Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-30 / 100. szám
Magasság: egy méter Felbőg a két Hullámzó árpatenger fölött Ahogy feltűnik a dombok mögül, először csak a nap fényben csillogó rotorlapátok látszanak, azután egy hajlás mögül, előbukkan a helikopter is. Alacsonyan repül a zöldellő vetés fölött, tán másfél-két méter magasan. Még egy kört tesz, _ miközben halvány uszályként vonja maga utána növényvédőszer-permetet, azután visszafordul a tábla szélén állomásozó «-stáb« felé. Ahogy lassan a vetés fölé ereszkedik, a gyönge szárak viharos tengerit idézően liul- lámzanak. Leszállt a helikopter, s mivel eljött az ebéd ideje, jut egy kis idő beszélgetni a pilótával. Hat éve repül Szemző Ernő. Szereti mostani gépét, a fürge mozgású Kamovot. Jól kezelhető, s ha a táblák nagy területen, egybefüggően helyezkednek el, óránként 130— 140 hektárt is be tud permetezni. öt percet tölt a levegőben, ez alatt megszabadul terhétől, s a leszállás után két perc alatt ismét feltöltik a tartályt a készenlétben állók. Nem lehet várakozni, mert drága az üzemanyag, munka közben sokba kerülne a holt idő. — Alacsonyan repül, pedig azt tartják, ez veszélyesebb, mint a nagy magasság. — Ha megvan egy méter, akkor nem veszélyes. — Hogyan ellenőrzi a magasságot? — Rádió magasságmérőt építettek be, de munka közben ezt nemigen nézhetem. Ilyenkor szemmel ellenőrzőm. — Mi a helikopter legnagyobb ellensége? — A szél. Eddig azonban még nem volt bajom vele. — Mit csinál, ha nem repül ? — Dologidőben csak este térek haza. Télen más a helyzet, olyankor kivehe- tem a szabadságomat, utazok, pihenek, készülök a következő szezonra. — Ha itt befejezi a munkát, mit fog csinálni ? — Szervizbe viszem a helikoptert. Négy éve használjuk már, ki kell cserélni a motorokat, s persze ellenőrzik a többi berendezést is. Közismert a repülős vegyszerezés előnye. Drágább ugyan, de a sarjadó vetésen így elkerülhető a taposási kár. És az sem megvetendő szempont, hogy a munka lényegesen rövidebb idő alatt elvégezhető. Pál Sándor, a kapós- füredi tsz növénytermesztési ágazatvezetője elégedett a munkával. — Ügy fest, a mai nap befejezzük a vegyszerezést. Ma a helikopterrel mintegy 700 hektárt gyomtalanitunk, s miÉjjel is vetnek Kaposméröben Paradicsom három héttel előbb A fenyegető fagyveszély még a múlt hét végén is késleltette a palánták kiültetését a kaposmérői tsz kertészetében. Most a kényszerszünet után 12 asszony ülteti az előkészített káposzta- és paradi- csompaléntákat. Ugyancsak megkezdte már a munkát az az új gép, amely a kecskeméti zöldségtermesztési kísérleti állomásról érkezett. A Latinca Tsz a megyében az elsők között vesz részt abban a váz nélküli fóliás kísérletben, mely lehetővé teszi, hogy a szokásosnál három héttel korábban — már május végén — / friss zöldséget szállítsanak a megyeszékhely üzleteibe. A tervezett ötből eddig mintegy két hektáron terítette le a gép a paradicsom- és paprikapalántákat védő fólia- sávokat. A hóval borított melegházakban még januárban ültették azoknak a zöldségféléknek a palántáit, melyek már ezekben a hetekben termést adnak. A mérői tsz eddig egyebek közt 60 mázsa spenótot, 24 ezer csomó retket, 6 ezer csomó zöldhagymát és 12 ezer fej salátát szállított a Zöldért raktáraiba. A kertészeti ágazathoz tartozik az a 150 hektárnyi borsó, melynek vetése — az áprilisi tél miatt — tíz napot késett. Így félő, hogy a nyáron torlódnak majd a betakarítási mpnkák. Tizenhat nagy erőgép dolgozik ezekben a napokban a gazdaság földjein. A hét elején végre munkába állhatott — és azóta éjjel-nappal dolgozik — az egyhónapos késéssel megérkezett, fotocellás Becker vetőgépük. A már meglévő gépeikkel együtt most naponta 100 hektáron kerül földbe a mag, így várhatóan keddig sikerül befejezniük a 800 hektárnyi kukorica vetését. Ugyancsak a technika sietett a gazdaság segítségére a megkésett gabona vegyszerezésénél. Repülőgéppel két nap alatt 700 hektáron sikerült elvégezniük ezt a munkát. vei a többi területen már korábban elvégeztük a vegyszerezést, ezt a munkát is »kipipálhatjuk« a termelési naplóban. Meggyorsítja a munkát a 400 hektáros egybefüggő terület, a gépnek nem kell sokat lavíroznia. Három éve alkalmazza a gazdaság a repülőgépes növényvédelmet. Eddig műtrágyaszóró repülőgépeket béreltek, a helikoptert most használják először. Kaposvár levegője, vizei helikopter, mint — Jobb a a repülő? — Nekünk most jobb. Egyrészt nem igényel külön fêlés leszállóhelyet, másrészt alacsonyabban tud szállni, kevesebb vegyszer vész el a szélben. Előbb is elvégeztük volna ezt a munkát, de a rossz időjárás nem engedte. A mai az első kedvező nap áprilisban. A növények már meglehetősen magasra nőttek, már csak ezért is ezt a megoldást kellett választanunk. Azt hiszem bevált, úgyhogy a jövőben is élni kívánunk vele. Letelt az ebédidő, felbőg a két 325 lóerős motor, és a gép könnyedén az árpatenger fölé emelkedik. B. A. »A környezetvédelem feladata az ember és a társadalom számára a természet alkotóelemeinek olyan állapotban tartása, hogy az a legkedvezőbb legyen. Ez viszont a biológiai és műszaki tevékenység teljes összehangolásával, valamint a gazdasági és társadalmi igények messzemenő figyelem- bevételével biztosítható.« Ezekkel a mondatokkal kezdődik a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1973. szeptember 18-i ülése elé terjesztett anyag. A vb egész sor határozatot hozott Somogy megye és Kaposvár környezetének védelmére. Mi valósult meg ezekből a megye- székhelyen? Szembetűnő és országosan is elismert változások történtek a városi zöldövezet fejlesztésében. 1972 és 1975 között átadták a kirándulóknak a tokaji, a gyertyánosi és a gombás-desedai parkerdőket. Épül a Deseda-patak völgyében az a hatalmas víztározó, mely a város egyik szép, természeti környezetben létesülő szabadidőközpontja lesz. A fásítás a város belterületén jelenleg is folyik. Kaposvár egyébként nincs rossz helyen: szinte minden oldalról erdők övezik. A völgyeken, a széljárta horhosokon könnyen áramlik a városba a friss, oxigéndús levegő. A természeti adottságot tehát nem rosszak... Egy tavalyi tanácskozáson elhangzott, hogy »Kaposvár az ország legtisztább levegőjű városai közé tartozik«. A belvárosban élő, közlekedő embernek mégis több, kellemetlen tapasztalata van. Az ipari üzemek döntő többsége olyan, hogy füstje kevésbé szennyezi a légteret. Miért van akkor mégis füst, korom, benzingőz Kaposvár belvárosában? Elsősorban az itt üzemelő széntüzelésű kazánok és a sűrű autóforgalom miatt. Az említett vb-határozat előírta, hogy ezek a kormos, egészségtelen tüzelőberendezések térjenek át a korszerűbb gáztüzelésre. Mi történt azóta? A helyzet felemás. Több terv született és készül ezekben a napokban is. Viszont csak kevés valósult meg 1973 óta. A változások iránya egészséges, csak az ütem látszik lassúnak. Az ingatlankezelő vállalat tervbe vette az északnyugati városrész szeneskazánjának megszüntetését. 1978-ban már a sávház kazánjából kapják a hőenergiát Gázfűtésűre tervezik a Latinca-ház kazánját. Az SZMT-szélcházban is lényeges változás várható. Már érkeznek az olajfűtésre alkalmas berendezések, és szerződés rögzíti, hogy azokat szeptember 30-ig beépítik. A fűtési szezonra tehát megszűnik a városközpont levegőjét szeny- nyező egyik góc. A másikat már korábban felszámolták: a ruhagyár városközpontban működő hulladékégetőjét. 1975-ben az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) megmérte a Kanizsa Bútorgyár kaposvári gyárának lég- szennyezését. Ennek alapján a városi tanács ÉKV-osztálya kötelezte őket, hogy 25 méterrel emeljék meg a kémény magasságát. Ez fellebbezés miatt elhúzódott, most október 30. a végső határidő. Egyébként minden vállalatot kötelezett a tanács, hogy fűtőberendezéseinek vagy energiafejlesztő rendszerének adatait adja meg. Ha ezek a megengedett, értéknél több szennyező anyagot juttatnak a levegőbe, ez évtől súlyos büntetést fizetnek. A szennyeződés mértékét mindenkor — megbízás alapján — pontosan ki tudja mutatni az EMI. Egy-egy ilyen mérés azonban nem éppen olcsó mulatság. Néha a pénzszűke is akadálya a gyorsabb haladásnak. Van egy terv, amely szerint a Munkácsy gimnázium kazánházát megszüntetnék, s a meleget távfűtő csatornán a 436 lakásos ház kazánházáról vezetnék az iskoláig. Jó terv, hasznos terv. Csak éppen kétmillió kellene hozzá... Megakadályozni a benzingőz felhalmozódását a levegőben — a legújabb orvosi kutatások kiderítették az egészségre különösen káros hatását — csak az autóforgalom radikális mérséklésével lehetséges. Ez egyúttal a zajártalom csökkentésében is számottevő lehet. A föltételek azonban még sok tekintetben hiányoznak. A Május 1. utcával párhuzamosan létesült északi és déli (Hársfa utcai szakaszát most korszerűsítik) tehermentesítő utak rendeltetése is ez volna. Mindenesetre — a tanácson tervezik — nyáron a városközpontban a teherforgalom kitiltására is sor kerülhet. \ A levegővel ellentétben Kaposváron komoly gondokat okoz a vizek tisztasága. A Kapos folyó a megyeszékhelyig még kevésbé piszkos, de azután már nyílt szennyvízfolyásnak minősül. Különösen az ipari szennyvizek károsítják a folyót, s a helyzetet tovább rontja, hogy a városi szennyvíz egy része is ide ömlik. Jelenleg szó van arról, hogy a húskombinát — az egyik fő szennyező — a rekonstrukció során megoldja a zsíros-véres víz tisztítását, hasonlóan a cukorgyárhoz, hol már korábban sikerült megtenni ezt. Súlyos, a közvélemény előtt kevésbé ismert a városi szeméttelep vízminőséget károsító hatása. Sajnos, mind a húskombinát, mind a cukorgyár ide hordja a használhatatlan ipari hulladékot, és az a csapadékkal a Nádasdy-pa- takon át eljut a Kapósba. Ez jelenleg az egyik legszennye- zőbb góca a városnak. Kaposváron hosszú évek óta egészségügyileg, esztétikailag és a környezetvédelem szempontjából is elhúzódó gond a Malomárok. Bűzlő, mocsarasodó kanális, rég megérett már a betemetésre. Ebben mindenki egyetért. Miért nem került sor eddig erre? Több okból is. A Malomárokba három ponton is csatlakoznak a városi csapadékvíz-hálózat fő gyűjtővezetékei. Ezeket kellene az alig száz méterre levő Kapos folyóba kötni. Ha ez megtörtént, megszüntethető a Malomárok. Csakhogy az átkötések mintegy 15 millióba kerülnének, s ez a summa »tornyosul« akadályként e régóta húzódó, mégis akut gond megoldása előtt. A Malomárok egy része — a Gorkij utcai vasúti kereszteződés előtt — megszűnt, átvezették a Kapósba. A többi ma is ontja bűzét, szállítja a meszes, olajfoltos vizet. A Füredi-árkot korábban elvezették a mederből, most nincs elég víz a Malomárokban, és szinte teljesen hiányzik az öntisztítás. Szerencse, hogy sikerült korábban megszüntetni az illegálisan bekötött háztartási szennyvízvezetékeket... E csokorból is látható: Kaposváron nem kis gond a levegő és a vizek szennyezettsége, a zajártalom. Hogyan lehetne hatékonyabban megvédeni természetes és városi környezetünket? Szerencsére a tavaly elfogadott környezet- védelmi törvény ehhez kedvező alapot biztosít. A szeny- nyező üzemek, intézmények ellen ez évtől sokkal határozottabban lehet föllépni. Csupor Tibor Valentyin Csernik Buszlajev emlékezései — Még nem nősültél meg? — kérdezte Aszja. — Hamarosan. — Csak mondd meg mikor, sütünk egy tortát. — Megmondom. Szemjon a »Sofőrök« feliratú táblával megkülönböztetett asztalnál foglalt helyet. A táblácskát Burljak, a Minszk- ből idekerült sofőr honosította meg. Ilyen táblákat helyezett el több étkezőben az útvonalon. A repülőtéri éttermekben hagyományos a külön asztal a pilótáknak, és ő is pilóta volt. Az utasok sorbaálltak az ételkiadó ablak előtt. Szemjon szerette volna megnézni, hogy mit rendel a diáklány, hiszen szigorúan meg volt szabva a napi pénzadagja. Franciasalátát és két teát. Nem ragadtatja el magát: életbe lépett a takarékosság. A tanárnő és a bányamérnök- jelvényes, kövér férfi tejfölt és bifszteket rendelt. A buszon is egymás mellett ültek. Először a táblával jelzett asztalhoz mentek oda, a férfi egy pillanatig habozott, azután átmentek egy másik asztalhoz. — íme, a sofőrök egyetlen privilégiuma — mondta a férfi, — Nem az egyetlen — akart ellentmondani Szemjon. De hallgatott. Más sem hiányzik, mám vitába keveredni az utasokkal. Kellemetlenül érintette, hogy ezek ketten ilyen hamar összebarátkoztak. Neki ez sohasem sikerűit. — Ez a színes bőrűek számára kijelölt hely — jegyezte meg a férfi. Rossz a szíve, gondolta Szemjon, szólni is akart neki, ne egyen olyan sokat, mert túlterheli a »motorját«. De azután mégse szólt. Aszjá mosolygott az utasokra. Már felnőtt fia van, ha egyszer nagymama. Bár nem lehet nagyon idős, mert három évvel ezelőtt még ő hozott neki Moszkvából iskola- ruhát. Szemjon felállt. — Négy perc múlva indulunk — mondta hangosan, hogy mindenki meghallja. Az utasoknak egyszerre sietős lett. A székeket betolták az asztal alá. Aszja kijött a konyhából. — Tudod, megkérték a kezemet — mondta. — Kicsoda? — kérdezte Szemjon. — Burljak. — A pilóta? — Igen, százados volt a hadsergeben. — Aszjának felcsillant a szeme. — Mondd meg, mikor lesz az esküvő?! — Megmondanám, de még nem döntöttem. Már mindent eldöntöttél, gondolta Szemjon, mindent — Félő egy öregasszonynak mindent újrakezdeni — sóhajtott Aszja. — Bár én tudhatnék magaménak egy ilyen öregasszonyt — mondta Szemjon. — Menj hozzá, ne töprengj. Szívós férfi, no meg a fiadnak is saját családja van már, ideje, hogy a magad életét is elrendezd. — Szemjon úgy mondta mindezeket, ahogy Aszja szerette volna, meg ahogy a barátnői is tanácsolták, de Szemjon valóban így is gondolta. — Köszönöm — szólt Aszja. — Csomagolhatok valami útravalót? — Köszönöm, nem kell — utasította vissza Szemjon, és csak most figyelt fel Aszja frizurájára, a bodorított fürtökre, és a munkaköpeny alatt észrevette a kék ünneplő ruhát. — öt várod? Aszja bólintott. A tanárnő árgus szemmel figyelte őket. Szemöldökét felhúzta, mintha csak bátorítani akarná Szem- jont: rajta, rajta, sofőr. Szem- jont ez annyira felbőszítette, hogy amikor beült a vezetőfülkébe, megnyomta a kürtöt. A férfiak sietve eldobták a cigarettákat, Szemjon tudta, mennyire jólesik ez a néhány slukk vacsora után, de dühét sehogy sem sikerült lecsillapítani. — Gyorsabban, gyorsabban! — kiabált a teljesen ártatlan utasokra. 6. A faluból kiérve fokozta a sebességet Fel-felvillantak a távíróoszlopok, a négyzet alakú kis kenderáztatók. ... Akkor is voltak ilyen kis tavak, egyszer az egyikből inni akart már merített is belőle, de az anyja észrevette és jól elpáholta; erre még most is emlékszik. A bekerítést követően nappal haladtak, az éjszakát pedig mindig valamelyik faluban töltötték. Az anyja batyujában a ruhák mellett egy térképdarabka is rejtőzött, akkor találta, amikor egy iskolába éjszakáztak. Szemjon sehogyan sem tudta megérteni, miként lehet a térképen iránytű nélkül eligazodni, hiszen a katonáknak a térképen kívül mindig van iránytűjük is. Készült, hogy megkérdezi, de már nem maradt rá ideje. Szemjon emlékezett rá, hogy egész nap mentek, estére már nagyon álmos lett. A mama elővette a térképet, egy fűszállal a piros, fekete és kék vonalak találkozási pontjára bökött: — Most itt vagyunk. Holnap éjszaka nagyapánál leszünk. Szemjon továbbra is az anyja mögött vonszolta magát, felverte az út porát: tüzérségi támadást játszott. Mögöttük egy autó tűnt fel. Az anyja nyugtalanul körülnézett,' a műút teljesen kihalt volt. Az autó beérte őket és megállt. A kabinból egy katona 6zállt ki, az egyenruhája ujján ezüst rangjelzés — őrmester, ahogy később elmagyarázták Szem- jonnak. Az őrmester bizonytalanul állt szétterpesztett lábán, és az anyját méregette. Az autóból még két katona nézett ki. Az egyik nyelvet nyújtotta Szemjonra. Az anyjának remegett a keze. (Folytatjuk^
