Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

A Várhegyen Kaposvár, Várhegy. , A szerntjakaibi monostor szol­gáidat tám­pontul, ahon­nan dűlő­úton megyünk, tovább Sebők Terézhez. A téli . álmukban szendergő tör­ténelmi emlé­keknél is von­zóbb a hegy, melyen gon­dos szőlőtele­pítésekkel újítják meg a bitangjára ha­gyott földeket Sebők Teréz nem álmodik. Legföljebb a bor mámorá­nak adja át magát. Azt mondják, 1 iszik. Talán akkor álmo­dott »emberibb szavakat«, amikor vagyonát örökösére hagyta élete végéig tartó gondozásért... Dr. Havadi Nagy Endre kör­zeti orvos úgy vélte, éppen ideje, hogy beavatkozzanak a Sebők lányok életébe. Ezt az a szamom eset is sürgetővé tette, hogy Sebők Juliannát mentővel a kórházba kellett szállíttatni. Dr. Havadi Nagy Ernő így beszélt a Várhegyen látottak­ról : — Lenkovicsné jelentette, hogy Sebők Julianna napok óta eszméletlenül fekszik. Iszonyatos állapotban találtam rájuk, ez különösen Julianná­ra vonatkozott. Dr. Nemes Tihamér a kór­házban tartózkodó Julianná­ról: — Idős asszonyról van szó, akit nem gondoztak megfele­lően. Itt feljavítjuk, de ké­sőbb is rendszeres ellátást igényel a legyengült szervezet. Meleg saoibát, meleg ételt na­ponta. Sebők Teréz és Sebők Ju­lianna 1972-ben örökösüktől elegendő szolgáltatásnak tar­tották — sa szerződést jóvá­hagyó városi igazgatási osz­tály is —, hogy hetenként egyszer a szükséges ivóvizet fölvigyék, a kenyeret, tejet, tojást és egyéb élelmiszert Kaposváron megvásárolják, illetve kiszállítsák a Várhegy­re. »Ha az örökhagyó beteg vagy ápolásra szorul. akkor orvost hívunk, a gyógyszere­ket beszerezzük, és az örökha­gyó ápolásáról gondoskodunk akként, ahogy az örökhagyó betegsége megkívánja.« Az ilyen és hasonló szer­ződések nem kockázatmente­sek. Az örökösödés tárgyát képező ingatlan és a szolgál­tatás a szerződéskötés pillana­tában ugyan egyensúlyt mu­tathat. De ha mondjuk az 1972-ben tizenötezer forintra értékelt mintegy ezer négy­szögöl áránál többe kerül az örökösnek a szolgáltatás, ak­kor a Sebők lányok jól jár­nak. Csakhogy a fordítottja is lehetséges. A gyakorlatban aligha tartható fenn. az egyen­súly hosszú ideig. Mit mondanak még a ka­posvári igazgatási osztályon őrzött dokumentumok? »Kérjük eltartóinkat, hogy hetenként legalább kétszer ke­resselek föl bennünket. Egy­szer Rerczy Péter élelmet hoz­zon — ahogy eddig is tette —, egyszer pedig csupán meglá­togat bennünket, mert egész­ségi állapotunk szükségessé téhet sürgős intézkedést. Tisz­tálkodásunk és egészségi álla­potunk megóvása céljából az eltartók szerezzenek be ré­szünkre — a gyógyszerellátása kötelezettségük keretében — havonta egy alkalommal egy- egy fürdőjegyet.« Az okirat végül följegyezte Berczy Péter örökös szavait is: »Az örökhagyó itt felsorolt kívánságait teljesíteni fog­juk, erre nézve kötelezettsé­get vállalunk. Amennyiben azt korábban szóvá tették volna, szerződési kötelezettségünk hiányában is megtettük vol­na«. Berczy Péter örökös nagy terhet vett a vállára, amikor a Sebők lányoktól megvett föld után Szolgáltatásokra kö­telezte magát. — 1968 végén ismerkedtem meg Sebőkékkel. Húszezer fo­rintért elvadult szőlőt vásárol­tam tőlük, azután rendszere­sen kezdtem dolgozni a maga- mén. A szükséges munkát el­végeztem a két öregnek is, se­gítettem nekik. A víz a legna­gyobb gond a hegyen. Három kilométert kell megtenni érte. Nyomorúságos kép : valame­lyik Sebők lény lemegy ví­zért, részegen, nehezen feljut a hegygerincig, azután kiibo- *rul a vödör... Láttuk, ho­gyan élnek. 1969. május 1. óta gondjukat viseltük. Bevezet­tem a villanyt, kijavítottam . a csatornát, minden hét végén tíz liter vizet vittem föL A Sebők lányokról az ál­lam is gondoskodik, havonta ezerhatszáz forint szociális se­gélyt kapnak a várostól. Es pénzt fára, tüzelőre. A fafel- fürészelve, felvágva. A. lyukas tűzhelyből azonban, nem me­leg, hanem füst kavarok és elegyedik az áiporodott leve­gővel. A szerződést 1972-ben hatá­rozattal erősítette meg a vá­rosi tanács igazgatási osztálya. Ebben olvastam : »létfenntar­tásuk legmegnyugtatóbb mód­ja«. — Ellenőrizték, hagy a szer­ződésben foglaltak teljesül­nek-e? Jártak-e azóta a Se­bők lányoknál? — Minden évben szükség van erre. Rendszerint társa­dalmi aktívákat kérünk föl erre a feladatra. A helyszíni szemlék tapasztalatairól azon­ban. nem készült jegyzőkönyv. — A mi hibánk, nem ellen­őriztük, hogy vodt-e visszajel­zés. Mivel hivatalos bejelentés nem érkezett arról, hogy a Se­bők testvérek gondozása nem megfelelő, így semmiféle in­tézkedést nem tett az igazga­tási és az egészségügyi osz­tály sem. Berczy Péter örökös: — Nem betegek. Nincsenek emberek között, még az influenzát sem kaphatják meg mástól. Ellen­ben minden pénzüket elisz- szák. 1968-tól 1972-ig a Sebők lányok pénzén, a szociális se­gélyből vásároltam a szüksé­ges élelmüket. Azóta magam gondoskodom az ellátásukról. Áldatlan sorsokat láttam; most az otthon egyedül fek­vő Sebők Teréz szótlan jaját hallottam, mely az örökösödé­si szerződésben foglalt szol­gáltatásoknál emberibb gon­doskodásért kiált. De szembe kell nézni az eddig történ­tekkel. Vajon a két öreg ma­gatartása miatt a tökéletesebb gondoskodás állhatja-e a pró­bát? Hérányi Barna 50 millió forint fejlesztésre Új gépeket kap a villamossági gyár A géppark korszerűsíté­sére 50 millió forintot költ a VBKM Kaposvári Villamos- sági Gyára. Hasonlóan nagy beruházás még soha nem volt; eddig évente csak né­hány millió forint jutott fel­újításra és bővítésre. Az új gépek a már meglevő épüle­tekbe kerülnek majd. Mun­kába állításuk belső bővítés­sel oldható csak meg. Ez fo­kozott feladatokat ró a beru­házás megtervezőire is. Törő József gyárfejlesztési és beruházási osztályvezető mondta: — A három kaposvári gyár­egységben az energetikai gyártmányesoportba tartozó termékeinket fejlesztjük- E termékcsalád iránt az igé­nyek jelentősen megnőttek, s az ilyen fejlesztés beleillik az országos energetikai program­ba is. 1975-höz képest 1980-ig megkétszereződik az energeti­kai gyártmányféleségekből a termelésünk. Az 50 millió forintra fel­használási ütemterv készült: tavaly 3 millió forint értékű gép már megérkezett. Az idén 16, 1978-ban 20, 1979-ben pe­dig 11 milliót költenek gé­peikre. A beruházás utolsó évére, 1980-ra nem terveztek pénzfelhasználást. Jóllehet a beruházás tényleges összege akkor éri el a legmagasabb számot. — Mi ennek az oka? — A gépek megrendelése és leszállítása között idő telik el, évekkel előbb rendeljük meg azt, amire a beruházás befe­jezéséig szükségünk lesz- Az intenzív belső bővítést célzó beruházások országosan is elő­térbe kerültek. Ez az oka az áthúzódásoknak is; a gépgyá­rak termelőkapacitása még nincs arányban a hirtelen megnövekedett rendelésekkel. — Milyen gépeket vásárol­nak az idén ? — Négy célgépet veszünk, és néhány saját gyártmányút is munkába állítunk. Ezek mintegy 5 millió forintba ke­rülnek, de inkább pótlásra szolgálnak. Kifejezetten 'kor­szerűsítésre 2,8 millió forint értékben érkeznek eddig nél­külözött gépek. Ilyen például az optikai köszörű, amely ez- redmilliméter pontossággal dolgozik. A meó kap félmil­lió forintot- Az új gépek bi­zonyos belső átalakításokat is követelnek. Korszerűsítésre — ilyenek miatt — 6 millió forintot fordítunk. Környe­zetvédelemre is gondoltunk. A 2-es gyárgeységünk szenny­vize eddig a Kapósba folyt, — most bekapcsolhatjuk a városi szennyvízcsatorába. Er­re egymilliót költünk. A kaposvári gyár gépeinek értéke jelenleg 55 millió fo­rint. Több gép »nullára író­dott«, tehát teljesen elhaszná­lódott már- Az új gépek je­lentős része ezeket pótolja. A minőségi követelmények­nek a régi gépeken egyre ne­hezebb megfelelni. Az újakat ezért fogadják szívesen a dol­gozók. A végzős szakmunkás- tanulók felvételénél is fontos szempont a gépek állapota: inkább jönnek egy jól fölsze­relt, gyors,, pontos gépekkel ellátott vállalathoz, mint a régi masinák mellé. — Külön mérnökcsoport dolgozik a gyárban a »fehér foltok« fölmérésén: meg kell keresni minden talpalatnyi szabad helyet, és ezeket ész­szerűen felhasználni. A be­ruházási programhoz gyár­fejlesztési terv készült — mondta Törő József, és egy kiterített ívet mutat- A »Start« jelzéstől indulnak • kis kari itókba írt számok, amelyek a fejlesztés egyes szakaszait jelzik, majd elágaz­nak, és újra egy pontban kö­tődnek össze. Végül a »Stop­ba« érnek, ami a beruházás befejezését jelenti. . ,— Ez az időrendi program; a fejlesztések szakmai-logikai sorrendben követik egymást. A terv kidolgozásakor fontos­sági sorrendben négy kategó­riába soroltuk a szükséges fej­lesztéseket. — A három gyáregységben milyen szakosodást hoz a be­ruházás? — A 2-es gyáregységben a forgácsolórészt fejlesztjük el­sősorban: a 2/1-nél a lakatos­műhely kap új fölszerelést, a központi telepen pedig főleg az alkatrészgyártás fejlődik. Itt lesz a végszerelés is, mert itt van a vasút. Az, hogy a piacon elsősorban az energeti­kai gyártmánycsoport iránt van kereslet, szintén a szako­sodás felé hat­Az új gépeket már új termékcsoportok »várják«. Ilyen az MTS szakaszolókap­csoló is. Erről mondta Christ Miklós gyáirtmányfejlesztési főosztályvezető, ' hogy kifej­lesztésére 4 millió forintot költöttek. A termékre az or­szágos energetikai program­ban van szükség, legfőbb vá­sárló a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt. 454 alkatrésze van, ez is jelzi bonyolult mű­szaki összetételét. A későbbi években az MTS-családból származik majd az árbevétel 10 százaléka a gyárban. Fekete Gábor Növényvédelmi tájékoztató Vegyszeres gyomirtás a házikertben Zöldségfélék gyomirtása: Palántanevelő ágyakban a gyomok kelése 2—3 nappal előzi meg a kultúrnövény ke­lését. Ezt az időt — mely a palánták keléséig rendelkezé­sünkre áll — használhatjuk fel a gyomirtásra. A Grámo- xone 0,4 dl 100 négyzetméter­re 7 liter vízben kijuttatva használható erre a célra. A TÜSKÉS TIBOR A Balatontól a Dráváig A berki talajból tőzeget ter­meltek. A szárazra került te­rületeket főként állatok legel­tetésére használták. A Nagy- berek neve ma már nem azt jelenti, amit régen. Csupán egy kis táj földrajzi neve. A Lengyeltóti és Kéthely között elterülő Balaton-partot, a Nagybereki Állami Gazdaság földjeit, pusztáit és majorjait, valamint néhány falu határát foglalja magába. A falvak a, táj peremén, a kiemelkedő dombhátakon ül­nek: Feketebézseny, Puszta- berény, Buzsáik, Csisztapuszta, Táska, Somogyszentpál, Pál­ma jor. Imremajor. A Balatom- fenyvesről induló keskenyvá- gányú vasúttal, Balaton boglár vagy Marcali irányából or­szágúton. közelíthetők meg. Földrajzilag elzárt terület, sa­játos etnikumú, néprajzi jel­legzetességeket őrző vidék. A falvakat a török hódoltság után horvát, valamint a Fel­vidékről érkező szlovák és morva telepesek népesítették be. (Pl. Csisztapuszta nevében az előtag szláv szó, annyit je­lent, mint tiszta.) Somogyszentpál a méhész- kedésről volt híres. A kör­nyéken sok az olyan növény — rekettye, fűzfa, éger. hárs­fa, akác, menta, kömény, som­kóré, iglice tüske, beléndék, gyűszűvirág, köszméte —, amelyet kedvelnek a méhek. A faluban 1695-ben 21 méh­kast írtak össze. 1701-ben 60 méhkast említenek az írások. 1789-ben 14 a kasok száma. A helyi miéhészkedés ada­tait dr. Hoss József plébános gyűjtötte össze gondosan. — Az öregek emlékében ügy él a xnéhészkedés, mint a la­kosság kedveit foglalkozása — mondja. — Úgy emlegetik, hogy majdnem minden máso­dik házban volt méhes. — Miben őrizték a méne­ket? — A régi szentpáliak nem ismerték a kantárakat. Szal­ma kasokban őrizték méhei- ket. A kas tompa kúpban vég­ződő szakajtó, rendesen házi­lag készítették. Kézzel csé­pelt rozs megnedvesített szal­májából fonták. A fonást a kas felső csúcsánál kezdték, s úgy mentek tovább, hogy mindig szélesebb legyen. A kast mindig télen készítették, hogy a tavasz beköszöntése­kor a szükség szerint azonnal hásználatba lehessen venni. — Akkor kezdődött a raj­zás ... — vetem közbe. — A méhészetnek ezt a Cantos mozzanatát itt esresz­tésnek nevezték. Abban ál­lott, hogy a kas népe, ha erő­sen elszaporodott, anyát ne­velt, s azzal együtt a méhcsa­lád egy része elhagyta a töb­bieket. Az emberek kiabálás­sal, erős csengetéssel, kapák, rossz pléhedények ütögetésé- vel zajt csaptak, hogy a mi­előbbi megtelepedésre serkent­sék a méheket. Amikor a kö­zelben, valamelyik fa ágán leszálltak, akkor következett a rajzás legnehezebb része, a kasbavétéL Az ágon csüngő méheket a nyílásával fölfelé fordított kasba kellett óvato­san rázni. — Hogyan szerezték meg az emberek később a kasokból a mézet? — A szentpáliak két módot ismertek erre. Az egyik volt a kidobolás. A téli kast nyílá­sával fölfelé állították, s erre egy másik, üres kast helyez­tek. A mézzel teli kast kis pálcával gyengén iitögetni kezdték. A zajra a méhek fel­vonultak a felső, üres kasba. A méz megszerzésének másik módja a kénezés volt. A polc­ról leemelt kast égő kénlap fölé állították. A röplyukat és a kas szélét betapasztották. A méhek menekülni nem tud­ván, mindnyájan odavesztek. Ezután kezdődött a lépek ki­emelése. — Hogyan hasznosították a mézet a szentpáliak? — Élelmezésire igen csekély mértékben használták. Akadt egy-két férfi, aki édesen sze­rette a bort. Kedvelték a mézet a karácsonyi ünnepek alkalmával is. Nagyobb fce- iendâséae voit • gyógyítás­ban: daganatok kifakasztásá- ra, h üléses megbetegedések­nél. Érdekességképp megjegy­zem, hogy Matusek István asztalos felesége, Berta Rozá­lia saját előadása szerint a háború előtt méhcsípéssel gyó­gyította húsz év körüli fiát, s ezzel a módszerrel két másik embert is meggyógyított a fa­luban ... A szentpáliak a mézet leginkább lépesméz alakjában értékesítették. Szep­tember elején megjelent ko­csin a négy legismertebb mar­cali mézeskalácsos, és össze­vásárolta a szükséges mennyi­séget. Harminc-negyven mé- termázsa lépesmézet is vittek fejenként. A mézet a bábos nemcsak sütemény készítésére használta. Üzletének forgal­mához hozzátartozott az édes márc, a mézsör és a viasz- gyertya árusítása is. Az ütő- fával készített, huszár, szív, kakas vagy pólyá&batoa alakú mézesbábos tészta a falusi vá­sárok és búcsúk elmaradha­tatlan ajándéka volt... A szentpáliak közül jelenleg is többen foglalkoznak méhész­kedéssel. Simon József aszta­los 22 kassal, PÖrnyei Ferenc tsz-tag 16 kassal rendelkezik. Androsics Márton szőlőhegyi lakosnak 8 kas méhe van... Somogyszentpál és a szom­szédos Buzsák között légvo­nalban mindössze nyolc kilo­méter a távolság, de nincs út a két falu között. Szentpált csak Kéthely, Buzsákot csak Lengyeltóti felől lehet meg­közelíteni. (FrAytatjukf gyomirtás után a permetezett gyomok 2 napon belül elszá­radnak. A gyomirtó szer re­teknél, salátánál, gyökérzöld­ségnél, élelmezés-egészségügyi okok miatt nem használható. Sárgarépa, petrezselyem veté­sét követően, de még a kelés előtt használhatjuk a Merka- zint 2 dkg 100 négyzetméter­re adagban, 5 liter vízben kipermetezve. A sárgarépa és ' petrezselyem 10—15 cm-es fejlettségében állományper­metezés formájában is hasz­nálható a Merkazin 2,3 dkg 100 négyzetméterre, vagy a Maloran 1,7 dkg 100 négyzet- méterre, 7 liter vízben kiper­metezve. A dughagymáról termesztett hagyma gyomirtására a talaj- ípustól függetlenül felhasz­nálható a Satecid 65 WP vagy a Niticid 65 WP 100 négyzet- méterre 6,5—7 deka adago­lásban, 5 liter vízben kijut­tatva, a dughagyma kiülte­tése után, de még a hagyma kelése előtt- Az állomány per­metezése a hagyma 8—10 cm-es fejlettségében a Satecid 65 WP vagy a Niticid 65 WP — 7 dkg 100 négyzetméterre, 7 liter vízben — felhasználá­sával hajtható végre. A mag­ról vetett hagyma gyomirtá­sára is felhasználhatjuk a Sa­tecid vagy a Niticid gyomirtó szert a vetés után azonnal ki­permetezve, 100 négyzetmé­terre 6,5—7 deka adagolásban. A kikelt hagyma kezelését 10—12 cm-es állapotban lehet elvégezni. A kétszeri kezelést a hagyma minden károsodás nélkül elviseli. A burgonya gyomirtására 100 négyzetméterre a Malo- ranból 3,5 dekát, az Aresin- ből 3,5 dekát, vagy a Car- tex M-ből 7—8 dekát használ­hatunk fel, 5 liter vízben ki­permetezve. A kezelést mind­egyik szerrel az ültetést és a töltögetést követően, de még a kelés előtt kell elvégezni. * A szamóca sorközének gyomirtására (ha nem gyű-, mölcsköztesként .termesztik) a Tenoron használható — 6 dkg 100 négyzetméterre, 7 liter vízben kijuttatva — a szamó­ca virágbimbóinak megjele­nése előtt, márciusban, ami­kor a gyomnövények 2—4 le­veles fejlettségüek. A kezelést szüret után meg kell ismétel­ni. Üj ültetvényt -is perme­tezhetünk a telepítést követő harmadik héten. Szőlő vegyszeres gyomirtása: A négyévesnél idősebb szőlők­ben a Hungazin PK, a Buvi- nol 50 WP, 5—6 dkg 100 négy­zetméterre, az Arezin, 5 dkg 100 négyzetméterre adagolás­ban használható, 5 liter víz­ben kijuttatva. A permetezést még a fakadás előtt, de a szőlő nyitása után kell elvé­gezni. A permetezés megis­mételhető a folyondár szulák virágzásakor (kb. július ele­je). A magaskordon-müvelésű, valamint a fiatal szőlőkben a sorközök gyomirtására a Gramoxone, 0,4—0,6 dl 100 négyzetméterre, a Gomex, 0,5—0,75 dl 100 négyzetméter­re adagban használható, 7— 10 liter vízben kijuttatva úgy, hogy a szer a hajtásokra ne kerüljön. Magról vetett dísznövénye­ket — mivel legtöbbjük hosz- szú ideig csírázik, s ezalatt elgyomosodhat — kezelhetjük a Gramoxone-nal, 0,4 dl 100 négyzetméterre adagolásban, 7 liter vízben kipermetezve. A permetezést csak addig szabad végrehajtani, amíg a ! növények csírái a talaj fel- I színét át nem törik, mert a megkésett permetezéssel az egész kultúrát elpusztíthatjuk­A gyomirtó szeres permete­zések befejezése után ne fe­ledkezzünk meg a permetező- gép langyos trisós-vizes ala­pos átmosásáról, majd tiszta vizes öblítéséről a gvomirté- szeres-maradvány káros utó­hatásának megelőzése érdeké­ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom