Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-21 / 118. szám

á Pszichoterápiás orvosok tanácskozása Kaposváron Nagy érdeklődés előzte meg a kilencedik pszichoterápiás hétvégét. Az eseménysorozat­ra — amelynek megszervezé­sét ezúttal a Somogy megyei Tanács egészségügyi osztálya és a megyei kórház vezetősége vállalta — az ország minden részéből több mint négyszáz ideggyógyász szakorvos je­lentkezett, a rendezvényeken mégis csupán kétszázötvenen vehetnek részt a szálláshelyek hiánya miatt. Az első tanul­ság tehát már a megnyitót is megelőzte. Az ünnepélyes megnyitásra tegnap délután került sor a Dorottya-szálló nagytermében. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Nemes Tiha­mér, a megyei kórház igazga­tó főorvosa és dr. Szabados Rezső, a Somogy megyei párt­vb tagja. A tanácskozást dr. Varga Levente, a megyei ta­nács egészségügyi osztályának vezetője nyitotta meg, hang­súlyozva a pszichoterápia tu­dományának egyre növekvő fontosságát. Ezután dr. Hidas György pszichiáter tartott elő­adást A pszichoterápiás lélek­tani alaphelyzet kérdései cím­mel. Az értekezést dr. Kopa Jánosnak, a kaposvári kór­ház főorvosának előadása kö­vette — a környezet és a ma­gatartás szabályozásáról. Különösen nagy érdeklődést keltettek az előadónak azok az állításai, amelyekkel a pszi­choterápia rohamosan növek­vő fontosságát bizonyította. ' Világunkban szinte napról napra nő a környezeti ártalom, Szállodaépítőink Pozsonyban Szeptemberben készült el az a negyedik szálloda Pozsony­ban, amelyet a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat szak­emberei építettek. Azóta újabb építésre kaptak megbízást: a legutóbb átadott 1300 szem élyes diákszálló háromszintes lepényépületének kivitelezésére, amelyben az étterem és tanácskozóterem kap majd helyet. (MTI-fotó — Matusz Károly felv. — KS) Ifjúsági könyvutalványok A könyvesboltokban szívesen fogadják Szervezés és irányítás a megye helyiiparában Az Állami Ifjúsági Bizottság tavaly bocsátott ki először kedvezményes könyvutalvá­nyokat. Somogyba 1976-ban 15 ezer forint, az idén már 30 ezer forint értékűt juttattak. A megyei tanács osztotta ki őket a jól dolgozó, tanuló fia­taloknak, iskolásoknak, ifjú­sági kluboknak. Kaposváron három könyves­boltban érdeklődtünk az eddi­gi tapasztalatokról. A József Attilában elmondták, hogy ta­valy szinte naponta jöttek fia­talok utalvánnyal vásárolni. Az idén eddig csak 15—20 da­rabot váltottak be. A Fiatalok könyvtára sorozat kötetei az utalványok hatására »-futottak be«, ma már többen keresik ezeket. Az idén a reprezenta­tív 30 év sorozatot és a Kos­suth Kiadó rnindesn könyvét meg lehet vásárolni kedvez­ményesen. Könyvenként egy szelvényt — 10 forint az ér­téke — számolnak el. Ilyen­formán azok is megbarátkoz­nak a könyvvel, akik ezelőtt kevesebbet vásároltak. Nem lehet egyszerre »elherdálni-« a pénzt. Több olyan fiatal van, aki már utalvány nélkül is törzsvendég. Adminisztrációs nehézséget nem okoz az utalványok keze­lése, így szívesen foglalkoz­nak velük. Egy gondjuk volt: az utalványok borítéka egy­ben könyvisorsjegy is. Decem­berben tartották a sorsolást, és senki sem jelentkezett, hogy nyert volna. A bolt még jegyzéket sem kapott (!?) a kihúzott számokról. A Tanácsház utcai boltban kedvezőtlenebbek a tapaszta­latok. Tavaly sem volt sok utalványos vásárlójuk, az idén pedig alig találkoztak velük. 1976-ban is csak decemberben — akkor jártak le a tömbök — vittek hozzájuk utalványo­kat. Ök ugyan kaptak nyere­ményjegyzéket, nyertes azon­ban náluk sem akadt. Utal­vány nélkül is el tudják adni a könyveket, de örülnének »egy kis« népszerűsítésnek, szívesen látnának ugyanis több fiatalt. Az Ady Endre utcában az idén még senki sem vásárolt utalvánnyal. Tavaly viszont elég sokan jártak náluk. A Fiatalok könyvtára itt is »ment«. Az utóbbi időben vi­szont nemigen érkezik új könyv ebből ia sorozatból. Az év végén több utalványos pa­naszkodott már, hogy miért csuk ezeket a könyveket lehet kedvezményesen vásárolni, ezért is jó, hogy most kiter­jesztették más kiadványokra is az akciót. Náluk volt egy »fehér hol­ló«: 500 forintot nyert egyik állandó vásárlójuk. Ha egybevetjük a három könyvesbolt vezetőjének véle­ményét, láthatjuk: örültek a könyvutalványoknak, hasz­nosnak tartják, és az első ne­kirugaszkodás viszonylag jól sikerült. Bizonyára az idén is megindul majd a dömping, az elosztás ugyanis nemrég fe­jeződött be. Jó dolog az, hogy meghatá­rozzák, mire használható az utalvány. A »megtűrt könyv­ipari termék« sajnos amúgy is kelendő. De talán kicsit szűk a kör. Az irodalom nem könyvsorozatokat jelent; min­denféle »valódi alkotásnak« közkinccsé kell válnia. az iparfejlődés és az ezzel kapcsolatos ártalmak, az urba­nizáció, általában a környe­zetváltozás, a család szerkeze­tének átalakulása, a más té­nyezők olyan idegrendszeri károsodásokat okoznak — il­letve juttatnak felszínre —, amelyek kétségkívül indokol­ják a pszichoterápia fejleszté­sét. A környezeti ártalmak által kiváltott félelmek, szo­rongások és a személyiségek ezekből származó károsodásai teszik szükségessé a pszichote­rápia tudományának létét. A két és fél száz részvevő az előadások elhangzása után négy csoportban folytatta az eszmecserét. A tanácskozást ma szintén kisebb közösségekben folytat­ják; a központi téma tovább­ra is: a lélektani alaphelyzet a pszichoterápiákban. A ma egész nap tartó vitákra, illet­ve a vasárnapi értékelő-össze- gező megbeszélésre egyaránt a Dorottya-szálló termeiben ke­rül sor. Az eseménysorozatról la­punk keddi számában részlete­sen beszámolunk. Túristák a tajgában A Szovjetunióban évről év­re egyre több turista utazik nemcsak Európából, hanem a tengeren túli országokból is. A szovjet utazási irodák ér­dekes programokat szerveznék a vendégeknek az ország leg­különbözőbb tájain. Nemsoká­ra az Angara és a Bajfcál tó új turistaközpont j ai ban is évente több mint 50 000 ven­déget tudnak fogadni. A külföldiek körében külö­nösen népszerű Lukaimorje városka, az új idegenforgalmi centrum. A várost a régi orosz városok stílusában építettek fel, népi motívumokkal fes­tett faházakból áll, amelyeket régi stílusú bútorokkal ren­deztek be, ugyanakkor azon­ban a legkorszerűbb vendég­látás igényeinek megfelelően, a konyhákban hagyományos orosz ételeket főznek, de emel­lett megrendelhetők a legis­mertebb európai és más kül­földi ételek is. A vendégfogadó személyzet a vüág megannyi nyelvét be­széli. A külföldi turisták ér­dekes kirándulásokat tehet­nek a környező tajgába, utaz­hatnak az Angarán, télen pedig felejthetetlen utakat te­hetnek a trojkákon, vagy lé­ket vágva halászhatnak a be­fagyott vizen. Az Angara partján további három nagy hotelközpont épül: az Angara, a Szibir és a Troj­ka Gyerek ez még, gondolta Szemjon, akkor azoknak már nem marad más hátra, mint lőni. Meg kell állítani az autó­buszt, és kiszállítani a hadna­gyot. De ebben a másodperc­ben meglátta az autót. A Volgából is észrevették a buszt, mert a sofőr azonnal a műút közepére kanyarodott. A távolság csökkent. —■ Jobbra! — kiáltott a fü­lébe a hadnagy. — Miért? — kérdezte Szem- jon. Kezdte elveszíteni a ma­gabiztosságát, mert nem re­mélte, hogy pontosan neki tud vágódni a kocsinak ilyen gyorsaság mellett. — Mindjárt lőni fognak — kiáltotta a hadnagy. A Volga hátsó ajtaját kissé kinyitották. Szemjon sápadt fényeket lá­tott felvillani, de a lövéseket nem hallotta. — Három — számolta a hadnagy. — A gumiabroncso­kat lövik. Még egy. — A had­nagy vidáman felnevetett. — Mit nevetsz? — kérdezte Szemjon. A pisztolyban csak hét töl­tény van. Négyet már kilőtt. Üjratöltetii nem lesz ideje, A helyiipar igen fontos sze­repet tölt be megyénk gaz­daságpolitikai céljainak meg­valósításában. A tanácsi vál­lalatok és az ipari szövetkeze­tek foglalkoztatják a megye szocialista iparában dolgozók­nak több mint egynegyedét. Feladataiknak, az egyre nö­vekvő követelményeknek Vsak akkor tudnak megfelelni, ha gazdálkodásuk hatékonyságát jelentősen fokozzák. Ennek egyik legfontosabb eszköze a belső irányítási rendszer to­vábbfejlesztése, korszerűsítése. Erre ösztönözni kell a válla­latokat, és elsősorban elvi­módszertani segítséget kell nyújtani. A Somogy megyei Tanács ipari osztálya ehhez kívánt hozzájárulni azzal a vizsgálattal, amelynek célja, hogy feltárja a megye helyi­ipari szervezeteinél a szerve­zési természetű veszteségforrá­sokat és ajánlásokat adjon azok megszüntetésére. A vizs­gálat tanulságaiból ismerte­tünk néhány részletet. Mindenekelőtt meg kell ál­lapítani: javult ugyan a szer­vezés tervszerűsége, de a fej­lődés ellenére sem lehetünk elégedettek a helyiipari kis- és középüzemek szervezettsé­gével. Az érdemi szervező munkát nehezíti, hogy e vál­lalatok és szövetkezetek jó­formán semmiféle szervezési tapasztalattal sem rendelkez­nek, és — ipari múlt hiányá­ban — a gyakorlati ismeretek is nehezebben szerezhetők meg a megyében. Helyzetüket súlyosbítja, hogy műszaki, gaz­dasági adottságaikat, technikái fölszereltségüket, méretei­ket és szakember-ellátottsá­gukat tekintve kedvezőtlenebb helyzetben vannak a miniszté­riumi vállalatoknál. E szerve­zetek tevékenységében tehát viszonylag több és nagyobb a szervezési természetű veszte­ségforrás. Amíg a döntés eljut... A vállalatok és szövetkeze­tek a szervezeti rendszer ki­alakításakor nem vették kel­lően figyelembe saját belső adqttságaikat. Ezáltal jelentős részüknél egyfajta »szervezeti infláció« volt tapasztalható. A kis- és középüzemi, méretek­ben termelő helyiipari szerve­zeteknél az irányítási lánc alig kisebb, mint a nagy ter­melőerőket koncentráló mi­nisztériumi iparban: a vezetői utasítás öt-hat döntési szinten jut el a munkapadokig... (Ilyen hosszú Irányítási lánc­cal a minisztériumi iparban általában hatszor-hétszer na­gyobb vállalatok működnek.) Ez akadályozza a kis- és kö­zépvállalati előnyök érvénye­sülését, a gazdálkodás körül­ményeihez való gyors és ru­üyen öreg masinához idő kell. — A hadnagy nevetett, lát­szottak egészséges, fehér fo­gai. Nagy öröm, nem mondom — gondolta Szemjon. A golyó most Szem jómtól jobbra csapódott be az üve­gem A találattól pókhálósze- rüen repedezett meg a szél­védő. — Manőverezz! — kiabálta a hadnagy. — Kormányt jobb­ra! Szemjon élesen jobbra ka­nyarodott. — Dudálj ! — parancsolta a hadnagy. — Nyomd már! Szemjon megnyomta a du­dát. A reggeli csöndben böm­bölve szólt a kürt. Jobbról visszhangzott, majd elölről is hallatszott. Szemjon belekép­zelte magát a menekülők he­lyébe. Szörnyű lehet, amikor teljes sebességgel egy több tonnás óriás száguld feléd. Minden lehetségest bekalku­láltak, csak ezt nem. Ha azok ott az autóban élet­ben maradnak, egész életük­ben lidércnyomásos álom­ként kíséri őket ez a szörnyű­ség. Biztosan csak egyet akar­tak; hogy szűnjön már meg ez őrjítő üvöltő hang. galmas igazodást, s főképpen azt a kedvező gyakorlatot, hogy a vállalati vezetés »kö­zel van« a termeléshez és egész működésére nagy a »rá- látási« lehetősége. Az infor­mációk és a kiadott utasítá­sok az irányítási szintek szá­mának növekedésével arányo­san veszítenek hatásukból: de­formálódnak, sőt — nem rit­kán — elvesznek. Javításra szorul az irányí­tási lánc belső szerkezete is. Több vállalatnál és szövetke­zetnél előfordul, hogy az igaz­gató (illetve az elnök) és a termelőegység vezetője közé egy vagy két irányítási szint is beékelődik (főosztály, osz­tály stb.). Az irányítási lán­cot valamennyi helyiipari szervezetnél rövidíteni kellene. Munkamegosztás A helyiipari szervezetek ma­gasabb vezető állású dolgozói­nak megterhelése is kifogá­solható. A vállalatoknál álta­lában az igazgató, egyes szö­vetkezeteknél az elnök, másutt a műszaki vezető terhelése lát­szik túlzottnak. Ugyanakkor a főkönyvelők az indokoltnál ki­sebb mértékben vesznek részt a gazdálkodás érdemi irányí­tásában, A helyiipari szervezetek bel­ső tagolását az is fokozza, hogy egyes olyan munkakörö­ket, illetve funkciókat is ön­álló szervezeti egységként ke­zelnek, amelyekben egy ember dolgozik. (Ilyenek pl. gondnok, rendész, tervstatisztikus, mi- nőségellenőr stb.) Jelentős az egy-két tagból álló osztályok, önálló csoportok száma is (pénzügy, munkaügy stb.). Természetes, hogy a vállalati irányítás szokásos funkcióira a kisvállalatoknál is szükség van. Az egyes feladatkörök munkaigényessége azonban — a kis- és középüzemi méretek miatt — lényegesen kisebb, mint a nagyvállalatoknál. Az ilyen egy-két dolgozót foglalkoztató szervezeti egysé­gek önálló működését semmi sem indokolja. A túlzottan széles szervezeti tagoltság miatt bonyolultabbá válik az ügyek intézése, sokasodnak a formális írásbeli kapcsolatok, s a vezetőnek sok részletkér­déssel kell foglalkozni. Nagy­részt ez az oka túlterheltsé­güknek. Ezért e »törpe« szer­veket mindenképpen célszerű összevonni. Megoldás lehet pl. a több tevékenységet átfogó üzemgazdasági, számviteli és pénzügyi vagy igazgatási stb. szervezet. A szervezeti rend­szer korszerűsítésével 15—20 százalékkal lehetne csökkente­ni a közvetlenül felső vezetők­höz tartozó szervek számát és — természetesen — ennek megfelelően kisebb lenne a A ; Volga hol balra húzott, azután az út közepe felé, majd jobbra vágódott Az autóban még nem tud­ták, hogy a busz sofőrje nem fél az összeütközéstől, sőt ma­ga keresi az alkalmat. Szemjon a bal oldali lökhá­rítónak irányította a buszt, a Volga a jobbra húzódott. Ki­találták ! — Jobbra majd egy út lesz, ha befordulnak, nem érjük uitó! őket — mondta a had­nagy. Jobboldalt egy bekötőút hú­zódott, amely az erdőn ment keresztül. A bekötőúton csök­kenteni kell a sebességet. Az erdőben megállhatnák. Szemjon elképzelte, ahogy az ijedtségtől sietve, közvetlen közelről fognak lőni rájuk. — Most! — kiáltotta a had­nagy. — Nincs más lehetőség, most! Inkább kitalálta, mint látta, hogy a Volga sofőrje kd akar törni, a földútig mindössze kétszáz méter maradt hátra. Szemjon elfordította a vo­lánt, és érezte, hogy az autó ellenáll, a sofőr ereje végső megfeszítésével tartotta a kor­mányt. Egy pillanatra feltűnt a ko­csi vezetőjének sápadt arca. Nyitott, majdnem kerek száj­jal, őrjöngve tekerte a fogan­tyút, az ablakot akarta kinyit­ni. — Semmiképpen sem — mondta a hadnagy, nyilván nem fizikai dolgozók létszá­ma is. Mit és hol termeljünk? A termelési profil és a ter­melési folyamat vizsgálatával is jelentős tartalékokat lehet feltárni a legtöbb helyiipari szervezetnél. A széles körű és heterogén profil szervezési szempontból kedvezőtlen. Mes­terségesen növeli a termelés és irányítás egyébként is bo­nyolult rendszerét, ezáltal szaporodnak a működési za­varok és a veszteségforrások. A termelési profil másik fon­tos jellemzőjén — a tömeg­szerűségen és a specializáción — is van javítanivaló. Ismere­tes, hogy a termelés tömeg­szerűségének növekedésével nő a termelő egységek specia- lizációjának lehetősége is, és fejlettebb termelésszervezési eljárások bevezetésére van le­hetőség. Jobban kell összpon­tosítani a telephelyi termelést is. A ma még eléggé szétfor­gácsolt és némely helyen kis­ipari jellegű részlegek helyett fokozatosan koncentráltabb — és korszerűbb termelésszerve­zési feltételeket biztosító — üzemeket kellene létrehozni. A szervezés szervezete A szervezésfejlesztés meg­valósításának alapfeltétele az, hogy a szervezés belső és kül­ső bázisát létrehozzák. Külön szervezési szakemberek felvé­telére általában nincs lehető­ség, ezért a helyiipari szerve­zetek belső szervezési bázisát munkabizottságok formájá­ban célszerű kialakítani — üzemenként, részlegenként vagy üzletáganként. Eseti jel­legű szervezési bizottságokat alakítani csak nagyobb hord­erejű, átfogó feladat esetén kí­vánatos. Szükség van arra is, hogy a szervezeti egységek saját területükön rendszeresen foglalkozzáriak szervezésfej -I lesztési kérdésekkel. Ilyen jel­legű feladatokat a működésit, szabályzatban, illetve ügyköri leírásban is rögzíteni kellene számukra. Jobban ki kellene használni a gazdasági és nor­matív ösztönzés lehetőségeit. Számolni kell azonban az­zal, hogy nincs olyan szerve­zési megoldás, módszer vagy szervezeti rendszer, amely minden vállalatnál a legjobb eredményekhez vezetne. A belső irányításnak egységes elvi alapokra kell épülni, de egy adott vállalatnál optimá­lis eredményre vezető szerve­zést csak a helyi körülmények és feltételek beható vizsgálata alapján lehet megvalósítani. Dr. Osullag József, a megyei tanács ipari osztályának csoportvezetője kitalálta, hogy Szemjon félre akar húzódni. — Ha egyszer elhatároztuk ... Szemjon még jobban elfor­dította a kormányt, hallotta a reccsenést, mintha botot húz­nának végig a kerítés deszká­in, a Volga nekivágódott a korlát betonoszlopainak, Szemjon lefékezett és hát­ranézett. A sofőrnek mégis si­került az utolsó pillanatban fékezni, és élesien elfordítani a kormányt. A kocsi megto­rolt, és az út közepén felbo­rult. A hadnagy kiugrott az első ajtón. — Gyorsan! Amíg nem tér­nek magukhoz, le kell fegy­verezni őket. A hadnagy könyökét behaj­lítva, mint egy hosszútávfutó, úgy szaladt az autóhoz. Szemjon valamiért ugyan­csak behajlította a könyökét, és azt gondolta, ostobaság ta­karékoskodni a mozdulatok­kal, amikor mindössze néhány tucat métert kell megtenni. Egymás mellé értek, a had­nagy Szemjonra pillantott, bi­zonyára szenvedélyes sportoló volt, és nem tudott belenyu­godni, ha megelőzik, A hadnagy lélegzetet vett, és még jobban nekiiramodott. Szemjon hallotta, hogy törik a bevert üveg, és a szilánkok az aszfaltra szóródtak. Megpróbáltak kimenekülni az autóból.,. Bállá Gyula fordítása Valentyin Csernik Bosziajev emlékezései

Next

/
Oldalképek
Tartalom