Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

„Láiiialúilan” jelek vallatoi Technika és bűnüldözés Sztcreomikroszkóppal egy lakatot »-vallat-“ a szakértő A klasszikus krimik főszereplője a mindentudó rendőrfelügyelő, aki földeríti a bűncselekményt, lefülei a tettest, bizonyítékokat szolgál­tat — s mindezt egyedül te­szi. A modernebb bűnügyi filmekben már óriási appará­tus segít a felügyelőnek, s az itt látottak jóval közelebb is állnak a valósághoz. A bűn­üldözés során ugyanis a fel­derítésben, a ' bizonyítékok szolgáltatásában döntő szerep jut az úgynevezett technikai apparátusnak. »A helyszín beszél, csak meg kell szólal­tatni« — ez az elv nagyon régi már. S épp ezért a tra- szológia (nyomtan) a krimina­lisztika legjobban kidolgozott, legnagyobb múltú ága. Kaposváron, a Somogy me­gyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának tech­nikai alosztályán hárman dolgoznak: két nyom- és egy írásszakértő. Munkahelyükön állandó a készenlét, s ha va­lami történik, a technikusnak mennie kell. — A mi munkánk a bűn- cselekmény helyszínén kezdő­dik — mondja Papp János százados, nyomszakértő. — Először a helyszínt »vallat­juk«, azután rögzítjük a meg­talált nyomokat, utána pedig a labormunka következik: t a különböző vizsgálatok, össze­hasonlítások. A nyomokat nem elég megtalálni és rögzíteni. Míg ezeket bizonyítékként föl­vonultathatják a büntetőeljá­rás során, a technikusnak jó pár órát' kell munkával töl­tenie. Ha az ember bűnügyi tech­nikáról hall, legtöbbször az ujjlenyomat-vizsgálatokra gondol. Pedig ez csupán »pa­rányi« része a módszereknek. A lábnyomok és a közlekedési járművek nyomának a rögzí­tése, a különböző eszközök, súrlódások, karcolások vizsgá­lata, a fog- és körömnyomok összehasonlítása, az írásszak­értői vizsgálatok mind-mind ide tartoznak. És a hatalmas mikroszkópok vallatóra fogják a tizedmilliméternyi bűnjele­ket is. — Olyan nincs, hogy a tet­tes ne hagyjon maga után árulkodó n jmokat. A látha- tóakat eltünteti, de egy-egy ruhafoszlány, egy mikron nagyságú üvegszilánk mindig marad. Ezekből a mikronyo- mokból is sok mindenre le­het következtetni, és azt is mindig kiderítjük, hogy hon­nan származnak. Egy példát is említ a szá­zados. Közlekedési baleset tör­tént, s a tettes nem állt meg a helyszínen; meg kellett te­hát találni, később pedig bizo­nyítani kellett, hogy valóban ő volt a baleset okozója. A kerékpárosnak, akit az autó elsodort, a hátán vadászpus­ka volt — ennek a fegyver­nek a tusát, »kapta el« a gépkocsi jobb első lámpája. A fegyvertusba ékelődve szabad szemmel nem látható parányi üvegszilánkokat talált a tech­nikus. És később hosszadal­mas összehasonlító vizsgálat­tal megállapították, melyik gépkocsiból származnak. Így váltak bizonyítékká a »látha­tatlan« üvegszilánkok. Képsorok kerülnek elő: kar­colások, súrlódások felvételei. Akár egy falat díszítő »ki tudja, mit ábrázol fotó«. Eze­ket a nyomokat balták és vé­sők okozták — bizonyítékként szolgáltak egy betöréssorozat leleplezésében. A betörőbanda tagjainál lefoglalt eszközök vizsgálata kiderítette, hogy a pénzesdobozokon rögzített sé­rüléseket ezek az eszközök okozták. — Két egyforma eszköz nem létezik, mint ahogy két egyforma ujjlenyomat sincs. Mindegyiknek van olyan pa­rányi jellegzetéssége, amit csak a mikroszkóp mutat meg. S ezek — egy-egy karcolás, hajszálrepedés — tükröződnek a nyomokon is, így az össze­hasonlító vizsgálatnál minden kiderül. Egy benzintöltő-állomásra való betörés után a páncél- szekrény zárjának lefűrészelé- séből származó vasreszeléket gyűjtött össze a technikus. Amikor a vasport megvizs­gálták, kiderült: letört fém- fűrészfogakat is tartalmaz. Később őrizetbe vettek egy férfit, akinek — ezt szintén a vizsgálat derítette ki — »sé­rült« volt a fémfűrésze. S a letört kis fogak pontosan eb­be a fűrészbe illettek. Sorol­hatnánk még tovább is: betö­rést, emberölést, ahol min3íg a technikai apparátus szolgál­tatott fontos bizonyítékokat. Olyanokat, amelyek a bünte­tőeljárás során nélkülözhetet­lenek. A szakértők, a technikusok a legkorszerűbb eszközökkel dolgoznak. Az összehasonlító mikroszkóp vagy a sztereo- rnikroszkóp mindennapi mun­kaeszközük. És meg kell em­líteni a mikroszkopikus fény­képezőberendezést is, amely a szabad szemmel nem látható kis részecskéket fölnagyítja, lefényképezi. A technikus szo­bájába lépve az ember úgy érzi, kutatóintézetbe került. Egy-egy műszer több százezer forint, de ha azt nézzük, mi­lyen eredményesen segíti a bűnüldözést, értéke fölbecsül- hetetlen. A szoba, ahol beszélgetünk, tele van képekkel, lefényké­pezel mikronyomokkal. Olyan bűnjelekkel, amelyeknek léte­zéséről a bűnözőnek fogalma sem volt. Amikor azonban fény derült rá, mindent el­döntött Megszólal a telefon, »helyszín van«. Igaz, most nem a technikusnak kell in­dulnia, hanem egy másik »nyomszakértőnek« :' a kutyá­nak. Mert ezek az okos álla­tok ma még nélkülözhetetle­nek a bűnüldözésben. A leg­fontosabbak azonban a mű­szerek, amelyek előtt semmi rejtve nem marad. S ezek »szóra bírják« a legparányibb nyomokat is, amelyeknek ré­vén a bűntett legapróbb rész­leteit is megismerheti a nyo­mozó, s amelyek nélkül a bűnüldözés nem lehet ered­ményes. Dán Tibor —h—--:: TÜSKÉS TIBOR A Balatontól a Dráváig Emliékcserepek, emlékmor­zsák. emléktöredékek. Ami hetven év szűrőjén még fenn­akadt. A régi iskolatársak, a gyerekkori pajtások is sorra elmennek az író után. De alakjuk. . észjárásuk, »közös gyermekségük szép napjai«, a hajdani Gölle megmarad, mert volt a falunak egy fia, a haj­dani »rosszgyerek« Fekete Pista, aki az irodalomba emel­te és könyvek sokaságában örökítette meg élményeit. »... ahogy visszaemlékezé­seim írom — olvassuk a Bal­lagó idő egyik helyén —. az emlékek, a környezet, a táj, az emberek, állatok, barátok, nevek, időjárás, meleg és hi­deg. puha, meleg por mezítlá- bam alatt, a kemény, hideg jég a csizmám alatt, varjúká- rogás, kutyaugatás, szekérzör­gés vagy szánkócsengők gyön­gyöző csilingelőse az utak fe­lett — mind-mind újra meg­szólalnak, és toliam alatt pon­tosan akkor jelentkeznek, ami­kor »jelenésük« másodperce elérkezett.« »Gyónás ez a Somogyi Néplap könyv — olvassuk az önélet­rajzi regény másik helyén —. emlékeim feltisztult szeretete, és szeretete szülőföldemnek, minden emberének, akik em­lékeimben, amíg én élek, vagy még azon túl is — írásaim­ban — »örökké« élnek.« A Dráva mente A Dráva ma az ország leg­tisztább folyója. A Mura Bé- lavárnál ömlik a Drávába. Ad­dig a Mura, onnét a Dráva a természetes országhatár, bár a folyók partja nem mindenütt esik egybe pontosan az or­szághatárral. A Dráva nagy kanyarokat tesz. útját holt­ágak kísérik, medrét gyakran változtatja. Fő vízgyűjtője az Alpok: az ottani időjárás szab­ja meg viselkedését. Alsó sza­kaszát egykor hajózták. A ga­bonaszállító dunai hajók egé­szen Barcsig feljöttek. Barcs a Dráva mente leg­nagyobb települése. 1890-től négy nyomda működött a községben. Újságok jelentek meg, a Drávavidék, a Barcs és Vidéke, a Drávavölgye. A folyóparton tárházak álltak. Kikötője fontos gabonaátrakó hely volt. Az Uunion Gabona­malom hatszintes fő- és szá­mos kisebb melléképülettel rendelkezett. Az átutazó ide­genek. a kereskedők, a folya­mi hajósok a Hotel Dróvó'ni pihentek meg. A Dráva vízi­malmokat hajtott. Barcson vi­rágzott a sportélet, a birkó­zás. az atlétika. Az 50-es évek elején a déli országhatár mentén lő km-es határsáv húzódott, ah jva csak külön engedéllyel lehetett be­lépni. s a helybelieken kívül más alig járt. Ez megnehezí­tette a közlekedést, visszave­tette a táj gazdasági fejlődé­sét, iparosítását. Ugyanakkor a határsávnak köszönhető, hogy a Dráva mente sok he­lyen megmaradt természetes állapotában, a határsáv léte megvédte a táj ritka fáit. vi­rágait, megőrizte a víz tiszta­ságát, a halakat. Barcs ma Jugoszlávia felé közúti határtákelőhely : a Bu­dapestről Pécsen keresztül ve­zető 6-os út itt lépi át az or­szághatárt. Négy irányban ágazik a vasútvonal innét. A Dráva hajdani öntésterületein, holtágaiban kavicsbányákat nyitottak. A barcsi fűrész­üzemben dolgozzák föl a So­mogy erdeiben kitermelt fa nagy részét. A község főutcá­ján emeletes házak épülnek. Barcsnak saját üdülőövezete van. A közelben fekszik Cső Pályázati felhívás a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetem tagozataira Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága az 1977/78. tanévre pályázatot hirdet a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem következő tagozataira: ál­talános tagozat, szakosító ta­gozatok és speciális kollégiu­mok. ÁltaláDos tagozat A hallgatók a filozófiát, a politikai gazdaságtant, a ma­gyar és a nemzetközi munkás- mozgalom történetét tanulmá­nyozzák. Az általános tagozat középszintű elméleti és poli­tikai képzést ad. A hallgatók félévkor kollokválnak, a tan­év végén pedig szigorlatoz­nak. Tanulmányaik befejezése­kor végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltételei : érettségi vagy ennél magasabb iskolai végzettség, marxizmus —leninizmus esti középiskolai, 5 hónapos pártiskolai végzett­ség, vagy ennek megfelelő marxista képzettség. A tanulmányi idő: 3 év. Hároméves- tagozat indul a járási és városi pártbizottsá­gok szervezésében. Szakoéító tagozat A tanulmányi idő: 2 év. A tagozat felsőfokú elméleti és politikai képzést, továbbkép­zést ad. Jelentkezni lehet: filozófia: etika, politikai gazdaságtan és nemzetközi munkásmozgalom története szakra. A jelentkezés feltételei : marxizmus—leninizmus esti egyetemi, egyéves pártiskolai, egyetemi—főiskolai végzett­ség, illetve ennek megfelelő felkészültség. A szakosító tagozatok hall­gatói eredményes osztályvizs- gák után a marxizmus mind­három ágából államvizsgát tehetnek és a 17,1983. (VII. 2.) sz. korm. rendelet szerint fő­iskolai oklevelet szerezhetnek. A szakosító tanfolyamok az Oktatási Igazgatóságon (Ka­posvár, Beloiannisz u. 18.) in­dulnak. Speciális kollégiumok A speciális kollégiumok fel­adata: a párt-, tömegszerve­zeti, állami, tanácsi, gazdasá­gi vezetők, propagandisták és különböző szakterületeken dolgozók speciális marxista— leninista továbbképzése. Jelentkezni lehet: a gazda­ságpolitikai, pártépítési, poli­tikai vezetésismeretek és a politikai oktatás pedagógiai kérdései kollégiumokra. A speciális 'kollégium hall­gatója lehet: akinek középfo­kú politikai iskolai végzettsé­ge van, s akinek az ismeret- anyagra valóban szüksége van. A hallgatókat a pártbizottsá­gok javaslatára, a helytől füg­gően, felvételi vizsga nélkül veszik föl. A tanulmányi idő: a gazda­ságpolitikai speciális kollégiu­mon 2 év, a többin pedig 1 év. A kollégium befejezésekor a hallgatók végbizonyítványt kapnak. Általános tudnivalók A jelentkezéshez szükséges kérdőív a járási és városi párt- bizottságokon és az Oktatási Igazgatóságon szerezhető be. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási és vá­rosi pártbizottságra kell kül­deni április 16-ig. A felvételi beszélgetések, il­letve vizsgák május 9-e és 28-a között lesznek. Azt veszik föl, aki a felvételi követelmé­nyeknek megfelel, egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra nem jelentkezett, s megvan az orvosi igazolása. A szemé­lyi anyaghoz 2 db 3x4 cm-es fénykép szükséges. Hiányosan kitöltött kérdőívet nem foga­dunk el. A tanév szeptember 1-tól június 30-ig tart Az általá­nos tagozatokon, a szakosító tagozatokon és a speciális kollégiumokon hetenként —■ meghatározott napon és idő­ben — előadás vagy osztály- foglal'kozás van; ezen a meg­jelenés kötelező. A tandíj e*?v évre: az általános tagozatokon 170 forint, a szakosítókon és a speciális kollégiumokon pedig 250 forint. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága Volt finommecbanikások a Mezőgépnél Változatlan közérzet A Somogy megyei Tanács 1975/76. számú rendeletében intézkedett a Finommechani­kai Vállalat megszüntetéséről. A felszámolt üzem kazánsze­relő-, hűtőgép- és mérlegjaví- tó-részlege beolvadt a Vas­ipari Ktsz-be, a rugókovács- részleg egykori dolgozóit a Kaposmérői Építőipari Szövet­kezet alkalmazta, mintegy szá­zan pedig a Mezőgép Vállalat­nál találtak munkát Az át­szervezés rendkívül ésszerű volt. A Mezőgép képviselői már a Finommechanikai Vál­lalat megszűnése előtt három­negyed évvel fölkeresték a dol­gozókat, s részletes felvilágosí­tást adtak az új munkakörül­ményekről, kereseti lehetősé­gekről, szociális juttatásokról. konyavisonta: fejlődő gyógv- fürdőhely, s itt épült az or­szág egyik legszebb, a tájba harmonikusan illeszkedő köz­ségi könyvtára. A várossá vál­ni akaró nagyközségnek mint­egy kilencezer lakosa van. So­kat fáradnak a környéken él" — Somogy népességében egyébként is magas arányszá­mú — cigányság letelepítésén, gazdasági, művelődési föleme­lésén. A barcsi Vörös Csillag A földosztás alkalmával sokfelé előfordult, hogy a nincstelenek igényét nem tud­ták helyben kielégíteni, mert a községben nem állt rendel­kezésre elég föld. Ilyen eset­ben a szomszédos települések határában juttatták földhöz a jelentkezőket. Ez történt 1946-ban a so­mogyi Bolhán is, ahonnét ti­zenöt család Barcs külterüle­tén, Szilonicspusztán kapott földet. A Bolhóból Sz i Ionics- pusztára 'került, földhöz jutta­tott volt cselédek alkották a magot.. amelyből évizedek so­rán az ország egyik leghíre­sebb termelőszövetkezete ki­fejlődött. 1948. október 1-én alakult meg a bares—szilonicspusztai III. típusú termelőszövetke­zeti csoport. (Folytatjuk) , A feltételeket mindössze 12— 50 munkás nem fogadta el, a többiek készséggel vállalták, hogy a Mezőgép dolgozói le­gyenek — változatlan munka­körben és a korábbival azonos jövedelemmel. Ez utóbbit jog­szabályok írják elő, s betartá­sukkal kapcsolatban semmifé­le kifogás nem merülhet föl. A jó munkahelyi közérzetet azonban sok más is befolyásol­ja. Ezért faggatunk hát né­hány volt finommechanikást: hogyan találták meg számítá­sukat a Mezőgép Vállalatnál. — A közösség ellen semmi kifogásunk sem lehet — mond­ja Ungvári László marós. — Az órabérem sem változott. Ügy érzem azonban, hogy a Finommechanikánál jóval ér- dekíeszítőbb munkát végezhet­tem. Hiába, ez a vállalat gyárt­mányszerkezetétől függ. — Én ugyan más munkát végzek, mint a tanult szak­mám, hiszen eredetileg szer­számkészítő vagyok s jelenleg marósként dolgozom — veszi át a szót Károly József —, anyagilag viszont nem jártam rosszul, mivel az órabérem emelkedett. — Kellemesen csalódtam — mondja Űnódi Árpád műsze­rész, jelenleg szerszámkészítő. — Az előbbi munkahelyünkön baj volt a ruhaellátással, itt azonban megkapjuk a ruhát védőbakanccsal együtt. Szokat­lan viszont, hogy a tevékeny­ségünk • alapjául szolgáló mű­szaki rajzok meglehetősen el­A csepeli felhívásra, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re kibontakozó munkaverseny­hez csatlakozott a Kutasi Ál­lami Gazdaság 12 szocialista brigádja is 211 fővel. A válla­lások összegezett eredménye­ként mintegy egymillió forin­tot kívánnak megtakarítani. A gyümölcstermelésben pél­dául célul tűzték ki, hogy az össztermés 70—80 százaléka exportképes legyen. Ezzel ösz­szefügg a metszési munka, a kártevők elleni védekezés idő­ben való végzése, a figyelő- szolgálat fokozása, a perzselés-. nagyoltak, hiányzik belőlük a megfelelő bontás. — A közösségbe nem volt nehéz beilleszkedni — kapcso­lódik a beszélgetésbe Baranyai Béla lakatos —, annak ellené­re sem, hogy itt jóval kisebb a nyereség. Csupán azt kifogá­solhatjuk, hogy az öltözők szű- kek, s reggelenként, munka előtt tolongani, kell, gyakran sorba állunk. A műszak befe­jezésekor a bejáró dolgozók nem tudnak megfürödni és gyorsan felöltözködni ; ha még­is megteszik, nem érik el az autóbuszt — Néhány dolgozó feladat­köre most »szükebb«, mivel itt, a Mezőgépnél a nagyobb létszám miatt nagyobb a mun­kamegosztás is — összegezi a tapasztalatokat Kántor László termelési előadó, aki korábban a finommechanikások KISZ- titkára volt. — Anyagi károso­dás senkit nem ért: mindenki kapott nyereséget, s az előző munkahelyen eltöltött évek is beszámítanak a törzsgárdatag- ságba. A gyermekgondozási se­gélyen levő dolgozókat a vál­lalat változatlan alapbérrel vette át, s mindenki folytathat­ja megkezdett tanulmányait is. A Finommechanika volt dol­gozói nem bánták meg, hogy elfogadták a Mezőgép hívását. Az általuk említett fogyatékos­ságok ha nem is jelentéktele­nek, a lényeget nem érintik. Továbbra is jó hangulatban, szorgalmasan dolgoznak. mentes permetezés, a megter­mett gyümölcs minőságének megóvása. A szarrasmarha- ágazat dolgozói feszített ter­vüket is emelték: a tavalyi 3400 liter tehenenkénti tejter­melést eredetileg 3700-ra kí­vánták növelni, most a ver­seny során a 3750 literes átlag elérését határozták el. Emellett céljuk, hogy a termelt tej 95 százaléka első osztályú legyen. A borjúelhullást 7 százalék alá csökkentik. Á 12 szocialista brigád 2700 óra társadalmi munkát vál­lalt: mindenekelőtt a családi házat építők támogatására, va­lamint az óvodáknál és isko­láknál végzendő munkádban. L. A. Egymilliós megtakarítás (Tudósítónktól.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom