Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-16 / 13. szám
Ha két üzem dolgozni kezd Barcson Jelentkezők és jelentkezést várók A tél jellegzetes híreivel többször is találkozott a héten lapunkban az olvasó. Január mindig a számvetés és a ter- vezgetés időszaka. Ezekben a napokban munka idő után is sokáig világosak a vállalatok, tsz-ek irodaablakai: készül az 1976-os évet értékelő mérleg. Ez több munkát nagyobb felelősséget ró a számvitel szakembereire. A visszatekintéssel párhuzamosan a következő hetek, hónapok feladatairól is sok szó esik. A gazdálkodás idei terveinek valóra váltása január 3-án — az első munkanapon — megkezdődött; arról azonban, hogy miként lehet a tavalyinál is eredményesebben dolgozni, a már hagyományos, téli tanfolyamokon mondják el véleményüket a gazdasági vezetők, és szereznek újabb tapasztalatokat, visznek haza másutt már jól bevált módszereket. A téli napokat több vállalat is fölhasználja arra, hogy termelésirányítóit, középvezetőit felkészítse. Az ötödik öteves terv első esztendejének tapasztalatai jó alapot szolgáltatnak ezekhez a tanácskozásokhoz; s az idei év feladatai a megye minden ágazatában (nagyobbak a tavalyinál. A (mezőgazdaságnak például pótolni kell a múlt évi lcmarar ! dást, az építőiparnak a tavalyinál több lakást kell elké- j szítenie. 1 Megvalósítani a tervet csak fegyelmezett, jó munkával és megfelelő szervezéssel lehet. A munka elkezdődött. A Kaposvári Cukorgyárban viszont a mai az utolsó vasárnap — ebben a kampányban. A hét elejére már elfogyott a répa. Az előzőnél rövidebb feldolgozási időszak alatt több nyersanyagból főztek cukrot, s ebben része van annak is hogy megkezdődött a gyár rekonstrukciója. A nagyüzem mindennapjairól tudósító napló adatai szerint a legtöbb répát november 6-án dolgozták föl, akkor 301 vagonnal »nyeli el« a gyár. A leggyengébb teljesítményt újév napján érték el: csupán 147 vagonnal dolgoztak föl. Az ok: a hirtelen beköszöntött nagy hideg volt. A gyárban — ha végképp leáll az üzem — megkezdődik a karbantartás, és íolj'ta- tódik a rekonstrukció. Az előbbire 38 milliót, az utóbbira pedig 80 millió forintot költenek azért, hogy töűb répát »fogyaszthasson majd« naponta az öreg gyár. . A Balaton déli partjáról is ] téli hírek érkeznek: dolgoznak a jégvágok, telnek a vermek.! Nagyüzem van a siófoki hajójavítóban is. A tavaszra kifestik a hajókat és kijavítják apróbb hibáikat. Ezen a héten nagy munka kezdődött a télen is nyitva tartó szakszervezeti üdülőkben: -egy, illetve két hét alatt elvégzik azokat a felújításokat, karbantartásokat és garanciális javításokat, amelyeket máskor — a vendégek zavarása nélkül — nem tudnának megoldani. Az üdülési igazgatóság 750 állandó dolgozója tehát most mást csinál, mint amit szokott; a 600 idénydolgozó pedig csak akkor lát vendéget, ha valaki betéved nyári üdülők üzemmé átalakított éttermébe. Itt szemüvegkeretet készítenek, ruhát varrnak vagy éppen csokoládét csomagolnak. Ez a munkakörváltozás azonban ezentúl már nem tükröződik a munkakönyvben, a Munkaügyi Minisztérium ugyanis hozzájárult a kettős foglalkoztatáshoz. Az üdülési idény kezdetén ezután már nem kell »kilépniük« az üzemektől, ősszel pedig az üdülési igazgatóságtól, hanem hol az egyik, hol a másik munkahelyről mennek fizetés nélküli szabadságra. Aki belenéz a munkakönyvükbe, forma szerint sem tarthatja őket vándormadárnak. Or. Kcrcifi» Imre Barcson két új üzem kezdi meg az idén a termelést; a Chemical Építő-vegyianyago- kat Gyártó Vállalat új gyára háromszáz embert foglalkoztat majd. A mészhomoktégla- gyárnak pedig ötven dolgozóra lesz szüksége. Munkáslétszámát növelni kívánja a Fővárosi Kézműipari Vállalat barcsi üzeme is. Honnan szereznek munkaerőt? Dr. Németh Jenő, a nagyközségi tanács elnöke azt a fölmérést idézi, amelyet — barcsi megbízás alapján — a Pécsi Tervező Vállalat készített a járási székhelyen és vonzáskörzetében a munkaerőmérlegről. E tanulmány bizonyítja, hogy Barcson és vonzáskörzetében 700—750 olyan ember van, aki munkát vállalna! Számok és jelek A járási székhely új üzemeinek az idén és jövőre 450 —500 új munkavállalóra lesz szükségük. Az utánpótlás egyik bázisát az általános és középiskola, valamint a szakmunkásképző jelenti. A másik a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő: a tanulmány — elsősorban Szülök környékén — 300—400 munkavállalóval számol a következő években. Vannak olyanok is Barcson, akik még nem dolgoznak, de szívesen vállalnának munkát. Ezenkívül nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy megkezdődött a nagyközségbe költözés. A statisztikák mellett bizonyítja ezt az is, hogy emelkedtek az albérleti díjak: ma 300—700 forint közötti összeget kérnek egy szobáért. A Barcsra költözők egy része szakember: az új ipari üzemek biztosította lehetőség csalogatja ide őket. A számokat támasztja alá dr. Szabó Miklósnak, a Chemical igazgatójának megjegy- zijselS: nem'les'/ (fond a mun- kaslétszám biztosítása az új barcsi gyárhoz. Igaz, ez az előrelátó tervezésnek is köszönhető: két éve már önálló vegyipari szakmunkás osztály tanul Barcson, s az első fiatalok akkor végeznek, amikor megkezdődik a termelés. Az építkezésen sokan dolgoznak olyanok, akik szakítani akarnak a vándorélettel. Süveges Sándor, a járási pártbizottság első titkára ötven olyan építőipari munkásról tud, aki a környékről jár Barcsra gyárat építeni, s ha megkezdődik a termelés, itt kíván munkát vállalni. Az új gyárnak már kinevezték a főkönyvelőjét s az adminisztratív dolgozók 80 százaléka is megvan. Igaz, még másik munkahelyen dolgoznak, de már tudják, hogy mikor és milyen munkakörbe dolgoznak majd a Chemical- nál. Ezek az emberek már megindíthatják a gyárat, s ahogy emelkedik a termelés, úgy kell növelni a létszámot! A Chemical a jövő ősszel is indít új első osztályt a vegyipari szakmában. Ha végeznek ők már azok helyére lépnek, akik közben katonának mennek, vagy másutt vállalnak munkát. Két busz tanulsága A nagyközség üzemeiben a szakmunkások száma alapvetően meghatározza a termelést. Ezért foglalkozott ezzel kiemelten az -utóbbi időben a járási és nagyközségi párt- végrehajtóbi2ottság és a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága is. Az iparitanulóképzés alapvető feladata, hogy kielégítse a Chemical, a kézműipari vállalat, valamint a járási székhelyen működő építő- és építőanyag-ipari szervezetek igényét. A betanított és segédmunkások egy részié Barcs vonzás- körzetéből jár majd a Dráva- parti üzemekbe. Utazásuk jó megszervezése az egyik előfeltétele annak, hogy legyen elegendő munkavállaló. Azt, hogy mennyire élő gond a közlekedés, jól bizonyítja ,a Fővárosi Kézműipari Vállalat itteni üzemének az esete. A vállalat két irányból — Bélavárrót és Lakócsáról — munkásjáratot kíván indítani. Amikor híre ment ennek, megszaporodtak e térségből a jelentkezések. Ha valaki ugyanis a reggel 6 órai munkakezdésre például Lakócsáról eddig be akart érni Barcsra, akkor legkésőbb négy órakor föl kellett kelnie. Általános tapasztalat, hogy sok időt vesz igénybe az utalás. Addig amíg például Nagyatád környékén az átlagos közlekedési idő 43, Barcs ‘őrségében 78 perc. Pedig a •ávols$gok nem hosszabbak .ényegesen. Szülök környékéről pedig csaknem 80 kilométeres kerülővel lehet a járási székhelyre jutni. Ha megépül a Barcsra vezető út, 20 —40 percre csökken az utazási idő. Csokonyavisontáról viszont — amióta megszűnt a vasúti közlekedés — könnyebb és egyszerűbb Barcsra jutni. Megismertetni a ti unkahelyet A közlekedés feltételeinek megteremtése az egyik feladat. A másik az. hogy olyan menetrendet alakítsanak ki, amely alkalmazkodik az üzemek munkakezdéséhez. (Bár az üzemeknek is van mit tenniük ennek érdekében. Van, amelyik fél hatkor kezd s olyan is, amelyik hatkor. Egy- müszakos termelés éppen úgy van, mint két- vagy háromműszakos. A közlekedéssel szemben támasztott sokirányú igény egyeztetése megkezdődött: a Pécsi Tervező Vállalatnál készülő közlekedésszervezési terv kidolgozásában a Volán is részt vesz. Ez nemcsak a járási székhely vonzáskörzetébe tartozó települések közlekedési kapcsolataival, hanem Barcs belterületének közlekedésszervezésével, a különböző létesítmények elhelyezésével is foglalkozik. A közlekedés megszervezése csak lehetőséget teremt. Aki munkát akar vállalni, kíváncsi arra is, hogy mit kell majd csinálnia, milyen munkakörülmények között és mennyiért dolgozik. Az sem közömbös, hogy az új munkahely milyen jövőt, szakmai előre- lépési lehetőséget ígér. Ezt megismertetni az emberekkel a vállalatoknak kell. Dr. K. I. Válaszoltak a megye vezetői Fórum Somogy élelmiszer- és fagazdaságának feladatairól A héten ót wttv.ii ét Kesretheyen vettek résxt továbbképzésen meeryénk mezőgazdasági, élelmiszeripari és fagazdasági üzemeinek vezetői. Előadásokat hallgattak a múlt évi tervteljesítésekről, az Idei feladatokról, s a vitatott kérdéseket rendszeres konzultációkon beszélték meg. Csütörtökön fórumot rendeztek a továbbképzés részvevőinek. s ezen Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke. Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának vezetője. Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, Tóth László, az Állami Gazdaságok Országos Központja Somogy megyei főosztályának vezetője, Bogó László, a megyei tsz-szövetség titkára cs Tóth Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője válaszolt a kérdésekre. módszerek alkalmazásában. a2 állami gazdaságok ma is sokat segíthetnek: új eljárásokkal elért eredményeiket, gyakorlatban szerzett tapasztalataikat átadva megkönnyíthetik a tsz-ek fejlődését, előbb- rejutását a termelésben. A fagazdasági integráció somogyi jelentőségéről, a megvalósulás lehetőségeiről éppen úgy szó esett a keszthelyi fórumon, mint a közgazdasági és számviteli szakemberek képzéséről, a bank szerepéről a mezőgazdasági termelés folyamatos segítésében. A kérdezők választ kaptak például arra is, tervezik-e a nemrég létrehozott két somogyi agrokémiai központon kívül újabb ilyen centrumok megvalósítását, s megtudták, hogy a Kapos folyó V. ötéves tervben történő rendezése során kaphatnak-e támogatást, a meliorációs munkák elvégzéséhez az e területen gazdálkodó termelőszövetkezetek. A továbbképzés egyik részvevője az iránt érdeklődött, hogy az élelmiszeripar győzi-e kapacitással annak a növekvő nyers- anyagmennyiségnek a fogadását, feldolgozását, amelyet a megye mezőgazdasági üzemeinek tervei előirányoznak. Itt a megnyugtató választ olyan tények adják, mint a Kaposvári Húskombinát, a tejipar, a cukorgyár, a gabonaipar fejlesztése. \A megye kilenc termelőszövetkezetében önálló ágazatként kezelik a háztáji árutermelést, negyvenöt közös gazdaságban pedig külön háztáji agronó- must foglalkoztatnak. Az előbbi módszer a követendőbb; ezt érdemes és szükséges szélesíteni —, hogy a kisüzemi termelés méltó gondoskodásban részesüljön. Lényegében tehát üzemen belül megoldható az a probléma, amely a fórumon elhangzott és azt az aggályát fejezte ki, hogy érdemi törődés híján csökkenhet a háztájiban például a sertés- állomány, visszaeshet a tenyésztési és hizlalási kedv. A fórumon hallott kérdésekből kitűnt, hogy az ötnapos továbbképzés részvevői jól odafigyeltek az előadásokra, és összefüggéseket kerestek rendeletek, intézkedések, illetve ezek gazdasági kihatása között. A csütörtöki fórum jó alkalom volt arra, hogy az önmagukban vagy egymás közt vitatott kérdésekre választ kapjanak, esetleg félre értések tisztázódjanak. H. F Mindenki a maximumát nyújtsa annak, ami ereiéből, képességeiből telik, s akkor nem lehet baj a megnövekedett feladatok teljesítésével — az újságíró jegyzetfüzetében ez a mondat aláhúzva szerepel. Varga Péter, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára a keszthelyi fórum bevezető előadásában, a többi válaszadó pedig a továbbiakban hangsúlyozta, hogy igen rendszeres, átgondolt munkára van szükség, s ezt az idei népgazdasági tervek megkövetelik. Az egységes szemlélet kialakulása után az egységes cselekvésen a sor. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben a termelt növényféleségeknél messze van még az a határ, amely a termésátlagokban a »►plafont« jelentheti, következésképp van még hol előbbre lépni. A korszerűbb gazdálkodás a fejlődés fontos feltétele, s ennek a korszerűségnek mindenekelőtt a gondolkodás- módban kell formát öltenie. Szükségszerűségként jelentkezik az együttműködés, a jó munkakapcsolatok megteremtése, szektoron belül és szektorok között. Napjainkban élénkül ez a folyamat, de üteme gyorsításra szorul, mivel a kooperációknak a termelési biztonság növelésében is fontos szerepük van. A kérdésekre adott válaszok között hallottuk: élelmiszergazdaságunkban — és ez megyénkre is vonatkozik — a pártirányításban még nagyobb nyomatékot kell kapnia a határozatok végrehajtásának, s ezt a tevékenységet, hasonlóan a pártellenőrzéshez, a gazdasági vezetés mindenütt segítségként fogadja. Részletes, kimerítő tájékoztatást kaptak a részvevők a termelőszövetkezetek állami és közvetlen megyei tanácsi támogatásának módszereiről, az e téren meglevő és várható lehetőségekről, s arról, hol és milyen megoldás kínálkozik a gazdaságokban jelentkező többlet munkaerő foglalkoztatására, helyben vagy a lakóhelytől távolabb. Az állami gazdaságok úttörő szerepe a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek történetében közismert. Noha egyikmásik közös gazdaság ma már élen jár a korszerű gazdálkodásban, a legújabb kutatási Szerszámgépek epeportra A Szerszámgépipari Művek 1977-ben 25 darab numerikus vezérlésű szerszámgépet készít szovjet, NSZK-beli, lengyel és csehszlovák partnerek megrendelésére. Az új, programozható szerszámgépek gazdaságosabban dolgoznak, mint elődeik. Képünkön: Az év első szerszámgépének szerelése. Nem egységes a gyakorlat Ájó hangulat az ügyintézésre is kihat Mikor elégedett az ügyfél? — erről beszélgettem tavaly az egyik tanácsi vezetővel. Ö is észrevette, mennyire meglepődtem, amikor a munkahelyi légkört is az alapkövetelmények közé sorolta. Utána sokat gondolkodtam a megjegyzésén, más községben más tanácselnökkel is beszélgettem a munkahelyi demokráciáról. Mindnyájan megerősítették, hogy nagy a kisugárzó ereje. A munkahelyi demokrácia érvényesülésének tapasztalatait vizsgálva szinte ugyanerre az álláspontra helyezkedett a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága is. A munkaszervezési és továbbképzési bizottság a városi tanácsokon, a járási hivatalokban, valamint három nagyközségben tájékozódott ebben a témában. A vizsgálat alapját a Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkárának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének . együttes v irányelve adta, amely a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséről szól. Azt a célt tűzte ki többek között, hogy igényeljék és használják föl a tanácsi dolgozók véleményét, javaslatait, s így szolgálják mindenütt még eredményesebben az állam és a lakosság érdekeit, a tanácsi feladatok megoldását. A munkahelyi demokrácia jól szolgálhatja az államigazgatás további tökéletesítését, a bürokratikus jelenségek csökkentését, az ügyfelekkel való foglalkozást, a hivatali munka javítását, egyezerásíieúCt és ésszerűsítését, a kritikus munkahelyi légkör érvényesítését. Dr. Fenyvesi János megyei titkár elmondta, az irányelvek a szakszervezeteket jelölték j meg a munkahelyi demokrácia j legfontosabb szervezőiként, i Most, amikor először tették j mérlegre a munkahelyi demokrácia intézményrendszeré- I nek működését a helyi tapasz- ! tálatok alapján, ennek szellemében jelölték ki a tennivalókat is. Az szinte természetes, hogy mindenhol várják a tanácsi dolgozók véleményét, j alapoznak rá, a szakszervezeti I bizottságok révén bevonják őket a döntésekbe. Nem egységes azonban még, hogy mikor hívják meg a szakszervezeti titkárt olyan megbeszélésre. ahol az élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos kérdésekről is szó van. A megyei bizottság azt szorgalmazza: minden fórumot — a községi tisztségviselők járási értekezlete és egyéb — használjanak föl arra, hogy az szb-titkárok a tanácson dolgozók véleményét tolmácsolhassák. A kölcsönös véleménycsere már eddig is gyümölcsöző volt, s olyan intézkedések követték, j amelyek jó hatással voltak a közösségekre. Néhány példát j érdemes említeni: Siófokon I megoldották az étkeztetést, Barcson jobban odafigyelnek a nyugdíjasokra, a Marcali Járási Hivatalban közmegelégedésre változtattak a munka-1 renden. S ezek hatása — mint ahogy a tanácsi. vezetők is elmondták — javítja a hangulatot. . A legnagyobb gondot most az okozza, hogy lassan valósulnak meg a munkakörülmények javítását szorgalmazó javaslatok. Ez különösen a három városra, a Balaton-parti tanácsokra jellemző. A tanácsok egyre nagyobb feladatokat látnak el a községek egyesülése után. a tárgyi, elhelyezési feltételek azonban nem követik ezeket az intézkedéseket. Lengyeltótiban, Balatonszárszón különösen sok a panasz ezért. A Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága úgy döntött, hogy sokkal nagyobb gondot fordít ekeknek a panaszoknak az orvoslására, természetesen a lehetőségek figyelembe vételével. A munkahelyi demokrácia megvalósulásához az is szükséges, hogy a dolgozók elmondhassák a problémáikat a vezetőknek. A nagy elfoglaltság miatt az látszik a legjobb módszernek, ha mindenhol fogadóórát tartanak meghatározott időben. A szakszervezet állandóan napirenden tartja e fontos irányelv megvalósulását. A megyei tanács sok egyében kívül abban adhat segítséget az egységes gyakorlat kialakulásához, hogy a munkahelyi demokrácia helyzetét is elemzi, a felügyeleti vizsgálatok, a beszámoltatások és egyéb alkalmak során. L. G.
