Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

Feisza'aadufásunk történelmi jelentősége Magyarország az egykori szövetségesek közül utolsóként szakított a fasiszta Németor­szággal. és utolsóként írta alá (1945. január 20-án) a fegy­verszüneti egyezményt az an­tifasiszta nagyhatalmak képvi­selői előtt. Abban, hogy az or­szág neon volt képes önerejé­ből és időben a szovjetellenes háborúból kilépni, szakítani és szembefordulni Hitlerrel, szá­mos tényező játszott közre. A bomló ,,történelmi vezető réteg’ A magyar uralkodó osztá­lyok a döntő történelmi pilla­natokban határozatlanok és cselekvőképtelenek voltak, nem tudták kiragadni az or­szágot a pusztulással fenye­gető háborúból, és átállni a szövetségesek oldalára. Első­sorban azért nem, mert a több mint két évtizedes reak­ciós és népellenes kül- é6 belpolitika logikus következ­ményeként, jóllehet ismerték a német fasizmus természetét és céljait, mégis a német fa­sizmusnál is nagyobb veszély­nek tekintették a maguk szá­mára a szocializmus térhódí­tását. a néptömegek forradal­masod ását. s a Vörös Hadse­reg esetleges megjelenését a Kárpát-medencében. Szerették volna nagyobb átalakítások nélkül átmenteni az ellenfor­radalmi rendszer társadalmi- politikai kereteit, és el akar­ták kerülni, hogy a Szovieit- unió előtt kellien letenniük a fegyvert. Szinte eszelősen ra­gaszkodtak ahhoz a vágyál­mukhoz, hogy Magvarországot majd az angolszász csana+ok szálljak meg. és elengedték a fülük mellett a cáfoló figyel­meztetéseket. Horthy csak az utolsó pillanatban fordul a szovjet kormányhoz, és indí­totta útnak Moszkvába a ma­gyar fegyverszüneti delegációt azután, hogy Románia. Finn­ország és Bulgária kilépett s háborúból, s a II. Ukrán Front csanatai elérték a magyar ha­tárt. Minidemetlett ez a tehetet­lenség az uralkodó körök egy­re mélyülő belső ellentéteivel válságával is összefüggött. A németeket feltétlenül kiszol­gáló jobb- és szélsőjobboldal a háború végére jelentősen be­épült a gazdasági és az álla­mi életbe, valamint az erő- szakszervezetekbe, főként a hadseregbe, s mögöttük olyan társadalmi erők sorakoztak fel, mint a pénzvilág hatal­masai. a német származású nagytőkések és nagybirtoko­sak, s az ún. "úri középosz­tály«. Helyzetüknél fogva ke­resztülhúzhattak ’minden jó­zan. a német béklyón lazítani alearó törekvést. A Horthy mögött álló egyes nagytőkés-nagybirtokos cso­portok, amelyek érdekeiknél, származásúiknál fogva szem­ben álltak a németekkel, elle­nezték az ország teljes fiasi- zálását, és az angolszász nagy­hatalmak felé orienfálóditak. A zsidótörvények és más korlá­tozó intézkedések hatására ve­szítettek politikai befolyásuk­ból, ráadásul a német meg­szállás utóin az e csoporthoz tartozók közül sokat letartóz­tattak, és koncentrációs tábor­ba hurcoltak. A magyar ural­kodó osztályoknak ez a szár­nya a hadseregben nem ren­delkezett pozíciókkal, s csak a, diplomáciai karban, a bel­ügyi apparátusban és a köz­igazgatásban volt korlátozott mértékű befolyása. Horthy és környezete a döntő pillanatra 'elszigetelődött, a felüllevők között nem volt kikre támasz­kodnia, az ellenállási mozga­lomra pedig nem mert építeni. Bár az 1944. október 15-e előt­ti napokban fölvette a kap­csolatot az ellenállása mozga­lom vezetőivel, közöttük a kommunistákkal is. végül mégis visszariadt, attól, hogy fegyvert adjon a munkások kezébe. Ily módon a nácik könnyedén megtehették, hogy Szálasit és a nyilasokat juttas­sák hatalomra, akik folytat­ták a háborút a Szovjetunió étien, s kiszolgáltak a német hadigépezetet. A magyar nép progresszív erői maguk siam tudták az uralkodó köröket határozot­tabb cselekvőkre ösztönözni, és nem voltak képesek sem megakadályozni az ország ré­met megszállását, sem kiűzni a betolakodókat. A magyar függetlenségi és ellenállási mozgalom méreteit, szerve­zettségét, erejét tekintve el­maradt a környező ország ok felszabadító mozgalmaitól. Az okok ez esetben is mesz- sze vezethetnek. 1919-ben, a Tanácsköztársaság leverése után a nyeregbe kerülő ellen- forradalom alaposan megtize­delte a magyar munkásmozga­lom sorait; ezrek vesztették életüket, sokak kerültek inter­náló táborokba, és még töb­ben emigrálni kényszerültek. Majd százezerre tehető azok­nak a száma, akik az 1918— 19-es forradalmak idején ta­núsított magatartásuk miatt üldöztetést szenvedték. A Horthy-rezsim hatalmas el­nyomó apparátust épített ki, amely kegyetlenül fellépett a dolgozó osztályok legkisebb megmozdulása ellen is. s a rendszeresen egymást követő letartóztatása hullámok meg­akadályozták, hogy a munkás- osztály politikailag tudatos ré­tege egységesen, szervezetten ellenálljon. Nehezítette a helyzetet az is, hogy a két év­tizedes fasiszta uralom alatt a magyar progresszió erői szétforgácsolódtak. A Kommu­nisták Magyarországi Pártja a föld alá szorult. A Szociálde­mokrata Párt ugyan megőriz­te legalitását, de ezért ko- mőly árat kellett fizetnie, és így sem kerülhette el a rend­őrség állandó zaklatását A munkásmozgalom és a demok­ratikus parasztmozgalom csak a háború alatt került köze­lebb egymáshoz. A zömében a szegénvparasztság érdekeit képviselő népi írók tevékeny­sége inkább kulturális, mint politikai téren bontakozott ki : táboruk a harmincas évek vé­gére szétesett. A Márciusi Frontnak csak a háború alatt lett folytatása. A baloldal ke­véssé tudta ellensúlyozni az uralkodó osztályok kommunis­ta- és szovjetellenes propa­gandáját, valamint a nyilas és más fasiszta szervezetek szo­ciális demagógiáját. Felgyorsulnak az események Egyre kevesebb a kosárfonó Kilenc tonna fonálból kardigán és pulóver A Kaposvári Háziipari Szö­vetkezet 1951. december 15-én alakult meg huszonöt taggal. A termelés azonban csak 1952 elején kezdődött, így a szövet­kezet tagsága a napokban megtartott közgyűlésen ünne­pelte a negyedszázados jubi­leumot. Kezdetben papucso­kat, játékokat és kézi kötésű árukat készítettek. Ma a kö­tött és textiláruk egész sorá­val jelentkeznek a piacon 1955-ben hárommillió forint volt a termelési érték, ma pe­dig több mint harmincmilliós a tervük. A régi munkák közöl csu­pán a kosárfonás maradt, igaz, -végnapjait« éli. Vala­mikor keresett áru volt a pia­con a Kaposváron készített kosár, fonott bútor. Az lenne ma is, ha lenne, aki csinálná, nincs ugyanis kosárfonó. Évek óta nem jelentkezett ipari ta­nuló. Ma csupán ketten haj­togatják a fűzvesszőt szebbnél szebb vonalú kosarakká, fote­lekké. Ök jelenleg egy külön­leges megrendelésen dolgoz­nak. Nyolcvan darab extra méretű békési fotel készül a rövidesen megnyíló budapesti Kis Royal berendezéshez. A hőgyészi telepen labdabélés- szövetek készülnek. Kaposváron, a Május 1. ut­ca 23. szám alatt az idén ki­lenc tonna fonalat dolgoznak fel: divatos pulóverek, kardi­gánok és kötött ruhák lesznek belőle. Elsősorban a hazai piacra, J kis mennyiségben ké­szítenek egy-egy divatcikket. A nagyüzemek nem tudnak olyan gyorsan átállni, mint ők. A szövetkezet a kötött ter­mékeket Lengyelországba, az NDK-ba, Csehszlovákiába, Romániába és a Szovjetunióba exportálja. A legkeresettebb a bébi- és leánykaruha. A szövetkezeti ipartelepen • második félév elején elké­szül a négyszázötven négyzet- méter alapterületű, korszerű üzemcsarnok. Ugyancsak ak­kor adják át a Vár utcai te­lepet. Egy korábbi irodaépüle­tet alakítottak át. A keceli telep fejlesztését Is tervezik. A jelenleg foglalkoztatott kétszázötven dolgozó több mint fele bedolgozó. Ezt az arányt a jövőben növelni sze­retnék. Mindezek ellenére — hason­lóan a fasiszta blokk több or­szágához — 1943—1944-ben Magyarországon is válságje­lek mutatkoztak. Nemcsak az uralkodó osztályon belüli el­lentétek növekedtek és állan­dósultak, hanem a néptöme- gek hangulata és magatartása is változott, aktivitásuk, fő­ként a német megszállás után. bár fékezetten és nem elég szervezetten, kezdett fellen­dülni. 1944 májusában meg­alakult a Magyar Front, és sorra alakultak az egyéb el­lenállási szervezetek is. Az őszi hónapokban az elnyomott tömegek hangulatában, rész­ben a szovjet hadsereg előre­nyomulásának, részben a so­rozatos katonai vereségek és a romániai események hatására, de nem utolsósorban az anti­fasiszta erők felvilágosító munkája eredményeként, ko­moly átalakulások mentek végibe. Megnövekedett a min­denáron békét akarók tábora; szélesedett a rendszerből ki­ábrándultak és csalódottak köre; egyre többen várták a szovjet csapatok megjelenését, amelytől sorsuk jobbra fordu­lását remélték. Elszaporodott a katonaszökevények száma, so­kan álltak át a frontokon a szovjet csapatok oldalára. Kü­lönböző háború- és rendszer- ellenes megmozdulásokra ke­rült sor. terjedtek a szabo­tázsakciók. egye több helyen tagadták meg a kiürítésre vo­natkozó parancsokat. A bal­oldali ellenállási mozgalmak együttműködése megerősö­dött: a Magyar Frontot át­szervezték. A kommunista és a szociál­demokrata párt — 1919 óta először — egyezményt írt alá. mely a háborúból való kilé­pés és a demokratikus Ma­gyarország megteremtése ér­dekében a két munkáspárt szoros egvültműködését irá­nyozta elő. November végén Bajcsv-Zsilinszky Endre el­nökletével megalakult a Ma­gyar Nemzeti Felkelés Fel­szabadító Bizottsága, mely a kommunistáktól kezdve a konzervatív katolikus szerve­zetekig bezárólag összefogta a németellenes ellenállási moz­galom valamennyi irányzatát. Budapesten és az ország egyes, földrajzilag arra különösen alkalmas vidékein a kommu­nisták irányításával partizán- harcok kezdődték. Az eilen- forradalom válságának elmé­lyülése, a néptömegek ellen­állásának, aktivitásának növe­kedése azonban ekkor — 1944 őszién — még nem vezetett forradalmi helyzet kialakulá­sához. a dolgozó osztályok nem tudtak leszámolni a nyilasok, a magyar fasizmus utolsó osz­tagainak uralmával, és nem tudtak döntően hozzájárulni az országban lévő német fa­siszta erők felszámolásához. E feladatokat a Vörös Hadsereg hajtotta végre. Vida István (Folytatjuk.) Mindenkinek jut feladat \ mienk nem az envéisi Részleteket olvasott fel egy pártmunkás néhány levél­ből. Elgondolkodtató és egy kicsit jellemző volt a hangne­mük. Az üzemrendész szóvá tett olyan hiányosságokat, hogy nem áramtalanították az üzemrészt az éjszakai műszak után, sőt egy esetben még az ajtókat sem zárták be. Aki tudja, milyen alkalom ez a társadalmi tulajdon megdézs- málására, azt gondolná, hogy megköszönték a figyelmezte­tést. Sajnos, nem ez történt, az elektroncsőgyárban. A: üzemvezető kikérte magának hogy öt ilyen bürokráciával zaklassák, mivel az ö fő fel­adata a termelés! A közönyösségnek nem egyetlen jele ez az üzemekben, a gazdaságokban. A gyerekek kórusban fújják az iskolában, hogy enyém, tied, övé. mienk. Felnőttként azonban nem min­dig idézik vissza a tanultakat, s szemet hunynak olykor-oly­kor, amikor a mienket össze­tévesztik az enyémmel. Külön­féle fórumokon sok szó esett arról, hogy az egész társada­lom érdeke annak védelme, ami mindnyájunké. A XI. kongresszus is belefoglalta a határozatába. A megyei párt- értekezlet után készült intéz­kedési terv is felhívja a fi­gyelmet arra, hogy fokozni kell a társadalmi tulajdon vé­delmét. Néha vita támad azon, hogy ez a feladat kié. A helyes fel­fogás az, hogy mindén dolgo­zóé. kiegészítve azzal : még a vállalat kapuján kívül is. A pártszervek és -szervezetek különösen sokat tehetnek a helyzet további javulása érde­kében a pártirányítás és -el­lenőrzés sajátos eszközeivel. A városi pártbizottság gazdaság- politikai munkabizottsága a kaposvári tapasztalatokat ösz- szegezve azt állapította meg a közelmúltban, hogy az üzemi pártbizottságok nagy figyelmet fordítanak a társadalmi tulaj­don védelmére, a megelőző munkára, az üzemrendészet tevékenységére. A DÉLVIÊP pártvezetősége, a villamossági gyár, a húskombinát, a Volán 13. sz. Vállalat, a ruhagyár, az állami építőipari vállalat párt- bizottsága példamutatóan te­vékenykedett. Ez a színvonal, tapasztalat azonban még nem általános. Néhány helyen, például az elektroncsőgyárban, a tanácsi építőipari vállalat­nál az a feladata a pártveze­tőségnek, hogy erősítse e te­rületen a pártirányítást és -el­lenőrzést. A Mezőgép Vállalat­nál ugyancsak fontos a »fel­zárkózás«, az üzemi párt-vb ugyanis eddig még nem tudott a jelentőségének megfelelően foglalkozni a társadalmi tulaj­don védelmével, az üzemren­dészeti szervek ellenőrzésével. S ehhez még hozzátehetjük, hogy az alapszervezetek háza táján is akad pótolnivaló. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy a pártirányítástól függően eltérő a helyzet a vállalatoknál. Ott, ahol rend­szeresen napirendre tűzik a témát, beszámoltatják a veze­tőket, mozgósítják a tagságot a cselekvésre, nagyobb a rend, kevesebb a kár, nem Csáki szalmája, ami mindnyá­junké. S ez természetes is, hiszen a taggyűlésen részt ve­vők közös bölcsessége jobban felhívja a figyelmet a tenniva­lókra, kezdve a tárgyi föltéte­lek, a szervezeti keretek meg­teremtésétől a társadalmi tu­lajdon védelméért hivatássze­rűen és társadalmi munkában cselekvők erkölcsi és anyagi megbecsüléséig. Természete­sen nem mindent lehet hely­ben elhatározni, van, amihez megyei vagy országos szerv intézkedése szükséges. A szö­vetkezetekben például csak akkor lehetne még hatéko­nyabban védeni a társadalmi tulajdont, ha a TESZÖV, a MÉSZÖV, a KISZÖV szorgal­mazná az üzemrendészet meg­szervezését. Kaposváron pél­dául különösen indokolt volna a két tsz-ben. azután a vas­műszaki, az Uni verzál, az épí­tőipari, a lakberendező ipari szövetkezetben ez az intézke­dés. Minden pártszervezet fel­adata, hogy támogassa az üzemrendészetet, tegyen meg mindent tekintélyének növe­lése, s fiatal, rátermett em­berekkel való megerősítése ér­dekében. Az erők összefogása, a fel­adatok megosztása a pártszer­vezetektől függ. Érdemes át­venni a máshol már bevált módszereket, mint a szakszer­vezet, a KISZ bevonása, a tár­sadalmi őrök hálózatának ki­építése. Az ifiúgárdistákra. az önkéntes rendőri csoportokra számítani lehet ebben a mun­kában, s a KISZ radarakciá is'alkalmas a megelőzésre. A kommunisták tenni­valója nem könnyű: föl kell lépniük a középvezetők, a dol­gozótársaik körében tapasztal­ható közönyösség ellen, akkor kevesebben téveszthetik össze a mienket az enyémmel. L. G. Csemetéid bányászok Egymillió gyümölcsfa Alsótekcresrol A Siófoki Állami Gazda- ságban teljes termelési-feldol­gozási láncot c^kot a gyü­mölcsöságazat. Maguk neve­lik a facsemetéket, telepítik és gondozzák az ú.iabb gyü­mölcsösöket. és ugyancsak maguk dolgozzák föl a ter­més egy részét. A legtöbb gondosságot és hozzáértést követelő láncszem a gyü­mölcsfa-utánpótlás nevelése. A gazdaság faiskolája orszá­gos hírű. Az 1922 óta fennálló alsótekeresi faiskolából szár­maznak a Dunántúl híres gyümölcsösei. Itt nevelték a ma már évrőt évre bő ter­mést adó boglári. pécsi és kutasi gyümölcsösök fáit is. Voltak esztendők, amikor ez a gazdaság adta az ország gyümölcsfa-utánpótlásának több mint háromnegyedét. A faiskola területe ma 166 hektár, amelyből 106 hektár­nyi a faállomány, a többin díszfákat és díszcserjéket nevelnek. Az idei termelésük eléri a 800 ezret, az ötéves terv végére pedig már éven­te egymillió facsemetét érté­kesítenek. Szászt Isvtán kerü- l»tvezető szerint ez utóbbi i mennyiség legalább kétezer hektár betelepítéséhez elég. Egy-két éven belül nem lesz hiánycikk a jó minőségű és megfelelő fajtaválasztékú fa­csemete. Alig egy évtizede még úgy látszott: a gyümölcstermelés »nem jó üzlet«. Ki gondolt akkor a maihoz hasonló in­tenzív fejlesztésére? A hat­vanas évek vége felé azután kiderült: a gyümölcs egyike a legjobban értékesíthető ex­portcikkeknek, s a hazai fo­gyasztók is szívesen vásárol­nának több' és jobb minőségű gyümölcsöt. így történt, hogy a faiskola lehetőségeit csak 7—8 éve mérik a maihoz ha­sonló többet és jobbat akaró szemlélettel. « öt éve kezdődött az a bo­nyolult nemesítő munka, melynek eredményeként 1980- ban már évi 250 ezer vírus­mentes — azaz magasabb biológiai értékű, és így a kül­földi piacon drágábban elad­ható — facsemetét állítanak elő. Jelenleg 120 ember dolgi- zik a faiskolában: a lehető legkisebb létszám, amellyel még teljesíthető a tervben előírt feladat. Amit csak le­hetett, már gépesítettek — ki­lenc speciális traktorral vég­zik a kapálást, az ültetést, a permetezést. A facsemeték gondozása azonban a legma­gasabb fokú gépesítés mellett is kézi munkát igényel: a vá­logatás, a szemzés vagy a ne­velés nem gépesíthető. Bizony gondot okoz a szükséges lét­szám előteremtése a Balaton­part fővárosától mindössze tíz kilométernyire fekvő gazda­ságban. Ezekben a napokban kez­dik a télen földolgozott más­fél millió csemetealany kiül­tetését. À három gép mellett dolgozó 25 ember közt még szabadságukon munkát válla­ló nógrádi bányászok is talál­hatók. A majd két hétig tar­tó mun^a során újabb 45 hektárral bővül a faiskola területe. E növekedéssel ma már lé­pést tart a gépesítés és a csatlakozó létesítmények fej­lesztése. Az utóbbiak közül a legjelentősebb az a 4000 négy­zetméteres, hőszigetelt tároló lesz, melynek építése az ősz­szel kezdődik és 16 millióba kerül. A tároló még folyamatosab­bá teszi a faiskola export- szállítását. Már most tavasz- szal 15 ezer oltványt és 50 ezer rózsatövet indítanak út­nak az NDK-ba és az NSZK- ba. Ottjártunkkor éppen egy jugoszláv kamionba rakodtak 10 ezer különleges dísznövény­cserjét. Az alsótekeresi faiskola első számú megrendelője maga az anyagazdaság, amelyik ebben az ötéves tervben 350 hek­táron telepít új gyümölcsöst a már meglevő 780 hektárnyi mellé. 50 hektárra kerül cse­resznye, ugyanennyire szilva, 100—100 hektáron pedig al­mást és barackost telepíte­nek. Az idei terveikben 350 vagonnyi termés szerepel, amelynek kétharmadát ex­portálják. A fennmaradó egy- harmad jó része pedig alap­anyagul szolgál az új, mű­anyag fiakoson ivóléüzemben, mely a következő hónapban kezdi a termelést. B. F. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom