Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

H mólt egy lappal felnyitható Wdhéz fizikai munJcát végez­nek a Kefe- és Műanyagipari Vállalat dolgozói. Az átlag­életkor elég magas. Az idő­sebb nők többsége csupán hat elemit végzett, és a fiatalok közül sem végezték el sokan az általános iskola nyolc osz­tályát. Talán ezért is ragad­ták meg a lehetőséget, amikor szóba jött, hogy ellátogathat­nak a megyei levéltárba,' • Több mint húszán kereked­tek föl, hogy megismerkedje­nek az intézménnyel, ahol még senki sein járt közülük. Klauz Jánosné így emlék­szik vissza a látogatásra: — Nem gondoltuk vo'na, hogy ennyi mindent reit az épület a megye múltjából. A termeket járva, az lepett meg legjobban, ahogy eg« lappal fölnyitották előttünk a múl­tat. láttuk a tárlókban a Kos- suth-iratokat, a 19-es emléke­ket, a leveleket. A főszolga­bírók rendelkezéseit nézeget­tük nagy. bekötött könyvek­ben. — Azelőtt találkozott ilyen emlékekkel ? — Nem. Annak ellenére, hogy sokat olvasok és szíve­sen forgatok történelmi köny­veket is, éppen a megye múlt­jára vonatkozót keveset talál­tam. Nekem azért volt na­gyon érdekes a látogatás, mert ezekkel a dolgokkal most ta­lálkoztam. — Járt már a levéltárban? — Igen, egy iratot keres­tem, de hogy mi minden van ott, azt csak a mostani láto­gatás alkalmával tudtam meg. — Mi volt a többiek véle­ménye? — Mindenki nagyon jól érezte magát. Végigjártuk a Kiautné. kiállítást, és elmondtak min­dent. ami érdekes, még azt is, hogy a színes üvegablako­kon milyen címerek vannak. Azután meghallgattuk Szili Ferenc és Kanyar József elő­adását. a múltról. A gépek mellől jött asszo­nyok és a főszolgabíró iratai­nak találkozásáról azóta sokat hallottam. A levéltárosok nem győzfek beszélni az érdeklő­désről. Amikor befejeződött az elő­adás, sokan kérdezték, ho:l lehet olvasni ezekről. A Har­minc nemzedék vallomása So- mogyról című könyvet szinte valamennyien megvették. Volt, aki kettőt is. A kapcsolat a kefegyáriak látogatása után sem szűnt meg. Előadás hangzott el az üzemben, és a brigád- és üze­Rofricsné. föl segítséget a levéltá­mikrónika-írók kérve keresték rat. A Május 1. brigád történetét Rofrics Károlyné és Mátrai Ferencné írta meg. Olyan si­kerrel, hogy a történetírók versenyén első helyezést értek el. Rofricsné szívesen ■ emlék­szik vissza. — Bejáratosak lettünk a le­véltárba. Megkaptuk a bekö­tött újságokat, azután átnéz­tük, kiírtuk belőlük ami az üzemre vonatkozik. Mindez az első látogatás eredménye. A levéltár azóta is téma. Klauz Jánosné azt mondta: — Ha lenne időm, szívesen lemennék máskor is. Sok em­bernek szóltunk: menjenek,! érdeklődjenek. Simon Márta Darány környékén gáz- és kőolajtelepet találtak A fúróié! 73 ezer métert halad A kutatás információt szolgáltat — Még gazdaságosan kitermelhető Elkészült sí képzőművészeti kiállítások programja Százötven éve született Zichy Mihály — Ütvén éve hunyt el Rippl-Rónai József Ismét vallatják a földet So­mogybán. Hosszabb ideig tar­tó, gondos előkészítő munka után meggyorsult a megyében a kőolaj- és a földgázkutatás. Ettől a munkától szerény, de reményekre jogosító telepek felderítését várják. A megye területén — a mélyföldtani felépítés alapján — három kutatási területet jelöltek ki: az egyik a zalai határ mentén húzódik, a má­sik a Sió völgyében, a harma­dik pedig a Dráva-medencé- ben terül el. Az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt ku­tatási főosztályán ezek közül ma a legjelentősebbnek a Dráva völgyét tartják. Az or­szágos rangsorban ez a me­dence jelenleg az ötödik he­lyet foglalja el. Az első eredmény és a többi A fúrótornyok először 1935- ben jelentek meg Somogybán Görgetegen. Azóta összesen 42 kutatási területen folyt változó nagyságrendű munka. Eredményt először Ink én ér­tek el: jelentős mennyiségű gázkeveréket és gáztelepaket tártak fel. Az 1950-es évek­ben Buzsákon találtak kőolaj­telepet. (Azóta már kitermel­ték.) Ezt követően majdnem minden év hozott valami újat. 1954-ben Görgeteg és Babó- csa között találtak gázt, 1957- ben Heresznyén fedeztek fel kőolaj-, gáz- és széndioxidte­lepeket, 1958-ban Görgeteg és Babócsa között találtak ég­hető gázt és kőolajat, Szülök a közepesnél kisebbek. Ezen- * tés után — újabb helyeken Is kívül több somogyi települé­sen találtak köolajnyomakat, melyek a kutatás számára fi­gyelemre méltóak. Nem szünetelt a kutatómunka A múltat értékelő adatsort egy számmal zárta le beszél­getésünkkor Komjáti János, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt kutatási főosz­tályvezetője: Somogybán 1970 végéig 494129 méter kutató­fúrást mélyítettek. Több mint a felét 1961 és 1965 között. Ezt' követően más, nagyobb reményekre jogosító terüle­tekre vitték át a fúrótornyo­kat. Somogybán azonban csak látszólag szünetelt a munka: a negyedik ötéves terv idősza­kát arra használták fel, hogy az addigi eredményeket egy­ségbe foglalják, és az ennek során kialakuló földtani mo­dell alapján készítsék elő a kutatások folytatását. A föld­tani elemző munkával egy időben megkezdődtek a, Dráva völgyében és a Zalai határ mentén a korszerű, felszíni geofizikai kutatások. Ezek kezdeti eredményei juttatták arra a következtetésre a ku­tatókat, hogy a fúrásokat a si­ker reményében ismét meg lehet kezdeni. Tavaly Darány környékén állították fel a fú­rótornyot, és a kezdeti ered­mények a törekvések helyes­ségét igazolták. Az idén ezen a területen új kevertgáztele- pet és két kőola kelepet is­mertek meg. Hasonló ei»sd­Két jelentős évforduló je­gyében készítette el kiállítási programját a Somogyi Kép­tár: a százötven éve született Zichy Mihály műveiből em­lékkiállítást rendeznek a mú­zeumi és műemléki hónap idején; augusztusban és szep­temberben láthatjuk Rippl- Rónai. a Kaposváron szüle­tett festő műveit. A Somogyi Képtárban oz 7977. évi első kiállítást az er­délyi magyar szobrász, Szer- vátiusz Jenő müveiből rende­zik, majd Reich Károly gra­fikáit mutatják be, ezt köve­ti Martyn Ferenc gyűjtemé­nyes tárlata. A kaposvári képzőművészek közül Szaba­dos János rendez önálló kiál­lítást a Somogyi Képtárban, Tárná» László habán kerá­miáit is itt mutatják be. Stú­diókiállítással, megyei képző- művészeti tár’attal zárulnak a képtár kiállításai. Balatonbogláron a Műcsar­nok rendezésében Barcsay Je­nő, Kondor Béla és Rippl-Ró­nai műveiből láthatunk válo­gatást. Marcaliban somogyi balato­ni festők: Bagó Bertalan, Csi­szár Elek, Papp S. Gábor és Szikra János műveiből, Ja­kab Károly festő és Kelemen Kristóf szobrász, valamint Czinkotai Frigyes, Gerö Káz- mér, Raksányi. Lajos, Szir­maimé Bayer Erzsébet, Ruisz György és Völgyi Dezső mű­veiből csoportos, Segesdy Ka­talin alkotásaiból önálló kiál­lítást rendeznek. A megyei könyvtárban Var­ga-Hajdú István és Diskay Lenke grafikáit láthatjuk, itt rendezik meg a kaposvári farsangi napok idéjén a kari- katúr akiállítást; Czinkotay Frigyes és Völgyi Dezső kö­zös bemutatón szerepel. A ki­állítók között találjuk Honty Mártát, Segesdy Katalint és Weeber Klárát. (Ök hárman egyébként a budapesti Ganz Művelődési Házban együtt is bemutatkoznak.) A somogyi képzőművészek közül Bagó Bertalan, Csiszár Elek és Szikra János, illetve Szirmayné Bayer Erzsébet, Gerő Kázmér és Ruisz György itt is szerepel; egyéni kiállí­tást rendez Ungváry Károly. Siófokon is bemutatják Sza­bados János kaposvári kiállí­tásának az anyagát. Szekeres Emil, Leitner Sándor, Honty Márta és Bors István, vala­mint Segesdy Katalin műveit mutatják be a művelődési központban, ahol ismét meg­rendezik a Művészet a Művé­szetben című tárlatot. Nagyatádon Kunffy festé­szetével ismerkedhetnek a képzőművészet iránt érdeklő­dők. Probstner János kera­mikus és Gerő Kázmér önál­lóan, Bagó, Csiszár és Szikra, illetve Kertész, Papp S. Gá­bor közösen szerepel. Ugyan­így Ruisz, Raksányi és Szir­mayné, továbbá Honty, Se­gesdy és Weeber. Tamás Lász­ló habán kerámiáit itt is megnézhetik az érdeklődőik. Balatonszemesen rendez ön­álló tárlatot Leitner, Szeke­res, Ungváry, Kertész, és itt mutatkoznak be a legjobb so­mogyi amatőr képzőművészek is. A fonyód-bélatelepi alko­tóház anyagából számos bala­toni település erre alkalmas művelődési intézményében vándorkiállítást rendeznek. Balatonberényben a négy so­mogyi balatoni festő mutat­kozik be. ban kis kőolaj-előfordulást, ménnyel járt a kutatás a me­gye nyugati határánál, a zalai Liszó térségében is, ahol ipa­ri jelentőségű, széndioxidban dús gázkeveréket és négy gáztelepet fedeztek föl. Az ötödik ötéves tervben nem­csak ezeken a területeken folytatják tovább a kutatást, hanem — megfelelő előkészí­fedeztek föL Vízváron 1960- ban kőolajat és földgázt ta- ! láttak. 1961-ben Taranyban bukkantak kisebb kőolajtelep- re. 1963-ban Iharosberényben, 1964-ben pedig Vesén szén­dioxiddal kevert éghető gázt találtak. A széndioxiddal ke­vert gáz nagyon alacsony ka­lóriaértékű, hasznosításához különleges célfogyasztóra van szükség és megfelelő termelő- berendezésre, mert távveze­tékben nem szállítható. " '.:n nagyfogyasztó azonban ben nincs. Ezért az orsiágos energetikai program kereté­ben foglalkoznak a felhasz­nálási lehetőséggel — kaptam a tájékoztatást Jamniczky Kázmértól, az OKGT geológu­sától. 1964-ben Nagyatádon is találtak kis kőolaj-előfor­dulást, és ebben az évben fe­dezték föl Mezőcsokonyán azt a földgáztelepet, amely Ka­posvárt is ellátja, ötévi szü­net után 1969-ben Beleznán találtak kis kőolaj- és föld­gáztelepet. E telepek többsége ipari je­lentőségű, tehát gazdaságosan kitermelhető, bár a készletek megkezdik. A felszíni geofizi­kai mérések és a földtani ku­tatás alapján arra a követ­keztetésre jutottak, hogy — ha az országos tevékenységhez képest kisebb kapacitással is — a hosszabb távú, tervszerű fúrásos kutatás sikert ígér. Információ 1900—3500 méterre Az ezzel kapcsolatos mun­ka megélénkülését bizonyít­ják a számok is. Ebben az év­ben 3000 méter kutatófúrást mélyítettek. Jövőre 12,5 ezer méter szerepel már a tervek­ben. A kutatók azzal számol­nak, hogy a mostani ötéves terv időszaka alatt összesen 73 ezer méter kutatófúrást mélyítenek. Hogy hol? Első­sorban Darány környékén, de szerepel a tervek között Par- rag-Pártó, Somogyudvarhely, Görgeteg, Homokszentgyörgy, Vízvár, Bábod és Nagyatád térsége is. A kutatófúrások az infor­mációt szolgálják. Azt álla­pítják meg, hogy van-e szén- hidrogén, és körülbelül meny­nyi. A fúrófej ezért az infor­mációért hatol 1900—3500 mé­ter mélyre a földbe. (Infor­mációért küldték már ennél mélyebbre is. Hódmezővásár­helyen van ma az ország leg­mélyebb fúrása, pontosan 5842,5 méter. Itt nem találtak semmit, de sok új ismeretet szereztek a földnek a réte­geiről.) — A kutatás nem olcsó — mond la a főosztályvezető. — Az országban évente 200 ezer métert fúrunk kutatási célból, és körülbelül 100—150 ezer méter a termelőfúrások hosz- sza. Ez a munka évente há- rommüliárd forintba kerül. Kétmilliárd ebből kutatási célt szolgál. Rendszeres kutatás nélkül azonban nincs termelés. Élnek-c Verdi eszményei? Beszélgetés Várnai Péterrel Ifjúsági kedvezmények 1977-ben Januárig várják az igényeket Már hagyomány, hogy az Állami Ifjúsági Bizottság ked­vezményes áron üdülési lehe­tőségről gondoskodik a me­zőgazdaságban dolgozó fiata­loknak novembertől márciusig: Budapest, Eger és Kőszeg hét­hét napra várja gazdag sport- és kulturális programmal a jelentkezőket. Januárban, feb­ruárban és márciusban két­száz somogyi fiatal részesülhet kedvezményben. Igaz, még nem nagy az ér­deklődés: úgy látszik nem is­merik a fiatalok ezt a lehető­séget. Pedig ez évhez hason­lóan 1977-ben is többféle ked­vezmény között válogathat­nak. A szocialista országokba szervezett társasutazásokon kívül számtalan hazai kirán­duláshoz adnak támogatást. Az ifjúmunkások egy-egy hétig SZOT-üdülőkben nyaral­hatnak majd, s továbbra is adnak ki étkezési, illetve szál- lásutalványoikat, tíz-tíz forint értékben. A Somogy megyei Tanács 1977-ben is juttat ked­vezményeket a különböző uta­zásokhoz a megyei ifjúságpo­litikai alapból. A változás annyi lesz, hogy nemcsak az Expressnél és a Siotournál, hanem a megyében működő valamennyi utazási irodánál beválthatók majd az utalvá­nyok. Az utazási és turisztikai i kedvezmények mellett jövőre is ad ki színházjegy-, illetve bérletutalványokat, könyvvá­sárlási bonokat az ÁIB. 1977-ben tervszerűbben osztják el a kedvezményeket. Január végéig várják a klu­boktól. a KlSZ-bizottságoktól és -alapszervezetektől az igé­nyeket. Azután bírálják el, hogy ki milyen és mennyi tá­mogatást kap. Egészségnevelési irányelv készül Huszonöt éves múltra tekint vissza hazánkban az egész­ségügyi felvilágosító és neve­lő munka. Kezdetben a Kö- JÁL-ok mellett működtek a megyei egészségügyi felvilágo­sítók; 1968-tól, a megyei egészségnevelési csoportok létrehozásától számítva, az egészségügyi ellátás intézmé­nyes részét alkotják. Az 1972- ben alkotott és megjelent egészségügyi törvényben fon­tos helyet kapott e munka céljának a pontos megfogal­mazása is: A lakosságot tu­dományosan megalapozott, rendszeres felvilágosító tevé­kenységgel egészséges élet­módra kell nevelni. Az egészséges életszemlélet nak tekintik a következő idő­szakban a megyei egészség- nevelési csoportok a testi ne­velést, a helyes táplálkozás tudatosítását, a tisztasági szo­kások kialakítását. 1977. január 1-től kialakít­ják a városokban, a járási székhelyeken az egészségneve­lési hálózatot, ennek felelősei a tanácsokon fognak dolgozni. Fontosnak tarjták, hogy az üzemorvosok többet foglal­kozzanak az egészségnevelés­sel, s ezt szorgalmazzák a körzeti orvosok körében is. Előadások, filmek bemutatása, kiállítások, kiadványok for­májában jut el a felvilágosí­tás azokhoz, akik érdeklődnek az egészséges életmód kiala­kítása iránt. Jövőre az egészségügyi vi­lágnap programja a védőoltá­sok szerepének a bemutatása lesz. Egészségnevelési irányelv készül Somogybán, melyet a megyei szakfőorvosok dolgoz­nak ki. A SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatóságával szo­rosan együttműködve a nya­kialakításában fő feladatuk- -ralók körében is szélesítik a felvilágosító munkát, a bala- tonlellei SZOT-üdülőkben kis­mamák klubját alakítanak. A megyei KISZ-bizottsággal a családok testi nevelését szol­gáló «-Mozogjunk együtt« ak­ciókat szerveznek. Az iskolai egészségnevelési munka javí­tását elsősorban a pedagógu­sok jobb tájékoztatásával kí­vánják *i«raL Várnai Péter zenetörténész­ről tudjuk, hogy idestova más­fél évtizede foglalkozik a XIX. század operairodalmának ku­tatásával, elsősorban Verdi munkásságának elemzésével és népszerűsítésével. Művei — az Oratóriumok könyve, az Ope­ralexikon, a Verdi Magyaror­szágon — a színpadi zene egyetlen barátjának házi­könyvtárából sem hiányozhat­nak. A pármai Verdi-intézet tagjaként alkalma van rend­szeresen figyelemmel kísérni a világ operakutatásának leg­újabb eredményéit. Többek között ezért vártuk nagy ér­deklődéssel azt az előadást, melyet a napokban Kaposvá­ron, a Tanítóképző Főiskolán tartott Verdi Requiemjéről. Lapunk számára is készsége­sen nyilatkozott. — Egyesek szerint a Rossi­ni, illetve Manzoni halálára készült Verdi-gyászmise nem egyházi muzsika, hanem szen­vedélyes, színpadias olasz ope­ra. Ön szerint? — A mű elemzésekor mind­két rétegre szép számmal ta­lálhatunk példákat. A Mester éppen úgy beledolgozta a Requiembe a középkori vallá­sos népénekek — a gregorián — elemeit, mint az olasz ro­mantikus opera ária- és együt­tesformáit. A gyászmiséről egy évszázada folyó műfaji vitát egyébként fölöslegesnek ér­zem; a lényeges az, hogy őszin­tén emberi muzsika. — Sokféle véleményt hall­hatunk és olvashatunk a gyászmise világnézeti hátteré­ről, s Verdinek a valláshoz va­ló viszonyáról. Az ön vélemé­nye szerint a mű keresztényi hiten alapul, vagy egyszerűen egy szenvedő, idős ember ha­lálfélelmének gyümölcse az egyházi zene köntösében? — Tudjuk, hogy Verdi hívő ikatolikus volt, erről tanúskod- , nak levelei, valamint operái­nak ima- és haláljelenetei is. Más tények azonban azt bizo­nyítják, hogy szívből gyűlölte a papságot. Ez a kettősség az akkori Itáliában természetes volt. Szerintem ennél sokkal fontosabb az, hogy a Requiem már ízig-vérig modern muzsi­ka, hiszen korunk emberének szorongásait, halálfélelmét fe­jezi ki. Meghallgatása után mégsem rettegést érzünk, hi­szen az utolsó tétel táncmuzsi­kára emlékeztető derűs fúgá­ja az emberiség jövőjébe vetett hitet, reményt sugallja. — Tehát összeegyeztethető- nek találja ezt a romantikus ízlésvilágot tükröző muzsikát a ma szellemével? — Igen, hiszen örök emberi tartalmakat rejt magában. Saj­nos, a mai fiatalság — bár eszményeiben sok a romanti­kus vonás — nem kedveli a romantikus művészetet. Mi is így voltunk ezzel néhány év­tizede; számunkra a zene Beet­hovenig terjedt, s Bartóknál kezdődött újra. Szerencsés do­log azonban, hogy sok élő ze­neszerző fordult ismét a ro­mantika felé. így Ligeti György és Krysztof Penderecki is. — Milyen munkáját olvas­hatjuk legközelebb? — Következő könyvem 1978- ban jelenik meg, s hosszabb tanulmányokat tartalmaz majd arról a tizenhárom Verdi-ope- ráról, amely jelenleg az Ope­raház és az Erkel Színház mű­során szerepel. Kíváncsian várjuk az új könyvet, s a következő szemé­lyes találkozást is; valószínű, hogy Várnai Péter a jövő ta­vasszal ismét előadást tart Ka­posváron a hanglemezklub tag­jainak, a tanítóképző főiskola hallgatóinak és — minden ér­deklődőnek. L. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom