarez pártot szervez Tegnap — a király neve- napja lévén — ünnep- és munkszüneti nap volt Spa­nyolországban. A király neve- napján rendezett nagyszabású fogadáson — az idén első íz­ben — a Spanyol Kommunis­ta Párt vezetői is részt vesz­nek. A pártok egyébként folytat­ják tárgyalásaikat, soraiknak a választások utáni rendezé­séről. A legintenzívebb ta­nácskozásokat a választáso­kon legtöbb mandátumot szer­zett pártkoalíció, a Demokra­tikus Centrum Unió vezetői folytatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom