Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

Metszőolló és irodalom Ha kell, legyen alabárdos 'Aki játszotta Antigonét, Dózsát, a nagyidai cigányo­kat, a Helység kalapácsának valamelyik hősét vagy a ti- szaeszlári nagy per szereplő­jét, az iskolában is többet tud róla, mint társai, akiknek csu­pán megtanulnivaló anyagot jelentenek az irodalmi művek, a történelem. A szakmunkás- képzőben, a szakközépiskolák­ban különösen nagy jelentő­sége van ennek. Az irodalom­órák száma ugyanis kevés; a szaktárgyak túlsúlyban van­nak a humán tantárgyakkal szemben. A balatonboglári szakmun­kásképző és szakközépiskola diákjai kertészek, szőlészek, borászok lesznek. Sokuk itt találkozott először a versmon­dás örömével. Vezetőjük, Pa­dos József, az iskola — most már — nyugdíjas tanára. A színpadnak huszonöt tag­ja van, a köréjük csatlakozók gyűrűje azonban szélesebb. Sok diák éppen azzal került közelebb az irodalomhoz, hogy látta műsorukat, beszél­getett a tagokkal, a kritiku­sok egyike lett Az együttesnek már múltja van. Minősítések, fellépések a megyében, és megyén, sőt or­szághatáron kívül : Csehszlo­vákia magyar lakta területen: is bemutatkoztak — az idén ismét oda várják őket Évente egyszer — május­ban — rendezik meg a szín­játszók majálisát. Ilyenkor el jönnek a végzettek a kör­nyékről — gyakran még távo­labbról is —. és játékkal, mó- kázással emlékeznek az együtt töltött évekre. A színpadosok szívesen ját­szanak — megtanultak jól mozogni, tisztán beszélni és énekelni. Egy esti próba előtt ültünk le a művelődési ház­ban, ahol hetente kétszer ösz- szegyűlnek beszélgetni arról, kinek mit jelent a játék? — Nagyon sokat — sum­mázta a többiek véleményét Ferenczi Zsuzsa. — Amikor felkészülünk egy darabra, nemcsak a szöveget, a moz­gást, a dalokat gyakoroljuk, hanem nagyon sokat beszél­getünk a korról, amelyben játszódik, arról, hogy az író vajon miért éppen így írta meg — szóval a darab kap­csán többet tudunk meg a vi­lágról is. — Hogyan kerültek az együttesbe? — Az év elején meghirdet­ték, hogy lehet »felvételizni-« beszéddel, énekkel — aki megfelelt, jöhetett. — Előfordult, hogy valaki­nek meg kellett válnia a cso­porttól ? Ketten is rábólintanak. — Miért? — A fizika miatt... De amikor kijavítottuk, visszajö­hettünk. — Ha végeznek, abbama­rad-e a játék? — Nem szeretnénk abba­hagyni — mondja Mészáros József —, de az attól is függ. hova kerülünk. Hogy mi ma­gunk is vezethetnénk-e együttest valamikor? Azt nem tudom. Egyelőre úgy látjuk, egy ember van köztünk, aki szerintünk már most képes lenne erre: Ferenczi Zsuzsa. — Amikor egy új darabbal ismerkednek, mi hozza azt közel ? — A zene. Leülünk, hallgat­juk, közben a tanár úr ma­gyarázza: mi is az, amit csi­nálunk. Herold István, az iskola ta­nára a zenei vezető. Szaktár­gyakat tanít a gyerekeknek, — mezőgazdasági mérnök. Ö a kapocs a színjátszás és a szakma között. Diákkorában ő is játszott, zenélt. — Pados Józsi bácsival egy­más mellett volt az asztalunk az iskolában — meséli. — Én is tudtam róla, hogy szívesen foglalkozik színjátszással, ő is rólam. Elhatároztuk: megpró­báljuk együtt Hat év telt el azóta. — A zenésznek valóban nagy szerepe van a játékban — mondja Pados József. — Viszi az előadást. És a gye­rekek elé nem állítok magas mércét, amikor fölveszem őket a színjátszók közé, de az fon­tos, hogy tudjanak énekelni, és valamennyire mozogni. A mozgásos játék híve vagyok. A szoborszerű előadás sem a nézőnek,1 sem a szereplőnek nem jó. így még az oratóri- kus játékba — amit nagyon sokra tartok — is mindig mozgást viszünk. — A szereplőgárda állandó tagokból áll? — Nem. Gyakran előfor­dul, hogy újak jelentkeznek. Például: mostanában a Nagy­idai cigányokat mutattuk be. Jelentkezett egy fiú, aki úgy gondolta, hogy ha cigányok­ról van szó, neki ott a helye. Beállítottam és jól játszott. Azután velünk maradt. Mond­tam, jó, jöhetsz máskor is, de meg kell nyiratkoznod. Meg­tette. — Ügy látom, hisz a kö­zösség, a játék nevelő erejé­ben. — Feltétlenül. Nem csupán az előadás a cél. Legalább olyan fontos, hogy a szereplők értelmesen töltsék el a szabad idejüket. Ezért igyekszem mindig mindenkinek szerepet adni. Ha nincs a darabban — írok neki. Ha kell, legyen ala­bárdos vagy első kikiáltó, de tudja, hogy szükség van rá. Simon Márta Pályázati IVIIsivás a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetem tagozataira Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága az 1977—78. tanév­re pályázatot hirdet a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egyetem kötelező tagoza­taira: általános tagozat, sza­kosító tagozatok és speciális kollégiumok. Általános tagozat A hallgatók a filozófiát, a politikai gazdaságtant, a ma­gyar és a nemzetközi munkás- mozgalom történetét tanul­mányozzák. Az általános ta­gozat középszintű elméleti és politikai képzést ad. A hall­gatók félévkor kollokválnak, a tanév végén pedig szigor­latoznak. Tanulmányaik be­fej ezésekor végbizonyítvány í kapnak. A jelentkezés feltételei : érettségi vagy ennél maga- abb iskolai végzettség, marx­izmus—leninizmus esti közép­iskolai, 5 hónapos pártiskolai végzettség vagy ennek megfe­lelő marxista képzettség. A tanulmányi idő: 3 év. Hároméves tagozat indul a járási és városi pártbizottsá­gok szervezésében. Szakosító tagozat A tanulmányi idő: 2 év. A tagozat felsőfokú elméleti és politikai képzést, továbbkép­zést ad. Jelentkezni lehet: filozófia, etika, politikai gazdaságtan és nemzetközi munkásmozgalom története szakra. A jelentkezés feltételei: marxizmus—leninizmus esti egyetemi, egyéves pártiskolai, egyetemi, főiskolai végzett­ség, illetve ennek megfelelő felkészültség. A szakosító tagozatok hall­gatói eredményes osztályvizs­gák után a marxizmus mind­három ágából államvizsgát tehetnek és a 17/1CS3. (VII. 2.) sz. komi. rendelet szerint fő­iskolai oklevelet szerezhetnek. A szakosító tanrolyamok az Oktatási Igazgatóságon (Ka­posvár, Beloiannisz u. 18.) in­dulnak. mon 2 év, a többin pedig 1 év. A kollégium befejezésekor a hallgatók végbizonyítványt kapnak. Speciális kollégiumok A speciális kollégiumok fel­adata: a párt-, tömegszerve- zoti, állami, tanácsi, gazdasá­gi vezeték, propagandisták és különböző szakterületeken dolgozók speciális marxista —leninista továbbképzése. Jelentkezni lehet: a gazda­ságpolitikai, pártépítési, poli­tikai vezetésismeretek és a politikai oktatás pedagógiai kérdései kollégiumokra. A speciális kollégium hall­gatója lehet: akinek középfo­kú politikai iskolai végzettsé­ge van, s akinek az ismeret- anyag a valóban szüksége van. A hallgatókat a párt- bizottságok javaslatára, a helytől függően, felvételi vizs­ga nélkül veszik föl. A tanulmányi idő a gazda­ságpolitikai speciális kollégiu- j Általános tudnivalók A jelentkezéshez szükséges kérdőív a járási és városi pártbizottságokon és az Okta­tási Igazgatóságon szerezhető be. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási és vá­rosi pártbizottságra kell kül­deni, április 16-ig. A felvételi beszélgetések, il­letve vizsgák május 9-e és 28-a között lesznek. Azt ve­szik föl, aki a felvételi köve­telményeknek megfelel, egy­idejűleg más egyetemre, tan­folyamra nem jelentkezett, s megvan az orvosi igazolása. A személyi anyaghoz 2 db 3x4 cm-es fénykép szükséges. Hiányosan kitöltött kérdőívet nem fogadunk eL A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Az általános tagozatokon, a szakosító ta­gozatokon és a speciális kol­légiumokon hetenként — meg- határoztt napon és időben — előadás vagy osztályfoglalko­zás van; ezen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre: az általános tagozatokon 170 forint, a szakosítókon és a speciális kollégiumokon pedig 250 forint. Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága A Baranya Táncegyüttes körútja megyénkben Nemzetiségi est Tótújfaluban Történelem számokban Üjabb értékes kiadvánnyal gazdagodott a történeti statisz­tikai kötetek sorozata. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal gon­dozásában megjelent a Nő­vén y termelés második, köz­ségsoros adatokat feldolgozó kötete. A szerkesztők a főváros és kilenc megye — köztük So­mogy — növénytermelési ada­tait összegezik 1936-tól 1962-ig. Tájékoztatást nyújtanak a főbb növények — gabonafélék, ipari takarmánynövények, kertészeti kultúrák — vetéste­rületének alakulásáról. Hason­ló módon feldolgozzák a köz­tes- és szegélynövények vetés- területi adatait, valamint azt is, hogy a gazdaságok terület­nagysága szerint miként ala­kult a búza, az árpa, a kuko­rica és a burgonya vetésterü­lete. A vaskos kötetből kitűnik, hogy fokozatosan csökken a vetésterület. Somogybán pél­dául 1936-ban még 322 016 hektáron termeltek különböző növényi kultúrákat. 1962-ben már az összes vetésterület 0 Somogyi Néplap 287 325 hektárra csökkent. (Pest megyében negyvenki­lencezerrel, Szabolcsban negy­venhárom ezerrel, Nógrádban tizenkilencezer hektárral zsu­gorodott a vetésterület.) A har­mincas évek közepén megyénk­ben még csakneyn nyolcvan- kétezer hektáron termeltek bú­zát, 1962-ben már alig - több mint ötvenkét és fél ezer hek­táron. Különösen szembetűnő a tavaszi árpa és a zab terüle­tének a csökkenése. Igen je­lentősen emelkedett viszont a kukorica, a borsó, a cukorré­pa területe. Figyelemre méltó az is, hogy Somogybán 1936- ban még mindössze 6 (!)hek- táron termeltek napraforgót — Fonyódon, öreglakon két-két, Buzsákon és Szentén egy-egy hektáron. Szülök nagy burgo­nyatermelő múltjáról vall az 1936. évi 654 hektáros vetéste­rület, amely fokozatosan csök­kent — 1962-ig éppen a felé­re. A híres szül oki dohányt akkor 24 hektáron termelték, ennek a területe 86 hektárra nőtt. Kutatóknak. agrárt örténé­szeknek nélkülözhetetlen ké­zikönyv ez, de a szakma, iránt érdeklődőknek is hasznos, iz­galmas »búvárkodásra« ad al­kalmat. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége kör­utat szervezett Somogy megye délszláv lakta községeibe a Pécsi Tanárképző Főiskola ne­ves Baranya Táncegyüttesének a közreműködésével. Első ál­lomásuk Tótújfalu volt, ahol pénteken emlékezetes folklór- esttel ajándékozták meg a fiatal főiskolások a falu né­pét A műsor ' előtt Filákovics István, a szövetség titkársá­gának tagja politikai tájékoz­tatót tartott. A nemzetiségi po­litika tükrében arról beszélt, hogy hazánk délszláv nemze­tiségei is kiveszik részüket feladataink megvalósításából, hozzájárulnak a gazdasági épí­tőmunka sikereihez. Ápolják hagyományaikat, az iskolai ok­tatás biztosítja számukra, hogy anyanyelvükön is képezzék magukat. E szavakhoz aligha lehetne elképzelni valósabb bizonyíté­kot, mint a körút műsorait. A főiskolán tanuló délszláv nemzetiségi fiatalok irodalmi összeállítást mutattak be anyanyelvükön irodalmuk ki­emelkedő alakjának, Vladimír Názor munkásságából, aki hi­telesen ábrázolta a második világháborút, a partizánmoz­galmat, melyben az emberek összefogtak a fasizmus ellen. Tolmács nélkül is érthettük a Baranya Táncegyüttes érté­kes, szép műsorát. A tánckar és a zenekar nem nyújtott ke­vesebbet Tótújfaluban sem, mint a televízióban a Ki mit tud?-on. Megkedvelte a kö­zönség az együttest a képer­nyőn, bizonyára sokan emlé­keznek rájuk olvasóin* közül is. Ismerkedjünk meg velük közelebbről. Azt Horváth János riporter is elmondta a tévében, hogy az együttes tagjainak csupán egy hányada délszláv, az ala­kulófélben levő szűk maghoz mind több magyar fiatal is csatlakozott, így született meg 1967 őszén a Pécsi Tanárképző Főiskola Baranya Táncegyüt­tese. Többször nyertek arany­érmet, számos hazai és jugo­szláv tévészereplés áll mögöt­tük. Emlékezetes táncdrámá­juk címe: Skopje, emellett hat saját koreográfiát készítettek. Az együttes tagjai nemcsak táncolnak, hanem folyamato­san gyűjtik a baranyai tánco­kat, a zenét, ezenfelül a nép­rajz más területeivel is szíve­sen foglalkoznak. Tótújfalu­ban becses tárgyra bukkan­tak: műsorkezdésre sikerült megszerezniük egy szépen dí­szített ládát. Az együttes mű­vészeti vezetője. Vidákovics Antal, zenei vezető Huszár Miklós. A Baranya Táncegyüttes a hagyományőrző csoportok so­rába tartozik, de nemcsak a délszláv nemzetiségi anyaggal, hanem a magyar táncok gyűj­tésével és színpadra állításá­val is. Különbség nélkül tetszett mindegyik táncuk, pedig szé­les skálán mozog a műsor: az öröm vad ritmusú táncától az Almák című lírai játékig. Az előbbi egy baranyai sokáé tánc volt, melyben széptevő legényessel járnak a lányok kedvében a férfiak, hogy kö­zös játékba hívják őket. Ha a férfias botostáncnak van női megfelelője, akkor az bizonyá­ra a női ügyesség bemutatása. Ilyen volt Rábai Miklós üve­gestánca, melynek szólótánco­sát és a huszárverbunk eltán- colóját a közönség többször is visszahívta a színpadra. A sok­színű, új és új oldaláról be­mutatkozó együttes produkciói közül nehéz bármelyiket is ki­emelni a látottak kö;zül, még­is hadd írjam le, hogy nagy élmény volt látni az Almákat, a macedón táncot, a bolgár kólót, közülük az utóbbi az együttes szép tablója is volt. Tegnap Lakócsán lépett föl, ma este Potonyban vendég­szerepei a Baranya Tánc- együttes. Horányi Barna Nőtt a forgalom a határállomásokon Eredményes munka a vám- és pénzügyőrségen A Somogy megyei vám- és pénzügyőri szervek sokrétű feladatot látnak el a megyé­ben. Egyrészt a két határát­kelőhely ad munkát a pénz­ügyőröknek, s az ő feladatuk a vámkezelés, a szeszfőzdék ellenőrzése, valamint a pénz­ügyi, vám- és devizajogsza­bályt sértő cselekmények fel­derítése, elbírálása. A megyei parancsnokságon nemrég fe­jezték be a múlt évi munka értékelését. Dr. Szente Gyula főhadnaggyal, megyei pa­rancsnokkal arról beszélget­tünk, milyen feladatokat kel­lett megoldaniuk 1976-ban? — Leglényegesebb felada­tunk a külkereskedelmi áru­forgalom ellenőrzése. Gyéké­nyes hazánk egyik déli kapu­ja, itt érkeznek hozzánk az áruval megrakott vasúti ko­csik, és számos exportszállít­mány szintén itt hagyja el az országot. Tavaly 100 ezer vas­úti kocsi gördült át Gyéké­nyesen. Ennek zöme tranzit­szállítmány volt, és mintegy 20 százaléka hozott import­árut. A vámkezelést általá­ban ott rögtön elvégezzük hogy a szállítmány minél előbb a megrendelőhöz kerül­hessen. Elsősorban szója, ká­vé, földidiódar-a, déligyümöl­csök érkeznek. Brazíliából, In­diából, Olaszországból, Egyip­tomból, a Közel-Keletről jön az áru. Spanyolországból bort és mus*sűrítményt hoznak a vagonok, a szomszédom Jugo­szláviából pedig cellulózalap­anyagot. Ha az előző évihez viszo­nyítjuk, akkor nőtt a vasúti kocsik száma. Elsősorban az import- és a tranzitforgalom emelkedett. Nagyobb és nehe­zebb feladatot kellett tehát megoldaniuk a vámszervek­nek is. A vámkezelések szak- szerűsége javult. Ezt segítet­ték a havonta megtartott pa­rancsnoksági ellenőrzések. Az áruismeret hiánya, a vám­tarifa helytelen alkalmazása azonban néha gondokat oko­zott. Éppen ezért a negyei parancsnokság továbbra is feladatának tekinti a hatéko­nyabb szakoktatást. Ezt jól segítik a tavaly mindenütt gyarapítóit és rendszeresített árumintagyűjteménvek. 1977, január elsején új vám- jogszabály lépett életbe — mondja dr. Szente Gyula őr­nagy —, amely egyszerűsíti a vámszervek munkáját. Egy­részt nőtt a vámhivatalok ha­tásköre, másrészt pedig a vál­lalatok számára is tágabb le­hetőségeket ad: a többfele vámkezelési eljárás közül mindig a céljaiknak legjobban megfelelőt választhatják. Az új végrehajtási rendelet cél­ja, hogy a behozott gépek, árucikkek a lehető legrövi­debb időn belül felhasználha­tók, munkába állíthatók le- gyenk. Az új rendelet na­gyobb vállalati felelősséget, pontosabb munkát is feltéte­lez. Ugyanakkor igyekszünk segíteni a vállalatoknak, hi­szen az új kereskedelmi és vámtarifákat még nem isme­rik mindenütt. Ezt bármikor a vállalatok rendelkezésére bocsátjuk. Az áruforgalom mellett me­gyénk két határátkelőhelyén — elsősorban a nyári időszak­ban — nagy az utasforgalom. 1976-ban 10 százalékkal több, mintegy 339 ezer utas fordult meg a két átkelőhelyen. Saj­nos, ezzel együtt a megnöve­kedett a jogszabálysértő cse­lekmények száma is. 1975-ben 161 ilyen fordult elő Gyéké­nyesen és Barcson, tavaly pe­dig 197. Hozzá kell tenni azonban, hogy nem a külföld­re látogató magyarokkal van üaj, hanem a hazánkon át­utazó külföldiekkel. Ide kí­vánkozik még valami: 1977 eddig eltelt időszakában to­vább nőtt az ilyen esetek szá­ma. A Balaton-part szezon ide­jén különösen sok munkát ad, elsősorban a siófoki pénz­ügyőrszakasznak. A munka nagyságát jól érzékelteti egy szám: tavaly 753 vámkezelést végeztek a déli parton. Helyzetünket nehezíti, hogy egy-egy Balaton-parti állomá­son tömeges vámkezelésre van időnként szükség, mert éppen egyéni vagy csoporto­san utazók holmijai érkeznek meg, illetve várnak leladás- ra. Ilyenkor nem szabad kés­lekedni, nem szabad megvá­rakoztatni az utasokat. A siófoki szakasz ez; a nehéz feladatot tavaly sikeresen megoldotta. A pénzügyőrség állandó kapcsolatot tartott a határ­őrséggel, a rendőrséggel és jó pár társszervvel. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vámszervek eredményesen végezték 1976. évi munkáju­kat D. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom