Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

Mindig számítónk rájuk

hagyományos időbeosz fásban dolgozik, talán el sem tudja képzelni, mi mindenről kénytelen lemondani az ápoló nő, a műtősnő, mit jelent éj szaka magára hagyni a csa ládot. Mit jelent az, hogy oly kor sem a karácsonyt, sem húsvétot nem töltheti szeret leivel. Vagy mit jelent a fa lusi körzeti orvos kötelezettsé ge, »ügyeletes, amely január elsejétől december 31-ig tart. Egymagában felel községe népességének egészségéért, és rendes évi szabadsága megkezdése is csak valóságos szervezési bűvészmutatvány árán lehetséges.

Ám érdemes azt is végiggondolni, mennyi többlet teher hárul azokra az orvosokra, akik ügyeleti szolgálatot tel jesítenek a betegágy mellett, az úgynevezett mauális osztályokon — sebészeten, szülészeten —, intenzív osztályokon, a felvételes belgyógyászaton, gyermekgyógyászaton. Mert a hétvégi ügyelet például, amely szombat reggeltől hétfő délutánig tart, jó esetben 56 órás készenlét, de többnyire aktív gyógyító beavatkozások sora. 'Nagyfokú igénybevétel, amelynek anyagi dotálása korántsem all arányban a teljesitmény- nyel. Ez felerősíti a nyugalma sabb munkatempót igénylő orvosi munkahelyek elszívó ha tását. Az így keletkezett létszámhiány pedig tovább rontja a jelenlevők munkakörülményeit, ami viszont további elvándorlásra késztet.

Ebből adódik, hogy a nővé rek egymást helyettesítik, hogy az orvosok általában havi 10—12 éjszakát is a kór házban töltenek. És ezért irányul az október 1-én életbe lépő bérintézkedés — a három műszakban dolgozó ápolónők, műtősnők 20 százalékos, a kisegítő dolgozók 15, a bölcsődeiek, csecsemőotthoniak 8— 10, a gyógyszer-kereskedelem alkalmazottainak 13 százalékos átlagos béremelése — a krónikus panaszok enyhítésére.

Hozzátehetjük: nagyon időszerű enyhítésére. Az Orvosegészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének legutóbbi kongresszusa határozatban rögzítette. hogy az egészségügy különböző területein belül és a többi szakmával kapcsolatban is tapasztalható aránytalanságok megoldást kívánnak. A legutóbbi, 1971. évi központi bérrendezés óta sor került néhány részintézkedésre, az éjszakai pótlék emelésére, az üzemorvosi pótlék bevezetésére, a bölcsődei gondozónők béremelésére stb.

A korántsem jelentéktelen juttatások azonban kevésnek bizonyultak az elmaradások pótlására. Különösen ott, ahol három műszakban, vasárnap, ünnepnap egyaránt helyt kell állni. Olyannyira, hogy az egyre feszítőbb létszámhiány hovatovább érezhetővé vált az ápolás, a gyógyítás színvonalán is.

Az október 1-re tervezett bérintézkedés elsősorban a folytonos ellátásban dolgozókra terjed ki. Fizikai munkások, ápolónők, műtősök, beteghordók, altatónővérek,

gyógyszertári alkalmazottak, takarítónők, portások, szakmunkások részesülnek belőle, akikre a munka neheze hárul. Akik nemcsak nehéz fizikai munkát végeznek, hanem vállalják, hogy életüket zaklatott ritmusú szolgálatukhoz igazítják. Akik kénytelenek csaknem egész magánéletüket a betegápolás, a gyógyítás nemes feladatának alárendelni.

Nem mérhető fáradozásukért, felelősségvállalásukért, áldozatkészségükért megkülönböztetett bánásmód, a lehetséges mértékig anyagiakban is kifejezésre jutó, megkülönböztetett figyelem illeti meg őket. A figyelemben a társadalom elismerése, bizalma jut kifejezésre, amelyre a betegellátásban dolgozók sokszorosan rászolgálták.

Jelentős értéket adnak a háztáji gazdaságok

Érdekünk a szervezettség javítása

A szövetkezetek életét, tevékenységét. gazdálkodását jelentősen befolyásoló, több fontos témáról tanácskozott tegnap Kaposváron a megyei tsz-szövetség elnöksége, Többek között értékelték a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének helyzetét, és javaslattal fordultak a szö- szövetkezetekhez a fejlődést fékező gondok, a fellelhető ellentmondások megszüntetése érdekében.

Megyénk felnőtt lakosságának jó részét, csaknem 250 000 embert közvetlenül is érint az az értékelés és feladatmeghatározás, amelyet tegnap a tsz- szövetség elnöksége adott. Abból az általános tapasztalatból indultak ki, hogy az országos és a megyei határozatok, intézkedések. a kisüzemi termeléssel foglalkozó különböző szervek közötti javuló együttműködés hatására javultak a termelés feltételei, fokozódott az értékesítés biztonsága.

A háztáji és kisegítő gazdaságok jelentőségét beszédesen fejezi ki, hogy a mezőgazdasági termelés egyhar- madát itt állítják elő. A szövetkezetekhez viszonyítva a kisgazdaságok értékesítik például a hízómarha 56, a hízósertés 45 százalékát. Ezek a tények megkövetelik, hogy kellő gondossággal, törődéssel foglalkozzon minden illetékes szerv ezzel a jelentős népgazdasági értéket előállító ágazattal. Érthető, hogy a szövetség elnöksége a szövetkezetekben folyó háztáji termeléssel, a nagyüzemek ez

irányú tevékenységével foglalkozott, és kevés szó esett a társszervek (például a MÉSZÖV) ilyen munkájáról. Figyelemre méltó az is, hogy a tanácskozáson a fő figyelmet nem annyira a fejlődés fényeire fordították. hanem önkritikusan elemezve saját munkájukat, inkább a hibákról, a feladatokról váltottak szót.

Mert tény, hogy a megyei intézkedési és feladattervek szellemében és összességében javult ez a tevékenység, de sok helyen még ellentmondás, szervezetlenség tapasztalható. Az tény, hogy gazdaságainknak csaknem a felében, negyven termelőszövetkezetben önálló ágazattá szervezték a kistermelést. Lényeges. hogy ezt a gyakorlatot alakítsa ki a többi nagyüzem is. Ám az is tény, hogy szövetkezetenként nagyon eltérő az üzemág szervezettségi foka. Különbözők a szolgáltatások, az eszközellátottság, nincs kidolgozva az önálló üzemág belső szabályzata — ez pedig zavarokat, feszültségeket okoz,

Mimkaverseny — költözködéssel

Várják az új gépeket

Ütemesen halad az építkezés a eérnagyárban — 240 millió a korszerűsítésre

A NAGYATÁDI Cérnagyárban még soha nem volt olyan

rendellenség«, mint most. A gyár dolgozol azonban örülnek ennek, hiszen a felfordulás azt is jelenti, hogy jó ütemben halad a rekonstrukció: nyolc vállalat munkásai dolgoznak azért. hogy az ütemtervnek megfelelően kicseréljék a matuzsálemi korú gépeket, s korszerű berendezéseken készítsék a mind közkedveltebb nagyatádi cérnát.

A legnagyobb beruházás az a 2520 négyzetméter alapterületű új üzemcsarnok, melyet a Somogy megyei Tanácsi Magas- es Mélyépítő Vállalat — négy alvállalkozója segítségével — készít. Az egy éve kezdődött építkezés a befejezéséhez közeledik. Már az álmennyezetet, az erőátviteli, valamint a szellőzőrendszert szerelik, festenek, mázolnak az épületben, és megkezdődött az ide vezető út építése is. A munkák mostani állása biztosíték arra, hogy az előzetes ütemtervnek megfelelően

augusztus közepén szerelni kezdhetik a gépeket. Ezzel az új csarnokkal párhuzamosan épül a szellőzőgépház is, amelynek az lesz a feladata, hogy cserélje az üzem levegőjét, elszívja a port, és — télen — fűtse a csarnokot. Az új kazánház építésének megkezdése mellett már folyik az elektromos hálózat rekonstrukciója is a gyáhban.

A megye legrégebbi köny- nyűipari üzeme ezekben a hónapokban fiatalodik: fennállása óla ennyit még soha nem költöttek rá. Az a 240 millió forintos beruházás, amelynek eredményeként összehasonlíthatatlanul jobb körülmények közé kerülnek az itt dolgozó emberek, pontos ütemterv szerint folyik. A Pamut- fonó-ipari Vállalat vezetői havonta ellenőrzik a munkák ütemét, és pontos tervet készítettek a hátralevő feladatok elvégzésére. Ennek alapján augusztus közepétől már nem az építők, hanem a gépeket szerelő szakemberek dolgoznak a Nagyatádi Cérna- gyárban. A jelenlegi kiszere- lőü'zem gépeit akkor áttelepítik az új csarnokba, a regiben pedig belső átalakításokat hajtanak végre. Novemberben és decemberben már szerelik a kettős sodrógépeket. Azután

újabb belső átalakítások következnek.

— A beruházással kapcsolatos feladatok megoldása mellett — mondta Lovkó Imre, a cém agyár műszaki vezetője — több terméket kell előállítani. Terveink szerint 1264 tonna varró- és kézimunka- cérnát készítünk az idén. Ennek fele exportra kerül, a másik felét pedig a hazai boltok árusítják. Az év eddig eltelt időszakában a tervezettnél több cérna készült és jutotta hazai kereskedelemnek. Az export teljesítésével azonban elmaradtunk a tervtől : ennek az az oka. hogy nem kaptunk elég megrendelést. Véleményünk szerint a lemaradás a másik félévben behozható.

A REKONSTRUKCIÓ előny is, hátrány is. »Költözködés« közben nehéz termelni, viszont azok az angol gyártmányú keresztorsózók, amelyeket júliusban várnak — ideiglenes helyen ugyan —, már segítenek majd a munkában, a terv teljesítésében, E gépeken egy dolgozó annyit tud termelni, mint amennyit a régieken hat munkás. Szeptemberben két olyan gombolvag- gvártó automatát állítanak üzembe, amelynek segítségével több keresett hímzócérnát tudnak készíteni.

A »költözködésre» pontos ütemterv készült azért, hogy minél jobban ki tudják használni az időt és a rendelkezésre álló kapacitást. Előfordulhat a Nagyatádi Cérnagyárban, hogy valaki egyik nap még a régi csarnokban dolgozik a gépen, másnap viszont már az új csarnokban kezdi a munkát. :. A kiszerelőüzem áttelepítésére például két hetet szántak: ez idő alatt a régi és az új hej y en is dolgoznak, természetesen nem plyan körülmények között, mint amilyet megszoktak a munkások a gyárban.

A »rendetlenséget«, a költözéssel járó kényelmetlenséget a termelékenyebb gépekért kell vállalni. Az üzem dolgozói a jubileumi munkaversenyben azt ajánlották fel, bogy a nehézségek ellenére többet termelnek,- mint amennyivel a terv számol.

Dr. K. I.

csökkenti a termelési kedvet. Az igaz, hogy valamennyi nagyüzem beépítette éves és középtávú programjába a háztáji gazdaság termelési és értékesítési tervét, ez azonban nem fölmérés, hanem az előző évek gyakorlata alapján történt. Ügy is mondhatnánk, hogy bizonyos mértékig hiányzik a gazdákkal való élő, közvetlen kapcsolat, a személyes, pontos tájékozódás.

Ahogy az elnökség megállapította, a kisüzemi termelés legkritikusabb pontja a szarvasmarha-tenyésztés. Az állomány csökkenését hivatott lassítani a tehéntartás: dotáció fölemelése, a tapasztalatok szerint ennek kedvező hatása azonban csak azoknál a kistermelőknél mutatkozik, akik eddig is tartottak szarvasmarhát. Változatlan gond, és a tenyésztési, tartási kedvet mérsékli, hogy megnyugtató módon csak kevés szövetkezet biztosítja a téli tömegtaKarmányt, hogy sok helyen nehezen jut fuvareszközhöz a kistermelő, hogy egyre költségesebb a legeltetés, nem megfelelő az ellátás korszerű kisgépekből — és lehetne sorolni tovább. »Mep kell valósítani — mondta ki ajánlásában az elnökség —, hogy a zavartalan működéshez szükséges eszközök (gép, fogat stb.) állandóan az ágazat rendelkezésére álljanak.«

Természetesen a nehézségek, a gondok, a feszültségek nem mindenütt és nem egyformán jelentkeznek. A fejlődéshez az országos és a megyei intézkedések nyomán biztosítottak a feltételek, azonban szükséges, hogy minden szövetkezet áttekintse eddigi tevékenységét, és meghatározta azokat a tennivalókat, melyeket a szervezettség fokozása, a termelés hatékonyabb támogatása érdekében tennie kell. Csak így válhat a háztáji a nagyüzem többi ágazatához hasonló, azokkal egyenértékű üzemággá.

V. M.

Kétszáz vagon gyümölcs

a vései kertekből

A vései tsz évi termelési értékéhez képest nem sok az az ötmillió forint, melyet az almatermelés hoz, mégis, ha valahol szóba kerül a gazdaság, mindenki .azonnal az almásokra gondol.

A környéken sok évtizedes hagyománya van az aimater- melésnek. A^ tsz a hatvanas évek elején telepítette gyű mölcsösét. Ennyiből is látszik: Vésén nem az elmúlt évek gyümölcstermelést segítő intézkedései csináltak kedvet a termeléshez és az új telepítéshez.

Az adottságokhoz való rugalmas alkalmazkodás készteti a gazdaságot a termelés fejlesztésére, a környék homokos talajain ugyanis a gabonaféléknél vagy a kukoricánál is jövedelmezőbben termelhető a gyümölcs.

Az idei terveikben, a 72 hektárról 120 vagon alma értékesítésével számoltak. A fákat virágzás közben ért késő tavaszi fagyok miatt a termés ennél mintegy 25 vagonnyival kevesebb lesz. A kiesés ellenére sem csökken azonban lényegesen a Hungarofructon

kérésztől a Szovjetunióba Induló gyümölcs mennyisége.. t\ környék háztáji gazdaságaiban 80 család foglalkozik alma- és körtetermeléssel. Az általuk évente termelt 100 vagonnyi gyümölcsből is Sok jut külföldre.

Az elmúlt két évben • 104 hektáron telpíiett új almást a tsz. A fiatal fák először 1980-ba.n adnak termést, a jövedelem mellett gondot is okozva a gazdaságnak. Az öt falu tsz-ben dolgozó 80 asz- szonya már most sem győzi leszedni az almát, számuk pedig várhatóan tovább csökken . . . Az idén marcali gimnazistákat hívnak segítségül. A 20-as, 30-as csoportokban

érkező tanulók elhelyezése és ellátása még megoldható, de két- vagy háromszáz diák fogadása már nem. E gond orvoslására készül most pályázati terv egy 300 személyes diáktábor építésére. A mintegy nyolcmilliós beruházás a bungallók mellett egy üzemi étkezdét is magában foglal. Ha a tsz pályázatát elfogadják. 40 százalékos állami támogatással kezdhetnek a tábor felépítéséhez.

Hiánycikkek gyártót keresnek

Féltve őrzött, régóta hiába keresett cikkeket mutatott be tegnap a Titán Vas-műszaki Nagykereskedelmi Vállalat Kaposváron, az ÉDOSZ Művelődési Házban. A kiállított tárgyakat természetesen nem lehet megvenni: megnézni és gyártásukat vállalni azonban igen. Senki ne gondoljon különlegességekre, nagyon is hétköznapi cikkek voltak ezek: kerítés drótfonat, lánc, kapa, ásó, zománcozott füstcső, műanyag használati cikkek, gyaluk, fúrók, késélező ... összesen vagy 180 féle, napi használati eszköz vagy felszerelési tárgy. Többségüket évek óta hiába keresik a vevők a boltokban.

Nem új áruról van tehát szó, hanem olyanról, amelyet ismert, megkedvelt a vevő, azután hiába keresett.

Hiányuk sok gondot okoz. Itt van például a lánc. A Balaton-parton megnyitás előtt áll egy üdülő. Vettek ide gyermekhintákat és műanyag csónakokat. A lánc hiánya miatt a hintákat nem lehet fölszerelni, a csónakokat pedig kikötni. A vállalat — éppen azért, hogy folyamatos ellátást tudjon e cikkekből biztosítani

— ötéyes ajánlatot tesz annak a vállalatnak vagy szövetkezetnek, amelyik hajlandó megkezdeni a gyártást. Ha a kapacitása nagyobb, mint amennyire a nagykereskedelmi vállalat működési területén — a Dél-Dunántúlön — szükség van, a fölösleges terméket eljuttatja a többi nagykereskedelmi vállalathoz.

Hogyan lett hiánycikk’e termékekből? A válasz egyszerű: azok a nagyvállalatok, amelyek eddig foglalkoztak vele

— profiltisztítás vagy termék- váltás miatt — megszüntették a gyártást. E cikkek többséBefejeződtek a magyar—kanadai építésügyi tárgyalások

André Outlet kanadai lakásügyi és városfejlesztési miniszter június 12—15. között tárgyalásokat folytatott Bon- dór József építésügyi- és városfej lesatési miniszterrel az

emoerj települések tervezésében és fejlesztésében kialakítható kétoldalú együttműködésről. Magyarországi látogatása alkalmából a kanadai minisztert fogadta Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese is.

A budapesti tárgyalásokon a miniszterek megállapodtak abban, hogy . haladéktalanul megkezdik az információ- és technológiacserét a Kanadában kifejlesztett Canwel városi hulladékkezelési és -gazdálkodási rendszer, illetve a Városépítési Tudományos es

Tervezőintézetben kidolgozott termátvízhasznositási program legjobb tapasztalatainak fölhasználása érdekében, a geotermikus és napenergia gazdaságos felhasználását célzó közös kutatásokban. Megegyeztek. hogy a két minisztérium szakemberei együttműködnek az energia és az emberi települések, a lakásépítési programok és technológiák, valamint a városi igazgatás témakörében a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdések vizsgalatéban.

A konzultációk soran dokumentációkat cserélnek, majd szakértői találkozókat hoznak létre.

André Ouellet kanadai vi- szontlátogatásra hívta meg Bon dór Józsefet.

gének előállítására nincs szükség bonyolult berendezésekre. Éppen ezért elsősorban a he- lyiipari vállalatok, szövetkezetek vállalkozhatnak az előállításukra. De vállalkoznak-e? A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya, a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a nagykereskedelmi vállalat több mint száz szövetkezetét, helyiipari vállalatot hívott meg a kiállításra a Dél- Dunántúlról. Közülük azonban alig néhányan küldték el képviselőjüket. A kisiparosok megyei szervezete »élelmesebb« volt, s a megnyitó után közvetlenül felajánlotta segítségét a drótfonat és a fatömegcikk gyártásának megszervezésében. A gyönki, valamint az Uni verzál Ktsz fa- és fémtömegcikkek gyártására tett ajánlatot. A Csavaripari Vállalat dombóvári gyára pedig — kooperációban — vállalná az ajtópántok egyes részeinek az elkészítését.

A vállalat szakemberei — megismerve a megyében dolgozó helyiipari vállalatok, szövetkezetek lehetőségeit — személyesen is fölkeresik a vezetőket, s ajánlatot tesznek e cikkek gyártásának a megszervezésére.

A kiállítás nem újdonság: tavaly a vas- és műszaki nagykereskedelmi vállalatok az ország tíz megyéjében rendeztek hasonlót, s az ennek alapján kötött szerződések megvalósulásával 150 millió forint értékű árut juttattak el a fogyasztókhoz. Több olyan termék gyártása is megkezdődött, amely importot helyettesít vagy választéknövelést jelent. Tavaly Pécsen, illetve Zalaegerszegen is rendeztek hasonló kiállitást: ezek \)tán 13 millió forint értékű fa- és vasáru gyártására kötöttek szerződést.

o