Somogyi Néplap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

Kétezernél több magán-, 300 hivatásos gépkocsivezető Figyelmetlen vizsgázók — Teszt-tanulók Nagytakarítás, fásítás, pázsitfelújitás Önként, saját érdekből Társadalmi munka Kaposváron Tga?ábÓl a KPM gépjár­művezető-vizsgabizottsága is vizsgázik. Lassacskán egy éve, hogy Somogybán önállóan te­vékenykedik ez a maroknyi kis közösség, amely Kaposvá­ron egy központtal és Siófo­kon egy kirendeltséggel látja el feladatát. Egyre kevesebb zökkenővel, s — a jelek sze­rint — közmegelégedésre. Per­sze, akik a KRESZ- meg a műszaki vizsgát követően nem mehetnek gyakorlatira, első­sorban másban keresik a hi­bát. Még azok is, akik halom­ra döntik a rutinpálya műtár­gyait, vagy kinn a forgalom­ban nem felelnek meg a köve­telményeknek. — Vannak, akik önkritiku­san nyilatkoznak a sikertelen vizsga nyomán, de azért akad olyan is, akinek tüske marad a szívében — mondta Szűcs Mi­hály, a bizottság megyei veze­tője. — A legnagyobb baj, hogy rendszerint felnőtt em­berek a vizsgázók: nemegy­szer olyanok, akik a főiskolán vagy egyetemen is sikeresen jutottak túl, a gépjárműveze­tő-vizsgánál nagyobb akadá­lyokon is. Itt nálunk esetleg mégis fennakadnak a buktató­kon. Ez a mienk — noha kel­lő felkészültség esetén nem nevezhető nehéznek — mégis valahogy más. A múlt év decemberében lett önálló ez a KPM-csoiport. Korábban az ATI-dskola része­ként működött. A különválás után viszonylag rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy. nyugod- tabban is dolgozhatnak így a vizsgáztatók. Nekik »-nem édesgyerekük-«, aki az ATI-nál tanul, s »-nem mostoha«, aki az MHSZ, vagy korábban a munkaközösségek tanítványa volt. Kaposváron megfelelő ott­hont. kapott a bizottság iro­dája, viszont továbbra sincs megoldva az elméleti vizsgák helye. A Berzsenyi utcai okta­tóterem csak szükségmegoldás. No, de egy esztendeje a bi­zottságnak sem volt még ott­hona. A kívülállók közül sokan tudnak »rémtörténeteket« a vizsgáztatók »kegyetlenségei­ről«. Az adatok viszont nem támasztják alá ezt. A mai gép- járművizsga szinte világszerte szigorúbb, mint mondjuk tíz éve volt. Ez azonban termé­szetes: a gépjárművezetőknek a megnövekedett forgalomban felkészültebbeknek kell len­niük. Egy esti vagy reggeli kaposvári csúcsforgalom, avagy nyaranta a siófoki autó­zás komoly felkészültséget kí­ván. Természetes tehát, hogy szigorú a vizsgabizottság. Az idén 2917 vizsgára jelent­kező közül 2116 szerzett ma­gán-gépkocsivezetői jogosít­ványt. Igaz, nem mindenki az első nekifutásra. Az ország­úton meg a forgalomban még komolyabb a vizsga, s ott nem­csak az újabb vizsgadíj a kár. Kelemen Sándor, az egyik főfoglalkozású gyakorlati vizs­gáztató régóta ebben a szak­mában dolgozik. Ügy mondja: ma már általában jól fölkészí­tik hallgatóikat. Igaz ez a rftegállapítás még akkor is, ha előfordult olyan eset, hogy a jelentkezők fele elbukott. — Nagy baj a vizsgázók fegyel- metlensége. A másik, hogy az elsőbbségadást, a jelek szerint, könyvből nem egyszerű elsa­játítani. Ez a két legkritiku­sabb rész — mondta a vizsga- biztos. Az új rend alapján még job­ban elkülönül az elméleti vizs­ga. Horváth Ferencné, e terü­let felelőse azt említette, hogy a teszt-rendszer jól bevált, noha ennek nemcsak előnye van. A 25 KRESZ- és a 15 mű­szaki kérdésre biztosan tud válaszolni, aki gondosan felké­szült. A maximális pontszám 35, illetve 15. Mindkettőben 5—5 tévesztés megengedett. Szót érdemel, hogy akadnak »teszt-tanulók«, akik nem a logikát keresik a válaszokban, hanem az 1, x, 2 elhelyezést magolják be. Szerencsére rit­ka az, aki meg nem engedett eszközök segítségével akar megfelelni. Somogybán is csökkenő­ben van a gépkocsivezetést tanulók száma. Igaz, az idei számok még nem ezt jelzik. Hogy a már folyó, vagy az in­duló tanfolyamok nem olyan zsúfoltak, mint korábban, az csak előny. Még jobban felké­szíthetek a jelöltek a vizsgá­ra. Ebből remélhetően az kö­vetkezik, hogy a »szigorú« vizsgabiztosoknak kevesebb alkalommal kell pótvizsgára utasítaniuk az elégtelenre fe­lelőket. Szívesebben mondják és írják ezt a szót: Megfelelt. Szebb lett-e Kaposvár? Kétségtelenül szépül. Ha idegeneket kalauzolunk a vá­rosban, megmutatjuk az új lakótelepeinket, a felépült, külsőleg is figyelemre érdemes üzemeinket, s ha erre lehető­ségünk van, a most épülő új létesítmények, a tervezett vá­rosközpont makettjét is. Mert a város esztétikáját a nagy többség így méri: milyenek az épületek, a közterületek, a te­rek és a parkok, milyen tisz­ták az utcák. A virágágyások vidámsága Nem egy helyen tapasztal­tam már, hogy ha reiidezett a város, a látogatók ezt a kö­vetkeztetést is levonják: a lakóhelyüket felelősséggel vi­gyázó emberek élnek itt. S ez így igaz. Tudniillik nemcsak a meglévő létesítmények meg- kíméléséről van szó, hanem a város szépítésében, fejlesztésé­ben való közreműködésről is. Ennek immár egyre folyama­tosabbá, jobban szervezetté váló formája a társadalmi' munka, az önkéntes támoga­tás. Említhetnénk a tavaszi nagytakarítási akciót, a »Tíz óra Kaposvárért« mozgalmat, a lakóházak előtt szorgoskodó embereket, akik abban a tu­datban ássák a földet, ültet­nek díszbokrokat, rózsatöve­ket, majdan sudárra növő fá­kat, hogy a zöld szín barát­ságossága, a tarka virágágyá­sok vidámsága az ő szemüket gyönyörködteti, lakóhelyük közvetlen környékét szépíti, önként végzett munkájuk in­dítéka tehát részben a saját érdekük is. nem mondhatjuk, hogy már általános. Míg a közösségek egy része kiemelkedő ered­ményt ért el, másik része nem az erejéhez mérten vállalt. Így a városban végzett társa­dalmi munka egy lakosra jutó értéke lehetne magasabb is. Nőnek az igények Annak ellenére, hogy a köz­területi társadalmi munka szervezésén van javítanivaló, a harmadik negyedévben a társadalmi összefogás eredmé­nyeként két beruházás való­sult meg. A Közúti Építő Vál­lalat dolgozói a Kalinyin vá­rosrész központjában egy 310 ezer forint értékű sportpályát építettek. Ennek bekerítését a Kaposvári Vasipari és Mű­szaki Ktsz vállalta, eddig azonban még nem jutottak el a »tett színhelyére«. A másik a toponári városrész Veres Péter utcájában végzett mun­ka. A csökkentett teherbírású út többek összefogásának eredményeként készült el, a társadalmi munka értéke csak­nem 340 ezer forint. Ilyen utak egyébként még több he­lyen épülnek a városban: a Rigó és az Alkotmányi utcá­ban, s hamarosan megkezdik a munkát a Tóth Árpád, az Erdősor és a Szántó Imre ut­cában is. Más közösségek egyéb mó­don segítik a város szépítését, fejlődését. A városgazdálkodá­si vállalatnál társadalmi mun­kában elkészült a Ságvári li­get és a Kalinyin városrész parkjának terve, a tervező­vállalat pedig a Mártírok tere parkosításának a tervével je­lentkezett. Kovács Sándor Szabadtéri szoborpark Hévízen 1 i • -' Hévíz híres vendégeinek emlékére szabadtéri szobor­parkot alakítanak ki a község központjában, a Felszabadulás téren. A Boros Zoltán tervei alapján készülő parkban a Balatoni Intéző Bizottság és a helyi szervek javaslata alap­ján, a Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus anyagi támo­gatásával állítják föl Hévíz megalakulásának évforduló­jára a felszabadulási emlék­művet, illetve az egykori ne­ves vendégek szobrait. Többek között Kisfaludy Sándor, Eöt­vös Károly, Jászai Mari, Mó­ricz Zsi gmond, Róza Luxem­burg és Kittenberger Károly emlékművének elhelyezését tervezik. Elsőként a felvilágo­sodás két nagy költőjének, Berzsenyi Dánielnek és Csoko­nai Vitéz Mihálynak a portré- szobrát avatták fel. Az év harmadik negyedében az úgynevezett városi célú társadalmi munka értéke csak­nem 6 millió 800 ezer forint volt, de a vállalátök belső tár­sadalmi munkájának az érté­ke is meghaladja a 900 ezer forintot. A közcélok érdekében végzett önkéntes munka »fo­rintban kifejezve« megközelí­tette a 7 millió 710 ezret, és a vállalatok által a tanács fej­lesztési alapjára átutalt ösz- szeggel együtt 11 millió 606 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Kaposváron ebben az időszakban. Mindezek az adatok bizo­nyítják, hogy él és munkálko­dik a városban egy olyan »ré­teg«, amelyik szívesen és ön­zetlenül dolgozik önként Ka­posvár fejlődéséért. Ha ez a munka folyamatos is, azt még A társadalmi összefogásra az V. ötéves tervidőszakban fokozottan szükség lesz. Ka­posvár minden eddiginél gyorsabb fejlődés előtt áll. Ezzel párhuzamosan nő lako­sainak a száma és nőnek az igények is. A következő évek társadalmi munkaakcióinak, a pénzbeli támogatásnak a kör­vonalai — a vállalatok, gaz­dálkodó egységek információi alapján — már kialakultak. A legnagyobb felajánlásokat ter­mészetesen a legnagyobb vál­lalatok tették, bizonyos arány­talanságok azonban tapasztál­hatók. Például a villamossági gyár, az elektroncsőgyár, a húskombinát, a ruhagyár, a MEZŐGÉP és a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rának vállalásai az összes fel­ajánlás 75 százalékát teszik ki, pedig a »listán« 26 gazda­Galambkiállítás — két napig Kétnapos kiállítás nyílik ma Kaposváron — az ÉDOSZ művelődési házban — a 32. sz. galambtenyésztő-egyesület és az ÉDOSZ galambászklub- ja, valamint hat város te­nyésztőinek részvételével. Az árusítással és bírálattal egy­bekötött kiállításon 900 dísz-, hús- és . tenyészgalambot, a tenyésztők 41 különböző faj­tát mutatnak be. //////// ■11 1 H atalmas tudományos al­kotás az a tízkötetes történelmi könyvsoro­zat, amelynek első kötete nem­rég jelent meg, s 1918-tól 1945-ig foglalja össze Magyar- ország történetét. A RánJci György főszerkesztő irányítá­sával, széles körű szerzői kö­zösség munkájával készült kö­tet körülbelül tízezer nap his­tóriáját tartalmazza; az 1918— 19-es forradalmak korától kezdve ismerteti hazánk tör­ténetét — addig a pillanatig, amikor a Vörös Hadsereg, vé- gigküzdvén a második világhá­ború legnagyobb csatáit, fel­szabadította hazánkat. Mielőtt azonban erről a kö­tetről szólnánk, hadd szóljunk 1 néhány szót magáról a vállal­kozásról, a Magyarország tör­ténetéről. Az utóbbi három évtizednek kétségkívül a leg­fontosabb és legnagyobbszabá- sú történettudományi vállal­kozása ez. »A magyar törté­netírásban — hangsúlyozzák könyvük kiegészítőjében a szerkesztők — az összefoglaló nemzeti történetek közrebo­csátása többnyire egy-egy na­gyobb kutatási periódus beta­karítását, felülvizsgálatát, ösz- szegézését jelentette. így fog­lalták össze Pray és Katona latin, Engel és Fessler német nyelvű munkái a 18. századi forrásfeltárás, majd Szálay László és Horváth Mihály im­már magyar nyelvű előadásai ' Magyarország története — tíz kötetben Nemzeti önismeretre tanít minden sora a reformkori föllendülés ered-1 ményeit. A kiegyezés utáni kiterjedt anyaggyűjtés sum- mázására a Szilágyi Sándor szerkesztette tízkötetes ma­gyar történelemiben került sor. Az ellenforradalmi korszak történetírása pedig már az 1920-as évek végén megkezd­te a maga történeti összefog­lalásának, Hóman Bálint és Szekfű Gyula munkájának ki­adását«. A magyar marxista—leninis­ta történetkutatás előtt ter­mékeny alkotói korszak nyílt meg 1945-ben. Megkezdődött a magyar történelem nagy és fontos pillanatainak haladó szellemben való értelmezése, magyarázata. E munkának na­gyon jelentős részeredményei születtek meg az évtizedek so­rán. Történetírásunk 1956 után leküzdötte az 50-es évek elején eluralkodott dogmati­kus, voluntarista felfogás ma­radványait, s alkotó marxista szellemben tárta föl hazánk történetének legfontosabb ese­ményeit, illetőleg egészítette ki, korrigálta, s helyezte jó megvilágításban a róluk való történeti képet. Új művek egész sora jelent meg. A mostani vállalkozás mind­ezek összefoglalása. A szer­kesztők célja az volt, hogy széles olvasórétegek kezébe adjanak olyan összegező mű­vet, amely szemléletének elv­szerűségével, előadásának ki­munkáltságával megfelel a korszerű tudományos szinté­zis és az olvasói igény követel­ményeinek. ' A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az Akadémiai Ki­adó — együttműködve a tör­ténetkutatás több más fontos műhelyével: az MSZMP Párt­történeti Intézetével, a Had­történeti Intézettel, a múzeu­mokkal, levéltárakkal, egyete­mekkel — megindította Ma­gyarország történetének tíz, egyenkénti körülbelül 1400 ol­dalas kötetben való összefog­lalását. Az első terjedelmes kötet itt van előttünk; látható a köny­vesboltok kirakataiban, ott van már a közművelődési könyvtárakban is. Hamarosan követi a többi. Ez a kötet, amely elsőként jelent meg — a sorozatban a 8. számú —, Magyarország történetének azokat a fejezeteit tárgyalja, amelyek a történeti tudat ala­kulása szempontjából friss él­ményként még »közelmúltat« jelentenek; a két világhábo­rú közötti kort. Minden eddi­gi monográfiánál részleteseb­ben, átfogóbb igénnyel szem­léletesebben. Az első rész a forradalmak koráról (1918—1919) szól. Elemzi az osztrák—magyar monarchia összeomlásának és fölbomlásának történelmi előz­ményeit; elénk állítja a mo­narchia végnapjait, bemutat­ja, miként alakult a politikai helyzet Magyarországon a mo­narchia katonai veresége után. Tárgyalja a köztársaság ki­kiáltásának körülményeit, a kormányzati válságokat. A második rész A Magyar Ta­nácsköztársaság címet viseli — ez elemző részletességgel szól a Tanácsköztársaság poli­tikai arculatáról, a szocialista vívmányokról, a védelmi had­járatokról, feltárja a proletár- diktatúra belső helyzetét. Az ellenforradalmi korszakról szóló fejezet bemutatja az el­lenforradalmi erők — Horthy és köre — hatalomra jutásá­nak körülményeit, a konszoli­dációt, a horthysta kormányok politikáját; szól a korszak megértéséhez szükséges poli­tikai, elméleti, ideológiai, iro­dalmi, művészeti kérdésekről. Végül tárgyalja a kötet Ma­gyarország hadbalépéeének sági egység neve szerepel. Néhány nagyobb vállalat ere­jéhez mérten aránytalanul ke­vés támogatást ígért. A kapu nyitva van Vannak természetesen olyan intézmények, amelyek feladat­körüknél vagy egyéb, sokirá­nyú elfoglaltságaik miatt »két­kezi munkát« nem tudnak fel­ajánlaná. Feltehetően azonban ezek is részt akarnak vállalni a város érdekében meghirde­tett akciókban. A lehetőség előttük is adott: föl lehet ajánlani például egynapi mun­kájuk értékét, meg lehet vál­tani a társadalmi munkát. Az év harmadik negyedévében 83 ezer forint érkezett ilyen címen a városi tanács fejlesz­tési alapjára. A tavaszi nagytakarítási ak­cióhoz hasonlóan ezekben a hetekben tart az őszi nagyta­karítás. Egy várost »tisztába tenni« nagyon felelősségteljes szervező munkát igényel. Ép-1 pen a tavaszi akció tapaszta­latai alapján most nem tizen­három, hanem a rendelkezés­re álló erők összpontosítása érdekében hat körzetre osztot­ták föl a célba vett városré­szeket. A nagyakarítás no­vember 10-én kezdődött és december 1-ig tart. Ugyancsak az őszi társadalmi munka- alkalmak között van a fásítás és a pázsitfelújítás. Csaknem négy és fél ezer fa vár elül­tetésre lés további ezerhárom­százat pótlásként raknak a földbe. A növényeket — és a szerszámok egy részét — a városgazdálkodási vállalat ad­ja, ehhez időben meg kell őket keresni. A pázsitfelújítás so­rán a városban összesen csak­nem 35 ezer négyzetmétert készítenek elő a tavaszi fű­magvetésre. Amikor ennyi fa kerül a földbe, ekkora területen lesz friss zöld fű az önként fel­ajánlott munka után, méltán mondhatjuk, hogy a város ér­dekében és a saját környezet szépítéséért ajánlottak föl tá­mogatást. Ennek természetesen gazdasági haszna is van, de ezen túl fölkelti a lakosság érdeklődését a város gondjai iránt, s — nagyon fontos tu­lajdonsága a társadalmi mun­kának — az eredmények meg­őrzéséért egyre többen éreznek személyes felelősséget. Mind­azok, akik ásót vagy kapát fogtak a holnap érdekében. Mészáros Attila előzményeit és indítékait, má-v sodik világháborús szerepét, a német megszállás idejét, a nyilas uraimat és az ország felszabadítását. Egy rövid újságcikkben le­hetetlen pontos értékelést nyújtani erről a könyvsorozat­ról. Első elolvasása után csu­pán a méltatásra szorítkozha­tunk. Elsősorban az elismerés­re, hogy a történettudomá­nyunk fejlettsége lehetővé tet­te e nagy vállalkozás megva­lósítását. Méltatnunk kell ok­fejtésének közérthetőségét, stílusának eleganciáját, átte­kinthető és logikus szerkeszté­si elvét. Elismeréssel kell em­líteni tudományos igényét:. a kötet nem enged a vulgari- zálás, az egyszerűsítés kísérté­sének. Minden állítását törté­neti környezetbe ágyazva ad­ja elő, magyarázva, . indokol­va, dokumentálva. Olyan közérthető tudomá­nyos művel lettünk gazdagab­bak, amely múltunkat magya­rázva a jelen megértésére is tanít; amely föltárja a ma­gyarság évezredes múltját, szépítés nélkül szól a régmúlt századokról, őszintén és iz­galmasan beszél arról a té­máról, amely valamennyiün­ket érdekel; a magyar törté­nelemről. X. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom