Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

Cselédlakások helyett modern y épületek Ezernél több állandó dolgo­zója van a Dél-somogyi Ál­lami Gazdaságnak. Még a múlt esztendőben alapos föl­mérést végeztek annak érde­kében, hogy megállapítsák: hányán küzdenek lakásgon­dokkal, s miként tudna ezen a gazdaság segíteni. A tapasz­talatokról Szikinger Mihály, a pártbizottság titkára így be­szélt : — Több, főként kis kerese­tű dolgozónk lakik rossz kö­rülmények között. Gazdasá­gunk területén, a régi pusztá­kon még sok az olyan egykori cselédlakás, amelynek átalakí­tására, korszerűsítésére már nem érdemes költeni. Ezért határoztuk el, és állapodtunk meg az OTP-vel, hogy helyük­re modem, kétszintes házakat építünk. Fő célunk enyhíteni a lakásgondokon, hogy ezzel is segítsünk a törzsgárda meg­tartásában, kialakításában. Az új lakásokból elsősorban azok kapnak majd, akik régi mun­kásai gazdaságunknak, vagy pedig szerződést kötnek, hogy legalább tíz évig nálunk dol­goznak. Egy-egy 2—2,5 szobás lakásért 40—45 ezer forintot kell majd befizetni, gazdasá­gunk ehhez is segítséget nyújt. A munkát saját építőbrigá­dunk végzi. Az idén kezdik a kétszintes házak építését a Dél-somogyi Állami Gazdaságban, összesen 120 lakás létrehozását határoz­ták el, megállapítva egyúttal az építés sorrendjét is. A munkát Somogytamócán, il­letve az ide tartozó Alsógyör- gyöspusztán kezdik. E terüle­ten építik a legtöbb lakást, szám szerint hatvanat. Ezen­kívül Lábodon, Nagyatádon és Somogyszobon építenék 20—20 otthont. Vacsora zsebből Vasútállomás Balatonszentg$ orgián A hófödte pályán óriás testű gép zihál. Felgyorsul, bőgnek a motorok, reszketnek a lapos állomásépület ablakai. A peronon bélelt kabátjukba burkolóznak az emberek, me­leg lángosokat falnak, topog­nak a hidegben, s várják az érkező vonatot. Forgalmista járkál peckesen piros tányér­sapkájában, hóna alatt a zöld tárcsa, siet az irányítóhelyi­ségbe a hideg elől. Amott ne­héz mozgású kocsirendezők, tempósan mozdul lábuk az or­mótlan csizmában. Hosszú te­herszerel vény áll be, a súlyos konténerkocsik alatt megnaj- lik a vasúti sín. Valamikor ez állt az állo­másépület homlokán: KESZT­HELY. Amikor a múlt század­ban elkészült a déli vasút, magától értetődött, hogy a hí­res nyugat-balatoni város, Keszthely nevét kapja a déli tópart legutolsó állomása, Ba- latonszentgyörgy. Azóta nem­csak a tapolcai — Keszthelyt érintő — vonal készült el, ha­nem Balatonszentgyörgy a vasúti forgalomban is illő, megkülönböztetett szerepet kapott. A Balaton-part legforgalma­sabb állomása. Ez a minősítés különösnek tűnhet, ha a nagy nyári emberáradatra gondo­lunk Fonyódon, Siófokon. Az igazi vasúti forgalmat és mun­kát azonban nem a személy- szállítás nagyságában szokás mérni, noha Balatonszent­györgy ebben sem szűkölkö­dik. öt irányba indulnak in­nen a vonatok: Budapest, Nagykanizsa, Somogyszob, Ta­polca és Sármellék felé. A pe­ron mindig tele van utazni szándékozókkal. Tévedhetetle- nül megmondják az állomáson, hogy mikor váltanak a nagy hévízi üdülők; ilyenkor min­dig nagy a tolongás. Az igazi vasúti forgalmat és munkát az érkező szerelvé­nyek számában és «•kezelésé­ben« mérik. Hogyan kell a szerelvényeket «-kezelni«? A befutó vonatokat kocsikra bontják, és rendeltetés szerint újabb szerelvényekké állítják össze. Vagyis: Balatonszent- györgyön állandóan tart a to­latás, a váltócsattogás, a ko­csirendezés. Sokféle áru érke­zik, s innen folytatja útját to­vább. Különösen éjjel futnak be nehézkes dohogással a hosszú szerelvényeket vontató mozdo­nyok. Évről évre gyorsan nő a forgalom a magyar—jugo­szláv határon, s manapság a közvetlen fogadóállomások — Nagykanizsa és Murakeresztúr — is nehezen bírják. Tovább- küldik hát a szerelvényeket Balatonszentgyörgyre. S itt éj­jel szünet nélkül folyik a munka. A vegyes szerelvé­nyekből a célállomásnak meg­felelő, új, menetkész vagon­sorokat állítanak össze. A munka gyorsaságától milliók függnek. A Jugoszláviából ér­kező tranzitkocsik után — késlekedés esetén — valutá­ban kell fizetni a büntetést... Az éjszaka mozgalmas itt. Sötét árnyak imbolyognak, re­kedt hangú kiáltás hangzik, guruló kocsik kerekének roba­ja, tompán csattannak az egy­máshoz csapódó ütközők. Tér- világítás ugyan van, de nem elég. S a vágányok, kocsik, mozdonyok árnyéka félelme­tesre nő. Akik itt dolgoznak, tudják: a vasúton kis hiba nincsen, csak nagy baj lehet. Amikor hajnalban, sebtében végigtörlik izzadt homlokukat, s előszedik zsebből a vacso­rát, vajon hány fáradt mell­kasból szakad föl a sóhaj : »-Megint eltelt egy nap...« — Balatonszentgyörgy sze­repe gyökeresen megváltozott az utóbbi évtizedben — fog­lalja ősze Darvas Ottó állo- másfőnök-helyettes. — Néha már magunk is csodálkozunk, milyen nagy tömegű áru megy át naponta. Emlékszem, 15 év­vel ezelőtt, a szobi vonalon már meglepetésnek számított, ha 10—12 kocsit küldtünk megrakva. Vígan elvitte az öreg 376-os. Ma? Rendszerint 30—40 kocsi megy, s alig bír velük a 424-es. A környező tsz-ek mind Sármellékre vi­szik a répát, nagy a forgalom ezen a kis vonalon is. Jön a kő Tapolca felől, visszük a gépeket, berendezéseket Mar­cali felé, Kéthelyre a műtrá­gyát és mindenféle agroké­miai szert. Visszafelé ipari termékeket, mezőgazdasági terményeket hoznak a kocsik, s akkor még nem is beszéltem az átmenő forgalomról... Százhatvanan dolgoznak az állomáson, kocsirendezők, vál­tókezelők, forgalmisták, táv- irászok. S a vasutasok tart­ják rendben az állomáshoz vezető közutat is. — Nem kevés az emberük? — Éppen elég. Több helyen munkaerőhiányra panaszkod­nak, állandóan mennek el az emberek. Nálunk nem így van. Sőt, ha szükséges, más állomásokra is adunk kölcsön munkaerőt — ha ott nagyon szorít a cipő. A közelmúltban fordult elő: az apa ide hozta magával a fiát, kocsirendező­nek. Az évek során szép las­san kiépültek a Balaton mel­lett a kisebb állomások: Szán- tód-Kőröshegy, Balatonfeny- ves stb. Siófok, Fonyód. Bala­tonszentgyörgy — néhány ki­sebb módosítást kivéve — nem. Fedig a forgalom itt a legnagyobb, a meglévő beren­dezések itt használódnak leg­inkább, s a vasutasok itt vi­selik a legnagyobb terheket. Mégsem jutott ezekre pénz. Vajon miért? Csupor Tibor MAI KOMMENTÁRUNK Tettekkel ünnepelnek! Ma kezdődnek megyénk­ben a munkásőrök ünnepi egységgyűlései. Nagy jelen­tőségűek ezek az események, mert a tavalyi kiképzési év eredményeinek összegezésén, a feladatok meghatározásán kívül itt emlékeznek meg a munkásőrség megalakulásá­nak kél évtizedes jubileumá­ról. Itt veszik át az alapítók, a munkásőrségben ma is tevé­kenyen dolgozók a húszéves szolgálatért adományozott emlékplakettet. A korábbi hagyományokhoz hí-en ki­tüntetik azokat, akik a múlt kiképzési évben és a testü­let fennállása alatt kiemel­kedő munkát végeztek. Mégsem az ünneplés, ha­nem a munka, a tettek ke­rülnek előtérbe. Erről beszél­gettek munkásőreink a már korábban megtartott szakasz­gyűléseken, amikor elhatá­rozták: a húszesztendős jubi­leumot elsősorban tettekkel, eredményesebb, még jobb munkával ünneplik. Ez az elhatározás nem korlátozódik csak a munkás- őri szolgálatra, a kiképzési feladatok megoldására. Az erkölcsi-politikai állapot megszilárdítását elősegítő szocialista versenyt vala­mennyiük számára kötelező­vé tették: üzemükben, mun­kahelyükön is járjanak élen, mutassanak példát társaik­nak a szocialista munkaver­senyben, a gazdasági tenni­valók elvégzésében. Tettekkel ünnepelni! Az elhatározás megvalósí­tásában — csakúgy, mint a szolgálat ellátásában — egy­séges a munkásőrség. Ez is jelzi azt a nagyszerű szelle­met, amely áthatja az acél­szürke egyenruhát viselőket. A most kezdődő ünnepi egy­séggyűlések nemcsak a tes­tület tagjainak jelentősek. Valamennyiünk számára fon­tosak, akik jól látjuk e fon­tos pártmegbízatást végzők felelősségteljes munkáját. Ezért tiszteljük és becsüljük őket. A ma kezdődő ünnepi egy­séggyűléseken — mint min­den esztendőben — esküt tesznek majd azok a fiatalok, férfiak és nők, akik a tarta­lékállományba menők, a le- szerelők helyébe lépnek. Nagy megtiszteltetés szá­mukra, hogy e fontos párt- megbízatás becsületes telje­sítését éppen a huszadik év­fordulót köszöntő ünnepi egy­séggyűléseken fogadhatják meg. A testületben az alapítás­tól vagy hosszú évek óta dolgozó idősebb társaikkal együtt ők is arra kötelezik el magukat, hogy tetteikkel méltóknak bizonyulnak az acélszürke egyenruha viselé­sére. Sz. L. ÁBC az ipartelepen Hírlapbolt a Kalinyin városrészben Sorra nyíltak tavaly a Ka­linyin városrészben az új bol­tok. A Honvéd utca bal ol­dalán, a 276 lakásos ház föld­szintjén több bolt mellett itt akarták novemberben átadni az új könyvesboltot is, de a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának munkavédelmi fel­ügyelősége közbeszólt: olyan kicsi a helyiség a lap területe, hogy nem alkalmas üzlet ki­alakítására, és tűzveszélytől is tartani lehet. Hit kell tervezni ? Majdnem valamennyi —ma már működő — üzlet meg­nyitása előtt ilyen, vagy ehhez hasonló kifogások merültek fél. Miért? Eredetileg ezek a helyiségek nem kereskedelmi, illetve szolgáltató célra épül­tek? De igen. Csakhogy a ter­vező építész nem ismerte a pontos cét. Annyit tudott csak, hogy itt kisebb üzletek nyílnak. Márpedig ahány üz­let annyiféle berendezésre, raktárra van szükség. Van itt még cipőjavító, fog­technikusműhely és két szabó kisiparos. Amikor az első kis­iparos megnyitotta üzletét, arról volt szó, hogy többen követik majd. Ma azonban még mindig csak ez a két kisiparos dol­gozik itt. A Kaposvár Városi Tanács termelés-ellátásfel- ügyeleti osztályán azzal indo­kolják, hogy a magas költsé­geket és bérleti díjat nem tudták kifizetni a jelentkezők. A helyiségekben totó-lottó ki- rendeltség, dekorac iósmühely nyílt, könyvtár kapott itt he­lyet Ebben a 276 lakásos tömb­ben összesen huszonegy üzlet- helyiség van. Kereskedelmi célra hatot, szolgáltatási célra négyet, egyéb célra pedig ki­lencet rendeztek be. A környékbelieknek jó szol­gálatot tenne itt egy háztar­tási bolt: ezért és egy tejívó megnyitásáért sokat hadakoz­tak. Az utóbbira kis is sze­meltek egy 85 négyzetméter alapterületű helyiséget, de hiába, mert a munkavédelmi előírásoknak az sem felelt meg. Most azután szanálási tartalékként zárolták a helyi­séget. A Honvéd utca másik olda­lán, a Munkásőr soron, a 37 helyiségből tizet kapott a ke­reskedelem. ennél eggyel töb­bet a szolgáltatás és tizenha­tot egyéb célokra rendeztek be. Az új év első hónapjában hírlap- és fényképészüzlet nyílik még itt. Ami várható, és a helycserék A Kalinyin városrészben nincs tehát egyetlen üres üz­lethelyiség sem. A város köz­pontjában viszont van — tá­jékoztatott bennünket Schult- heisz Mária, a városi tanács kereskedelmi főelőadója. A május 1. utca 8. alatt, a volt felsőruházati szaküzlet helyén a Május 1. Ruhagyár minta­boltját alakítják ki. A Ta- náasház utcában, a hangszer­üzlet helyén egyenruházati el­osztó lesz. A Noszlopy Gáspár utcába költözik az iparcikk- kiskereskedelmi vállalat olcsó áruk boltja, és ennek helyé­re, az állomással szembe pe­dig a kaposvári áfész szerel­vényértékesítő boltja. A Béke-Füredi lakótömb ki­egészítő szerepkört betöltő üzleteivel nem lesz annyi gond. A Pécsi Tervező Válla­lat munkatársai ugyanis rész­letes és pontos útmutatást kaptak a városi tanács terv­osztályától. Ugyancsak ezen a lakótelepen nyűik majd egy 622 négyzetméter alapterületű ABC-áruiház. Az ipari övezetben A peremkerületeken 1978- ban javul erősebben a keres­kedelmi és a szolgáltatási el­látás. Tavaly két új munkahelyi büfé nyílt, ahol még alapvető háztartási cikkeket is lehet kapni. Az egyik a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat központi telepén, a má­sik az új nyomdában van. Mindkettőt a Mecsek-vidéki Vendéglátó Vállalat üzemelte­ti. Az északkeleti ipartelepen egymást érik a nagyobb gyá­rak, üzemek, s többségük két- három műszakban főleg nőket foglalkoztat. Régi, jogos igény kielégítésén fáradoznak. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat saját építőbrigádja egy 280 négyzetméter alapte­rületű áruházat épít. Átadá­sára 1977-ben kerül sor. G. J. Százak dolgoznak télen is Munkák a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben mm A barcsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet nagyerdei te­rületén az úton kavicshordó gépkocsik és szalmával meg­rakott szekerek kerülték egy­mást — a forgalom egyáltalán nem emlékeztetett a télre. Itt, a tehenészetnél, a tejüzem­ben és a műanyagüzemben ugyanúgy folyik ilyenkor is a termelés, mint más. évszakok­ban. Erancz Rezsőné, a tejüzem vezetője: — Naponta 7500 li­ter tejet dolgozunk fel az an­nak idején ötezer literesre készült üzemben. A múlt évi teljesítmény 2,2 millió liter volt, az árbevétel pedig 17 millió forint. A terv ebből is, abból is megvalósult, jóllehet három hetet ki kellett hagy­nunk, rekonstrukció miatt. Két műszakban nyolc asszony dol­gozik. A dráváerdeí, a belcsa- pusztai, az istvándi és a dará­nyi tehenészetünkből kapjuk a tej nagyobb részét, ezenkívül átvesszük a csokonyavisontai tsz-től a teljes mennyiséget, és a babócsai tsz-től is ho­zunk hetenként egyszer-két- szer. Az Atád Áruház, a lá- bodi ABC, továbbá Barcs, Csokonyavisonta, Somogytar- nóca. Rinyaújlak, Istvándi és Darány teljes igényét Innen elégítjük ki flakonos tejjel, kakaóval, tejföllel, tejszínnel és tehéntúróval. A flakonokat, zacskókat saját szövetkeze­tünk műanyagüzeme adja. A közelben levő műanyag- üzemben Váray Károly üzemvezető tájékoztatott a munkáról: A tsz tejüzemében naponta 7500 liter tejet dolgoznak fel. — A három műszakban több mint hatvanan dolgoz­nak. Többségük nő. Tavaly megvalósult a 11 millió forin­tos bevételi tervünk. Szövet­kezetünk tejüzemének készí­tünk flakonokat, s mi küldjük a zacskót a Somogybán is is­mert kacsótai tsz-tejnek, a flakonokat a lenti tejüzem­nek. A KHV megbízásából a vállalat zalaegerszegi kiren­deltségének szállítunk flako­nokat. Nincsenek tehát tétlenségre kárhoztatva sem a tejüzem, sem pedig a műanyagüzem dolgozói. De másutt is akad munka, méghozzá nem is ke­Volt, aki két-három nap alatt műanyagüzemben. megtanulta az új munkát a vés ;— erről hallottunk Sár“ kány Páltól, a szövetkezet ter­melési elnökhelyettesétől. — Régi elhatározás gazda­ságunkban, hogy télen is ér­tékalkotó tevékenység foly­jon, s ehhez igyekszünk meg­teremteni a lehetőségeket. Az asszonyok burgonyát válogat­nak, csomagolnak a darányi kétszáz vagonos tárolóban, mely tavaly készült el. A gu­mók két és fél kilós tételek­ben, hálócsomagolásban a fő­városi közértekbe kerülnek. Darányiak és drávatamásiak végzik ezt a munkát. A bar­csi tárházban és a magtárban két varrógéppel az asszonyok ‘ javítják a zsákokat. Napra­forgót mernek föl és szállí­tanak olajipari feldolgozásra. A szállítás egyébként sok munkát ad ebben az időszak­ban, hiszen például 600 va­gonnal több kukoricánk ter­mett a saját szükségletnél, és ebből 500 vagonnal eladunk. Ezt tesszük 80 vagon takar­mánybúzával is. —■ Nagy munkát jelent az 1963 e.őtc készült, elavult gaz­dasági es lakóépületek bontá­sa, a napokban kezdünk hoz­zá. Tavaly 12 kilométer hosr.- szúságú betonút épült a gaz- üaságoaii, ehhez a kavicsot magunk termeltük ki a Drá­vából. Most is folyik ez a munka. Gyorsan telnek a napok, jócskán benne járunk a ja­nuárban. Addig is, amíg el­jön a tavasz, gondoskodunk munkalehetőségről azok ré­szére, akik erre igényt tarta­nak. Hen>esz Ferenc Somogy! Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom