Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-04 / 287. szám
Hatot rendeltek Katamaránok a Balatonra Készülnek á kiviteli tervei annak a négyszáz személy szállítására alkalmas hajónak, amely — a tervek szerint — két év múlva szállítja már az utasakat a két part között. A MAHART újpesti hajójavítójában, valamint a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében a tervezők katamaránokat álmodnak pauszra Ezekből a kéttestű hajókból a MAHART egyelőre hatot rendel meg. Az első — négyszáz utassal a fedélzetén — 1978-ban fut majd ki a siófoki kikötőből. borotvaélen A tüneti kezelés segíthet a pillanatnyi gondon, ám a bajt sohasem szünteti meg. És talán az előzőnél is súlyosabb lesz a helyzet, ha a tevékenység megreked a tüneti kezelésnél. Közhely? Általános igazság? Ez is, az is. Tény! Bizonyításul életünk minden területéről megannyi példát lehetne solrolni. Az ősz a mezőgazdaságban sokszor teremtett olyan helyzetet, amely soron kívüli, azonnali intézkedéseket követelt azért, hogy a munkavégzés megrekedt folyamata ismét nekilóduljon. A tett intézkedéTízmillióval több tégla Leálltak a nyers téglát készítő gépek, tovább folyik az égetés-Raktárra« termelnek a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyárai. Az udvarokon rohamosan emelkednek a falazóanyag halmok. Télen erősen csökken a forgalom az építőanyag-telepeken: decemberben senki sem kezdi el falazni a házát. Azok pedig, akik csak a tavasszal fognak hozzá az építkezéshez, még nem vásárolják meg a téglát. A gyárak viszont akkor dolgoznak gazdaságosan, ha folyamatosan termelnek addig, amíg az idő engedi. Az idén a szokottnál jóval tovább hagyta dolgozni a gyárakat az időjárás. Ennek eredményeként tízmillióval több kis méretű tégla készült, mint amennyivel a terv számolt. Ez a tégla azonban nem fölösleg: az építkezéseken nagy szükség lesz rá, mihelyt beköszönt a tavasz. A nyers téglát készítő gépsorok 19 gyárban azért álltak le, mert éjszakánként a fagypont alá süllyed már a hőmérséklet, és tartani lehet attól, hogy az östszepréselt nyers téglát ezétveti a fagy. A nyensgyártó gépsorok termelését tehát összesíteni lehet már: 221 millió kis méretű téglát készítettek a tavasz óta. A kemencékben viszont tovább folyik az égetés. Eddig 193 milliót raktak össze szállítás előtt a gyárak udvarán. A hidegebbre fordult idő beköszöntésével megkezdődött a téli nagyjavítás: azokat a gépeket, amelyeket most nem használnak a termelésben, gondosan szétszedik, kijavítják az elkopott alkatrészeket, hogy tavasszal semmi se akadályozza az indulást. A folyamatos termelésre berendezkedett új gyárakban viszont nem fejeződött be a munka. Teskándon, Nagykanizsán, Kőröshegyen és Balatonszent- györgyön tovább folyik a termelés: a nyers tégla ezekben az üzemekben a kemence hulladék hőjétől szárad, a nincs fagyveszély. A téli nagyjavítást ezekben a gyárakban másként szervezik meg: csak akkor állnak le hosszabb időre a gépek, ha nem fogy az udvarról a tégla. Ha a piac igényid, folyamatosan termelnek majd, és egy-egy gépet szombaton, vasárnap javítanak ki a szerelők. Gazdag program a téli üdülőknek 375 ezer vendég az idén a szakszervezeti üdiilőházakban Decemberben megközelítő-' en 25 ezren pihennek kedvezményesen a szakszervezetek üdülőházaiban, a hegyvidékeken, a gyógyvizek mellett és a Balaton partján. Ezzel az idén összesen 375 ezren vesznek részt szakszervezeti üdülésben. örvendetes hogy a múlt évinél ezerrel több nagycsalád nyaralhatott ez évben a Balaton partján- Egyébként is, a balatoni üdülők zömében több gyermekes családokat fogadtak. a nyári főszezonban. Több helyen — mintegy 70 üdülőben — most is élénk a forgalom, jelenleg azonban főként kisgyermekes anyák, házaspárok, nászutasok és nyugdíjasok vesznek részt a kedvezményes üdüléseken. A zordabb időjáráshoz igazodva speciális kultúrprogramot állítanak össze a vendégek számára, ezek között újdonság is szerepel, ilyen például az Af- rika-kutatást ismertető előadássorozat. A zenés irodalmi műsorok, játékos vetélkedők mellett a sportolás sem szorul háttérbe. A Balaton-parti hat téliesített üdülőben például a sportfelszerelések között fakutyák,' korcsolyák várnak a tó befagyására. A karácsonyi vendégek szórakoztatására több helyen, így a Mátrában és a Duna-kanyarban a Zene- művészeti Főiskola hallgatói adnak majd ünnepi hangversenyt. Karácsonykor, a téli iskolai szünetet felhasználva sok helyen ismét munkáscsaládokat várnak az üdülők. Galyatetőn például 86, a soproni Csepel- üdülőben pedig 70 család tölti az év utolsó napjait. Az ünnepi csúcsforgalomban különösen elfoglalt, főleg közlekedési, vendéglátóipari dolgozók általános iskolás gyermekei számára 14 napos év végi üdülést szervez a SZOT. csaknem ezer iskolás töltheti a téli szünidőt egyebek mellett Parád- fürdőn és Tóalmáson. sekkel az akadályokat sikerült elhárítani. Ha nem is egészen a tervezett ütemben, de nagyüzemeink eredményesen birkóztak meg az ősz sok feladatával. Félrevezetnénk önmagunkat, ha ennél a megállapításnál leállnánk, ha azzal tennénk pontot a hosszú időszak végére, hogy »nem volt köny- nyű, adódtak gondok, zökkenők — na de végső soron sikerült«. Igen, a tüneti kezelés bevált. De akik figyelemmél kísérték az őszi munkák végzését (elsősorban maguk az üzemek), nagyon jól tudják, hogy ólyan általános problémák is voltak, melyeket pillanatnyi megoldással nem lehet elintézni. A sók közül .egyetlen példát hadd ragadjunk ki: épültek és épülnek szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban nagy teljesítményű terményszárítók. Nincs még mindenütt ilyen, de nem áll rosszul megyénk ezen a téren. Novemberben mégis (nem az idei november volt az első) több helyen le kellett állni üzem- anyaghiány miatt. Gyors intézkedésekkel sikerült ugyan a kiesést a minimálisra csökkenteni, de az okok megmaradtak. Az, hogy nincs elég tárolótér és szállítóeszköz. Az előbbiért az üzemek, az utóbbiért az ÁFOR tehet többet. A szállítási lehetőség a jövő évtől Valószínűleg javul, mert a megöregedett kocsik helyett nagy téforgatú tankkocsikat állítanak be. Ez a gon do) csak felerészben oldja meg. Mert a zavartalan ellátáshoz, üzemelésihez az is kell, hogy ezek a nagy teljesítményű tankkocsik tudják hová üríteni rakományukat. Hol lesznek a megfelelő térfogatú üzemi tárolók? Amikor a nagy teljesítményű szárító épült, nem valósult meg a fontos kiegészítő beruházás, az üzemanyag-tároló. A gyakorlat bebizonyította: egy ilyen nagy értékű, a betakarításkor kulcsfontosságú berendezést nem lehet biztonsággal üzemeltetni, ha, legföljebb két-három napi üzemanyag-tartaléka van. Szinte elkerülhetetlen ilyenkor a zavar. Lényeges tehát a tárolók bővítése, arról nem is beszélve, hogy a »belépő« nagy tartálykocsik gazdaságos kihasználásához is megfelelő térfogatú fogadók szükségesek. A tervezés hetei következnek. Minden üzem legfőbb célja, hogy olyan programot állítson össze, mellyel jövőre még eredményesebben, még jobban végezheti el feladatát. Ennél a programnál nem nélkülözhetők a tanulságok! A tüneti kezelés pillanatnyilag segít. De a fő érdek az, hogy minél kevesebbszer legyen szükség ilyesmire. V. M. A magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság 21. ülésén Tanulmányterv készült a Dráva szabályozására PREGLEDNA STTUACUA HELySQNRAJ? ORJENTA.CIOHE GUVNE TmflCKE KARAKTERtSTIKE, TAJÉKOZTA-HÍ JELLEGŰ FÄBB MŰSZAKI JELLEM3ÍK ooofcuL FWejeCH*. p* 900 J“ ■» WXNXHM VW»* ENCFOXje U SLUCAJU YBSMO& POSOMA O© 3 SATl E©eA e»ÓC9»tO*»lATT*»«3je* MAPI 9 émMS C9ÚC9ÚZE* MELLETT 300 «* A Dráva vad, fiatalos folyó. Szeszélyes »életmódja« alkalmatlanná teszi a hajózásra: maga alakította árterületét, építette ki medrét, és gyakran változtatja azt. Hajtűkanyarokkal igyekszik célja, a Duna felé: közben apró szigeteket, zátonyokat épít vagy bont el, alámossa, bedönti a parti fűzfákat, azután hatalmas rönkként cipeli tovább magával. Mindezt azért lehet a rovására írni, mert a Dráva ma a magyar nagyfolyók - közül a legősibb állapotban van. Szeszélyeit azonban ismeri már, törvényét többé-kevésbé érti az ember. Egy hirtelen levonuló árhullám vagy magas vízállás után viszont az is alig ismer rá, aki rendszeresen rója partjait. Legutóbb 1972-ben kelt bírókra az emberrel: akkor másodpercenként 2800 köbméter vizet szállított folyton változó medrében. Volt eset, amikor csendes »patakként« másodpercenként 180— 190 köbméter víz csörgedezett a Duna felé. Fél évszázados késés Az ősi állapot azért maradt meg a Dráván, mert a szabályozással kapcsolatos munkák — melyek a Dunán és a Tiszán a múlt évszázad végén megkezdődtek -y itt elmaradtak. A nagy folyószabályozások megkezdése után több mint fél évszázaddal, 1955-ben született meg a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási egyezmény, amely alapot teremtett a Dráva átfogó szabályozásáCsap” készül a gázvezetékekhez A Kőolajvezeték Építő Vállalat siófoki telepén évente mintegy 130 millió forint értékű szerelvény, készül. A gáz- és kőolajvezetékekhez itt szerelik össze ezeket a hatalmas »csapokat«, majd a megfelelő vizsgálatok után szállítják a helyszínre. A képen látható indító és a gázfogadó állomáson szerelik fel. Részekre bontva tegnap kezdték meg e beszerelvényeket Algyőn, a gáz- rendezés szállítását. hoz. A munkák azóta is folynak, s a torkolattól a 85-ös folyamkilométerkőig elkészültek már. (Ez a szakasz Drá- vaszabolcs fölött tíz kilométerrel ér véget.) Egy átfogó terv határozza meg, hogy miként alakítsák a rohanó víz medrét. A Dráva szabályozás mintegy 170 kilométer hosszan közös érdek. (Igaz, ebből a 170 kilométeres szakaszból mintegy 40 kilométer jugoszláv területen van.) A munkák a torkolatnál kezdődtek, s az építők tíz-húsz kilométeres szakaszokat »fogtak át« egyszerre. Drávaszabolcs után most egy tízkilométeres szakasz következik, azután húsz kilométerre készítenek majd tervet. Ezzel már Drávasztára, Révfalu térségéig jutnak el. — A meder szabályozása — mondta Hernádi Alajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője — passzív jellegű beavatkozás: közvetlen haszna ebből nincs az embernek. Legföljebb az. hogv jelentősen csökken az elöntési veszély a part menti területeken. A folyó szállította energia azonban kihasználatlan marad. Az alsó szakasz építésével párhuzamosan vizsgálatok folytak a Barcs fölötti Dráva-szakasz szabályozásának módjáról. Az mindenki számára világos, hogy ezen a részen a mederszabályozás sokkal nehezebb és költségesebb munka, mert erősen kanyargó itt a folyó. Ezért készül tanulmányterv, a szabályozás aktív módjáról. Ez nemcsak biztonságosabb mederbe szorítja a folyót, hanem a víz energiáját is eredményesen hasznosítja. A tanulmánytervet a közelmúltban a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási vegyes bizottság is megtárgyalta 21. ülésén, s a tanácskozás jegyzőkönyvében a jugoszláv fél bejelentette, hogy e tanulmányterv alapján megkezdi az általános terv kidolgozását, mely a beruházási program alapja lehet. Hely 300 millió köbméter víznek A most elkészült tanulmányterv Szentborbástól a Mura torkolatáig terjedő 102,8 kilométer hosszú szakasz szabályozásának módjára tesz javaslatot. A kanyarok átvágása helyett csupán kisebb mederkorrekciókra lenne szükség e tanulmányterv javaslatainak megvalósítása esetén. A Barcs fölött körülbelül 3—4 kilométerre megépítendő duzzasztómű egészen Vízvárig — tehát mintegy 40 kilométeres szakaszon — megemelné a Drávát, és valóságos tóvá szélesítené. E duzzasztómű segítségével nagyon szép, 40 kilométer hosszú — helyenként 6—7 kilométer széles — mesterséges tó alakulna ki, amely 300 millió köbméter vizet tárolna. Mindez fölöslegessé tenné a folyamszabályozassal kapcsolatos munkákat. Az árvízveszélyt megszüntetné azzal, hogy másodpercenként 2000 köbméter alá csökkentené a folyó maximális vízhozamát. Ugyanakkor a legszárazabb időben is legalább 400 köbméter vizet szállítana másodpercenként, biztonságot teremtve ezzel az állandó hajózáshoz. Barcs fölött szinte állandó vízmagasság tenné lehetővé, hogy egész éven át közlekedjenek a hajók. A hatalmas vízmennyiség nemcsak a mezőgazdaságnak jelentene előnyt, hanem új — sok vizet igénylő — iparágnak meghonosítását is lehetővé tenné. A duzzasztóműre felépíthető erőmű kapacitása körülbelül még egyszer akkora lenne, mint amekkora Kiskörén üzemel. Mindehhez hozzá kell számítani, hogy ezt az erőművet a fogyasztási csúcsban lehetne üzemeltetni. E tanulmányterv a Dráván még egy duzzasztómű építését javasolja Gyékényes környékén. A gát mögötti tótól egy üzemi vízcsatorna vezeti Vízvárnál vissza a régi mederbe a folyót. Gyurgyevácnál viszont egy újabb erőművet lehet erre a csatornára telepíteni. . A holnap lehetösége A tanulmányterv által javasolt megoldások ismerteté- sekor ma még indokolt a feltételes ' mód. A megvalósítás ugyanis nem a ma feladata, hanem a holnap lehetősége. A folyami vízlépcsők lassan megtérülő bertiházások: éppen ezért —' figyelembe véve az ország teherbíró képességét — a drávai vízlépcsők előtt még a Duna felső szakaszán, Nagymarosnál épül egy, és elkészül a csongrádi is a Tiszán. — Mai ismereteink szerint az építkezés legkorábban 1986- han kezdődhet. A 12 milliárd forint értékű beruházás érdekében addig még nagyon sok döntésre van szükség. Ebből a 12 milliárdból körülbelül 4 milliárd jut a magyar félre — mondta Hernádi Alajos. Az első lépés a hatalmas munkában az volt, hogy a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság 21. ülésére elkészítették a tanulmánytervet. Ez alkalmas a döntést hozó szérvek alapos tájékoztatására, és megszabhatja a további munka irányát is. A vad, fiatalos folyó »szeszélyes« életmódjának megváltoztatása az ember érdekében, szükséges. A természetátala- kitó munka viszont sok energiát — pénzt és anyagot — igényel. A döntés előtt az alapos megfontolás tehát nem óvatosság. Dr. Kercza Imre
