Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-21 / 118. szám

ESZMEhPOUTIKAl NEVELÉS MÁI KOMMENTÁRUNK A vonzerőt a fenek növelik Úttörömunkát iskolán kívül is S omogybán az új üzemek új munkásai szempont­jából különösen jelen­tős, hogy kezdettől érezzék munkahelyükön a pártszerve­zetek jelenlétét. Több új mun­kaihelyen nyomon követhető a pártszervezet aktivitása. az üzem életének legfontosabb kérdéseiben tanúsított állás- foglalása. De sok helyütt még nagyon hiányos a pártszerve­zet nevelő és felvilágosító te­vékenysége. Nem elvont esz­mefuttatásokra gondolunk, ez nem hiánycikk! Egyszerűen arról van szó, hogy a kommu­nistáknak meg kell ismertet~ niük az új munkásokat való­ságos jogaikkal és kötelessé­geikkel, hogy beilleszkedhes­senek annak az újfajta közös­ségnek az életébe, amelynek második otthonukká kell vál­nia. Az egyik termelőszövetkezet elnöke így jellemezte a szó­ban forgó helyzetet: «Én is az ilyen hétköznapi tetteket be­csülöm a legtöbbre. Mert a part politikáját nem elég csu­pán elvileg elfogadni, azért napról napra cselekedni is kell. A mi szövetkezetünk párttagságának zömét sem kell vállalt kötelességére figyel­meztetni. Hiszen tagságunk színe-java jól tudja, hogy mi­lyen nagy egy-egy kommunis­tának a közös feladat sikeré­ért vállalt felelőssége. Sajnos, akad olyan párttag is, aki a taggyűlésen pompás dolgokat mond az. elvi szilárdságról, de egy órával később szülei vagy felesége kívánságát teljesítve templomba megy. egyházi szertartásokon vesz részt. Ezt persze nem tűrhetjük el...« Jó néhány esetben az is elő­fordul, hogy egy-egy kommu­nista, aki a hivatalában, a munkahelyén meg a különféle fórumokon a női egyenjogúság szónoka, otthon egész más el­vek szerint él. A nálunk di­vatos kifejezéssel élve. össz­komfortos kiszolgálást követel -feleségétől; elvárja, hogy pizsa­mája, papucsa, fényesre dör­zsölt cipője a pontosan meg­szabott helyen legyen, és nyárspolgári indulatokkal bí­rálja nála esetleg többet dol­gozó élettársát, ha valami nem a kedve szerint való. Egyesek pedig — miközben erőteljesen követelik a határozott harcot a kispolgári gondolkodással és életvitellel szemben — ön­magukat kevésbé szigorúan ítélik meg. Íme egy másik példa, amely egy értelmiségi pártszervezet vitájában kapott hangsúlyt! »A kommunistának az öröm. a pihenés, a szórakozás és az élet minden egyéb joga épp­úgy kijár, mint bármely más embernek. — mondotta a fel­szólaló, majd így folytatta — Én ezzel egyetértek, és hoz­záteszem, hogy ma valóban nem követel meg senki esz- kétizmust a párttagoktól. A jobb élethez igenis joguk van a kommunistáknak is. De pél­damutatást a közösségi életben és a családi életben, a fo­gyasztás kultúrájában joggal elvárhatunk tőlük, A kommu­nista meggyőződés ugyanis nem egyeztethető össze sem­miféle kétarcúsággal. Minden kommunista önként vállalta a szocializmus eszméinek, a kö­zösségi életnek az önzetlen szolgálatát...« Az eszmei-politikai munkáról szóló jelentések megállapítot­ták, hogy politikánk osztály­jellegét — vagyis a munkás­osztály vezető szerepét — a kommunisták általában helye­sen látják és értelmezik, de a párttagság egysége ebben az alapvető kérdésben sem auto-j matikusan. hanem időről időre i megújuló viták során jött lét- j re. Milyen kérdések köré cso­portosíthatók a korábbi viták mire kell összpontosítani az eszmei-politikai nevelésben? Elvtársaink egy része —bár ezt nyíltan nem hangoztatja — még mindig nem érti, hogy mit jelent a munkásosztály vezető szerepe, és azt sem, hogy lényegében miképpen érvényesül ez a szerep. A helytelen és zavaros nézetek­nek a forrása a történelmi lá­tásmód. hiánya. A népi hata­lom megteremtéséért vívott küzdelemben és a hatalom megszerzésének első szakaszá­ban döntő kérdés volt, hogy nagyrészt munkások — közü­lük is a legöntudatcsabbak. a kommunistáik — foglalják el a hatalmi, az irányító funkció­kat. Nehány — főként idő­sebb — kommunista szavaiból szinte egyöntetűen az az el­képzelés csendül ki, hogy csak azokon a területeken érvénye­sül a munkásosztály vezetése, ahol az irányítói posztokon számszerűleg is a kétkezi munkások vannak túlsúlyban. Amikor azt kérdezik ezek­től a pártmunásoktól. hogy hol és hogyan érvényesül a munkásosztály vezető szerepe, ők rendszerint visszakérdez­nek : hol és miért nem érvé­nyesül? Mert szerintük — na­gyon helyes vélemény — a párt vezető szerepe csak ott nem érvényesül, ahol nem he­lyesen értik vagy nem helye­sen hajtják végre pártunk po­litikáját, amelynek révén rea­lizálódnak a munkásosztály érdekei. És ebben a munkás - osztály nem mondhat le a szakemberek közreműködésé­ről. Fel kell lépnünk a mun­kásosztály vezető szerepének bármilyen oldalról jövő meg­kérdőjelezése ellen. Pártunk alapvető feladatnak tartja, hogy növeljük a mun­kások aktivitását, az eddigi­nél fokozottabban és tervsze­rűbben foglalkozzunk nevelé­sükkel, képzésükkel. Többek között ezzel magyarázható, hogy az elmúlt években jelen­tékenyen nőtt pártszerveze­teinkben a munkások aránya. Somogybán a kommunisták 67 százaléka fizikai dolgozó. Az sem véletlen, hogy a föl­vett fizikai dolgozók 75,4 szá­zaléka képzett szakmunkás. De ózzál már nem tudunk egyet­érteni, ha a párt munkásjelle­gének egyetlen kritériumát a munkásoknak a pártban el~ foglalt számarányán mérik le. ígyeftseftnk Jobba« megértem a párttagság szeles köreiben a párt szövetségi politikáját is. azt, hogy azok a döntések, amelyek a munkásosztály szö­vetségeseinek érdekeit szol­gálják, végső soron egybees­nek a munkásság érdekeivel is. A munkásosztály vezető szerepét és szövetségi politi­káját a maga egységében kell szemlélnünk. »Azt, hogy üsd az ellenséget, vedd el a tőkéstől a gyárat, ossz földet a parasztságnak — ebben a megyében minden magamfajta ember jól értette. De ha ma azt mondom, hogy ennyivel meg annyival kell növelni a termelékenységet, csökkenteni a vazarlást. vala­hogyan kevesebb fantáziát lát­nak benne a mi embereink...-« — hangoztatta a közelmúltban egy propagandista. Gyakran elhangzik az a kér­dés, hogy mire kell összponto­sítani az eszmei-politikai ne­velésben. Sok fel-adattal egy­szerre kell birkózni. A kom­munisták tudatában — csak­úgy, mint a társadalmi tudat­ban — nincs légüres tér. Vagy a mi világnézetünk tölti be azt, vagy más nézetek hatnak rá. Elveink, politikánk ter­jesztésével, példaadó tettekkel lehet és kell növelni a szó~ cializmus vonzerejét. I mmár 31 esztendő ta­pasztalatai mutatják, hogy mindig akkor ke­rült közelebb a mi társadal­mi rendünk a politikai kérdé­sek iránit csak hétköznapi módon érdeklődő milliók gon­dolkodásmódjához, szívéhez, amikor tudatosan törődött ez­zel a vonzerővel, s nem bízta pusztán a társadalmi rend fej­lődéstörvényeire és a hatalom adta lehetőségekre az emberek véleményének, vágyainak ala­kítását. Üttörőavatást, gyermekna­pi ünnepséget nem könnyű rendezni. Mégis sokkal köny- nyebb, mint állandó kapcso­latot tartami a gyerekekkel, szabad idejükben is okos el­foglaltságot adni nekik. Pe­dig idejük nagy részét isko­lapadban, zárt környezetben töltik, mégis sokszor »letud­juk« az úttörömunkát egy- egy, az iskolában megtartott rendezvénnyel. És hajlamo­sak vagyunk csodálkozni, ha unatkoznak. A somogyi úttörővezetői tanács a minap fogadott el egy tervet a lakóterületi út­törőmunka fejlesztéséről. Nem légvárakat építettek a feladatok kidolgozói: néhány úttörőcsapat életében már meglevő gyakorlati példák alapján adtak útmutató ösz- szeállítást. Az írás fejlesztés­ről szól, s ebből arra követ­keztethetünk, hogy a me­gyénkben e téren van még javítanivaló. A tanács ülésén is elhangzott a vita összege­zésekor: sajnos, az úttörő- csapatok többségénél még nem szerveznek semmiféle gyermekprogramot az isko­lain kívül. A rendtartás szerint a gye­rek a szabad idejében is az iskola tanulója. Ebből az kö­vetkezne, hogy az iskola — és az otfani úttörőcsapat — délután is a gyerek egyik »gazdája«. A logika ezúttal szellemi játék csupán. A kettősség szembetűnő: jó terv készült az élet példáiból és rossz képet mutatnak az élet példái. Mindenki megfo­galmazhatja a kérdést: amit az egyik helyen ügyesen, szí­nesen, a gyerekeknek sok él­ményt adva megcsináltak, azt másutt miért bélyegzik valósíthatatlannak? Az ülésen is elhangzott ilyen vélemény: »-Az anyag készítőjének lelkesedése tisz­teletre méltó, a gyakorlatban azonban más a helyzet Eszerint csupán ott dolgoz­hatnak kedvükre az úttörők, ahol van egy »szent őrült", aki vezeti őket? Persze ez nem igaz. Viszont »objektív lehetőségekkel« takarózni le­het, és többnyire sikerül is. Több úttörős gonddal kap­csolatban találkoztunk már hasonló »mentegetőzéssel«. Például vándortáborba sem mentek a somogyi iskolák gyerekei, egy helyről viszont majd minden gyerek és a pedagógusok fele elindult. Az otthonmaradók »előhúzták« a lehetőségeket, és hivatkoztak rájuk. Az tény, hogy vannak jó és kevésbé jó adottságú is­kolák, de hogy ekkorák len­nének a különbségek? Ezt még a gyerekek sem hiszik él. Azóta a táborozás ügye las­san sínre kerül. A vándortá­borok »szent őrültjeitől« tu­dom, hogy már néha örülni is tud: itt is, ott is fölébred­tek. Bízik benne, hogy a fo­lyamat nem áll meg. Az is­kolán kívüli munka »meg­szállottja;« — a tanácsülést anyag előterjesztője — még nem ilyen vidám. Ahol rosszul megy a mun- Ica. oda többször érkezik a felsőbb szervtől figyelmezte­tés. Ennél is hathatósabb »megrovás« kell legyen « gyerekek élménytelen lézen­gése. Miért marad el mégis a többség két lépéssel, ha tud­ja, hogy előbb-utóbb mozdul­ni kell? U P. Kőszegi Frigyes (Folytatjuk.) Élménybeszámoló diavetítéssel Szovjet testvérvállalatoi keresnek Munkavédelmi technikusok képzése I az ipari szakon, 7601 Pécs, I 48-as tér 2. címen. A tanfo- 1 lyam díja 1000 forint. — Melyik volt eddig a leg­sikeresebb rendezvény? — Mindenképpen az a klub­délután, amélyet együtt ren­deztünk a Moszkvai Rádió magyar adásának megyei ba­ráti klubjával. A textilművek MSZBT-tagcsoportja, más vál­lalatok képviselői is eljöttek hozzánk, s megismerkedhet­150 hektár ♦ 16 ezer négyzetméter... Kertészet szántóföldön és „tető" alatt Áru Háromfáról, Nagyatádról és Taranyból A SZOT Munkavédelmi To­vábbképző Intézete a közel­múltban hirdette meg, hogy jelentkezni lehet munkavédel­mi technikusi minősítő vizs­gára. Az ezt megelőző tanfo­lyamét — Somogyot, Tolnát és Baranyát érinti — Pécsen tart­ják, a Zipernovszky Károly Gépészeti Szakközépiskolá­ban. Az előkészítő tanfolyam tízhóiTapos, és a hallgatók ösz- szesen 300 órán hallgatnak előadásokat, hetente egy na­pon. Nyilván sok somogyi szák­ember is fölfigyel erre. A je­lentkezési lapot az SZMT munkavédelmi osztályán kap­ják meg, május 23-t'ól. Csak azok vehetők fel a tanfolyam­ra, akiknek szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal vagy gimnáziumi érettségi bizo­nyítvánnyal és a választott szakiránynak megfelelő szak­munkás-bizonyítvánnyal, il­letve akik középfokú techni­kumi képesítő oklevéllel ren­delkeznek. Feltétel továbbá, hogy a választott szaknak megfelelő közvetlen termelő-, termelésirányító vagy munka- védelmi munkakörben leg­alább ötévi szakmai gyakor­latuk legyen. A felvételhez a munkahely javaslatára is szükség van. A pontosan körülírt felté­telekből kiderül, hogy a mun­kavédelmet csak gyakorlott, hozzáértő emberek «-kezébe adják«. Ennek fontosságát fö­lösleges hangsúlyozni. Gyako­ri, hogy egy-egy üzem niég oly eredményes tevékenységét is a rossz munkavédelmi hely­zet, a feLtünően sok sérülés rontja le. A pécsi gépészeti szakkö­zépiskolában a jelentkezése­ket június 15-ig fogadjak el Százötven hektáron folytat szántóföldi és 16 ezer négy­zetméteren fóliás, illetve üveg­házi kertészkedést a háromfai Május 1. Termelőszövetkezet. A nagy kiterjedésű közös gaz­daság kertészetei Háromfán, Nagyatádon és Taranyban ta­lálhatók. A fedett területek zöme Háromfán és Taranyban van; az előbbi helyen olajfű­téssel. az utóbbinál pedig me­leg vízzel biztosítják a kívánt hőmérsékletet a növényeknek az üvegházakban meg a fólia­sátrak alatt. Ebben a kelle­mes klímájú környezetben palántaneveléssel és primőrök termesztésével foglalkoznak. — Az idei terveink szerint a szövetkezet szántóföldi ker­tészete 3,6 millió, a fóliás és az üvegházas pedig együttvéve több mint 1,3 millió forint be­vételt ad — mondta Hantosi István elnök. — A hideg na­pokat csak a saláta sínylette meg, s inkább a minőség szen­vedett kárt, mint a mennyiség. Az időjárás ennél a korai nö­vényünknél körülbelül húsz- százalékos bevételkiesést oko­zott. Egyébként nincs okunk panaszra ... Számba vettük, mi mindent értékesítettek eddig az idei termésből. Valóban elégedet­tek lehetnek a teljesítésekkel. 110 ezer fej salátát. 15 ezer csomó retket és 9500 fej ka­ralábét adtak el — részben közvetlenül a nagyatádi lakos­ság ellátására, részbén pedig a somogyi Zöldértnek. És a be­takarítást most már folyama- | tosan végzik, hiszen mindig I jól «-megtermett« uborkából nem sok fér egy re van éppen beérő áru az üveg vagy a fólia alatt. Szedik már a hegyes meg a fehérpaprikát, az uborkát, a káposztát, s nemsokára a paradicsom kö­vetkezik. Elmentünk Taranyba is, és megnéztük az ott folyó mun­kát. Horváth Vendel, a kerü­let kertészetének vezetője mu­tatta meg «birodalmát«: — Az uborkaszedést most kezdtük, szerdáig elértük az egy mázsát. Egészen őszig lesz mivel megtölteni innen a ládákat ... A 3500 négyzetmé­ternyi fedett területre négy­zetméterenként 120 forintot ír elő a bevételi terv, s csak­nem egészen bizonyos, már most, hogy ezt elérjük. Az idén jelentős területtel nőtt itt a fóliás kertészet. Ta­valy 159 ezer forint volt a be­vételük üvegházi paprikából, paradicsomból meg uborkából. A szántóföldön paprikából 140 mázsás hozamot terveztek 1 hektáronként, s 148 mázsát takarítottak be. A «jelek« te­hát biztatóak: az idén is sok és jó minőségű árut várha­tunk innen és a tsz másik két kertészetéből. U. F, tünk Leonyid Perepletcsikov- val, a Moszkvai Rádió és Tv magyarországi riporterével meg a feleségével. Ez a ren­dezvény fölkeltette az érdek­lődést a magyar adások iránt; egyre többen jönnek hozzám, s mondják, hogy ezt hallották, az volt igen érdekes. Erről a klubdélutánról mindenkinek jó véleménye volt, többen megjegyezték: «így kellene ezt csinálni...« Hát az biztos, nem maradt üres hely a klub­ban — mondja Vidor Ferenc, a kaposvári Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető el­nöke. 1975. november 7-én kapta meg a tagcsoport a működési oklevelet, s másfél év alatt megyeszerte ismertté tette a nevét — hol a rendezvényei­vel, hol a többi tagcsoporttal való együttműködés révén. A kapu alatti faliújság előtt mindig megállnak az üzembe érkezők vagy a buszra vá­rók, mert a tagcsoport azon­nal kiteszi a Szovjetunió éle­téről kapott fényképeket. Most már egyre többször látogatnak szovjet vendégek is az üzem­be, s azonnal fölfigyelnek ők is a jó propagandára. Az év elején 'leningrádi turisták néz­ték meg a vállalatot; különö­sen jól sikerült az üzemláto­gatás utáni beszélgetés. A kérdések és feleletek nyomán sokkal teljesebb kép alakult I ki a hétköznapok örömeiről, I gondjairól. Deák István párttitkártól azt is megtudtam, hogy októ­berben taggyűlésen értékelték a tagcsoport munkáját. — Az a tapasztalatunk, hogy az MSZBT-tagcsoport megalakulása óta sokkal tar­talmasabb a magyar—szovjet barátság ápolása. A dolgozók körében is nőtt az érdeklődés, egyre többen bekapcsolódnak a munkába. A párttitkár is a rendezvé­nyeket sorolja. Ott volt az a kiállítás, amelyet Vlagyimir Iljics Lenin születésnapja tisz­teletére rendeztek. Épp akkor tartottak taggyűlést, s a kom­munisták az első között néz­ték meg a tablókat. Nagy visszhangot váltott ki a Betűk szárnyán a Szovjetunió körül elnevezésű vetélkedő házi döntője. Az egyéniben Szalai I Gyuláné győzött, a csapatver-' senyben Virág Istvánék végez­tek az élen. A legfontosabb azonban az, hogy a hallgató­ság is sokat tanult, rengeteg újat tudott meg a Szovjetunió­ról. — Nagy gondot fordítunk arra, hogy a magyar—szovjet barátság ápolásában kiemel­kedően tevékenykedők eljus­sanak a Szovjetunióba. Éven­te nyolcan-tízen ytaznak, az idén eddig már négyen voltak kint — mondja a párttitkár. Az idei program a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának szelle­mében készült. Vidor Ferenc ott volt az aligai továbbkép­zésen, s mint mondja; sok jó ötletet kaptak az előadóktól, s a kötetlen beszélgetéseken is. Fiatal még az MSZBT-tagcso- portjuk, épp ezért törekszenek a másokkal való együttműkö­désre, mások jó módszereinek alkalmazására. — Milyen programok szere­pelnek még az idei tervben? — A textilművek, a hús­kombinát tagcsoportjával kö­zösen megszervezzük a Szov­jetunióban járt dolgozók ta­lálkozóját. Néhányuknak van diafelvételük is, ezeket is lát­hatják majd a részvevők. A vállalatnak van egy személy- szállításra is alkalmas furgon­ja, így az idén először kirán­dulást szervezünk a főváros­ba a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házába, A nagyobb kiállításokat szeretnénk meg­nézni. A megyei rádiósklubbal tervezünk további közös ren­dezvényeket ... A szocialista- brigád-tagok figyelmét felhív­juk a szovjet filmekre, s együtt megyünk moziba. Egy dolog van, ami nem könnyű: szeretnénk fölvenni a kapcso­latot egy hasonló szovjet vál­lalattal. Leonyid Perepletcsi- kov is megígérte, hogy segít Reméljük, hogy sikerül. Vidor Ferenc felvásárló negyvenötös párttag. Minden­kinek az a véleménye róla, hogy nagy ügyszerettet tel látja el feladatát. Sokáig titkolták előle a jutalmát, hogy ő is utazik a Szovjetunióba az ősszel. — Nagyon örülök.., mosi megyek először! Lajos Gém

Next

/
Oldalképek
Tartalom