Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

Nem elég megbeszélni A példa Kecskeméten Okolható az időjárás \ is: Ugyan kinek volt kedve ezek­ben a szeles és hideg napok­ban kimenni az utcára, s rendibe tenni a portája előtti közterületet? A kérdés azon­ban súlyosabb 1 annál, mint­hogy az időjárás »rosszindu­lata« alapján lehessen rá vá­laszt adni. Kaposvár tisztasá­gáról, rendezettségéről van szó, vagyis egy kicsit tágabb értelemben vett környeze­tünkről. Azt pedig fölösleges hangsúlyozni, hogy ennek az emberek hangulatában meg­határozó szerepe van. így, amikor ismét megszer­vezték a kaposvári nagytaka­rítási akciót, az óvatosan gon­dolkodó is úgy vélhette, hogy a lakosság aktívan részt vesz ebben a körzetekre bontott munkában. Az eddig eltelt pár nap azonban nem hozta meg a várt segítséget: társadalmi megmozdulásról alig-alig be­szélhetünk. A városgazdálko­dási vállalat szakemberei né­mileg csodálkozva állnak a je­lenséggel szemben: végül is kinek az érdekében áll? A kí­váncsiság hajtott, amikor Vígh Lászlóval, a városgaz­dálkodási vállalat diszpécse­rével a Centenáriumi parkba mentem: tesz-e valamit a kör­zet lakossága annak érdeké­ben, hogy szebb legyen ez a térti let ? A Cserben levő nagy park ugyanis — véleményem szerint — az egyik ki nem használt lehetőség. Sokat be­szélünk a zöldterületekről, megnyugtató hatásukról, leve­gőt tisztító szerepükről. S be­szélhetnénk arról is, hogy Ka­posváron kevés a park. Ép­pen a napokban olvastam: Kecskemét parkváros lesz. Ha nem is az az első, hogy gyor­san elutazzunk az alföldi vá­rosba megnézni: mitől és ho­gyan. azért a példát követen­dőnek lehet mondani, ök sem csináltak többet, mint megje­lelő lehetőségeket teremtettek a parkosításra, a várost öve­ző erdőgvűrű kialakítására. Nem érdemes kerülgetni a forró kását: ehhez pénzre van szükség. Kaposváron azonban ] leszűkültek a lehetőségek. A múlt évben például csaknem 11 millió forint állt rendelke­zésre parképítésre, fenntartás­ra. Ez az összeg 1977-ben 6.7 millióra csökkent. Még egy példa: 1976-ban a városgaz­dálkodási vállalatnak összesen 30 ezer kilométer utat kellett mœnia a városban — az idén 6 ezer kilométerre szól a meg­rendelés ... Mindebből elsősorban azt a következtetést kell levonni, hogy más megoldást kell vá­lasztani. Például a lakosság segítségét kérni, s — ismétel­jük — ez a választás azért is megalapozott, mert az ő érde­kéről van szó. A mostani nagytakarítási akció során azonban eddig nem derült ki. hogy ezt a kaposváriak fölis­merték volna. A Cser nagy parkjánál a kitűnő lehetőség elsikkad, egy szép parkká va­rázsolható terület rendezetlen marad. Nehéz elhinni, hogy a környéken lakók érdektelenek maradnának, ha egy jól meg­szervezett, kellőképpen előké­szített munkával a Centená­riumi parkot teljesen rendbe lehetne hozni: Ottjártunkkor azonban sem­miféle társadalmi megmozdu­lásról nem beszélhettünk, nemcsak ebben a körzetben, hanem máshol sem — hallot­tuk a nagytakarítást szervező városgazdálkodási vállalatnál. És azt is: nem elég egyszer megbeszélni a kaposvári üze­mek, intézményeik vezetőivel, hogy mekkora haszna van a társadalmi támogatásnak, ha­nem ezt a kezdeményezést ál­landóan felszínen kell tartani, mert — például a város ren­dezettségében. zöldterületei­nek felújításában, újabbak ki­alakításában —r csak így lehet olyan eredménye, amely elé­gedettséggel tölt el mindenkit. Így hát a társadalmi mun­kaakciókat szervezők körülte­kintőbb munkájára van szűk­Pártbizottság alakult Igáiban Fontos esemény színhelye volt az igaili mozihelyiség teg­nap délelőtt. A székhelyköz­ségből, valamint Somagysz.il- ból, Káksiból érkeztek a kül­döttek a pártértekezletre. A tanácsKozást Fehér István karelnök, nyugdíjas tanácsel­nök nyitotta meg; köszöntöt­te a küldöttértekezlet részt­vevőit. Ternes» Józsejnét. a megyei pártbizottság párt- es tömegszervezetek osztályának munkatársát. Dombóvári Lász­lót, a járási pártbizottság el­ső titkárát. A küldöttértekez­let megválasztotta az elnöksé­get. A tanácskozás ezután Se­bők József ráksi alapszerveze­ti titkár elnökletével folytat­ta a munkáját. Nagy tetszéssel fogadták a jelen levők az Ady Endre út­törőcsapat műsorát. A pártértekezlet elnöke el­mondta, hogy régi igénye volt a közigazgatási területnek a pártbizottság megalakítása. A küldöttek most a terület kom­munistáinak megbízásából megválasztják a pártbizottsá­got. Dombóvári László, a járási pártbizottság első titkára is­mertette, mi a szerepe és fel­adata a községi pártbizottság­nak. A küldöttek nagy érdek­lődéssel hallgatták szavait. A járási első titkár felhívta a figyelmet arra is. hogy ma már ott kell dönteni minden kérdésben, ahol a legtöbb is­meret rendelkezésre áll. A járás területén levő köz­ségi pártbizottságok kihasz­nálták a rendelkezésükre álló lehetőségeket. A somogvszili és az igali tanács egyesülése ré­vén — a megyei párt-vb egyetértésével — megterem­tődtek a föltételek az igali pártbizottság megalakítására. Baranyi János, a pártveze­tőség titkára az 1968 óta vég­zett munkáról adott rövid át­tekintést. Elmondta. hogy rendszeresen figyelemmel ki­sérték az alapszervezetek munkáját. A 'tagság aktivitá­sa megélénkült a tagkönyv - csere óta. Az egyik legfonto­sabb feladat a pártépítés min­den all apszerveze then. Jovánczai István, az igali Aranykalász Tsz elnöke sze­rint különösen fontos lesz a jövőben, hogy a pártbizottság megfelelően foglalkozzon a terület fejlesztésével. Gáspár István, a ráksi tsz szervező titkára elmondta, hogy öröm­mel veszik tudomásul:- meg­valósul, amit annyiszor kér­tek az idősebb kommunisták. Gubányi Imre az erdészeti alapszervezet munkájához kért segítséget. A párt értekezlet megválasz­totta a 27 tagú pártbizottsá­got. A testület az alakuló ülé­sen megválasztotta a kilenc­tagú végrehajtó bizottságot, titkárnak pedig Baranyi Já­nost. A pártértekezlet a választás eredményének ismertetésével folytatódott. Baranyi János azt kérte a küldöttektől, hogy az alapszervezetek, a tagság tá­mogassa a pártbizottság mun­káját. A járásban a héten még két községi pártbizottság alakul: Kadarkúton és Kaposmérőben. L. G. ség és arra. hogy a lakosság­gal tudatosítsák: maguknak szépítik a várost, ha aktívab­ban vesznek részt ebben a munkában. Van természetesen jó példá is. Négy ütemben parkosítják ebben az évben a Vörös Had­sereg út egyik oldalát. Részt vállalt a feladat megoldásában a cukorgyárba Delta ipari szö­vetkezet, az ottani altalános iskola és a lakosság. Megvan az eredménye: a hosszú útsza­kasznak eddig háromnegyed részét felásták s például a cukorgyáriak géppel is segít­séget adtak. A Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat közössége nagyon szépen rendbe tette a Mező Imre út sarkát. A Dési Huber utcában a garzonház lakói el­vállalták: parkosítják az épü­letük körüli" részt. A szakem­berek megállapították, hogy 10 ezer forint körüli összeg segítségével ez megoldható. A tanács biztosította is a kért pénzt, s az eredménynek el­sősorban az itt lakok örülnek majd —- vagyis, akik ott dol­goztak. Mindehhez még hozzá kell tenni: ebben az évben is elké­szült az a kimutatás, amelyik felsorolja, hogy milyen társa­dalmi munkaakciókra van le­hetőség Kaposváron. Oldala­kon keresztül tart a felsoro­lás, a bölcsődéktől a terhes­gondozón és az iskolákon át a parkokig: hol milyen segít­ségre lenne szükség. Az eddigiek alapján azon­ban úgy fest, nagyon kevesen néztek bele ebbe a listába. M. A. Több és korszerűbb gép a mezőgazdaságnak Állami támogatás az állattenyésztés munkaeszközeihez Kedvezmény az HZK-kombájnokhoz A mezőgazdaságban hasz­nált gépek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kopásnak — amortizációnak — is ki van­nak téve. Azonban nem elég­séges az elhasználódott gépet ugyanolyannal pótolni, nap­jainkban korszerűbb, fokozott hatékonyságú, nagyobb telje­sítőképességű erő- és munka­gépekre van igény. Erre lehet következtetni abból a tájé­koztatóból is, melyet a So­mogy megvei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat vezetőitől a napokban kaptunk. Eg.yúttal az is kitűnt, hogy némely vonat­kozásban a kereslet jóval előbbre tart, mint a kínálat, és olykor a gazdaság anyagi ereje sem elegendő. A traktoroknál tart a típus­váltás időszaka: nem importál­nak MTZ 50-es gépeket, a »stafétabotot« a nagyobb tel­jesítményű MTZ 80-as vette át. Ebből a típusból a kapos­vári Agroker folyamatosan — raktárról — kielégítheti az igényeket. Az ennél nagyobb teljesítményű traktoroknál bővül a választék. A cseh­szlovák gyártmányú Zetor V20-asnak késik ugyan a szál­lítása, helyette azonban ad­hatják a szovjet gyártmányú T—150 K-t, a Rába 180-ast (ezt az év második felében várják), a Rába-Steigert, és pár hét múlva a K—700/A tí­pusjelű traktort. A traktor mit sem ér, ha nincs hozzá megfelelő minő­ségű. a feladatok megoldásá­ra alkalmas munkagép. Az ed­digi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy e téren nem voltak s a következő időszakban sem adódnak gondok. Ekék. kulti- vátorok, kombinátorok, tár­csák, vetőgépek, pótkocsik, különféle típusa áll a mező- gazdasági nagyüzemek rendel­kezésére a megyei ellátó vál­lalatnál. Az eddigi vetések­hez. ültetésekhez például a hazai gyárakból és az import- szállításokból érkező munka­gépek idejében ott voltak az üzemekben, s a legtöbb he­lyen kitűnően dolgoztak. Vá­logatni lehet a fűfélék és a pillangósok betakarításához, feldolgozásához, szállításához szükséges eszközökből, a trak- torvontatású és önjáró takar­mánybetakarító gépek között a legújabb típúsok is megta­lálhatók. pótkocsi pedig 4-től 9 tonnásig kapható. Minden bizonnyal kedvező hatása lesz a gazdaságokban annak az intézkedésnek, mely szerint január 1-ig visszame­nően 40-ről 60 százalékosra nő az állami támogatás az állat­tenyésztés gépeinél. Ez a ren­delkezés mintegy százféle munkaeszközt érint, köztük a takarmánybetakarításban és -feldolgozásban, a közvetlen állattenyésztésben használt gépeket. Az Agroker fölké­szült az ezekkel kapcsolatos kérések teljesítésére. Az idei gabonatermés beta­karításához elegendő kom­bájnnal rendelkezik a válla­lat. Az NDI^-ban gyártott E— 512-es arató-ícséplőkböl eddig 22-t adtak el a gazdaságok­nak. s még további huszon­nyolcat kapnak az év folya­mán. Nem futja az igények kielégítésére az újabb konst­rukcióból, az E—516-osból: ezek csak az aratás után ér­keznek meg, így az idén a nyári munkákban nem szá­molhatnak velük. Évekkel ez­előtt a böhönyei Szabadság Termelőszövetkezetben pró­bálták ki az E—512-est, s va­lószínűleg így lesz ez jövőre az E—516-ossal is. Nincs hiány a szovjet SZK —5-ös és az SZK—6-os kom­bájnokból. Ahogy tavaly, most is érvényben van a nagyarányú kedvezmény: az SZK—5-ösök vásárlásánál tíz­ezer. az SZK—6-osoknál tizen­ötezer forintot kell az üze­meknek fizetniük, a vételár többi részét a jövő év augusz­tus végéig kell kiegyenlíte­niük. Ezekből a kombájnokból minden igényt ki tud elégíteni a kaposvári Agroker. h. r. Bennfentesek K ülönös ismertető jelük: sejtelmes mosoly a száj szög­letében. Néha gúnyoros, máskor kedveskedő; a jól­értesültség önfeledt boldogságát, fontosságot és ön­elégültséget, sohasem derűt, de mindig valamiféle látszat­magabiztosságot árasztó mosoly. Föilelhetők: a legkülönbö­zőbb hivatalokban és munkahelyeken, az utcán, az eszpresz- szóban és a baráti társaságban. Nem szerepelnek a Kék fényben, nem adnak ki ellenük országos körözést, tehát nem a bűnüldöző szervek alanyairól van szó. A társadalmi közfelfogásnak kell itélöszék elé állítania őket. Talán eddig is kiderült: ma egy embertípus több válto­zatának »természetrajzát« szeretném ábrázolni, jóllehet e magatartásformát sokkal árnyaltabban jellemezte már a világirodalom. Csakhogy ma sem »nélkülözzük« a bennfen­teseket. Nem a fölfedezés izgalmával beszélek róluk — hi­szen mindenki lépten-nyomon találkozik velük —, hanem a figyelmeztetés szándékával. Ha »jó fiú« akarnék marad­ni. azt a célzatosan szellemes kifejezést használnám, amelyet mostanában, többször is hallottam különböző előadóktól egy-egy »kényes« kérdés megfogalmazása ürügyén. így hang­zott; »Bizonyos. hogy Somogybán nincs ilyen, de az or­szágban azt tapasztaltam ...« Nos hát gyakran járom az or­szágot, de mégis itt élek, tapasztalatain) forrása Somogy. Csak az »nyugtat meg«, hogy a bennfentesek úgysem ve' szik magukra mondanivalómat, nem szokásuk. Nem is ne­kik szánom. Azoknak, akik leleplezhetnék és lehetetlenné tehetnék a »jól értesüllek« mesterkedéseit. Elvégre ök van­nak többen. Ha neveket követelne az olvasó — és beosztásokat —, tulajdonképpen jogosan tenné. Tudnám is sorolni tízesével, csak abban nem vagyok bizonyos, hogy a »legjelentősebbe- két« emelném ki. Másrészt megvallom: gyakran magam sem tudom, hogy honnan ered a híresztelés. Többek között ezért is veszélyes a bennfentesek áskálódása;, nem könnyű őket nyakon csípni. Pedig rászolgálnak. A közélet légkörét, a demokratizmust, a tisztességet és a közhangulatot befo­lyásolják nem éppen jellemes módszereikkel — rendszerint önös érdekből, nem is hatástalanul. A tehetséges emberek sohasem választották ezt az utat... De hát próbáljuk megközelíteni őket, elvégre fölismer­hetek. Csak a jellemzőbb »módszereket« próbálom felsora­koztatni. Kezdjük hát a »legártatlanabb« típussal, amelyik nem akar semmi rosszat, csak éppen a hiúságának hízeleg, hogy »ő már mindent tud«. Képtelen magában tartani. Mondjuk a döntés részese. »Hivatalánál fogva« kell, hogy véleményt alkosson arról: kit terjesztenek föl kitüntetésre, ki kapjon jutalmat, elismerést. 0 javasol, vagy ha nem, hát felelősséggel elfogad, és támogat javaslatokat. Mi az első dolga? Az, hogy közölje az »érdekelttel«. Baklövés. Hi­szen még nem is biztos, hogy megkapja. Kiábrándító és fé­kező hatású a balsiker, ha kormánykitüntetésre számított valaki, és mégsem kapja meg. Az előző típusnál csak az a rosszabb, aki gátlástalanul hazugságot közöl az érintettel: azt ugyanis, hogy »mond­tam a főnöknek, többet adjon, de nem hallgatott rám«. És ekkor már nem »hivatalának« él, hanem önös érdekeinek; hiszen jobb színben akar feltűnni; támogatót, társat, »di­csérő brigádot« igyekszik alakítani maga körül — érdem­telenül. A jólértesültség fitogtatása veszélyekkel jár. Szűkebb körben mondjuk terítékre került egy elképzelés: va­lamin változtatni kell. A vezetők tanácsot kérnek a párt- és társadalmi szervektől, közvetlen munkatársaiktól. Még szó sincs döntésről, de, a bennfentesek már futnak a hírrel, közvéleményt, hangulatot teremteni. Miért? Mert ók a jól értesültek. S környezetükben szinte szédelegnek a ve­zetők. Demokratikus módszereket követnének, de bizalmat­lanná teszik őket. A vezető a hibás? ö is. Kiből, hogyan és milyen körülmények között lesz benn­fentes. És milyen »adalékokkal« lehet ábrázolni őket? Nem a tisztességes munka, hanem a jólértesültség megjátszása, az öntömjénezés és híresztelés mások rovására, az alattomos sunyiság, ravasz susmogás jellemzi őket. Tudni vélik, hogy X lesz a főmérnök, mert nem szeretnék, ha Y-ra esne a vá­lasztás. »Bedobnak« egy nevet a köztudatba, amikor meg­hal vagy eltávozik az osztályvezető; »összefüggéseket« fe­deznek föl saját elképzelésük vagy ellentétének bizonyítá­sára. Embereket tesznek tönkre. Vigyázat, tisztelt olvasó: a bennfentesek veszélyhelyzetet teremtenek! »Saját káderpolitikájuk« van például, s jóllehet semmi közük hozzá; híreszteléseikkel önmaguk jövőjét formálják. Kik ezek az emberek? Csak a kíváncsiak? Nem. ök a hírek között fütetők. akik mindent elkövetnek, hogy valakinek a bizalmába férkőzzenek. Nem ismerik például az igazgató titkárságán naphosszat várakozókat? Azokat, akik ott isz- szák a kávét, s tízszer is elhül, mire kijön a főnök? Csak egy percet kérnek, hogy bogarat dughassanak a fülébe X- ről, Y-ról. (Szomorú, ha el is várják tőlük). Találkoztak már derékszögben hajlongó emberrel? Ugye, ráismernek? Fölismerik a »jópofa srácokat«, akik viccet mesélni, inni, esetleg vadászatot szervezni is tudnak a főnöknek, netán ul­tizni a főhatóság képviselőjével? »Méhecskék« ezek, infor­mációt gyűjtenek. Hallottak, a ‘■•kocsitársakról«, akik min­dent elkövetnek, hogy a főnökkel utazhassanak vidékre, s rendszerint ők fizetnek a benzinkút presszójánál? Mire megy a játék? Ilyenkor »eláztatnak« mindenkit maguk körül. Szomorú, de ők a legnagyobb hibákat is elkövethetik bün­tetés nélkül; késhetnek, fegyelmezetlenkedhetnek, hiszen ... A bennfentes súg és elhallgat; simogat a szemével (né­ha a kezével is), hogy mindenáron bizalmába férkőzhessen annak, akitől híreket vár. Nevek',en gondolkodik; össze- ugraszt embereket — saját jövőjét építgeti. A Nagy Infor­mátor így nyilatkozik; »Ha elmondod, hogy tőlem tudod, úgyis letagadom«. És ő mondja tovább, »értesüléseivel« be­teríti a várost. A napos oldalon áll, s árnyékba szorít min­denkit, aki az útjában áll. A bennfentes törekvése? Hogy mint a patkány, eliga­zodjon a rekeszek között. Nem válogatja a módszereit, ön­ző: tudni akarja, hogy mi a vélemény róla, és mi lesz a jö­vője. Csak ő a fontos, mindenki mást képes eltiporni. Zseb­re tett kézzel hallgatózik az ajtó előtt, azután elülteti a gya­nakvás magvát. Mert ö jól értesült. Nálunk termett? Jel­lembeli adottság, úgy látszik, öröklődik. Csakhogy a mi tár­sadalmunkban is van még táptalaja. Vannak vezetők, akik adnak, építenek rá. Nem ők a legtehetségesebbek. A benn­fentes beteg ember, és nemcsak féltékenysége folytán az. Ügy hiszi, mindenki olyan, mint ő. s ha más is tud »híre­ket« szerezni, az már gyanús, folyondárral veszi körül. Ellenszer? A nyílt légkör, a valódi demokratizmus nem tűri meg a jólértesültek mesterkedéseit. Ha a tájékoztatás időben és valósághűen jut el az emberekhez, akkor ••meg­halnak« a bennfentesek. A közélet nem misztikus köd: de ahol még mindig nem crtik ezt, ott a bennfenteseké a -küz­dőtér«. V igyázat, a bennfentes gyakran veszélyesebb a bűnö­zőnél. A napokban egy tévéjátékban hallottam: »Az emberek egymást gyilkolják — és önmagukat.« Csakhogy akik fölléphetnek a társadalmi közszellem -gyil­kosai« ellen, azok sokkal többen vannak. Mellettük áll a becsület, a tehetség, a tisztesség és a jobbra törekvés elhi­vatottsága. Jávori Ben Akikre nagy szükség van ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom