Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

\

Milyen lesz az élet minősége?

Siófok fejlődése 1980-ig

Másodszor

a KISZ kb vörös vándorzászlaját

Beszélgetés dr. Gáti István tanácselnökkel

— Végéhez közeledik az V. ötéves tervidőszak első esztendeje. A legtöbb vitás kérdés eldőlt már fejlesztési beruházási ügyekben. Mit tartalmaz Siófok V. ötéves terve?

— A város mindennapjait 1980-ig az utak, közmű-vek, lakások, üdülők, iskolák gyors fejlődése jellemzi. Javul a siófoki lakosok életének minősége. Elsősorban azoknak az (intézményeknek a fejlődése gyorsul meg, amelyek a korszerű szabadidő-kihasználást, a jobb ellátást és a művelődést segítik.

— Miből indultak ki a terv összeállításánál?

— Számításba vettük a korábbi években Siófokon megvalósult beruházásokat és a város életét meghatározó tartós hatásokat. A korábbi öléves tervekben kiépült az iskolahálózat, elkészült a szállodasor — csaknem kétezer szállodai ágy van Siófokon! —, s a legutóbbi tervidőszakban korszerű egészségügyi hálózat, a legkényesebb igényeket is kielégítő művelődési központ létesült. Fejlődött a vízszolgáltatás, és ma már ismeretlen a tartás vízhiány, fejlődött a gáz- és a villanyszolgáltatás is. Most már nagyobb figyelmet szentelhetünk a város belső képének korszerűsítésére. Gyors ütemű a város foglalkoztatottsági átrétegeződ-ése, 1 iránya a kereskedelem, a szállítás és a szolgáltatás. Ma már az aktív keresőknek több mint 50 százaléka itt dolgozik. fc

— Siófok jelentős idegen- forgalmi központ. Hogyan befolyásolja ez a város fej. lődését?

— A lakosság bevételei az idegenforgalomból az évi 20 millió forintot is meghaladj ák. Világos, hogy terveinkben a nyáron érkező üdülőkre is gondolnunk kellett, de a város egyúttal ipari település is, több mint 5000 embert foglalkoztatnak az ipari vállalatok, szövetkezetek. Siófok egyben több balatoni regionális szer- vezet központja is. Figyelembe kellett vennünk még a két

nagyváros, Budapest és Székesfehérvár közelségét — a közlekedési kapcsolatok első- rangúak — és azt, hogy a szekszárdi autóforgalom zöme is hozzánk fut be.

— A szabad idő és a belső turizmus gyorsan növekszik az országban. Időben lerövidül a távolság Siófok és az ország más tájai között. Számoltak-e ezzel a tervekben?

— Természetesen. De itt

rögtön szeretnék eloszlatni egy téves felfogást: igaz, Siófok

sokat köszönhet az idegenforgalomnak, de a városi intézményhálózat gyors fejlesztését mi mégis elsősorban a siófokiak jobb ellátása, a városlakók életének megkönnyítése miatt akarjuk. 1980-ig Siófox lakossága 24—25 ezerre nő, s e tekintélyes népességnek szeretnénk minél jobb körülményeket teremteni.

— A megyei tanács végié, hajtó bizottsága nemrég döntött a szolgáltatásfejlesztési pályázatokról. Mit kap Sió. fok?

— Jelentős, 14,9 mill5ős megyei támogatás nyomán gyors fejlődést várunk a textiltisztítástól. Gápjárműszerviz épül. korszerűsödik a Gelica és a finommechanikai jav5 tótevékenység. Cipőszalon, méretes szabó-, fodrász- és kozmetikai üzletek létesülnek.

— Évek óta folynak a tár. gyalások a siófoki közieke. dés korszerűsítéséről. Mit rögzít a sokféle elképzelés, bői a terv?

— Sok végleges megállapodás született. 1980-ig lényegesen javul a város belső úthálózata. Két híd épül a Sión. 1980-lg folyamatosan kitelepítik Siófok szivéből a teherforgalmi-kereskedelmi pályaudvart; sajnos azonban még nincs végleges döntés az autóbuszpályaudvar fölépítéséről. A megyei tanácstól 17 milliót kaptunk az északi tehermentesítő út megépítésére, ez a Fenyves sort és az Ady Endre utcát köti össze. Felújítjuk a Batthyány utca és a. Petőfi

sétány burkolatát, közművezetékeit.

— A nagy nyári forgalom,

ban 'jómagam is többször

tapasztaltam: meglehetősen

szűk a város kereskedelmi, vendéglátóipari kapacitása.

— Jelentős változást várunk a részben már meg is indult fejlesztésektől. Most, a nyári szezonban 126 kiskereskedelmi egység van nyitva a városban, mintegy 13 832 négyzetméter alapterülettel. Ehhez 1980-ig fölépül egy 4000 négyzetméteres vásárcsarnok, 2,5 ezer négyzetméterrel bővül a Sió Áruház, az Aranyparton kereskedelmi és szolgáltatóközpont létesül és épül még 5—6 kisebb ABC, két üzletsor. A sóstói már el is készült. Fontos változások várhatók a vendéglátó- iparban is: 136 egység működik főszezonban, 22 ezer négyzetméter területen, s 1980-ig 2250 négyzetméterrel nő ez a terület. A városközpontban terveztünk egy nagy önkiszolgáló üzletet, s több kisebb, a peremkerületi ellátást javító egység is épül.

— Elegendő-e a siófoki tanintézetek, iskolai tantermek száma? Terveznek-e változást?

— Üj oktatási központot építünk Foki-begyen. Nyolc tanterem lesz itt kollégiummal, étkezdével, tornateremmel. S a helyiségeket nyáron igénybe vesszük idegenforgalmi célokra.

— Gyorsan gyarapodik a város lakóinak száma. Ez a mai várospolitikai gyakorlat, ban növeli a lakáskérdés fontosságát.

— Említettem már: fő célunk a lakossági ellátás minden oldalú javítása. A lakásépítést is így fogjuk föl. Ma 920 lakásigénylőt tartunk számon Siófokon; 1980-ig újabb 1200 lakást építünk. Tudom, ennyi nem elég. Ezért ösztönözzük a szövetkezeti társasházak építését, s kedvezményeket is biztosítunk.

Cs. T.

Méltányosság alapján

5-ös ügy

Valaki bement egy önkiszolgáló boltba, s egy alkalmasnak vélt pillanatban zsebébe csúsztatott egy doboz citrompótlót. Értéke: 5 forint

20 fillér. Észrevették, szabálysértési eljárás indult ellene — s 500 forint a pénzbüntetés. A szabálysértések között a tulajdont károsítok a leggyakoribbak; o megelőzés érdekében járnak el ilyen szigorral.

Ugyancsak egy önkiszolgáló boltban történt, hogy egy vásárló cigarettát csent el. Az áru értéke megközelítően azonos volt az előbb említett citrompótlóéval, ám az eset egészen másképp végződött. A Kaposvári Városi Tanácson 615/1976. számmal iktatott ügy befejezése: az elbíráló — a szabálysértés megállapítása mellett — mellőzte a pénzbírság kiszabását, s az elkövetőt figyelmeztetésben részesítette.

Indokolt esetben

Három éve, hogy az Elnöki Tanács — a jogalkalmazás minden területére útmutatóul szolgálóan — határozatba foglalta a jogpolitikai elveket. Többek között kimondja:

»Államigazgatási szervek határozataik meghozatalánál tartsák meg a törvényességet, vegyék figyelembe a társadalmi körülményeket, az egyéni megítélés követelményeit, és indokolt esetben járjanak el méltányosan. Eljárásukban, határozataikban érvényesítsék a társadalmi nevelés szempontjait...«

Jogos kérdés: ha egyszer

büntetést szabnak ki bolti lopás miatt, miért nem tették ezt a 615-ös ügyben is? Röviden lehet rá válaszolni: az

cgyéniesítés alapján. A jog- politikai elvek egyik sarkala=

tos pontja a méltányosság — indokolt — figyelembevétele. A szabálysértési esetek megítélésénél — a jogpolitikai elvekkel megegyezően — mérlegelik a cselekmény súlyát, gyakoriságát, vizsgálják az elkövető személyi és anyagi körülményeit, az okozott kár mértékét és a szerzett anyagi előnyt.

Az államigazgatási jogalkalmazás jogpolitikai elvei érvényesítésének széles területe van a tanácsi munkában. Ezer és ezer ember keresi föl évente a városi tanácsot, ügyes- bajos dolgaik intézése közben keresik azt a lehetőséget, ami — adott esetben a méltányosság figyelembevételével — mindkét fél számára megnyugtató végeredményt biztosít. Mint általában az ügyfél- forgalom, a szo.bálysértések száma is emelkedik a tanácsokon: a Kaposvári Városi Tanácson 1974-ben 601, 1975- ben 604, 1976 eddig eltelt időszakában 700 személy ellen in- ! dúlt eljárás. (Leggyakoribbak a tulajdon elleni, a, köztisztasági, a közegészségügyi, a vásárlók megkárosításával előidézett és a kereskedelmi szabálysértések.) A kiszabott bírságok összege is évről évre nő: átlagban több mint ezer forint.

Igenei közben

A fellebbezések aránya mindössze egy-két százalék, s ez nem csak a törvényesség megtartását bizonyítja, hanem azt is, hogy az első fokú hatóság az eljárás során azegyé- niesítés követelményét minden esetben »menet közben-« is szem előtt tartotta. A méltányossági kérelmek száma évek óta elenyésző. Például

1975-ben csak két méltányos- sági kérelem volt; a másodfokú hatóság egy esetben helyt adott néki, a másik esetben pedig engedélyezte a kiszabott pénzbírság mérséklését. Az idén — eddig —három méltányossági kérelem érkezett a Kaposvári Városi Tanács szakigazgatási szervéhez; kettőt elutasítottak, egy esetben mérsékelték a pénzbírságot.

A jog a tipikus és általános életviszonyokat szabályozza, azaz azonos elvárásai vannak a különböző körülmények között élő emberekkel szemben. Ezt az ellentmondást hivatott feloldani a méltányosság. De, minden esetben érdekeket kell egyeztetni. A szabálysértések miatt kiszabott pénzbüntetés bevétel is. Így amikor egy- egy testületi ülés elé terjesztik a kérelmeket — például a községfejlesztési hozzájárulás alóli felmentésért —, sok esetben okoz gondot a tanácsnak: megadja-e, csökkentve ezzel a saját bevételeit. Nyilván az első gondolat a társadalom érdekének szem előtt tartása. Ám amilyen hiba lenne erről elfeledkezni, ugyanolyan hiba lehet az egyént aránytalanul megterhelő összeg követelése. Márpedig a jogos egyéni érdek érvényesülése egyúttal társadalmi érdek is.

Munkát jelent

Ezért nem szabad a méltányosság alkalmazásának feltételeitől eltekinteni a hatósági ügyintézés során. Még akkor sem, ha alkalmazása munkát jelent: az arra igényt tartó, a tanácsokon kopogtató ügyfelek egyéni körülményeinek alapos és gondos értékelését.

így zárulhatott a 615-ös ügy

is figyelmeztetéssel — pénzbírság kiszabása helyett. Idős, fizikai munkát végző, nehéz körülmények között élő ember tette el azt a doboz cigarettát.

Mészáros Attila

Kaposváron a Móricz Zsig- mond Mezőgazdasági Szakközépiskolában immár harminc éve képeznek fiatal mezőgazdászokat. Évről évre mind több jól felkészült szakember kerül a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságokba. Néhány évvel ezelőtt új, korszerűen felszerelt épületbe költözhettek, a Mezőgazdasági Főiskola szomszédságában. Az intézmény Latinca Sándor KISZ- alapszervezetének munkáját is nagyban segíti ez a tény. A százhúsz tagot számláló KISZ- szervezet munkájának elismeréseként tavaly megkapták a KISZ központi bizottságának vörös vándorzászlaját. Az iskola KISZ-szervezete tegnap már másodszor vehette át a magas kitüntetést.

Zászlódíszbe öltözött az iskola hatalmas aulája. Már kora délelőtti órákban sorra érkeztek a vendégek, tanárok és diákok. Márkó József igazgató- helyettes köszöntötte a vendégeket, majd Vereség István negyedik osztályos tanuló elmondta Várnai Zseni Tanulj ámulni hazám ifjúsága című versét. Beregszászi Ilona, az iskola igazgatónője ünnepi beszédében emlékeztetett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, az azóta elért eredményekre. Ezután huszonkét fiatal tett KISZ-es fogadalmat. Az ünnepség talán legszebb pillanatai voltak ezek. Amikor dr. Csáky Csaba, a KISZ központi bizottságának osztályvezetője átnyújtotta a vörös vándorzászló másodszori elnyerését jelentő szalagot, sokáig zúgott a taps. A tanulmányi versenyek, az Ifjú Gárdában végzett jó munka, a

I sporteredmények, a társadalmi munkák együttes elismerése ez a kitüntetés. Hajtóerő a további munkához, amelynek célja a vándorzászló harmadszori elnyerése.

Barátok, a munkájuk seg’tői jöttek el tegnap gratulálni. Néphadseregünk egyik alakulatának fiataljai szalagot kö„ töttek a zászlóra, s könyveket adtak át, hogy alapja legyen egy politikai kiskönyvtárnak. Szenes Imre, a KISZ Somogy megyei, Bizottságának első titkára a megyei bizottság nevében kötött szalagot a zászlóra. Szalagot hoztak a marcali i

Gold Vilmos KlSZ-alapszerve- zet képviselői is. A magas kitüntetés valamennyi KISZ- tagnak szólt. A Salvador Allende nevét viselő alapszer. vezet tagjai még egy elismerésben részesültek: megkapták a KISZ kb dicsérő oklevelét.

Az ünnepség végén az iskola irodalmi színpada összeállítással kedveskedett a vendégeknek és az elnökség tagjainak, amelyben helyet foglaltak az iskola vezetőségén kívül a megyei és városi pártbizottság, valamint a városi tanács képviselői. *

N. J.

Termelés, költség,eredmény

A mezőgazdaságban

is alapkövetelmény a hatékonyság, és a gazdaságosság. Leghitelesebb mérőszámai pedig a költség és az eredmény. Egyszerűbben: az egész mezőgazdaság eredményessége attól függ, tud-e olcsóbban termelni. Mondhatná valaki, hogyan is tudhatna. A mezőgazdaság termelőeszközeinek 80 százaléka ipari eredetű, az iparcikkek ára pedig világszerte emelkedik. Az élőmunkát pótló gépek és vegyszerek is egyre drágábbak, tehát a termelési költségek törvényszerűen emelkednek. Ez igaz, csakhogy ettől a termelés még lehet gazdaságos, ha a többletráfordításokkal arányosan nő a termés. A termelési rendszerek munkájával kapcsolatban is elhangzik: a korszerűségnek ára van.

Nem mindegy viszont, hogy mennyit fizetünk a többlet termelésért. Erről, a termelés, a költség és az eredmény ösz- szefüggéseiről beszélgettem három KITE- (Kukorica és Iparinövény-termelési Együttműködés) taggazdaság vezetőivel.

A kaposvár—kaposmérői Latinca Tsz-ben havonta elemzik önköltségek alakulását

— Néhány éve egy 30 mázsás hektáronkénti kukoricaátlagtermés rekordnak számított volna; ha ma ennyit termelnénk, még ráfizetéses lenne a gazdálkodásunk — így Szabó Gábor elnök.

— Az egy hektárra jutó termelési költség tehát itt is tízezer forint körül van. Milyen lehetőséget lát a költségek mérséklésére?

— A műtrágyázással kapcsolatos tapasztalatok például azt bizonyítják, hogy egy ponton túl már nem ad arányos többlet termést a nagyobb műtrágyamennyiség. A gazdaságok vezetőinek tudniuk kell, hol van ez a pont. Az ily módon megállapított optimális adag hatékonyságát azzal lehet fokozni, ha megfelelő időben és módon szórják ki a szert. Ez pedig már munka- szervezés kérdése.

A KITE kaposvári alközpontvezetője, Perge István szerint gazdaságonként más az »optimálisa

— Tulajdonképpen egy gyöngébb talajadottságú gazdaság is elérhetne 80 mázsás átlagtermést, de csak többszörös műtrágyaadaggal, csillagászati áron. Nem az effajta termésnövelés a cél.

Egy, a gazdasági vezetők tisztánlátását akadályozó okról is szólt a mérői elnök:

— Nemegyszer maguk a tsz-vezetők sem tudják, milyen tényleges önköltséggel dolgoznak. Mégpedig azért nem, mert az úgynevezett segédüzemi költségeket úgy osztják föl —■ és> erre lehetőségük van —, hogy a számok minél mutatósabbak legyenek. Példával Perge István szolgált:

— Tegnap a mérői tsz teherkocsija Debrecenbe ment egy hiányzó alkatrészért. Ez nyilvánvaló költség, amit el kell számolni. Gyakori, hogy a gazdaságok ezt a költséget »oda számolják«, ahol az ágazat önköltsége még »elbírja«.

— Az önköltségek alakulása nemcsak az embereken múlik, hanem az időjáráson is — mondja a házigazda. — Az idei negyvennapos aszálykor például terven felül és sürgősen repülőgéppel kellett levéltrágyázni 110 hektárnyi napraforgót. Ez a néhány órás munka egy személygépkocsi árát vitte el.

Az igali gazdaság termelési színvonalának jellemzésére elég annyi, hogy itt csak 45 mázsás hektáronkénti átlagtermésnél billen a mérleg a nyereség oldalára. Az idei termésátlaguk 57 mázsa. Érdekes vita alakult ki itt a beszélgetés során a tsz-elnök és a főkönyvelő között. Az utóbbi így érvelt:

—- A rendszerbe lépés előtt 30 mázsa volt a termésátlagunk, tavaly 60. A termést tehát megdupláztuk, eközben viszont a nyereség csak 20 százalékkal növekedett a nyersanyagok és a gépek áremelkedése következtében. Számításaim szerint 90 mázsánál van az a határ, ahol egyetlen grammal sem érdemes már több műtrágyát kiszórni.

Nem értett egyet ezzel az elnök, Jovánczai István:

— Nem látok a jövőbe, el sem tudom képzelni, hogy hol i lehet a terméseredmények és

a költségek felső határa,' de az bizonyos, hogy ez a határ nem 90 mázsa. Rengeteg még a kihasználatlan tartalék. Beláthatatlan eredményeket hozhat például a növénygenetika. És nagyon sokat a tervszerűbb, fegyelmezettebb

munka.

Az előbbi kettőnél kisebb gazdaság a magyaratádi. Az elnök szavaiból kitűnt: az

üzemméretek nagyon is befolyásolják az önköltséggel kapcsolatos véleményt. A tartalékokról szólva egyebek közt a következőket mondta el.

— Nem vagyok híve a drága gépeknek. Ma is a sokat kárhoztatott, öreg Dutrákkal szántunk, s kifogástalanul. A hiba ugyanis nem a gépben volt, hanem az emberekben. Hétévesek a gépeink, tehát régen amortizálódtak és hogy teljesítményük ma is 100 százalékos. az a színvonalas karbantartásnak, a lelkiismeretes traktorosi munkának kö-' szönhető. Kis odafigyeléssel azt is elértük, hogy a tavaly még egymillió 800 ezret kitevő üzemanyagköltségünk ez évben 300 ezer forinttal csökkent.

Perge István itt óvatosan

megjegyezte, hogy nagyobb üzemméretek mellett a ma- gyaratádiak sem lennének képesek a Dutrákkal időben fölszántani. Ez persze semmit sem von le eredményeik értékéből.

A magyaratádi tsz-iro- da asztalán több kis zsebszámológépet is láttam, s ezt szóba is hoztam. Az elnök válasza itt egy végkövetkeztetéssel ért föl:

— Ma már nem lehet »rutinból« vezetni. Ami tavaly bevált, nem valószínű, hogy jövőre is jó.

Egy gazdasági vezetőnek ma már kell rendelkeznie azzal a képességgel, amit köz- gazdasági szemléletnek neveznek. Ez pedig nem tűri a sablonmegoldásokat. Tízezer forint hektáronkénti ráfordí- - tásnál már nem szabad hibázni. Csak így lehet arányban az eredmény a költségekkel.

Bíró Ferenc