Somogyi Néplap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról) Népünk becsüli, nagyra ér­tékeli a közös munkával elért eredményeinket. Támogatja a fejlett szocialista társadalom építésére irányuló törekvé­seinket, amelyekért érdemes DR. BÍRÓ JÓZSEF odaadással, becsülettel dolgoz­ni. Népgazdaságunk rendel­kezik a további fejlődés szi­lárd alapjaival. Ha mindenki maradéktalanul megteszi azt, ami kötelessége és felelőssé­ge, a jövő évben sikerrel meg­oldjuk feladatainkat. Inokai János budapesti, ár. Técsi János Komárom, dr. Hegedűs Lajos Szolnok, Tele" ki Istvánná Borsod megyei képviselő szólalt fel ezután, majd dr. Bíró József mondott beszédet. Népgazdaságunk a megváiiozn't körülmények között is képes nagyobb feladatok ellátására Dr. Bíró József bevezetőben hangsúlyozta: — A külkereskedelem hely­zetét természetszerűleg nem tekinthetjük át belső gazda­sági fejlődésünktől függetle­nül. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok társadalmi-gazda­sági életünk szerves részét al­kotják, abból ki nem szakít­hatok. A külkereskedelem fel­adata nem lehet egyetlen ága­zat — a külkereskedelmi ága­zat — ügye. Nyilvánvaló: a külkereskedelmi forgalom gazdaságos növelése messze­menően függ attól, hogyan tudunk beilleszkedni a világ- gazdaság fejlődési folyamatá­ba, mennyire tudjuk ipari és mezőgazdasági termelésün­ket alkalmassá tenni a nem­zetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek optimális kihasználására. — 1976. évi külkereskedel­mi forgalmunkat értékelve már ma biztonsággal megálla­píthatjuk — mutatott rá —, hogy gazdaságunkban helyes irányú fejlődés indult meg. Gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban, erősödött a vég­rehajtás tervszerűsége, a nép- gazdasági egyensúly helyreál­lításának folyamata. — A kedvező folyamatok erőteljesebb kibontakozását azonban gátolta, hogy a világ- gazdaságban végbemenő pénz­es árupiaci változások tovább­ra is kedvezőtlenül érintették népgazdaságunkat és hogy a szélsőséges időjárás a mező- gazdasági termelésben káro­kat okozott. Mindezek mellett, vagy hatására bővültek ha­zánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai, fokozódott rész­vételünk a nemzetközi mun­kamegosztásban. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszú- lejáratú megállapodások hoz­zájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Tisztelt országgyűlés! — Az 1977. évi tervben fog­laltak szerint fokozni kell részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. A nép- gazdasági tervben kijelölt fel­adatok eredményes megoldása a gazdasági egyensúly javítá­sa megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nemzetközi gaz­dasági kapcsolataink, bővü’jön a kereskedelmi, forgalom, erő­teljesen növekedjék az ex­port. — 1977 ben is különösen jelentős a KGST-országokka], köztük kiemelten a Szovjet­unióval kialakított kapcsola­tunk fejlesztése. Ehhez alap­vető politikai érdekeink mel­lett, gazdasági érdekek is fű­ződnek. E kapcsolatokban megtestesülnek a szocialista nemzetközi munkamegosztás­ból származó előnyök, ezek biztosítják a tervgazdálkodá­sunk szempontjából felbecsül­hetetlenül fontos termelési, értékesítési és beszerzési biz­tonságot. A KGST-országok­kal való együttműködés a ma­gyar gazdaság fejlesztési cél­jaival összhangban álló export és import árustruktúrában va­lósul meg. — A KGST-n kívüli szocia­lista országokkal is — terve­inknek megfelelően — inter­nacionalista politikánk alap­ján, a kölcsönös előnyök fi­gyelembe vételével az együtt­működés növelésére és széle­sítésére törekszünk. A fejlett tőkés országokkal igyekszünk kapcsolatainkat tovább növel­ni. Munkánkat a helsinki zá­róokmányban megfogalmazot­tak alapján végezzük. Olyan együttműködési formákat tar­Somogyi Mph tunk szem előtt, amelyek a lehető legnagyobb mértékben biztosítják műszaki és techno­lógiai fejlődésünk, termelési és értékesítési árustruktúránk világpiaci követelményeknek megfelelő alakítását. — A nem-rubel elszámolá­sú viszonylatok között ki­emelt figyelmet fordítunk a fejlődő országokkal fennálló, vagy kialakítandó kapcsola­tainkra, amelyek már ma is nagy jelentőségűek. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy a kölcsönösen előnyös együtt­működés feltételei mind több országgal valósíthatók meg. A tervelőirányzatban foglal­taknak megfelelően 1977-ben a nem-rubel viszonylatú be­hozatal volumenének mintegy 8 százalékos növelését tervez­zük. Ugyanakkor a külkeres­kedelmi áruforgalom egyenle­gének javítása megköveteli, hogy a kivitel növekedési üte­me az import növekedésének ütemét több mint kétszeresen haladja meg és 17—18 száza­lék legyen. A legnagyobb fel­adat e tekintetben — az idei csökkenés után — az élelmi- szeripari és mezőgazdasági ágazatokra hárul. A tervezett export-növekmény mintegy 60 százalékát e két ágazattól várjuk, természetesen a többi ágazatnak is jelentős erőfe­szítéseket kell tennie a terv teljesítése érdekében. A szű­kebben vett feldolgozóipar, azaz a gépipar, a vegyipar és a könnyűipar exportja a terv szerint együttesen* 14 száza­lékkal emelkedik. Ha figye­lembe vesszük, hogy a rubel elszámolású export és a bel­földi értékesítés is bővül, egy­értelmű a feldolgozóipari ága­zatok előtt álló feladat jelen­tősége. — Mindezeket a tőkés vi­lággazdaság adott politikai és gazdasági helyzetéből fakadó légkörben kell megvalósítani. Reálisan sok esetben továbbra is számolnunk kell a tőkés gazdaság fokozódó nehézségei­ből eredő olyan magatartás­sal, amely exportunk növelése elé akadályokat gördít: vám­hátrányokkal, esetenként ex­portunk mennyiségi korláto­zásával is. Jogosan merül fel a kérdés: milyen feltételek mellett lehet e feladatoknak elegét tenni? 1977-ben gazda* sági szabályozóink lényegé­ben nem változnak. Eredmé­nyeinket tehát színvonalasabb irányítással, jobb munkaszer­vezéssel, a korszerű termelési formák alkalmazásával, a nép­gazdaság egyéb irányú tarta­lékainak feltárásával kell megalapoznunk. Ezt hivatott elősegíteni az a minisztertanácsi , határozat, amely előírja: a termelő és külkereskedelmi vállalatok, valamint a vállalati vezetők munkájának megítélésében, anyagi elismerésében alapve­tő kritérium legyen az, hogy a vállalat tevékenysége meny­nyiben segíti elő a népgazda* sági terv külgazdasági céljai­nak elérését. — Általános megítélés sze­rint a külkereskedelmi és ter­melő vállalatok együttműkö­dése, különösen az operatív, mindennapi értékesítési mun­kában fejlődött számottevően. Eredményeket várunk a szál­lítási fegyelem erősítésében, a minőség javításában, a vevő­kör szélesítésében. Ezen túl­menően: új típusú kereske­delmi megoldások alkalmazá­sában, mint például rendsze­rek exportjának megterem­tésében, a fővállalkozói tevé­kenység kiszélesítésében, hosz- szú távú cégkapcsolatok ki­építésében, hosszú távú áru- megállapodásók létrehozásá­ban. Ezeken kívül lényeges előbbre lépés szükséges a vevőszolgálat, a szerviz, az alkatrész-szállítás és általá­ban a külső piaci szervezet fejlesztésében. — A termelő-felhasználás szükségleteinek kielégítésére a termelő vállalatok között nem alakultak ki a munka- megosztás stabil rendszerei, ami a végtermék-kibocsátás megbízhatóságát (a határidő megtartását, a minőséget stb.) károsan befolyásolhatja és negatívan hat külpiaci ver­senyképességünkre is. —. A terv irányelvei ki­emelt feladatnak tekintik a cserearányok kedvező alakítá­sát. A Külkereskedelmi Mi­nisztérium által kiadott irány­elvek alapján a külkereske­delmi vállalatok éppen ezek­ben a napokban vizsgálják meg újra ármunkájukat s éves programot készítenek a mun­ka továbbfejlesztését célzó intézkedések kidolgozására és végrehajtására. A külkereske­delmi ármunka irányításának és ellenőrzésének hatéko­nyabbá tétele minisztériu­munk tevékenységének egyik kiemelt feladata lesz 1977-ben is. — Nem-rubel elszámolású exportunk és importunk na­gyobb része olyan termék, amelynek árát tőzsdei, vagy más nemzetközi árjegyzések, döntően tehát a világpiaci ármozgások határozzák meg. Az ármunkát ebben a körben elsősorban a vételi és az el­adási időpontok jó megválasz­tásával javíthatjuk. összefoglalóban megállapít­ható, hogy az 1977. évi terv feszített. Teljesítése minden gazdasági szervezettől össze­hangolt tevékenységet, szélest körű összefogást igényel. Sze­detném azonban hangsúlyozni, hogy a terv reális. Idei ered­ményeink bizonyítják, hogy népgazdaságunk a megválto­zott körülmények között is képes nagyobb feladatok ellá­tására. Az elmúlt év eredmé­nyei, tapasztalatai ió alapot és biztatást adnak 1977. évi fel­adataink megoldásához. Ezért is helyes a tervnek az a kon­cepciója, hogy az 1976. évi lemaradást 1977. folyamán pótolni kell és e két év terv­teljesítésének együttes muta­tói feleljenek meg az V. öt­éves tervben kitűzött célok­nak. Tisztelt országgyűlés! — Felszólalásomat azzal, a bevezetőben már érintett gon­dolattal szeretném befejezni, hogy a külkereskedelmi tevé­kenység nemcsak a szorosan vett külkereskedelmi appará­tus, hanem az egész népgaz­daság tevékenysége. Ilyen ér­telemben annak eredményes­ségéért, hatékonyságáért, a tervben kitűzött célok eléré­séért egyetemlegesen felelős a gazdasági élet minden ága. E felelősség pozitív jeléi már az idén érzékelhetők voltak. Vé­leményem szerint azonban ez csak kezdetét jelenti annak a tevékenységnek és összefogás­nak, melynek célja az V. öt­éves terv maradéktalan telje­sítése, a gazdasági egyensúly biztosítása, egyszóval a nép­gazdaság dinamikus fejlődése — mondta a miniszter, s az 1977. évi költségvetést az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Az országgyűlés tegnapi ta­nácskozásán felszólalt még dr. Petri Gábor Csooigrád, Ba­logh László Békés, Hosszú László Szabolcs megyei, Avar István budapesti és. dr. Cse" lőtei László Pest megyei kép­viselő. A tanácskozás ma a költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslat feletti vitával folytató­dik. Testvérvárosunk ünnepe | 1 - } Megemlékezés a kaposvári városi pártbizottságon Harmincöt év telt el azóta, i hogy a Vörös Hadsereg Ko" nyev marsall által vezetett csapatai, tíz napos tüzérségi előkészítés után, átkelve a Volga jegén, visszafoglalták a megszálló német alakulatoktól Kalinyin városát. Az évfordu­ló alkalmából tegnap este az MSZMP Kaposvári Városi Bi­zottsága és a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat MSZBT-tagcsoportja a fegy­veres erők klubjának színház­termében ünnepi megemléke­zést tartott, amelyen többek között megjelelt Deák Fe~ renc, a városi pártbizottság első titkára és Rózner Kata­lin, az MSZBT Országos Ta­nácsának tagja. Sasvári Ferenc alezredes ün­nepi beszédében ismertette a kalinyini területen vívott had­i mozdulatok történetét, a par­tizánharc eredményeit. So­katmondó tény például, hogy az itt lezajló ütközetekben több mint százezer ellenséges katonát semmisítettek meg, s ez jelentős hozzájárulás volt Moszkva megvédéséhez is. Az itt tanúsított hősiességért a terület városainak háromszáz lakosa kapta meg a Szovjet­unió Hőse kitüntetést. Igaz, a fasiszta hordák Kalinyin ti­zenegyezer lakóházából több mint kilencezret megsemmisí­tettek, hetven üzemet szét­romboltak, a fáradhatatlan építőmunka eredményeként azonban a város ipari terme­lése és lakóinak életszínvona­la már 1950-ben elérte a há­ború előtti szintet. Például az ipari termelés ma hatszor na­gyobb, mint a második világ­háború előtti években volt. • A szónok ezután megemlé­kezett a régi Tver városának szülöttéről, Alekszandr Kali- nyinról, aki a szovjet állam első elnöke volt, s a legendás Konyev marsallról, a várost felszabadító csapatok egykori parancsnokáról. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet csapatok képviselői is me­leg szeretettel köszöntötték ez egybegyűlteket és további jó eredményeket kívántak a test­vérvárosi kapcsolatok elmélyí­tésében. A hivatalos megemlékezést követően a Tanítóképző Főis­kola Cantus Pannonicus ka­marakórusa, Kiss Jenő szín­művész, a SÁEV kisszínpad tagjai és a Liszt Ferenc ze­neiskola művésztanárai adtak hangulatos, változatos műsort. 30 éves jubileum 44 községben 12 ezer szövetkezeti tag Díszoklevél az alapító tagoknak Mutatós számok tucatját le­hetne fölsorolni a megalapítá­sának 30. évfordulóját ünnep­lő kaposvári áfész munkájával kapcsolatban. Például azt, hogy 19 alapító tagjuk alig néhány száz forintnyi vagyon­nal kezdte meg a földműves- szövetkezet szervezését, ma pedig 500 millió forint az évi forgalom, a tagok száma pe­dig majdnem 12 ezer. Az efféle összehasonlítások utalnak ugyan a fejlődésre, mégsem lehetne csupán a sta­tisztikák segítségével megmu­tatni, mi az áfészek szerepe és hogy a 44 környező községet is magáiba foglaló kaposvári áfész miért nyerte el a Ki­váló szövetkezet kitüntetést. A tegnap Kaposváron ren­dezett jubileumi taggyűlésen egy idős asszony szavai érzé­keltették leginkább a fejlő­dést, a szövetkezetek három évtizedes munkáját. A kapos- homoki Nagy Sándorné a ka­posvári áfész egyik alapítója volt, kétszer kapott magas kormánykitüntetést. — Hátizsákban hordtuk ösz- sze a bolt árukészletét — mondta. — Jött az aratás, de nem volt mit enni. A hónom alatt hoztam, gyalog, Kapos­várról három kiló szalonnát... Sokat bajlódtunk meg vesze­kedtünk, de mindig előbbre jutottunk. Az akkori földművesszövet­kezetek máig is legtiszteletre­méltóbb eredménye a falvak ellátásának megszervezése és a termelés megindítása volt Megkezdték a bérszántásokat, gépeket kölcsönöztek, segítet­tek az akkor még virágzó fe­ketepiac letörésében. A tsz-ek megalakulásának éveiben vetőmaggal, műtrá­gyával, gépekkel támogatták az új gazdaságokat, s közre­működtek a termés értékesí­tésében is. Egymás után ala­kultak a különféle mezőgaz­dasági szakcsoportok. Azután eltelt tíz év, és tevékenységü­ket egyre kevésbé fedte a »-földművess zovetkezet« elne­vezés. Hogy mi mindennel foglal­kozik ma a kaposvári áfész 660 alkalmazottja, még fölso­rolni is nehéz volna. Üzletek — húsbolttól a gyógynövény­boltig —, vendéglátóegységek, különböző szolgáltatások a háztartási kisgépszerviztől a gázcseretelepig — mind meg­annyi áfész-létesitmény. A változó igények követelték, hogy a szövetkezetek mind­ezeken a területeken »»segít­sék« a lakosság ellátását. Az áfész igazgatóságának el­nöke, dr. László Jenő részle­tesen szólt az egyes egységek eredményeiről, és az V. ötéves terv feladatairól. Ipari üze­meikben még sok a rejtett tartalék, például a termelési költségek csökkentésében, és a szolgáltatások színvonalán is van még javítani való. Sokat kell tenni falusi vendéglőik kccsmajellegének megszünte­téséért. A zöldségtermelés elő­segítése érdekében pedig egyebek közt újabb fóliás pa­lántanevelő telepeket hoznak létre, s korszerűsítik a felvá­sárlóhelyeket is. Ezekre a fej­lesztésekre és beruházásokra 1980-ig 25 millió forintot for­dítanak. A kaposvári áfész-hez csat­lakozott 44 községben több mint 150 ezer ember éh Hogy ellátásuk mennyire javul, a szövetkezet dolgozóinak mun­kájától függ. Az ünnepség végén az idős alapító tagoknak díszoklevelet nyújtottak át. Alap a burgonyatermelés fejlesztéséhez Megalakult a Somogyi Burgonyatermelési Társaság Huszonegy aláírás szentesí­tette tegnap a késő délutáni órákban Rinyatamásiban azt a társasági szerződést, amely­nek alapján, körültekintő, gondos előkészület után, meg­alakult a Somogyi Burgonya­termelési Társaság. Több mint tizenegy hónappal ezelőtt megfogalmazott cél valósult meg ezzel, teljesült a megyei pártbizottság 1976. január 9-i határozata: ez azt a feladatot jelölte meg, hogy a népgazda­sági igényekkel összhangban, a burgonyatermelés fejlesztése érdekében szükség van egy magas fokon szervezett, egy­séges társulás létrehozására. Köztudott, hogy ezt megelő­zően .megyénkben két terme­lési rendszer működött: a So­lanum rendszer, a Délsomogyi Állami Gazdaság algesztor- ságával, és a barcsi Vörös Csillag Tsz burgonyatermelési társulata. A két rendszer cél­ja ugyan azonos volt, munká.- jukban azonban jelentős elté­rések, eredmények és hiányos­ságok is mutatkoztak. Valóban a fejlődéssel járó szükségsze­rűséggé vált egy olyan önálló, egységes burgonyatermelési rendszer kiálakítása, mely le­hetőséget nyújt a területi koncentráción keresztül az eszközök összpontosítására, feltételt jelent a fajtától a végtermékig terjedő korszerfi technológia kialakítására, vég­sősoron hatékonyabbá, célratö­rőbbé, eredményesebbé teszi az egész termelést. A Somogyi Burgonyaterme­lési Társaság 3820 hektár ter­mőterülettel alakult meg teg­nap. A szerződést aláírók kö­zött 15 termelőszövetkezet (14 somogyi), négy állami gazda­ság, és két MEK van. A társa­ság tagja a Solanum termelési rendszernek, így a gesztor szerepét a Délsomogyi Állami Gazdaság látja el, mint rend­szerszervező. — A világban mindenütt érvényesül az integráció gon­dolata — mondta többek kö­zött Sárkány Pál, a barcsi yörös Csillag főagronómusa. — Olcsón, nagy mennyiségű árut termelni, ez a mi társu­lásunk feladata, érdeke. Biza­kodva tekintünk a közös te­vékenység elé, és azt várjuk tőle, hogy a szövetkezetek sa­játosságait, jogait tiszteletben tartva úgy integrálják ezt a munkát, hogy az eredményt hozzon a társulásnak, a szö­vetkezetnek és a népgazdaság­nak. A bizalom, a célokkal való teljes azonosulás légköre ha­totta át tegnap az alakuló ülést,, melyen részt vett dr. Exner Zoltán, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Tóth Károly, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője és Bogó László, a tsz szövetség titkára. Az aláírt szerződésbe nemcsak a jogokat és a kötelességeket foglalták, hanem a fő felada­tokat is, amelyekről bevezető gondolatban külön is szólt Aradi László, a Délsomogyi Állami Gazdaság igazgatója. A társult gazdaságok és for­galmazó vállalatok fő célja a termelés színvonalának emelé­se, a terület, a termésátlagok növelése, a szükséges vetőgu­mó. megtermelése, o termelés és értékesítés magas szintű megszervezése. Távolabbi cél az öntözéses termelés, a táro­lás, a végtermékig való fel­dolgozás feltételeinek megte­remtése. A szerződés aláírása után a társaság megválasztotta öt ta­gú intézőbizottságát, melynek elnöke Rózsa Isván, a homok- szentgyórgyi termelőszövetke­zet elnöke lett. Egy új integ­ráció született megyénkben, mellyel jelentős lépést tettünk burgonyatermelésünk színvo­nalának emelése érdekében. V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom