Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

Napközi — összefogásból Készül a báb fakanálból — Jónapot kívánok! —Tisz­telet tudó, fegyelmezett a kö­szöntés. az apróságok kíván­csian néznek föl néhány pil­lanatra, azután folytatják lát­hatóan nagv kedvteléssel vég­zett munkájukat. — Bábokat készítünk faka­nálból ... Sajnos kevés faka­nalat kapni a község boltjá­ban ... Mindennap más-más feladatot végeznek a gyere­kek; bőrhulladékból különbö­ző dísz- és ajándéktárgyakat, filcből könyvjelzőket s népi motívumokkal díszített könyv­borítókat készítünk... A na­gyobbak számára van úgyne­vezett politikai ötperc: ők mondják el. hogy mit láttak a televízióban, vagy a rádió­ból hallottakról beszélnek ... Azután nézzük a tévét, verse­ket és csoportjátékokat tanu­lunk; meg segítjük a gyere­keket az órákra való felké­szülésben. Huszár Jenöné, a nagybe- rényi általános iskola napkö­zis csoportvezetője tájékozta­tott, hogy mi mindennel fog­lalkozik a 93 napközis tanuló. Közben itt à tízórai szünet: az apróságok jó étvággyal fo­gyasztják a meleg kakaót meg a friss zsúrkenyeret. Bekap­csolják a.televíziót is, hogy a szünetet szórakozva tölthessék. Azután folytatódik — játéko­san, jókedvűen — a munka. — Különösen a fiúk tűnnek ki a kézügyességükkel, ipar- kodásukkal. de a lányokra sem lehet panasz. Illés Marika és Tóth Ági például a bábkészí­tésben, a kézimunkában és más feladatok megoldásában is nagyon tehetséges —mond­ja a csoportvezető. Munka közben is lehetősé­get teremtenek arra. hogy egy-egy gyereket számtanból, olvasásból korrepetáljanak. Kovács Béláné tanítónő ép­pen a számolást gyakoroltatja az egyik nebulóval. Barátságos, kellemes kör­nyezetiben tölthetik a nagvbe- rényi iskola napközis tanulói az időt. Minden feltétel biz­tosítva van. ami az eredmé­nyes tanuláshoz az iskola si­keres befejezéséhez szükséges. Huszár Jenőné irányításával bábokat készítenek. — Olyan boldogok voltunk, amikor a napközit megnyitot­tuk, hogy szavakban ki sem fejezhetem. S látta volna a ta­nulók arcát, amint szavalattal köszöntötték, és kedves, ma­guk készített ajándékkal lep­ték meg azokat, akiknek ré­sze volt abban, hogy ez a nap­közi egy év alatt elkészült, s ők új, kellemes környezetbe kerülhettek ... Mert látta vol­na a régit, ahol nehéz körül­mények között végeztük a munkánkat... Érthetően nagy büszkeség­gel mutatja be Horváth Ká- rolyné, az iskola igazgatója a napközis tanulók új birodal­mát. Rengeteg a zöld. a vi­rág; a barka, a tavasz hírnö­ke. Képek és subaszőnyegek a faiakon, meg a gyerekek ké­szítette különböző munkák. — Ügy érzem, tanuló'nk rengeteg segítséget kapnak itt, s tudom, hogy eredményesebb tanulásukhoz így sokkal 'na­gyobb a lehetőség is. S ami külön öröm számunkra: ez a nagyon szép napközi össze­fogásból épült — mondja az igazgató. Este a Fo A KISZ művészegyüttesének irodalmi színpada Kaposváron A hónap utolsó péntek es- i teje a kaposvári Killián György Ifjúsági és Úttörő- művelődési Központban min­dig a Fonómunkásklubé. A Fonómunkás Kisszínpad baráti köre tartja ekkor az összejö­veteleit, s nagy számú közön­ségnek nyújt színvonalas szó­rakozási lehetőséget. Az ama­tőr színpadok fórumának utó­daként rendszeresen az or­szág különböző részeiből is meghívnak fiatal színjátszókat, hogy ízelítőt adhassanak az amatőrmozgalom sokoldalú­ságából. Február utolsó pén­tekjén a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének Irodalmi Színpadát látták vendégül. A meghirdetett program egy szerencsétlen véletlen folytán csak később kezdődhetett, de éjszakáig telt ház volt a Fo­nóban. És ez a siker jele! Dévényi Róbert, az együttes művészeti vezetője szívesen jött a csoporttal Kaposvárra, hiszen a Fonómunkás és a KISZ művészegyüttese között jó kapcsolat alakult ki. — Másfél éve alakult szín­padunk eddig két alkalommal találkozott versenytársként a Fonómunkás Kisszínpaddal — mondotta. — 1975-ben az Auróra fesztiválon a Fonó­munkás megelőzött bennünket, az idén pedig mi lettünk az elsők. A barátság mégsem szakadt meg. — A kaposvári fiatalok most két bemutatót láthattak: Szakonyi Károly ítéletnapig című egyfelvonásosát és Vra- csanszkij A gyarló Szofroni élete és szenvedése című da­rabját. Mindkettő kiforrott amatőr együttesről tanúskodik. 0 Somogyi Néplap — Valóban. Korábban a Csilit vezettem, s amikor a művészegyüttesben elvállal­tam ezt a munkát, a Csili teljes társulata ide került. So­kan továbbra is Csilinek hív­nak bennünket. Evente tar­tunk felvételt: minden jelent­kezőtől meghallgatunk egy- egy verset, majd a háromta­gú vezetőség elbeszélget vele. Ha alkalmas, várjuk az együt­tesbe. Színpadunknak har­mincöt tagja van. Hetente háromszor próbálunk, s éven­te van hatvan-hetven föllépé­sünk. Ez komoly erőpróba. — Változott-e az együttes jellege a Csilihez képest? — Ezen én is sokat gondol, kodtam, de. a válasz mindig: nem. A mi repertoárunkban nincs vígjáték, inkább a ko­molyabb műfajok iránt ér­deklődünk. A régi Csiliből megmaradt törekvésünk : if­júsági kluboknak játszani és munkásoknak a munkásszál­lásokon. — Kaposváron van állandó fóruma az amatőr együttesnek, önnek mi a véleménye erről? — Az országban több város­ban is teremtenek hasonló le­hetőségeket egymás munkájá­nak megismerésére. Ez jó do­log. Van ifjúsági zene, és szükség van egy ifjúsági szín­házra is. A színház össztársa­dalmi problémákat tükröz, s nekünk az ifjúság sajátsá­gos problémáiról kell beszél­nünk, ehhez pedig nagyon jó lehetőség minden ilyen bemu­tatkozás. — Mikor találkoznak legkö­zelebb a Fonómunkás Kisszín­paddal? — Mindkettőnket meghív­tak az amatőr színjátszók bu­dapesti nemzetközi fesztivál­jára. Mi Győré Imre Johanna című darabjával készülünk. N. J. Az ablakon nagyon szép függönyök — a szülők varr­ták. Táska- és könyvtartó pol­cok. asztalok, kovácsolt vas­ból készült virágtartók. Ba­rátságossá, hangulatossá vará­zsolják a napközis gyerekek új otthonát. — ötvenezer forintot adott a helyi Üj Barázda Tsz, segí­tett a megyei tanács. Azután a szülők: Halmos Béláné — ő a szülői munkaközösség elnö­ke. — Pammer Jánosné és még nagyon sok anya meg apa dolgozott itt. Mœt pedig azt vállalták el, hogy tavasz- szal segítenek a napközi kör­nyékének parkosításában, ját­szótér létesítésében — újsá­golta az igazgató. Azt másóktól tudom meg. hogy Horváth Károlyné — megyei tanácstag — nyári sza­badságát és nagyon sok sza­bad idejét áldozta arra. hogy az építkezés, a társadalmi munka, a tanács brigádiának tevékenysége összehangolt és zavartalan legyen. Azóta is rengeteget fáradozik Huszár Jenőnével együtt — Huszárné 12 éve dolgozik itt mint nap­közis tanítónő —. hogy le­gyen bőr- és textilhulladék a gyerekek részére, hogy ked­vükre dolgozhassanak. Leve­leket írnak, személyesen el­mennek egy-egv helyre, s ál­landóan érkezik ajándék 'a napközi részére: a si mont or - nyai bőrgyárból, a siófoki há­ziipari szövetkezetből. Távozásunkkor újból föl­hangzik az apróságok barát­ságos köszönése: — Viszontlátásra! Jó érzés volt itt járni, s lát­ni ezt a nagyon kedves nap­közi otthont, amit elsősorban a gyerekek iránt érzett sze­retet segített létrehozni. Szalai László Hatékonyság, exportnövelés Munkaértekezlet a bankban Tavaly 6 milliárd 350 millió forint hitelkérelmet nyújtott be 289 vállalat és szövetkezet, valamint 63 költségvetési szerv Somogybán. Az igények minden ágazatban nőttek, a legtöbb hitelt a mezőgazdasági üzemek kérték. Az ipari válla­latokat az év elején az óva­tosság jellemezte, senki sem akart kockáztatni, így az V. ötéves tervidőszakra tervezett építések egy része nincs meg­felelően előkészítve. 1975-ben például az összes beruházás költségeiből 722 millió forin­tot fizetett ki a bank építés­re, tavaly csak 570 milliót, az egy évvel korábbinak 79 szá­zalékát. A hitelpolitikai alap­elvek szerint azok kaphattak hitelt, akik biztosítani tudták a zökkenőmentes termelést, s korszerűen változott termé­keik összetétele. A megyében csak nagyon kevesen vették igénybe azt az alapot, amelyet a bank a versenyképes export növelésére tart fenn. Még ígv is 25 százalékkal több hitelt adtak a somogyi gazdálkodó szerveknek, mint tavalyelőtt. Mindez a napokban hangzott el a Magyar Nemzeti Bank Somogy megvei Igazgatóságán rendezett aktfvaülésen. Tihanyi Zoltán igazgató be­számolójában elmondta még. hogy a lakosság pénzbevételei nem emelkedtek a kívánt ütemben. A korábbi évek 6— 8 százalékos növekedésével szemben tavaly csak 3,5 szá­zalékról beszélhettünk. 1976- ban központi bérintézkedések nem voltak, így a bérnöveke­dések teljesen vállalati for­rásokból történtek. Ez össze­függ a termelékenység növe­kedésével is, mivel a megyé­ben létszámbővülés nem volt. A takarékbetétek összege vi­szont egy év alatt 14 száza­lékkal lett több. Ez bizonyos vásárlási visszatartást is je­lez. Somogy könnyűiparát tavaly a mérsékelt ütemű fejlődés jellemezte. Egyik oka ennek a munkaerőhiány volt, amely legélesebben a Kaposvári Ru­hagyárban jelentkezett. Mégis kedvezően alakult az ágazat tőkésexportja: gyermekruhá­ból 9 millió forinttal, munka- védelmi cikkekből 10 millió­val szállított többet, mint egy évvel korábban. A szolgáltatást végző 22 vállalatnál, szövetkezetnél 20 százalékkal nagyobb árbevé­telt értek el, mint tavalyelőtt. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott — a lakossági mosás és vegytisztítás fokozásával — a Patyolat, s feilődött a gép­kocsijavítás, valamint a sze­mélyi szolgáltatás is. A tovább­lépés akadálya, hogy a szö­vetkezetek többsége vegyes profilú, s inkább nveresége- sebb árutermeléssel törődik. A munkaértekezleten bírál­ták a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodását. A vezetők — mint mondták — kevésbé járatosak ebben, s nagyon sok tsz-ben betöltetlen a főköny­velői állás. Az állami gazda­ságokról szólva Tihanyi Zol­tán elmondta: erőfeszítéseket, tettek a gazdasági hatékony­ság növelése és a takarékos­ság érdekében, s így az új szabályozórendszer és a ked­vezőtlen időjárás ellenére is mintegy 100 millió forint nye­reséget értek el tavaly, az 1975. évi 54 milliós nyereség­gel szemben. Veszteség csak az öreglaki állami gazdaság­nál volt. A somogyi élelmiszeripari vállalatok növelték a termék- értékesítést, de belföldön csökkent a takarmánytáp, a cukorellátás, és némiképp visszaesett az élőállat, vala­mint a konzervipari termé­kek exportja. A húsiparban legidőszerűbb most a tőkés kooperációban megvalósuló új sertésvágóhíd és sonkakon­zervüzem építése, amely csak az előkészítésnél tart. Még mindig nincs tőkés kivitelező, pedig a szerződést tavaly no­vember 30-ig meg kellett vol­na kötni. Az idén a bank továbbra is a versenyképes árualapok bővítésére ösztönzi a gazdasá­gokat. Azokat a beruházási igényeket támogatja, ahol a hatékonyság a legjobbnak ígérkezik. Különösen szem előtt fogják tartani a gyenge és közepes tsz-ek gazdálkodá­sát. G. J, Lakótelkek, üdülőtelkek (II.) Hogyan történik a tartós használatba adás ? Folytassuk a dialógust a tar­tós használatú lakótelkek, üdülőparcellák szabályozásá­ról. Cikksorozatunk első részé­ből kiderült, hogy összehason­líthatatlanul több előnyük van az évtizedekre tartós haszná­latba kerülő telkeknek — amelyek egyébként örökölhe- tők is, —, mint a terheket vi­selő magánparcelláknak. Az elosztás helyes gyakorla­ta pedig érvényt szerezhet az igazságosságnak: a kisebb jö­vedelműek is jutányosán hoz­zájuthatnak olyan telekhez, amelyre lakást, üdülőt épít­hetnek. A rendelkezések tehát elsőbbséget adnak a szocialista, közösségi tulajdonnak, sok esetben a spekuláció forrásává vált magántulajdonnal szem­ben. — Lesz-e elegendő telek? A minisztertanácsi határozat kimondja, hogy gondoskodni kell megfelelő számú állami telek kialakításáról, illetőleg a szükséges területek megszer­zéséről — kisajátítás vagy vá­sárlás útján — az állam javá­ra. Előírás, hogy a tartós hasz­nálatba adható állami telkek kialakításához szükséges kül­területi földek állami tulaj­donjogát a belterülethez csato­lás előtt kell megszerezni. — Kik végzik a tartós hasz­nálatba adással kapcsolatos munkálatokat? — A tartós használatba ad­ható állami telkek kijelölése és a használatba adós feltételei­nek meghatározása a tanácsok végrehajtó bizottságainak, a tanácsok illetékes szakigazga­tási szerveinek a feladata. — Van-e rangsorolás? — Előnyben kell részesíteni azokat a szövetkezeti, társas, csoportos építkezőket, akik la­kásépítésre kérik a telket, vagy telkeket. Kikerülhetetlenül szóba ke­rül még, hogy a telekkínálat és -kereslet rendkívül diffe­renciált. Vannak az országban páratlan természeti adottságú térségek — mint a Balaton­part, a Velencei-tó környéke —, ahol »túl sok az eszkimó és egyre kevesebb a fóka«. Épp ezért — különösen a Balaton­nál — tervszerűtlen és kis ha­tásfokú volt a hatvanas évek­ben, és még jónéhány évig az ezekkel a területekkel való gazdálkodás. Az üdülőforgalom hihetetlen gyorsasággal nőtt, az építkezések nem követték a rendezési tervek előírásait, külterületi földeken is egyre szaporodtak az üdülők. A ta­nácsok egyszerűen nem tudtak gátat vetni a mezőgazdasági rendeltetésű zártkertek parcel­lázásának. Amennyiben ez to­vább folytatódna, az üdülök száma jóval meghaladná a Ba­laton befogadóképeségét, tönk­remennének a tó természeti, környezeti, üdülési értékei. A telekgazdálkodás alapvető szabályozása feltehetően meg­könnyíti a kikeveredést ebből a kátyúból is. (Folytatjuk.) TUSKÉS TIBOR b Balatontól a Dráváig keinek nye... somogyi gyű.itemé­Új élet születik 1944. december 6-án haj­nalban felüvöltöttek Nagyka­nizsán a szirénák. Nem a szokásos hullámzó hangon, nem légiriadót jeleztek. A na­pokkal korábban kiraaasztott . plakátok közölték, hogy a hosszan, egyenletesen búgó hang a város kiürítését adia hírül. Még alig derengett .. Az emberek nagy batyukkal megindultak az állomásra, hogy helyet kanjának vala­melyik vonaton. Mások rozoga autókon, lovas kocsin mene­kültek nyugat felé. »Itt van­nak az oroszok« — adták a hírt szájról szájra. Apám va­sutas volt. s a háború utolsó hónapjaiban a vasutasokat jóformán hadműve’oti szolgá­latra kötelezték. Akkor már a Csányi László utcában éltünk, mert korábbi lakásunkat, a vasutas bérházat, a híres ka­nizsai Nagyházak egyikét a nyáron bombatalált érte. Anyám főikéit, elkészítette a reggelit, azután leült az asz­tal mellé, és csöndessen azt mondta: »Mi pedig mara­dunk ..." De a város lakosságának nagyobb része is otthon ma­radt. Üjabb hónapok teltek el félelemben, várakozásban. Be­zárták az iskolákat, szünetelt a tanítás. Nappal is. éjszaka is megsűrűsödtek a légiriadók. A piactéren rangjelzésétől meg­fosztott katonaszökevényt vé­geztek ki. Azokat az osztály­társaimat. akik nálam egy év­vel idősebbek voltak, leven­teként nyugatra hurcolták. Bennünket, az otthonmaradó­kat. kihajtottak a Szent- györgyvári-hegvre lövészár­kot. tankcsapdát ásni. drót­akadályt állítani, hullákról le­húzott katon áru hát válogatni. Éjszakánként délről torkolat- tüzek villogtak, ágyúzás mo­raja hallatszott. Hónapokon át Kanizsától húsz-harminc ki­lométerre húzódott a front. Akkor sehogy se értettem, mi­ért késik a város felszabadí­tása. Nagykanizsára csak 1945, április 1-én, húsvét- vasárnap reggel vonultak be a szovjet és a bolgár katonák. Azóta tudom: Kanizsa alatt Belső-Som ogyban 1944—1945 fordulóján az ország felszaba­dításának egyik legelkesere- dettebb harca dúlt. Még 44 őszén átkelt a Vörös Hadse­reg a Dunán, gyorsan elfog­lalta Pécset, Baranyát és So­mogy egy részét. Azután de­cemberben megmerevedett, a front, ahogy a hudjüidósítúk . fogalmaznak, állóháború ala- : kult ki. A németek a Bala- , tóntól a Dráváig erős védelmi rendszert építettek ki. az ún. Marait-vonalat. Egyrészt a Dráván át, a Jugoszláviában harcoló német csapatokkal kí­vánták az összeköttetést — ké­sőbb a visszavonulást — biz­tosítani; másrészt a zalai olaj- 1 vidéket, a hadsereg számára fontos nyersanyagbázist akar­ták védelmezni. Márciusban ellentámadást kezdeményez­tek. Csak amikor a híres szé­kesfehérvári tankosata eldőlt, s a szovjet csaoatok a Bala­tont északról megkerülve töm­tek Bécs felé. akkor adták föl a németek a bekerítéstől fél­ve a Somogy megye derekán végighúzódó Margit-vooalat. és hanvatt-homlok menekülve e'hagyták az országot. Íme. a második világháború végének Somogy megyei kró­nikája, Kanyar József össze­állítása nyomán: 1944. nov. 27. Vigh Imre nyilas főispán, Somogy megye hadműveleti kormánybiztosa nyilatkozik az Űj Somogy c lapban: »Hpzzám, mint had­műveleti kormánybiztos alá tartozik a honvédség, csend­őrség, rendőrség és a nem­zetszolgálat. és ezekkel a szer­vekkel meg fogjuk védeni a somogyi földet — mindha­lálig." — Gyakran jönnek ide a marcali diákok. A korabeli dokumentumok közűt,t. tartják a történelemórát a tanárok. A proletárforradalom egyik köz­pontja. majd az ellenforrada­lom egyik fő fészke volt Marcali. Itt meg lehet érteni, mit jelent a szó: mártír — mondja Németh Tiborné Kan­cán Rozália, a múzeum veze­tője. Férje, aki ugyancsak a mú­zeum munkatársa, egy leve­let mutat: — Amerikában élő szemta­nú írta. bizonyos Victor Roth .... Most jelentkezett. Lőbl Lipót tanító volt Mar­caliban, 19-ben kivégezték. Roth a rá vonatkozó emlékeit írta meg, s egy eredeti fény­képet küldött róla... A Mar­caliban élő kortársak vissza­emlékezéseit is összegyűjt­jük ... Böröcz István cipész a Prónayék alatt ugyancsak be volt csukva ... Gyakran eljön a múzeumba, és fölidézi em­lékeit ... Mindennap gyarap­szik a múzeum anyaga, a Ta­nácsköztársaság szén és az el­lenforradalom szomorú emlé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom