Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

új üzemépület készül A termelési tanácskozás napirendjén TERMELÉSI tanácskozá­son tekintették át a tavalyi munkát a Rákospalotai Bőr­ös Műanyagfeldolgozó Válla­lat marcali gyárában. Olyan, a következő években haszno­sítható tanulságokat vontak le. amelyek gyorsíthatják a fejlődést. Matics Miklós gyár­vezető beszámolójából kitűnt, hogy 1976-ban egész sor olyan esemény történt, amelynek során ma a marcaliak a vál­lalat második legnagyobb gyárává fejlődtek. 54 millió forint értékű tás­ka, kazetta eladását tervezték az év elején, s 1976 decembe­rében 3 millióval több volt. Ezt részben a termelékenység 2,6 százalékos emelkedésével, de nagyobb mértékben lét­számbővüléssel érték el. Csak­nem hetvennel többen dol­goznak most, mint tavaly év elején. E — ma már szokat­lan arányú — létszámgyara­podás főként a somogyfajszi üzem megnyitásából adódik. A béreket 4,2 százalékkal fej­lesztették a mozgóbérek alap­béresítésével és központi for­rásokból. Vállalati szinten ugyanis Marcaliban még min­dig viszonylag alacsonyak a keresetek, ezek növelésére kaptak Rákospalotáról bizo­nyos összegeket. A gyár életében nagy je­lentőségű volt a termékössze­tétel módosulása. A marcaliak profilja a táskagyártás: a be­vásárló-, divat- és a közked­velt férfi irattáskák (kazet­ták) készülnek itt évek óta. De nem mindegy, milyen ösz- szetételben. A bevásárlótáska afféle gyakorló darabnak szá­mít, ezen tanulják meg a bőrdíszműves szakma alapfo­gásait az új munkások. A gyárban évek óta zömében bevásárlótáskát varrtak. Ta­valy viszont nagyon megnö­vekedett a több szakértelmet, bonyolultabb munkát és mi­nőségi színvonalat követelő riivattáskák hányada. Joggal érezhetik úgy a marcaliak,, csömendiek, somogyfajsziak, hogy a szakma, a műszaki kultúra terén tavaly jelentős mértékben- sikerült továbbha­ladni. A gyárvezető külön hang­súlyozta: az átmenetet a ma­gasabb osztályba úgy érték el. hogy a leszállított csak­nem 380 ezer darab készter­mék minőségét, megbízhatósá­gát egyetlen használó sem ki­Erdők fái és lakói Beszélgetés a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság V. ötéves tervéről Somogy megye közigazga­tási területének egynegye­dét erdő borítja. Ennek 85 százalékán folyik erdőgaz­dálkodás. A területen talál­ható az ország élőfakcszle- tének 11 százaléka, kb. 20 millió köbméter. A Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság az ország második legnagyobb vállalata a MÉM erdészeti ágazatában: mintegy 87 ezer hektáron gaz­dálkodik. Faállományára — a szomszédos erdőgazdaságok­kal szemben — nem a nagy értéket adó és hasznosítható összetétel a jellemző. Ez a tény nagymértékben befolyá­solja a gazdaság tevékenysé­gét. Takács László igazgatóval és Göndöcz Gyulával, a fej­lesztési és szervezési osztály vezetőjével a feladatokról és a tervekről beszélgettünk. — A harminc évvel ezelőtti adatokból kiderül, hogy a fel- szabadulást követő években a megye erdőterületének legna­gyobb hányada állami tulaj­donban volt. Ez az arány 1990-re a szövetkezeti, állami gazdasági szektor javára to­lódik el. Ezek birtokában vannak ugyanis azok a rossz talajú területek, melyek a nagyüzemi termelésre alkal­matlanok, tehát előbb-utóbb erdőt telepítenek ott. A gaz­daság fő feladatának ma in­kább az állomány javítását, a rossz minőségű erdők kicse­rélését tekinti. Itt azonban messzemenően szem előtt kell tartani a gaz­daságosságot. Nem célszerű ugyanis rossz termőtalajon jó minőségű fafajtákat telepíteni! A gazdaság 17 erdészete ré­szére az Erdőrendezőség tíz­évenként üzemtervet készít az állomány célszerű átalakításá­ra. Évente két-három erdé­szetnél jár le a terv, így azo­kat folyamatosan megújítják, a nagy terület összállománya tehát kiegyensúlyozottan, fo­kozatosan javul. dolgoznak fel a megyében. A legnagyobb feldolgozó, a bar­csi fűrészüzem elavult, gyen­ge gépparkjának felújítására már elkészültek a rekonstruk­ciós tervek, ennek végrehaj­tása után 90 ezer köbméter teljesítményű lesz. A kivágott fák itt érnek végállomásukhoz, használati tárgy, építőanyag lesz belő­lük. A barcsi panelparketta üzem körülbelül 500 ezer négyzetméter szalagparketta előállítására képes. A modern üzem kezdeti műszaki problé­mái nagyrészt megoldódtak, a termelés további zavartalan folytatásához az értékesítés rendszerességére lenne szük­ség. Vadgazdálkodás Megyénkben elszaporodott a nagyvad. Ennek is következ­ménye, hogy mindjobban el- korcsosul az őz- és a szarvas­állomány. A szaporodás már 1970-től kezdődött, ezt bizo­nyítja az is, hogy például a múlt évben az 1970-eshez ké­pest négyszeresére nőtt a ki­lőtt vadak száma: csaknem ezer szarvas, 750 őz és 600 vaddisznó került terítékre. A minőségi visszaesést ellensú­lyozta a több kilőtt vad, az egységnyi nyereség azonban csökkent. Tovább rontott a képen az évről évre növekvő mezőgazdasági vadkár, ez ta­valy már meghaladta a nyolc és fél millió forintot! Ezért vált szükségessé, hogy célul tűzzék a gazdaságban: csökkenteni, szelektálni kell a vadállományt. A selejtezéssel párhuzamosan a zamárdi er­dészet területén levő elkerí­tett részbe 30 fiatal dámvadat telepítenek várhatóan még eb­ben az évben. Ez a különle­ges, dús agancsú állat Tolna megyében nagyobb számban található, onnan érkezik majd a zamárdi rezervátumba, ahol hosszabb ideig — 5—6 évig — zavartalanul élhet, elszaporo­dásáig ugyanis nem engedé­lyezik a vadászatát. A somogyi szarvasnak világ­híre van, 1968-ban Gamás kör­nyékén világrekord trófeát ej­tettek. Azóta hiányoznak a ki­ugró eredmények. Favágóból kombájnvezető A gazdaság 5200 dolgozót foglalkoztat. Ez a létszám ele­geni3fi,s«flfc-4jn^g is volna, ha mindenhol -"meg­felelő szakképzettségű. ■ dolgo­zót alkalmaznának. A legmos­tohább ágazat, a fakitermelés, évről évre veszít népszerűsé­géből, ebben az ágazatban már az is nagy eredménynek számít, hogy szinten sikerül tartani a létszámot. Nem vonz­za az embereket- a szociális, kulturális létesítményektől tá­vol eső, az időjárás viszontag­ságainak kitett munka. A fejlődés útja a gépesíté­sen, a szakképzettség színvo­nalának állandó emelésén át vezet. Évente 4—5 millió fo­rintot költenek továbbképzés­re, ebben benne van a bent­lakásos tanfolyamok tartamá­ra kifizetett átlagbér is. A tervidőszak végére jelentős technikai változásnak kell be­következnie. A még kísérleti fázisban lévő fakitermelő kombájnok révén a nehéz »fa­vágó munka« végleg megszű­nik. Széles ívű a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság te­vékenysége, jól jellemzi ezt a múlt év termelési értéke, amely meghaladta a 630 mil­lió forintot. A tervidőszak legfőbb célkitűzése az üzem­terv adta lehetőségek maxi­mális kihasználása, valamint az erdővel is rendelkező ter­melőszövetkezetekkel való együttműködés kialakítása. Bcncsik András Cél a kiváló cím Csak akarni kell mindenkinek »fogásolta. E magas és szigorú minőségi előírásoknak a gyár­ban mindig is igyekeztek ér­vényt szerezni, hiszen termé­keik 60 százalékát exportál­ják. A 380 ezer táska és ka­zetta felét a Szovjetunióba vitték, tíz százalékát a tőkés országokba, s csak a negyven százaléka jutott a hazai piac­ra. A divattáskák arányának növekedése néhány műszaki­szervezési feltétel módosulását is jelentette. Átalakították a gépparkot, és átszervezték a termelő területeket. A gyár sajá tmk-brigádja kifejlesz­tett egy gépet, amely több műveletet tud végezni, és ha­tékonyabban dolgozik. Külö­nösen szép, speciális tűzése­ket végezhetnek vele. Eddig öt ilyen átalakított és meg­növelt teljesítményű gépe van a gyárnak. Nőtt a különböző részmunkákra és kiszolgáló műveletekre alkalmas kisgé­pek száma is. Ezek kezelése és a finomabb, bonyolultabb bőrdíszműves munka ösztö­nözte a gyár dolgozóit a to­vábbtanulásra. Tavaly 25-en iratkoztak be esti szakmun­kásképző tanfolyamra, s azt 24-en el is végezték. A termelési tanácskozáson arról is szó esett, hogy a gyár a közeljövőben még nagyobb fejlődés előtt áll. Jóváhagy­ták a fejlesztés hiteltervét. Jövőre kezdik meg az új, há­romszintes üzerpépület kivi­telezését, s mintegy 1000— 1500 négyzetméter termelőte­rülettel gazdagodik a marcali gyár. A jelenlegi gépek nagy ■észét kicserélik; automata gépeket kapnak, s félautoma­ta szalagokat állítanak föl. A Tieglevő épületeket átalakít­ják szociális helyiségekké. Teljesülhet a dolgozóknak ma i még megvalósíthatatlan vá- ' gya: az irodaépületben üzem­orvosi rendelő lesz. Autóbuszt is vesznek, s ez irányjáratként közlekedik: műszakba hozza és viszi az embereket a kör­nyékről. A beruházás után termelésük eléri majd az évi 80—85 milliót. AZ VOLT a benyomásunk: a marcali gyár fejlődő, jól összeforrt közösséggé vált. Az idén kilencre emelkedik a szocialista brigádok száma, önkéntes vállalásukkal segí­tik a várossá alakuló Marca­lit. Cs. T. Gömbfától a parkettáig Az évente kitermelt 552 ezer köbméter fából 443 ezer köb­méter a hasznosítható. A fel­dolgozásnál a legfőbb gond, hogy elavultak a gépek. Ez magyarázza, hogy az előbbi tetemes mennyiségből csupán mintegy 150 ezer köbmétert Csak akarni kell mindenki­nek — mondja Molnár Béla motorszerelő. Olyan a javítóműhely, mint a legkorszerűbb szervizállo­más. Megtalálni minden szük­séges gépet, szerszámot, s — noha katonaruhában — itt is szerelők, esztergályosok, laka­tosok serénykednek. Ám, ha itt felbőg a motor, amely sok tonnányi acélóriást hordoz, akkor remegnek a falak, még kiabálva is alig értik egymás szavát. — A javító alegységünk ka­tonái munkájukkal bizonyít­ják felelősségérzetüket. A ki­képzési feladatok teljesítésé­hez nagyon fontos, hogv min­den harcjármű és gépkocsi ki­fogástalan állapotban legyen. Ha egy-egy gyakorlat vagy más feladat érdeke úgy kíván­ja, sohasem nézik a javításra fordított időt, csak egyet: a munkát minél előbb és minél jobb minőségben végezzék el. Ezzel érdemelték ki — most már hatodszor — az élenjáró címet. A szocialista verseny­nek nagy lendületet adott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára való készülődés. Javítóinktól azt várjuk. hogy pályázzák meg és érjék el a kiváló cí­met. Erre minden lehetőségük megvan. Így beszélt Ignéczi Imre al­ezredes, egységparancsnok, s érthető kíváncsisággal keres­tem föl azokat, akiket ered- ménveik alapján a legjobbak között tartanak számon. Megfontolt, határozott em­ber Sidelszki Adorján száza­dos. a javítók parancsnoka. Amikor a kiváló cím elnyeré­sének lehetőségéről kérdez­tem, ígv válaszolt: — Nagyon mélyről indul­tunk, néhány évvel ezelőtt bi­zony még a javítókat emleget­ték, ha rossz példát kellett felhozni. Sok volt a fegyelem­sértés, a munka se ment úsv ahogy kellett volna. Amikor ebbe a beosztásba kerültem. ? KISÉ-szervezethez fordultam: segítsenek a fegyelem megszi­lárdításában, a KISZ-tagok mutassanak példát társaiknak, összefogtunk, s ennek ered­ménye a hat élenjáró cím. Szeretnénk előbbre lépni, ám ez nehezebb lesz. mert tőlünk még többet várnak. Úgy ér­zem, ha ebben is egyetértek katonáimmal — erre biztosí­ték az eltelt néhány esztendő —-, akkor a kiváló cím sem elérhetetlen. Nemcsak a parancsnok lát­ja ígv lehetőségeiket, hanem katonái is. Büszkék a hat élenjáró címre, ezzel az ered­ménnyel azonban nem elége­dettéit. többre vágynak. Né­hány hete. hogy átvette a Ma­gyar Néphadsereg Kiváló Ka­tonája kitüntetést Molnár Bé­la motorszerelő, aki a Lenin Kohászati Művektől vonult be a hadseregbe. — Úgy érzem, a kiváló cím megszerzése csak tőlünk függ. Ha minden katona akarja, ak­kor elérhető cél. Még eredmé­nyesebben kell végeznünk a kiképzési feladatokat, a harc- és a gépjármüvek javítását, s tartalmasabbá tenni KISZ­Nagy érdeklődés kísér min­den országgyűlést, a mostani­ra azonban a szokottnál is jobban odafigyeltek az embe­rek a témája miatt. Közvet­lenül vagy közvetve minden családnak az életében előfor­dult már. hogy a lakó-, a munkahelyén tapasztaltak alapján a panaszok intézé­sének jobbítását kívánta. Az egynapos országgyűlés elfogadta a közérdekű beje­lentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényja­vaslatot. A meghonosodott jó gyakorlat szerint a Hazafias Népfront mindenhol — így megyénkben is — fórumokon vitatta meg a törvényjavas­latot. Az észrevételeket, a megjegyzéseket a somogyi képviselőcsoport is megismer­te. s hasznosíthatta a parla­menti bizottságok ülésein, más fórumokon. Erre a demokra­tizmusra nemcsak az előké­szítés szakaszában van szük­ség, hanem később is. Helye­sen mutatott rá erre a nagy­atádiak képviselőnője parla­menti felszólalásában : az ál­lami, társadalmi szerveink kötelezettségeiknek eleget té­ve teremtsék meg az állam­polgárok közügyekben való részvételét gyors, pontos és emberséges intézkedéseikkel. Ezáltal mindkét oldalon erő­södjön a közügyekért érzett felelősség. A héten mindenhol a me­gyében megemlékeztünk az 1848-as polgári demokratikus forradalomról. Hétfőn délután megnyíltak a forradalmi ifjú­sági napok. A fiatalok politi­kai beszélgetéseken, vetélke­dőkön vesznek részt, kiállítá­sokat, műsorokat, túrákat rendeznek. Ezeken a KISZ zászlóbontásának húszéves jubileumáról is megemlékez­nek. Sokfele tartottak a héten szakszervezeti tanácskozást. Az üzemi, gazdasági körül­mények miatt általában a bizalmiak hallgatták és vitat­ták meg a szakszervezeti bi­zottságok beszámolóját a SZOT kongresszusa, a megyei küldöttértekezlet óta végzett munkáról. A somogyi alap­szervezetek kétharmadában már befejeződött a bizal­miaktól a szakszervezeti taná- csig terjedő számadás. A ta­pasztalatok jók mind a rész­vételt, mind a véleménymon­dást illetően. A szakszerve­zeti tagok, a bizalmiak nagyon fontosnak tartják az olyan témákat, mint a bér és jöve­delem alakulása, a jogsegély- szolgálat, a baleseti helyzet, az üzemi és a szakszervezeti demokrácia, a bizalmiak új jogkörének eredményei. Né­hány helyen ezek kimaradtak a beszámolóból, s ezt joggal szóvá tették. Az ésszerűség jegyében a beszámolók felén a kollektív szerződés módosí­tását, a szociális tervet is a küldött-, illetve a bizalmiér­tekezlet elé terjesztették. Kaposvár egyik még min­dig megoldatlan" problémája a lakóterületi politikai munka. Egy évvel ezelőtt névjegyet cseréltek a körzeti népfronto­sok és párttitkárok, s ennek hatása már érződik a me­gyeszékhelyen. A Hazafias Népfront városi bizottsága azt állapította meg, hogy kiala­kultak az együttműködés for­mái, módszerei, azonban még sok a lehetőség, a tartalék. A tanácstagok beszámolói pél­dául ott sikerültek a legjob­ban, ahol a körzeti népfront­bizottság és pártszervezet együttesen szervezte. Van már példa a téli politikai ismeret- terjesztés, társadalmi munka, fórumok közös szervezésére is. Több körzeti pártszerve­zet helyiséget kap a közeljö­vőben, s ez lehetővé teszi a lakóterületi politikai csopor­tok kialakulását, ezzel együtt a szélesebb kisugárzást a kör­nyezetre. Az ipari szövetkezetek szo- cialistabrigád-vezetőinek or­szágos értekezletét tegnap tartották meg a fővárosban, s ezen Somogyot öten képvi­selték. Ma már száztíz brigád tevékenykedik nálunk a szö­vetkezetekben, több mint ezer taggal. A somogyiak kö­zül a Delta Ipari Szövetkezet festőrészlegében dolgozó bri­gádvezető kapott szót, s első­sorban a mozgalom tovább­fejlesztését szorgalmazta ka­posvári tapasztalatai alapján. Űj kifejezést tanultunk a héten: CsM. Ez azt jelenti, hogy csak mozdonyvezetővel közlekednek a vonatok Szé­kesfehérvár és Nagykanizsa között az üzembe állított do­minó rendszerű vasúti bizto­sító berendezés révén. Az em­berek helyett a bonyolult technika jelez és irányít. A Balaton déli partja után más­hol is épül ilyen, s szintén érinti megyénket. bajos Géza sokkal dolgozni, mert szeretik a szakmájukat, s megfogadják tanácsimat. Tovább erősítve az eddigi összefogást, javítva a közös munkát, megszerezhető a kiváló cím. Ezt vallja Kollár Tibor őr­mester is. aki sorkatonaként néhány napja érdemelte ki munkájával ezt a rendfokoza­tot, s a műhely főszerelői be­osztását. — A javítóknál a legerősebb az összefogás a parancsnokok és a katonák között, s legtar- ta'masabb az ifjúsági munka. Ezzel segítették elő nemcsak a hat élenjáró cím elnyerését, hanem azt is. hogy kétszer ér­demelte ki az alapszervezet a KISZ KB dicsérő oklevelét, egyszer pedig az élenjáró if­júsági klub címet — mondja Laczi Károly főhadnagy, KISZ- tdtkár. Az egység több jelentős gya­korlaton bizonyította felké­szültségét, érdemelt ki elisme­rést. így többek között az NDK-ban a Fegyverbarátság, valamint a tavalyi s az az­előtti Bakony hadgyakorlaton. Tóth János főtörzsőrmester tanácsait mindig szívesen fo­gadják. szervezetünk életét, a politikai munkát. Szeretnék egy újabb kiváló kitüntetés elérésével hozzájárulni ehhez az ered­ményhez. Tóth János főtörzsőrmester zubbonyán jelvény a követke­ző szöveggel: »Hatszoros élen­járó parancsnok.« A tovább­szolgáló tiszthelyettesek közül kevesen büszkélkedhetnek ilyen eredménnyel. — Tizenegy évvel ezelőtt főszerelőként kezdtem itt tiszt- helyettesi hivatásom gyakor­lását, négy éve vagyok mű helyparancsnok. Öröm az ide beosztott katonákkal, szerelők­kel, lakatosokkal, esztergályo­Ebben jelentős érdemük volt a javítóknak, a kifogástalan ál­lapotban levő harcjárművek- nek. Olyan nagyszerű katonákat neveltek ez idő alatt, mint Domboróczki György és Ruff János őrmesterek, ök három­szoros: kiváló, a Haza Szolgá­latáért Érdemérem bronz fo­kozata kitüntetéssel szereltek le a hadseregből, s ma is pél­daképei a javítóknál szolgáló fiatal katonáknak. SzaTai László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom