Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

A hét 3 kérdése Az év roáaqdik hetében ma­gasabb sebességíokozatra kap­csolt a diplomácia: három ál­lam- illetve kormányfői, hét külügyminiszteri találkozóról tudósítottak a jelentések. A megválasztott amerikai elnök — öt nappal a beiktatása előtt — telefon útján teremtett köz­vetlen érintkezést legfontosabb szövetségeseivel, de az a jövő kérdése, hogy a mézeahetek után, megmarad-e a »közvet­len tárcsázás« ... Az államközi diplomácia mellett megkezdte mozgalmasnak ígérkező évad­ját a népi diplomácia is, Moszkvában tanácskozik a bé- keszerető erők világfóruma. 1. Mf jellemzi u évkezdő tárgyalásokat? A magyar külügyminiszter Ankarában, az olasz Moszkvá­ban, a luxemburgi Prágában, a portugál Belgrádiban, s egy­szerre három ország diplomá­ciájának irányítói tartózkod­nak a Közel-Keleten. A kelet­nyugati tárgyalások folytatód­nak. A kétoldalú kapcsolatok mellett mind többször kerül szóba a június 15-re tervezeti belgrádi konferencia is. Az európai biztonsági kon­ferencia »-negyedik kosara* ugyanis olyan megállapodást tartalmaz, hogy a jugoszláv fő­városban a nyár kezdetén ösz- ezeüinek a harmincöt érdekelt ország követei, az ügyrend el­fogadása után különleges kor­mánymegbízottak — minden valószínűség szerint külügy­miniszter-helyettesek — veszik át a stafétabotot, majd a tíz- tizenkét hetesre tervezett meg­beszélés-sorozat a külügymi­niszterek összejövetelével zá­rulna. A központi téma, mi­ként valósulnak meg a helsin­ki zöld könyv, az európai charta előírásai. Ha nagyon le­egyszerűsített előmérleget vo­nunk: az európai politikai lég­kör kétségkívül javult, Helsin­ki szelleme realitás, de számos vonatkozásban nem történt ha­ladás, a fejlett tőkés országok­ban egymást követő, kiélezett választási kampányok sajnos nem biztosítottak kedvező fel­tételeket a továbblépéshez. A szocialista országok azonban nem kölcsönös vádaskodások­ból álló panasznapot akarnak Belgrádban, hanem az újabb együttműködési lehetőségek és formák felkutatására összpon­tosítják figyelmüket. Egyetlen meggyőző példa: máris javas­latok hangzottak el összeuró­pai szakértekezletek, így ener­getikai, környezetvédelmi, szállítási és közlekedési kon­ferencia megrendezésére. A külügyminiszterek széleskörű személyes érintkezése — For- lanit Leonyid Brezsnyev, Thom-t Gustav Hasak is fo­gadta, Púja Frigyes Ankará­ban pedig Demirel miniszter- elnöknél és Korutürk államel­nöknél tisztelgett — jó alkal­mat nyújt a véleménycserére, a belgrádi felkészülésre. »Yes, Sir!«, vagyis »Igen, uram!« a ben fen tesek szerint pontosan ennyiből áll Fukuda Takeo új japán kormányfő an­gol nyelvtudása, ezért tolmács útján társalgóit, amikor James Carter, a beiktatásra váró új amerikai elnök felhívta tele­fonon, hogy rövid eszmecserét folytassanak. Hasonlóképpen csengett a készülék London­ban, Bonnban és Párizsban — Carter a hírek szerint egy nyu­gati gazdasági csúcstalálkozó tervéről folytatott eszmecse­rét. Sürgősnek tűnik az ügy, hiszen még nem tette le az es­küt, a hét Ford búcsújának je­gyében telt. A távozó elnök természetesen átadhat bizo­nyos tapasztalatokat, miután a gazdasági csúcs Puerto Rico festői szigetén sem hozott át­ütő eredményeket tavaly nyá­I HÉT CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ : Külügyminiszterünk. Púja Frigye« Törökországba uta­zik. A Rhodesiával határos af­rikai frontáljamok tanács­kozása. KEDD: A PFSZ központi tanácsá­nak ülése Damaszkuszban. Barre, francia kormányfő londoni látogatása. Tüntetések Spanyolország­ban. SZERDA: találkozó Honecker—'Tito Belgrádban, Leonyid Brezsnyev fogadja az olasz külügyminisztert. Libanonban lejár a nehéz­fegyverek beszolgáltatásá­nak batárideje. CSÜTÖRTÖK: Ford utolsó kongresszusi üzenete. A vietnami parlament ülé­se. A Biztonsági Tanács Bots­wana panaszát tárgyalja. PÉNTEK: Előkészületek Carter beik­tatására. Pekingben Teng Hsziao- píng rehabilitását követe­lik, cáfolják, hogy a poli­tikus töltené be a kor­mányfői posztot. SZOMB AT : Tanácskozik Moszkvában a békeszerető erők világfóru­ma. Arabközi megbeszélések a genfi újrakezdés érdeké­ben. * 1 renciak: milyen erőteljes moz­galom bontakozott ki — az ENSZ döntésekkel párhuzamo­san — az apartheid rezsimék felszámolásáért. A hagyomá­nyokat követni kell, s bizonyo­sak lehetünk abban, hogy a moszkvai fórum, a maga esz­közeivel. jelentősen előremoz­díthatja a leszerelési világkon­ferencia, a fegyverzet csökken­tés ügyét. 3. Miről szólnak a legújabb tacepaok? A nagybetűs plakátok, a ta­cepaok egy évtizede hozzátar­toznak a pekingi utcaképhez, s a kínai fővárosból érkező je­lentésekhez. Jóllehet az elmúlt napok a C.sou-évforduló jegyé­ben teltek (most volt a 'minisz­terelnök halálának e'ső évfor­dulója! a legtöbbször Teng Hszíao-ping neve került fel­színre. akinek életrajza ugyancsak mozgalmasnak mondható. A KKP főtitkárából a kulturális forradalom idején sertésgondozó lett. azután mi­niszterelnök-helyettes és a nagybeteg Csuo utódjélöltje. Ezután »a pártban kapitalista úton járó személy« .és egy új kampány célpontja. A plaká­tok most rehabilitálását és ki­nevezését követelik, s a »né­gyek bandájának« áldozata­ként említik. Egy honkongi lap egyenesen azt írta, hogy Teng a kínai miniszterelnök, de az- zel kapcsolatosan cá falatok hangzottak el Pekingben. Természetesen értelmetlen lenne bármiféle találgatás, amint elég sok a másirányú — s tegyük hozzá: ellenőrizhetet­len — híresztelés a külföldi sajtóban Kínáról: ezek állító­lagos összetűzésekről, külön­böző irányú fejleményekről szólnak. Ami megállapítható: a kínai bel6Ő helyzet, minden jel szerint erőteljesen mozgásban van, s még idő kell az esemé­nyek letisztult megítéléséhez. Folytatódott a >ita a moszkvai békefórumon (Folytatás az 1. oldalról.) Gyula képviselte. Felszólalásá­ban hangoztatta, hogy az eny­hülésért és a társadalmi hala­dásért vívott küzdelem a vi­lág nagv részén gvakorlatilag egymástól elválaszthatatlan, A leszerelés gazdasági ,és társadalmi vonatkozásaival foglalkozott a 7-és számú bi­zottság. Mint Dusek Lajosné, a vitacsoport magyar résztve­vője elmondta, a felszólalók többsége itt új, erőteljesebb akciókat sürgetett minden or­szág társadalmi köreinek a leszerelés szükségességéről és gazdasági lehetőségeiről való meggyőzése érdekében, Dr. Antalffy György, a Ma­gyar Jogász Szövetség elnöke a 11-es számú bizottságban szó­lalt fel. Nagy Ferenc a leg­nagyobb létszámú 4-es szá­mú bizottság munkájában vett részt. Kovács Jenő, a DÍVSZ magyar alelnöke, aki a 13-as vitacsoportban szólalt fel, a vitacsoport résztvevőinek tel­jes egyetértésével találkozott, amikor a békeerők együttmű­ködésének kiterjesztését célzó kezdeményezésekről szólva bejelentette, hogy 1977 végén Budapesten megrendezik az európai ifjúsági leszerelési konferenciát. A moszkvai békefórumon résztvevő magyar delegáció szombaton Finnország és az NSZK békeküldöttségével folytatott eszmecserét. Vasár­nap délelőtt Kállai Gyula Luis Corvalánnal, a Chilei KP fő­titkárával találkozik. A íélelem nélküli világért > ron. A fejlett tőkés országok ‘ között ugyanis nem csekélyek az ellentétek, erős törekvés mutatkozik meg a válság kö­vetkezményeinek kölcsönös át­hárítására, s nem biztos, hogy az amerikai indítványokra a japán kormányfő használni fogja szerény angol szókincsét: »Yes, Sir!« 1 2. Miben áll a moszkvai bc­kefórum jelentősége? Jó három esztendővel ez­előtt. 1973 októberében ült ösz- sze Moszkvában a békeszeretö erők világkongresszusa, amely mindezidáig a legnagyobb mé­retű és legszélesebbkörű ren­dezvénye volt a népi diplomá­ciának, a békéért küzdő tö­megmozgalomnak. Jóllehet ép­pen ez a sokféleség kizárta, hogy valamiféle zárt szervezet alakuljon, a kongresszus egy folytató-összekötő bizottságot alakított, amelynek két társel­nöke Romes Chandra, a BVT főtitkára és Seam McBride, volt ír külügyminiszter, az ENSZ Nobel békedíjjal kitüntetett Namíbia főbiztosa lett. Ez a bizottság hívta egybe Moszk­vába a békeszerető erők világ­fórumát. A félezer küldött ezúttal csupán két plenáris tanácsko­zást tart a KGST palota nagy­termében, az érdemi munka tizenhárom vitae soportban zaj­lik, amelyek sorraveszik a le­szerelés, a fegyverzetcsökken­tés időszerű kérdéseit, fontos javaslatokat dolgoznak ki. A nagy munka — amelyben részt vállal a Kállai Gyula ve­zette magyar delegáció is — azt célozza, hogy a világ köz­véleményét mozgósítsák a le­szerelési feladatok érdekében, meggyorsítsák a tárgyalási fo­lyamatokat. Elég arra utalni, hogy az EBK helsinki csúcsértekezle­tét miként segítette elő a kon­tinens társadalmának közgyű­lése; a ciprusi válságtól « kö­zel-keleti krízisig, hogyan nyilvánítják véleményüket a különböző szolidaritási konie­Honecker Jugoszláviában Az NDK párt- és állami küldöttsége, amelyet Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára az államtanács elnöke vezet, jugoszláviai hivatalos as baráti látogatásának utolsó napját Zágrábban tölti. A de­legáció szombaton reggel a horvát főváros egyik legna­gyobb üzemébe, a Nikola Tesla nevét viselő híradástechnikai gyárba látogatott, majd meg­beszélést folytatott a Horvát Szocialista Köztársaság vezető képviselőivel, Amszterdam A holland kommunisták országos konferenciája Amszterdamban szombaton délben megnylilt a Holland Kommunista Párt kétnapos országos konferenciája. A párttagság képviselői a ta­nácskozáson megvitatják az ország gazdasági és politikai helyzetét, a párt feladatait a tavaszra esedékes választások előtt, ugyanakkor megbeszélést folytatnak a nemzetközi kér­désekről, a haladó erők össze­fogása megteremtésének lehe­tőségeiről is. Az országos konferencia elé terjesztett alapelveket a párt központi bizottsága Henk Hoekstra, a központi bizottság elnökének beszéde nyomán a múlt év decemberének végén fogadta el, s azokat a párt lapja, a De Waarheid részle­tesen ismertette, hogy a párt­tagságnak és a küldötteknek módot adjon a felkészülésre. A tézisek pontokban foglal­ják össze a holland kommu­nisták és az ország haladó erői előtt álló feladatokat. El­ső helyen a fegyverkezési ver­seny megszüntetésének kivívá­sát jelölik meg. A párt fel­adatul tűzte ki egyúttal, hogy gátolják meg a válság követr kezményeinek áthárítását a dolgozókra, érjék el, hogy e terheket a gazdagok fizessék meg. Fontos feladatként jelöl­ték meg az alapelvek azt is. hogy a választások után az országban hozzanak létre va­lóban demokratikus és béke­szerető kormányt, amely a dolgozók érdekeit képviseli és (Politikájának kialakításába a kommunistákat is bevonja, Az állásfoglalás részletesen foglalkozik a nemzetközi hely­zettel és követeli, hogy vál­toztassák meg az ország kül­politikáját, ezen belül hajtsák végre az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának határozatait, csökkentsék kétmilliárd gul- dennel Hollandia katonai költ­ségvetését, segítsék elő a ha­gyományos és a nukleáris fegyverek csökkentésével fog­lalkozó tárgyalások sikerét, távolítsák el az amerikai nuk­leáris fegyvereket Hollandia területéről. — 330 milliárd dollár éven­te tömegpusztító fegyverek­re ... Napjainkban az em­beriség már újabb tíz száza­lékkal többet költ a fegy­verkezésre — szomorúan ál­lapította meg Scan McBride, a Moszkvában január 14-én megnyílt békeszerető erők nemzetközi fóruma előestéjén az újságírók rendelkezésére bocsátott tényt, amikor a fó­rum első tanácskozásának el­nökeként szólt A fórum résztvevői, több mint 70 tekintélyes nemzet­közi, államközi szervezet, különféle pártok, szervezetek, mozgalmak és egyesülések, több mint 120 ország képvi­selői el kellett, hogy gondol­kozzanak ezen a tényen. Különösen akkor, amikor újabban a NATO és a Pen­tagon vezető körei a lélekta­ni hadviselés módszereire térnek át, a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállama^ látszólagos »agresszivitással« keltenek félelmet a nyugati közvéleményben. A békesze­rető erőiknek ez a nemzet- közi fóruma annyival is ér­tékesebb, hogy résztvevőinek lehetőséget nyújt — nyugodt körülmények között ismerjék ki magukat ezek között az életfontosságú kérdések kö­zött. s demokratikus és konst­ruktív eszmecsere során dol­gozzák ki egy esetleges új világháború elhárításának útjára és eszközeire vonatko­zó közös nézeteiket. A fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentésének — az egymás ügyeibe való be nem avatkozás elvének tisztelet­ben tartásával megvalósuló — megoldása lehet a közös nevezője a béke megőrzésé­vel kapcsolatosan felmerülő más kérdéseknek is. Erre már a század harmincas éveiben, Párizsban, az első nemzetkö­zi antifasiszta kongresszuson felhívták a figyelmet, ugyan­így az 1948-as wroclawi kong­resszuson, ahol a béké vé­delmében jöttek össze a szel­lemi élet képviselői. Különö­sen hangsúlyosan esett szó erről 1973 októberében, Moszkvában, a békeszerető erők nemzetközi kongresszu­sán. Ezután rendkívüli vissz­hangot váltott ki a leszere­lésről szóló stockholmi felhí­vás, amelyet most már több mint 400 millió aláírás erő­sít meg, s a múlt ősszel Helsinkiben lezajlott világ- konferencia. A leszerelés összetett prob­lémája — ez áll a mostani moszkvai fórum valamennyi vitatkozó csoportja figyelmé­nek homlokterében. Sokolda­lúan, ugyanakkor teljes konkrétságában vizsgálják ezt a problémát: a tömeg- pusztító fegyverek betiltása, a hagyományos fegyverzet csökkentése és más, a lesze­relésre irányuló részleges in­tézkedések meghozása, a ha­diipari termelés fokozódásá­nak összefüggései és vissza­hatása lakossági szükségletek kielégítésére, a részleges biz­tonság megerősítésének alap­elvei és gyakorlata: ezen be­lül a békeövezetekről, a hadi- létesítmények és a fegyverke­reskedelem kérdéséiről is szó esik­A moszkvai fórum a béke érdekében aktív nemzetközi közvélemény megteremtésé­nek céljából jött létre, s azért, hogy kifejezte Haigh tábornoknak a háborús fel­hívásaival való szembenállá­sát, és a belga Robert Klaus »Európa védelem nélkül?« című pánikkeltő jelentésével szembeni nyugodtságát, hogy kifejezze antirevansista szoli­daritását a F. Josef Strauss- szal az élen hangoskodó nyu­gatnémet ultrák ellenében, és kinyilvánítsa minden bé­keszerető erő készségét a mi­litaristákkal való szembesze­gülésre. A szovjet nép, valamennyi néppel együtt folytatja és folytatni is fogja ezt a szün- ■ télén harcot azért, hogy ne emelkedjenek a fegyverek újabb és újabb hegyei, hogy megvalósuljon a népek teljes függetlensége és egyenlősége, hogy a kolonializmus és a fajüldözés veszélye megszűn­jék, hogy a nemzetközi kap­csolatokból száműzzék a dik­tátumot. Olcg Sztrogonov (AFN—KS) Washington Szenátorok följelentenék a kormányt Az amerikai törvényhozás hat tagja pénteken feljelen­tette a kormányt, mert az sze­rintük feladni készül a Pana­ma-csatornát. A Thurmond és Helms republikánus szenátor által benyújtott kereset sze­rint/ a Ford- illetve a 20-án hivatalba lépő Carter kor­mánynak nincs joga megálla­podást kötni a Panama-csa­Arab Liga Tanácskoznak a külügyminiszterek Szombaton délelőtt Kairó­ban megnyílik az Arab Liga tagállamai külügyminiszterei­nek kétnapos tanácskozása. A napirend főbb pontjai: az arab-európai »párbeszéd« álta­lános bizottságának február 10-én Tuniszban megnyíló 2. értekezletén követendő egysé­ges arab irányvonal kialakítá­sa; a márciusban Kairóban tartandó afrikai—arab csúcs- találkozó előkészítése; a Liba­nonban állomásozó arabközi békefenntartó erők áprilisban lejáró megbízásának meghosz­Li ízabbítására előterjesztett oanon kérdés megvitatása, Cyrus Vance. az Egyesült Államok külügyminisztere pénteken Washingtonban fo­gadta Szimha Dinitz-t. Izrael washingtoni nagykövetét. Esz­mecseréjük homlokterében — nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint — Jichak Rabin izraeli miniszterelnök was­hingtoni látogatásának lehető­sége állt. Binitz pénteken találkozott Henry Kissingerrel, a január 2ö-án leköszönő amerikai kül­ügyminiszterrel is. tornáról, mert az »amerikai terület« így csak a kor.gresz- szus rendelkezhet felette. A Ford kormány rpár elő­készítette a megállapodást, amely fokozatosan Panama igazgatása alá helyezné a csa­tornád vezetet, de továbbra is biztosítaná az Egyesült Álla­mok katonai jelenlétét és el­lenőrzését a csatorna felett. A Carter-komnány mielőbb le kívánja zárni a tárgyalásokat. Az Egyesült Államok az ál­tala 1903-ban kreált panamai rezsimmel aláíratott szerződés szerint az Egyesült Államok »úgy járhat el az övezetben, mintha szuverenitása lenne«. Panamai részről régóta sür­getik e megalázó helyzet.fel­számolását. Az amerikai meg­szállás ellen már a hatvanas években emberéleteket is kö­vetelő megmozdulások voltak. Latin-amerika és általában a fejlődő országok az új ame­rikai adminisztráció első pró­bájának tekinti a csatorna ügyet. A szélsőségesen maradi kongresszusi körök próbálko­zásai ellenére a Carter-kor- mányzat minden valószínűség szerint hamarosan megköti az Ikerülhetetlen kompromisszu­mot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom