Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-13 / 10. szám
Parancsnokok lesznek A rendelő : az egész határ Harc gyakorlat levezetése terepasztalon. Felvillan a képmagnó. Hatalmas lángokon futnak keresztül a különleges védőruhába öltözött munkásőrök. Egyikük ruhája tüzet fog. társai pillanatok alatt eloltják. — A terepfoglalkozásokról a gyakorlatokról rendszeresen készítünk filmeket, s azokat képmagnó segítségével levetítjük, hogy a parancsnoki iskolán tanuló munkásőrök utólag meggyőződhessenek arról, mit hajtottak végre szabályosan, s mi az, amin változtatni kell. A tűzön való áthatolás egyike azoknak a feladatoknak, amelyeket a leendő parancsnokoknak alaposan el kell sajátítaniuk, ezért is fordítunk rá különösen nagy gondot. A többi anyagot szintén a legkorszerűbb segédeszközök felhasználásával ismertetjük meg, hogy az itt töltött idő minél eredményesebb legyen. Nagy Sándornak, az iskola parancsnokának szavait nemcsak a képmagnó, hanem a különböző tantermekben, kabinetekben tett látogatás is bizonyítja. Valóban: nagyszerű körülmények között tanulhatnak a jövő munkásőrpa- rancsnokai. Tereptan kabinet. Itt mindazt elsajátítják, ami egy esetleges harcfeladat végrehajtásához elengedhetetlenül fontos. Először is azt tanulják meg, hogyan kell rávezetni a térképre a feladatot, s követni a térképen az ellenség mozgását. A tájoló, a távcső, a parancsnoki vonalzó az iskola befejezése után már megszokott eszköz lesz számukra. Megismerik a terep kihatását egy esetleges harcfeladatra, a távolság becslését, a tájékozódást a terepen és a térképen egyaránt. Amit elméletben megtanulnak, azt a gyakorlatban is alkalmazzák. Írásvetítő, diavetítő segíti a tanulást, s amit a térképről leolvasnak, azt a hatalmas terepasztalon figyelemmel követhetik. Érdekes a »láthatatlan« térkép: egy színes szemüveg segítségével kiemelkednek rajta a domborzatok. — Elsősorban a térképismeretből tanultam sokat. Azonkívül a vezetéselméleti, pedagógiai órák nyújtanak nagy segítséget a parancsnoki munkához — mondja Ko~ vács Nándor kaposvári munkásőr. Kívüle még több somogyi munkásőr található az iskola hallgatói között. A másik kabinetben, ahol éppen egy di- verzánsok elfogásáról készített filmet tanulmányoztak, Kar" dós Gyufával találkoztunk. Amíg pergett a film, diavetítő segítségével különféle harcászati szabályokat ismertettek. Színesítette, érdekessé tette' a tanulást, hogy a munkásőrök folyón való átkelését megörökítő filmkockák mellett a diavetítő azt mutatta be: milyen volt a folyón való átkelés századokkal ezelőtt. Az Növényvédelmi tájékoztató A zöldségvetőmagvak csávázásáról A zőldségnö vények biztonságos termesztésének is egyik alapvető feltétele a fertőzés- mentes, egészséges vetőmag. Ezért a vírusos, baktériumos és gombás betegségek ellen nélkülözhetetlen a vetőmag- csávázás, különösen akkor, ha a vetőmag saját szedésből való. Vírusbetegségek ellen a paprika, a paradicsom és az újabban teret hódító tojásgyümölcs magját kell nátronlúgban csávázni. A csávázólé töménysége 1,5 százalékos, a- paradicsomnál — a mag érzékenysége miatt — 1 százalékos. A magokat tíz percig áztassuk a csávázólében, majd bőséges folyóvízzel alaposan mossuk le. A még nedves magra kell a baktériumos és gombás megbetegedések elleni csávázószert rájuttatni, s ezt követi a magok szárítása — ha nem közvetlenül a magvetés előtt történt a csávázáis. Baktériumos betegségek (baktériumos le- vélfoltosság, baktériumos le- vélvarasodás, korinebaktériu- mos hervadás stb.) ellen a hi- ganytartalmú csávázószerék hatásosak. Csávázásra a Cere- san Universal nedves csávázószert javasoljuk 0,1 százalékos töménységű oldatban. A csávázási idő a sárgarépánál, a petrezselyemnél, a zellernél, a hagymánál 15 perc, az uborkánál, a töknél és a dinnyénél 10 perc. A csávázás után a fölösleges csávázószert folyóvizes mosással kell eltávolítani. Zöldborsó és bab vetése előtt a baktériumos betegségek megelőzésére az Orthocid 3 g, vagy a TMTD 4—5 g adagban történő felhasználását javasoljuk vetőmag-kilogrammonként. Ezeknek a készítményeknek csiravédő hatásuk is van. Gombás megbetegedések ellen is hatásos védelmet nyújt a higanyos osá- vázószer. A korai káposztafélék, valamint a hónapos retek magvainak csávázásáihoz — a fekete eres száraz rothadás és a palántadőlés megelőzése érdekében — a Chinoin Funda- zol 50 WP 1,5 g+Dithane M 45 2 g adagolású kombináció használatát javasoljuk vetőmag-kilogrammonként. Felhívjuk a kistermelők figyelmét arra, hogy a csávázott zöldségmagvakat csak vetésre szabad felhasználni! Ha vásárolt vetőmagvakat használunk, vetés előtt nézzük meg a ta- sakokon, hogy a magot csávázták-e. Ha ez megtörtént, a tasakokon feltüntetik, s ilyenkor nem kell még egyszer elvégezni. A kistermelőknek fontos: a nátronlúgos csáyá- záshoz nátriumhidroxid (NaOH) vegyszer a boltokban kapható, személyi igazolvány bemutatása mellett. objektumvédelmet pedig az egykori várvédelemmel hasonlították össze. — Nagyon sok új elméleti és gyakorlati módszerrel ismerkedtem meg. Könnyíti a tanulást, ha a száraz anyagok ismertetését képek, ábrák bemutatásával kötjük össze. Társaimmal együtt hasznos napokat töltünk az iskolán, bár már régebben így képezték volna a parancsnoki tisztségekre kijelölt munkásőröket — mondja Kardos Gyula. Bizonyára ez a véleménye Antal Mihálynak, Lengyel Miklósnak, Skerlecz Lászlónak és a többi, a budapesti iskolán most tanuló somogyi munkásőrnek, meg azoknak, akik az ország más megyéiből érkeztek. A módszertani kabinetben az objektumvédelmet gyakorolták. Egy terepasztalon fölépítették mindazt. ami az életben elképzelhető. Van itt minden : fotocellás riasztóberendezés, működő vasút és gépkocsik, őrtornyok, támadó ellenség, hang- és fényjelzést adó őrök. S látható az, hogyan kell a meglepetésszerű támadást elhárítani. A leendő parancsnokok szinte játszva, ám mégis nagyon komolyan tanultak. — Itt az iskolán elsajátíthatják a parancsnoki munkához szükséges alapismereteket Igazi és jó parancsnokká azonban csak akkor válhatnak, ha otthon gyakorlati munkájukhoz is megkapják a szükséges segítséget — mondotta Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, akivel az iskolán beszélgettünk. A somogyi munkásőrök már visszatértek egységeikhez. Dicsérettel, elismeréssel végeztek. S bizonyára így végzik majd parancsnoki munkájukat is, amikor társaiknak továbbadják a tanultakat. Sz. L. Dr. Jtmzsó József körzeti állatorvos Nagyatádon és környékén látja el a nagyüzemi és háztáji gazdaságokat. Korán reggel és napközben sorra érkeznek a bejelentések, a doktor — a többi körzeti állatorvoshoz hasonlóan — állandóan úton van, egy nap száz kilométert is vezet. Csúszkál, vonaglik alattunk az autó a havas-sáros úton. A baromfitelep előtt bokáig érő vízbe lépünk. Esni kezd az eső. Tizenhatezer csirkét nevelnek a Balatoni Halgazdaság nagyatádi telepén, s az ünnepek előtt lejárt szavatosságú takarmányt kaptak. ötvenszázalékos veszteséggel számoltak, azonnali beavatkozásra volt szükség. Almot cseréltek és fokozták a szellőztetést. Így a veszteség »csupán« hatszáz csirke lett. Benyitunk az ajtón, mellbe vág a még mindig erős ammóniaszag. A doktor utasítja a gondozót: az egyik oldalon tárják ki az ablakokat — levegő kell az állatnak. Nem szól a gäbe Háztáji gazdaság. Az udvar végéből magas, gumicsizmás férfi siet elénk. — Doktor úr, azt hittem reggelre meghal a göbe. Fölkelek, megnézem. A göbe nem szól egy szót sem. Még a füle is kék! Kéthónapos vemhes disznó. Csöndben hever az ól mélyén, i A doktor más ismeri — készíti az injekciót. Az istállóban három ló áll. Ha már itt vagyunk, nézzük meg, kéri a gazda. Izomlázuk van, megkapták az »ünnepi betegséget«. Laci bácsi szereti a lovait, nincs szíve megvonni tőlük az abrakot. A hosszú pihenő alatt felhalmozódik vérükben a szőlőcukor, és ez különféle bajokat okoz. Járatni kell a lovakat, terhelés nélkül. A magas férfi helyeslőén bólogat. A Május 1. Tsz taranyi kerületének tehenészete. A bejárati lábtörlő talán soha nem látott fertőtlenítő oldatot. A kézmosó lavór állványostul a falnak döntve, a por lepi. Az istállóban két gyógyult tehenet nézünk meg. Az egyiket nemrégen operálni kellett: hegyes tárgyat nyelt le, s az a hasfalba fúródott. Mostanra már nyoma is alig van a beavatkozásnak, a heg sem látszik, csak kézzel tapintható. Odakinn újabb kellemetlen élmény. A fertőzés elkerülését hivatott szolgálni a drága pénzen épített kerítés. Vagy három helyen beszakadt. A kaput a doktor támasztotta az istálló falának, Április van januárban Az idomított vad madár és a fényprogram Február végéig tart a vadászszezon, javában durrog- nak a puskák a Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság területein is. November—decemberben 11 ezer fácánt lőttek ki. Januárban és februárban még 5 ezer következik. Kilőttek — állományjavítási céllal — 30 selejt szarvasbikát, és puskavégre került 8 ezer vadkacsa is. A múlt évben 80 ezer vadkacsát tenyésztettek a gazdaság telepein, ezek nagy része a házi pecsenyekacsákhoz hasonlóan került forgalomba. A házi — valójában nagyüzemi — körülmények között nevelt vadkacsa azonban nem tud a tojásból való kikelés után repülni, erre meg kell tanítani, de úgy, hogy a megszokott etetési időben a kívánt irányba repüljön — oda, ahol a vadászok várják. Íme korunk különös vívmánya: a házilag idomított vadmadár. De nemcsak itt avatkoznak a természet munkájába a szakemberek. 1976-ban a MÉM tenyésztési rendszerként ismerte el a gazdaság által alkalmazott szárnyasvadtenyésztési technológiákat és vadászati módszereket. A tojatási technológia egyik részmegoldásaként, a megvilágítási idők változtatásával elérték: a vadkacsák, fácánok január elején áprilist éreznek. Mivel ezek a madarak májusban tojnak, így hamarosan sor kerül erre. A rendszerbe belépő gazdaságok számára Balatonnagy- berek tojást, naposcsibét, előnevelt csibét, takarmányt is biztosít a technológia mellett, sőt közreműködik abban, hogy a partnergazdaságok előnyösen és gazdaságosan létesíthessen vadászerdőt, s a nagy terítéket ígérő vadászatokra kellő létszámú vendég érkezzen. 1974 óta foglalkozik a gazdaság intenzíven a vadtenyésztéssel. Az első évben 2 millió 400 ezer forint, tavaly már 3 millió forint körül volt az ágazat eredmenye. addig a földön hevert Odább római épületmaradványra emlékeztet a szociális épület betonalapja. Egy nap máshova vitték innen a téglát; Hogy miért és hova, senki se tudja. A betonalapban azóta gyom virít Ribillió ! Bejelentésre utazunk egy háztáji gazdasághoz. Hasmené- sesek a kismalacok. A háziak új kéréssel fogadnak, ivartalanítani is kellene. Visít a malac, amikor Miklós bácsi elkapja. — Három napon belül simán gyógyul a seb! Átjöttek a szomszédból, ott is operálni kéne. Kornyadozó hóember a hátsó udvaron. Itt nehezebb a dolog. Bebújt a göbe malacaival az óiba, a kicsiket ki kéne onnan terelni. Csak sokára sikerül. Itt aztán van csatazaj! A göbe veri belülről az ajtót, majd kiszakad, versenyt jajveszékel malacaival. Aztán a ribillió véget ér, a malacok berohannak az ólba. Üjra szent a béke. Ötvöskónyiba érünk. Szűk udvar, homlokig érő eresz. »'Köhög a süldő«, fogadnak. Az asszony a két könyökét lebegteti, úgy mutatja átér- zéssel. Egy kis foci ! Amíg a malac eszeget a vályúból, a doktor sztetoszkóppal vizsgálja. Nem könnyű feladat. A hideg fém érintésétől az állat megugrik — össze-vissza futkározik a szűk kifutóban. Egy kis tüdőgyulladás. A konyhában forró víz, mosószer vár. Amíg a doktor a műszereket öblíti, Kálmán bácsi 69 évét meghazudtoló vidámsággal tréfálkozik — természetesen a lányokról. Szemre sem fest ötvennél többnek. Irány visszafelé, Nagyatád. Robogunk a jó minőségű, egyenes úton. »Doktor úr, a maga szíve sose fáj?« Fáj bizony! Egypárszor volt már kórházban is. Mondták, ne idegeskedjen, kímélje magát. Csakhogy akkor a praxist is abba kéne hagyni. Inkább más megoldást talált. Hetenként egyszer összegyűlnek né- hányan egy tornateremben, kicsit mozogni. Jólesik, hasznos is az esti foci. Délután rövid ebédszünetet tartunk: mert a nap öregebb fele sem lesz nyugalmasabb. Üj és új beteg állatok, újabb diagnózisok, gyors kezelés, receptek. Érkezéskor feszült, aggódó arcok fogadnak, távozáskor mosolygósak búcsúztatnak. Robog, csúszkál a kocsi, cuppog a latyakos hóban a gumicsizma. Bencsik András A főnök még nincs harmincéves A szűk személyzeti folyosón, tárolószekrények, asztalok, feltornyozott pótszékek között található a csurgói Csokonai étterem irodának nevezett, üyegfalú kis kalitkája. Szalai József üzletvezető — miután fehér kabátját fogasra akasztotta, sötét nyakkendőjét meglazította — ide ült be az imént egy rövid pihenőre. — Ilyenkor, fél kettő tájban csillapodik a vendégj árás — mondja. — Nem kell tovább segítenem az étteremben, a felszolgálók maguk is győzik a munkát. Én pedig elkezdhetem a magamét. A délután a számlák rendezésével, az árurendeléssel, a söntés és a konyha készletének feltöltésével telik el, és még ezernyi kisebb-nagyobb ügy közbejöhet. Ezért azután ritkán végzek este nyolc óra előtt. / — Egyik fiatal munkatársa így dicsekedett: »A főnököm még harmincéves sincs, így inkább a barátom, mint a fölöttesem. És ami fontos, mindig jókedvű.« Most huszonkilenc éves, négy éve vezető. Hogyan került ilyen fiatalon az üzlet élére? — Tíz éve vagyok »vendéglátós«. Betanított munkásként kezdtem itt, a helyi áfész-nél. Sokféle üzlettípust kipróbáltam: bisztrót, borozót, presz- szót, még fagylaltot is árultam. Jó iskola volt. Közben megismertem, megszerettem ezt a szakmát. Munkám mellett különböző szaktanfolyamokat végeztem, jelenleg is iskolába járok. — Fölöttesei elismerik a fáradozását? — Az, hogy erre a posztra állítottak, azt hiszem munkám elismerését jelenti. De nemrégiben egységünk is dicsérő oklevelet kapott. Ennél is jobban örülök azonban annak, hogy havi forgalmunk egyre növekszik. Ügy érzem, ez jelenti munkánk igazi elismerését. Az ételek minőségét igyekszünk állandóan javítani. Ezt most különösen fontosnak tartom, mert januártól kezdve az öregek napközi otthonába is szállítunk harminc ebédet. Mi a magunk módján: házi ízekkel szeretnénk enyhíteni az idős emberek magányát. — Tizenegy dolgozó munkáját irányítja, akik javarészt maguk is harminc éven aluli* ak. Származnak ebből összeütközések? — Nem. A fiataloknak ez nem okozhat gondot. Egyébként több munkatársamhoz régi ismeretség és személyes barátság fűz. Az új kollégákat is ilyen baráti légkör fogadja. Szívesen dolgozunk együtt. Meggyőződésem ugyanis, hogy a közvetlen szó többet ér minden főnöki szigornál. — Vezetőt nehéz elképzelni gondok nélkül. Itt másképp lenne? Nevetve válaszol: — Nekem is kijut belőlük, de szívesebben beszélek örömeimről, mint a bajokról. Néhány bosszantó dolgot azért megemlít. A zsúfolt raktárak ‘tárolási nehézségeket okoznak, az edénykészlet kiegészítésre, felújításra szarul. Tépett asztalkendőket, foltos térítőkét mutat, melyek másik vendéglő jelzését viselik. — Előfordul, hogy a Patyolat csak a darabszámra ügyel, nem mindig kapjuk vissza saját térítőinkét. Szerencsére a mosás minősége ritkán kifogásolható. A zöldségellátással sem elégedett. Szegényes a kínálat, különösen télen. így azután megesik, hogy felborul a tervezett étrénd. Ismeri az »objektív nehézségeket« — mégis türelmetlen : — A vendégeket nem érdeklik a mi apró-cseprő gondjaink, ők kifogástalan kiszolgálást várnak tőlünk — jogosan. Ezen munkálkodunk mindannyian. Ezt a célt szolgálja újabban, hogy esténként cigányzene fogadja a sorakozni vágyókat. A »főnököt« ritkáin látni rosszkedvűnek, annál többször mosolyog. Megjelenése mindig felvillanyozza a környezetét. Kevés szabad idejét a családjával tölti. Felesége az áfész adminisztrátora, kislányuk pedig nagycsoportos óvodás. Mindhármuk közös öröme az új lakás, melybe nemrégen költöztek a szűkös albérletből. Gépkocsija nincs, üdülőtelekre nem gyűjt, Görögországban sem járt, de sorsával elégedett. Tennivalóit a munkatársak és a vendégek határozzák meg. A jobbító szándék munkál benne. Lendvai József
