Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

A három kérdése Világpolitikai fejlemények­ben mindig gazdag és zsúfolt korunkban ritkán mondhatjuk egyértelműen még valamely fontos történésről is, hogy a hét eseménye. Ezúttal azon­ban jogosé a kiemelés: a Var­sói Szerződés hét tagállamá­nak csúcsszintű tanácskozása hosszú időre távlatokat adott s az ülésen elfogadott nyilat­kozat megkülönböztetett fi­gyelemre méltó. Réti Ervin a hét három kérdésére válaszol. 1. Mi a jelentősége a szocia­lista országok sorozatos magas szintű tanácskozásai­nak? A terjedelmes bukaresti do­kumentum kucsszavai: enyhü­lés, európai biztonság, együtt­működés. A Varsói Szerződés tagállamai alapos elemzésnek vetették alá a jelenlegi nem­zetközi helyzetet, részletesen kitértek az enyhülést elősegítő pozitív és az enyhülést aka­dályozó negatív körülmények­re, hiszen éppen ez az össze­tettség, a harc a visszahúzó erők ellen jellemzi napjain­kat. A szocialista országok, amint eddig is tették, a jö­vőben is mindent elkövetnek a béke megszilárdítása, a válsággócok felszámolása ér­dekében. Ez világméretű béke­program, de nem véletlen, hogy az európai biztonság ki­emelt súlyt kapott, hiszen a Varsói Szerződéshez tartozó országok kezdeményezői és aláírói voltak a helsinki záró­okmánynak. A politikai ta­nácskozó testület korábbi ülé­sein (bukaresti deklaráció, bu­dapesti felhívás, berlini és varsói közlemény) meghatáro­zó jelentőségű volt, a követ­kezetes küzdelem az európai biztonságért. A román fővá­rosban tartott újabb megbe­szélés során most már az eu­rópai »zöld könyv«, a bizton­sági charta aláírása óta el­telt időszak eredményeit te­kinthették át. Joggal sürget­ték a továbblépést, s új in­dítvány hangzott el. hogy a helsinki dokumentumokat aláíró országok jelentsék ki: nem használnak elsőként nuk­leáris fegyvereket egymás el­len. Biztosak lehetünk ben­ne, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak állásfoglalása — a konferencián természe­tesen ott volt Kádár Jánossal az élen a magyar delegáció is — új lendületet ad a helsinki záródokumentum , teljesebb megvalósí tásához. Ebben a történelemformáló folyamatban szerepe van a szocialista országok együtt­működésének, egyeztetett po­litikájának. A tanácskozáson erről is szó esett a Varsói Szerződés szervezetén belül a külügyminiszterek bizottságá­nak, valamint a PTT egyesí­tett titkárságának létrehozása új lehetőségeket teremtenek a széles körű konzultációkhoz. Az egyeztetést a formák sok­félesége segíti elő, hiszen a mostani csúcsértekezletet két­oldalú találkozók egész sora előzte meg. A legutolsó éppen a hét elején zajlott, ugyan­csak Bukarestben, ahol Leo- nyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára folytatott eszmecse­rét a szovjet—román párt- és államközi együttműködésről. 2. Mit jelent a dél-libanoni »vörös vonal«? A konszolidáció hírei érkez- ' nek a cédrusok földjéről: las­sacskán menetrendszerűvé válnak a légi- és hajójáratok, folyik a romeltakarítás, tan­évnyitóra készülődnek az is­kolák. Így van ez most már egész Libanonban, kivéve az ország déli részén, az Izrael­lel szomszédos határszakaszon. Tel Aviv ugyanis egy képze- Tetbeli »vörös vonalat* húzott, a nyugati sajtó legalábbis így • emlegeti ézt a harmihc kilo­méter mélységű sávot, s azzal • fenyegetőzik: a katonai be­avatkozástól sem riad. vissza, ha az arabközi békefenntartó erők palesztin és szíriai ala­kulatai ott is elfoglalják állá­saikat. Libanon déli határa mentén összevonások. A képen: Izraeli Kela libanoni falu határában, Kedd: fl HÉT — CÍMSZAVAKBAN Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára bará­ti látogatásra Bukarestbe érkezik — Éleződik a nyugatnémet ellenzék belső vitája — Az olaj­árak emeléséről tárgyai Becsben az OPEC gazda­sági bizottsága. 1: A Biztonsági Tanács ja­vasolja Angolát az ENSZ tagjai sorába, az Egyesült Államok nem vétóz, tar­tózkodik a szavazástól — Az első Ford—Carter ta­lálkozó az elnökválasz­tás után. Szerda: Folytatódik a vita a genfi Rhodesia-konferencián, a telepes rezsim hadsere­gének újabb támadása Mozamblk ellen — Perez venezuelai elnök Moszk­vában — A spanyol kor­mányfő lisszaboni útja. Csütörtök: Bukarestben megkezdő­dik a Varsói Szerződés tagállamai politikai ta­nácskozó testületének ülése, a magyar delegá­ciót Kádár János vezeti. Péntek: Izraelt fenyegetőzések az arabközi erők dél-liba­noni jelenlétével kap­csolatban — Tárgyalások az' ENSZ-ben a palesztin problémáról — A szocia­lista internacionálé genfi kongresszusa. Szombat: Tokióban megkezdődik a Tanaka-per, fokozódik a választási kampány — A Béke-világtanács irodá­jának ülése Caracasban. Miközben a zöldsisakosok a valóban lezúduló hóviharra és az ítéletidőre hivatkozva meg­torpantak a »vörös vonalat« képező Litani folyócskánál, Dél-Libanonban változatlanul dörögnek a fegyverek: jobbol­dali alakulatok igyekeznek le­számolni a megmaradt haza­fias erőkkel, s ehhez nagy le­hetőséget nyújt fegyverzetbeli fölényük. Már eddig is több­ször láttak napvilágot jelenté­sek az izraeli csapatok és a libanoni jobboldal együttmű­ködéséről, s a jelek szerint ez változatlanul folytatódik. A havazásnak egyszer vége lesz, s ezért különösen nagy érdeklődés kíséri, mit tesznek majd az arabközi békefenn­tartó alakulatok. Folytatják-e előrenyomulásukat, és milyen össszetételben ? Sikerül-e va­lamilyen átmeneti kompro­misszumot létrehozni, miután a színfalak mögött lázas dip­lomáciai tevékenység folyik, s ebben a washingtoni megbí­zottak sem tétlenkednek... 3. Elválnak-e ágytól és asz­taltól a nyugatnémet unió­pártok? A hiteles szemtanúk szerint Kohlnak, a nyugatnémet jobb­oldali ellenzék kancellárie­lölt j ének a szó szőrös értel­mében a torkán akadt a falat. Ugyanis éppen a korai va­csora közben, a rádió híradá­sából értesült arról, hogy a Strauss vezette bajor keresz­tényszociális unió (CSU) fel­mondta a véd- és dacszövet­séget, a közös parlamenti frakciót a kereszténydemok­rata unióval (CDU). A két párt az NSZK megalakulása óta a legszorosabb szövetség­ben állt, s amikor hatalmon voltak, csak együtt tudták biztosítani a kormánytöbbsé­get. A hír és a bejelentés for­mája annyira váratlan volt (Strauss pártja arra hivatko­zott: egy kis bajor település volt a 48 tagú vezetőség ta­nácskozásának színhelye és nem nyílt mód telefonálásra!). folytatódnak az izraeli csapat- páncélos egység katonái Kiar hogy még egyes kommentáto­rok is valamilyen átgondolt manőverre, ügyes szerepmeg­osztásra gondoltak. Ügy lát­szik azonban, hogy a külön­élés nem taktikai, valóban válnak, ágytól és asztaltól. Strauss ugyan közös »fedő­szervezetet« javasolt, de Kohl szerint nem lehet tetőt húzni egy alapok nélküli építmény­re. Strauss tervei nem éppen veszélytelenek: tulajdonkép­pen egy erős, nemcsak Bajor­országra, hanem az NSZK-ra kiterjedő jobboldali konzer­vatív tömörülést szeretne lét­rehozni — eddigi szélsőséges állásfoglalása alapján. Kohl viszont mérsékeltebb, s mi­után pártja két tartomány ban helyi koalíciót alkotott a szabad demokratákkal, ezt or­szágos méretekben is szívásén látná. Ha Strauss »negyedik pártot:« alakít — a CDU is szervezkedik majd Bajoror­szágban, s könnyen lehet, mi­közben a Kohl féle csapatból többen Strausshoz pártolnak, ez a folyamat ellenkező elő­jellel is megtörténik. (A 48 tagú vezető testületben csak 30:18 arányban szavazták meg az uniószakítást.) Rövid távon az unió pártok belső válsága lélegzetvételt biztosít a szociáldemokrata— kereszténydemokrata kor­mánynak, amely megcsappant többséggel került ki a válasz­tásokból. Hosszú távon viszont bonyodalmak sora következ­het: gyorsuló polarizálódás, nyomás a jobbról, különösen az FDF-re. Ami természetesen nyugatnémet belpolitika, de az európai kibontakozás szem­pontjából sem mellékes, hogy mi történik Nyugat-Európa gazdaságilag legerősebb or­szágában ... Újabb földrengés Szombat délután újabb föld­lökés rázkódtatta meg Mura- diye helységet, a szerdai ka­tasztrofális földrengés egyik színhelyét, a törökországi Van Vilayetben — közölte az is- tambuli rádió. A rengés erős­sége a Richter skála szerint 5 fok- volt. A legutóbbi föld­mozgás következtében a falu­ban összeomlottak azok a há­zak és ledőltek azok a falak is, amelyek épen maradtak a három nappal ezelőtti szörnyű földrengés után. Ellentmondó jelentések ér­keztek a katasztrófa halálos áldozatainak számáról — a török kormány szerint eddig 4 ezren vesztették életüket a szerdai földrengés következté­ben, más források szerint több mint 7 ezren haltak meg. Pontos adatokra azért sem le­het számítani, mert a földren­gés sújtotta körzet eldugott hegyi falvait a mentőosztagok­nak mindeddig nem sikerült elérniük. A vöröskereszt tár­saságok ligája 170 ezer káro­sult számára szorgalmaz anya­gi segítséget — fűthető sátra­kat, élelmiszereket, gyógy­szert és takarókat akarnak elsősorban küldeni a hideg időjárástól és a nélkülözések­től sokat szenvedő hegyi la­kosság számára. Magyar államférfiak távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából JOSZIP BROZ TITO ELVTÁRSNAK, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, BELGRAD A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magunk ne­vében szívélyes üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának és Elnökségének, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság Elnökségének és Jugoszlávia népeinek nemzeti ünnepük alkalrfiából. Őszinte rokonszenvvel tekintünk azokra a nagy ered­ményekre; amelyeket a szomszédos Jugoszlávia népei a Ju­goszláv Kommunisták Szövetségének vezetésével elértek a szocialista építőmunkában, hazájuk felvirágoztatásában. Üd­vözöljük a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak a nemzetközi enyhülés, a béke és a társadalmi haladás ér­dekében kifejtett erőfeszítéseit. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy pártjaink, kormányaink széles körű együttmű­ködése és népeink barátsága szüntelenül fejlődik és erősö­dik mind országaink, mind közös ügyünk, a szocializmus javára. , Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önnek és a baráti Jugoszlávia népeinek szocialista hazájuk épí­tésében. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, f * * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Dzsemal Bije- dicsnek, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács élnökének, Apró Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Antal, az országgyűlés elnöke Kiró Gligorovnwk, a nemzet- gyűlés elnökének fejezte ki jókívánságait. (MTI) Ma fejeződik be Genfben a Szocialista Internacionálé kongresszusa A Helsinki utáni feladatok­ról és a világgazdasági hely­zetről tanácskozott második munkanapján szombaton Genfben a Szocialista Inter- nacionálé kongresszusa. Az európai biztonság és együtt­működés kérdését azért tűzték napirendjükre a nyugati szo­cialista és szociáldemokrata pártok, mert az internacionálé előző kongresszusán, Bécs- ben, szükségesnek minősítet­ték az enyhülés megvalósítá­sát. A genfi kongresszus meg­erősítette ennek az irányvo­nalnak a helyességét és a fel­szólalások — égy-két kivétel­A mozgalom egységes (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek fényében — han­goztatja a közlemény — a pa­lesztin vezetőség szükséges­nek látja leszögezni a követ­kezőket: nyomatékosan alá­húzza a mozgalomhoz tartozó összes csapatok egységét és azt az eltökéltségét, hogy megvédik a palesztin forra­dalmat a legyengítésére vagy megsemmisítésére irányuló összes kísérletektől. A közle­mény további pontjai kieme­lik. hogy a Palesztinái forra­dalom az egyetlen törvényes tolmácsolója az összes palesz­tinok óhajainak, vezetősége pedig visszautasítja az Izrael­től, imperialista erőktől, illet­ve egyes arab államoktól származó javaslatokat egy másik vezetőség felállításáról. A közlemény felhívja az arab államok figyelmét arra, hogy rajtuk a felelősség a Paleszti­nái kérdés megoldásáért, illet« ve a probléma semmibevevé­séért, s hangsúlyozza: »a pa­lesztin vezetőség újból meg­erősíti, hogy elutasítja a (Biz­tonsági Tanács) 242-es határo­zatot. A bejrúti ülésen nem vett részt Jasszer Arafat,' a PFSZ vb elnöke, aki csak szomba­ton tért vissza Tripoliba, majd Damaszkuszban tett lá­togatásáról. A WAFA által is­mertetett közleményt távollé­tében fogadták el. de — egy PFSZ-szóvivő szerint — Ara­fat minden bizonnyal jóvá fogja hagyni a dokumentu­mot. Nem vett részt az ülésen a Szíria támogatását élvező Szaika palesztin szervezet sem. tői eltekintve — figyelembe vették a kommunista és mun­káspártok növekvő erejének realitását. Kalevi Sorsa, a finn szocia­listák képviselője, különös hangsúllyal mutatott rá an­nak jelentőségére, hogy Hel­sinkiben a béke, a biztonság és az együttműködés alapjait fektették le. Sürgette a doku­mentumban rögzített elvek megvalósítását, majd kifejtet­te: az európai biztonsági konferenciának a politikai enyhülést elősegítő határozata utat mutatott a további együttműködésre. Egon Bahr, a nyugatnémet szociáldemokraták képvisele­tében szintén a helsjnki hatá­rozatok megvalósításának je­lentőségét és a jövő évi belg­rádi tanácskozás fontosságát emelte ki. Ra bin izraeli miniszterel­nök, az Izraeli Munkapárt elnöke, Helsinki példájára hivatkozott, amely Európá­ban kedvezően befolyásolta a politikai légkört és az együtt­működést. Kívánatosnak tar­totta, hogy a genfi közel-ke­leti békekonferenciát ismét hívják egybe. Genf legyen az arab—izraeli viták Helsinki­je — mondotta. Kijelentette: legyen ez a konferencia a bé­kés megoldások elérésének tanácskozása, hogy a közel- keleti térségben biztonság és együttműködés alakuljon ki. Vasárnap befejeződik ta­nácskozás,. amelynek napi­rendjén két téma szerepel: a fejlődő országok helyzete, és az emberi jogok védelme. A zárónapon megválasztják az internacionálé főtitkárát, amely tisztségre az osztrák Janitschek és a svéd Carlsson az esélyes. Iljicsov Pekingben Hosszabb távoliét után szombaton délután különrepü- tőgépen visszaérkezett Pe- kingbe Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes, a szovjet—kínai határtárgyalá­sokon részt vevő. szovjet kül­döttség vezetője. Iljicsovot és kíséretét a kí­nai főváros repülőterén Jü Csan külügyminiszter-helyet­tes, a határtárgyalásokon részt vevő kínai küldöttség vezetője és más hivatalos személyek fogadták. Nixon bűncselekményeket követett el »Nixon becstelenné vált — az-, őt ért gyalázat talán na­gyobb büntetés, mintha lakat alá került volna« — mondotta Leon Jaworski, a Watergate- ügy különleges államügyésze péntek esti televíziós nyilatko­zatában. Jaworski vezette a Nixon és bűntársai elleni vizsgálatot a hírhedt Watergate-ügyben, amely az amerikai elnök 1974- es lemondásához, majd közeli munkatársai egy részének büntetőjogi felelősségrevoná- sához vezetett. Jaworski elmondta: jómaga csak néhány órával korábban értesült Ford elnöknek arról a mindmáig vitatott lépéséről, figyelmét. hogy megkegyelmez Nixon- nak. »Egyébként sem volt jogi lehetőségem arra, hogy bár­mit tegyek a kegyelem gya­korlása ellen« — mondotta. Az ügyész szerint egyébként a kegyelem ténye is arra utal, hogy Nixon bűncselekménye­ket követett el. Jaworski beszámolt arról, hogyan védte gazdáját Haig tábornok, Nixon egyik legkö­zelebbi Fehér-házi munkatár­sa, aki jelenleg a NATO euró­pai csapatainak főparancsno­ka. Haig szinte a végsőkig Nixon ártatlanságát hangoztat­ta, s az elnök »aggasztó ideg­állapotára« hívta fel az ügyész Álbán ia nemzeti ünnepén Történelmi sorsfordulójára Nem rajtuk', nem a testvér­emlékezik holnap az albán kezet nyújtó szövetségeseken nép. 1944 novemberének utol- múlt, hogy ez a folyamat olyan só előtti napjára, amelv meg- törést szenvedett, amely vé- hozta számára a felszabadu- gülis fékezőleg hatott Albánia lást. A szovjet hadsereg akkor addig fölfelé ívelő fejlődésére, már olyan megsemmisítő csa- Ma _ már. több mint másfél pásokat mért a fasiszta hadi- évtizedes távlatból jól látható, gépezetre, amelyek kedvező hogy éppen az albán dolgo- külső feltételeket teremtettek zóknak okozta a legnagyobb ahhoz hogy az albán nép hő- kárt, amidőn az ország veze- sies és önfeláldozó partizánhá- tése megszüntette az együtt- borúját végül sik^r koronázza, működést a Kölcsönös Gazda­Egy lélekszámra kicsiny, de sági Segítség Tanácsával s ki- nagy múltú délkelet-európai lépett a Varsói Szerződésből, nép ráléphetett a szocialista A mi szemünkben ez a hely- társadalmi-gazdasági átala- zet semmi esetre sem termé- kulas útjára. Hihetetlen nyo- szetes. A Magyar Népköztár- morral és elmaradottsággal saság éppen ezért kész arra, vette fel a küzdelmet az új, hogy egyenlő alapokon, kor­népi hatalom. De Albánia — rekt módon normalizálja és miként szabadsága kivívása- fejlessze kapcsolatait az Albán ban — ebben a harcban sem Népköztársasággal. Hisszük, állt egyedül. Mellette volt, se- hogy ez nemcsak népeinknek gítette a modern ipar és me- válna javára, de szolgálná a zőgazdaság alapjainak leraká- szocializmus, a társadalmi ha­sában. kulturális forradalmá- ladás ügyét is. Ebben a meg- nak megvívásában a Szovjet- győződésben köszontjük az al- unió_ és a többi, szocializmust bán népet felszabadulásának építő orszáft. mai évfordulóján.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom