Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-16 / 13. szám
Anna, Zsófi, Deborah Három szerep — egy színésznő Három nőalak, szinte nincs is közös vonásuk. Anna bár irodában dolgozik, megmarad munkásnőnek Dömölky János Miért? című televíziós dokumentumfilmjében, amelyről bemutatásakor meleg szavakkal emlékeztünk meg. Az Annát alakító színésznőről azonban csak egyetlen mondatot írtunk: azt. hogy valóban ő az az Anna, akiről e rendhagyóan különleges értékű film szól. Milyen asszony ez az Anna? A nyúl félelme lakik a szemében. Máskor meg a meghaj- szoltság ólmos fáradtsága. Állandó meghasonlásbán, feszültségben él. Fehér köpenybe bújik, hogy kolléganőihez uniformizálódjék, de azok élezett mondatokat döfnek a leikébe: »•Majd veszünk neked e.gy helyesírási tanácsadót. Jó?! Anna akaratlanul is beleszól főnöke jelentésébe, amely hem, zseg.a valótlanságoktól. Munkásöntudata nem tűr hazugságot — ez lesz kálváriájának okozója. Szürke kis ember ez az Anna. Kínosan ügyel a rendre; volt férje látogatásakor kihúzza a c.sipketerítőt a csészék alól, nehogy kávéfoltos legyen a becsült holmi. Ugyanilyen a munkájában is. De eljön a pillanat, amikor teljesen elhagyja magát. Szeme alatt egyre keltebb lesz a duzzanat, haja ....ÍHÉI M olnár Piroska-csak úgy-“, fésületlenül lóg a vállára. Elengedi a brigádtagok kezét, és zuhanni kezd ... Zsófi amolyan hejehujás, kacér fiatalasszony, akiben pezseg a vér. Hogyne pezsegne, amikor nálánál jóval korosabb emberhez — s félkényszerből a vagyonhoz’ — ment férjhez. A Piros bugyelláris című népszínmű hősnője ő. Tele van alig rejtett szexuális vágyakkal; szinte lángra lobban tőle minden, amihez hozzáér. S akkor egyszerre fejetetejére áll körülötte a világ, önmaga is előidézője ennek, ettől nő bűntudata roppant méretűvé. Jéggé fagy ez a Zsófi, kezd belerokkanni a sorsába. Aztán egy váratlan fordulat kiegyenesíti újra megszépül. De ez a szépség már az öntudatra ébredt asszony szépsége. Ügy tud környezet fölé kerekedni, hogy sebzés nélkül, emberségesen diadalmaskodik. Burger Deborah belenéz tükrébe Török Gyula A zöld- köves gyűrű című regényéből készült tévéfilmben. Abban a korán van. amikor a tükör kezd pajtási tárgyból ellenséggé hidegülni. Vénlány, aki szén reményekkel az angolkisasszonyoknál nevelkedett. Férjhez megy egy, a bárói rangot már nem használó köz- tisztviselőhöz. Kétségbeesetten próbál a férfi gyerekeinek anyja lenni, de minden kísérlete balul üt ki. A férfi halála után becsvágy támad benne: majd ő, a polgárlány vissza- szerzi az elveszett birtokot! Esztelen dac ez; az elhalt rokonságának akaria megmutatni !.. . Ebbe őrül bele. egyre ijesztőbbé fonnyadó arccal. Három nőalak. Házom arc. S mindhárom a színészi érettségének gyümölcseit nekünk nyújtó Molnár Piroskáé. L. L. Kapc§olófoerei)dexé§ikk Aim IHiaIrinák Gondosabb előkészítéssel Egy nap a községért — Az első falugyűlésen valósággal kívánságlistát terjesztettek elő az emberek. Egymás szavába vágva sorolták kéréseiket, javaslataikat, amelyeknek jelentős részét nem lehetett teljesíteni. Ezenkívül a tanács hivatali munkájával is foglalkoztak, s bizony évek kellettek %amíg sikerült megértetni: mi is az ilyen gyűlések feladata. 1975 különösen kiemelkedő volt, csaknem 800 ember vett részt falugyűlésen a négy községünkben, s 47 felszólaló foglalkozott a községek életét érintő különböző kérdésekkel. Benkő Miklós, a Zákányi Községi Tanács vb*-titkára így foglalta össze a korábbi évek falugyűléseinek tapasztalatait a végrehajtó bizottságnak a napokban megtartott ülésén. A vb arról határozott: mit kell tenni annak érdekében, hogy a falugyűlések valóban betölthessék feladatukat. Mindössze négyszázan — Gondosabban kell a falugyűléseken előkészíteni, széles körű szervező munkát végezni annak érdekében, hogy minél többen vegyenek részt és mondják el a települések fejlődésével kapcsolatos javaslataikat — így határozott a végrehajtó bizottság. Erre a tavalyi év figyelmeztet. Igaz. a korábbi gyakorlattól eltértek, mert a falugyűléseket egybekapésolták a népfrontbizottságok újjává- la^ztásával. Az előkészítésre azonban nem fordítottak kellő gondot, s ez a megjelenésben , és a felszólalók számában is éreztette hatását. Mindössze négyszázan vettek részt a gyűléseken — féle az előző évinek — s a 17 felszólaló többsége az utak, járdák állapotával foglalkozott. Azután az iskola fejlesztése, az áramszolgáltatás a vízellátás meg a közlekedés került szóba. Nem szóltak újból a közvilágításról, a kereskedelem helyzetéről, az egészségügyi, szociális ellátásról és a tanácsi munkáról. Föltehetőleg azért, mert e területeken olyan változások történtek, ami kielégítette a községek lakóit. Amit lehetett A tanács vezetői minden kérés' sorsát, figyelemmel kísérték. A belterületi földuta- kat kaviccsal szórták föl s elkészítették valamennyi föld- 'út burkolásának tervét. Fedezet hiányában azonban ez utóbbi megvalósítására eddig még nem kerülhetett sor. Két jelentős beruházásra tartalékolják ugyanis anyagi erőiket. Átvették a zákányi téglagyárat, s ennek a helyén megkezdték a terület előkészítését egy nyolctantermes iskola építéséhez. A másik fontos feladat a zákányi törpe- vízmű-társulás megalakítása. A kútfúrás már tavaly decemberben elkezdődött, s az év végén tervezik a társulás létrehozását, jövőre pedig elkezdik a vízvezetékhálózat kiépítését. Örtilosban is javasolták ezt, most azonban fontosabb a zákányinak a megvalósítása, mert az új iskola ennek hiányában nem épülhetne föl. Egész napos megmozdulás A végrehajtó bizottság tavaly novemberi ülésén arról is határozott hogy az esti órákban megtartandó egyszerű falugyűlések helyett Egy nap a községért jelszóval egész napos akciót kell szervezni. — Visszatérünk az 1975-ben alkalmazott gyakorlathoz, a községek lakóit már jóval az akció előtt fölkeressük a népfrontaktívákkal, a tanácstagokkal. Elmondjuk nekik, mihez kérjük majd a segítségüket, s a társadalmi munkán kívül milyen programot szervezünk részükre. Délelőtt közös munka, délután sport- és kulturális műsor, este pedig falugyűlés lesz. Olyan munkák elvégzését tervezzük, amiben mindenki szívesen vesz majd részt. Így például tervezik a gyékényesi állomás környékének rendezését, parkosítását, örtilosban a művelődési otthon mellett sporttelep létrehozását. Ez az iskolások sportolási igényeit is kielégítheti. Elhatározták hogy Szentmihályhegyen játszóteret, teke- és röplabdapályát építenek, Gyékényesen parkosítanak, Zákányban az iskolánál KRESZ-parkot alakítanak ki. A községi közös tanács ehhez kívánja megnyerni az embereket. Szalai László A magyar vállalatokat két éve hatékonyan ösztönzik exportra. Különösen fontos a kivitel a tőkésországokba — ennek révén a népgazdaság fontos valutához juthat. A somogyi vállalatok közül évek óta egyre több termékét szállít külföldre a VBKM Kaposvári Villamossági Gyára. 1973 óta élénkült meg ez a tevékenység. Jellemző, hogy 1970- ben még csak 280 gzer dollár értékben vittek különböző villamos szerelési cikkeket a tőkéspiacra 1975-ben peöig ez a szám elérte a 2,1 millió dollárt. _ Exportjuknak hét éve a 95, két éve már a 98 százaléka »a kemény« valutát fizető országokba jutott. — Mit jelent a gyárnak ez a fokozott exporttevékenység? — kérdeztük Szálinger Ferenc üzemgazdaság: osztály- vezetőt. — A fokozottabb exporttermeléssel arányosan javul a műszaki színvonal. A gyári közösség jobban figyel a minőségi előírásokra és ez a hatékony, fegyelmezett munkavégzés egyik alapvető feltétele. Az exporttermelés magasabb követelményeket is jelent: új anyagokat használunk, és partnereinktől a legkorszerűbb technológiai eljárásokat, gépi berendezéseket kapjuk. Nem egy .külföldre szállított áru gyári viszonylatban igen korszerű, a szakmunkás- gárda fölkészültségéhez és műszaki kultúrájához jól igazodó termék volt. Érdekes megfigyelni, hogyan nő évről évre az export részaránya az egész gyár munkájában. 1971-ben teljes termelésüknek még csak az 5,2 százalékát vitték a határon túlra, egy év múlva pedig már a 76 százalékát. 1973-banléptek át a bűvös határon, 12,7 százalékkal. S az eddig legki- ugróbb exportszállításuk 1975- ben a termelés 19,5 százalékát érintette. A hatvanas évek végén különféle gazdasági előrejelzések alapján még úgy tartották, hogy a 80-as évekre számottevően visszaesik az érdeklődés a különböző biztosílófe- jek és betétek iránt. (Ez a gyár egyik fontos terméke.) Szerencsére ezek az előrejelzések nem váltak be; az érdeklődés nemcsak nem csökkent, hanem egyenesen nőtt a hetvenes években. Különféle biztosítókat szállítanak Kaposvárról a Siemens és a Kari Jung nyugatnémet cégeknek, s hasonló termékek szállítására írtak alá 1972-ben ötéves szerződést a holland Weber céggel. Bővítik az exportszállításokat a skandináv országokba: Norvégiába, Dániába és Finnországba is. A biztosítók igen munkaigényes termékek, és szinte bizonyos, hogy a kaposvári dolgozók kezemunkájának eredménye e nagy cégek közvetítésével a világ minden tájára eljut. Szállítanak még nagyfeszültségű biztosító patronokat is az olasz Veneta Motori cégnek. Ez a partnerük évente 150—200 ezer dollár értékű terméket vesz át. Az exportkapcsolatok bővítése igazából 1973 után vett nagy lendületet. Akkor kezdtek külföldi piacot keresni a kis feszültségű kapcsolóberendezéseknek. A legnagyobb üzletet Abu Dhabiban e közel- keleti arab olajsejkségben kötötték, közvetítőjük, a Trans- elektro külkereskedelmi vállalat útján. Egy versenytárgyalást nyertek meg; két év alatt — 1975 áprilisától 1976 augusztusáig — kellett 2 millió dollár értékű kis feszültségű kapcsolóberendezést szállítani a szerződés szerint. S ezt sikerrel teljesítették. így sikerült 1975-ben kiugróan magas devizabevételt elérni; ebben az évben tőkésexportjuk értéke a 70-es évekéhez képest csaknem a tízszeresére nőtt. Jelenleg is folynak tárgyalások. A gyárnak három ajánlata is az asztalon fekszik, összesen 1,5 millió dollár értékben. A gyárban nagyon szeretnének e tárgyalásokról jó hírt hallani. — Eddig főként a IV. ötéves terv munkájának számait idéztük. Hogyan sikerült 1976- os export és milyen lesz az idei? — Tavaly, az 1975-ös Jó eredményt meg tudtuk ismételni, az idén pedig, eddig kétmillió dollár körüli teljesítményt terveztünk. Ezenfelül javítani akarjuk az export gazdaságosságát. Terv készült a technológia korszerűsítésére, a gyártóképesség gazdaságosabbá tételére, hogy rugalmasabban alkalmazkodni tudjunk a tőkés piac gyors változásaihoz. Cs. T. Balta és rettegés Az alkohol nemcsak azt teszi tönkre, aki minden cselekedetét, minden lépését az ital szolgálatába állította. Nemcsak az embert, nemcsak a szervezetet rombolja. Gyakran teremt kilátástalannak látszó helyzetet másoknak is. sarokba szorítva azokat, akik az alkoholista környezetében élnek. Bűnbe sodorja őket. mert egy idő után gyengék lesznek, és nem látják a 'kivezető utat. 1. Agi és Tamás 1966-ban házasodták össze, egy kis somogyi faluban. Megfogták egymás kezét és úgy érezték, talán soha nem engedik el. Az első közös napok, hetek csendesen teltek, aztán jött valami: az Az első interjú Énekeltünk a királynak Kálmán Imre szülőházának emeletéről zúdul az ének a siófoki utca kora esti homályába. A Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet női kara próbál, köztük az a húsz lány, aki — az együttes kamarakórusaként — az idei Ki mit tud? vetélkedő reményteljes résztvevője. Tavaly szerepeltek először, Szolnokon, a kamarakórusok országos fesztiválján, majd a Ki mit tud? városi, megyei , »selejtezőjén« bizonyultak érdemesnek arra. hogy Somogy »színeiben«_ a televízió ítészei előtt is énekeljenek. Műsoruk egy részét film-, illetve hangszalagra vették, a tévé riportere pedig interjút készített a lányokkal. Most az eredményt közlő levelet várják Budapestről. — Január másodikán mutattuk be műsorunkat a tévé szakemberei előtt — mondja Gelencsér Ilona, a kamarakórus szólistája. — Az egész együttes, köztük édesanyám, elkísért bennünket Budapestre. Szorítottak értünk, erősíthették bennünk az önbizalmat. —. Szükség volt rá? —* Nagyon. Kitűnő együttesekkel vetélkedtünk ... — De nekünk sem kellett szégyenkeznünk — jegyzi meg Szőke Zsuzsa. — Nem bizony. Csak olyan szokatlan volt... — Mi volt szokatlan? — kérdezem. — Az, hogy nem volt közönség. Mi megszoktuk a közönséget, a tapsot. A tetszés fényeit- a szemekben. Ott meg volt egy hosszú asztal, és mellette néhány márványarcú ember. A szívem a torkomban dobogott. . . Persze, csak az első percekben. — És a mikrofon? Az interjú? A lányok nevetnek. — Attól nagyon megijedtünk ... Amikor befejeztük az előadást, és egy hatalmas sóhajjal »kizuhantunk« a stúdióból. a szomszéd teremben integettek, pisszegtek, hogy nyugalom, mert felvétel következik. Megkövültén álltunk, de már jött is a riporter ' a mikrofonnal ... Erdős Vera vélt az egyik interjúalany. — Azt hiszem, keserű perceket szereztem szegény riporternek — mondja. — Ilyen ■kimerítő válaszokat adtam, hogy »igen«, »nem«, »valószínű«, »talán«. Nagyon sajnálom, de még nincs megfelelő rutinom... Azóta minden híradót, riportműsort megnézek. Hátha... — Mit adtak elő? — Kodály-műveket. Es egy virágének-csokrot. S. Szerdahelyi Katalin, a karvezetőnk feldolgozásában ... — Mi lesz, ha nem jutnak tovább? — Egy csöppet sem fogunk szomorkodni. Nagyszerű élmény volt az a budapesti nap. Délután fölmentünk a Várba kiállításokat. műemlékeket nézni. Egy sokszázéves kápolnában énekelni támadt kedvünk. Ott aztán volt közönségünk. A sétálók, nézelődök mind oda jöttek, és hallgattak bennünket. — Ez a szokásunk — szól közbe Gábriel Zsuzsa. — Ha együtt vagyunk, mindig énekelünk. Nemcsak próbán vagy pódiumon. A nyáron a MAHART jóvoltából keresztül-ka- sul hajóztuk és énekeltük a Balatont. A hajó egv napig a mieink volt. Végül Tihanyban kötöttünk ki, ott meg I. András királynak énekeltünk. Gimnazista, pedagógus, bölcsődei gondozó, fizikai munkás, könyvelő. Tizenéves és harmincas. Anya és lánya. Szépek, fiatalok, s az anya is olyan szép és fiatalos, mint á leánya. Az együtténeklés fiatalít — vallják. Nagy, erős család. Jó lenne közéjük tartozni. Sz. A. alkohol. És Tamás átpártolt hozzá. Gyakran tért haza részegen, ilyenkor durva volt, kibírhatatlan. Megverte a feleségét, akinek néha el is kellett menekülnie hazu’ról. Tamás elvonókúrán is részt vett, ám amikor kijött a kórházból, minden kezdődött elölről. Áginak közben fia született, aztán magára maradt vele. Elváltak. Ági egy távoli városba költözött, albérletbe. Részlet a munkahelyi jellemzésből: »Szorgalmas, becsületes dolgozó. Többször kapott jutalmat. Családi élete rendezetlen.-“ Ági támaszt, keresett. Csak később tudta meg, hogy a férfi már tíz évet ült börtönben. Azt is, hogy semmivel sem különb Tamásnál. Iszik, garázdálkodik. Így aztán újra egyedül maradt. Csalódottan összepakolt, és hazajött. Most már két gyermekről kellett gondoskodnia, mert közben még egy fia született. Tamás fölkereste az. asszonyt, fűt-fát ígért. Újra összeköltöztek. Ám a férfi elfeledkezett ígéretéből; ivott és garázdálkodott; verte a feleségét és a gyermeket. Április volt, napfényes. Ági az udvaron olvasgatott, amikor a fé'-ie részegen betoppant. Dühösen kiabálva egy léccel az asszonyra támadt. Ági menekült. Kétségbeesetten, úgy. ahogy már néhányszor aze’őtt is. Az udvaron ott bevert a balta. Az asszony fölkapta, és már nem az Ági volt. aki irányítani 'tiltja cselekedetei''. aki képes fontolóra venni, azt amit tesz. Egy rémült, védekező asszony keze 1 emelte föl a baltát... Aztán a rendőrért rohant, kétségbeesetten, megrettenve attól amit tett. 2. Az öregasszonynak két férje volt, most már egyik sem él. A második sokat ivott, bort, pálinkát, ami jött. Ilyenkor ereje megnőtt, úgy érezte, hatalma van mások fölött. Az öregasszony háromszor költözött el hazulról, de mindig visszahordta kis holmiját. Mert »mi lesz a pacával nélkülem?« A papa pedig haladt azon az úton, melyen most már nem lehetett megállni, ö nem dolgozott, csak az asz- szonyt helyettesítette néha a munkahelyén. Azon az októberi napon is így volt, amikor részegen állított haza. A bútorokon próbálta ki erejét. 1 Amikor a szekrényt is összevágta, az öregasszony rákiáltott: »Papa! Ne törj ö6sze mindent!« A papa úgy érezte megsértették, és ezt nem szabad büntetlenül hagyni. A verandáról az udvaron álló asz- szony felé ugrott. Az pedig’ fölkapott egy deszkadarabot, és ütött. A férfi fejére, ahogy csak bírt. 3. Jóska nem volt kocsmákban duhajkodó férfi. Legtöbbször otthon ivott. Ivott, amíg el nem jött a részeg bódulat. Akkor nem volt nála erősebb ember. Szidta, fenyegette a családot, föl akarta gyújtani a házat. Augusztusban azt ünnepelte, hogy kiszabadult a börtönből, ahol közveszélyes munka'kerülés miatt ült. Aztán kötekedett, veszekedett a nevelt fiával, a feleségével. Az asszony felelgetett a férjének, de a 17 éves fiú jobbnak látta, ha csendben behúzódik a konyha sarkába. A fiú nem vette komolyan a fenyegetéseket, hiszen »gyakran szidott bennünket apám. Munkahelye nem volt, tőlük vette el a pénzt, ami az italra kellett. Én a fizetésemet mindig édesanyámnak adtam, tőle apám kaparintotta meg.« A napok mindig keserűségben, rettegésben teltek. Az asszony ezeket mondta: »Gyakran a szabadban éjszakáztunk, a férjem még az udvarra sem engedett be bennünket. Előfordult, hogy késsel támadt ránk, de mindig sikerült idejében elmenekülni.« Azon az augusztusi napon nem így történt. A fiú csendben olvasgatott a konyhában, amikor a nevelőapja berontott. Az ittas férfi fölkapta a konyhaasztalon levő kést, és- a fiúra támadt. Sarokba szorította. A fiú ekkor látta meg a szekrény alatt heverő baltát. Fölkapta, és ütött. * * * Az alkohol nem végez fél - munkát. Tragédiák, tönkretett családok, szomorú emberi sorsok kísérik útját. Kétségbeesés és kilátástalanság, rettegés és menekülés. Lelkiismeretűkkel való viaskodó emberek. akik szeretnék megtalálni a helyes utat. amelyen nyugodtan tovább indulhatnak. Ahol nincsenek alkoholgőztől, cigarettafüsttől bűzös kocsmák. részeg cimborák. Ahol csillagos — csendes minden éjszaka. Dán Tibor
