Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

Ha két üzem dolgozni kezd Barcson Jelentkezők és jelentkezést várók A tél jellegzetes híreivel többször is találkozott a héten lapunkban az olvasó. Január mindig a számvetés és a ter- vezgetés időszaka. Ezekben a napokban munka idő után is sokáig világosak a vállalatok, tsz-ek irodaablakai: készül az 1976-os évet értékelő mérleg. Ez több munkát nagyobb fe­lelősséget ró a számvitel szak­embereire. A visszatekintéssel párhuza­mosan a következő hetek, hó­napok feladatairól is sok szó esik. A gazdálkodás idei ter­veinek valóra váltása január 3-án — az első munkanapon — megkezdődött; arról azon­ban, hogy miként lehet a ta­valyinál is eredményesebben dolgozni, a már hagyományos, téli tanfolyamokon mondják el véleményüket a gazdasági vezetők, és szereznek újabb tapasztalatokat, visznek haza másutt már jól bevált mód­szereket. A téli napokat több válla­lat is fölhasználja arra, hogy termelésirányítóit, középveze­tőit felkészítse. Az ötödik öt­eves terv első esztendejének tapasztalatai jó alapot szolgál­tatnak ezekhez a tanácskozá­sokhoz; s az idei év feladatai a megye minden ágazatában (nagyobbak a tavalyinál. A (mezőgazdaságnak például pó­tolni kell a múlt évi lcmarar ! dást, az építőiparnak a tava­lyinál több lakást kell elké- j szítenie. 1 Megvalósítani a tervet csak fegyelmezett, jó munkával és megfelelő szervezéssel lehet. A munka elkezdődött. A Kaposvári Cukorgyárban viszont a mai az utolsó vasár­nap — ebben a kampányban. A hét elejére már elfogyott a répa. Az előzőnél rövidebb feldolgozási időszak alatt több nyersanyagból főztek cukrot, s ebben része van annak is hogy megkezdődött a gyár re­konstrukciója. A nagyüzem mindennapjairól tudósító nap­ló adatai szerint a legtöbb ré­pát november 6-án dolgozták föl, akkor 301 vagonnal »nyeli el« a gyár. A leggyengébb teljesítményt újév napján ér­ték el: csupán 147 vagonnal dolgoztak föl. Az ok: a hirte­len beköszöntött nagy hideg volt. A gyárban — ha végképp leáll az üzem — megkezdő­dik a karbantartás, és íolj'ta- tódik a rekonstrukció. Az előbbire 38 milliót, az utóbbi­ra pedig 80 millió forintot költenek azért, hogy töűb ré­pát »fogyaszthasson majd« naponta az öreg gyár. . A Balaton déli partjáról is ] téli hírek érkeznek: dolgoznak a jégvágok, telnek a vermek.! Nagyüzem van a siófoki ha­jójavítóban is. A tavaszra ki­festik a hajókat és kijavítják apróbb hibáikat. Ezen a héten nagy munka kezdődött a télen is nyitva tartó szakszervezeti üdülőkben: -egy, illetve két hét alatt elvégzik azokat a felújításokat, karbantartásokat és garanciális javításokat, amelyeket máskor — a ven­dégek zavarása nélkül — nem tudnának megoldani. Az üdü­lési igazgatóság 750 állandó dolgozója tehát most mást csi­nál, mint amit szokott; a 600 idénydolgozó pedig csak ak­kor lát vendéget, ha valaki betéved nyári üdülők üzemmé átalakított éttermébe. Itt szemüvegkeretet készítenek, ruhát varrnak vagy éppen csokoládét csomagolnak. Ez a munkakörváltozás azonban ezentúl már nem tükröződik a munkakönyvben, a Munkaügyi Minisztérium ugyanis hozzájá­rult a kettős foglalkoztatáshoz. Az üdülési idény kezdetén ez­után már nem kell »kilépni­ük« az üzemektől, ősszel pe­dig az üdülési igazgatóságtól, hanem hol az egyik, hol a má­sik munkahelyről mennek fi­zetés nélküli szabadságra. Aki belenéz a munkakönyvükbe, forma szerint sem tarthatja őket vándormadárnak. Or. Kcrcifi» Imre Barcson két új üzem kezdi meg az idén a termelést; a Chemical Építő-vegyianyago- kat Gyártó Vállalat új gyára háromszáz embert foglalkoz­tat majd. A mészhomoktégla- gyárnak pedig ötven dolgozó­ra lesz szüksége. Munkáslét­számát növelni kívánja a Fő­városi Kézműipari Vállalat barcsi üzeme is. Honnan sze­reznek munkaerőt? Dr. Né­meth Jenő, a nagyközségi ta­nács elnöke azt a fölmérést idézi, amelyet — barcsi meg­bízás alapján — a Pécsi Ter­vező Vállalat készített a já­rási székhelyen és vonzáskör­zetében a munkaerőmérlegről. E tanulmány bizonyítja, hogy Barcson és vonzáskörzetében 700—750 olyan ember van, aki munkát vállalna! Számok és jelek A járási székhely új üze­meinek az idén és jövőre 450 —500 új munkavállalóra lesz szükségük. Az utánpótlás egyik bázisát az általános és középiskola, valamint a szak­munkásképző jelenti. A másik a mezőgazdaságból felszaba­duló munkaerő: a tanulmány — elsősorban Szülök környé­kén — 300—400 munkaválla­lóval számol a következő években. Vannak olyanok is Barcson, akik még nem dol­goznak, de szívesen vállalná­nak munkát. Ezenkívül nem szabad azt sem figyelmen kí­vül hagyni, hogy megkezdő­dött a nagyközségbe költözés. A statisztikák mellett bizo­nyítja ezt az is, hogy emel­kedtek az albérleti díjak: ma 300—700 forint közötti össze­get kérnek egy szobáért. A Barcsra költözők egy része szakember: az új ipari üze­mek biztosította lehetőség csa­logatja ide őket. A számokat támasztja alá dr. Szabó Miklósnak, a Che­mical igazgatójának megjegy- zijselS: nem'les'/ (fond a mun- kaslétszám biztosítása az új barcsi gyárhoz. Igaz, ez az előrelátó tervezésnek is kö­szönhető: két éve már önálló vegyipari szakmunkás osztály tanul Barcson, s az első fia­talok akkor végeznek, amikor megkezdődik a termelés. Az építkezésen sokan dolgoznak olyanok, akik szakítani akar­nak a vándorélettel. Süveges Sándor, a járási pártbizottság első titkára ötven olyan építő­ipari munkásról tud, aki a környékről jár Barcsra gyárat építeni, s ha megkezdődik a termelés, itt kíván munkát vállalni. Az új gyárnak már kinevezték a főkönyvelőjét s az adminisztratív dolgozók 80 százaléka is megvan. Igaz, még másik munkahelyen dol­goznak, de már tudják, hogy mikor és milyen munkakörbe dolgoznak majd a Chemical- nál. Ezek az emberek már meg­indíthatják a gyárat, s ahogy emelkedik a termelés, úgy kell növelni a létszámot! A Chemical a jövő ősszel is in­dít új első osztályt a vegyipa­ri szakmában. Ha végeznek ők már azok helyére lépnek, akik közben katonának men­nek, vagy másutt vállalnak munkát. Két busz tanulsága A nagyközség üzemeiben a szakmunkások száma alapve­tően meghatározza a terme­lést. Ezért foglalkozott ezzel kiemelten az -utóbbi időben a járási és nagyközségi párt- végrehajtóbi2ottság és a nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottsága is. Az iparitanuló­képzés alapvető feladata, hogy kielégítse a Chemical, a kéz­műipari vállalat, valamint a járási székhelyen működő építő- és építőanyag-ipari szervezetek igényét. A betanított és segédmun­kások egy részié Barcs vonzás- körzetéből jár majd a Dráva- parti üzemekbe. Utazásuk jó megszervezése az egyik előfel­tétele annak, hogy legyen ele­gendő munkavállaló. Azt, hogy mennyire élő gond a közleke­dés, jól bizonyítja ,a Főváro­si Kézműipari Vállalat itteni üzemének az esete. A vállalat két irányból — Bélavárrót és Lakócsáról — munkásjáratot kíván indítani. Amikor híre ment ennek, megszaporodtak e térségből a jelentkezések. Ha valaki ugyanis a reggel 6 órai munkakezdésre például Lakócsáról eddig be akart ér­ni Barcsra, akkor legkésőbb négy órakor föl kellett kelnie. Általános tapasztalat, hogy sok időt vesz igénybe az uta­lás. Addig amíg például Nagyatád környékén az átla­gos közlekedési idő 43, Barcs ‘őrségében 78 perc. Pedig a •ávols$gok nem hosszabbak .ényegesen. Szülök környéké­ről pedig csaknem 80 kilo­méteres kerülővel lehet a já­rási székhelyre jutni. Ha meg­épül a Barcsra vezető út, 20 —40 percre csökken az uta­zási idő. Csokonyavisontáról viszont — amióta megszűnt a vasúti közlekedés — könnyebb és egyszerűbb Barcsra jutni. Megismertetni a ti unkahelyet A közlekedés feltételeinek megteremtése az egyik fel­adat. A másik az. hogy olyan menetrendet alakítsanak ki, amely alkalmazkodik az üze­mek munkakezdéséhez. (Bár az üzemeknek is van mit ten­niük ennek érdekében. Van, amelyik fél hatkor kezd s olyan is, amelyik hatkor. Egy- müszakos termelés éppen úgy van, mint két- vagy három­műszakos. A közlekedéssel szemben támasztott sokirányú igény egyeztetése megkezdő­dött: a Pécsi Tervező Válla­latnál készülő közlekedésszer­vezési terv kidolgozásában a Volán is részt vesz. Ez nem­csak a járási székhely von­záskörzetébe tartozó települé­sek közlekedési kapcsolataival, hanem Barcs belterületének közlekedésszervezésével, a kü­lönböző létesítmények elhelye­zésével is foglalkozik. A közlekedés megszervezése csak lehetőséget teremt. Aki munkát akar vállalni, kíván­csi arra is, hogy mit kell majd csinálnia, milyen munkakö­rülmények között és mennyi­ért dolgozik. Az sem közöm­bös, hogy az új munkahely milyen jövőt, szakmai előre- lépési lehetőséget ígér. Ezt megismertetni az emberekkel a vállalatoknak kell. Dr. K. I. Válaszoltak a megye vezetői Fórum Somogy élelmiszer- és fagazdaságának feladatairól A héten ót wttv.ii ét Kesretheyen vettek résxt továbbképzésen meeryénk mezőgazdasági, élelmiszeripari és fagazdasági üzemeinek vezetői. Előadásokat hallgattak a múlt évi tervteljesítésekről, az Idei feladatokról, s a vitatott kérdéseket rendszeres konzultációkon beszélték meg. Csütörtökön fórumot rendeztek a továbbképzés rész­vevőinek. s ezen Varga Péter, a megyei pártbizottság első titká­ra, Böhm József, a megyei tanács elnöke. Tihanyi Zoltán, a Ma­gyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatóságának vezetője. Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, Tóth László, az Állami Gazdaságok Országos Központja Somogy megyei főosztályának ve­zetője, Bogó László, a megyei tsz-szövetség titkára cs Tóth Károly, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője válaszolt a kérdésekre. módszerek alkalmazásában. a2 állami gazdaságok ma is so­kat segíthetnek: új eljárások­kal elért eredményeiket, gya­korlatban szerzett tapasztala­taikat átadva megkönnyíthe­tik a tsz-ek fejlődését, előbb- rejutását a termelésben. A fagazdasági integráció so­mogyi jelentőségéről, a meg­valósulás lehetőségeiről éppen úgy szó esett a keszthelyi fó­rumon, mint a közgazdasági és számviteli szakemberek képzéséről, a bank szerepéről a mezőgazdasági termelés fo­lyamatos segítésében. A kér­dezők választ kaptak például arra is, tervezik-e a nemrég létrehozott két somogyi agro­kémiai központon kívül újabb ilyen centrumok megvalósítá­sát, s megtudták, hogy a Ka­pos folyó V. ötéves tervben történő rendezése során kap­hatnak-e támogatást, a melio­rációs munkák elvégzéséhez az e területen gazdálkodó ter­melőszövetkezetek. A tovább­képzés egyik részvevője az iránt érdeklődött, hogy az élel­miszeripar győzi-e kapacitás­sal annak a növekvő nyers- anyagmennyiségnek a fogadá­sát, feldolgozását, amelyet a megye mezőgazdasági üzemei­nek tervei előirányoznak. Itt a megnyugtató választ olyan tények adják, mint a Kapos­vári Húskombinát, a tejipar, a cukorgyár, a gabonaipar fejlesztése. \A megye kilenc termelőszö­vetkezetében önálló ágazatként kezelik a háztáji árutermelést, negyvenöt közös gazdaságban pedig külön háztáji agronó- must foglalkoztatnak. Az előb­bi módszer a követendőbb; ezt érdemes és szükséges szé­lesíteni —, hogy a kisüzemi termelés méltó gondoskodás­ban részesüljön. Lényegében tehát üzemen belül megoldha­tó az a probléma, amely a fórumon elhangzott és azt az aggályát fejezte ki, hogy ér­demi törődés híján csökkenhet a háztájiban például a sertés- állomány, visszaeshet a te­nyésztési és hizlalási kedv. A fórumon hallott kérdé­sekből kitűnt, hogy az ötna­pos továbbképzés részvevői jól odafigyeltek az előadásokra, és összefüggéseket kerestek rendeletek, intézkedések, illet­ve ezek gazdasági kihatása között. A csütörtöki fórum jó alkalom volt arra, hogy az önmagukban vagy egymás közt vitatott kérdésekre vá­laszt kapjanak, esetleg félre értések tisztázódjanak. H. F Mindenki a maximumát nyújtsa annak, ami ereiéből, képességeiből telik, s akkor nem lehet baj a megnöveke­dett feladatok teljesítésével — az újságíró jegyzetfüzeté­ben ez a mondat aláhúzva szerepel. Varga Péter, az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának első titkára a keszthelyi fórum bevezető elő­adásában, a többi válaszadó pedig a továbbiakban hang­súlyozta, hogy igen rendsze­res, átgondolt munkára van szükség, s ezt az idei népgaz­dasági tervek megkövetelik. Az egységes szemlélet kiala­kulása után az egységes cse­lekvésen a sor. Megyénk me­zőgazdasági üzemeiben a ter­melt növényféleségeknél messze van még az a határ, amely a termésátlagokban a »►plafont« jelentheti, követke­zésképp van még hol előbbre lépni. A korszerűbb gazdálko­dás a fejlődés fontos feltéte­le, s ennek a korszerűségnek mindenekelőtt a gondolkodás- módban kell formát öltenie. Szükségszerűségként jelent­kezik az együttműködés, a jó munkakapcsolatok megterem­tése, szektoron belül és szek­torok között. Napjainkban élénkül ez a folyamat, de üteme gyorsításra szorul, mi­vel a kooperációknak a ter­melési biztonság növelésében is fontos szerepük van. A kérdésekre adott válaszok kö­zött hallottuk: élelmiszergaz­daságunkban — és ez me­gyénkre is vonatkozik — a pártirányításban még nagyobb nyomatékot kell kapnia a ha­tározatok végrehajtásának, s ezt a tevékenységet, hasonlóan a pártellenőrzéshez, a gazda­sági vezetés mindenütt segít­ségként fogadja. Részletes, kimerítő tájékoz­tatást kaptak a részvevők a termelőszövetkezetek állami és közvetlen megyei tanácsi támogatásának módszereiről, az e téren meglevő és vár­ható lehetőségekről, s arról, hol és milyen megoldás kí­nálkozik a gazdaságokban je­lentkező többlet munkaerő foglalkoztatására, helyben vagy a lakóhelytől távolabb. Az állami gazdaságok úttörő szerepe a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemek történe­tében közismert. Noha egyik­másik közös gazdaság ma már élen jár a korszerű gazdálko­dásban, a legújabb kutatási Szerszámgépek epeportra A Szerszámgépipari Művek 1977-ben 25 darab numerikus ve­zérlésű szerszámgépet készít szovjet, NSZK-beli, lengyel és csehszlovák partnerek megrendelésére. Az új, programozha­tó szerszámgépek gazdaságosabban dolgoznak, mint elődeik. Képünkön: Az év első szerszámgépének szerelése. Nem egységes a gyakorlat Ájó hangulat az ügyintézésre is kihat Mikor elégedett az ügyfél? — erről beszélgettem tavaly az egyik tanácsi vezetővel. Ö is észrevette, mennyire megle­pődtem, amikor a munkahelyi légkört is az alapkövetelmé­nyek közé sorolta. Utána sokat gondolkodtam a megjegyzésén, más községben más tanácsel­nökkel is beszélgettem a mun­kahelyi demokráciáról. Mind­nyájan megerősítették, hogy nagy a kisugárzó ereje. A munkahelyi demokrácia érvényesülésének tapasztalatait vizsgálva szinte ugyanerre az álláspontra helyezkedett a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének megyei bizottsága is. A munkaszervezési és tovább­képzési bizottság a városi ta­nácsokon, a járási hivatalok­ban, valamint három nagyköz­ségben tájékozódott ebben a témában. A vizsgálat alapját a Közalkalmazottak Szakszerve­zete főtitkárának és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala el­nökének . együttes v irányelve adta, amely a munkahelyi de­mokrácia továbbfejlesztéséről szól. Azt a célt tűzte ki töb­bek között, hogy igényeljék és használják föl a tanácsi dol­gozók véleményét, javaslatait, s így szolgálják mindenütt még eredményesebben az állam és a lakosság érdekeit, a tanácsi feladatok megoldását. A mun­kahelyi demokrácia jól szol­gálhatja az államigazgatás to­vábbi tökéletesítését, a bürok­ratikus jelenségek csökkenté­sét, az ügyfelekkel való foglal­kozást, a hivatali munka javí­tását, egyezerásíieúCt és éssze­rűsítését, a kritikus munkahe­lyi légkör érvényesítését. Dr. Fenyvesi János megyei titkár elmondta, az irányelvek a szakszervezeteket jelölték j meg a munkahelyi demokrácia j legfontosabb szervezőiként, i Most, amikor először tették j mérlegre a munkahelyi de­mokrácia intézményrendszeré- I nek működését a helyi tapasz- ! tálatok alapján, ennek szelle­mében jelölték ki a tennivaló­kat is. Az szinte természetes, hogy mindenhol várják a ta­nácsi dolgozók véleményét, j alapoznak rá, a szakszervezeti I bizottságok révén bevonják őket a döntésekbe. Nem egy­séges azonban még, hogy mi­kor hívják meg a szakszerve­zeti titkárt olyan megbeszélés­re. ahol az élet- és munkakö­rülményekkel kapcsolatos kér­désekről is szó van. A megyei bizottság azt szorgalmazza: minden fórumot — a községi tisztségviselők járási értekez­lete és egyéb — használjanak föl arra, hogy az szb-titkárok a tanácson dolgozók vélemé­nyét tolmácsolhassák. A kölcsönös véleménycsere már eddig is gyümölcsöző volt, s olyan intézkedések követték, j amelyek jó hatással voltak a közösségekre. Néhány példát j érdemes említeni: Siófokon I megoldották az étkeztetést, Barcson jobban odafigyelnek a nyugdíjasokra, a Marcali Já­rási Hivatalban közmegelége­désre változtattak a munka-1 renden. S ezek hatása — mint ahogy a tanácsi. vezetők is el­mondták — javítja a hangula­tot. . A legnagyobb gondot most az okozza, hogy lassan valósul­nak meg a munkakörülmények javítását szorgalmazó javasla­tok. Ez különösen a három vá­rosra, a Balaton-parti taná­csokra jellemző. A tanácsok egyre nagyobb feladatokat lát­nak el a községek egyesülése után. a tárgyi, elhelyezési fel­tételek azonban nem követik ezeket az intézkedéseket. Len­gyeltótiban, Balatonszárszón különösen sok a panasz ezért. A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének megyei bizottsága úgy döntött, hogy sokkal na­gyobb gondot fordít ekeknek a panaszoknak az orvoslására, természetesen a lehetőségek fi­gyelembe vételével. A munkahelyi demokrácia megvalósulásához az is szüksé­ges, hogy a dolgozók elmond­hassák a problémáikat a veze­tőknek. A nagy elfoglaltság miatt az látszik a legjobb mód­szernek, ha mindenhol foga­dóórát tartanak meghatározott időben. A szakszervezet állandóan napirenden tartja e fontos irányelv megvalósulását. A megyei tanács sok egyében kí­vül abban adhat segítséget az egységes gyakorlat kialakulá­sához, hogy a munkahelyi de­mokrácia helyzetét is elemzi, a felügyeleti vizsgálatok, a be­számoltatások és egyéb alkal­mak során. L. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom