Somogyi Néplap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

KARÄDI LEVEGŐ Az 505-ös kismamák A munkaterem felé tar­lók a telepvezető-helyettes nyomában, amikor az ősz portás utánam rugaszkodik és visszahív a kapuhoz, »Tessék feliratkozni — szól a fülké­jében. — Itt ez a rend.« Mondom az adataimat, muta­tom az igazolványomat, s az akkurátus bácsi mindent föl­ír. Vaskos ujjai közt föl-föl- jajdul a ceruza,, jókora szálkás betűkkel »örökít« meg az ir­kában. Az ablakokban lányarcok, menyecskemosok’ok. Csalá­dias hangulatú mizem a falu közepén, ahol néhány üzlet is felmutatja cégtábláját: önki- szolgáló élelmiszerbolt, vas­műszaki üzlet és borbélymű- hély. Sáros személyautók par­kolnak az üzem előtt. Mel­lettük ökrös szekér vonul, overallos emberrel az ülés­deszkán. A budapesti Május 1. Ru­hagyár karádi telepén hely­beli és környéki asszonyok, lányok dolgoznak. Mintegy kétszázharmincan, s a legtöb­ben két műszakban. De van egy részleg — az úgynevezett »505-ös kismamaszalag« —, ahol harminc nő egy műszak­ban. reggel fél 8-tól délután háromnegyed 4-ig dolgozik. Részben betanított, részben szakmunkások, s ms't kisgye­rekeket nevelnek vagy messziről járnak be. nem tudnák vállalni a két műsza­kot. Művezetőjük. Herkovics La­josáé, ugyancsak másfél éves kisfiú édesanyja. — Négy éve jöttem Karádra a budapesti gyárból — mondja. — Akkor még lány voltam. — Budapesti születésű? — Igen. Kilencedik kerületi. A szüleim mo6t is ott élnek. — Miért jött Karádra? — A szakma hozott. Akkor létesítették ezt a szalagot, szükség volt rám. — De biztosan nem gondol­ta, hogy végleg Ttt marad. — Akkor még nem. Am a sors úgy akarta, hogy itt ta­lálkozzam a férjemmel, és ka­rádi asszony legyek. A férjem tősgyökeres karádi. ö is a cégnél dolgozik. Művezető. — Hol laknak? — Apósomoknál. De hama­rosan megkezdjük az építke­zést. Az aesszonyok női felöltő­ket varrnak. Marcaliban szab­ják, Karádon varrják, Buda­pesten gombozzák, vasalják ezeket a könnyű kabátokat. — A munka java a mienk — mondják az asszonyok. Ügyesek a »kismamák«, gyorsan, szakszerűen dolgoz­nak. — Előbb-utóbb valameny- nyien szakmunkások lesznek — jegyzi meg a művezetőnő. — Saját szakmunkásképző. is­kolánk van, most is harmin­cán járnak a foglalkozásokra. Helybeli és tabi pedagógusok tanítják az elméletet, a gya­korlati foglalkozásokat pedig az üzem szakemberei vezetik. Jómagam is* tanítok. Posza Mihályné azt mond­ja, hogy minél kiegyensúlyo­zottabb az élete, annál jobb minőségű a teljesítménye. Ha rendben tudja »a hátországot«, az otthont, könnyű szívvel, élvezettel dolgozik. — Nincs panaszom — mondja. — Két szép kislá­nyom van, az egyik hat-, a másik hároméves. Óvodába, il­letve bölcsődébe viszem őket. Mindennap fél hatkor kelek, elrendezem a házat, reggelit ■készítek, azután elindulok a gyerekekkel. A kicsik már megszokták, hogy reggel min­dent gyorsan kell csinálni, a nagyobbik gyámolítja a kiseb­biket. A férjem a tsz-ben dolgozik. Kőművesnek tanult, de nem dolgozhat a szakmá­jában, mert háromszor ope­rálták. Üzemanyag-raktáros a szövetkezetben. Háromezer­nél többet hoz haza, én meg átlag kstezer forint- keresek havonta. Novemberben áll­tam munkába, addig gyes-en voltam, de azelőtt is itt dol­goztaim. Más munkahelyem sohasem volt. Jól érzem ma­gam. Szakmunkás vagyok, itt végeztem a tanfolyamot az üzemben. A férjem most ta­nul. A gimnázium negyedik osztályát végzi Siófokon, s ha minden jól megy, az idén érettségizik. Néha együtt ta­nuljuk a verseket. Nincs sok időm az olvasásra, de a fér­jem tankönyveibe belelapoz­gatok néha. Az egyetlen szó­rakozásom a televízió. Sokat mesélek a gyerekeknek. Me­séskönyvekből olvasok föl ne­kik, de előfordul, hogy olyas­miről is mesélek, amit én gondolok ki, meg amit a fér­jemmel beszélünk esténként. Elmondom nekik például, hogy hamarosan lebontjuk öreg házunkat, és építünk a helyére szebbet, kényelmeseb­bet. Huszonnégy éves. — Körülnézett egy kicsit Karádon? — érdeklődik Ba­konyi Petemé, aki régen volt kismama ugyan, de előfordul­hat, hogy hamarosan nagy­mama lesz. Két felnőtt fia van. — Tetszik a falu — mon­dom. Amikor ideértem, a há­zak hátterében nagyokat lé­legeztek a dombok. Szinte hallottam... A földnek meg olyan melegbarna színe volt, mint tavasszal. Azután láttam egy ökrös szekeret, meg egy régi cégért a borbálymflh ely homlokán. Az ökrök, mintha gyerekkorom valamelyik ut­cáján vonszolták volna fáradt tagjaikat, a réztányér pedig Szabó Györry Rezső titokza­tos műhelyét idézte. Ez az ember a falunk borbélya volt, és olyan virtuóz módon csat­togtatta az ollóját, hogy a vá­rakozó kuncsaftok száia tátva maradt a csodálkozástól. Szi­varozott, sakkozott, és néha zongorázott. Különben hallga­tag. morcos ember volt Szabó György Rezső. — Jöjjön el tavasszal, mire fölszárad a sár — mondja az asszony. — Azután, javaslom, menjen föl a hegybe, a pin­cesorra, és sétáljon egyet a napsütésben. Gyanítom, attól fogva, ha szép vidékre akar gondolni, a somogyi Karád képét idézi majd maga elé. A levegő is nagyszerű itt. Mindenki mondja. ElbÚCgÚ?Om az asszo­nyoktól, az üzemtől. Odakint a január kora tavaszt hazu­dik a domboknak. Megyek az utcán, és karádi kabátokban látom a nőket: Siófokon, Ka­posváron, Győrben és Buda­pesten. .. Szaputfi András Múseumi »éta A íorradalmi öntudat növelője Rosa Luxem­burg jelle­mezbe így Jo­hann Chris­toph Fried­rich Schiller munkásságát: »-A német pro­letariátus so­raiban Schil­ler költésze­tének; elterje­dése szellemi felemelkedé­süket, forra­dalmi öntuda­tuk növelését segítette, és ezáltal része lebt a mun­kásság egyen- jogúsái?, áért folytatott harc­nak.« Az élet­mű a rémet polgári iklfesz- szicizmus má­sik nagy alak­ja, Johann VJ olf gang Qeothe élet­művének mél­tó párja. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum a weimiairi testvér- intézméninyiel közösen rende­zett kiállítást a költő pálya­képéből. Izgalmas, sokszínű portrét kerekít a gazdag anyag. Néhány meghatározó erejű adat: Schiller 1759. no­vember 10-én született Mar- bachhan, halála pedig 1805- •ben következett be Weimar- ban. Ami a két dátum közé épült, azt szemléletesein mu­tatja be a múzeumi kiállítás. A táibori felcser apa és a Württembergs herceg paran­csára katonai akadémiára ve­zényelt fiatal fiú közvetlen W Elet a Kara-Kumban Bolygónk két legforróbb te­rülete az Egyesült Államok­ban található Halálvölgy és a Líbiai sivatag — itt az eddig mért legmagasabb hőmérsék­let elérte az 58 C-fokot. A Kara-Kum sivatag sem sokkal marad el a »világrekordtól«, egyes részein : a türkméniai Ucs-Adzsiban és az Üzbegisz­tán! Termezben és Sirabadban mért maximum 50 fok ár­nyékban. A Kara-Kum ho­mokja azonban képes 80—85 fokig is felforrósodni, s a te­rület a vegetációs periódus­ban évi átlagban hatalmas mennyiségű: 5,5—6 ezer fok­nyi hőt kap! Ez mintegy há­romszorosa a Moszkvára jutó hőmennyiségnek. A hőség ke­gyetlenségét fokozza a leve­gő rendkívüli szárazsága és a gyakori szél is — ez utóbbi olyan különlegesen finom ho­mokot hord magával, amely még a karóra üvege alá is behatol. Mindennek ellenére ttt te megtalálható az élet. A siva­tagi élőlények kiválóan alkal­mazkodnak a feltételekhez: olyan, a hosszú évezredek so­rán kialakul beszabályozó rendszerrel rendelkeznek, amely még vízellátásukat is biztosítja. A növényeknek rendkívül szerteágazó és a talaj igen mély, nedvesebb ré­tegeibe is lenyúló gyökereik vannak, leveleik pedig olyan parányiak, hogy szinte észre­vehetetlenek. Ugyanilyen si­kerrel alkalmazkodtak életfel­tételeikhez a négylábúak és a madarak is. Schillert így látta Anton Graff festő. környezetéről készült rajzok, írásos anyagok despotikus vi­szonyokról vallanak. »Ra­part«, ez a szó a káihalügatás- ra parancsoló nyomtatvány fejléce. Itt pedig a költő- drámaíró orvosi disszertációja nyomtatásban. A címe: »Az ember állati természetének és szellemi képességeinek vizs­gálatáról szóló kísérlet«, Stuttgart 1780. Gyűlt benne az ellenállás, mely végül egy színpadi műben, a Haramiák­ban tort felszínre. Menekül­nie kellett, mert a herceg örökre eltiltotta aiz írástól. Számos barátja voit élete folyamán, olyanok, akiifc ön­zetlenül segítették. Egyikük. Gottfried Körner lehetővé tette, hogy viszonylag gond nélkül élhessen Lipcsében es Drezdában. Augus herceg pe­dig háromévi kegydíjait bizto­sított részére. Tanított a jé­TÜSKES TIBOR A Balatontól a Dráváig Évezredekig állt érintet­lenül. Ugyanúgy volt tó, ahogy a Duna folyó a Mátra hegy. Az ember csak a nyájat hajtotta le part­jára itatni, kifogta belőle a halat, s a parti nádból tetőt rakott a házára. Nem fündött benne senki. Víz csak akkor érte a halász lábát, ha a par­ton elvétette a lépést. A pász­tor csak addig nézte a túlsó part hegyeit, amíg delelt a nyáj. A népdal kicsúfolta a kötcsei lányokat, mert fürde- nek a tóban: »A köccseji le- jányok / A Balatonra járnak. / Megförönnek mindennap. / Mégis mindég piszkosak.« A Balatont az 1800-as évek elején a mérnökök és a mű­vészek csaknem egyszerre fe­dezték föl. Az egyik a hasz­nosítható értéket látta meg benne, a másik a szemet gyö­nyörködtető szépet. A festők közül elsőnek Sze- relmey Miklós ad ki Balatoni- albumot tíz litográfiával. Brodszky Károly a Zala tor­kolata felől festi a balatom hegyeket. Telepy Károly a déli parton delelő gulyát, a botjára dűlő pásztort, a vizet szürcsölő állatokat örökíti meg. Gregus János rézkarcai­hoz a fonyódi hegyet választja nézőpontul. Mészöly Géza egész festménysorozatot szen­tel a parti népéletnek. A festők mögött az írók sem maradnak el a Balaton dicséretében. Baráti Szabó Dá­vid és Batsányi János versben üdvözli az első balatoni hajót, Festetics György vitorlás gá­lyáját. Csokonai »kies Füred­nek kútfejét és partjait« eme­li versbe. Kisfaludy Sándor a balatoni hegyek váromladé- kaát népesíti be operetthősei- vei. Vörösmarty a füredi »szívhalászatról« ír elbeszé­lést. Berzsenyi a »kék Balaton partja virányait« dicséri, »Hol dús búzaikalász rengedez a mezőn, /Sa halmok koszo­rús oldalam ragyog / A száz­féle gyümöle« s a zamatos ge­rezd.« Pálóczi Horváth Adám nevezi versében először a Ba­latont »magyar tenger«-nek. Amíg az ecset s a toll mes­tered a »dicső természet« be- II't szédét hallatJfcák kd a hullámok játékából, addig a mérnöki rajzasztalokon egészen más­ítom Balaton-kép kezdett ki­rajzolódni. Lk a Balatoniban mindenekelőtt hasznosítnató értékét, gyakorlati célt látták. A víz — szerintük — csak öntözésre, nansztatasra, mal­mok hajtására, hajózásra, közlekedésre való. Vagy még ayra se. Ptainumok születtek a Balaton vizének lecsapódásá­ra, medrének szántófölddé alakítására. Beszédes József vízmemók, aki kiárkölta a Sáp, a Kapós es a Barviz vo­nalát, s szaoáiyozta e íolyok és a Balaton szintjét, munká­jának gyümölcsét abban látta, hogy »a Balaton vize medribe visszahúzódván azon szélei, melyek azelőtt nagy kiterje­désben vízben voltak, mos­tan attól szabadok, és így itt is vidám kaszáló-létek es le­gelők támadtak.« Akik tehát a múlt század első telében megfordultak a Balaton partján, nem a tó vi­ze, nem a balatoni fürdés miatt jöttek ide. Legföljebb a balatonfüredi savanyúvizet, szénsavas forrást keresték. Vörüamarty, Széchenyi. Jókai is ezért látogatta a Balaton partját. S az első gőzhajók sem kirándulóikat szállítottak, hanem árut: Somogybái búzát, Zalából követ. A festők, az írók témát találtak a part lát­ványában. A mérnökök piros- fehér csíkos botokat tűztek a parti homokba, és ki akartak szárítani a Balatont. 1861-ben azután megindult a déli parton a vasút. De még mindig nem a Ba­laton kedvéért jártak erra a vonatok. A vasútvonal Budá­tól Kanizsán át Triesztig ért, s a fővárossá növő Pest-Budát a tengerrel kötötte össze. Am a hot vasútvonal, köz­lekedés van, ott meg lehet állná. Nemcsak a települések fejlődése hat ösztönzően a közlekedésre, hanem a megle­vő közlekedési útvonalak a te­lepülések fejlődését is segít­hetik. Megépült a vasút a Ba­laton déli partján. Az utas észrevette a vonatból a somo­gyi partot, a vizet. Lehúzta az ablakot, és kedvet érzett, hogy kiszálljon. Megépültek a déli part vasútállomásai, őrházai. Az állomás mögött vendég­lők, apró vidéki szállodák, fo­gadók nyíltak. Egymás után húzták fel a nyaralókat. A vasút munkásokat vonzott. Az építkezések iparosokat csábí­tottak. Fatelep ütött tanyát. S amikor már elég magas volt az állandó lakosok száma, megjelent a közigazgatás. A nyaralótelep helységtáblát ka­pott. A vasútvonal megnyitása új jelentést adott a Balaton­nak. Eleinte csak a parbszegélyt parcellázták. Magános fabó­dék, kabinok, furdőházak épülték a parton. A nyaraló teraszáról közvetlenül a vízbe lehetett sétálni. Az a nő. aki a múlt század végén a Bala­ton vizébe lépett, több ruhát viselt, mint az, aki ma nyá­ron az utcán járkál. Idővel fürdő-részvénytársaságok ala­kultak. (Folytatjuk) nai egytemen ás. A viszony­lagos anyagi biztonság báto­rította házasságra Charlotte von Lengefelddel. E korszakát is számos levélrészlet, illuszt­ratív rajz dokumentálja a ki­állításon. Ilyen Anton Graff Schiiler-poirtréja, vagy Goethe naplórészlete: »Az első lépés megtörtént, Schiller vonzere­je igen nagy, én egyetértettem terveivel es megígértem, hogy a nálam elrejtett művekből adok valami t folyóirata, a »Hó­rák« számára.« Danneclcer mellszobrot kéfflütett a költő­ről. A mannheiimi ősbemutató színlapja 1782-ből arról tudó­sít, hogy a Haramiáik színre került. Engels így jellemezte a művet: »Egy nagylelkű ifjú megdicsőülése, aki nyíltan ha­dat üzen az egész társadalom­nak«. A kiálltításd tárgyak egyike a mű orosz nyelvű 1793-as kiadósa, s itt találha­tó a francia nyelvű könyv is. Az Ármány és szerelem már kiforrott írót mutent, akinek programja is van: a feltörek­vő polgárság erkölcsi fölényét bizonyítja. Rengeteg szebbnél szébb Hr lusztráicáó készült műveihez. Kiemelkedően. jól sikerültek Barlach fametszetei Az öröm­höz című ódáihoz. Tischbein pedág rámáit idéző bibanpalás- tos Schiller-portrét fest. Schmer új drámáját, ■ Wallenstein tri tógáit nyele évig írta. Ennek dokumentu­mait is szemrügyre vehetik n érdeklődök. Műve újabb hí­veket toborzott, köztük festő­ket, akik Schüller nyomán, il­lusztratív erejű képeket al­kottak Wallensteinről, a had­vezérről. De itt tatáihatók a Teil Wilmas című szánmfi, vagy a Stuart Mária kiadósai, azíníapiad is. Szebanészlet, művelnek ma­gyar kiadása, srinhárt bemu­tatók fotói, díszlettervek és jelmezék egészünk ki a gaz­dag anyagot L V. MAI * mm ■ Fttusor Csiky Gergely Színház: 19 óra­kor: PIROS BüGYELLARIS. Ber­zsenyi-bérlet, 19.30 órakor: BO­LYAI JÁNOS ESTÉJE. Stúdió előadás. Kaposvár. Vörös Csillag: dtL 3 és 5 órakor: OZ, A CSODÁK CSODÁJA, este 7 órakor: KARD. Szabad ifjúság: du. 4 és 6 óra­kor: RENDET CSINÁLOK AME­RIKÁBAN ÉS VISSZATÉREK, es­te 8 órarkor: JÖJJÖN EL EGY KÁVÉRA HOZZÁNK (18). Sió­fok: este 7 órakor: A KÜLÖNÖS ÜGYNÖK (14)\ Nagyatád: du. 5 órakor: A HOSSZÜ BÜCSÜ (14). TELEVÍZIÓ Budapest 1. 8.59: Műsorismertetés. 9.00: Idő­sebbek is elkezdhetik. 9.05: Isko­latévé. 9.40: Kukucskálás. 10.15: Természetbarát. 10.35: Esős nyár. 12.00 : Mindenki közlekedik . . . 12.15—13.30: Színházi album. 14.53: Műsorismertetés. 14.35: öröklakás. 15.25: Melyiket az ötezerből? 15.45: Mexikói pillanatok. 16.40: Híreik. 16.45: Es Háláitok? 17.25: Látogatás Bortnyik Sándor fes­tőművésznél. 17.55: Mai telepesek. 18.40: Reklámműsor. 18.50: Egy­millió fontos hangjegy. 19.05: Stop! 19.10: Cicavízió. 19.20: Idő­sebbek is elkezdhetik .. . 19.30 : Tv-híradó. 20.00: Fogadjunk, hogy végignézi?! 22.00: Tv-híradó 3. 22.10 : Mű korcsoly a-EB. Budapest 2. 20.00 : Műsorismertetés. 20.M : Kedves zenéim. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30—23.30: Shakespeare: Sze­get szeggel. Keserű vígjáték két részben. Jugoszláv Tv 16.10: Kosárlabda: Jugoplasti-ka —Crena Zvezda. 17Í45: Saézám ut­ca. 18.45: Szórakoztató zene. 20.00: A ravasz Pejo. 20.35: Carrie. Amerikai játékfilm. 22.30 : Műkor­csolyáz ó-EB. Osztrák Tv 12.55: Bob-VB. 15.36: Namiu, a rabló lovag. Film. 17.00: Gyermek­filmek. 17.55: Jó éjszakát, gyere­kek! 18.00: Panoptikum. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Körhinta. Showműsor. 21.36: Műkorcsolya-E B. 23.16: Quenn felügyelő keresi a megol­dást. Film. 0.40: Hírek. KOSSUTH RADIO 4.26—7.59: Jó reggelt! 8.00: Hí­rek. 8.05 : Műsorismertetés. Kb. 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. 8.27 : Bárdos Lajos kó­rusaiból. 8.36: Lányok, asszonyok. 9.00: Brahms: H-dúr trió. 9.29: Kompánia. 10.00: Hírek. 10.05: Szimfonikus zene. 11.29 : Hányas vagy? 12.00: Déli krónika. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Ma­gyarán szólva. 12.45: Melódiakok­tél. 14.00: Hírek. 14.05: Gulyás László népzenei feldolgozásaiból. 14.25; Magyar élelmiszer * nagy­vftAgtmn. U.n: XT) 19.30: A taps. 15.56: Reklámspará- dé. 18.60: 168 óra. 17.»: Alfréd Gortot zongorázik, Jacques Thi- baud hegedül. 18.35 : Mai könyv - ajánlatunk. 18.38: Hallgatóink fi­gyelmeibe. 18.»: Hírek. 18.69: Tudósítás az Ü. Dózsa—FTC jóg- korongxntérk őzésrőL 18.45: A rá­dió temezalbuma. 19.52: Boross Jolán, Kalmár Magda és Hadra! György nótákat énekel. 20.40 : Pataky Kálmán énekel. 21.00: Hí­rek. 21.05: -Mint az időjárás vagy a rózsa...«« 32,00: Hírek. 22.15: Sporhírek. 22.20: A beat kedvelői­nek. 23.05: David Oj sztrah szórva- tarfelvételeiből. 24.00: Hírek. 0.10: M elódiakok tél. 1.58: Himnusz. 2.00 : Műsorzárás. PETŐFI RADIO 4.25—7.»: A Petőfi rádió regge­li, zenés műsora. 8.00: Híréit, 3.05: A osehsziováik hadisereg közpon­ti zenekara játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.30: Hírek. 8.33: Vid- rócZky. 9.15: Válaszoknak hallga­tóinknak, 9.»: Hírek. 9.33: He­tilapszemle. 9.38 : Korda György énekel. 9.55: Az éld népdal. 10.05: Szombat délelőtt. . . 12.00: Az Apostol együttes félórája. 12.39: Hírek. 12.33: Régi, híres éneke­sek műsorából. 13.05: Óbuda, vagy Üjbuda? 13.30: Hírek. 13.33: A francia történelem dalai. 13.45 : Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Napraforgó. 16.00 : Dzsesszfelvéte- tekből. 15.25: Orvosok a mikro­fon előtt. 15.»: Hírek. 15.38: Ver­sek világa. 15.50: Verbunkosok, nóták. IC.»: Hírek. 16.33: ötórai tea. 17.»: Közkívánatra! 19.37: Jó estét, gyerekek! 19.46: Pataki Névtelen : Euriálusnak és Lucre- tiának Szép Históriája. 20.»: Hí­rek. 20.33: Sporthírek. 20.38:-Csak a szépre emlékezem .. .« 21.»: Népdalok, néptáncok. 22,30: Hírek. 22.33: Stefánia Woytowicz és Eberhard Wächter énekek 23.105: Slágermúzeum. 24.00: Hírek. O.liO: Magyar és idegen nyelvű vízjelzós-zolgálat. 3. MŰSOR 8.00: Hírek. 8.05: Műsorismerte­tés. 8.08: Mozart: f-moll fantázia. 0.23: Monteverdi: Odíisszeusz ha­zatérése. 12.00: Déli krónika. 12.20: Leonard Bernstein vezényel. 14.00: Hírek. 14.03: Műsorismertetés. 14.05: Üj lemezeinkből. 14.46: Ze­nekari muzsika. 15.25: Muszorg­szkij Összes dalai. Zongoradara­bok. 16.48: Szülőház. 16.53: Ba­lassa Sándor: Cantata Y. Op. 21. 17.06 : Rossini operáiból. 18.010 : Hírek. 18.03: Slágerlista. 18.3«: Ra­vel muzsikájából. 19.30: Hírek. 19.33: A debreceni MÁV szimfo­nikus Zenekar és a debreceni Ko­dály Kórus hangversenye. Kb. 2L45 : Operaáriák. 22.09 : Üj leme­zeinkből. 23.00—23.15: Hírek, idő­járás. PÉCSI RADIO 17.00: Műsorismertetés, hírek. 17.05 : Zenés beszélgetés Horváth Mihállyal. 17.25: Felnőttek az is­kolapadban. 17.35 : Könnyűzene változatokkal. 18.00: Hírek, tudó­sítások. 18.10: Három a kislány. 18.»: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. 19.1^—20.00: Német nyelvű műsor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom