Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

Púja Frigyes Rodostóba utazott Púja Frigyes külügyminisztert — a látogatás során — hiva­talában fogadta Fahri Korutürk, a Török Köztársaság el­nöke. (Telefotó: ÀP—MTI—KS) Tel Aviv visszahívta párizsi nagykövetét Több százan tüntettek Franciaország ellen (Folytatás az 1. oldalról) Rákóczit ábrázoló szobrának talapzatánál és beírta nevét a múzeum emlékkönyvébe. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere az esti órák­ban tért vissza Istanbulba, ahol Namik Kemal Sentürk kormányzó vacsorát adott tiszteletére. Csütörtökön Púja Frigyes Izmirbe utazik. Szerdán délután elutazott Párizsból Mordechai Gazit, Izrael franciaországi nagykö­vete. akit kormánya Abu Daud palesztin vezető szabad­lábra helyezése elleni tiltako­zásként ’konzultációra hívott haza. Izrael — mint ismeretes — Abu Daud kiadatását kö­vetelte, a francia vádhatóság azonban elfogadhatatlannak minősítette a pénteken őri­zetbe vett palesztin vezetőre vonatkozó izraeli demarsot (és szabálytalannak a hason­ló értelmű nyugatnémet lépé­seket). A nagykövet elutazása előtt az Orly-i repülőtéren leszö­gezte: visszatérésének idő­pontja az izraeli kormánytól függ. Hazahívását »ünnepélyes tiltakozásnak« kell tekinteni, mivel Izrael úgy véli, hogy Párizs nem tett eleget a két ország között érvényben levő kiadatási szerződésnek. A nagykövet nyilatkozatában azt is kijelentette, hogy kor­mánya és ő maga hivatalosan helyteleníti azokat à »magán- megbeszéléseket«, amelyek a Carter új meokeszéléssorozala Ford utolsó jelentése a kongresszus előtt Miközben Ford elnök szerdán este »az Unió helyzeté­ről« szóló utolsó jelentését terjesztette a kongresszus elé, utóda, James Carter megbeszéléssorozatot kezdett jövendő kormányának tagjaival, tanácsadóival, s a törvényhozás mindkét pártbéli vezetőivel. A washingtoni állami mú­zeum központi épületében Ja­mes Carter szerdán reggeltől estig zárt ajtók mögött tár­gyalt, majd este a Pentagon illetékesei tájékoztatták. Az új elnök — aki »nyílt külpolitikát« ígért választói­nak — láthatólag nagy súlyt helyez arra hogy minél szé­lesebb egyetértést igyekezzék kialakítani külpolitikai kérdé­sekben, s főleg, hogy e törek­vésének megfelelő nyilvános­ságot is adjon. Carter munkatársai jóelőre bejelentették: az új elnök Washingtonból telefonon tár­gyal majd vezető japán, nyu­gatnémet, francia és brit ál­lamférfiakkal a tavaszra ter­vezett gazdasági csúcskonfe­renciáról, amelyre maga is elígérkezett. Carter — ezúttal utoljára — a Fehér Házzal átellenben levő Blair House-ban, a kor­mány vendégházában szállt Bolgár-szovjet megállapodás Szerda délután Szófiában aláírták az 1977. évi bolgár— szovjet árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A megállapodás, amelyet, - Ivan Nedev és Nyikolaj Pato- licsev, a két ország külkeres­kedelmi minisztere írt alá, összesen 4,8 milliárd rubeles forgalmat irányoz elő Bulgá­ria és a Szovjetunió között. meg. A közeli szomszédság el­lenére a Washingtonban töl­tött ' két nap alatt nem talál­kozik Ford elnökkel, aki szer­dán este mondta el a törvény- hozás két háza előtt a hagyo­mányos beszédet az Egyesült Államok helyzetéről. Ford ismételten célzott rá: tartogat még meglepetéseket az utolsó hétre is. A »megle­petések« egyike feltehetően a hétfőn beterjesztendő jövő évi költségvetési javaslat lesz, amely aligha könnyíti majd az új, demokrata kormány helyzetét, hiszen hetek alatt kell majd »a maguk képére formálniuk« a republikánus elképzeléseket. Fordnak más törvényjavas­latokkal is módjában áll még az utolsó pillanatban beleszól­nia a dolgok alakulásába. A jelek szerint él is majd e le­hetőséggel, hogy segítse a vá­lasztási vereség után újjászer­vezendő republikánus pártot s egyúttal a maga további poli­tikai pályafutását. Ford amerikai elnök a New York Times szerdai számában megjelent nyilatkozatában mind bel-, mind külpolitikai szempontból sikeresnek minő­sítette hivatali ténykedését és óvott a katonai költségvetés csökkentésétől. Célzott arra is, hogy »valószínűleg a Water- gate-ügy miatt« vesztette el a novemberi választást. Ford kijelentette: »nagy csalódás« érte, amikor meg­tudta, hogy Nixon (akinek al- elnöke volt) félrevezette a Wa- tergate-ügyben. Véleménye szerint egyébként a Waterga- te-botrány nem hatott ki az amerikai külpolitikára, »mert lényegében nem ezen a terü­leten érte Nixont bírálat«. A lelépő elnök szerint két és fél évi hivatali ténykedése alatt »szilárd vívmányokat« ért el a külpolitikában, s »lé­nyeges haladásra« van most lehetőség Afrikában. Közel- Keleten és a Szovjetunióval folytatandó SALT-tárgyaláso- kon. Ugyanakkor ismételten óvott a katonai költségvetés csökkentésétől, s megismételte az utóbbi időszakban gyakran hangoztatott kijelentéseit a Szovjetunió katonai erejének »állandó növekedéséről«. — Az amerikai gazdasági helyzetet »óriási haladás« jel­lemzi ahhoz képest, amit 1974-ben örökölt — hangoz­tatta á New York Times-iban megjelent nyilatkozatában Ge­rard Ford, aki nyitva hagyta a lehetőséget indulásra az 1980-as elnökválasztásán. (MTI) közelmúltban izraeli és arab személyiségek között Párizs­ban zajlottak le. A francia külügyminiszté­rium szóvivője végezetül meg­ismételte azokat a jogi érve­ket, amelyeknek alapján a vádhatóság kedden elrendelte Abu Daud szabadon bocsátá­sát. A francia sajtó bőségesen foglalkozik az üggyel. Az Hu­manité Poniatowski belügyi államminiszter személyes fe­lelősségét hangsúlyozza az Abu Daud-ügyben. Franciaország izrae1 i nagykövetét szerdán a kül­ügyminisztériumba kérették, s fölkérték, juttassa el kormá­nyához az Abu Daud szaba­don bocsátásával foglalkozó izraeli üzenetet. A külügymi­nisztérium főigazgatóhelyet­tese, Efraim Evron fogadta Jean Herly nagykövetet, s ki­jelentette: »Abu Daud szabad­lábra helyezése Franciaország részéről a két ország közötti kiadatási egyezmény meg­sértése«. A francia igazságszolgálta­tás döntése elleni tiltakozásul Tel Avivban több száz tüntető vonult föl a francia nagykö­vetség épülete elé. A tömeg »Giscard gyilkos! Giscard ter­rorista!« kiáltásokkal próbálta áttörni az épületet védelmező rendőri kordont. Szocialista külpolitika Corva’án-fníerlű a Uíyeraturnaja Gazdátlan \ »A chileiek túlnyomó több­sége szembehelyezkedik a fa­siszta diktatúrával« — jelen­tette ki a moszkvai Lityera- tumaja Gazetának adott in­terjújában Luis' Corvalán, a Chilei Kommunista Párt fő­titkára. Ehhez a többséghez nemcsak a Népi Egység egy­kori részvevői tartoznak, ha­nem más demokratikus erők képviselői is. *A chilei kommunisták ve­zetője a szovjet hetilap ha­sábjain részletesen leírja a fogságban töltött évek viszon­tagságait, s hangoztatja hogy noha egyelőre hazájától távol kell folytatnia a küzdelmet társai kiszabadításáért, a fa­siszta rendszer megdöntéséért, szabadon töltött első napjai »boldog napok«, mert lehető­sége nyílik munkájának foly­tatására. A Lityeraturnaja Gazeta »Optimizmussal tekintek a jövőbe« címmel közölte a Corvalánnal készített interjút. 36 millió dollár kölcsön Vietnamnak Az Egyesült Államok fenntartásokkal fogadta A Nemzetközi, Valutaalap úgy döntött, hogy 36 millió dollár kölcsönt ad a Vietna­mi Szocialista Köztársaságnak. A 129 tagállamból álló nem­zetközi szervezet tulajdonkép­pen a háborús károk okozta A Lockheed-botrány Olaszországban Szítirelépnek a védőügyvédek Utolsó szakaszához érkezett az olasz parlament vádemelé­si vizsgáló bizottságának a Lockheed korrupciós botrány ügyében folytatott vizsgálata. A vádemelések megfogalmazá­sa és a vádlottak december­ben történt meghallgatása után most a védőügyvédek mondják el beszédüket a bi­zottság előtt. A három fővád­lott: Mariano Rumor, Luigi Gui, és Mario Tanassi, vala­mint a többi kisebb rendű vád­m Somogyi Néplap lőtt képviseletében mintegy húsz ügyvéd emelkedik szó­lásra a következő napokban. A tárgyalás a sajtó számára nyilvános. Az ügyvédek meghallgatása után a bizottság — a képvi­selőház és a szenátus húsz tagja, Martinazzoli keresztény- demokrata szepátor elnökleté­vel — vitával és szavazással dönt a vizsgálat eredményéről. Elhatározhatja az ügy lezárá­sát vagy pedig vádemelési ja­vaslattal él a törvényhozás előtt. A parlament ezt meg­vitatás után elfogadhatja, s akkor a volt miniszterek ellen az alkotmánybíróság hoz íté­letet < termelés- és terméskiesések kompenzálására adja ezt a kölcsönt. Á Nemzetközi Valu­taalap hivatalosan ugyanis nem a háborús károk okozta veszteségek pótlására adja a kölcsönt, hanem a tavalyi ex­portbevételek 10 százalékos csökkenésének ellensúlyozásá­ra. Nyíltan — mint háborús kártérítést — nem adhatja ezt a kölcsönt, mert az Egyesült Államok, amelynek döntő sze­repet biztosító tőkésrészesedé­se van az Alapban, ezt egy­értelműen elutasítja. Az Egye­sült Államok még a kölcsön mostani megindoklását is fenntartásokkal fogadta, de egymagában nem tudta volna megakadályozni ezt a döntést, ezért tartózkodott a szavazás­tól. Mint köztudott: a háború alatt az amerikai bombázások megsemmisítették a közutakat, a vasútvonalakat és a közleke­déshez és szállításihoz szüksé­ges más létesítményeket. Ezek a súlyos károk még most is erőteljesen akadályozzák a termelést és a belföldi szállí­tásokat, nagy anyagi veszte­séget okozva az országnak. Washingtoni sajtóértesülé­sek szerint a Világbank a kö­zeljövőben küldöttséget me­neszt Hanoiba, hogy tanulmá­nyozza a Vietnaminak nyújtan­dó segély lehetőségeit. A diplomácia eszközével A világpolitika elkényeztet bennünket; naponta új fejle­ményekkel, nem egyszer meglepetésekkel szolgál. So­kan mondják: a történéseket megismerni is elég, végig­gondolni már szinte nincs időnk. Holott a napi politi­kai fordulatok sem pontosan érthetők a leglényegesebb összefüggések ismerete nél­kül, de ami talán még fon­tosabb: sok-sok ' eseményt kell »vallatni«, összerakni, végiggondolni, hogy tisztában lehessünk a világpolitikai fő tendenciákkal, a nemzetközi helyzet uralkodó vonásaival. Hasonló a helyzet a ma­gunk — azaz a szocialista közösség — külpolitikájának esetében. Diplomáciánk rend­kívül aktív, kezdeményező: új javaslatai, lépései napon­ta foglalkoztatnak bennünket, s velünk együtt a nemzetkö­zi közvéleményt. Ez az akti­vitás bár rendkívül szerte­ágazó, mégis jól áttekinthető s ebben az esetben, akár csak a nemzetközi helyzet tanul­mányozásánál, egy kicsit mé­lyebbre kell látnunk a napi eseményeknél. A szocialista országok nemzetközi tevékenységének legtöbb megnyilvánulása a politikai enyhülés megszilár­dítását és kiterjesztését cé­lozza. Ha egybevetjük az utóbbi években tett ilyen irá­nyú lépéseiket végső soíon három részre oszthatók. Az első csoportba sorol­hatjuk azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek az államok közötti kapcsolatok békés célú, kölcsönösen elő­nyös átrendezését szolgálják. Elsősorban • is azoknak az alapelveknek kívánnak ér­vényt szerezni, amelyeket a helsinki záróokmány is meg­fogalmazott, de Európán kí­vül is jól alkalmazhatók. Nyilvánvaló ugyanis, hogy Világszerte is csak. akkor ha­ladhat előre az enyhülés fo­lyamata ha az államok tisz­teletben tartják egymás szu­verenitását, határait, területi épségét, tartózkodnak az erőszaktól és nem avatkoz­nak be egymás belügyeibe. A szocialista országok ezek­re az alapokra kívánják rá­építeni az együttműködés magasépületeit. Szorgalmaz­zák a kapcsolatok fejleszté­sét a kereskedelem, az ipar, a tudomány és a technika területén hiszen az minden állam érdeke, s lényeges ösz­tönzője a gazdasági fejlődés­nek is. A Varsói Szerződés tagállamai éppen a közel­múltban, a tavaly november végi tanácsülésükön hangoz­tatták a hosszú távú és nagy volumenű együttműködés, a termelési és műszaki-tudo­mányos kooperáció, a szako­sítás fontosságát. Külön is ösztönözték a . környezetvé­delmi, a közlekedési, a szál­lítási és az energetikai együttműködés fejlesztését. Nagyfokú és őszinte érde­keltséget mutattak a kultu­rális, a tudományos, az ok­tatási, a tájékoztatási kapcso­latok kibővítésében is, euró­pai és világméretekben egy­aránt. A szocialista diplomácia lépéseinek második csoportja a következő képletből indul ki : az enyhülés = a vitás kérdések békés és igazságos megoldása. Érthető tehát, hogy országaink következete­sen támogatják azokat az erőket, amelyek az imperia­lizmus, a gyarmatosítás el­len, a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a békéért és a' társadalmi haladásért harcolnak. Föllépnek a kö­zel-keleti konfiktus igazságos és politikai rendezése mel­lett, Európában a Nyugat- Berlinről szóló négyoldalú megállapodás szigorú meg­tartását segítik elő. Szorgal­mazzák a ciprusi probléma rendezését, a Ciprusi Köztár­saság szuverenitásának, füg­getlenségének és területi ép­ségének biztosítása alapján. A pozitív megoldások azonban csak az enyhülés ellenségeivel vívott harcban érhetők el. A szocialista or­szágok minden eszközt, min­den fórumot felhasználnak arra, hogy megfékezzék és visszaszorítsák azokat a re­akciós, militarista és revan- sista erőket, amelyek — a Varsói Szerződés tagállamai­nak közös értékelése szerint is — »konfliktusokat okoz­nak szítják a fegyverkezési hajszát, megkísérlik kétség­be vonni az államok szuve­renitását és a fennálló hatá­rok sérthetetlenségét, a to­vábbi enyhülés célszerűségét és lehetőségét, felélesztik az imperialista politika régi fo­gásait.« Bár már nagy utat járt be, az enyhülés folyamata még nem minden területen érezteti jótékony hatását. Éppen ezért a szocialista külpolitika — akcióinak har­madik csoportjával — az enyhülés kiterjesztését igyek­szik előmozdítani. Mégpedig két irányba: egyrészt föld­rajzi értelemben, .vagyis az európai enyhülés nyomán to­vább kell munkálkodni az ázsiai biztonság. minden földrész biztonságának meg­teremtésén. Másrészt pedig sürgető feladat, hogy a poli­tikai enyhülés hathatós le­szerelési intézkedésekkel, vagyis katonai enyhüléssel párosuljon. Mindezzel voltaképpen csak a szocialista diplomácia konkrét lépéseit csoportosí­tottuk. S ha most összegez­zük, elénk tárul a politikai enyhülés programja. Megva­lósításához mindenekelőtt három területen kell előre­lépni : az államok közötti két- és többoldalú kapcsolatok­ban, a vitás kérdések békés rendezésében és az enyhülési folyamat kiterjesztésében, el­sősorban a leszerelés útján. íme, ebben az irányban halad a szocialista diplomá­cia. Pálos Tamás Üj harci formák, lehetőségek Jusuf M. Dadoo nyilatkozata a dél-afrikai helyzetről Yusuf Mohamed Dadoo, az illegalitásban tevékenykedő Dél-afrikai Kommunista Párt elnöke nyilatkozatot adott a isszaboni Diario de Lisboanak, országának politikai helyzeté­ről. Az interjút a lap kedd es­ti számában tették közzé. Dadoo értékelése szerint a dél-afrikai fajüldöző rezsim súlyos politikai válsággal küsz­ködik, különösen azóta, hogy katonai vereséget szenvedett Angolában, s ezzel megtört a »fehérek • legyőzhetetlenségé­nek mítosza. Portugália af­rikai gyarmatbirodalmának széthullása, Mozambik, Angola és Bissau-Giunea függetlenné válása, az angolai nép impe­rialista beavatkozása ellen ví­vott második függetlenségi há­borújának diadala kedvezően hatott a dél-afrikai nép har­ci szellemére is: országszerte fölkelések és politikai' sztráj­kok törtek ki. »■Megértek a feltételek ah­hoz, hogy pártunk fokozza tö­megszervező munkáját« — mondta az elnök. Közölte, hogy a Dél-afrikai KP az ugyancsak illegalitás­ban működő Afrikai Nemzeti Kongresszus tagja, amely a felszabadító erőket tömöríti. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy megdöntse a fa­siszta rendszert és a nép ke­zébe adja a hatalmat. Annak a véleménynek adott hangot, hogy a népi offenzívát új, ma­gasabb rendű harci firmákkal, nemzetközileg pedig á szocia­lista közösség országaira, a [ munkásmozgalomra és a tó­kés országok haladó erőire tá- I maszkodva kell kibontakoztat - I ni Vorster rezsimjével szem­ben, a feketebőrű lakosság teljes felszabadításáért. Dadoo elmondta: a NATO országok az ENSZ határozatait megsértve fegyvereket szállí­tanak a Vorster-rezsimnek, amely e fegyverekkel tartja magát hatalmon. Különösen aggasztóinak nevezte, hogy az Egyesült Államok, Franciaor­szág és az NSZK Izraelen ke­resztül nukleáris reaktorokat és hadianyagot juttat Preto­riának. »Mindinkább lehetővé /álik, hogy Dél-Afrika atom­fegyvert állítson elő« — véle­kedett a Dél-afrikai Kommu­nista Párt elnöke. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom