Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-30 / 100. szám

Hazaszerető, politikailag képzett fiatalokat! Felavatták a Oorfeij-lidülőtelepet Balatonberényben Katonai ifjúsági aktíva Kaposváron Faházat kapnak a győztesek Néphadseregünk ma­gasabb egységének ifjúsági ak­tíváját tartották meg tegnap Kaposváron. A Fegyveres Erők Klubjában ez a jelmon­dat — idézet az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatából — köszöntötte a tanácskozá­son részt vevőket, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő KISZ-istákat, a pályakezdő fiatal tiszteket, tiszthelyettese­ket, s az idősebb, kommunista parancsnokokat, pártmunká­sokat: »Nemcsak alakítandó, formálandó tartalék az ifjúság, hanem cselekvő részese is a társadalom életének.« Sasvári Ferenc alezredes, a magasabb egység politikai osz­tályának vezetője üdvözölte az aktíván megjelenteket, s az elnökségben helyet foglaló vendégeket: Kazai Barna ve­zérőrnagyot, az MSZMP Ma­gyar Néphadsereg párt-vb tag­ját, Kossovics Gyula vezér­őrnagyot, a seregtest parancs­nokának politikai helyettesét, Szenes Imrét, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, Marton György századost, a Politikai Főcsoportfőnökség if­júsági osztályának vezetőjét. Ezután dr. Berki Mihály ezre­des, a magasabb egység pa­rancsnoka tartott vitaindítót. A pártunk ifjúságpolitikájá­val kapcsolatos határozatot, az ifjúsági törvényt elemezve be- i szélt arról a sokrétű feladat­ról', amely néphadseregünk katonáira, parancsnokaira, a párt- és a KISZ-szervezetekre vár. A hadseregben folyó ne­velő munka, a szocialista ver­seny, a KISZ-isták, a kommu­nisták összefogásának eredmé­nyeit, a haza védelmével kapcsolatos feladatokat ismer­tetve hangsúlyozta: »Fiatal­jaink az egyre fejlődő és erő­södő szocialista társadalom hatására olyan személyi, jel­lembeli tulajdonságokkal vér- teződtek fel, amelyek erősí­tették bennük a hazaszerete­tei, a szocialista haza építé­sében és védelmében való meggyőzödéses részvételt, má­sok és önmaguk becsülését is. Érthető, hogy ezek a fiatalok igényt tartanak arra: velük mint felnőtt emberekkel szá­moljanak, vegyük figyelembe véleményüket, hallgassuk meg őket, és fogadjuk el hasznos javaslataikat.« A vita valóban arról győ­zött meg: katonafiataljaink »cselekvő részesei a társada­lom életének«. Ez csendült ki a nagy felelősséggel elmondott véleményekből, javaslatokból. Polyhos István fiatal katona többek között arról beszélt, hogy idősebb társai, tapasz­taltabb parancsnokai segítet­ték őt és társait, hogy mielőbb beilleszkedhessenek a hadse­reg életébe. Gát György alez­Szerelők Papíron ők is mezőgazdasá­gi dolgozók, cipőjükre azon­ban több olaj tapad, mint sár. A határban dolgozók némi irigységgel mondják nekik: »örüljetek, hogy tető van a fejetek fölött.« Mindannyian elismerik, hogy vannak napok, amikor »jobb a műhelyben«, mégis vágyakozva pillantanak minden kigördülő gép után. Somogyi Vincének, a nagy­berki tsz szerelőjének a nyár a legkedvesebb évszaka. — Olyankor én is kombájnra ülök és megyek aratni. Azo­kat a napokat szeretem. Lá­tom, hogyan kopaszodik le mögöttem a tábla. Egymás után telnek a tartályok. Már három vagonnal csináltam, már néggyel __ Ott azonnal lát om a munkám eredményét Itt a műhelyben néha egy egész nap eltelik egy hiba ke­resésével. Olyankor az ember úgy érzi, hogy »csak szöszmö- töl«, minden haszon nélkül. — Az aratásnál jóval töb­bet keresek, mégsem ez a elg- ösztönzőbb. Ott kint megkap­juk munkánkért azt a «meg­különböztetett figyelmet«, amit itt bent olykor hónapo­kig nélkülözünk. — Ezt mondja, mégis már tizedik éve dolgozik a gazda­ságban. — Gondoltam rá, hogy el­megyek. Találnék munkát ta­lán még magasabb fizetéssel is. Csakhogy a többlet rámen­ne az utazgatásra. Kercseli- getről — ahol lakom — csak kétszeres átszállással juthat­nék el valamelyik kaposvári gyárba. — Csak ez tartja itt? — Nem. Az első munkahe­lyem ez. Az ipari iskola után azonnal ide jöttem. Ami tíz év óta itt változott, abban az én munkám is benne van... Különben sem vagyok ván­dormadártípus ., 4 Ugyancsak tíz éve dolgozik a nagyberki gazdaság műhe­lyében Schmidt Ervin. —- Ha valaki csak bekuk­kant a műhelybe, azt mondja: hiszen itt minden olyan, mint egy városi üzemben: gépek, szerszámok, olajos ruhás em­berek. Ha az illető alaposab­ban szétnézne, azt is észreven­né, mennyi minden különbö­zik. Nincs egy fürdő, de még mosdó sem. Azt esszük, amit hozunk magunkkal, mert a KÖJÁL nem engedélyezte a meleg étel kiszállítását. Amott szemközt épül egy tágas üzem­csarnok. Mi magunk építget­jük, merthogy , kivi telező se­hogy sem akadt. Vasbetont szerelünk, téglát hordunk — két gép javítás« kost Van persze valami, ami tényleg nagyon hasonlít a városi üze­mekéhez: a megkövetelt mun­kafegyelem. 30 millió forint értékű gé­pet kell rendben tartani. Nya­ranta százezrek függhetnek attól, hogy sikerül-e gyorsan megtalálni a hibát Gyakori, hogy hiányzik valami alkat­rész. Ilyenkor mindenféle szükségmegoldást kiagyalnak, csakhogy minél előbb indul­hasson a gép. — Ezek a mi mesterségünk legszebb per­ced, amikor újra felbörrög a motor. A szentgáloskéri tsz egyik fiatal szerelője, Horváth Ti­bor arról beszélt, miért fon­tos a határban dolgozó trak­torosok és a szerelők együtt­működése. — Egy traktoros bejön, hogy a differenciálmű meleg­szik. De azt már elhallgatja, hogy azért, mert megfeledke­zett az olajcseréről. Előfordul­hat, hogy ilyenkor két napig keresik a hibát, pedig ha ezt tudnám, elég volna tíz perc is. — A traktorosnak talán »megéri« a műhelyben időz­ni? — Csöppet sem, hiszen itt a kinti bérének csak a kéthar­madát kapja. Néhányan azon­ban inkább vállalják ezt a »veszteséget«, minthogy elis­merjék: hibáztak. — A gép tehát magán vise­li a traktorosok »kézjegyét«... — Szerelés közben derül ki legjobban, melyik traktoros lelkiismeretes és melyiknél van baj a hozzáértéssel. Nem­egyszer előfordul, hogy csak egy csavart kellett volna meg­húznia ... Bosszantó, ha a^> efféle hiba miatt kárba vész egy munkanap. Tavaly majd hárommilliót költött a tsz anyagokra és al­katrészekre. Érdemes lenne anyagilag is jobban ösztönöz­ni a traktorosokat a gépek megbecsülésére. — Szavaiból úgy látszik, szigorú a traktorosokkal. — Nem így van. Apám is traktoros. Ö ül a gazdaság új K 700-asán. Egyszer megbete­gedett, és két hétig én helyet­tesítettem. Ott tapasztaltam, i mekkora erőfeszítés például a szántás embernek és gépnek. Az azonban, hogy nehéz mun­kát végeznek, nem lehet ment­ség egy-két ember hanyagsá­gára. — És az miként mérhető le, hogy a szerelők jól dolgoz-, nak-e? — Ha üres a gépműhely udvara, biztosan jó munkát végeztek. B. F. N. M. Gribacsov főszerkesztő helyezte el az alapítólevelet és az alapkövet. redes a kommunista parancs­nokok feladatairól szólva hangsúlyozta: csak a KISZ- szervezetekkel, a KISZ-isták példamutatására alapozva vé­gezhetik eredményesen mun­kájukat. Kovács József szakaszveze­tő a rajparancsnokok köteles­ségét emelte ki: miként biz­tosíthatják megfelelően a sza­bad idő hasznos eltöltését, hogy ezzel is segítsék a ki­képzési feladatok végrehajtá­sát. Bálint Lajos hadnagy — pályakezdő fiatal parancsnok — saját tapasztalatait ismer­tetve a katonai közösségek, a rajok, szakaszok összekovácso­lásáról beszélt. A fiatal katonák felelősségét bizonyította 'Weisz László sza­kaszvezető, aki mint rajpa­rancsnok elmondta: a jó pa­rancsnoknak nemcsak a sza­bályzatokban előírtakat kell biztosítania, hanem emberileg is gondoskodnia kell beosztot- tairól. Laczi Károly főhad­nagy a KISZ-vezetőségek, a parancsnokok kapcsolatának tapasztalatairól, a KISZ-isták példamutatásának hatásáról beszélt. Takács Vilmos alezredes, a magasabb egység pártbizottsá­gának titkára a kommunisták, a pártszervezetek felelősségét hangsúlyozta. Az ifjúsági aktiva min­den felszólalójának az volt a véleménye: közös céljuknak tekintik a katonafiatalok ne­velését, felkészítését a szocia­lista haza védelmére. Ennek jelentőségéről beszélt felszólalásában Szenes Imre, aki a hadsereggel, az ottani KISZ-szervezetekkel való jó együttműködésről ezeket mon­dotta: »A katonafiatalok a becsülettel leszolgált évek után a polgári életben, a ter­melésben és a közéletben is példamutató tevékenységet végeznek.« Kazai Barna vezérőrnagy tolmácsolta a honvédelmi mi­niszter és az MSZMP Magyar Néphadsereg Párt-vb üdvözle­tét Elégedetten nyilatkozott az aktíváról, a felelősségteljes felszólalásokról, a közös mun­kát segítő javaslatokról. Sas. 1­A barátság táborának alap­kövét rakták le tegnap dél­előtt Balatonberényben. Jel­képes gesztus volt ez május elseje, a munkásosztály nem­zetközi ünnepe előtt. Most még egy faház áll az egykori legelő helyén, a ter­vek szerint azonban húsz so­rakozik majd itt, a Ki tud többet a Szovjetunióból, a Szovjetunióról vetélkedő győz­teseinek, a Gorkij-üdülőtele­pen. Az avatáson szovjet, bol­gár. NDK-beli, lengyel ven­dégek vettek részt. Három napig a fővárosban tárgyal­tak a szovjet folyóiratok ter­jesztéséről, népszerűsítésé­ről, tegnap pedig balatoni körútra indultak. Ott volt N. M. Gribacsov, a Szovjetunió című lap főszer­kesztője, L. A. Leszovaja, az SZKP KB propagandaosztá­lyának munkatársa, V. X. Fe­dotova,, az Asszonyok című lap főszerkesztője, A. J. Be- losztockij, a Mezsdunarodnaja Knyiga elnökhelyettese. Me­gyénket dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődési osztá­lyának vezetője, dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese képviselte. Az ünnepség résztvevői a második ház jövendő alapjá­nál gyülekeztek. Muszkás Ot­tónak, a Lapkiadó Vállalat igazgatóhelyettesének meg­nyitó szavai után dr. Balassa Tibor mondott beszédet. Kiemelte: büszkék vagyunk rá, hogy ez a telep éppen a mi megyénkben lesz, s .min­den évben ide jönnek az or­szág iskoláiból azok a fiata­lok, akiknek széleskörűek az ismereteik, a Szovjetuniót a tanulmányaikból jól ismerik, ideológiai szempontból is a legfölkészültebbek, s e helyen találkozhatnak a somogyi gye­rekekkel. — Az a tervünk hogy talál­kozókat szervezünk a mi fia­taljaink és a vetélkedő győzte­sei között. Ügy gondolom, a következőkben lehetőséget kell teremteni arra. hogy azok az iskolák amelyek megkapják egy ház kulcsát a Gorkij-tele- pen, elküldenék ide a Ki tud főbbet a Szovjetunióból, a Szovjetunióról? vetélkedő is­kolai, megyei és országos győztesein kívül a tanulmányi versenyek legjobbjait, a fel­készítő pedagógusokkal együtt, s így a telep valóságos kis ta­nulmányi központtá, módszer­tani tapasztalatcserék otthoná­vá válhat. Ez az alapító vál­lalatok kezdeményezésére, anyagi eszközeiből, a szovjet elvtársak segítségével megva­lósul. Őszinte köszönet érte. Ezután N. M. Gribacsov, a Szovjetunió című > lap főszer­kesztője elhelyezte az alapí­tólevelet. A díszes irat arról tanúskodik hogy a Lapkiadó Vállalat és a Mezsdunarodna­ja Knyiga a Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottságával, az Oktatási Mi­nisztériummal, az MSZBT-vel és a Szovjetunió című folyó­irat szerkesztőségével — mint a Ki tud többet a Szovjet­unióból, a Szovjetunióról cí­mű vetélkedő meghirdetőivel — együtt letették a Szovjet­unió című folyóirat első fő- szerkesztőjéről, Makszim Gor­kijról elnevezett üdülőtelep alapkövét. A vetélkedő nyertesei egy- egy teljesen berendezett fahá­zat kapnak e helyen, s május­tól szeptemberig az ifjúsági üdülőtelepen táborozhatnak. Az alapkő és az alapítóle­vél elhelyezése után N. M. Gribacsov elmondta: nagyon örül annak, hogy a folyóirat első főszerkesztőjéről nevezték el az üdülőtelepet. Ez egy kis magyar Artyek lesz a tó partján, ahova rendszeresen hívhatnak vendégeket a szo­cialista országokból. Igazi in­ternacionalista találkozókra ad lehetőséget, s ő is szívesen megnézné tíz év múlva, mi­lyen lesz az élet a táborban. L. G, Sió-parti példaadók Ma délelőtt ünnepélyes ke­retek között adják át a siófo­ki Sió Mezőgazdasági és Ker­tészeti Termelőszövetkezetnek a Kiváló szövetkezet címet, illetve az erről tanúskodó ok­levelet A téesz már másodíz­ben érdemelte ki ezt a magas kitüntetést. Ebből az alkalom­ból került sor a szocialista brigádok múlt évi munkájá­nak elismerésére is. A Martos Flóra brigád — a második si­keres év után — elnyerte a brigádzászlót, s a közösség több tagja megkapta a jel­vény bronz fokozatát. * * * A Martos Flóra brigád va­lamennyi tagja a szövetkezet kertészetében dolgozik. Veze­tőjük., Belákovics Józsefné ezt mondta a somogyi termelő- szövetkezetek szocialistabri- gád-vezetőinek tanácskozásán: — Legfontosabb célként a gazdasági eredmények növe­lését .tűztük magunk elé a kertészeti ágazatban, mégpe­dig úgy, hogy erre tanulás­sal, szakmai képzéssel tesszük alkalmassá magunkat. A ti­zennégy brigádtag közül tízen váltak szakmunkássá, többen technikusminősítő vizsgára készülnek. Azóta annyiban változott a helyzet, hogy a létszám tizen­hatra gyarapodott, mivel a tavaly még tiszteletbeli tag­ként dolgozók »beértek« a teljes jogú tagságra. Többsé­gük fiatal, s akik már meg­szerezték a szakmunkás-bizo­nyítványt; segítik fölkészíteni a többieket a vizsgákra. És még valami történt a megyei értekezlet óta. Belákovicsné erről így beszél: — Részt vettem a brigádve­zetők országos tanácskozásán. Kádár elvtárs felszólalása igen sok útravalót adott. Pél­dául azt, hogy ne csak meny- nyiségben, hanem a munkák minőségében is adjunk több­letet. Mi ezt magunkra nézve úgy értelmezzük, hogy most a zöldhagymát például válogat­va szedjük ki a földből, a gyöngébbjét visszahagyjuk, mert mit kezdhetne vele a vá­sárló. Azután nem elég az, hogy sok palántát nevelünk, arra is törekszünk, hogy ezek meg .is eredjenek. A Sió partján van a szövet­kezet zöldhagymatáblája, itt beszélgetünk Belákovicsnéval meg a brigád többi tagjával.' Ásóval fordítják ki a hagymát a földből. — Hálátlan ez a munka így, ásóval, de hamarosan rendbe hozzák az egyelőre »beteg« gépet, akkjr a mi dolgunk is könnyebb lesz — mondják. A fóliasátor alatt paprika- és .paradicsompalánták nyúj­tóznak. Tames Ferencné és Igaz Attiláné — ők is a Mar­tos Flóra brigád tagjai — vé­dőtetővel a fejük fölött a sze­merkélő eső ellenére is zavar­talanul dolgozhatnak. Igazné egyike azoknak, akikről Belá­kovicsné azt mondta : azért tanulnak, hogy jobban végez­hessék a munkájukat. — Balatontoogláron érettsé­Szedik a zöldhagymát. giztem, ott vé­geztem el le­velezőn a ker­tészeti szak- középiskolát A következő bi­zonyítványt decemberben szeretném megszerezni, ugyanis akkor lesz a techni­kusminősítő vizsga. Tankönyv helyett egye­lőre kapa van a kezében : a palánták kö­zött dolgozik, igy vállal részt a brigád munkájából — és a szövetKezet előtt álló fel­adatokból. Nagyok ezek a fel­adatok, egyre emelkedik a mérce a kertészetben. A gazdaságban a mezőgaz­dasági iőüzemágon beiül egyik számottevő ágazat a zöldség­kertészet. A gyökérzöldség- termesztéssei az üllői rend­szerhez, hagymájukkal pedig a Lajta-Hansági Állami Gazda­sághoz tartoznak. összesen 260 hektáron kertészkednek — a tavalyi 220 hektár helyett —, s ez a gazdaság szántóterüle­tének a negyedét teszi ki. Legtöbb a vöröshagyma és a gyökérzöldség — 65, illetve 75 hektár —, melyet a MÉK-nek meg a konzervgyárnak érté­kesítenek szerződés alapján. Az idén nőtt az öntözőkapa­citásúk. A vetőmagnak ter­melt összesen 80 hektár bab és borsó betakarításához NDK-gyártmányú, E—512-es kombájnt vettek. Őszre meg­érkezik a manipuláló, gépsor a gyökérzöldségek korszerű válogatásához. Május első fe­lében vetik a babot és a kel­káposzta magját. Korai primőrként 32 ezer csomó hónapos retket, 45 ezer csomó hagymát adtak el a MÉK-nek. 1500 négyzetméte­ren a paradicsom, ugyanek­kora területen a paprika fej­lődik a fólia alatt, s paprika nő a 200 négyzetméter alap- területű üvegházban is. Kí­sérletképpen foglalkoznak paprika-szaporítóanyag elő­állításával iS. Mindebből következik, mek­kora feladat vár a Martos Flóra brigádra, az egész ker­tészetre, a gazdaság eredmé­nyeinek növelése érdekében. A további jó munkára kötelez a szövetkezetnek, a kertészbri- gádnak adományozott kitünte­tés is. Hernesz Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom