Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-29 / 74. szám

t* Különös” ember csak elvétve akad olyan marcali lakos, aki nem ismeri Hederics János bácsit, a nyolcvannégy éves munkásőrt. Korát meghazudtoló energikus lendülettel, peckesen lépdel az utcán. Szívós, keménykötésű ember. Hajának, bozontos szemöldökének és gondosan ápolt, dús bajuszának festék- tartalmát kiölték a gondok. De testi és szellemi frisseségét, feszes tartású örökmozgóság'áí nem tudta megtörni a sors. Bizonyára sokan tudják róla. hogy 19-es kommunista vete­rán, de azt már kevesebben, hogy a múlt év decemberében ismét oklevelet, érdemérmet tehetett a vitrinbe, tízéves szolgálatának, helytállásának elismerését. \ Radnóti utcai lakásán ke­restem föl. Nyolcvan év kö­rüli néni fogadott. Nyájasan, nagy szeretettel, mintha várta volna érkezésemet Ö a hűsé­ges élettárs, aki jóban-rossz­ban osztozott férjének zakla­tásokkal tűzdelt sorsában. Szé­lesre tárta a konyhából nyíló előszobaajtót, és bekiáltott. — JánosY János! Keresnek. — Jövök már! — ütött át az ajtón egy acélos hang. — Jó reggelt János bátyám. Nem zavarok? — Ugyan már! Dehogy za­var, tessék csak helyet fog­lalni. Meglepettségnek: semmi nyoma. Mélyen ülő. apró, aranybama szeme őszintesé­get. bizalomgerjesztő fényt su­gárzott. Frissen borotvált, hosszúkás arcán enyhe ráncok simulnak egymásra. Rögtön feloldódott a légkör. — 1893. augusztus 24-én szü­lettem Lihickozmán, kevés jö­vedelmű cselédszülők gyerme­keként. Kilencéves koromig pótóhasú kis kölyök voltam. Édesapám — Márfy József birtokán volt cseléd — a munka terhe alatt többször is megroskadt. Fizikai állóképes­sége napról napra romlott Se­gítenem kellett. Kilencéves fejjel, gyatra fizikummal 1902- ben beálltam a kepesara lók közé. — Mi /volt a fizetség? — Négy mérő gabona kon­venciót kaptam. — Mikor szakadt meg elő­ször a cselédsors? — 1913-ban. Ekkor vonul­tam be katonai szolgálatra. Azután ismét cseléd voltam. Több évig elsőmunkás, majd majorgazda. — Igaz. hogy nemegyszer rendreutasítóttá a főintézőt? — Előfordult — felelte kur­tán. — De nemcsak őt. min­denkit, aki kiérdemelte. — Illett Önhöz a major- gazda tiszt? — Illeni nem illett, de kel­lett. Közelebb jutottam a tűz­höz. Anyagilag is többel tud­tam segíteni a rászorulóknak. — Mikor lett párttag? — 1919 tavaszán. De hiába­valónak látszott minden erő­feszítésünk. Fegyverrel sem tudtuk megmenteni a Tanács­köztársaságot. Elfogtak, de si­került megszöknöm. Kürtös­puszta, Somogyíajsz nyújtott mernhelyet. — Volt fogságban? — Tizenkilenc hónapig, de a szerencse ismét kedvező le­hetőséget kínált. Megszöktem. — Hogyan alakult tovább az élete? — 1923-ban, amikor már el­csendesedett körülöttem min­den, megnősültem. Visszatér­tem a gazdaságba. Azután si­került kis földhöz jutni ; gaz­dálkodtam. 1952-ben alakult meg a pusztakovácsi tsz. A formaságok miatt kilencedik­nek írtam alá, pedig minden igyekezetemmel azon vol lám. hogy gyors elhatározásra bír­jam az egyéni gazdatársakat. 1957-ben meghívtak a somogy­fajszi tsz-hez növénytermesz­tési' ágazatvezetőnek. — Elfogadta? — Örömmel. Igyekezetünk meg is hozta a gyümölcsét. Már az első évek megnyug­tató eredményt tükrözlek. 94 forintos munkaegységet; fizet­tünk. Nyolc évig örvendezhet­tem a sikereinknek. Felesé­gem súlyos beteg lett. meg aztán jóval meghaladtam a nyugdíjkorhatárt is. 1964-ben nyugdíjba mentem. Ekkor jöt­tünk Feri fiamhoz Marcaliba lakni. Ű a Nemzeti Bank he­lyi fiókjának az igazgatója. — Mikor lépett be a mun­kásőrségbe? — Képzelje el! Három év tétlenség után. Nem bírtam semmittevéssel agyonütni az időt, 1967 elején jelentkeztem. — Hány éves volt akkor? — Hetvennégy. — Nem tartott attól, hogy késő? — Tartottam tőle, de fölvet­tek, és ennek nagyon örültem. — Van-e hobbyja? — Igen. Szolgálni, segíteni az embereket, és a hasznukra lenni. — Olvasni szeret-e? — Minden érdekel. Regé­nyeket, folyóiratokat olvasok, a fiamnak mindenféle újság jár. — Ennek a könyvnek a bo­rítólapján elég pikáns felvétel díszeleg. Ilyen könyvek is ér­deklik? — Tudományos könyvek, nem nagyon értem őket, csak a képeket nézegetem. Művészi fotók. — János bácsi! Ha három kívánságáról faggatnák, -mit válaszolna ? — Csak egyet Halálom előtt öt perccel is szeretnék olyan boldog, elégedett és tiszta fe­jű lenni, mint most. Azután szeretnék szépen, csendesen jajszó nélkül elaludni. Horváth János Emlékezés Kürschner Jakabra Szabóinasból forradalmár A járási pártbizottság nevében Egervölgyi János titkár és Bányai Károlyné pártbizottsá­gi tag koszorúzott Egy korszerű gazdaság reményei és gondjai Már belépéskor észrevesz- szük: az ólakban alig érezhető a sertésekre oly jellemző szag. A tiszta higiénikus helyisé­gekben folyamatos a levegő­csere. Fertőtlenítő oldat a kéz­mosóedényben és a lábtörlő- \ tartályban. Tiszta, fehér kö­penyben lépünk Kuzma János telepvezetővel a szociális épü- | let másik oldalán a telep ud­varára. Manapság mind jellemzőbb ez a kép, amely velejárója az iparszerű tenyésztési forrná- ] nak. Lengyeltótiban új és kor­szerű vállalkozásba kezdtek a tsz vezetői, amikor a Ka-hyb j sertések tartására és tenyész­tésére vállalkoztak. A régi ál­lomány cseréje 1974-ben kez­dődött, s a következő évben fejeződött be. 1976 a felfutás ideje volt, így tehát a mos­tani év lesz majd az első, amikor már értékelni lehet a termelési eredményeket, a j nyereséget és a nagyüzemi ta­pasztalatokat. A tervek szerint az idén mintegy 3400 sertést adnak el, s ennek várhatóan körülbelül egymillió forintot kell ered­ményeznie. Hizlalással és te­nyészállatok nevelésével fog­lalkoznak. Együttműködési megállapodást kötöttek a Ka- hyb vállalkozással a tenyész­tési, az ISV-vel pedig a tar­tóst technológiákra. A szükséges tenyészállatok­ra a szövetkezetek már az év elején bejelentik az igényt, ennek alapján vállalják a gaz­daságok, hogy az év folyamán mikor és mennyit tenyészte­nek. Előfordulhat, hogy a megfelelő időpontban a vásár­ló gazdaság még nincs beren­dezkedve az igényelt állatok fogadására, s pár nap haladé­kot kér. Sajnos, előfordul olyan is, hogy a korábban igényelt állatokat a gazdaság később nem kéri, mondván: közben megváltoztak a körül­mények. daság igényeit időben ki kell elégíteni! Fél év telt el a be­jelentés óta, s joggal mond­hatná a telepvezető: nem érzi kötelezőnek magára nézve, hogy a szerződő féltől szerez­ze be ekkora késéssel az anyagot. » Számára fontosabb, hogy a malacok egészséges körülmények között nevelked­hessenek. .. Nem ritka, hogy egy gazda­ság két termelési rendszernek is tagja. Ebben az esetben előfordulhat, hogy egyik he­lyett a másik tudná teljesíteni a kérést. A fő cél csak egy le­het: a korszerű körülmények között minél zavartalanabbul, minél hatékonyabban termel­ni! Vajon nem kellene a vál­lalati érdek mellett a népgaz­dasági érdekre is többször gondolni? I B. A. Úttörők, KISZ-tagok, felnőt­tek, a községi, a járási párt- és tanácsszervek képviselői gyülekeztek vasárnap reggel Mosdóson, hogy kegyelettel tisztelegjenek a község ki- ! emelkedő szülötte, Kürschner [ Jakab emléke előtt. Frech Jó- sef tanácselnök méltatta Kürschner Jakab tevékenysé- | géb Ezután megkoszorúzták az egykori iskola falán levő em- | léktáblát. *A korai szocialista mun­kásmozgalom harcosának em­lékére.« Ez a néhány sor olvasható az emléktáblán a név, a szü­letési, a halálozási év — 1852. március 27.—1929. szeptember 28. — feltüntetése mellett. Kevesen tudják, mit jelentett akkor a harc élére állni, kez­deményezni egy olyan ügyet, amiért akkor esetleg a szemé­lyes szabadsággal, gyakran pedig az élettel .kellett fizetni. Kürschner Jakab mindezt vál­lalta ... Szabóinasként Pécsen is­merte meg elemi iskoláinak elvégzése után a munkások életét. Látta elnyomottságukat S arra nagyon korán ráéb- rendt: ezen csak úgy és ak­kor lehet változtatni, ha a munkások szervezetten, erői­ket tömörítve, összefogva lép- | nek fel érdekeinek védelmé- j ben, sorsuk javításáért ‘ Mindössze tizenhét eszten­dős volt, amikor elkötelezte magát a munkásmozgalom­mal, s annak következetes harcosa maradt — a megpró­báltatások ellenére is — a ha­láláig. Tehetségét, tudását, egész életét a mozgalomnak szentelte. Fiatalon tagja lett a Pécsi Munkásképző Egylet választ­mányának, s a bányászokat szervezte. Hamarosan a fővá­rosba került, ott folytatta a munkát. Az Általános Mun­kás Betegsegélyző Pénztárnál dolgozott 1872-ben, majd a kerületi pénztár alkalmazásá­ban állt. Részt vett 1870-ben a pártalapítási kísérletekben is. Nagyszerű szónok, szervező és kiváló agitátor volt. Az ő tevékenységének eredménye­ként kiépültek az Általános Munkás Betegsegélyző Pénztár vidéki fiókjai. Ez azért volt nagyolj fon'tos, mert a párt megalakítása előtt a betegse­gélyző pénztárba tömörült munkásoknak a tevékenysége jelentette a szervezett, a ko­rai szocialista munkásmozga­lom kezdeti lépéseit. Noha sorsa úgy alakult, hogy fiatalon el kellett men­nie Somogyból, mindenkor élénk figyelemmel kísérte az itteni munkásmozgalom ala­kulását, fejlődését. Még nincs 25 éves, de már tagja . a Nemválasztók Pártja, majd pedig a Magyarországi Álta­lános Munkáspárt vezetőségé­nek. 1877-ben Tobak Benő tan­felügyelő a Somogy című he­tilapban durva rágalmazó írá­sában ócsárolta a munkásmoz­galmat, hogy • eltántorítsa, visszarettentse a szervezke­déstől, a mozgalomhoz való csatlakozástól azokat, akik tenni akarták új életükért. »Tobak Benő úrnak, Ka­posvárott« címmel a Munkás Heti Krónika 1877. november 25-i számában válaszolt Kürschner Jakab a kirohaná­sokra, s nemcsak megvédte a Somogybán mindjobban ki­bontakozó munkásmozgalmat, hanem írásával a mozgalom fejlesztése érdekében szerve­zett. agitált. önérzetes, öntudatos műn- kásember volt. Bátran vállal­ta a meghurcoltatást, azt, ami­kor párttevékenységéért 1883- ban perbe fogták. Egyike azoknak, akik 1889-től a szo­ciáldemokrata párt megalaku­lásáért küzdöttek, s egy év múlva már vezetőségi tagja lett az MSZDP-nek. A Népszava szerkesztőségé­nek tagjakért írásaival _a munkásmozgalom, a párt erő­sítéséért harcolt. Amikor a párt és a betegsegélyző pénz­tár kettévált, továbbra is dol­gozott a pártan. 1896-ban visszavonult a munkásmozgalomtól, csak a betegpénztárban dolgozott mint aligazgató, a Magyar Tanácsköztársaság azonban újból harcba szólította. Rá­kosligeten a munkástanács el­nöke volt, ezért őt is meghur­colták. Szülőfalujában, Mosdóson emléktábla hirdeti tevékeny­ségét. Születésének 125. évfor­dulóján ez előtt tisztelegtek az utódok. Sz. L. Felkészült a kereskedelem Az április 4-1, majd a hús­véti két-kétnapos munkaszü­net a szokásosnál gondosabb felkészülést igényelt a keres­kedelemtől. Az alapvető és el­álló élelmiszereket már ün­nepi bőségben kínálják a bol­tok, ajánlatos is ezeket miha­marabb megvásárolni, hogy az ünnepek előtt jusson hely és idő a napi cikkek beszerzé­sére. A Belkereskedelmi Minisz­térium tájékoztatása szerint a fővárosi és minden megyei ta­nács az érdekelt vállalatokkal koordinációs értekezleteken készítette elő az ünnepi ellá­tás árufedezetét, határozta meg a szállítás ütemezését. Április 3-án és 4-én, valamint húsvét mindkét napján a ki­jelölt vendéglátó üzletek áru­sítanak tejet és péksüteményt. Gondoskodtak a zavartalan kenyérellátásról is. Az ünnepi étrendekhez min­den alapanyag az igények sze­rint áll rendelkezésre. Ezen a héten országosan 600, a hús­vét előtti héten 650, összesen tehát 1250 vagon hús és hús- készítmény kerül forgalomba — á két hét alatt fagyasztott húst nem árusítanak —, ezen­kívül 16 vagon tartalék is ren­delkezésre áll. A húsvét fő ételéből, a sonkából és egyéb füstölt húsokból a tavalyival azonos mennyiségét terveztek, ezzel hiánytalanul kielégítik az igényeket. A jelzések sze­rint a kínálatot a mezőgazda- sági üzemek nagyobb mennyi­ségű saját készítménnyel bő­vítik. Április 4-re 15.6 millió, húsvétra 13,2 millió liter tej és összesen 9340 mázsa vaj kerül az üzletekbe. A téli tárolású burgonya és zöldség a múlt évinél jobb el­látáshoz elegendő. Lényegesen kedvezőbb a primőráru-kíná­lat is — salátából, hónapos retekből, uborkából, karalábé­ból kielégíthetők az igények. Almából mind mennyiségben, mind választékban bőséges a kínálat, az ünnepek előtt tíz tonna importszőlö is forgalom­ba kerül. Narancsból 40 szá­zalékkal, banánból 33 száza­lékkal több kerül az üzletek­be a tavalyinál, de valószínű­leg ez sem lesz elég. ^Ugyan­csak kevés a dióbél és a mák, mazsolából viszont van ele­gendő. Húsvéti csokinyuszit és egyéb csokoládéfigurát mint­egy 9 százalékkal kevesebbet szállít az ipar a tavalyinál, a hiányzó mennyiséget húsvéti csomagolású táblacsokoládéval pótolják, így összességében 6 százalékkal több édesség ke­rül forgalomba az ünnepekre. Üdítő ital, pezsgő és bor — az olcsóbb asztali és pecsenye­fajta kivételével — elegendő áll rendelkezésre, s 15 száza­lékkal, összesen mintegy 20 millió palackkal több hazai és import — csehszlovák, NDK, lengyel, jugoszláv és osztrák — sör kerül forgalomba. Kerékpáron, motoron érkeztek Fiatalok találkozója a Csillagvárnál Igazi kirándulóidőben ren­dezték meg vasárnap a Bala- tonszentgyörgy melletti Csil­lagvárnál a somogyi fiatalok első motoros és kerékpáros ta­lálkozóját. A megyei KISZ-bi- zottság tömegsportbizottságá­nak felhívására a kora reggeli órákban a megye települései­ről több mint százötven fiatal indult el, hogy tíz órára, ami­kor ajz ügyességi versenyek kezdődtek, a várnál legyenek Pannóniák, MZ-k. ütött-ko- pott kerékpárok, személygép­kocsik sorakoztak a kerítés mellett. Barcsról és Marcali­ból valóságos motorkonvoj jött. Aki a találkozó részvevőire volt kíváncsi, a bábukkal ki­jelölt pálya mellől figyelte, hogyan haladnak a motorok­kal, a kerékpárokkal. Akad­tak derűs percek is.- A geren­dán való végighaladás, vagy a pohár víz szállítása nem mindenkinek sikerült. Volt olyan fiatal, aki az utolsó pil­lanatban ejtette le a vizes po­harat, pedig ügyesen kariká- zott vele két szék között... Annak, aki a közúton jár­művel halad, a vezetésen kí­vül a közlekedés szabályait is ismernie kell. A versenyzők­nek az értékes díjak megszer­zéséhez bizonyítaniuk keltett szellemi felkészültségük^ Egy 13+1-es KRESZ-totót töl­tött ki minden induló. Az ér­tékelésnél egy tanulságot le­szűrhettek a versenybírák : mindenkinek van. még sürgős pótolnivalója. A legtöbb teszt­lápon a válaszoknak alig a fele volt jó! A megyei KISZ-toizottság ál­tal felajánlott \ díjakat a ti­zennégy éven aluli fiatalok közül Török Csaba, Ángyán Zoltán és Bianchini Csaba kapta. Mindhárman a marcali járás színeiben indultak. Az idősebbek kerékpárosok közül ugyancsak három marcali já­rásúén KISZ-tag bizonyult a legjobbnak: Béres István, Fde- der András és Prosszer Zol­tán. A kismotor-kategóriában a nagyatádi járásból, illetve a Nagyatádról érkezettek reme­keltek. Itt a sorrend: Molnár János, Szanyi Zoltán, Kurucz János. Az ötven köbcentiméte­ren felüli motorok versenyé­ben a barcsi Mihály János szerezte meg az elsőséget a marcali járásból érkezett Ko­vács Zoltán és a siófoki Malkó Tibor előtt. A marcali járási KISZ-bizottság különdíját a barcsi fiatalok vehették át. A versenyeken kívül a mú­zeum megtekintését, légpus­kalövészetet ajánlottak a há­zigazdák. Délután a kaposvári Táncsics Gimnázium irodalmi színpada mutatta be műsorát. A telepen lezajlott beszélge­tés közben került szóba, hogy a tsz már az ősszel igényelt az ISV-töl battériarácsokat. Az eddig használtak nem bír­ták az igénybevételt, idő előtt tönkrementek, s a réseken a malacok mindennap kiesnek a betonpadlóra. Azóta fél év telt el, s — különféle okokra hi­vatkozva — a rács még min­dig nem érkezett meg... Az említett esetet hallva a Ka-hyb jelen levő képviselője megemlítette: tudnának ők a tsz-nek ilyen rácsokat szerez­ni, ám nem volna helyes a másik vállalkozás hatáskörébe avatkozni. Szerződés köti a fe­leket, az abban foglaltak sze­rint járt el a tenyésztő cég képviselője, amikor nem ígér­te meg a rácsozatot. Szerződés rögzíti azonban azt is, hogy szükség esetén a termelő gaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom