Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
). A felelősök akarnak A fiataloknak is lépniük kell Budapestről munkások Aki csak Csal «nem kétszáz férfi dolgozott 1975. április 1-ig a Mezőgép Vállalat iharosberényi üzemében. Amikor a Medicor Művek Röntgengyárának cégtáblája került a bejárat fölé, 55 nő jöhetett ide dolgozni. De nemcsak ez hozott változást az üzem életében. Korábban mezőgazdasági gépeket újítottak fel, ma elektromos egységeket szerelnek a röntgengépekbe, és itt készítik elő az ezekhez szükséges kábeleket. A budapesti törzsgyárban eleinte hitetlenkedtek, hogy a mezőgazdasághoz, nehéz munkához szokott emberek el tudják-e sajátítani a bonyolultabb műveleteket. A budapesti betanulásra tizenöt helyett tizennyolc munkás jelentkezett. Az okozott csak gondot, hogy ki maradjon otthon. — Mitől jön meg a tanulási kedv? Molnár Ferenc lakatos: — A konténerek után köny- nyebb kisebb alkatrészeket csinálni. Nincs már a műhelyünkben zaj, füst, sötétség. Korábban a hegesztők is közöttünk dolgoztak. Amióta külön műhelybe kerültek, nem zavarjuk egymást. Nemcsak a központi világítás javult, hanem minden munkapadra lámpákat szereltek. Széket kaptunk. Azt kezdtük érezni, hogy fontosak vagyunk, meg akarnak nyerni minket. Az új üzemvezető, aki a törzsgyárból jött, állandóan közöttünk volt, segített. Két társával: Czár György- névéi és Csák Györggyel főleg arról beszélnek, hogy egészséges munkahelyi szellem alakult ki. — Amikor Budapestről, a betanulás első hete után hazajöttek munkatársaink, körülvettük őket. Olyan lehetőségekről számoltak be, amelyektől nőtt a bizalmunk Nem ment el senki közülünk, pedig a fizikait fölváltotta a szellemi igénybevétel., Jobban oda kell figyelnünk arra, amit csinálunk, és nagyon főnk* a rajzolvasás. Csák György tmk-s, a felújítórészlegben dolgozik. Ök sem ijedtek meg a magasabb követelményektől, hanem tanultak. Büszkék arra, hogy ma már a röntgengyár mind a négy üzemének összes szerszámgépét ők újítják föl. Most összesen hetvennyolc nő dolgozik a Medicor iharos- berényi üzemében. Arra, hogy helyzetük miként változott, Czárné története a példa. hozták a hírt teheti... — A férjem után jöttem ide, négy éve. Csiszolóként kezdtem, de a nitró annyira fojtott, hogy átkértem magam a hántodóklfioz. Ez pedig a férfiaknak is nehéz munka. Nagyon elkeseredtem, hogy én mór sehol sem találom meg a helyemet. Amikor »medicorosok« lettünk, megoldódott a gondom: betanított köszörűs lettem. A sok új gép között jött az enyém is, egy csúcsköszörű. Tiszta, könnyű, szép vele a munka. Igaz, nehéz volt megtanulni, hogy nem centivel, hanem mikrométerrel dolgozunk, hogy századmilliméterekben gondolkodunk, de megérte. — Mi, nők is tanulhatunk — folytatja. — Tizenkilencen már elvégezték az egyéves szakmunkás-továbbképzőt. Munkaidő-kedvezményt, tanszereket, béremelést kaptak valamennyien. Most negyvenöt jelentkezővel elektromos műszerészkápzés kezdődött. Arról is beszámolt, hogy nőbizottságot alakítottak. Ilyen nem volt náluk. Pedig jólesik a gyermekgondozási szabadságon levő anyáknak, ha elviszik nekik az üzemi lapot, ha gondoskodnak róluk, a sok- gyermekesekkel együtt. Nem csoda hót, ha a faluban élők közül aki csak teheti, itt vállal munkát. A tmk-s veszi vissza a szót: — El akarom még mondani, hogy milyen jól éreztem magam a Medicor balatonszéplaki üdülőjében. Jó dolog, hogy vezetőink éppen olyan fontosnak tartják a pihenésünket, mint a munkánk megszervezését. Három helyett kilenc szocialista brigád működik. Amikor a műhelyek új betont kaptak, és kifestették valamennyit, ösztönösen kedvük kerekedett, hogy szépítsék környezetüket. Mindenhol virág díszlik a falakon, s az udvar parkosításáért »háború« tört ki: minden brigád parcellát követelt magának, ahova fákat, bokrokat, virágokat ültettek. Szép is az udvar. A sportpályát szintén társadalmi munkában készítették. Varga Dezső üzemvezető elárulta: nem tudtak elég lapátot előteremteni a földmunkára jelentkezőknek. Néha megállnak a dolgozók egy tervrajz előtt, mely az üzem bejáratánál függ a falon. A szociális létesítmények terve. Építését a tavasszal kezdik. Gombos Jolán »Az intézkedési terv 1975. júniusi értékelésén a végrehajtó bizottság ismét határozatban fogalmazta meg a barcsi önálló úttörőtábor kialakításának szükségességét. A megvalósításra az elmúlt évben sem állt rendelkezésre anyagi fedezet. A tábor létrehozását a tanács továbbra is felszínen tartja, keresi a megoldás útját.« Magyarul: minden igyekezet ellenére sem sikerült megszervezni az úttörőtábort, pedig már több éves »akarás« áll mögötte. Külön vizsgálódást igényelne, hogy egyedül a barcsi nagyközségi tanácsnak kell-e »felszínen tartania« a megvalósítás szándékát, keresni a megoldás útját. A nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságának ülése elé terjesztett »Az ifjúsági törvény végrehajtásának helyzete Barcs nagyközség területén« című jelentésből idéztük az első mondatokat. Szomszédok lettek A művelődési központ átalakításakor új klubhelyiségeket csináltak a fiataloknak, s itt nemcsak szórakozási igényeiket elégíthetik ki, hanem műveltségüket is gyarapíthatják. Az átalakítást, a klubhelyiségek berendezését jelentős összeggel támogatta a megyei KISZ-bizottság is. Előny, hogy az ifjúsági ház és a nagyközségi KISZ-bizottság szomszédok lettek, így a munkát, annak tartalmát jobban össze tudják hangolni. A fiatalok többször vettek részt társadalmi munkán. A múlt évben indult el egy mozgalom, melynek az a célja, hogy az ifjúság is bekapcsolódjon a környezet rendezését célzó társadalmi munkaakciókba. S ha már a környezetnél tartunk, ismét idézünk a jelentésből : »A sajátos problémákkal küzdő cigányfiatalok érdekében végzett sokrétű munka eredményes volt. Az átfogó intézkedések — közvetve vagy közvetlenül — segítették a társadalomba való beilleszkedést, az életmód megváltozását. Csak a leglényegesebbeket említve: beindult a VI. számú óvoda, amely elsősorban a cigánygyermekek elhelyezését biztosítja, és lényeges változást hoz az iskolára való előkészítésben.« Fokozott figyelmet Nemcsak a cigányfiatalok küszködnek sajátos problémákkal, hanem mindazok, akik e gondok megszüntetésén fáradoznak. A jelentés megemlíti az iskolás korúakat is, azután »mintha elvágták volna«. Pedig a fokozott figyelmet nemcsak az óvodások, az iskolások igénylik, hanem az intézményekből kinőttek vagy kimaradottak is. Barcson és a járásban a megyei átlagot meghaladó arányban élnek cigányok. így elsősorban az életmódba már »belerögződött« felnőttek és az erejüket próbálgató tizen- és huszonévesek azok, akiknek a legnehezebb megtalálniuk az átmenetet. Nem ártana, ha az utóbbiakkal hatékonyabban foglalkoznának az ifjúsági szervezetek is a nagyközségben és a járásban. E munkájukban támaszkodhatnak a helyi tanácsra: kitűnő tapasztalatokat vehetnek át és hasznosíthatnak. A test rendszeres edzése a szellemet is szépíti. Az igazságra az ókori görögöktől kezdve már nagyon sokan rájöttek, ám a kedvet és a körülményeket ehhez megteremteni: mindig elölről kellett kezdeni. Napjainkban mindkettővel bajlódunk. Barcson a sportklub 1976-ban 300 ezer forint támogatást kapott a közös tanácstól. Nem sok, de nem is kevés. A társközségek sportegyesületei azonban ugyanebben az időszakban 10 —10 ezer forinttal voltak kénytelenek beérni. Ez pedig nagyon kevés. Nem az a cél, hogy csak kiemelt sportegye- sületek legyenek, hanem az, 'hogy általánossá váljon a testedzés. Megbukott a szándék A fiatalokkal való foglalkozásnak természetesen nagyon sok lehetősége és feladata van, Köszönt már a tél a héten. Az első hópelyhek akkor kezdtek el hullani, amikor a KPM Kaposvári Közúti Igazgatóságán a téli forgalom biztonságának növeléséről, a jegesedés elleni védekezésről és a hó eltakarításának megszervezéséről tárgyaltak a szakemberek Bár a hét végére kiderült az ég, a fagypont körüli hőmérséklet nem könnyíti, hanem nehezíti a munkát. Számtalan olyan tevékenység van, amelyet csak a szabadban lehet végezni. A hidegebb idő teremthet ugyan nehezebb körülményeket a munka végzéséhez, az ütemet azonban nem lassíthatja Éppen a fagyveszély az egyik indoka annak, hogy minél gyorsabban biztos helyre juttassuk a még kint lévő termést A héten megjelent írásainkban szóltunk már arról, hogy ezek a gazdaságok összefogását is igénylik: ott, ahol végeztek már, ne állítsák le a betakarító gépeket, hanem adják kölcsön azoknak a gazdaságoknak, amelyeknél kint van még a kukorica. Összehangolt, szervezett munkára van szükség az idei célkitűzések teljesítéséhez is. A jövő héten az utolsó hónapra fordítjuk a naptárt: december az év végére — a karácsonyra és a szilveszterre — való készülődés mellett egy kicsit a finis hónapja is. Könnyű már megszámolni, hogy hány munkanap van vissza az évből. A maradék szabadságokat is figyelembe véve, szinte pontosan ki lehet számítani, hogy — a munkaidő alapos kihasználásával — mire képes még ebben az évben az üzem vagy a gyár. A gazdasági vezetők azonban nem így számolnak: azt latolgatják, hogy mennyi van még vissza a terv teljesítéséhez? Ahol egész évben ütemes, egyenletes volt a munka, ott most / sincs különösebb gond. Az Üjpesti Cémagyár nagyatádi telepén például mármost tudják, hogy még karácsony előtt postára adják azokat a megrendelésre készített cérnacsomagokat. amelyek szállítási határideje az idén lejár. Az öreg gépeken jó munkaszervezéssel biztosítják ebben agyárban, hogy év közben se legyen fennakadás a termelésben, s az év vége se okozzon nagy gondot. 1 A megye egy másik fiatal üzemében, a Videoton Számítástechnikai Gyárának tabi gyáregységében a külföldről érkezett anyagok késtek. Ez tette indokolttá, hogy az év utolsó negyedében többet túlórázzanak a dolgozók. A munkaerő-gondokkal a héten a somogyi műszaki és közgazdasági hónap egyik rendezvénye is foglalkozott. Elgondolkodtató az a szám, amelyet ezen a tanácskozáson mondtak el: egy év alatt 23 ezer ember változtatott munkahelyet. S mert egy új dolgozó betanítása körülbelül 10 ezer forintjába kerül a vállalatnak, érdemes számolni. A munkahely-változtatás — éppen anyagi következménye miatt — közügy is. Gazdasági érdek — és ezért közösségi érdek is az —, hogy a dolgozókat ott foglalkoztassák, ahol a legnagyobb értéket termelik. A vállalatok — esetleg ágazatok — között a munkaerő mozgását, ha kell, szervezik is hiszen a létszám — a megye néhány területét kivéve — nem emelhető jelentősen. A munkaerő-tartalékok nagyrészt megszűntek. Arra van tehát szükség, hogy a meglevőt használjuk ki a lehető legjobban. Ennek érdekében a vállalat vezetőinek biztosítaniuk kell a folyamatos munka feltételeit. A vándormadarakat nem számítva — szerencsére nem túl nagy a létszámuk — néhány filléres órabéremelésért nem változtatnak munkahelyet az emberek, ha jó a közösségi szellem a vállalatnál, és szakmájuknak, képzettségüknek megfelelő feladatot bíznak rájuk. Példák sokasága bizonyítja, hogy a megfelelő fogadtatás, a jó közösségi légkör, a munkával való egyenletes ellátás megtartja az embereket a vállalatnál. A kapkodás, a szervezetlenség viszont idegességet vált ki belőlük, s megragadják az első alkalmat arra, hogy munkahelyet változtassanak. Dr. Kcrcza Imre de maradjunk a sporthoz közel álló turisztikánál. Már csak azért is, mert erre Barcs környékén nagyszerű lehetőségek vannak. Az európai hírű ősborókás, a szép tavak, a Dráva és holt ágai vonzzák az idegeneket, Barcson azonban nem sikerült a természetbarátokat klubba tömöríteni. Ezt nem lehet csak a szervezés hiányosságaival magyarázni. Éppen a fiatalokon bukott meg a szándék. Ezután szorgalmazni fogják, hogy a nagyközség vezetői gyakrabban találkozzanak különböző fórumokon az ifjúsággal. Nincs tehát baj a közélet fórumainak megteremtésével, bár az is igaz, hogy ezeken élsősorban a lakáshelyzetről, az anyagi és erkölcsi megbecsülés formáiról, a továbbtanulás lehetőségeiről föltett kérdésekre várnak választ. Ezek közvetlenül érintik a fiatalokat, széles körű tehát az érdeklődés. Érdemes lenne a barcsi fiataloknak elgondolkodniuk azon is, aminek a hasznát csak közvetve, később érzékelhetik, s ahol az ő aka- aterejük, kezdeményező készségük az indíték. ne. a. i Tükörkép 'Á bálatonszabadi termelőszövetkezetben tegnap rendezte meg a megyei KISZ-bizottság a fiatal szarvasmarha-tenyésztők megyei versenyét. Tizenegy fiatal szakmunkás adott tanúbizonyságot elméleti és gyakorlati felkészültségéről. Szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásokként, érkeztek tegnap reggel Balatonszabadi- ba, és mint a szakma ifjú mesterei tértek haza délután. Izgalmas nap volt, és mégis szép, mert eredményt hozott. Fél kilenc. A várakozás feszültsége. Vajon milyen feladatok lesznek? Félszavas, félmondatos eszmecsere a versenyzők és kísérőik között. A KISZ-klub nagy fekete táblájának rovatai még üresek: »elméleti feladatok, gyakorlati feladatők, Ö6szes pontszám ...« Odaát a pártházban tanácskozik a zsűri. Egyeztetik a verseny menetét, nézik a most kézhez kapott szóbeli kérdéseket, tesztlapokat. Kilenc óra. Az asztalok körül a tizenegy fiatal, kísérőik külön húzódtak. Az első üdvözlő szó a vendéglátó házigazdáé; Francz Gyula személyzeti vezető a szövetkezet nevében köszönti a jelenlevőket. Kusz József, a KISZ kb tagja, a siófoki KISZ-bi- zottság titkára a KISZ kb akcióprogramjára emlékeztet. Aztán a zsűri elméleti és gyakorlati elnökéé a szó. — Ma a mezőgazdaság technikai forradalmát éljük — mondta többek között dr. Tamás Károly, a mezőgazdasági főiskola főigazgatóhelyettese. — A szakembernek, a szakmunkásnak mindinkább meghatározó szerepe van ... — Ezen a versenyen csak nyerni lehet. Az egyénnek is, és a nagy feladatok előtt álló szarvasmarha-tenyésztésünk egészének is. — Dr. Győri József, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa bátorító, biztató szavaival a feszültséget igyekezett oldani. És indult a verseny, a tesztlapok kitöltése, amelyeken tenyésztési, takarmányozási, állategészségtani, munkavédelmi és politikai ismeretekből kellett számot adni. Mi másról folyhatott közben a suttogó beszéd a zsűri tagjai között, mint a szarvasmarha-ágazat megyei helyzetéről, gondjairól. Arról, hogy a növénytermesztésben a nagy értékű gépeket ma már technikus szintű vezetők kezelik, míg az állattenyésztésben ez a folyamat nem jelentkezik ilyen kifejezetten. Pedig például egy ötszázas tehenészetben, ahol két ember látja el a fejést, sok tízmilliós érték forog kockán, ha valahol véletlenül hiba történik. Tizenegy óra. A zsűri értékeli a tesztlapokat. A versenyzők között mindössze két lány van, Cabula Mária és Reichert Valéria Törökkop- pányból. — Nehéz volt? — Tulajdonképpen ne«» nagyon. Csak az ember tele vau izgalommal. — Meg aztán nem is volt idő különösen készülni erre a versenyre. Hárman vagyunk ilyen fiatalok, de a harmadik társunk sajnos nem tudott eljönni, így a csapatversenyben nem, csak az egyéniben indulhattunk. Közben megkezdődött a jelenlevő, mindössze két (!) csapat versenye. Akaratlanul is megfordult a fejemben a gondolat: csupán a berzencei és a siófoki Sió Tsz tudott küldeni erre a színvonalas és mindenképpen eredményes versenyre egy csapatot, azaz három fiatalt? Vajon hol maradtak a kaposvári, a marcali járás fiatal szarvasmarha-tenyésztő szakmunkásai? Fél tizenkettő. A verseny a szövetkezet szarvasmarhatelepén, méghozzá egyszerre három helyszínen folytatódik. A tehénistállóban, a tejházban és a borjúnevelőben »vizsgáznak« a versenyzők gyakorlati ismeretekből. Idős gondozók távolról, jóindulatú mosollyal figyelik a pirosló arcokat, s drukkolva kérdik a távozó fehér köpenyes versenyzőtől: — Na, hogy sikerült? Nehéz volt? A berzencei brigád az elméleti fordulóban vezetést szerzett, kísérőjük, Fekete István főágazatvezető helyszínről helyszínre kíséri »gyerekeit«. Közben magyaráz. — A járási versenyen elsők lettek a fiúk. Amikor egy kis idő volt, beszélgettünk, ami irodalmat, segédanyagot tudtam, mind odaadtam nekik ... Két óra. Minden feladaton túl van mindenki, — az izgalom mégis most tetőz. A tábla rovataiba most kerülnek fel és összegeződnek a pontszámok. Eredményhirdetés. Az egyéni verseny első helyezettje Kecskés Tamás, a Sió Tsz szakmunkása lett. Neki és az első hat helyezettnek Fülöp Magdolna, a KISZ megyei bizottságának munkatársa adta át az okleveleket és tárgyjutalmat. A további öt helyezett oklevelet kapott. A csapatversenyben a berzencei szövetkezet lett az első. Az asztalok gyorsan teltek a díjakkal; az első három helyezett megkapta a KISZ kb e célfa készített arany-, ezüst- és bronzérmét. A KISZ mégyei bizottság kü- löndíját Sallai János (Kutasi ÁG), a siófoki járási KISZ- bizottság különdíját Cabula Mária, a TESZÖV különdíját Kecskés Tamás, az állattenyésztési felügyelőség különdíját a berzencei csapat, az állami gazdaságok megyei főosztályának különdíját Szaktl Csaba (Kutasi ÁG), a szabadi tsz különdíját pedig Madár István (Balatonszabadi) kapta meg. Arról a munkáról adtak számot, amit nap nap után végeznek, s ahogy elhangzott az értékelésben, bebizonyították méltók a címre: szakmájuknak valamennyien mesterei. • Vörös Márta •Nyolc év alatt tiússzoros Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. izzólámpagyárában 1968-ban kezdték meg a halogénlámpák tömeggyártását. Az eltelt 8 év alatt a termelés hússzorosára emelkedett, így a világ legnagyobb halogénlámpa-gyártó és exportáló cégei közé fejlődött a gyár. Jelenleg egy- és kétfonalú halogén gépjármű-izzókat, a fotózás céljait szolgáló halogén lámpacsaládot, általános világítási célokra 1000, 1500, 2000, 5000 wattos halogénizzókat gyártanak. Termékeik 90 százaléka tőkés exportra kerül. Képünkön: A halogénizzók gyártásközi minőségi ellenőrzése. I
