Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

Miért nem gyártjuk? A címben szereplő kér­dés — Miért nem gyártjuk? — gyakorta fői bukkan. Az üzemben, ami­kor éveken át gyártott ter­méktől kell búcsúznia a mun­kásnak, vagy amikor a mű­szaki áruházban azzal fogad­ják a vevőt, hogy a keresett alkatrész importáru és pilla­natnyilag nincs raktáron. A kérdés mögött — bárhol hangzik is el — nyilvánvalóan egyfajta meggyőződés húzódik. Az tudniillik, hogy a szóban forgó alkatrészt — szerszá­mot, gépet stb. — igenis tudnánk gyártani. Ebből kö­vetkezően elkerülhetnénk a külpiaci beszerzés ilyen vagy olyan nehézségeiből adódó hiányt, vagy a gyártás leállí­tásával járó következménye­ket, az új termék bevezeté­séhez szükséges többletmun­kát, vagy a más feladatra történő felkészülés bizonyos buktatóit. Kétségtelen a »-gyártsuk tovább« vagy a -mi is gyárt­suk« fölvetések mellett lehet érveket felsorakoztatni. Fő­ként azt, hogy a gazdaságban fölhalmozott szellemi és anyagi energia objektíve va­lóban lehetővé tenné sok, egyébként importált termék — alkatrész, gép, berendezés — gyártását. A lehetőség emlege­tése kétségkívül hatásos érv, valójában azonban vajmi ke­vés alapot ad az eligazító vá­laszhoz. A gyártsuk vagy ne gyártsuk, illetve a mit gyárt­sunk kérdésére végülis csak sokoldalú vizsgálódás ered­ménye alapján, a hatékonyság mércéjével mérve lehet meg­nyugtató, cselekvés alapját szolgáló választ adni. Azt 'kell gyártanunk, amit a leggazda­ságosabban, a legversenyképe­sebben tudunk produkálni. S ha a kérdést erről az oldalról közelítjük meg, nyilvánvalóvá válik, hogy a mindent gyártás — az egyre sokrétűbb, differenciál­tabbá váló hazai szükségle­tek, hazai termelésből való teljes fedezésének szorgalma­zása — sokkal inkább féke- zője, mint lendítője a gazda­ság fejlődésének. A mindent gyártás egyenlő anyagi és szellemi energiánk, kapacitásunk ezétforgácsolá- sával, fékezője a nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök kihasználásának. Az erők koncentrálása viszont — a gyártás, a fejlesztés tekin­tetében egyaránt — önmagá­ban is a termelés gazdaságo­sabbá, s ezzel párhuzamosan versenyképesebbé tételét szol­gálja. A szocialista országok kö­zött kialakult, a KGST kere­tében fejlődő integráció egyik fő forrása a nemzetközi mun­kamegosztásban rejlő lehető­ségek kihasználásának. Az el­fogadott szakosodási megálla­! podások lehetővé tették, hogy I az egyes tagállamok a kedve- ] ző föltételek mellett gyártott ] termékeikből fokozzák, a ke- j vésbé gazdaságosan előállí- j tottakból pedig csökkentsék, I megszüntessék a termelést. Az j export fokozásával a kis bel­ső piaccal rendelkező orszá­gok is nagy gyártási szériá­kat, s ezzel még gazdasá­gosabb termelést érhetnek el. A KGST tagországai között létrejött szakosítás és szako­sodás kiemelkedő eredményeit egész sor példa igazolja. A KGST gépipari bizottsága és a KGST-tagállamok évekkel ezelőtt ajánlásokat dolgoztak ki például a gprdülőosapágyak termelésére, exportjára. im­portjára. Ennek megvalósítá­sa lehetővé tette. hogy a KGST tagállamokban csök­kent a gördülőcsapágyak gyártásában a párhuzamosság. A szakosodás alapján például hazánk egyes típusokból leál­lítottak, más — gazdaságosan gyártott — típusokból pedig erőteljesen bővítette a terme­lést. Az MSZMP XI. kongresz- szusán elfogadott gazdaságpo­litikai koncepció — a koráb­bi gyakorlat folytatásaként — a szelektív fejlesztés mellett foglalt állást. Erőforrásaink a jövőben is csak korlátozott mértékben bővülnek. Fokozot­tan szükség van tehát arra, hogy eszközeinket a leghaté­konyabban használjuk föl. Azokra a termelési ágakra, gyártmányokra kell koncent­rálnunk anyagi és szellemi erőforrásainkat, amelyek a leggazdaságosabbak és előse­gítik az exportképes termékek körének bővítését. Áz említett elvek érvénye­sítése óhatatlanul magával hozza, hogy egyes ágazatok­ban lassabban, másutt dina­mikusabban nő a termelés, s azt is, hogy több — minde­nekelőtt a gazdaságtalan vagy kevésbé gazdaságos — termék gyártása megszűnik. Helyen­ként ez a váltás konfliktusok­kal jár, gondokat is okoz. A z új terméke új munka­fogásokat igényel, a ru­tin helyett koncentrált figyelmet. Ám sok-sok példa ’ bizonyítja, hogy a többletrá­fordítás megtérül, a keveseb­bel többre jutunk. K. L. Pontosan megszabott feladatok A feladatok bonyolul­tak, nehezebbek. Sokszor és sok helyen beszélünk erről. S ha ez így van, akkor a párt- munkában is olyan' módszere­ket kell alkalmazni, amelyek jobban összpontosítanak a megoldásra. Éppen ezért fi­gyelemre méltó a kaposvári városi pártbizottság új mód­szere: egy-egy pártbizottság, páirtvezetőség, alapszervezet teendőit pontosan meghatároz­ta, tamilkor 1977 gazdasági fel­adatairól tárgyalt. S hogy ez az elképzelés megfelel a pártszervek és -szervezetek mai igényeinek, az a pártbizottság ülésén is megfo­galmazódott. Az egyik nagy­üzem pártbizottságának titká­ra meg is mondta, hogy ma már erre szükség van. Az pe­dig természetes, hogy a városi pártbizottság elsősorban azt ellenőrzi év közben: mit tett egy-egy pártbizottság, pártszer­vezet a felad'atitervfoen megha­tározottak megvalósításáért. A pártbizottság csak a leg­fontosabb tennivalókat körvo­nalazta, a többi feladat meg­határozása már a helyi visao­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára Újabb brigádok csatlakoztak a felhíváshoz Újabb brigádok csatlakoztak Somogybáin a csepeli felhívás­hoz. A terv teljesítését, a munka minőségének és haté­konyságának növelését tűzték ki célul tanácskozásukon a Somogyi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság brigádvezetői. Hasonló vállalások születtek a dél-somogyi, a kaposvári, valamint a böhönyei állami gazdaságiban is. Az ipari üzemekben dolgo­zó szocialista brigádok közül a Danuvia nagyatádi gyárá­ban dolgozó közösségek tetteik felajánlást A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója és a Vasas Szak- szervezet centenáriuma tiszte­letére tett felajánlásaik között fontos helyet kapott az anyag­gal és energiával való takaré­kos gazdálkodós is. E felada­tok teljesítését egyébként a gyár budapesti központja anyagilag is ösztönzi : a ver­senyben élen járó közösségek díjazására külön pénzkeretet biztosít. A Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ez 1977-re tervezett 650 lakást december 31-e helyett decem­ber 15-ére átadja, s 15 lakást épít föl terven felül. A Volán utazási irodáinak budapesti tanácskozásán teg­nap a kaposvári iroda dolgo­zói bejelentették: a hazánkba látogató szovjet turistacsopor­tokkal nemcsak az ország szép tájait, hanem gazdálkodásunk eredményeit is jobban meg akarják ismertetni. Felhívták a többi utazási irodában dol­gozókat. hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez. A barcsi Dráva Vegyesipari Szövetkezetben pénteken tar­tott értekezletet a Barátság szocialista brigád. Csatlakoz­tak a Csepeli Vas- és Fém­művek brigádjainak felhívá­sához és elhatározták: a mun­ka minőségének javításával, a gyártásközi ellenőrzés fokozá­sával, takarékos anyag- és energiafelhasználással .járul­nak hozzá a szövetkezet ter­veinek valóra váltásához, és társadalmi munkát végeznek Barcs fejlesztése érdekében. Hasonló munkaverseny-váUa- lásna szólították föl xa szövet­kezetben és a barcsi ipari üzemekben dolgozó többi bri­gádot is. Visszhangra talált a felhí­vás a somogyi vasutasak kö­rében is. A kaposvári vonta­tási főnökség, valamint a fo- nyódi, a balatonszentgyörgyi, a gyékényesi, a somogyszobi és a kaposvári állomás bri­gádjai elhatározták, hogy a Pécsi Vasúti gazgatóság idei tervének teljesítését a mun­kaidő alap jobb kihasználásá­val, az üzem- és munkaszer­vezés tartalékainak feltárásá­val és hasznosításával kíván­ják segíteni. Szerepel a válla­lásaik kiKfctt a balesetmentes munkavégzés feltételeinek biz­tosítása, az utazás kulturált­ságának növelése. Nagy gon­dot fordítanak a szocialista erkölcs és az együttélés sza­bályainak megtartására, a szakmai és a politikai ismere­tek bővítésére. n y óikat jobban ismerő pártszer- vökne, gazdasági vezetőkre vár. A mostani besizámoló taggyű­lések, a vállalati tervek ké­szítése jó lehetőséget adnak arra, hogy a kommunisták és a pártontkívüliek megismerjék a terveket, részletesen megbe­széljék a tennivalóikat, s tisz­tázzák azt, amit esetleg nem értenek. S így válnak tartal­massá a vállalatok és szövet­kezeteik munkaprogramjai, cse­lekvési programjai is. A városi pártbizottság azt sam hagyta figyelmen kívül, hogy a kaposvári vállalatok egy részének tevékenysége az egész megyére vagy Somogy nagy részére kihat. Épp ezért a beszámoltatás alapja is az, miként tevékenykednek az egész megye érdekében. Ennek szellemében kapta feladatú^ a cukorgyár és a Ga­bonafelvásárló Vállalat párt- szervezete annak szorgalmazá­sát, hogy tegyék -gyorsabbá a cukor-répa, illetve a termé­nyek átvételét, s oi-djálk meg -a* szombati és vasárnapi átvé­telt a csúcsidőben. Nem köny- nyű ennek a megtervezése, azonban — min-t például a cukorgyár képviselője elmond­ta — a mezőgazdaság érdeké­ben meg kell tenniük. A fontos ipari beruhárzások határidőre való elkészülésé­ben szintén nagy szerepet kapnak a helyi pártszervek: a húskombinát pártbizottsága a rekonstrukcióért, a Mezőgép Vállalat párt-vezetősége a Cse­peli Egyedi Gépgyárral kötött szerződés megvalósulásáéit fe­lel. S ez szintén több, mint kaposvári érdek. Oj követelményt állított a városi pártbizottság a két termelőszövetkezet elé is. Az ésszerűség megkívánja, hogy ezután együttműködjenek a kertészetben, a zöldségterme­lésben, a lucernaliszt készítésé­ben, a rakodás gépesítésében, a gépek közös használatában. [ Nagy tartalékok rejlenek • I munkaerő Okos hásznosí-lásá- ! ban, a -kár06 munkaerő-vándor­lás mérséklésében. A város j minden pártszervezetének kö- ] zös a felelőssége abban, hogy i az elfogadott fel adatterv alap­ján gyorsain javuljon a helyzet. A tenni valókat pontosan és át­gondoltan megfogalmazták, az előrelépés azonban attól függ, hogy a kommunistáik cselekvő egyetértése révén minden üzemiben egyforma lesz-e « mérce, és sehol se keressenek kisl<apuluit. A pártszervezetek feladata, hogy kísérjék figye­lemmel a jogszabályok megtar­tását. A helyzeten sokat változ­tat, ha csak a legszükségesebb esetekben járulnak hozzá az át­helyezésekhez. A városi párt- bizottság külön fölhívta a fi­gyelmet arra. hogy a munka- helyülcet sűrűn váltogató dol­gozók ne juthassanak ilyen előnyhöz. A közvélemény egyetért azzal is, hogy ne kapjon maga­sabb bért máshol, aki egy éven belül harmadszor váltja a munkahelyét. S az se jusson több pénzhez, aki azért »mene, kült el« máshonnan, mert fe­gyelmi úton felelősségre akar­ták vonni, vagy éppen a köve- telményéket emelték meg. Sokszor okoz gondot a töme­ges kilépés. A városi pártbi­zottság csak egy esetben ért egyet azzal, hogy egy munka­helyről ötnél több dolgozót ve­gyenek föl: amikor a városban új üzem lép be. Ezenkívül azonban nem javasolja az en­gedélyezést. Ez a néhány példa is jól ér­zékelteti: a magasabb mércé­nek megfelelően pontosabban megfogalmazott feladatok áll­nak a kaposvári kommunisták előtt. A kapun 'belül és a kapun kívül összehangolt közös tevé­ken ység hozza csak meg a várt eredményt. I,. G. A megyei tapasztalatokat ismerve annak is örülnünk kell, ha egy létesítmény ere­deti határidőre készül el. Hi­szen ez már azt jelenti, hogy a tervszerűség meghozta gyü­mölcsét: az építő pontosan kezdheti, a következő beruhá­zást, a megrendelő pedig szá­mítása szerint veheti birtokba az épületet. Ha azonban a ter­vezettnél korábban sbeköltöz- hetnek az űj tulajdonosok, a gazdasági és egyéb jellegű nyereség szinte felbecsülhetet­len. Ezért vette örömmel a megyeszékhely fiatalsága azt a megállapodást, amelyet az ifjúsági és úttörő-művelődési központ építésében érintett vállalatok, intézmények és szervezetek képviselői írtak alá a héten. Eszerint — a ko­rábbi KISZ-védnökséghez va­ló csatlakozással — a rég­óta hiányolt intézmény a terv­ben kitűzött 1978. szeptember 30-a előtt kitárja kapuit az érdeklődők elölt. A-z építkezésekkel kapcsola­tos az SZMT csütörtöki felhí­vása is — a tervezett mun­káslakások elkészítésére. Igaz, itt »csupán« a megfelelő ha­táridő és a tervezett költségek betarátsa szerepel célként, <fle Jd ne tudná, hogy ennek tel­jesítése is milyen sokat segít­het a lakásgondok enyhítésé­ben. A magasabb szintű szerve­zettségről, a gazdasági felada­tok, a feszített tervek végre» hajtásáról, a fegyelemről sok szó esett a héten megtartott pártalapszervezeti beszámoló taggyűléseken is. A pártélet e fontos fórumain azokat a leg­fontosabb kérdéseket tűzték napirendre, amelyek a maga­sabb követelmények teljesíté­sével függnek össze. Mind a beszámolókban, mind a hoz­zászólásokban előtérbe került a kommunisták nagyobb fokú felelősségének és cselekvő egyetértésének igénye. Ha más keretekben is, de hasonló tennivalókat fogal­maztak meg a munkásőregy- ségek ünnepi gyűlésein, ame­lyek tegnap fejeződtek be. A sort a marcali Zs. Kovács Jó­zsef munkásőregység zárta. Itt is — mint a megalakulás 20. évfordulója tiszteletére tartott többi egységgyűlésen — feladatként határozták meg a testületekben, illetve a munkahelyeken folyó szocia­lista verseny fokozását, a pél­dás helytállást a mozgalmak­ban és a csatlakozást a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére indított munkaverseny­hez. I A maguk módján a fiatalok is kiveszik a részüket a kü­lönböző versenymozgalmak­ból. A héten a kaposvári 503-as szakmunkásképzőben a forgácsolótanulók mérték ösz- sze gyakorlat? és elméleti készségeiket, tudásukat. Eddig különböző jellegű ta­nácskozásokról, összejövete­lekről szóltunk a hét esemé­nyei kapcsán. A termelőszö­vetkezetekben ugyan még se­hol nem zajlott le az év leg­fontosabb eseménye, a beszá­moló — és az idén először egyszersmind tervtárgyaló — közgyűlés, de minden előké­szület megtörtént, hogy a kö­vetkező napokban megkezdőd­jenek az összegező és feladat- meghatározó tanácskozások. Ezek az összevont témájú közgyűlések kemény próba elé állították a tsz-ek szak­vezetőit, adminisztratív dolgo- •zóit. Igaz, nem maradtak ma­gukra. A tsz-szövetség reví­ziós csoportja sokoldalú mód­szertani segítséget adott a tervek körültekintő, szakszerű összeállításához. Most - már tehát — nem formális! — jó­váhagyására, no meg minél eredményesebb végrehajtásá­ra van szükség. László Milyen szakmát válasszak ? A Csepel Kaposváron A Kaposvári Mezőgép Vál­lalat Mező Imre utcai gyár­egységében szerény tábla jelzi az egyik épületen a fcsepel Művek egyedi gyárának tan­műhelyét. Az ajtón belépőt tisztaság fogadja. A zümmö­gő gépek fölé fiatalok hajol­nak. Az esztergapadoknál azok tanulják a szakmát, akik a Kaposváron létesülő új gyár első esztergályosai lesznek. A megyeszékhely új üzeme 1979. január 1-től teljes kapacitással dolgozik majd. Az új gyárnak most még csak tanulói van­nak. és a tanműhelye van Ka­posváron. Itt a múlt év szep­temberében kezdték a mun­kát. — A hetvenkilenc első éves tanuló akkor kapja meg a bi­zonyítványt, amikor indul a gyár. A nagyvállalat a szak­embereit saját képzéssel biz­tosítja — mondta Horváth Já­nos tanműhelyvezető. — Hogyan szervezik a kép­zést? — Az, hogy távol vagyunk az anyavállalattól, nem okoz nehézséget; tanulóink az isko­lai tanterv szerint sajátítják el a szakma ismereteit. Az 503. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanműhelyében is vannak olyan tanulók, akik­re számít az új gyár. Az egyik legfontosabb nevelési cél, hogy megértessük a tanulókkal : a csepeli gyárnak jó híre van. Azoknak a gépeknek az elké­szítése, amelyekhez az alkat­részeket majd ők gyártják, nagy szakmai felkészültséget igényel, pontos munkát kíván. A tanműhelyt szoros kap­csolat fűzi a Mezőgép itteni üzeméhez. A munkát, a szer­számot, a mérőeszközöket és a szociális létesítményeket a Mezőgép biztosítja. Ez a »fi­zetség« azokért az alkatrésze­kért, amelyeket a tanmű­helyben gyártanak: az első éves tanulók munkájára’ rit­kán hangzik el kifogás. A csepeli gyárnak a jelen­J légi tanévben 135 tanulója van, 1980-ig minden évben ennyit kíván foglalkoztatni az első osztályban. A nagy lét­szám az utánpótlást is bizto­sítja. Ehhez pedig új tanmű­helyre van szükség. A tervek már készek, és a megvalósí­tás sem marad el. — Lesz minden évben elég jelentkező? — Az idén az 503-as inté­zet teljesítette a tervezett lét­számot. A fiatalok biztosan megkedvelik ezt a gyárat. A Csepel Művek kedvező felté­teleket ajánl tanulóinknak: a társadalmi tanulmányi ösztön-’ díj-szerződést, ingyenes mérő­eszköz-ellátást. Jelenleg az a gondunk, hogyan létesítünk villanyszerelő-tanműhelyt. Ha meglesz, oda is várjuk a nyol­cadik osztályt végző fiatalokat Szabó László 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom