Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-13 / 10. szám
Púja Frigyes Rodostóba utazott Púja Frigyes külügyminisztert — a látogatás során — hivatalában fogadta Fahri Korutürk, a Török Köztársaság elnöke. (Telefotó: ÀP—MTI—KS) Tel Aviv visszahívta párizsi nagykövetét Több százan tüntettek Franciaország ellen (Folytatás az 1. oldalról) Rákóczit ábrázoló szobrának talapzatánál és beírta nevét a múzeum emlékkönyvébe. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere az esti órákban tért vissza Istanbulba, ahol Namik Kemal Sentürk kormányzó vacsorát adott tiszteletére. Csütörtökön Púja Frigyes Izmirbe utazik. Szerdán délután elutazott Párizsból Mordechai Gazit, Izrael franciaországi nagykövete. akit kormánya Abu Daud palesztin vezető szabadlábra helyezése elleni tiltakozásként ’konzultációra hívott haza. Izrael — mint ismeretes — Abu Daud kiadatását követelte, a francia vádhatóság azonban elfogadhatatlannak minősítette a pénteken őrizetbe vett palesztin vezetőre vonatkozó izraeli demarsot (és szabálytalannak a hasonló értelmű nyugatnémet lépéseket). A nagykövet elutazása előtt az Orly-i repülőtéren leszögezte: visszatérésének időpontja az izraeli kormánytól függ. Hazahívását »ünnepélyes tiltakozásnak« kell tekinteni, mivel Izrael úgy véli, hogy Párizs nem tett eleget a két ország között érvényben levő kiadatási szerződésnek. A nagykövet nyilatkozatában azt is kijelentette, hogy kormánya és ő maga hivatalosan helyteleníti azokat à »magán- megbeszéléseket«, amelyek a Carter új meokeszéléssorozala Ford utolsó jelentése a kongresszus előtt Miközben Ford elnök szerdán este »az Unió helyzetéről« szóló utolsó jelentését terjesztette a kongresszus elé, utóda, James Carter megbeszéléssorozatot kezdett jövendő kormányának tagjaival, tanácsadóival, s a törvényhozás mindkét pártbéli vezetőivel. A washingtoni állami múzeum központi épületében James Carter szerdán reggeltől estig zárt ajtók mögött tárgyalt, majd este a Pentagon illetékesei tájékoztatták. Az új elnök — aki »nyílt külpolitikát« ígért választóinak — láthatólag nagy súlyt helyez arra hogy minél szélesebb egyetértést igyekezzék kialakítani külpolitikai kérdésekben, s főleg, hogy e törekvésének megfelelő nyilvánosságot is adjon. Carter munkatársai jóelőre bejelentették: az új elnök Washingtonból telefonon tárgyal majd vezető japán, nyugatnémet, francia és brit államférfiakkal a tavaszra tervezett gazdasági csúcskonferenciáról, amelyre maga is elígérkezett. Carter — ezúttal utoljára — a Fehér Házzal átellenben levő Blair House-ban, a kormány vendégházában szállt Bolgár-szovjet megállapodás Szerda délután Szófiában aláírták az 1977. évi bolgár— szovjet árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A megállapodás, amelyet, - Ivan Nedev és Nyikolaj Pato- licsev, a két ország külkereskedelmi minisztere írt alá, összesen 4,8 milliárd rubeles forgalmat irányoz elő Bulgária és a Szovjetunió között. meg. A közeli szomszédság ellenére a Washingtonban töltött ' két nap alatt nem találkozik Ford elnökkel, aki szerdán este mondta el a törvény- hozás két háza előtt a hagyományos beszédet az Egyesült Államok helyzetéről. Ford ismételten célzott rá: tartogat még meglepetéseket az utolsó hétre is. A »meglepetések« egyike feltehetően a hétfőn beterjesztendő jövő évi költségvetési javaslat lesz, amely aligha könnyíti majd az új, demokrata kormány helyzetét, hiszen hetek alatt kell majd »a maguk képére formálniuk« a republikánus elképzeléseket. Fordnak más törvényjavaslatokkal is módjában áll még az utolsó pillanatban beleszólnia a dolgok alakulásába. A jelek szerint él is majd e lehetőséggel, hogy segítse a választási vereség után újjászervezendő republikánus pártot s egyúttal a maga további politikai pályafutását. Ford amerikai elnök a New York Times szerdai számában megjelent nyilatkozatában mind bel-, mind külpolitikai szempontból sikeresnek minősítette hivatali ténykedését és óvott a katonai költségvetés csökkentésétől. Célzott arra is, hogy »valószínűleg a Water- gate-ügy miatt« vesztette el a novemberi választást. Ford kijelentette: »nagy csalódás« érte, amikor megtudta, hogy Nixon (akinek al- elnöke volt) félrevezette a Wa- tergate-ügyben. Véleménye szerint egyébként a Waterga- te-botrány nem hatott ki az amerikai külpolitikára, »mert lényegében nem ezen a területen érte Nixont bírálat«. A lelépő elnök szerint két és fél évi hivatali ténykedése alatt »szilárd vívmányokat« ért el a külpolitikában, s »lényeges haladásra« van most lehetőség Afrikában. Közel- Keleten és a Szovjetunióval folytatandó SALT-tárgyaláso- kon. Ugyanakkor ismételten óvott a katonai költségvetés csökkentésétől, s megismételte az utóbbi időszakban gyakran hangoztatott kijelentéseit a Szovjetunió katonai erejének »állandó növekedéséről«. — Az amerikai gazdasági helyzetet »óriási haladás« jellemzi ahhoz képest, amit 1974-ben örökölt — hangoztatta á New York Times-iban megjelent nyilatkozatában Gerard Ford, aki nyitva hagyta a lehetőséget indulásra az 1980-as elnökválasztásán. (MTI) közelmúltban izraeli és arab személyiségek között Párizsban zajlottak le. A francia külügyminisztérium szóvivője végezetül megismételte azokat a jogi érveket, amelyeknek alapján a vádhatóság kedden elrendelte Abu Daud szabadon bocsátását. A francia sajtó bőségesen foglalkozik az üggyel. Az Humanité Poniatowski belügyi államminiszter személyes felelősségét hangsúlyozza az Abu Daud-ügyben. Franciaország izrae1 i nagykövetét szerdán a külügyminisztériumba kérették, s fölkérték, juttassa el kormányához az Abu Daud szabadon bocsátásával foglalkozó izraeli üzenetet. A külügyminisztérium főigazgatóhelyettese, Efraim Evron fogadta Jean Herly nagykövetet, s kijelentette: »Abu Daud szabadlábra helyezése Franciaország részéről a két ország közötti kiadatási egyezmény megsértése«. A francia igazságszolgáltatás döntése elleni tiltakozásul Tel Avivban több száz tüntető vonult föl a francia nagykövetség épülete elé. A tömeg »Giscard gyilkos! Giscard terrorista!« kiáltásokkal próbálta áttörni az épületet védelmező rendőri kordont. Szocialista külpolitika Corva’án-fníerlű a Uíyeraturnaja Gazdátlan \ »A chileiek túlnyomó többsége szembehelyezkedik a fasiszta diktatúrával« — jelentette ki a moszkvai Lityera- tumaja Gazetának adott interjújában Luis' Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára. Ehhez a többséghez nemcsak a Népi Egység egykori részvevői tartoznak, hanem más demokratikus erők képviselői is. *A chilei kommunisták vezetője a szovjet hetilap hasábjain részletesen leírja a fogságban töltött évek viszontagságait, s hangoztatja hogy noha egyelőre hazájától távol kell folytatnia a küzdelmet társai kiszabadításáért, a fasiszta rendszer megdöntéséért, szabadon töltött első napjai »boldog napok«, mert lehetősége nyílik munkájának folytatására. A Lityeraturnaja Gazeta »Optimizmussal tekintek a jövőbe« címmel közölte a Corvalánnal készített interjút. 36 millió dollár kölcsön Vietnamnak Az Egyesült Államok fenntartásokkal fogadta A Nemzetközi, Valutaalap úgy döntött, hogy 36 millió dollár kölcsönt ad a Vietnami Szocialista Köztársaságnak. A 129 tagállamból álló nemzetközi szervezet tulajdonképpen a háborús károk okozta A Lockheed-botrány Olaszországban Szítirelépnek a védőügyvédek Utolsó szakaszához érkezett az olasz parlament vádemelési vizsgáló bizottságának a Lockheed korrupciós botrány ügyében folytatott vizsgálata. A vádemelések megfogalmazása és a vádlottak decemberben történt meghallgatása után most a védőügyvédek mondják el beszédüket a bizottság előtt. A három fővádlott: Mariano Rumor, Luigi Gui, és Mario Tanassi, valamint a többi kisebb rendű vádm Somogyi Néplap lőtt képviseletében mintegy húsz ügyvéd emelkedik szólásra a következő napokban. A tárgyalás a sajtó számára nyilvános. Az ügyvédek meghallgatása után a bizottság — a képviselőház és a szenátus húsz tagja, Martinazzoli keresztény- demokrata szepátor elnökletével — vitával és szavazással dönt a vizsgálat eredményéről. Elhatározhatja az ügy lezárását vagy pedig vádemelési javaslattal él a törvényhozás előtt. A parlament ezt megvitatás után elfogadhatja, s akkor a volt miniszterek ellen az alkotmánybíróság hoz ítéletet < termelés- és terméskiesések kompenzálására adja ezt a kölcsönt. Á Nemzetközi Valutaalap hivatalosan ugyanis nem a háborús károk okozta veszteségek pótlására adja a kölcsönt, hanem a tavalyi exportbevételek 10 százalékos csökkenésének ellensúlyozására. Nyíltan — mint háborús kártérítést — nem adhatja ezt a kölcsönt, mert az Egyesült Államok, amelynek döntő szerepet biztosító tőkésrészesedése van az Alapban, ezt egyértelműen elutasítja. Az Egyesült Államok még a kölcsön mostani megindoklását is fenntartásokkal fogadta, de egymagában nem tudta volna megakadályozni ezt a döntést, ezért tartózkodott a szavazástól. Mint köztudott: a háború alatt az amerikai bombázások megsemmisítették a közutakat, a vasútvonalakat és a közlekedéshez és szállításihoz szükséges más létesítményeket. Ezek a súlyos károk még most is erőteljesen akadályozzák a termelést és a belföldi szállításokat, nagy anyagi veszteséget okozva az országnak. Washingtoni sajtóértesülések szerint a Világbank a közeljövőben küldöttséget meneszt Hanoiba, hogy tanulmányozza a Vietnaminak nyújtandó segély lehetőségeit. A diplomácia eszközével A világpolitika elkényeztet bennünket; naponta új fejleményekkel, nem egyszer meglepetésekkel szolgál. Sokan mondják: a történéseket megismerni is elég, végiggondolni már szinte nincs időnk. Holott a napi politikai fordulatok sem pontosan érthetők a leglényegesebb összefüggések ismerete nélkül, de ami talán még fontosabb: sok-sok ' eseményt kell »vallatni«, összerakni, végiggondolni, hogy tisztában lehessünk a világpolitikai fő tendenciákkal, a nemzetközi helyzet uralkodó vonásaival. Hasonló a helyzet a magunk — azaz a szocialista közösség — külpolitikájának esetében. Diplomáciánk rendkívül aktív, kezdeményező: új javaslatai, lépései naponta foglalkoztatnak bennünket, s velünk együtt a nemzetközi közvéleményt. Ez az aktivitás bár rendkívül szerteágazó, mégis jól áttekinthető s ebben az esetben, akár csak a nemzetközi helyzet tanulmányozásánál, egy kicsit mélyebbre kell látnunk a napi eseményeknél. A szocialista országok nemzetközi tevékenységének legtöbb megnyilvánulása a politikai enyhülés megszilárdítását és kiterjesztését célozza. Ha egybevetjük az utóbbi években tett ilyen irányú lépéseiket végső soíon három részre oszthatók. Az első csoportba sorolhatjuk azokat a diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek az államok közötti kapcsolatok békés célú, kölcsönösen előnyös átrendezését szolgálják. Elsősorban • is azoknak az alapelveknek kívánnak érvényt szerezni, amelyeket a helsinki záróokmány is megfogalmazott, de Európán kívül is jól alkalmazhatók. Nyilvánvaló ugyanis, hogy Világszerte is csak. akkor haladhat előre az enyhülés folyamata ha az államok tiszteletben tartják egymás szuverenitását, határait, területi épségét, tartózkodnak az erőszaktól és nem avatkoznak be egymás belügyeibe. A szocialista országok ezekre az alapokra kívánják ráépíteni az együttműködés magasépületeit. Szorgalmazzák a kapcsolatok fejlesztését a kereskedelem, az ipar, a tudomány és a technika területén hiszen az minden állam érdeke, s lényeges ösztönzője a gazdasági fejlődésnek is. A Varsói Szerződés tagállamai éppen a közelmúltban, a tavaly november végi tanácsülésükön hangoztatták a hosszú távú és nagy volumenű együttműködés, a termelési és műszaki-tudományos kooperáció, a szakosítás fontosságát. Külön is ösztönözték a . környezetvédelmi, a közlekedési, a szállítási és az energetikai együttműködés fejlesztését. Nagyfokú és őszinte érdekeltséget mutattak a kulturális, a tudományos, az oktatási, a tájékoztatási kapcsolatok kibővítésében is, európai és világméretekben egyaránt. A szocialista diplomácia lépéseinek második csoportja a következő képletből indul ki : az enyhülés = a vitás kérdések békés és igazságos megoldása. Érthető tehát, hogy országaink következetesen támogatják azokat az erőket, amelyek az imperializmus, a gyarmatosítás ellen, a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, a békéért és a' társadalmi haladásért harcolnak. Föllépnek a közel-keleti konfiktus igazságos és politikai rendezése mellett, Európában a Nyugat- Berlinről szóló négyoldalú megállapodás szigorú megtartását segítik elő. Szorgalmazzák a ciprusi probléma rendezését, a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének biztosítása alapján. A pozitív megoldások azonban csak az enyhülés ellenségeivel vívott harcban érhetők el. A szocialista országok minden eszközt, minden fórumot felhasználnak arra, hogy megfékezzék és visszaszorítsák azokat a reakciós, militarista és revan- sista erőket, amelyek — a Varsói Szerződés tagállamainak közös értékelése szerint is — »konfliktusokat okoznak szítják a fegyverkezési hajszát, megkísérlik kétségbe vonni az államok szuverenitását és a fennálló határok sérthetetlenségét, a további enyhülés célszerűségét és lehetőségét, felélesztik az imperialista politika régi fogásait.« Bár már nagy utat járt be, az enyhülés folyamata még nem minden területen érezteti jótékony hatását. Éppen ezért a szocialista külpolitika — akcióinak harmadik csoportjával — az enyhülés kiterjesztését igyekszik előmozdítani. Mégpedig két irányba: egyrészt földrajzi értelemben, .vagyis az európai enyhülés nyomán tovább kell munkálkodni az ázsiai biztonság. minden földrész biztonságának megteremtésén. Másrészt pedig sürgető feladat, hogy a politikai enyhülés hathatós leszerelési intézkedésekkel, vagyis katonai enyhüléssel párosuljon. Mindezzel voltaképpen csak a szocialista diplomácia konkrét lépéseit csoportosítottuk. S ha most összegezzük, elénk tárul a politikai enyhülés programja. Megvalósításához mindenekelőtt három területen kell előrelépni : az államok közötti két- és többoldalú kapcsolatokban, a vitás kérdések békés rendezésében és az enyhülési folyamat kiterjesztésében, elsősorban a leszerelés útján. íme, ebben az irányban halad a szocialista diplomácia. Pálos Tamás Üj harci formák, lehetőségek Jusuf M. Dadoo nyilatkozata a dél-afrikai helyzetről Yusuf Mohamed Dadoo, az illegalitásban tevékenykedő Dél-afrikai Kommunista Párt elnöke nyilatkozatot adott a isszaboni Diario de Lisboanak, országának politikai helyzetéről. Az interjút a lap kedd esti számában tették közzé. Dadoo értékelése szerint a dél-afrikai fajüldöző rezsim súlyos politikai válsággal küszködik, különösen azóta, hogy katonai vereséget szenvedett Angolában, s ezzel megtört a »fehérek • legyőzhetetlenségének mítosza. Portugália afrikai gyarmatbirodalmának széthullása, Mozambik, Angola és Bissau-Giunea függetlenné válása, az angolai nép imperialista beavatkozása ellen vívott második függetlenségi háborújának diadala kedvezően hatott a dél-afrikai nép harci szellemére is: országszerte fölkelések és politikai' sztrájkok törtek ki. »■Megértek a feltételek ahhoz, hogy pártunk fokozza tömegszervező munkáját« — mondta az elnök. Közölte, hogy a Dél-afrikai KP az ugyancsak illegalitásban működő Afrikai Nemzeti Kongresszus tagja, amely a felszabadító erőket tömöríti. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy megdöntse a fasiszta rendszert és a nép kezébe adja a hatalmat. Annak a véleménynek adott hangot, hogy a népi offenzívát új, magasabb rendű harci firmákkal, nemzetközileg pedig á szocialista közösség országaira, a [ munkásmozgalomra és a tókés országok haladó erőire tá- I maszkodva kell kibontakoztat - I ni Vorster rezsimjével szemben, a feketebőrű lakosság teljes felszabadításáért. Dadoo elmondta: a NATO országok az ENSZ határozatait megsértve fegyvereket szállítanak a Vorster-rezsimnek, amely e fegyverekkel tartja magát hatalmon. Különösen aggasztóinak nevezte, hogy az Egyesült Államok, Franciaország és az NSZK Izraelen keresztül nukleáris reaktorokat és hadianyagot juttat Pretoriának. »Mindinkább lehetővé /álik, hogy Dél-Afrika atomfegyvert állítson elő« — vélekedett a Dél-afrikai Kommunista Párt elnöke. \
