Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-13 / 61. szám
Jobb együttműködéssel Plusz lakások a megtakarításból Kaposvár gyorsabb és egyenletesebb fejlődése érdekében nagyon fontos a beruházások jó előkészítése, az e munkában részt vevő szervek és vállalatok gyümölcsöző együttműködése. A városi pártbizottság ezért vette bele 1977. évi gazdasági tervébe, hogy mi a feladata egy-egy pártszervezetnek. Arra voltam kíváncsi, hogy a csaknem két hónappal ezelőtti határozat mint kerül be a Somogy megyei Beruházási Vállalat kommunistáinak idei munkaprogramjába. Mészáros Sándor párttitkár tájékozott a vállalat minden dolgában, hiszen az előkészítési osztály vezetőjeként mindennap foglalkozik a beruházásokkal. — Jókor beszélgetünk erről a témáról, ugyanis két taggyűlésen foglalkoztunk azokkal a feladatokkal, amelyeket a városi pártbizottság részünkre meghátározott. A beszámoló taggyűlésen elemeztük az idei tennivalóinkat. A kommunisták egyetértettek azzal, hogy tovább kell javítani a beruházások előkészítését, a beruházók és a lebonyolítók jobb együttműködésére alapozva. Valóban fontos, hogy a Somber is föllépjen a halogatások, a jogi és a gazdasági taktikázások ellen. A városi pártbizottság 1977. évi gazdasági feladatterve szerint rendszeressé kell tenni a költség - elemzéseket. Az 1976-ban elkészült lakások utólagos költségelemzését is figyelmünkbe ajánlották. Beszámoló taggyűlésünk anyagában és a vitában is sok szó esett ezekről. A párttitkár előveszi a vezetőség tartalmas számadását. Amíg olvasom, Mészáros Sándor saját szavaival is kiegészíti a fontosabb megállapításokat. A vállalat sokat tehet azért, hogy a somogyi beruházások ezután kevesebb huzavonával, s valóban határidőre épüljenek meg. Azt tűzték ki célul, hogy elsőbbséget adnak a tanácsi beruházásoknak, az OTP-lakások építésének. A megyei és a városi érdekek is azt kívánják, hogy mind az előkészítés, mind a kiviielezés szempontjából jobban figyelemmel kísérjék az ipari nagyberuházásokat, a lakásépítés folyamatosságát, a lakótelepekhez kapcsolódó létesítmények tervszerű elkészítését. A két nagy építőipari vállalaton kívül a barcsi TÖVÁL-lal dolgoznak együtt, s velük különösen fontos a tartalmas együttműködés. — Önkritikát gyakoroltunk a beszámoló taggyűlésen, ugyanis a Somogy megvei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalattal nem kötöttünk szocialista szerződést tavaly. Az alapszervezet a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalattal. a Pécsi Tervezővállalattal kötött iyen szerződést a Béke—Füredi-tömb építésének összehangolására. Ami tavaly elmaradt, most majd pótoljuk. Többen elmondták a taggyűlésen, hogy ezek a szerződések ne legyenek formálisak, valóban szocialista legyen a tartalma, segítse elő a jó minőségű munkát, mégpedig határidőre. A Somber pártvezetősége a gazdasági vezetőkkel karöltve intézkedési tervet készített. A kommunisták a hétfői taggyűlésen fogadták el ezt a fontos dokumentumot. — A párttagok még néhány fontos dologra — az előírt normák, az átfutási idők — hívták fel a figyelmünket. Ezek a javaslatok is jogosak, elősegítik elképzeléseink megvalósulását. Az intézkedési terv biztosíték arra, hogy az eddiginél rugalmasabban, magasabb színvonalon dolgozzon a vállalat minden osztálya. Csak néhány példát kiragadva: félévenként felülvizsgálják a megbízások nagyságrendjét, ha szükséges átcsoportosít iák az embereket;. Az előkészítés javítása érdekében nemcsak alaki, hanem tartalmi szempontból is felülvizsgálják a dokumentációkat, időt hagynak arra is, hogy a kivitelező benyújthassa az észrevételét. A lakásokon kívül minden ötmillió foriijt fölötti beruházásra kiterjesztik a költségelemzést. — A tavaly épült lakások utólagos költségelemzése május 31-ig elkészül. Érdemes sokkal nagyobb figyelmet fordítani erre a területre, hiszen egy-két százalékos megtakarítás lehetővé teszi &—10 lakás megépítését. A Somber harmincegy kommunistája a most elfogadott program megismertetését, majd pedig a benne foglalt feladatok megoldását tűzte maga elé. S ez egyben a városi pártbizottság 1977. évi feladattervének megvalósítását is jelenti. Lajos Géza Csatlakoztak a csepeli felhíváshoz „Kárpótolják” az öregeket Nőtöbbség van a barcsi ta-1 nács költségvetési üzemének kertészetében. A Kállai Éva szocialista brigádban is csak három férfi dolgozik, a többiek — tízen — nők. A brigádvezető Csajbók Jánosné, 15 éve van a kertészetnél; törzsgárdatag. Ö mondta el a közösség legújabb »szenzációját". — Az újságokban megjelent a csepeli felhívás. Akkor gyorsan összehívtuk a brigádértekezletet, s így a járásban elsőként csatlakoztunk a munkaversenyhez. Mi is közreadtuk versenyre szólító' levelünket, s eddig hét brigád csatlakozott hozzánk. Reméljük, hogy itt, a tanácsnál megnyerjük a »saját« versenyünket. — Céljaik között szerepel a barcsi zöldövezeti program is. Az itteni öregek még mindig szomorúan emlékeznek a kiirtott gesztenyesorra. Mivel tudják »kárpótolni" őket? — Már rájöttek az illetékesek, hogy nem attól lesz városias egy nagyközség, ha elpusztítják a virágokat, a fákat. Mi parkrendezést, virágültetésü vállaltunk. Nemsokára a Zsol- nay-porcelánból készült virágtartókat is kihelyezzük. Nagyon szép lesz. Barcs határközség, így egy kicsit az ország »kirakata« is; nem mindegy, hogy a külföldi mit lát először. — Hogyan lehet egy kertészetben a tervet túlteljesíteni? — A növények ugyan meg-1 nőnek maguktól is, de ha jobban figyelünk a munkára, gondosabban kezeljük a virágokat, akkor természetesen szebbek is lesznek, és több megmarad. Az új lakásokban is szükség van a virágokra. A falusi, vidéki emberek a kertes házakból beköltözve mindig sok szobanövényt tartanak, mert hozzászoktak a zöldhöz. — Mit csinálnak szabad ide- [ jükben? — Jó kapcsolatunk van aj művelődési házzal. Legutóbb j a fotó- és a kézimunka-kiállí- j tást néztük meg. Két hete Pé- j csen voltunk, meg Siklóson. I Pécsre kíváncsiskodni men- I tünk: a szombathelyi kertészek kiállítását néztük meg. Ez j amolyan szakmai továbbképzésnek is beillett. — Engedjen meg egy ké- j nyes kérdést: azt mondják nem | jó, ha sok nő van együtt, mert I mindjárt hajba kapnak, meg j aztán itt a férfikisebbséget is I elnyomhatják. Hogy van ez maguknál? — Tudja, ha a sok nő között egy nagyszájú van, az mindig j zavart kelt, vihart kavar. Hát j ezen mi úgy segítünk, hogy j mindegyikünk nagyszájú. Így j néha-néha valóban zsörtölő- I dünk, de egyszer megmondjuk, és kész. A férfiakkal meg jól megvagyunk. Nem volt köny- nyű megalakítani ezt a brigádot, de ma már úgy érezzük, jól összejöttünk. Szó volt a közös rendezvényekről; színházba is járunk. És nálunk még nem fordult elő, hogy egyikünk megvette a tizenhárom jegyet, azután beragasztottuk a naplóba, és nem mentünk el az előadásra ... — Ügy tudom, egy iskolával is kapcsolatot tartanak. — Igen, a kisegítővel. Már dolgozik nálunk két csökkent munkaképességű brigádtag, s a most végzők közül is várunk egyet. Segítünk nekik. Még soha sem érezhették, hogy velük egy kicsit nehezebb a munkánk. Mindannyian anyák vagyunk, s ha nekünk lenne visszamaradott gyermekünk, azon is segítene valaki. Tudjuk, hogy ez kötelességünk. Az eddigi kapcsolatunk a kisegítő iskolával most módosul : szocialista szerződést kötünk, s így még szorosabbak lesznek közöttünk a szálak. Nemsokára tizenöten lesznek. Jelenleg egy kertészeti dolgozó »vár« arra, hogy fölvegyék a brigádba, de még bizonyítania kell. ö sem sértődött meg ezen: jó brigádba nem lehel »csak úgy« bekerülni. í L. 1*. Terjed a fóliás termelés Szerződés 800 kisgazdasággal (Tudósítónktól.) A nagybajomi áfész-hez tartozó hat községben a múlt évben tizenhárom vagon zöldségfélét vettek meg a felvásárlók. Ezenkívül 49 ezer fej salátát és 16 ezer csomó vegyes zöldséget adtak el a szövetkezetnek a termelők. A legtöbb zöldségfélét Kiskorpádon termelték. Az idén azt vállalta az áfész, hogy a Nagyatádi Konzervgyár részére 15 vagon uborkát, 2 vagon paradicsomot, 3 vagon zöldbabot, a MÉK részére pedig 230 ezer fej salátát, 10 ezer csomó zöldhagymát, 160 ezer csomó vegyes zöldséget és 3 vagon egyéb zöldárut termeltet a környék kisgazdaságaival. A zöldség zömére már megkötötték a szerződéseket a kisgazdaságokkal. A szerződések kötése azonban még jelenleg is folyik, s az áfész vezetői szinte biztosra veszik, hogy 800 kisgazdaság megtermeli a vállalt mennyiséget. , A korábbi években nem volt fóliás primőrtermelés Nagybajomban és a környező községekben. 1977-ben 7 kisgazdaság vállalkozott rá. hogy 900 négyzetméteren termelni fog primőröket. A múlt héten ültették ki a fóliások a 18 ezer tő tápkockás salátapalántát. A legtöbb árut az idén is a kiskorpádi termelőktől várják. Ennek egyik oka, hogy ennek a községnek az adottságai megvannak a zöldségtermeléshez és az itteni felvásárló is megfelelő színvonalon foglalkozik a termelőkkel. A szövet, kezet Kiskorpád és Nagybajom székhellyel egy-egy zöld- ségtermelő-szakcsopoftot hozott létre, még 1973-ban. Az előbbinek 28, az utóbbinak 74 tagja van. A télen a szakcsoportok tagjai részére 8 szakelőadást rendeztek. Az előadók között volt a nagybajomi Lenin Tsz növényvédő szakmérnöke, Jádi Ferenc, a MÉK agronómusa, s tartott előadást Vörös Sándor, a szövetkezet elnökhelyettese A héten a legnagyobb figyelem a magyar nyelv hetének rendezvényeit kísérte Somogybán. Pozsgay Imre kulturális miniszter _ nyitotta meg a nyelvtudományi előadások, nyelvművelő-rendezvények és beszélgetések sorát. Sok felnőtt és ifjú, asszony és leány, tanár és tanítvány veit részt ezeken, bizonyítva az érdeklődést, a somogyiakban mélyen élő igényt, amelyet a mindennapi érintkezés e nélkülözhetetlen eszköze iránt éreznek A háromévezredes múltú magyar nyelv — szüntelen változásában, alakulásában — örök becsű értékek hordozója. A nyelv szegényedése, szük- külése egyúttal sorvadását is jelentené. S rrii kevesebbnek éreznénk magunkat nélküle Az írott és beszélt nyelvben egyaránt jelen van a környező valóság: öt világrész ezer színe, öröme, szűkebb pátriánk csak nekünk fontos ’•<- gondjai, bosszúságai, mellet dagasztó büszkeségei. Korszakos gondolatok, eszmeáramlatok, egymással is vitatkozó, s éppen a vita hevében kikristályosodó tudományos és művészeti irányzatok, a termelés, az iskolai élet. mind-mind a nyelvben élnek, »pezsegnek«, fejlődnek. Nem véletlen, hogy a XIX. század eleién Közép-Európában minden kis nemzet öntudatra ébredése, önálló kultúráért való harca nyelvi köntösben jelentkezett és a nemzeti nyelvért vívott küzdelemben fejeződött ki. Nem véletlen, hogy ma is óvjuk, vigyázzuk nyelvünket, amely idegein környezetben élt és fejlődött — megőrizvén sajátosságait egy évezreden át. Ha valaha fontos volt a beszéd és a gondolatok cseréjének e fontos eszközének óvása, istápolása, korunkban százszorosán szükség van rá. A tudományos forradalom irgalmatlanul felgyorsult tempója kevesebb időt hagy a természetes tisztulásra, a jövevényeknek a magyar nyelvhez való idomulására. Idegen szavak, nyelvtani szerkezetei; [ idegen testként. vadhajtásként ülnek nyelvünkön, csak a szorgos es lankadatlan gyomlálás. e hajtások nyese- getése teszi a beszédet, a sti- j lust valóban azzá. ami : alkalmassá a dolgok pontos és árnyalt ki felezésé re. Ezt szol- 1 gálták a magyar nyelv heté- [ nek somogyi rendezvényei is. Egyre több esemény mutat- I ja: az idei tavasz ajtónk előtt J áll. Sándor. József és Benedek — a három »zsákos jöve- [ vény« —érkezése ugyam csak a következő héten várható, de J ennél jóval biztosabb jelek ! utalnak rá, hogy maholnap itt a tavasz. Zöld a határ, jóné- I hány helyen már araszos a búza. Megyeszerte fáradhatatlanul dörmögnek a traktorok a földeken, s néhol — mutatóban — eke elé fogott lovat is látni... Az idén a mező- gazdaságra minden eddiginél nagyobb feladat megoldása vár. Ehhez azonban több gén jobb alkatrészellátás, műtrá- i gya. szükséges. Vajon lesz-ei belőle elegendő? Igen. Így summázható az Agroker-válla- latok kaposvári tanácskozása, ahol a várható ellátásról esett szó. A korábbi évekénél jobb összetételű a gazdaságok gépparkja és műtrágyából is az igényeltnél nagyobbak a készletek. Különösen az aratás meggyorsításához szükséges nagy teljesítményű kombájnok érkeznek nagyobb számban. Szó van arról is, hogy fölemelik az e típushoz adott ártámogatás mértékét. A szövetkezeteknek érdekük a típuscsere. A tavaszodás jele, hogy megkezdődött a termelés a téglagyárakban is. A jó idő miatt a tervezettnél korábban láthattak munkához. A vállalat az idén több új terméket is piacra dob. hogy növelje a választékot és jobban szolgálja az építkezők igényeit. Az idén elkészül s megkezdi a termelést a barcsi mészhomoktéglagyár is. Még itt sincs igazán a tavasz, s már felénk kacsingat a nyár; a télen a .kikötőben horgonyozó kotróhajók kifutottak a Balatonra. Személyzetük hozzálátott, hogy nyárra kijavítsa a megrongálódott védműveket és új íeltöltéseket végezzen. Összeállt a Balaton nyári kulturális műsorterve is. Tudományos tanácskozások, művészeti fórumok, színházi előadások, koncertek, folklór- rendezvények. tárlatok szerepelnek a programban. Négyen kezdték — százan csinálják Csupor Tibor A MUNKA elnagyolt leírása: a szövetkezet régi irodaépületében az előkészítők vágják az alany- és csapvesz- szőket. Innen került az oltók elé — a többségük aszony — a »nyersanyag«, ők aztán kézzel meg géppel oly tökéletesen egymásba illesztik a vessződarabkákat, hogy csak a színe különbözteti meg a kettőt. Van, aki már reggel fél hatkor kezdi a munkát. Késő délutánig egy-egy embertől 800—1500 oltvány kerül a kötegbe. Az átlag ezeregyszáz. Az oltás darabjáért 15 fillért kapnak. Könnyű tehát kiszámítani: szépen fizet az inkább kézügyességet, mint fizikai erőkifejtést követelő tevékenység ... Kötésén járunk, a balaton- szárszói egyesült Vörös Csillag Termelőszövetkezet oltványkészítő »műhelyében«. A munkával járó sajátságos illat, vesszőmaradványok,, nagy halom fűrészpor, az asztallapokon ceruzajelzés az oltványok méretének meghatározásához -— és duruzsolás, halk szavú beszélgetés: itt és így zajlik a fontos termelés. — Ezerkilencszázhatvanban négyen kezdtük az oltást a szövetkezetben, köztük voltam én is a feleségemmel. Már akkor is az ültetvénÿtervezôk- nek adtuk a kész oltványok egy részét, a kapott anyagokat pedig kiültettük. így telepítettünk be akkor Kötésén több mint hatvan holdat olaszrizlinggel, rizlingszilvánival, hárslevelűvel, kékfrankossal és csemegeszőlővel. Az 1956-ban, az akkori Béke Tsz által telepített öt holdnak a nemes vesszejét már felhasználhattuk az oltásokhoz, s így alakult ki saját alapanyag- 1 bőt a termelőszövetkezet közös szőlőterülete... Aki a múltat idézi, ma az oltványkészítés első számú »meósa« Kötésén: Landek Lajos bácsi, a brigádvezető. Nyugdíjas. Eredendő, eleitől örökölt szakmaszeretete — és ismerete! — köti ma is a szőlővel kapcsolatos munkákhoz. Az irka számoszlopokkal tele oldalai a teljesítményekről tanúskodnak. — Másfél millió oltványt készítünk, ebből félmilliót a Viticoop—Balaton Társaság keretében, egymilliót pedig az Ültetvénytervező és Szaporítóanyag-forgalmazó Vállalat pécsi területi központjának adunk. Tavaly 5.2 millió forint bevétele — és szép haszna — volt a szövetkezetnek az oltványokból. Mind innen, Kötéséről kerül ki. Az oltást hat- vanan végzik; az előkészítőkkel és a kiszolgálókkal együtt körülbelül százan vagyunk. Jelentős télvégi munka ez. Az oltással az idén február 7-én kezdtünk, március 20-ra végzünk. Az alapanyag feldolgozása azonban már januárban elkezdődik: csapvesszőt és dugványvesszőt már akkor készítünk... A jövő szőlőtelepítéseihez — ki tudja, hol kerül földbe a kötcsei eredetű oltvány; az ország mely részén gyarapítja a nagy- és kisüzemi ültetvényeket kitűnő minőségű fajtákkal? — adnak alapanyagot. A héten például olaszriz- linget oltottak, a elkészültek már 170 ezer zöldvertellnl, 431 ezer rizlingszilváni, majdnem 21 ezer Csabagyöngye és 87 ezer saszlaoltvánnyaí. Öltőnél muskotályból több mint 400 ezer oltványt adnak ki Köleséről. Ennél a szőlőfajtánál 170 ezer oltvány várt rájuk. Kilenc oltógépet kaptunk a Balatonboglári Állami Gazdaságtól. Tőlük jött a szerelő, s itt volt két napig, hogy megtanítsa a mieinket a gépek kezelésére, karbantartására. Tőlünk meg Bogláron voltak néhányan/hogy elsajátítsák a módszert. Ez is már a szőlő- termesztési társaság együttműködésének az eredménye, mi ugyanis még nem kaptuk meg a rendelt gépeket... EZ A VESSZÖKÖTEG már nem hasonlít a venyigekévéhez: az egyik a jelenben készül a jövő gazdag szüreteinek megalapozásához, a másik többnyire haszontalan, gyepűbe kerülő hulladék. Sorsa így alakul: külön helyiségbe kerül az oltvány, ahol tavasszal kezdik a melegítést — hajtatást —, majd 16—18 nap elteltével a hőmérsékletváltozás könnyebb elviselése végett »edzésnek« vetik alá, végül a kiültetés következik. Megsokasodott az egykori négytagú csapatocska — és megsokasodtak a kötcsei kezekből kikerült oltványok. És a mostani állapot még nem jelenti a végállomást. Hernesz Ferene
