Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-25 / 121. szám

t Virágok — tüskével A jó példa: a mezőgazdasági szakközépiskola diákjai a Ságyári-ligetben. Be kel! vallani: egyetlen palántát sejjj ültettem a mos­tani akció során. Mentségem­re mondom, hogy a Kinizsi­tömbben élek, s erre a terület­re egyelőre nem is készült zöldterületi — parkosítási — terv. Az is könnyebbé teszi a helyzetemet, hogy az idén csak a tanácstagok által ösz- szegyűjfcött közösségi igénye­ket veszi igénybe a városgaz­dálkodási vállalat, egyénekét külön-külön nem. Mindettől függetlenül úgy érzem, hogy szólhatok a város viTagosítá­sáról, a zöldterületek állapo­táról. Indokom: a személyes aggódás. & szeretném Kapos­várt rendezett — fáktól, dísz­cserjéktől, virágoktól d-'szes — városnak látni. Mentem hát a téma után, s végül nem mondhatom, hogy kimondottan jó tapasztalatok­kal ültem az írógép elé. ösz- szegyűjtve a május közepén kezdődött virágosítási akció­ról a véleményeket, röviden azt mondhatnám: eddigi si­kertelensége nagyrészt a ta­nácstagoktól várt szervező­munka elmaradása miatt kö­vetkezett be. Vannak azonban egyéb okok is, s ezek között előkelő he­lyet foglal el, hogy az idén virágpalántákból az 1976. évi­nek mindössze a fele. vagyis 50 ezer áll csak rendelkezés­re. Az akció azonban lassan már két hete tart, s eddig alig több mint tízezret ültettek ki. A városgazdálkodási vállalat kertészeti részlegében várják ugyan a tanácstagok által ösz- szegyűjtött igényeket, ezek azonban alig-alig érkeznek a belterületekről. Ennek nem Épp öt éve, hogy a gazda­sági és pártvezetőkkel való beszélgetés alapján cikket ír­tam a Kaposmérői Építőipari Szövetkezet tevékenységéről. Kredményeik ellenére akkor azt kellett megállapítani: szer­vezettebb irányításra, szerve­zettebb munkára van szük­ség; tartalmasabbá kell tenni a munkaversenyt, erősíteni a pártszervezetet, és el kell ér­ni, hogy minden fontos terü­leten legyenek kommunisták, akik példát mutatnak. Fennállása óta először nyer­te el a Kiváló ipari szövetke­zet kitüntetést a kaposmérői. Erről a szép elismerésről be­szélgettem Stier Tibor elnök­kel. Megfontoltan, előrelátóan — Amikor mérlegre tettük több évi munkánkat, elhatá­roztuk : megalapozottá kell tenni vállalkozáspolitikánkat. Inkább kevesebbet vállalunk, a munkát azonban a korábbi­nál nagyobb felelősséggel vé­gezzük, betartjuk a határidő­ket is, ügyelve a minőségre. Olyanná tesszük a belső szer­vezést, hogy biztosítsa a mun­kák előkészítését. A feladatok megoldását eredményesen se­gítő szocialista munkaverseny kibontakoztatására is gondol­tunk. A szövetkezet vezetői arra törekedtek, hogy munkájukkal tekintélyt szerezzenek, s így elérjék: az építtetők minden­kor bizalommal forduljanak hozzájuk. Erről számoltak be az ünnepi közgyűlésen is, ahol a magas kitüntetést átvették. A Kaposmérői Építőipari Szövetkezet valóban nagy utat tett meg az alakulás — 1959 — óta. Kezdetben 2 millió fo­rint volt az évi termelési ér­ték, a tavalyi viszont már el­érte a 60 milliót, s ebből 50 millió az építőipari tevékeny­ségből származik. Nagy érde­mük van a kaposvári KISZ- lakások, a többszintes társas­házak, valamint a családi ott­honok kivitelezésében: Tavaly 60 lakást adtak át, az idei tervük pedig száz lakás. Erősödő brigábmozgalom A szövetkezet több éven át gondokkal küzdött. Tervsze­rűtlen volt. a munka, az irá­nyítás sem ment kellően, az anyagfelhasználásnál is volt egyedül az az oka, hogy más­hol oda sem figyelnek a vi­rágágyásokra; sőt a kapóstü- rediek. a donneriak igencsak dicséretesen törődnek szűkebb környezetükkel. Az idén azon­ban a cél elsősorban a belte­rület szépítése. Hogy állunk a zöldterület­tel? Épp a napokban, az ur­banisztikai hetek nagykanizsai rendezvényeinek egyikén hangzott el. Pécsen az egy la­kosra jutó zöldterület nagysá­ga tíz négyzetméter. Kapos­váron viszont — egyelőre — csak 8 és fél négyzetméternyi. Pedig szeretnénk növelni, ám ez pillanatnyilag elérhetetlen­nek látszik. pazarlás, és ez gátolta ered­ményes munkájukat — Ezért törekedtünk a párt- szervezet erősítésére. Tíz év­vel ezelőtt 9 kommunistával alakult meg, ma 39-en va­gyunk. A többségük itt nevel- I kedett kommunistává, s pél- danáutatásuk alapján vettük fel őket Az utóbbi két esz­tendőben csak fizikai munká­sokkal erősítettük a pártszer­vezetet, s ma minden fontos területen dolgozik kommunis­ta. Három évvel ezelőtt segí­tettük a KISZ-szervezet létre­hozását; a 30 tagú szervezetre szintén mindenben támaszkod­hatunk — mondta az elnök. Az ünnepi közgyűlésen arról ! is beszámolhattunk, hogy erő- I södött a szocialistabrigád-moz- j galom. Huszonkét brigádjuk- ! ban 152-en tevékenykednek, í Az ő érdemük, hogy tavaly 884 ezer forint értékű anyagot és energiát takarítottak meg, s 16 százalékkal emelkedett a lakossági szolgáltatás. Az egy főre jutó termelési érték ta­valy 7000 forinttal volt maga­sabb, mint 1975-ben, s meg­haladta a 175 ezer forintot. Három brigád arany. 4 ezüst, 6 pedig bronz koszorút kapott. Molnár János . kőműves, szo- cialistabrigád-vezető — ő kép­A nemzetközi tejszövetség az idén május 24-ét nyilvání­totta nemzetközi tejnappá. Hazánkban a tejnapi rendez­vényéknek most és a követke­ző években is az acéljuk, hogy segítsék a nagy tejfogyasztó országokban kialakult egész­séges táplálkozási arányok megközelítését. Jelenleg — az elmúlt évek gyors fejlődése ellenére — a tej- és tejter­mékfogyasztásban a táplálko- zás-élettanilag indokolt szint­nek csak mintegy 60 százalé­kát érjük el. Pedig a terme­lés gyorsan növekszik. Az ál­lami tejipar és a szövetkezeti üzemek napi feldolgozó ka­pacitása 6 millió liter. Így ebben az évben nincs is szük­ség a tervezett vajimportra, s ez külön megtakarítást jelent. Gyorsan fejlődik az értékesí­tés is. Tavaly tíz százalékkal több tej, tejtermék fogyottéi, s az idei év első négy hónap­jában tejből, tejitalokból csak­nem 12 millió literrel, sajtok­ból, túróból 136 vagonnal, tej­A városgazdálkodási válla­lat az idén háromszor kaszál­ja le Kaposváron a füvet, a városi tanáccsal kötött szerző­dés szerint. Ebből egy tavasz- szol volt esedékes, egy pedig a tél beköszönte előtt. Azaz: áprilistól novemberig csak egyszer vágják a füvet S mi­vel legkevesebb legalább nyol c kaszálásra volna szükség, a fű majd tönkremegj.. Ugyanebbe a körbe tartozik: a megyeszékhelyen 520 ezer négyzetméternyi zöldterületet kell gondozni — nagy részé: a ritkábban lakott területe­ken. Az úgynevezett fajlagos költség másutt négyze -méte­viselte a megye szövetkezeti mozgalmának brigádjait a szo- cialistabrigád-vezetők orszá­gos tanácskozásán — Az épí­tőipar kiváló dolgozója kitün­tetést kapta meg. A kiváló­jelvényt öt másik kommunista vette át, s négy KISZ-tag munkáját is ezzel ismerték el. Méltóan a kiváló címhez — Dolgozóink csatlakoztak a csepeli felhíváshoz. Kiemel­kedő munkasikerekkel, beve­zetve a Dolgozz hibátlanul! mozgalmat, kifogástalan mi­nőségű lakásokat átadva akar­ják köszönteni a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját — ismertette a vállálást Stier Tibor. Ezt nem lesz könnyű meg­valósítani. Tervünk az idén 75 millió forint. A vállalat száz lakást csak még terv­szerűbb, fegyelmezettebb munkával, az építkezések jobb I előkészítésével, még gondosabb anyagfelhasználással lehet át­adni. Kiváló szövetkezethez mél­tón — ez a célja a szocialista brigádoknak és a szövetkezet valamennyi dolgozójának. porból pedig 23 vagonnal vá­sároltunk, mint tavaly január­tól áprilisig. Ennek ellenére a tej még mindig nem igazán *■ nemzeti italunk«. S hogy fogyasztási szokásainkban nagyobb rését kapjon, ezt szolgálták a teg­napi tejnapi rendezvények So­mogy négy városá'ban: Ka­posváron, Siófokon, Marcali­ban és Nagyatádon. Egyenruhás úttörők sora­koztak a Zselic áruházban, a Kisfaludy utcai általános is­kola Olympia őrséneik tagjai. Gyorsan, fürgén segédkeztek, hordták a tejet az egy kis kós­tolóra betérőknek. Sokan él­tek az alkalommal. Ebben szerepe volt az alapos előké­születeknek. A tejipari vállalat központ­jában is nagyszabású bemuta­tót tartottak. Hatalmas hideg­tálak — tejtermékekből — várták a látogatókat és a hely­színen a kereskedelmi szakis­kola tanárai és tanulói mu­tatták meg, nút lehet ebből a renként legkevesebb 10—12 forint, Kaposváron 7 forint.. Addig kell nyújtózkodnunk ameddig a takarónk ér. Tehát a meglevő eszközökkel, a le­hetőségek kihasználásával igyekeznek a kertészeti részleg — és általában a városgaz­dálkodási vállalat — szakem­berei eredményeket elérni. A szándék azonban önmagában kevés. Az idén 4 és fél millió forint jut a zöldterületek gon­dozására, fenntartására. Ez pedig még az úgynevezett -szinten tartáshoz« sem elég. Van persze olcsó és célsze­rű megoldás is: a gyephézagos burkolat. Ezt azonban eddig Kaposváron nem sikerült el­terjeszteni Pedig jó példa rá a Honvéd utcai garázsok bejá­rata. Jóformán észre sem ven­ni a cementet. És praktikus is, hiszen a fű nem megy tönk­re, a költségek pedig három év alatt megtérülnek. Lehetsé­ges, hogy a betonozás még olcsóbb, ámde egy város arc­képének megformálásakor van szerepe az esztétikumnak is. Említettük már a nyújtózá6t és a -takarót«. Ez utóbbit kel­lőképpen megszervezett társa­dalmi munkával -hosszabbí­tani« lehetne. Csakhogy a múlt évben az igénylések alap­ján szállított 200 ezer virág­palántából mintegy 50 ezret a belső kertekbe, esetleg a ba­latoni nyaralok virágágyásaiba ültettek. Hasonló sorsra jutót* jó néhány fa is, pedig ezek­nek darabja több száz forint­ba került... Tavaly a Sárvá­ri ligetbe szánt iákat a vàrœ különböző pontjain kellelt el­ültetni, mert nem akadt a megfelelő időben vállalkozó: még a környék üzemeinek szocialista brigádjai es az ar­rafelé lakók sem jelentkez­tek... A társadalmi munkára az idén is számítottak, a szerve­zéssel azonban ]>ajok vannak. Közös megbeszéléseken kelle­ne tisztázni az érintettekkel: hogyan tovább. Még mindig nem késő, bár a virágok kiül­tetéséhez hátralevő két hét nem nagy idő. Különösen nem ahhoz, hogy a behozhatatlan késés miatt több hónapon át színtelen lesz Kaposvár. tápláló ételből melegen ké­szíteni. A tejfogyasztás emeléséhez azonban nemcsak alkalmi be­mutatókra van szükség. Nö­velni kell a tényleges bolti választékot. Nemcsak a szem­nek és az ízlelőbimbóknak tetszőbb termékeket keresnek a vásárlók, a vásárlásban más, kényelmi szempontoknak is szerepük van. Fontos a ter­mék eltarthatósága és az adag­csomagolás kiterjesztése. A tejipar ezekből is a választék gazdagodását ígéri. Somogybán is megjelennek az öt napig eltartható ízesített joghurtok (málna-, barack-, eper- és meggyízű). Hosszabb ideig eláll a már most kapha­tó Medve és Derby sajt is. Hamarosan árulják a két hétig eltartható eper és citromos joghurthabot, valamint a két­rétegű pudingot. Ízes torta- krémeket és különleges fűsze­rezett túrókeverékeket is ígér — még ebben az évben — az ipar. Kiváló cím a kaposmérőieknek Száz lakást építenek S zalai László Mészáros Attila Nemzetközi tejnap Somogybán Zöldség!ront I smerőseim gyakran megállítanak az utcán: »Kern gondolod, hogy az utóbbi időben túl sok zöldséget irtok az újságba?« Lehet, mondom ilyenkor köte­lező szerénységgel, s hozzáteszem: talán úgy akartad mon­dani, hogy a zöldségről írunk többet a szokásosnál. Nem vitatom, az előbbi megfogalmazásban is lehet valami. De az kétségtelen j— bizonyára valamennyien észrevették —, hogy az országban intézményes »támadás« indult a zöld­ség- és gyümölcsellátás gondjainak megoldásiért. Igaz, hogy az újságcikkektől', az értekezletek garmadáitól nem lesz egy csapásra több paradicsom, sárgarépa és tök; a választékos szóhasználattól sem nagyobb a piaci választék, s legkevésbé alacsonyabbak (vagy mondjuk úgy : elviselhe­tőbbek) az árak. De ezek a fórumok is hozzájárultak ah­hoz, hogy a gondok legfőbb okai felszínre kerültek. Elem­zések. fontos döntések születtek, s ma már elmondhatjuk: egységes front alakult ki az országban — és Somogybán is —. hogy egyszer s mindenkorra felszámoljuk a zöldség- és gyümölcstermesztés, felvásárlás és forgalmazás közvéle­ményt hergelő, pénztárcát próbára tevő hibáit A csata tehát valamennyi magyar állampolgár érdekében indult — nem lehet unalmas és nem lehet másodlagos. Szándékéb­resztő és nettekre serkentő, anyagilag is ösztönző és cselek­vést sürgető; egységes szemléletre indító és elszámolásra kötelező »fegyvereket« vetettünk be. Hatásos eszközüket. Nem szándékozom valamiféle összefoglalót adná a zöldségfront hadállásairóL Szétszórtan, bonyolult eszközök­kel folyik a habe; mindéin részlete — legalábbis számomra — teljességgel áttekinthetetlen. Mégsem árt beszélni róla, Ha igaz, hogy a közvélemény, a növekvő igény üzent hadat, akkor egyetlen összefüggés sem maradhat előtte titok. A megye lakóinak nagy része nemcsak fogyasztó, hanem ter­melő is. Ráadásul nem lenne elég, ba csak önellátásunkról akarnánk gondoskodni. A helyzetelemzés nyomán — nem váeflm — a leg­főbb vezető testületekre hárult a döntés, ad útmutatás fel­adata. Ahogy H‘ Központi Bizottság állásfoglalása nyomán kormányhatározat született (amely jobb feltételekéit teremt az ellátás javításához), úgy a megyei párt végrehajtó bi­zottság is fontosl állásfoglalással szabott irányt A vb-ülé- Sén hangzott el a következő mondat: -A zöldség- és gyü­mölcsellátás akkor politikai kérdés, amikor kevés az áru és drága-». Márpedig az ellátás politikai kérdésisé vált. Hat a közhangulatra, az emberek közérzetére, munkakedvére és véleményére, is. Egyik sem lehet közömbös. Néhány .kifejező adat: 1970«ben 83, 1975-ben 90 kiló zöldséget fogyasztottunk személyenként (100 kiló volt az előirányzat). Gyümölcsből 1970-ben 72, 1975-ben 75 kilót ettünk meg személyenként Lemaradás tapasztalható a bel­földi fogyasztásban és az exportban is; hátt ha még hoz­záteszem, hogy tavaly holland sárgarépát meg lengyel bur­gonyát ettünk. Egyetlen összehasonlítást éhhez: a tervezett kertészeti termékekből származó exportbevételünk fedezné az egész ország importenergia-szükségletét! Nem fedezte. Ráadásul 1976-ban az előző évihez képest — mint azt ta­pasztalhatták — 26—2S százalékos árszínvonal-növekedés következett be, miközben egy százalékkal nőtt a reáljöve­delem. Nem volt kellő választék, s jóllehet az időjárás erő­fél jesen befolyásoló tényező, mégsem lehet mindent annak á rovására írüi. Hiszen 13 százalékkal csökkent a termő- terület, ugyanennyivel a gyümölcs, és 23 százalékkal a szőlőtermelés. Hogy jövedelmezőségi gondok is hozzájárul­tak ehhez? Kétségtelen. De hagyjuk az országos számokat. S omogybán az állami gazdaságok — a terveknek megfelelően — fegyelmezetten növelték a termőte­rületet, a tsz-ekben viszont nagymértékű csökke­nés mutatható ki. Kevesebb lett a zöldséget termelő tsz is, ezzel szemben több kistermelő kapott kedvet. Az intézke­dések hátasa máris érződik. Igaz, hogy szombaton rengeteg panasszal találkoztam Kaposváron: zöldséget, salátát, cu­korborsót kerestek a háziasszonyok — hiába, s mert jégve­rés volt, egyik napról a másikra egy forintról háromra ug­rott a salátapalánta ára, de ne kicsinyeskedjünk. A dönté­sek hatásának hosszabb az »érési ideje». Mindenesetre nőtt a termelési kedv; valamivel szervezettebb a felvásár­lás (jóllehet ma is vannak panaszok), s bízhatunk benne: az ellátás javul, a választék is bővebb lesz. Ez utóbbi meg­oldása sem könnyű. Nem tudom, összeszámolták«e; 30 féle zöldségféleségein belül 250—300 fajta létezik (!). Es az árak? Nyilvánvaló, ha több lesz a termés, nagyobb a vá­laszték, ez befolyásolja a piaci árakat. Mégis azt mondom: nem ebben várhatjuk a legnagyobb változást. Miért? A kertészeti ágazatban a nagyüzemek vállalják a zöldség- termesztés 83, a gyümölcstermelés 63,5 százalékát. A gépe­sítés nélkülözhetetlen még a kisebb termelőknél is, hiszen a munkaerő egyre csokikén. (A mezőgazdaságban országo­san 100—150 000-relí). A gép drága, sokféléi panaszolják. Márpedig ha az önköltség növekszik, aligha leheti számíta­ni az. árszínvonal lényegesebb csökkenésére. Kár volna te­hát illúziókban élnünk. Ráadásul a termékek 60 százaléka gyorsán romló áru, tehát sok millióért hűtő- és tárol óh-e- lyekről, gyors szállításról kell gondoskodni. A zöldség- fronton tűzszünet nélkül folyik a harc. Ez megnyugtató. Szűkebb hazánkban — mint említettem — a megyei párt vb-n fontos állásfoglalássoroza/t született. Nem soro­lom, csak megemlítem néhány részletét. Idézek: »A lakos­ság jó ellátása politikai kérdés. A megfelelő áruválaszték és minőség, az elfogadható ár meghatározó a közhangulat, a jó közérzet kialakulásában. A megye élelmiszergazdasága az eddiginél többre képes. Ebből kiindulva született dön­tési a bázisgazdaságok számának növelésére, a fólia- és üvegházi, az öntözéses termelés foltozására, a termálvizek hasznosítására, a felvásárlás és az értékesítés rugalmassá­gának, a hűtés, a tárolás és a szállítás korszerűsítésének biztosítására. A zöldségfnotnt egységes, a *háborúnak» tones vége. A politikai vezetés, a gazdasági szakemberek sokasága, a társadalmi szervek, a sajtó nagy ambícióval' terjeszti a jó módszereket; helyzetképet fest. ösztönöz — valamennyiünk érdekében.. Sokat írunk a zöldségről? Nem kétséges. A zöldségfronton szerepet vállalt az egész magyar sajtó. A Központi Sajtószolgálat egyeztetésével éppen a megyei la­pok indítottak össztüzet, s ebben a nagy akcióban részt vesz a televízió, a rádió is. Február óta a Somogyi Nép­lapban 30 cikk jelent meg erről a témáról, és hetenként olvasom a sajtószolgálat összegezését, elemzését a megyei újságok ezirányú tevékenységéről. A tapasztalatok — jók és rosszak — a pártszervek, a kormány, a miniszterek asz­talára kerülnek; nem lehet tehát kétséges, hogy az orszá­gos »össztűz« eredményre vezet. A z értekezleteken azonban sokan még ma is hajla­mosak rózsaszínre festeni a kék eget. Persze elég lenne a derűlátás — tones még rtonden rendben. A -kincstári optimizmusnak:» rég lejárt az ideje. Helyét a helyzetelemzésen alapuló megfontolt döntés, a cselekvési -kényszer« váltotta föl. Nincs okunk aggodalomra, a harc tovább folyik. Jávori Béte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom