Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J ET E K I A feladatok sikeres végrehajtása után Szocialista szerződés Csepellel Leszállt a Szojuz—24 XXXIII. évfolyam 48. szám 1977. február 26., szombat A Szaljut—5 űrállomás folytatja a repülést A moszkvai rádió pénteki adását megszakítva bejelen­tette: Viktor Gorbatko és Jurij Giazkov, a Szojuz—24 űr­hajó pilótái a repülési programjukban szereplő feladatok sikeres végrehajtása után visszatértek a Földre. A Szojuz—24 szállító űrhajó visszatérő egysége a kazahsz­táni Arkalik várostól 36 ki­lométerre északkeletre hajtott végre sima leszállást. Az űr­hajósok közérzete kiváló. A Szaljut—5 űrállomás — amely csaknem három hétig adott otthont. Glazkovnak és Gorbatkovnak — automatikus vezérléssel folytatia repülését Mint Salatov altábornagy, az űrhajósok kiképző központ­jának parancsnoka a moszk­vai televíziónak adott inter­Ülést tartott az Elnöki Tanács Két törvényt és törvényerejű, rendeletet módosított, kiegészített A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülésl tartott. Az általános társadalmi- gazdasági fejlődés — ezen be­lül a szövetkezetek nagy ará­nyú fejlődése — szükségessé tette az egységes szövetkezeti törvény és ezzel összefüggés­ben az egyes szövetkezeti tí­pusokat szabályozó törvénv- srantű jogszabályok korszerű­sítését. Ezért az Elnöki Ta­nács módosította és kiegészí­tette a szövetkezetektől szóló 1971. évi III. törvényt, a me­zőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi IIL törvényt, az ipari szövetkezetekről szó­ló 1971. évi 32. sz. törvény- erejű rendeletet, továbbá a fogyasztási, az értékesítő és beszerző szövetkezetekről szó­ló 1971. évi 35. sz. törvényere­jű rendeletet A módosítás és korszerűsítés — az alapvető jogszabályokban tükröződő változatlan és a gyakorlatban helyesnek bizonyult szövetke­zetpolitikai elvek megerősíté­se mellett — az eddigieknél nagyobb lehetőséget biztosít a társadalmi érdekek érvénye­sítésére, az ellenőrzés haté­konyságának javítására. a szövetkezeti demokrácia fej­lesztésére. Figyelembe veszi a fokozódó szakosodás és a gazdasági együttműködés ú lehetőségeit és követelménye­it, intézményesíti a szövetke­zeti érdekképviseleti szervek­nek az új követelményekbe; igazodó, de jogilag még nerr szabályozott gyakorlatát. A; új jogi rendezés csszhangibí hozza a szövetkezetekre vo­natkozó jogszabályokat az el múlt időszak nagy jelentősé gű és az egész társadalmat át fogó jogalkoftásaival, így í módosított alkotmánnyal, i népgazdasági tévézésről és a; ifjúságiról szóló törvényekkel Az új jogszabályok 1977. má­jus 1-én lépnek hatályba. Vég­rehajtásukról a Miniszterta­nács gondoskodik. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett föl és válasz­tott meg, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. jújában elmondta, hogy a földetérés bonyolult időjárási körülmények között zajlott le. Az űrhajósok felkutatására in­dult helikopterek munkáját nagyon megnehezítették az alacsonyan szálló felhők, a földi kutatócsoportnak azon­ban sikerült hamar megtalál­nia az űrhajósokat Gorbatko és Giazkov egészségesek, köz­érzetük jó. Jó erőnlétüket az is bizonyítja, hogy közel há­romhetes űrrepülésükről a ter­vezett, mindössze két kilo­gramm súlyveszteséggel tér­tek vissza. Satalov elismerően nyilatko­zott a két kozmonauta mun­kájáról. Gorbatko és Giazkov. akik február 7-én indultak útnak a Szojuz—24 űrhajóval, jelentős és bonyolult munkát végeztek, és feladataikat si­kerrel oldották meg. A Szal­jut—5 első legénysége. Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov által 1976. augusztusában meg­kezdett munkát folytatva, or­vosi, biológiai és műszaki kí­sérleteket végeztek. Kísérleti jellegű javító munkát hajtot­tak végre, s az orbitális űrál­lomásokon végzett repülések történetében először, kicserél­ték az állomás levegőjét. Mun­kájuk eredményeit a népgaz­daságban. a tudomány és a műszaíki élet területén is hasz­nosítani fogják, s felhasznál­ják az újabb űrhajózási ter­veknél. Óvári Miklós látogatása a Józsefvárosban óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia a Központi Bizottság titkára pénteken a Tózsefvárosba lá­togatott el. A pártbizottság székházában a Központi Bi­zottság titkára tájékozódott a Józsefváros politikai, kulturá­lis, gazdasági életéről. Eziután két felsőfokú tanintézetet ke­resett föl : megismerkedett a Kandó Kálmán főiskola és a Bánki Danát főiskola életével. Délután Övári Miklós talál­kozott a két főiskola és a ke­rület aktivistáival, s előadási tartott időszerű politikai kér­désekről. Szocialista szerződést kötött a Csepel Vas- és Fémművek híradástechnikai gépgyára meg a Rákospalotai Műbőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat marcali gyára. A csepeliek 2,5 millió forint értékű műszert szállítanak a Szovjetunióba. A kényes és finom műszereket különleges kazettába (műbőr tokba) kell zárni ; ezek hiá­nyában a műszereket nem le­het útnak indítani. így Cse­pelről fölkeresték a marcalia­kat, s a somogyi gyár két brigádja szerződést kötött a fővárosiakkal : vállalták, hogy munkaidőn kívül elkészítik a kazettákat. így a csepeliek — az ismert munkaversenv-vál- lalás részeként — teljesíthetik e fonte* részszállításokat. (MTI) Egy furcsa szerkezet tűnt fel a napokban Budapesten, a Gellért téren: az Uvaterv megbízásából az Országos Föld­tani Kutató- és Fúró Vállalat szakemberei a Dél-Buda é* Zugló közti metróvonal nyomvonalán haladva kutatófúrá­sokat végeznek. Képünkön: Geológusok vizsgálják a fel­színre hozott földmintákat. (MTI-fotó — Danis Barna felv.) Hatszázalékos növekedés egy év alatt A magyar külkereskedelem 1976-ban A külkereskedelem 1976. évi munkájáról, annak eredmé­nyeiről a következő tájékoztatást adták a Külkereskedelmi Minisztériumban az MTI munkatársának. Árvízvédelmi készültség 300 kilométer hosszú gátszakaszon Tiszabecsnél tetőzött a Tisza A megáradt folyók víz­gyűjtő területén az utóbbi 24 órában nem hullott számotte­vő csapadék, tehát nem kap­tak lényeges vízpótlást a fo­lyók. így a Sajón, a Hernádon. a Tárnán, az Ipolyon és a Zagyván megkezdődött az apadás, általában 20—40 cen­timéterrel mérséklődött a fo­lyók vízszintie. A Tisza leg­felső szakaszán. Tiszabensnél pénteken 406 centi.méferes vízszinttel tetőzött az árhul­lám. de a folyó lejjebb még árad. ígv Alpár körzetében harmadfokú árvízvédelnü ké­szültséget tartanak. A Bodrog mentén. Felsőhe- reckipél pénteken reggel 634 centimétert jelzett a vízmér­ce. Ezen a szakaszon Sárospa­takig ha'-madfokú árvízvédel­mi készültség vigyázza a gá­takat. Több helyen szivár­gás ellen védekeznek, és a nagy széllökésektől felvert hullámok, csapásait a gát ol­j dalára terített PVC-fól.iával j vagy rőzseszőnyeggel fogják fel. A folyó még lassan árad. Az előrejelzések szerint szom­batra virradóra várható a te­tőzés. ami valószínűleg Felső- bereckinél megközelíti az eddigi legmagasabb vízállást, a 710 centimètres maximu­mot. Harmadfokú árvízvédel­mi készültség őrzi az Ipo’v balassagvarmati szakaszát, s az anadás ellenére még min­dig nagy víztömeget szállító Saiót is, amelynek alsó szaka­szán homokzsákokkal magasí­tották a töltést. A vízügyi igazgatóságok mintegy kétezer dolgozója 300 kilométer hosszú gátszakaszt véd harmadfokú készültség­ben, s megerősített figyelőszol­gálatban őrzi a megáradt fo­lyók mentén másodfokú ké­szültséggel 510. elsőfokú ké­szültséggel pedig 1010 kilo­méter hosszú töltést. Mint a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentéséből is is­meretes: 1976-ban a népgazda­ság egyensúlya minden terü­leten a tervezett vagy ahhoz közelálló mértékben javult. Az egyensúly általános javulásán belül a külkereskedelmi ered­mények is kedvező képet mu­tatnak. A külkereskedelmi forgalom megfelelt a terv elő­irányzatának. Elértük azt a célt, hogy az árucsere-forgalom passzívumának csökkentése az exportnak az importnál szá­mottevően gyorsabb növelésé­vel következzék be. A belső gazdasági feltételek javulásá­val a kivitelt serkentő törek­vések hatékonyabbá váltak; a világpiac változó helyzetéhez gazdaságunk a korábbinál ru­galmasabban alkalmazkodott. A külgazdasági kapcsolatok fejlődése 1976-ban is alapvető szerepet játszott a gazdasági növekedésben: jól példázza ezt, hogy a nemzeti jövedelem egy százalékos emelkedése a múlt évben a külkereskedelmi forgalom 2 százalékos bővü­lésével valósult meg. Számos Iparág jelentősen fokozta ex­portcélú értékesítését, így a vegyipar 32, a kohászat 20 százalékkal többet adott át exportra, mint korábban. Ja­vította a lakosság ellátását, hogy a kiskereskedelmi forga­lom mintegy 17 százaléka im­portból származott. Teljes külkereskedelmi for­galmunk — összehasonlító áron, tehát az árváltozások ki­szűrésével — 6 százalékkal nőtt 1975-höz viszonyítva. Ezen belül a kivitel több mint 8, a behozatal 4 száza­lékkal emelkedett. Külkeres­kedelmi forgalmunk passzívu­ma kereken 35 százalékkal volt kisebb az előző évinél, a passzívum csökkenése elsősor­ban a dollárban és egyéb tő­kés devizákban elszámolt for­galomban következett be, de Műanyaggyártó gépek az NDK-ból Néhány évvel ezelőtt még csak papíron létezett — a tervezők asztalán — az NDK-bcli Schwerin nagy ipari létesítménye. Ma már valóság az ipari komplexum legfontosabb ré­sze. a műanyag-megmunkáló gépeket előállító gyár. A beruházási költségek egy negyedét a KGST-országok közös bankja bocsátotta az NDK rendelkezésére; ennek fejében mű­anyaggyártó gépeket kapnak Schwerinből a Kölcsönös Gaz lasági Segítség Tanácsának tagországai (Panorama DOR-felvétel — K£) jelentős volt a rubel elszámo­lású áruforgalomban is. A szocialista országokkal rubel elszámolással lebonyolí­tott áruforgalmunk folyó áron 6 milliárd rubelt ért el: a ki­vitel 14,2 százalékkal, a beho­zatal 7,9 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Ennek ke­retében szereztük be az or­szág energiaellátásához szük­séges 6,5 millió tonna kőola­jat, 1,2 milliárd köbméter földgázt, 4,5 milliárd kilowatt­óra villamos energiát. Az im­portált fogyasztási iparcikkek 67 százalékát — rubel ellené­ben — ugyancsak a szocialista országokból vásároltuk. A múlt évben 83 ezer személy- gépkocsit importáltunk, s ke­reken 52 ezer háztartási hűtő­gép, 20 ezer háztartási mosó­gép, 47 ezer televízió behoza­tala járult hozzá a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez. A szocialista országokba irá­nyuló kivitelünk 43 százaléka gépipari termékekből állt. Je­lentősen, mintegy 20 százalék­kal nőtt vegyipari exportunk. A jelentős fejlődés ellenére mind az exportban, mind az importban lemaradások is elő­fordultak, ezek pótlására 1977-bén kerül sor. A szocialista országokkal folytatott kereskedelemben 1976-ban is meghatározó je­lentősége volt a Szovjetunió­nak. A KGST-országokból származó behozatal 53 száza­lékát, ezen belül az anyagim­port 58 százalékát, az ener­giahordozó és a villamosener- gia-import 89 százalékát a Szovietunióból szereztük be. A KGST-országokba irányuló kivitelünkből a Szovjetunió mintegy 53 százalékkal ré­szesedett. Ide szállítjuk az exportált gépek 56 százalékát. A Szovjetunióval a múlt év­ben is több kölcsönösen elő­nyös ügylet jött létre, amely az éves államközi megállapo­dásokon túl, lehetőséget nyúj­tott külkereskedelmi kapcso­lataink bővítésére. Bulgáriával. Csehszlovákiá­val, Lengyelországgal, az NDK-val és Romániával ex­portunk 22, importúnk 15 szá­zalékkal bővült. Kedvezően (Folytatás a 2. oldalon) , Ara: 80 fillér Kutatófúrások az új yonalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom